Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1977. június 11,

VET SEB I

A SZÖVETKEZETI föl DMÜVESEK SZŐVE TSÍGÍHEK FÓRUMA

Sok a baleset és a tűzkár

Az elmúlt év baleseti- és tűzkárstatisztikájáról és az idei balesetmegelőző és tűzvédelmi intézkedésekről beszélgettem Ing. Anna Svecovával, az' SZFSZ košicei Járási Bizottságának titkárnőjével.

Az SZFSZ Járási Bizottságának titkárnője elmondta, hogy az előző évekhez viszonyítva a košicei járás mezőgazdasági üzemeiben emelkedett a balesetek száma. Ennek okául, az egyre több szakértelmet kívánó, mind szakosítottabbá váló mezőgazdasági termelést említette. Egyötödével emelkedett a gépek körüli baleset.

— A košicei járásban jelenleg a mezőgazdaságban a balesetek 70 százaléka a gépesítéssel kapcsolatos. A leggyakoribb baleseti ok továbbra is a munkagépek helytetelen kezelése, a munkafolyamatok elégtelen szervezése. Ezek okozzák az összes balesetek 80 százalékát. Az elmúlt években a járás mezőgazdasági üzemeiben évente négy halálos kimenetelű baleset történt. Tavaly csupán egy halálos baleset volt, mégpedig a Nižná Myšla-i szövetkezetben. Örülünk, hogy a halálos kimenetelű balesetek csökkenő tendenciát mutatnak — mondotta Švecová elvtársnő. Majd elmondotta még azt is, hogy tavaly a Járás szövetkezeteiben 973 baleset történt, aminek következtében 22110 munkanap kiesés volt a termelésből.

A statisztikai kimutatásból megtudom, hogy a budulovi (bodolói) szövetkezetben tavaly 53 baleset következtében a termelésből 1394 munkanap-kiesés volt, a Nová Bodva-i (újbódval) szövetkezetben 62 baleset fordult elő, ami 2163 munkanap-kiesést idézett elő, a královcei szövetkezetben 67 baleset volt és 1335 munkanap kiesést okozott. De sok volt a baleset a ruskovl, a Nižná Myšla'i és a seűai (szinai) szövetkezetekben is. A rudníkl, a Slanská Huta-i és a kalšat szövetkezetekben nem fordult elő semilyen baleset.

— Hogyan lehetne mégis elkerülni a baleseteket? — érdeklődöm Anna Švecová mérnöknőtől.

— Ezekben a kérdésekben a felügyeleti szerveknek, a gazdasági központoknak kellene hatékonyabb megoldást keresni. A balesetek statisztikája azt mutatja, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a munkabiztonsági csoportok, sőt a munkabiztonsági technikusok sem foglalkoznak eléggé a balesetelhárítás tökéletesítésével, sok esetben elhanyagolják a védőberendezések karbantartását, pótlását.

A košicei járás mezőgazdasági üzemeiben tavaly huszonkét tűzeset for-^ dúlt'elő, aminek következtében a közvetlen kár 636 ezer 600 korona volt, de az összkár 2,2 millió koronát tett ki. A korszerűsítés, a fokozottabb gépesítés, az elektrifikáció bővítése következtében mind nagyobb a tűzesetek előfordulásának lehetősége. A tűzesetek statisztikájából említést érdemel néhány konkrét példa. A Nová Bodva-i szövetkezet tavaly kétszer is tapasztalhatta, mit jelent a tűz, hiszen 630 ezer korona káruk volt a két tüzeset miatt. Ugyanis a dvoriankyl (udvarnoki) gazdasági udvarukban öngyulladás következtében 1150 mázsa árpaszalma, 100 mázsa széna és 862 mázsa granulált takarmány lett a tűz martaléka, majd a hosfovcei (vendégi) gazdaságukban ismeretlen ok miatt leégett egy csirkehizlalda. A budolovi szövetkezetben tavaly ismeretlen okok miatt leégett egy borjúnevelde, majd a janíki (jánoki) gazdaságukban leégett egy lucernatároló tele lucernaszénával, a kár kitett kétszázezer koronát.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által már több évvel ezelőtt kiadott biztonsági rendszabály előírja, hogy a gabona betakarításakor használt traktorokat szikrafogó ráccsal kell ellátni. Sajnos, erre az előírásra kevés gazdaságban fordítanak gondot. Konkrét példa erre, hogy a Nižná Myšla-i szövetkezetben tavaly a traktortól két alkalommal is kigyulladt és elégett két pótkocsi szalma és egy Z 50 Super traktor is.

A statisztika kimutatja, hogy az aratási időszakban adódik a legtöbb lehetőség a tüzesetekre, mi a teendő, a felkészüléssel kapcsolatban?

— Az elmúlt esztendőben a tűzvédelmi intézkedések zömét az aratás, a gabona betakarítási időszakra való felkészülés tette ki. Az idén már a takarmányok betakarítása kezdetén

foglalkoztunk a megelőzés kérdéseivel. Hiszen tűzvédelmi szempontbői legfontosabbak a megelőző intézkedések. A cél az, hogy tűzeset ne is forduljon elő, mert amikor mór oltani kell, a kisebb-nagyobb anyagi kár elkerülhetetlen. A megelőző intézkedések között a villanyberendezések, vezetékek, gépek, technológiai felszerelések ellenőrzése volt az első helyen. Az egyes munkahelyeken a dolgozók oktatása, felvilágosítása szintén megtörtént. A gazdasági épületeket elláttuk tűzoltó berendezéssel. A szövetkezetek tűzoltó-őrsöket alakítottak, ügyességükről és felkészültségükről meggyőződhettünk az általunk szervezett körzeti és járási szintű versenyeken. A legfontosabb azonban az, hogy az összes biztonsági és tűzrendészeti és munkabiztonsági előírásokat a dolgozók betartsák. Különösen az aratás tűzveszélyes Időszakában, de máskor is.

— A munkabiztonsági előírások betartását említi, ez vonatkozik a balesetek megelőzésére is?

— Először is a szövetkezeteknek nagyobb gondot kellene fordítani a tagság balesetvédelmi oktatására. Ha már itt tartok elmondom, hogy az aratás évszázados formáihoz kialakult az öltözék: a kalap és a fehér ing — a nap ellen. Sajnos, ezt a hagyományt az utóbbi időben elfeledték a dolgozók. Javában folyik a takarmánybegyűjtés, ma például a szálastakarmány betakarításánál, vagy a silózásnál, a rekkenő hőségben zömében sötét ruhában dolgoznak az emberek. Közben a silókombájn szórja a szecskázott terményt és a port a szembe, szájba, bőrre. Ezek a műveletek veszélyesebbek az aratásnál. Ezeknek az embereknek az öltözködése nem igazodik kellően a munkájukhoz. Megemlítem, hogy tavaly a különböző jellegű megbetegedések következtében 123 ezer 285 munkanap kiesés volt.

A beszélgetésből kitűnt, hogy kellő körültekintéssel és szakértelemmel végzett beruházásokkal lényegesen javíthatók a munka szociális feltételei, csökkenthető a balesetek száma, megelőzhetők a tűzkárok. Ez a közös gazdaságoknak és a tagoknak egyaránt érdekük. Természetesen nagy feladat hárul az SZFSZ JB-ra is. Különösen arra figyeljenek, hogy a munkavédelmi és tűzvédelmi bizottságokban műszaki-, jogi- és üzemegészségügyi kérdésekhez értő emberek is tevékenykedjenek, mert a kérdések elemzésével ők adhatnak segítséget a munkavédelmi és a tűzvédelmi felügyelőknek. Természetesen gondoskodni kell az aktivisták képzéséről, továbbképzéséről, hogy társadalmi munkájukat igényesen, színvonalasan tudják végezni. Mert éppen a tűzkárok és a balesetek megelőzését célzó intézkedések megtétele a fontos, mert késő a bánat olyankor, amikor már lángok mardossák a gazdasági épületeket, vagy gondatlanságból haiálos kimenetelű baleset történik.

EF

Párbeszéd

Szűkös a helyiség, szerény a berendelés. Az olajfoltos munkapadra könyökölve beszélgetünk a műhelyben. Kintről a nyitott aftön keresztül látjuk: az udvart sártengerré változtatta a sűrű langyos eső. Traktorok, kombájnok „horgonyoznak'“ a latyakban. DODOK Tibor, a Tupái (tompái j Efsz 44 éves gépjavítója a „gépek orvosa“ siet, sok a munkája...

— Mióta dolgozik a szövetkezetben?

— 1962-töl, mint gépjavító, közben pár évig mechanizátor, aztán ismét gépjavító.

— Miért vált meg a vezetői beosztástól?

— Tulajdonképpen szoros a rokonság a két szakma között. A mechanizátornak éppen olyan jól kell a gépekhez értenie, mint a gépjavítónak. En viszszajöttem a munkapad mellé. Sok volt a gond. baj, emberekkel kellett dolgoznom, a körülménytől függően szót értenem ... Nem ment. Ideges típusú ember vagyok. Szigorú magamhoz, természetesen másokhoz is.

— Most kevesebb a gond?

— Sokat dolgozom. Lényegében a gondok jó része is megmaradt, hiszen én lettem a műhelyvezető. A gond, a munka elől nem menekülhet az ember.

— Szabadidő?

8=

— Nincs. Szóval mindtg talál az ember valami elfoglaltságot. Naponta 10—12 órát dolgozom. Nem panaszképpen, sem dicsekvésből mondom ezt, hiszen mindenki tudhatja, hogy a mezőgazdaság nem gyerekjáték. Nem úgy van, hogy bemegyek a hivatalba, letelik a munkaidő és vége. Itt addig kell dolgozni, míg lehet. Ha kell éjiéi is. Tehát ha úgy veszszük, két-három óra szabadidőm van naponta sötétedésig. Többnyire az asszonynak segítek. Sok otthon a baromfi, azokat gondozom, meg a kertben szőlőt termesztek — nem unatkozom otthon sem.

— A szabadságát hol tölti?

— Kirándulunk egyet a családdal. Tavaly a Szovjetunióban voltam a szövetkezettől. Nagyon jól éreztem magam. Láttam Leningrádot, Moszkvát, gyönyörű volt.

— Olvas?

— Ojságot. Komolyabb dolgokra, szépirodalomra nincs időm, meg kedvem sincs. Fáradt vagyok.

— Elégedett?

— Az embernek igazság szerint sosem szabadna elégedettnek lennie. Ennek ellenére én megkockáztatom: elégedett vagyok. Van egy fiam, egy lányom, családi házunk, autónk... —barak—

Š3XD

Adott feltételek mellet

A Gemeri (Gömöri) „Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulója“ egyesített szövetkezet szép kötelezettség vállalással köszönti a NOSZF hatvanadik évfordulóját. Főleg kollektív vállalásokkal, de helyet kaptak az egyéni kezdeményezők is. Az értéktöbblet, amit főleg a minőségi munka javításával kívánnak elérni, jelentős: egymillió ötvennégyezer

nyolcszáznyolcvannyolc korona.

C s e r n о к István, a szövetkezet pártszervezetének elnöke mosolyog arra a kérdésemre, adottak-e a feltételek e kicsinek semmiképpen sem mondható vállalások teljesítésére?

— Természetesen reális az összeg. A tavalyi évet, sajnos, mérleghiányillés Bertalan nyal zártuk, az idén azonban minden

A sport legyen tömegmozgalom

és szociális alapjáról szóló — rendeleté értelmében.

A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának közös igyekezete az olyan adottságok megteremtését célozza, hogy 1980-ig minden falusi sportegyesületben az alapfokú testedzés szakosztályát esetleg természetjáró, turista szakosztályt létesítsenek, (mely utóbbinak tagjai a gyalogos-, a sí-, a vízi-, a kerékpárosvagy a mototurisztikát űznék).

További feladat: ahol még nincs sportegyesület, létesíteni minden 500 lakosú lélekszámot meghaladó községben. Fejleszteni kell a tőmegszervezetek együttműködését a falusi sportolók helyi jellegű, tömeges sportversenyeinek megszervezésében, nehogy kizárólag a társult szövetkezet központjában tartsanak sportvetélkedőket, versenyeket. Ilyen sportversenyeket rendezhetnek például a falu legjobb atlétája, sportolója cím elnyeréséért. Viszont a szövetkezetek összevonásának, társításénak mintájára ne tömörítsük, ne egyesítsük a sportegyesületeket, hanem igyekezzünk minden egyes községben az eddiginél hatékonyabban támogatni a testnevelés fejlesztését és a lehetőségek szerint e tevékenység anyagipénzügyi alapjának megteremtését. Járási szinten is javítani kell a testnevelési szervezet, valamint az SZFSZ járási bizottságai közötti együttműködést. Az SZFSZ szerveit arra kell ösztönözni, hogy az érdekeltekkel együtt

kellő pénzeszközöket teremtsenek a falusi sportélet fellendítésére, a falusi lakosság testnevelésének fejlesztésére.

A számításba jövő többi érdekelttel — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, az Iskolaügyi Minisztériummal — együttműködve kibontakoztatni a testnevelési tevékenységet azokban a községekben Is, ahol nincs sportegyesület. Az SZSZK Iskolaügyi Minisztériumával karöltve elérni azt, hogy a főiskolai hallgatók, a szövetkezetek leendő tisztségviselői, akik között igen sok kiváló és eredményes sportoló akad, még főiskolai tanulmányaik idején edző, illetve sportoktató stb. képesítést szerezzenek.

Nem kisebb jelentőségű az sem, hogy az érdekeltek nagyobb figyelmet fordítanak az olyan helyi jellegű tömegakciók megszervezésére, mint amilyenek a honvédelmi sportversenyek, a Munkára, Harcra készl jelvény elnyerésének versenyei, tömeges futóversenyek, tájékozódási versenyek és testnevelési napok megrendezése egyes kimagasló évfordulók, például a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának, a helyi arató- és békeünnepélyek, az NOSZF 60. évfordulójának alkalmából.

Ezért használjuk ki a sajtó, különösen a mezőgazdasági sajtó segítségét a testnevelés és a sport különböző formáinak kellő népszerűsítésére, a falusi sportélet bemutatására, a szocialista testnevelés jelentőségének és feladatának Ismertetésére, hogy ezáltal falvaínk társadalmi, kulturális életének fellendítését, színvonala emelkedését segítsük elő.

Dr. Michal Durdiak

feltétel adott a jó eredmények elérésére. Lehetőség mutatkozik a tejhozam emelésére, a súlygyarapodás és a takarmányalap növelésére.

Az állattenyésztési részleg dolgozói nagy feladatot vállaltak: ötszáznegyvenkétezer koronás többlet létrehozását. Főleg a tejhozamot kívánják növelni. Az állattenyésztés képviseli a szövetkezet fő termelési ágazatát, ezért érthető, hogy ezen a téren a legtöbb a tennivaló. Éveken át fájó pontja volt a gemeri szövetkezetnek az állatok elhullást aránya. (Tavaly 137 darab.) Ezt az idén tíz százalékkal csökkenteni akarják minden vonalon.

A sertések súlygyarapodását öt, a szarvasmarha súlygyarapodást tizenkét dekagrammal kívánják növeln Az állattenyésztésben dolgozik a szí vetkezet racionalizáló brigádja is. brigád tagjai vállalták, hogy műnk« helyükön, a korszerű, 320-as istállt ban ötvenezer liter tejjel többet főj nak termelni, ami magában százöi venezer koronát tesz ki.

A növénytermesztők a hektárhoz: mok növelésére tettek vállalást. Ti szik ezt a XV. kongresszus határoz! tainak szellemében, ami az önelll tottság érdekeit fogja szolgálni, növénytermesztési részleg hét dolgc zója tett egyéni felajánlást a takai mánybegyűjtésre. Vállalták, hogy al tív munkával járulnak hozzá a Szí vetkezet takarmány, illetve zöldtakai mány ellátottságának javításához.

A műhely dolgozói az anyagköltsé csökkentésére tettek felajánlást. Ké százezer korona értéket fognak me; takarítani üzemanyaggal, illetve a katrészekkel, pótalkatrészekkel. I gyancsak csökkentik a gépjavításo költségeit.

Kilenc szocialista brigád dolgozik szövetkezetben, s az évforduló tiszti leiére további két versenyben lev brigád szeretné élérni a szociálist címet. Egyikük az állattenyésztésbe dolgozó öt szocialista brigád mellel a hatodik lesz, s az évforduló tiszti letére a „NOSZF hatvanadik éyfordii lója“ nevet kívánja fölvenni. A más! brigád a technikai fejlesztés terén é el kitűnő eredményeket.

S végül: az össziizemi vállaláso szerves részét alkotja a munkaköi nyezet szépítésére tett kötelezettséc vállalás is. Parkosítást, díszfák kiül tetősét vállalták a dolgozók társa dalmi munkában, ezen felül a javító műhely központi fűtéssel való ellátó sát. vízvezeték beszerelését. A gazda sági udvar környékén eddig már к is ültettek háromszáz darab díszfái díszbokrot. Betonlapok váltják fel i „tengelynyuvasztó“ sártengert a gaz dasági udvarban. — iká-A CSKP XV. kongresszusának határozata a testnevelés terén is minőségileg nagyobb igényeket támaszt a sport és a testnevelés irányításával, fejlesztésével, széleskörű elterjesztésével és kibővítésével szemben, mindenekelőtt azért, hogy teljes összhangban legyen polgáraink, lakosságunk gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emelkedésével. Komoly feladat ez, mivel elősegíti az egységesen, harmonikusan és sokrétűen fejlett szocialista embertípus kialakítását és jó alapot teremt arra, hogy a testnevelés és a sport mezején Is bizonyíthassuk szocialista rendszerünk előnyeit, társadalmunk) magas színvonalának adekvát képviseletét a sportágak nemzetközi porondján.

Szocialista testnevelési szervezetünk jelenleg 1 millió 634 ezer tagot számlál [ebből a Szlovák Szocialista Köztársaságban 445 ezer tagja van] a jelenleg nyilvántartott 7982 sportegyesületben. Elszomorító azonban, hogy a falusi sportegyesületek 78 százalékában csupán egyetlen — labdarúgó — szakosztály működik. A testnevelési szervezet feladata azonban kidomborítani a sport és testnevelés szocialista jellegét, tehát olyan lehetőséget kell keresnie, amelyek segítségével a tagság lehető legnagyobb hányadának — fiataloknak és felnőtteknek egyaránt — biztosítsa az érdeklődésük és igényeik szerint számukra legmegfelelőbb sportág aktív gyakorlását, űzését.

E feladat teljesítése érdekében a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottsága olyan határozatot hozott, hogy igyekezni kell minden sportegyesületben, különösen a falvakon létrehozni a turisztika vagy az alapfokú testedzés szakosztályait, mivel így e sportegyesületek tagjai számára megteremthetik az aktív sportolás alapfeltételét. Ezzel elősegítik a falu kulturáltabb életének kialakítását és azt, hogy 1980-ig egyetlen olyan község se legyen, ahol a sportegyesületnek csupán futbalszakosztálya van, hanem több szakosztálya is működjék és a sportélet szélesebb rétegek szívügyévé, nélkülözhetetlen szükségletévé váljék. A cél elérhető, ha szorosabb együttműködés alakul ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Iskolaügyi Minisztérium, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága és a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága között. A testnevelésnek tömegmozgalommá fejlesztése azonban nemcsak a társadalmi szervezetek és az irányító szervek szorosabb, összehangoltabb együttműködése által lehetséges, — gondolunk Itt a nemzeti bizottságok mellett működő ifjúsági és testnevelési albizottságok munkájának javítására — hanem az által Is elősegíthető, hogy gazdaságosabban és ésszerűbben használják fel az efsz-ek anyagi lehetőségeit, a kulturális és szociális szükségletek alapját a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 110/1976 számú — a szövetkezetek kulturális