Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-04 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. június 4. 14 / A sertéshústermelés ös Május közepén a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság Radošovcén (senicai járás) aktívaértekezletet tartott a sertéstenyésztés fejlesztéséről, melyen a kerület járási mezőgazdasági igazgatóságainak vezetői és sertéstenyésztési technikusai, a mezőgazdasági szolgáltatások képviselői, az efsz-ek és állami gazdaságok vezető dolgozói, valamint a legjobb eredményeket elért sertéstenyésztési dolgozók vettek részt. Az aktívaértekezleten ismertették a múlt évi eredményeket, feltárták az előforduló hiányosságokat és foglalkoztak a sertéstenyésztés további fejlesztésének lehetőségeivel. Az értekezlet végén értékelték a múlt évben legjobb eredményeket elért sertéstenyésztési dolgozókat. A fő beszámolót ANTON JÄNOŠ, a Nyugat-szlovákiai KMI Igazgatóhelyettese tartotta. Elmondotta, hogy tavaly a kerület sertástenyésztési dolgozói figyelemreméltó eredményeket értek el. Növelték a malacelválasztást, s a sertések hasznosságát is, aminek segítségével kedvező feltételek alakultak ki a tervezett sertéshúsfelvásárlás teljesítésére. Részletesen elemezte az ötödik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, majd rátért a múlt évi eredmények értékelésére. A kerület sertéstenyésztési dolgozói tavaly a tervezett húsfelvásárlást 100,3 százalékra teljesítették. Terven felül mintegy nyolcszáz tonna menynyiségű húst értékesítettek. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 0,55 kg volt. Előrehaladás volt tapasztalható az állatállomány bővítése szakaszán is. A kerületben a sertésállományt tavaly több mint 92 ezer, a kocák számát pedig több mint kilencszázkilencven darabbal növelték. Ugyanúgy, mint a mezőgazdasági termelés más szakaszán, a sertéstenyésztésben is nagy tartalékaink vannak, melyek feltárásával és kiaknázásával nagymértékben emelhetnénk a termelés színvonalát. Tavaly a kerület mezőgazdasági üzemeiben átlagosan 16,71 malacot választottak el egy kocától. A legjobb eredményt [18,08 darab) a trenčini járásban érték el. A jobb eredményeket elérők közé még a levicei (lévai), a Nové Zámky-i (érsekújvári) és a trnavai járások tartoztak. Ezzel szemben a galantai járásban csak 14,70, a Bratislava-vidéke járásban csak 15.59, a komárnoiban pedig csak 15,91 malacot választottak el egy kocától! A mezőgazdasági üzemek viszonylatában a legjobb malacelválasztási eredményeket a rúbani (23,5 darab), a Trenčianska Turná-i (22,1 darab), az ostrovi (21,6 darab) és a Veľké Ďur-i (21,5 darab) szövetkezetben érték el. A leggyengébb eredményeket elérők közé a pezinoki (csak 9,5 darabul), a kamenlni (11,5 darab), a Zlatná na Ostrove-i (12,4 darab), a Pusté Sady-i (12,4 darab) az ohradyi (12,7 darab) és a vlčanyi (12,8 darab) szövetkezet tartozott! Tavaly a kerület ötven mezőgazdasági üzemében értek el tizenötnél kisebb malacelválasztást egy kocára számítva! Ebből tizennégy mezőgazdasági üzem a galantai járásból volt, tehát ott még akad bőven tennivaló a malacelválasztás terén. Ezzel szemben tavaly nyolcvanhat mezőgazdasági üzemben értek el jobb malacelválasztást tizennyolc darabnál. Ebből a legtöbb — huszonöt — a trenöíni járásban volt. Hasonló volt a helyzet a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása terén is. A legjobb eredményt — 0,787 kg — a Trnovec nad Váhom-i (vágtornőci) szövetkezetben érték el. U- gyancsak jó eredménnyel zárták a múlt évet a Nové Sady-i (0,691 kg), a Dolný Peter-i (0,680 kg), a tešedíkovoí (0,657 kg), a Nové Vozokany-i (0,648 kg), a Nový Život-i (0,644 kg) és a trebaticei (0,640 kg) szövetkezetben. A „hátul kullogók“ közé — 0,419—0,450 kg-os átlagos napi súlygyarapodással — sorrendben a chynoranyi szövetkezet, a Bánovce nad Bebravou-i, a Sahy-i, a Želiezovce-i és a Svinnéi Állami Gazdaság, a čajkovi és a Pohronský Ruskov-i szövetkezet, valamint' a Dulov Dvor-i Állami Gazdaság tartozott. Összegezve — a takarmánykeverékeket gyártó üzemek szemszögéből nézve — a kerület háromszáztizenhárom mezőgazdasági üzeme közül hetvenötben 0,50 kg-on aluli, százötvenötben 0,50—0,55, nyolcvanháromban pedig 0,55 kg-on felüli átlagos napi súlygyarapodást értek el, ami még rengeteg termelés-fejlesztési lehetőséget rejt magában. Nagy lemaradás volt tapasztalható — a súlygyarapodásban — a kerület szinte valamennyi közös mezőgazdasági vállalatában. Például a Belová Ves-i közös mezőgazdasági vállalatban csak 0,412, a Zlatná na Ostroveiben csak 0,454, a senicaiban csak 0,440, a rybanyiban pedig csak 0,464 kg-os átlagos napi súlygyarapodást mutattak ki! Kerületi átlagon felüli napi súlygyarapodást egyedül csak a Veľké Bierovce-i (közel 0,60 kg) közös mezőgazdasági vállalatban értek el. A kerületben némi előrehaladás tapasztalható az abraktakarmányok hasznosításában: Tavaly az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva ugyan csökkent az egy kilogramm súlygyarapodásra jutó abrakfogyasztás, de az átlagos 4,03 kg-os fogyasztással még mindig nem lehetünk elégedettek. Egy kilogramm súlygyarapodásra a legtöbb abraktakarmányt a galantai (4,23 kg), a komárnoi (4,22 kg) és a levicei (4,10 kg), a legkevesebbet pedig a trenčini (3,77 kg), a Dunajská Streda-i (3,93 kg), a Nové Zámky-i (3,96 kg) és a nitrai (3,97 kg) járásban fogyasztottak. A mezőgazdasági üzemek közül — ahol a legtöbb abrakot fogyasztották — csak a vlčanyi (5,14 kg!!!) szövetkeztet, a Galantai (4,68 kg), a Bánovce nad Bebravou-i (4,52 kg) és a Želiezovcei (4,36 kg) Állami Gazdaságot, valamint a solčanyi (4,33 kg) szövetkezetét említeném. A közös mezőgazdasági vállalatok közül legtöbb abraktakarmányt a senicai (4,41 kg), a Belová Ves-i (4,31 kg) és a Zlatná na Ostrove-i (4,28 kg) fogyasztott. Jóval négy kilogrammon aluli fogyasztást a koltai (3,14 kg!], a rusovcei (3,28 kg), a knmjaticei (3,31 kg) és a Dolný Peter-i (3,31 kg) szövetkezetben mutattak ki! Tavaly a kerület mezőgazdasági üzemeiben nagy figyelmet fordítottak a kocaállomány felújítására. Ezt bizonyítja az is, hogy az anyaállomány 40,3 százalékát selejtezték ki, s a kocák sorába ötvenháromezernegyvenkiienc süldőt csoportosítottak át. Ennek mintegy 62 százaléka ienyészsüldő volt. A sertéstenyésztés terén egyre nagyob teret Ijódítanak a garanciás szerződések. Tavaly a Nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat kirendeltségei százhatvanhárom mezőgazdasági üzemmel kötöttek ilyen szerződést, ami összesen több mint 405 ezer hízót (az állomány 52,5 százalékát) érintette. Kerületi méretben azonban a garantált 0,534 kg-os átlagos napi súlygyarapodással szemben csak Q,52B kg-ot értek el. A legjobb eredményt a galantai (a garantált 0,535kg helyett 0,561 kg-os átlagos napi súlygyarapodást), a leggyengébbet pedig a trenčíni (a garantált 0,574 kg helyett csak 0,49g kg-ot!!!) járásban értek el. Az abrakfogyasztás tekintetében már kedvezőbb volt a helyzet: az egy kilogramm súlygyarapodásra garantált (3,97 kg) abrakíogyasztással szemben csak 3.94 küogrsmra volt szükség. Az idén a garanciális szerződések előreláthatólag 650 ezer hízósertést (a január elsejei állomány 79,1 százalékát) érintik. Ez minden bizonnyal hozzájárul a súlygyarapodás javulásához. Nem lehetünk azonban elégedettek a nagy sertéselhullással. Tavaly ugyanis a kerület mezőgazdasági üzemeiben a választott malacok 14,3 százaléka (153 ezer 333 darab) pusztult el. Ha ehhez még hozzászámítjuk a szopós malacok elhullását (120 ezer darab!), bizony lesújtó eredményt kapunk! Ezért a mezőgazdasági üzemekben az állatorvosi szolgálat dolgozóival karöltve mindent meg kell tenni a nagyarányú elhullás csökkentése érdekében. Hiányosságok a kocák mesterséges termékenyítésében is előfordultak. Január elsejével ez több mint 22 ezer (a kocaállomány húsz százalékát) anyaállatot érintett. A közeljövőben feltétlenül szükség van a mesterséges termékenyítés további szélesítésére. JánoS elvtárs beszámolójának vég ismertette az elkövetkező időszak cé kitűzéseit. 1980-ig a kerület mezőga dasági üzemeiben el kell érni az egy kocára számított átlagos 19 malacelválasztást és a hízósertések 0,65—0,70 kg-os átlagos napi súlygyarapodását. Növelni kel! továbbá a kocák mesterséges termékenyítését, (minimálisan az állomány {plánéi), s el kell érni kerületi átlagban az egy hektár mezőgazdasági területre számított 29.3 kilogramm sertéshústermelést! Az aktívaértekezlet további részében Pavol Majerčiak docens, a tudományok doktora, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet sertéstenyésztési szakosztályának vezetője, a sertéstenyésztés további fejlesztésével összefüggő kérdésekről beszélt. Részletesen elemezte a sertések nemesítésében és szaporításában elért eddigi eredményeket, a malacok korai elvá lasztásának, a takarmányozás, a tartástechnológia és az állatok összpontosításának lehetőségeit, valamint a sertéstenyésztés fejlesztésének távlatait 1990-ig. Štefan Šulkn mérnök, a Nyugatszlovákiai Kerületi Fajtanemesítő Vál lalat igazgatóhelyettese beszámolójának első részében ismertette a hibridizációs program megvalósításának lehetőségeit. A továbbiakban elmondotta, hogy január elsejével a kerület törzstenyészetciben 3531 kocát tartottak számon, ami a szocialista szektor koca állományának 3,2 százaléka. A szaporító tenyészetekben a kocák száma elérte a 9770-et, ami az állomány 8,8 százaléka. Az állatok szaporodásának teljes mértékű biztosítása érdekében a kocaállomány tíz százalékát kellene besorolni a szaporító tenyészetekbe. E tekintetben rugalmas előrehaladást kell elérni elsősorban a Dunajská Streda-i, a trnavai, a levicei és a Nové Zámky-i járásokban. Nagy lépést tettünk előre a hústípusú apaállatok szaporításában is. Míg 1974-ben az apaállatok 54,3 százaléka volt hústípusú, addig tavaly már 92 százaléka! Növekedett a hústípusú kocák száma is. Míg tavaly a kocaállomány 86,3 százaléka származott hústípusú keresztezésből, addig az idén március végével már 91,4 százaléka! Lemaradás csak a levicei és a trenčini járásban volt tapasztalható. Év végéig el kell érni a hústípusú kocák 95 százalékos arányát! Ján Dvorák, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat igazgatója beszámolójában foglalkozott az abraktakarmányok gyártásával és minőségének javításával, valamint az abrakkeverékeket gyártó üzemek részéről előforduló hiányosságokkal. Megemlítette, hogy tavaly a Nyugat-szlovákiai kerületben 1 milliö 319 ezer tonna mennyiségű tápot gyártottak, ebből mintegy 800 ezer tonnát (61 százalékot) a sertések számára. Részletesen elemezte a garanciális szerződések megkötésének problémáit és kitért az eredmények értékelésére is. Az idén az első negyedévben már 554 ezer sertés (a január elsejei állomány 85 százaléka) hizlalását végezték garanciális szerződésre (202 mezőgazdasági üzemben). Az eredmények — 0,526 kg-os átlagos napi súlygyarapodás, 3,99 kg-os abrakfogyasztás egy kg súlygyarapodás kitermelésére — biztatóak. Szükség van azonban az idén további százezer sertés hizlalását a garanciális szerződéssel biztosítani. Az első negyedévben — garanciális szerződések keretében — huszonkét mezőgazdasági üzemben értek el 0,60 kg-on felüli átlagos napi súlygyarapodást. Ha azonban a Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben átlagosan egy dekagrammal növelnék a hízósertések átlagos napi súlygyarapodását, háromezer tonna sertéshústöbblethez jutnánk, amelynek értéke elérné a 45 millió koronát! Szükség van azonban a garanciális szerződések megkötésénél a minőségi változásra. Előreláthatólag 1980-ban 0.600, 1990-ben pedig 0,650 kg-os átlagos napi súlygyarapodás elérésére kötnek ilyen szerződéseket, 3,7, Illetve 3,6 kilogrammos abrakfogyasztás mellett egy kg súlygyarapodás kitermelésére számítva. Az aktívaértekezlet végén került sor a legjobb eredményeket elért sertéstenyésztési dolgozók és állattenyésztők, valamint a mezőgazdasági szolgáltatások képviselőinek az értékelésére. Tizenketten „A kiváló ma« lacelválasztási eredményekért“, tizenegyen „A kiváló sertéshizlalási eredményekért“, tizenegy állattenyésztő „A kiváló sertéstenyésztési eredményekért“, hatan „A takarmánykeverékek gyártásában elért kiváló eredményekért“, hárman „A nemesitől munkában elért kiváló eredményekért“, három állatorvos pedig „A kiváló sertéstenyésztési eredményekért“ elismerő oklevelet kapták. A legjobb malacelválasztási eredményt (24,9—24,9 darab) Berec Gyula (zbrojníkyi. — fegyverneki efsz) és Erika Fuskové (alekšincei efsz) állatgondozók érték el. Ugyancsak kimagasló eredményeket (24,6—24,6 darab) értek el Ján Ilčík (Bajči Állami Gazdaság) és Imrich Seňan [Veíká Paka-i efsz) állatgondozók. Berec Gyula elmondotta, hogy már a megalakulástól kezdve a szövetkezetben dolgozik. Anyasertéseket már tizenhét éve gondoz. A siker alapját a kocák fedeztetésében látja. A malacokat 4—5 hetes korukban választja el. Arra ügyel, hogy egyszerre legalább 8—10 anyaállat fialjon 4e, mert ezáltal könnyebbé válik a malacnevelés és lehetőség nyílik a kutricák alaposabb fertőtlenítésére. A kimagasló malacelválasztási eredményt lényegében azzal érte el, hogy a kocák két év alatt ötször lefialtak. Tavaly harmincnégy kocából tizenhét háromszor, tizenhét pedig kétszer fialt le, s összesen nyolcszázötven malacot választott el tőlük! A legjobb sertéshizlalási eredményeket (0,790—0,790 kg-os átlagos napi súlygyarapodás) Bogár András (Trnovec nad Váhom-i Efsz) és Štefan Píenák (kávái efsz) állatgondozók érték el. Ugyancsak kimagasló eredményt — 0,780 kg-os átlagos napt súlygyarapodást — ért el Augustin Janega (ostrove! efsz) állatgondozó is. Bogár Zsuzsanna (Bogár András nemrégiben tragikus körülmények között meghalt — A szerk. megjegyzése) elmondotta, hogy férjével együtt már tizenöt éve dolgoztak a sertéstenyészetben. Tavaly átlagosan nyolcszáznyolcvan sertést hizlaltak. Á kimagasló eredményt elsősorban a savó hasznosításában látja, mert ennek használatával a sertések több takarmányt képesek felvenni, s jobb a lápok kihasználása is. Az állatgondozók két műszakban dolgoznak, ötnapos munkahéttel. Suba Imre mérnök — aki szintén elismerő oklevélben részesült — elmondotta, hogy Bogárék becsületesen dolgoztak, s értették a munkájukat. Csakis az életképes egyedeket állították be hizlalásba. A takarmányozás „ad libidum“ történt. Csakis a nedves etetést alkalmazták. Az állatok előtt állandóan friss ivóvíz volt, s hetente mintegy 3600 liter savót hasznosították. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy tavaly a Nyugat-szlovákiai kerület sertéstenyésztési dolgozói kimagasló eredményeket értek el. A közeljövőben azonban feltétlenül szükség van a rejtett tartalékok feltárására és kiaknázására, valamint arra, hogy az átlagon aluli eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek az átlagos, ezek pedig az átlagon felüli eredményekét elérő mezőgazdasági üzemek közé sorakozzanak fel. BARA LÄSZLÚ A TV&OMäMY ViUCA A TEHENEK HETEROSPERMAS TERMÉKENYÍTÉSE Három éven át három bika fagyasztott spermájával egyedi (homospermás), illetve kevert (heterospermás) termékenyítést végeztek. A termékenységben semminemű eltérést nem észleltek a két eljárás között. Az első termékenyítésre fogamzott tehenek hányada kevert spermás inszeminálás hatására szignifikánsan megnőtt. Az első két termékenyítés összevont adatai szerint a vemhesülés kedvezőbb volt, mint homospermás vagy két bika kevert spermájával való termékenyítés esetén. (J. A. S.) A KOCÁK TERMÉKENYSÉGE ZAVARAI Ha a fiatal kocák 7 hónapos korban, vagy a kocák a malacok elválasztása után tíz napon belül nem ivarzanak, meg kell vizsgálni, hogy örökletes zavar vagy környezeti hatás okozza-e. A természetes módon nehezen ivarzó kocavonalakat a tenyésztésből ki kell zárni, s ezért a törzstenyészetekben kerülni kell az ivarzás rutinszerű kiváltását hormonális úton. Hormon alkalmazására csak az örökletes okok és környezeti befolyások kizárhatósága esetén kerülhet sor. A hormonkezeléssel elért termékenység a vizsgálatokban nem volt rosszabb az anélkül ivarző kocákénál. Az előhasi kocák termékenysége hormonkezelés után kedvezőtlenebb volt. (S. M.) automatizált Állattenyésztő kombinát Leningrád közelében felépült a Szovjetunió egyik legnagyobb sertéstelepe. Az itt nevelt 165 ezer sertés évi 16 ezer tonna húst biztosít az államnak. A nagy állattenyésztő gazdaságok létrehozása lehetővé teszi, hogy a különböző, közepes nagyságú állattenyésztő egységeket olyan nagy állami komplexumokká alakítsák, melyekben könnyebben megoldható a termelési folyamat gépesítése és automatizálása, javítani lehet az állatok egészségügyi ellátását. Az új gazdaságban műszerek és különböző eszközök segítségével szabályozzák a világítási viszonyokat és a mikroklímát, biztosítják az állatok táplálékát és Ivóvizét, végzik a takarítást. A hatalmas üzem valamennyi mechanizmusát egy kezelő irányítja. A Szovjetunióban több helyen építenek hasonló, minden tekintetben korszerűnek mondható állattenyésztő kombinátot. M. T. Az elóhizlaldákban jól bevált az önetetők alkalmazása. (A szerző felvétele.)
