Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

1977. június 11.

SZABAD BOLDMOtE» «sí

Jelképe a töviskoszorú

LIDICE. Mi minden Tejük e rövid helységnév mögött. Mennyi megpróbáltatás, tragé dia, elpusstftott emberi élet, kiöntött vér fűződik nevéhez.

A történelemben adódnak olyan események, amelyek kitörölhetetlen nyomot hagynak. Intő jelként maradnak fend késői korok számára. Lidice község tragédiája örökké az önkény, a fasizmus embertelen kegyetlensége elleni harcra ösztönző memento marad.

Ezerkilencszóznegyvenkettőt Írtak. A fasizmus világuralmi vágyai, a német nácizmus őrült, expanzív törekvései szülte világháború javában tombolt. Európa nemzetei a német megszállók rabigájában görnyedtek, hajdani szabad országok földjét német katonacsizma taposta. Cseh- és Morvaország a nagynémet birodalomba bekebelezett Protektorátusként tengette életét. A német parancsurq,lom rémuralommá fajult. Kétségte

kosai 1942. június 10-én ennek estek áldozatul. A körülzárt községből senki sem menekülhetett. De minek is menekült volna, hiszen azt a férfit is felkutatták és megölték, aki a hír hallatára az éjszakai műszakból már nem ment haza, hanem a közeli erdőbe menekült. A községnek azt a polgárét, akit a tragédia időpontjában a kladnóí kórházban kezeltek, felgyógyulása után szintén kivégezték.

E szomorú napon Lidice 173 férfilakosát ölték meg. A legidősebb 84

Így nézett ki elpusztító» előtt Lidice.

lenné vált, hogy a nácik »végső célja Európa nemzeteinek kiirtása, fizikai megsemmisítése. A cseh nép ellenállása azonban egyre érezhetőbbé, erősebbé vált.

S betelt a pohár. A népnyúzó Reinhard Heydrich SS tábornok, a birodalmi helytartó helyettese ellen, a Ifcseh hazafiak által végrehajtott sikeres merénylet a megtorlás hatalmas áradatát váltotta ki. Ez a hullám okozta Lidice tragédiáját.

A VÉGZETES NAP

éves aggastyán, a legfiatalabb pedig alig 15 éves volt. Az anyáktól elszakították gyermekeiket és csakúgy, mint a nőket, a hírhedt haláltáborokba szállították. Az elhurcolt 98 tanköteles gyerek közül 81 gázkamrákban pusztult el. A pribékek azzal fejezték be megtorló akciójukat, hog/ a község épületeit felgyújtották, s azt amit a tűz még meghagyott a föld színével tették egyenlővé.

A HALOTT GjlAÉLED

falunkat a földdel tették egyenlővé, a férfiakat legyilkolták, a gyerekeket gázkamrákban kínozták halálra... Minket, lányokat és asszonyokat a ravensbrücki koncentrációs táborba vittek és a kegyetlen megpróbáltatás esztendei után 1945-ben a szovjet hadsereg katonái tárták ki előttünk a haláltábor kapuit, hogy ismét szabadok legyünk ... Lényegében mi, a hazatérő 143 nő jelentettük kezdetben azt, ami Lidicéből megmaradt. Egy néma térség fogadott ott, ahol azelőtt községünk állt. A hullámzó búzatábla közepén egy nagyhtrtelen felállított emlékmű hirdette a gyászos múltat. Ezt az emlékművet a felszabadító Vörös Hadsereg katonái állították fel az itt agyonlőtt vértanuk emlékére... Ma Lidice ismét létezik. Lakosai a hétköznapok békés ritmusában tartalmas, alkotó életet élnek. Ez számukra a legfontosabb-----“

És a gyerekek. Számuk az utóbbi esztendőkben e községben is örvendetesen emelkedik. Rájuk már nem vár olyan kegyetlen sors mint, amilyenben Václav Zelenkának volt része. A lídicei tragédia idején három és féléves lehetett. Azt, hogy ma itt élhet őseinek földjén annak köszönheti, hogy e sötéthajú harminckillencéves férfi akkoriban szőkefürtü, kékszemű fiúcska volt. Ezért Lidice hóhérai úgy határoztak, hogy germánként nevelik, s egy német családhoz adták. Hosszas keresés és huzavona után csak kilencéves korában terhetett haza — természetesen egy szót sem tudott anyanyelvén, csehül.

Embersorsok, tragédiák hosszú sorát vonultathatnánk fel, hiszen Lidice ma élő polgárai között még több tizet találunk a szemtanúk közül. De milyen súlyos nyomot, bélyeget hagyott ez a borzalom az emberek lelkében? Mi az a tanulság, amit leszűrhetünk, amit általánosíthatunk? Erre talán Stanislava Gábrišová az ú< t;airo cjiilHtte ielp.nletri anvakönw-Prágától nyugatra vagy húsz kilométerre, a kladnoi iparvidék határán, a régi krónikák tanúsága szerint mar jó fél évezrede állt fenn Lidice község. A lankás dombhajlat völgyében, szántóföldekkel megszakított csalitos között húzódott meg, s lakosai élték hétköznapi gondokkal átszőtt, egyszerű életüket.

S eljött a pillanat a végzetes napon. amikor német katonai rendőregységek vették körül a községet. De miért? Talán egy meggondolatlanul kiejtett szó szabadította e békés községre a gyilkosok hordáját? A megtorlásra áhító náci vezetők körében talán annak gyanúja merült fel, hogy itt rejtegették a Heydrich elleni merénylet tetteseit? Vagy csak véletlen játszott közre, s éppen így e szomorú sorsra juthatott volna, a szomszédos Makotfasy vagy Buštéhrad községe?

Annakidején elég volt a gyanú leghalványabb árnyéka, hogv a náci őrület vérfürdőt rendezzen. Lidice és la-A védtelen emberek ellen elköve tett brutalitás híre világszerte a legmélyebb felháborodás hullámát keltette. A belső ellenállás mozgalma a nácik minden kegyetlenkedése ellenére tovább növekedett. S elérkezett az a várva várt nap, amikor a szovjet hadsereg katonái 1945 májusában ezt a sok vérrel áztatott földet is felszabadították.

Az elpusztított Lidice határában 1947-ben helyezték le az új község alapkövét. Az eltelt harminc esztendő alatt egy teljesen új, korszerű, takaros község épült fel. Lidice újjáéledt, feltámadt halottaiból. A tragédiát átélt és a haláltáborból visszatértek közül ma is még több mint kílencvenen élnek

Egyikük Marie jarosová elvtársnő, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöknője, a lídicei HNB elnöke. Csak né*ány gondolatát szeretném szó szerint idézni: „Számunkra, akik ezt a borzalmat átéltük sohase halványulva marad meg 1942. június 10 eseményeinek minden apró részlete. Szn'ő

vezetője adta meg a választ.

„Édesanyámtól hallottam és a tragédiát átélt lídicei asszonyok elbeszéléseiből ismerem a harmincöt évvel ezelőtt lejátszódott borzalmas eseményt. Teljes mélységben azonban ezt csupán az tudja felfogni, aki már saját gyermekeiről gondoskodik. Akkor érzi át teljes egészében és érti meg a fasizmus barbárságát, s egyben értékeli azt a vívmányt, hogy mi tökéletes békében élhetünk és dolgozhatunk“.

Békét, nyugalmat árasztó táj övezi a szorgos hétköznapjait élő új Lidlcét. A mát és a jövőt mutatja be az új község, amelynek szimbóluma a múlt megpróbáltatásaira emlékeztető töviskoszoní.

Obenau Károly

Az új község központi terén a művelődési ház ét a bevásárló központ képez egy egységet. (Foto: —benj

SZÉLJEGZZET

Gyorsaság és minőség

Nemrégiben, küldetéséi tekintve, igen fontos járási aktíva-értekezletre került sor Galántín. Mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, vállelatok pártelnökei, gazdasági vezetői vettek rajta részt ( s hívatlan vendégként jómagami). A jelenlevők Stefan Zelmannak, a járási pártbizottság titkárának, Ing. Štefan Dikannak, a járási mezőgazdasági igazgatóság legfelelősebb vezetőjének, valamint Ing. Ján Sako osztályvezetőnek a beszámolójából tájékozódhattak elég részletesen arról, miként realizálódtak azok a célkitűzések, amelyek a CSKP XV. kongresszusa, illetőleg a pártplénumok határozataiból a járás mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeire, pártszerveire és szervezeteire hárultak, a termelés továbbfejlesztése és a pártépítés szakaszán. S ugyanakkor a legközelebbi hetekben, hónapokban reájuk váró, sürgős feladatokkal is megismerkedhettek a résztvevők (már akik kellőképpen odafigyeltek a nemegyszer bíráló hangú bdszámolókra, a konkrétan címzett véleményekre, ténymegállapításokra...!).

... Még az értekezlet megkezdése előtt egy régi ismerősöm félig mókásan, félig enyhe gúnnyal jegyezte meg, mondván: „Moslmár lesz hús..." Értsem, ahogy akarom. Megértettem: célzásával már eleve a tudtomra adta, hogy a hústermelés körül van főleg a baj. Vagyis, egynémely mezőgazdasági üzemben néhány százalékkal lemaradtak a tervteljesítéssel. Persze, ez sokmindennel összefügg: többek között az ellenőrzés rendszerességének hiányosságaival is... Nem véletlenül esett szó a szombat-vasárnapi ellenőrző napok bevezetésének és állandósításának kérdéséről, az állattenyésztő telepeken?! Valószínű, ennek nyomós okai vannak... A példás mezőgazdasági üzemekben az ellenőrzés az irányítás szerves része, s az év minden napján gyakorolják ... A vezetők, szakvezetők kollektív felelősséget tanúsítva, sorra beszámolnak egymásnak, az ellenőrzések tapasztalataiból tanulnak, okulnak. Persze, ez az ellenőrző bizottság ténykedését nem akadályozza, sőt még rugalmasabb, hatékonyabb tevékenységre serkenti az illető bizottság tagjait.

A hétvégi lazaság szülte terméskiesés megelőzéséről van ugyanis szó! jogos a járás illetékes szerveinek az elvárása A közösség ólta! elfogadott éves terv törvénynek minősül, melynek megtartása, vagyis a (ervfeladatok teljesítése is kötelező. A közösség legfőbb érdeke, hogy annak valamennyi tagja felelősséget erezzen a tervfeladatok teljesítéséért. Ehhez nem elég a hét öt napján küzdeni, fáradozni...! A szombat-vasárnapi, már megszokott lazítás mellőzésével a tervteljesítésben mutatkozó néhány százalékos lemaradás könnyen behozható. Persze, még következetesebb irányító-, szervező-, ellenőrző- és termelőmunkával, a tervfegyelem szilárdításával, az egyéni és a kollektív felelősségérzet elmélyítésével, céltudatosabb, rendszeresebb nevelő-felvilágosltó munkával, a munkahelyi -légkör javításával, a vezetők, szakvezetők és dolgozók közötti személyes kapcsolat elmélyítésével, a fennhéjázás mellőzésével és a többi, és a többi,.. Mert, tudott dolog: fegyelmet, kellő megértést csak az követelhet, aki maga is fegyelmezett, s megértő.

Nos, miféle fegyelemről tanúskodik az a tény, hogy a jelenlevők egy bizonyos hányada Iefitymálla a beszámolókat, semmibe véve az elhangzottakat, különféle megjegyzésekre ragadtatta magát, s tucatnyian meg méltóságteljesen szundiztak...?! A szocialista típusú vezetőt nem az efféle inagartatás jellemzi... Tisztelet a nagy többségnek, amely tudja, hogy az idén olyan mennyiségű és minőségű takarmányt kell bekésziteni és szakszerűen tárolni, amelyből majd jut elegendő a jövő évi 3500 literes tehenenként) fejési átlag eléréséhez. Természetesen, ehhez biztosítani kell a tervezett állomány-létszámot, hogy a szükséges hús- és tejmennyiség a fogyasztók igényeit messzemenően, s zavartalanul kielégíthesse.

Az is kézenfekvő, hogy a mostani céltudatos, szakszerű zöldtakarmányozással, legeltetéssel, a lehető legjobb minőségű szenázs és szilázs készítésével aránylag sok abraktakarmányt, gabonafélét takaríthatunk meg. Természetesen, a takarmányozási technika korszerűsítése, az abrakfogyasztási norma következetes megtartása sem mellőzendő. Különös gond fordítandó az állategészségügyre, az óvórendszabályok betartására, hogy az állatelhullás a minimumra csökkenjék, s a borjú-, illetőleg a malacelválasztási átlag javuljon. Mert ezen a téren még sok a javítanivaló a járás mezőgazdasági üzemeiben; a sertéshústermelési és eladási terv teljesítését illetően azonszerint.

Tehát, így függ össze egyik probléma a másikkal, a harmadikkal..., • tizedikkel. E problématömegnek a sikeres megoldására olyan vezetők, szakvezetők képesek, akik bitéit adnak a dolgozók véleménynyilvánításának. s bevonják azokat a közügyek megoldásába, értékes tapasztalataikat, tanácsaikat véleményeiket a napi gyakorlati életben nemcsak igénylik, hanem hasznosítják is a közösség javára. Ebben a dolgok lényege!

A járás illetékesei — nagyon helyesen — szóltak arról is, mennyire fontos kérdés a sokoldalú gondoskodás, a dolgozók igényeinek maximális kielégítése, főleg a gabonabetakarítés időszakában, de máskor is... Hiszen a kitűzött tervfeladatnkat ők váltják valóra. Szövegezhetnénk úgy is: amilyen a róluk való gondoskodás, olyan a tervteljesítés is. Ebben sok igazság rejlik. Az a vezető, aki csupán eszközt iát a dolgozókban a közös feladatok teljesítését illetően, s nem hús-vér, gondolkodó embert, az ne csodálkozzék azon, hugy a tervfegyelem laza .... sőt a tervteljesités akadozik, mint a fogatörött fogaskerék.

Zelmao elvtárs. járási párttitkár zárszavában többek között arra hívta tel a figyelmei, hogy a gaboiiabetakarításnáll két fii szempont érvényesüljön: a gyorsaság és a minőség! Ehhez mindenekelölt nélkülözhetetlen a jó munkalégkör, a zavartalan ellátás (friss, meleg étel, hűsítő-frissítő ital, stb.).

Ez az aktíva-értekezlet, kisebb fogyatékosságait (vitanélküliség, szundizás, stb.) leszámítva, jó alapul szolgálhat a következő időszak munkálatainak sikeres elvégzéséhez, s tartalmai adhat a júniusi, aratáselótti nyilvános pártgyüléseknek, végső soron a problémák megoldásához mutatott utat, hogy az éves termelési-pénzügyi tervek teljesülhessenek.

N. KOVÁCS ISTVÁN

Egyre luüb a gyerek az új Lidice korszerű utcáin.