Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

1977. június 4.

SZABAD FÖLDMŰVES,

15

ШКШ

SORONLÉVŐ FELADATAINK

Évzáró taggyűlések után

Sikeresen befejeződtek a szövetségünk alapszervezetei múlt évi tevékenységét értékelő tanácskozások, melyek bizonyították, bogy élénk munka folyik alapszervezeteinkben. Ezeket a tanácskozásokat mindig szövetségünk politikai-szervező tevékenységét bizonyító nagy jelentőségű eseménynek tekintettük. Alapot nyújt ez egyebek közt szakbizottságaink részére is. Ez a jól képzett szakemberekből álló méhész aktíva a tanácskozások anyagából Átveszi mindazt ami a közeli ás a távolabbi jövőre meghatározza a feladatokat

Örvendetes, hogy alapazervezeteink többségében lelkiismeretes, objektív értékelést készítettek a munkáról. Beszámoltak a pénzügyi gazdálkodásról, az ellenőrzésről, az új költségvetésről, Ismertették a határozati javaslatokat és más fontos anyagokat. Ez természetesen az alapszervezetek vezetőinek érettségéről is jó tájékoztatást nyújtott részünkre. Láthattak, hogy a szövetség tagjai mennyire tartják szívügyüknek a feladatok meghatározását és teljesítését.

Az évzáró taggyűlést legjobban a Zvolenská Slatina-i, a Sp. Nová Ves-i, a hurbanovói (ógyallai), a Nové Zámky-i (érsekújvári), a Rim. Sobota-i (rimaszombati) és más alapszervezetek készítették elő. Központi Bizottságunk küldötteinek beszámolója is arra enged következtetni, hogy a fenti és más több alapszervezetünkben a tanácskozások alkalmával nemcsak egyszerű ünnepi, hanem egyben erősen munkajellegű hangulat is uralkodott, ami az őszinte bírálatban és önbfrálatban jutott kifejezésre.

A Dačov Lom-i, a rožňavai (rozsnyói), a V. Teriakovce-i és más alapszervezetek évzáróján a feladatok sikeres teljesítését és helyenkénti elmulasztását körvonalazó tárgyread építő vitát, gyümölcsöző eszmecserét váltott ki.

Az alapszervezetek taggyűlésein résztvettek a pártszervek és a Nemzeti Front helyi képviselői is. jelenlétükkel is bizonyították, hogy szövetségünk részese annak a társadalmi-politikai tevékenységnek, amely előbbre lendíti fejlőd.ésünket.

A tanácskozáson szövetségünk tagjai értékelték a CSKP XV. kongresszusa, valamint a választások tiszteletére elfogadott felajánlásaik teljesítését, illetve azt, hogyan járultak hozzá a választási program megvalósításához. A nemzeti bizottságok s a Nemzeti Front által szervezett akciókban, a társadalmi munkában, a környezet szépítésében aktívan kivették részüket tagjaink. Kiültettek B6 ezer mézelő, virágport termő fát és bokrot, 31 ezer méhcsaládot vándoroltattak a növények megporzására, több mint 3 millió korona értéket hozlak létre más téren. A központi alapba 3300 tonna mézet szállítottak mintegy ötven millió korona, további 245 kg pempőt értékesítettek 3,0 millió korona értékben. Ez is azt bizonyltja, hogy sikerrel zártuk a múlt évet.

Szövetségünk tagjai a nemzeti bizottságokban a a Nemzeti Front szerveiben élénk tevékenységet fejtenek ki. A nemzeti bizottságok tanácsaiban 458, a titkári és alelnöki funkcióban 30, az elnéki tisztségben 28, a járási és a kerületi nemzeti bizottságok választott szerveiben pedig 33 méhész fejt ki gyümölcsöző tevékenységet és így sorolhatnánk a további elkötelezettségről tanúskodó társadalmi munkaköröket is. Ez azt bizonyítja, hogy alapszervezeteinkben nemcsak érdekköri, hanem társadalom-politikai munka is folyik és méhészeink becsülettel teljesítik hazafias kötelességüket!

A felszólalásuk arról győztek meg minket, hogy méhészeink a gátló körülmények elhárítására törekednek. Magától értetődő, hogy sürgetik a MÉM 37/73 sz. rendeletének a méhek védelmére vonatkozó következetes betartását. Tudatosítják, hogy a növényvédelem a korszerű mezőgazdálkodás velejárója, de helytelenítik, ha a vegyszerezést esetenként a mezőgazdasági üzemek tiltott időben végzik, mert ezzel nemcsak a méhészeknek, hanem saját maguknak és a népgazdaságnak is ártanak!

Azok, akik a méhészeti szükségletek gyártását és a forgalmazó hálózat megszervezését sürgették, az élet szükségletéből indultak ki, ezért megjegyzéseik, tanácsaik helyesek voltak. Szükséges persze az

is, bogy a méhbullák vizsgálati ereményeiről a jövőben a beküldők lehető legrövidebb időn belül értesüljenek, s az is fontos, hogy javuljon a Fumagilin ellátás is.

Többen olyan javaslatokat is tettek, melyek megoldása a szakbizottságok hatáskörébe tartozik. Ezeket mindenképpen intézni kell, függetlenül attól, hogy a szövetség életére, tárcaközi kérdésekre terjednek ki.

Nem lennénk eléggé objektívak, ha az alapszervezetek munkájában csak a pozitívumokat látnánk, s eltekintenénk a problémák és a fogyatékosságok okainak a feltárásétól. Ezek a tevékenység során néhol jobban, néhol pedig kisebb mértékben mutatkoztak meg, s bizony beárnyékolják sikereinket. Talán mondanom sem kell, hogy a fogyatékosságok a politikai-szervező munka alacsony színvonalának következményei, s gyakran az előkészület nélküli tanácskozásokban és a tagság nagy részének távolmaradásában tükröződnek vissza. Ezért a bizalmiaknak és a vezetőség tagjainak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szövetség minden egyes tagját aktivizálják, s az alapszervezetekben a politikai-szervezői, nevelő tevékenységet a kívánt színvonalra emeljék.

Olyan szavak is elhangzottak némely évzárón, amelyek kétségbe vonták a szövetség központi szerve intézkedéseinek helyességét. Ezek a felszólalók vagy nem értették meg, vagy nem is akarták, miért volt szükség a tagdíjak emelésére. Elhangzottak olyan felszólalások Is, amelyekben az alapszabályokra hivatkozva azt állították, hogy helytelenül cselekedtünk, amikor a szocialista nagyüzemi méhészetek részére (méhcsaládonként) több pempő értékesítését irányoztuk elő, mint másoknak. Mindamellett, hogy ilyen hangok csak elvétve fordultak elő, mégis foglalkozni kell velük, főleg azért, hogy az illetékes alapszervezetek tisztségviselői elgondolkozzanak a szóban forgó felszólalások hátteréről.

Szóba került az is, hogy némely alapszervezetben a tisztségviselők tevékenysége nem eléggé rugalmas. Ezt különben a tanácskozáson résztvevők kis létszáma is igazolta. Néhány helyen a szervezés gyenge színvonala következtében sajnos, a tanácskozást sem lehetett időben elkezdeni! Ezek szerencsére kis létszámmal rendelkező szervezetek voltak, élükön tapasztalatlan tisztségviselőkkel. A közeljövőben azonban ezekben a szervezetekben is rendet kell teremtenünk.

örvendetes, hogy alapszervezeteink évzáróin sok ismeretet gyűjtöttünk, gazdag tapasztalatokat szereztünk. Az elhangzottak arra ösztönöznek, hogy kapcsolatainkat javítsuk, politikai-szervező munkánkat színvonalasabbá tegyük. Ennek sikeres valóraváltásában szövetségünk szakfolyóiratára is nagy feladat hárul.

JURAJ FERENCIK mérnök, a SZMSZ KB vezető titkára

A tavaszi fagyok tönkretették a márciusban kipattanó akácfarttgyakat. Így csak az április végén keletkezett pótrügyekbfcl fejlődhettek virágok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pötrügyekből keletkezett virágfürtök igen kevés nektárt tartalmaznak. Ott azonban, ahol a méhészeknek alkalmuk volt a repcevirágzást kihasználni, szerény mennyiségű mézhozamhoz juthattak.

Ml tehát a teendő?

A méhész elsősorban pörgetéskor legyen elővigyázatos, ne fossza meg méhelt attól a készlettől, amelyre a méhcsaládnak feltétlenül szüksége van. Állandóan figyelje méheit, mert a családok kiadós hordás hiányában rajzásra hajlamosak. A kijárónyllás ellenőrzésével is megállapíthatjuk a család hangulatát. Ha napközben észrevesszük, hogy a kijárónyllás felett a méhek fürtbe tömörülve időznek, tehát nem törődnek a zavaró jelenségekkel, rajzási hajlamra lehet következtetni. Ezt különösen estefelé lehet észlelni. Ha az ilyen méhcsoportokból agy-két mehet csiptetővel (esetleg ujjaink segítségével) kiveszünk s röpdeszkára helyezünk, viselkedése alapján is tájékozódhatunk. Normális körülmények között az említett, szabadon bocsájtott méhek igyekeznek elmenekülni. Ha lanyhán viselkednek, akkor jogos a gyanú, hogy rajzásra készülnek.

A család tényleges állapotáról azonban úgy győződhetünk meg legjobban ha a lépeket, különösen azok alját és szélét alaposan ' megvizsgáljuk. Ha anyabölcsőket találunk, úgy a család rajzásra készül. Az anya a rajzó méhekkel rendszerint akkor hagyja el a méhcsaládot ha már legalább egy anyabölcső be van fedve és az időjárás rajzásra kedvező. Persze, előfordulhat az is, hogy a család még az anyabölcső befedése előtt rajzik.

Ha meggyőződtünk arról, hogy a család rajzásra készül, úgy elejét kell vennünk a rajzásnak, megtakarítva a rajbetogással járó fáradalmakat (néha veszedelmeket is). Előveszünk egy tiszta, fertőtlenített kaptárt. Négy-öt kiépített, világos színű lépet, valamint négy műléppel ellátott keretet is készenlétbe helyezünk. A rajzásra készülődő családból kikeressük azt a lépet, melyen az anya tartózkodik, s a rajta tartózkodó méhekkel együtt a tiszta, fertőtlenített kaptárba helyezzük másodiknak, mintán előzőleg az első helyet kiépített léppel foglaltak el. Ezután az anyacsaládot kaptárjával együtt más helyre tesszük. Ha nincs segítőerő úgy a lépeket üres rajfogó ládába helyezzük, majd a kaptárt áthelyezzük. Az új helyen visszaakasztjuk a kiszedett kereteket a méhekkel, természetesen a lépeken levő anyabölcsővel együtt. Az anyacsalád helyére ezután áthelyezzük az üres kaptárt a már benne levő két léppel. Ezután kitöltjük ezt a kaptárt is kiépített lépekkel és műlépekkel. A kaptárt ezután lezárjuk.

Mi történik ezután? Az áthelyezett kaptárból a gyűjtőméhek kirepülnek, amelybe már nem térnek vissza, hanem a nekik ismerős helyen elhelye-Júniusi

teendők

zett kaptárba vonulnak, ahol az anyjuk tartózkodik. A régi helyen elhelyezett új kaptárba majdnem az öszszes gyűjtőméh átmegy. Ezért ha nincs hordás, a családot etetni kell cukorszörppel, hogy kiépíthesse a mfi- Iépeket a hogy a Hasítás gyarapodjon. Hiszen hordástalan időben a természetes rajt is etetni kell, hogy új otthonát célszerűen rendezhesse be.

Az áthelyezett kaptárban nincsenek gyűjtőméhek. Csupán a fiasításos lépek, a rajtuk levő anyabölcsőkkel együtt képezik a családot. Ezért egy üres keretbe vizet kell fecskendezni, hogy el legyenek látva, míg saját gyüjtűméheik lesznek. A fiasításos lépőkből naponta több száz fiatal méh kel ki. A már meglevő fiatal méhek gyűjtőméhekké válnak.

Váratlan zivatarok folyamán sok gyűjtőméh vész el. A család megcsappant „néppel" már nem fog rajozni. A kikelt anyák versenyt vívnak egymás között. A legerősebb és legügyesebb győztes marad. Így gondoskodik a természet arról, hogy a fajfenntartásra elsősorban a legjobb minőségű egyedek maradjanak. Ha a győztes anyát1 a következő nászrepülési úton

nem éri semmi baj, csakhamar bepárzik s nemsokára petézni kezd.

Ha azonban a rajzásra készülődő anya már több mint két éves, akkor nem hagyjuk meg. Három-négyszáz méhhel anyanevelő kaptárba helyezzük — egyelőre tartalékként. Ebben az esetben az üres kaptárba másodikként egy olyan lépet akasztunk át, melyen szép, lehetőleg már fedett anyabölcső van. így nagyobb fáradozás nélkül elejét vehetjük a rajzásnak.

Ha nem akarjuk az állományt szaporítani, akkor későbben egyesíthetjük a fiatal anya családját egy öreg anyával rendelkező gyenge családdal. Miután az öreg anyát eltávolítottak а 8.—9. napon gondosan átvizsgáljuk a lépeket, s a pótanyabölcsőket kitörjük. Azokat a lépeket, melyek nem tartalmaznak fiasitást, eltávolítjuk a kaptárból. A kereteket oldalra (a hideg építménynél) vagy hátra (a meleg építménynél) helyezzük. Ezután a fiatal anya családjának fiasításos lápéit az üres helyre helyezzük, arra ami közvetlen a kijárónyilásnál van. Biztonság kedvéért az anyát huszonnégy órára kalitkába zárjuk. A kalitkát azon léputcán hagyjuk, melyen az anyát találtuk. A kiszabadított anya nemsokára petézni fog az eredeti család lépjein is.

Vannak méhészek, akik a rajzás megakadályozása céljából minden nyolc nap után kitörik a kiépített anyabölcsőket. Ez elítélendő eljárás, mert ellenkezik a méhcsalád természet adta tulajdonságaival. Az új család alapításának ez az erőszakos módszere tehát helytélen, mert a méhek lanyhasága tovább tart, a méhcsaládon belül nem lesz összhang. Ezáltal a család betegségekkel szembeni ellenálló képessége is tetemesen csökken.

Az ajánlott eljárással alkalmazkodhatunk a legjobban a mézelő méh természetes életrendjéhez.

Tanácsolom méhészeinknek, hogy aki csak megengedheti magának vándoroljon herére, málnára, virágzó rétekre, fenyőre stb., hogy az akáo elfagyása miatti hiányt minél gazdaságosabban bepótolhassa.

SVANCER LAJOS

Felismerték a lehetőségeket

RaSicén van a Rimavská Sobota-t f rimaszombati) járás második legnagyobb méhészete. A száz méhcsaláddal dolgozó méhészet mindig jelentős hasznot hozott a helybeli szövetkezetnek — tavalyi tiszta bevételük negyvenötezer korona volt. Huszonnyolcezer kilogramm mézet, s ezenkívül tizennégyezer korona értékű méhpempőt és ezernégyszáz korona értékű viaszt termeltek Dankó Pál méhész irányítása mellett. A méhészet jelentősége azonban nemcsak ebben rejlik, hanem a beporzásban is.

Mikor az év elején az egész Türóc völgyet átvette a šafarikovoi Állami Gazdaság, felmerült a kérdés: mi lesz a méhészet további sorsa, igényt tart-e rá az állami gazdaság?

— 1959-töl, megalakulásától vezetem a méhészetet — mondja Dankó Pál. — Egy év kivételével (1975) minden évet jelentős haszonnal zártunk. A műit év volt a legeredményesebb. Hasznos munkát végeztünk a lóhere, a lucerna és a repce beporzásában. Feletteseim mindig elismerték a méhészet jelentőségét, s nagy

súlyt fektettek rá. Ennek köszönhető, hogy a lucernánk, lóherénk legjobb volt a járásban. De nem csak ezt, hanem a gyümölcsöst is poroztuk, ami a fenti negyven hektáron kívül még harminc hektárt jelent.

— Az állami gazdaságnak mi a terve a méhészettel?

— Természetes, hogy érdeklődnek iránta.

— Es fejlesztéséről nem esett sző?

— De igen. A kaptárok lórészt régiek, ezeket lassan kt kell majd cserélni. Az új főzootechnlkus mondta, hogy ötvennel növelik a családok számát.

— Van-e lehetőség .vándorlásra?

— Igen. A Rimavská Sobota-i járásban, főképpen Détér környékére járunk. Ott akácosok vannak. Ezenkívül Polomkám, jelenleg nem a legrózsásabb a helyzet, mivel a járás több része zárlat alatt van. Május húszadikáig kellett elvégeznünk a vizsgálatokat, s ha a zárlatos területeken kívül nincsen betegség, akkor kezdhetjük a vándorlást.

Az állami gazdaság főzootechntkusá megerősítette a méhész állítását:

— Válóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sikerrel dolgozó méhészetet. Fejleszteni fogjuk. Nem ötven, hanem száz családdal növeljük az állományt. Továbbra is a méztermelés lesz előtérben, s méhpempőt is fogunk termelni. Természetesen a beporzásban ts nagy hasznunkra válik a méhészet, s főméhészünk jól érti a dolgát.

— Ha jól tudom, ez az egyetlen nagyüzemi méhészet a Túróc völgyben?

— Igen. Ezért is gondoskodunk fejlesztéséről. A lóhere, lucerna beporzásában persze nem csak ez a méhészet, de a vidék méhészet is részt vesznek.

Fölösleges tehát az aggodalom. A raštcei méhészet további fejlődés előtt áll. Csak örülni lehet neki, hogy felismerték a lehetőséget. Egy tízezer hektáros mezőgazdasági nagyüzemnek nem is lehet más választása.-kvi-*

Látogatás

Felszabadulásunk óta méhészetünk is sokat fejlődött. Ez a fejlődés nemcsak a kaptárakra, hanem a méhészethez tartozó egyéb szerszámokra is vonatkozik. Mi méhészek figyelemmel kisérünk minden új dolgot, újítást. Ezért kerestem fel a közelmúltban Racsko Mihály méhésztársat.

A szakmáját szerető méhész felhívta a figyelmünket egy olyan virágporszedőre, amit beépített a kaptárba. Továbbá bemutatott egy szellőztető berendezést, ami lehetővé teszi a méhek bezárását hosszabb időre is — vegyszeres növányporozás idejére. Állítása szerint már három napra is bezárta méhcsaládjait és semmi hátrányt nem tapasztalt. Ezenkívül bemutatott egy házilag készített röplyukba alkalmazható etetőt, amiből mind a hárman kaptunk egyet. Legutóbb pedig egy méhlerázó gépet szerkesztett.

Eredetileg a gépet méhlefújónak tervezte, de amennyiben ez nem sikerült neki, az egészet méhlerázónak alakította át. Kezelése egyszerű, nem kell hozzá villamos energia, alkalmazása, illetve használata vándortanyán sem okoz különösebb gondot.

Ez a szerkezet nem más, mint egy asztál (amint a képen is látni). Elől két kereke van, hátul két lába és két tolófogantyúja. A fogantyúval az egész szerkezetet a kaptár mögé lehet tolni úgy, hogy a kaptárból kivett keretet egyenesen a gépbe lehet lenni, miközben egy háromnegyedes körfordulattal a méhek leesnek a csuzdába s az alatta lévő edénybe. Innét az öreg méhek visszaszállnak a kaptárba, a fiatal méheket a méhész visszaszórja eredeti helyükre vagy szükség szerint fölhasználja.

Ez a szerkezet nagyon megkönnyíti a méhész munkáját. Nem kell söpörni, zárt ököllel a kereteket verni, a 2—2,5 kg-os kereteket egész nap emelni, tehát fáradságos munkát végezni. KOVÁCS LAJOS