Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

Fö céljuk a fajtafenntartás Nyolc-tíz évvel ezelőtt a levi­ce! (lévai) járásban nem volt elégséges mennyiségű, tiszta vérvonalá barumfifajta, pedig a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége ezek és általában a gazdasági kisállatok széles ská­lájának fajtafenntartására vett határozott irányt. A néhány év­vel ezelőtti áldatlan helyzet fel­számolása érdekében az SZKSZ levieei járási bizottsága és a baromfitenyésztést szakbizott­ság keltetőállomás létesítése mellett döntött. Ulrich József, a barom­fitenyésztési szakbizottság el­nöke szerint már három éve üzemeltetik a keltetőállomást. Kezdetben az egész idény alatt kilencezer naposcsibét produ­káltak, s a tagság meglevő kel­tetőgépeinek Igénybevételével harmincötezer naposcsibét jut­tattak a kistenyésztőknek. A naposcsibe iránti igény állandó növekedése az állomás barom­fikeltető kapacitásának bővíté­sét kényszerítette ki, s így jelenleg egy idényben már hat­van-hatvanötezer naposcsibét keltetnek. Cgy látszik, hogy ez a mennyiség a tagság tiszta vér­vonalú naposcsibe iránti igé­nyét teljes mértékben kielégíti, azonban a Levieei Járási Mező­­gazdasági Igazgatóság azt kí­vánja, hogy a szervezeten kí­vülálló kistenyésztők naposcsi­be igényét is kielégítsék. Ez azonban az adott körnlmények között lehetetlen. Ez a kérdés csak új keltetőterem létesítésé­vel és berendezésével lenne megvalósítható, amihez az anyagi feltételek adva vannak és a gondolatot a SZKSZ járási bizottsága Is támogatja. Ez a vállalkozás persze nem csak bevételt, de további gondot és munkát jelent, így a végsó dön­tés még várat magára. A járási baromfikeltető állo­más létesítéséhez legnagyobb mértékben az járult hozzá, hogy négy évvel ezelőtt vásároltak egy telket, régi roskatag épüle­tekkel. Ezeket rendbehozták, s igy most rendelkezésükre áll két ülésterem, amelyek közül a kisebben a járási bizottság, illetőleg a különféle szakbizott­ságok gyűléseit tartják. A hat­van ülőhellyel rendelkező nagy­teremben tagsági gyűléseket és előadásokat tartanak. A volt pajtaszerűséget raktárrá alakí­tották át, amelyből a járási szervezet tagsága felének ta­karmányellátása történik. Csu­pán a šahyt (ipolysági) és a Želiezovce! (zseMzi) körzet ta­karmányellátásáról gondosko­dik közvetlenül a terményfel­­vásárló és ellátó vállalat. A te­lek egy részét fészerszerűen betetőzték és a keltetőállomást új épületben helyezték el. A fajtafenntartó járási ba­romfikeltető állomás rendelte­tését csakis úgy töltheti be kel­lőképpen, ba a szövetség tag­sága továbbra is az eddigi sze­retette] és odaadással gondos­kodik az egyes baromfifajták naposcsibéinek felneveléséről, a tiszta fajtajelleg megőrzésé­ről és a további tojástermelés­­ről. járások elismert tenyésze­teiben tizenhárom baromfi faj­ta továbbtenyésztésével foglal­koznak. Ezek közül legtömege­sebben előforduló baromfi fajta a sárgap limut, a fehér plimut, az amroksz, a nyuhemslr, a vi­lágos szöszeksz, a háromszínü szöszeksz, az ezüst vajandott, az arany-kékes vajandott és a bamaveldi, amelyeket mennyi­ségi sorrendben továbbiak kö­vetnek. A tiszta vérvonali ba­­romfifajták választékát bővíte­ni igyekeznek, ezért előnyben részesítik azokat a tenyésztő­ket, akik valamilyen új baromfi­fajtát szereznek be, s ezt az állatorvosi vizsgálat után elis­merő eljárásra jelentik be. Az összes kívánt feltételek teljesí­tése után elismert tenyészetből felvásárolt tojásért ilyen eset­ben nagyobb árat fizetnek, hogy az eddig kialakított fajták terjedését és fenntartását járá­sukban ezzel is elősegítsék. Például a lazacszínű fevroll ba­romfifajtát, amelyet Faveroll francia községben a hudan, a bráma és az ezüst dorking ke­resztezéséből állították elő, já­rásukban két évvel ezelőtt kezdték tenyészteni, s ma már a tavaszi idényben hetente két­száz-háromszáz tojásból kelte­tik ezen fajta csibéit. Az egyes fajták tenyésztésé­nek propagálását már a napos­csibék elosztásakor kézül meg a baromfitenyésztési szakbizott­ság, mert utasításokat ad a kérdéses fajta tulajdonságaival, szükségleteivel kapcsolatban, ami a tenyésztés sikerét és a fajta kedveltségét nagyban elő­segíti. A szakbizottság egyes tagjai a náluk tenyésztett faj­tákra vonatkozóan ismeretter­jesztő útmutatásokat dolgoztak ki, s ezeket a főleg télen ren­dezett iskolázásokon, gyűlése­ken adják elő a tagságnak. A jövőben jó lenne ezeket az is­mereteket mindkét nyelven sokszorosítani és a kérdéses fajták tenyésztőinek a napos­csibe átvételkor kiadni. Ha a tenyésztő a következő évre vonatkozóan állományát el akarja ismertetni, úgy ezen kívánságát minden évben au­gusztus végéig kell előterjesz­tenie. Ennek alapján a legalább háromtagú szakbizottság lefoly­tatja a szükséges elismerési el­járást és a tenyészetet külön nyilvántartásba veszi. Néhány évvel ezelőtt nagy­arányú tagtoborzást végeztek a levieei járás területén, s az is­meretterjesztő munka révén a SZKSZ tagságának létszáma nagyjából állandósult. Ennek ellenére a járásban'még mindig van tagsági tartalék, pedig szlovákiai viszonylatban járá­suk a legnagyobb taglétszámú. Több mint négyezerháromszáz kisállattenyésztőt egyesítenek. Az ifjúsági bizottság egy évvel ezelőtt új tagok szerzését tűzte céljánl, s azóta négy helyi szer­vezetben több mint negyven fiatal kisállattenyésztő kezdte meg a szervezeti működést. E- gyes iskolák politechnikai pe­dagógusai megértést mutattak a biológiai nevelésben fontos kisálllattenyésztés iránt és az ifjúsági szakköröket olyan irányban vezetik, hogy felkelt­sék az ifjúság érdeklődését a kisállattenyésztők szervezetébe történó belépésre is. Az SZKSZ érintett helyi szervezeteinek tagsága szívesen bocsájt az if­júság rendelkezésére tenyész­­éllományt és a tapasztalt te­nyésztők tanácsokkal is ellát­ják a kezdőket. Néhány szóval megemlíte­nénk, hogy igen jól működik a SZKSZ levieei járási szerveze­tének házinyúltenyésztési vala­mint galambtenyésztési szakbi­zottsága. A tenyésztők, vala­mint állatállományuk számát tekintve -ezek a szakcsoportok a legerősebbek közé tartoznak. Jól működik továbbá a juh- és kecsketenyésztő szakcsoport és kívánatos lenne ismét felélén­kíteni a valamikor nagyon jól működő kanáritenyésztő és eg­zotikus madártenyésztő bizott­ság és szakcsoport működését. Ez nem lenne nehéz, hiszen a járásban számos tapasztalt te­nyésztő van, csupán a bizottság szervezési munkáját vonakod­nak a legnagyobb tapasztalat­tal rendelkezők vállalni. A kinolőgiai szakbizottság te­vékenységi köre jelentősen le­szűkült, mivel a szolgálati ebe­ket szervezetileg átcsoportosí­tották a Sväzarm hatáskörébe. Az egyéb ebfajták különféle csoportjaiba tartozó kutyák te­nyésztőinek száma a járás terü­letén nem számottevő, így a kinolőgiai szakcsoport szerve­zeti élete visszaesett. Szlovákia területén valamikor a levieei járás „nntriatenyész­­tő nagyhatalom“ volt. A KARA trutnovi szőrmeipari vállalat manőverezésének és az általuk javasolt, árpolitikának „köszön­hető“, hogy a valamikor költsé­gesen felépített, átfolyó vízzel ellátott nutriatenyésztő beren­dezések ma az udvarokon üre­sen állnak. Az első minőségű nutria gerezna felvásárlási ára, amely valamikor kétszáznegy­ven, majd később kétszáz koro­na volt, jelenleg százötven ko­ronára csökkent', pedig egy nutria felnevelésének költsége legjobb esetben Is százhúsz­­százötven korona közötti ösz­­szegbe kerül. A kisebb gyakor­lattal rendelkezők azonban még ennél Is többet költöttek egy állat felnevelésére. így a nagy­számú tenyésztőből már csak egy-két szervezeti tag maradt hű ezen tenyésztési ágazathoz. A KAKA, mint szőrmeipari vál­lalat a külföldi börzéken pél­dául egy kidolgozott, nálunk lebecsült nyúlgereznáért ötven devizakorona körüli összeget kap. Ezzel szemben a szaksze­rűen lenyúzott, tisztított, kife­szített és szárított fehér szőr­­színű házinyúl gereznáért a te­nyésztő legjobb esetben öt ko­ronát, a tarkáért viszont csak négy koronát kap. Ez persze inkább csak elmélet, mert 8 gyakorlatban a Zberné suro­viny, vagyis a hulladékanyag gyűjtő vállalat felvásárlói mindössze egy-két koronát haj­landók fizetni egy nyúlgerezná­ért. Kérdés, hogy a nyúlgerez­­nát, vagy más állatok gerezná­ját vajon helyesen sorolják-* az illetékesek a használt hulla­dékanyagok közé, mert a józan ész is azt diktálja, hogy ezek igenis értékes ipari nyersanya­gok. A SZKSZ igyekezetei feji tett ki olyan irányban, hogy, saját üzemet létesítsen a tagok részére gerezna kidolgozásra, de ezt ezidáig nem engedélyez­ték az illetékes hivatalok, azzal az indoklással, hogy a gerezna feldolgozása, még saját szüki ségletre sem tartozik a szöveti ség hatáskörébe. Így azután ezrével kerülnek a lenyúzott gereznák a szemétbe, pedig há a politikai és gazdasági vezetői szervek erre a helyzetre felfii gyelnének, országunk lakossái ga részére szőrmében, esetleg devizában nem kis értéket le< hetne megmenteni. Egy másik cég, a BRANKO üzemközi vállald! tevékenysége viszont dicséretre méltó, mert a háztartásokban el nem fo­gyasztott házinyulat élő állai pótban felvásárolja, s ezt csak­nem teljes mértékben expor­tálja. A SZKSZ központi bizottságái nak a tiszta vérvonalö fajta­­fenntartásra vonatkozó Irányéi­­ve nemcsak a baromfitenyész­tésre, de az összes kisállatte­­nyésztési ágazatokra vonatko­zik, ami össztársadalmi szem­pontból is Igen hasznos tevé­kenység. A különféle baromfi hibrid kombinációkat, amelye­ket a mezőgazdasági nagyüze­mekben alakítanak ki, csaki* tiszta vérvonalú állomány fel­­használásával lehet elérni. Ezen a téren a SZKSZ központi bi­zottsága szerződéses alapon működik együtt a SZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumával, amely részére különböző baromfifajták törzs­­állományát tartja fenn. KUCSERA SZILÄRD Korszerű módszerekkel, eredményesen (Folytatás az 1. oldalról.) Beszélgetésünk kiterjedt a növényvédelemben szerzett ta­pasztalatokra is. Trubač mérnök a többi között hangsúlyozta, a betegségek és a kártevők okozta károk megelőzésére össz­pontosítják figyelmüket. Mindig az előrejelzésnek megfelelő időben, s amikor csak lehet, kombinált permetlével kezelik ň szőlőt. Tavaly virágzás előtt kétszer permeteztek. Előbb a pe­­ronoszpóra és a lisztharmat (0,2 V» Dithane + 0,1 % Karatha­­ne), majd a szőlőmolyok (0,2 % Soldep) ellen. A virágzást követően lisztharmat, rothadás és peronoszpóra ellen ismét kevert permetanyaggal (0,07 •/« Topsin + 0,2 % Dithane) ke-A gazdaság tetszetős borospincéjében kiváló minőségű bor, „terem“. Ezt nemcsak én állítom, erről vallanak a különféle versenyeken és kiállításokon nyert oklevelek is. (A szerző felvételei.j Kelték a növényzetet. Ezt a permetezést — tizenkét napos idő­közökkel — még kétszer megismételték. A molyok kártételétől 0,2 százalékos töménységű Metation-oldattal óvták a szőlőt. „Tavaly kedvezett a szőlészetnek az időjárás; az előző évek­hez viszonyítva kevesebbet kellett permetezni, takarékoskod­hattunk a vegyszerekkel, mérsékelhettük a termelési költsége­ket. Szüret előtt azonban hirtelen megváltozott a helyzet. Kez­­'dctt elhatalmasodni a szürkepenész. Nálunk főleg a veltelinit és a rizlinget károsította. Tíz nappal a szüret előtt kénytele­nek voltunk 0,3 százalékos Euparen-oldattal beperemetezni a veltelinit. A szakirodalom szerint legfeljebb 28 nappal szüret előtt lehet utoljára szert keríteni Ilyen kezelésre. Ml sajnáltuk a szőlőt, s gondoltuk, legfeljebb elhalasztjuk a szüretet. A kí­sérleti intézet azonban mindössze 0,2 mg szermaradványt mu­tatott ki az ellenőrzésre megküldött szőlő kilójában, ami a megengedettnél kevesebb. Ilyen töménységben nincsen káros hatással a mustra, illetve a borra, sem pedig a fogyasztók egészségére. A gyors beavatkozás eredménye: a veltelini mind­össze öt százalékos kárt szenvedett, viszont a jóval korábban leszüretelt, de kezeletlen rizlinget a fertőzött húrom hektáros területen mintegy negyven százalékos kár érte.. Kimutatható peronoszpóra- vagy llsztharmatkárt nem észleltünk.“ „Hogyan oldják meg a talajművelést, a gyomirtást? Gondo­lom, itt is jelentős szerep jut' a vegyszereknek.“ „A vegyszereknek és a gépeknek. A sorközöket gépekkel porhanyitjuk, gyomtalanitjuk, a sorokban pedig vegyszerekkel (Herbex, Simazin, Caragard Combi, Gramoxone) Irtjuk a gyo­mokat. Ez a szőlőre és a gyümölcsösre egyaránt vonatkozik.“ „Többször sző esett a gyümölcsészetről. Megtudhatnék felőle valami konkrétabbat is?“ — hangzott a következő kérdésem. Trubač mérnök elmosolyodott, majd így válaszolts „Nem volt szándékomban elterelni a szőlészetről a figyel­mét, ámbár a gyümölcsészeti eredményeinkről sem árt bőveb­ben szólni. Húsz hektár almásunk van, benne Starkrimsont, Golden Spurt és Golden Delicioust termelünk. A csemetéket 7X3,5 méteres térállásban telepítettük. A szabad növésű, ala­csony törzsű fákról szinte az egész termést a földön állva lehet leszüretelni. Tavaly csúcshozamot értünk el. A Golden Spur (nyolc hektár) 1975-ben maximumot adott, tavaly pihent. A további tizenkét hektárról 330 tonna almát értékesítettünk, A Golden Delicious jeleskedett. Az ültetvény egyik — körül­belül két hektáros — részén 720 mázsa átlagot nyújtott! A* M4 alanyú fák a hetedik évben 1,3 méter átmérőjű koronát fejlesztettek, s ezután már. aligha fogják jobban ígénybevennl a rendelkezésükre álló életteret. Ezért, valamint az egy hek­tárról nyert termésmennyiség növelésére törekedve elhatá­roztuk, hogy az NDK-ban szerzett tapasztalatainkat kamatoztat­va, besűrítjük az állományt. Kőt-két termő fa közé — az ere­deti sortól kissé kijjebb — fiatal oltványt telepítettünk. A gé­pek továbbra is jól dolgozhatnak, viszont az eredeti négyszáz helyett most már nyolcszáz fát nevelőnk egy hektáron. Remél­jük, ennek megfelelően majd az átlaghozam is növekszik* ahogy folyamatosan termőre fordulnak a kiültetett csemeték, „Végezetül még egy kérdés: milyen célkitűzésekkel indultak ebben az esztendőben?“ „Átlagos évjárattal, és a szőlőnél újabb területek termőre­­fordulásával számolva, 430 tonna szőlő és 190 tonna alma ki­termelését vettük tervbe. Sajnos, az almásban és a szőlőben is kárt tett a kedvezőtlen időjárás, a gyakori és jelentős hő­­ingadozás. A Rizlingszilvánit például kilencven százalékos, az Irsai Olivért pedig mintegy nyolcvan százalékos károsodás érte. A Hodossy László vezette 16 tagú szőlészeti-gyümölcsé­­szetl munkacsoportnak bizony alapos munkát kell végezni, hogy legalább némileg enyhíteni lehessen a fagykárt. A szo­cialista brigád címért versengő munkaközösség tagjai az év­fordulók tiszteletére felajánlották, hogy hatvan tonnával több szőlőt termelnek, mint abogy azt a tervmutatók előirányoz­zák.“ A föltételek és a kilátások január—február óta jelentősen megváltoztak. Ennek ellenére a vállalat vezetői és ml is bí­zunk benne, hogy a munkacsoport, amely kiváló eredmények­kel büszkélkedhet, nem veszíti el munkakedvét, s a tagjai természeti csapások ellenére is megtesznek mindent a terv­mutatók sikeres teljesítéséért. Hiszen az adott esetben a terv­feladatok teljesítése legalább olyan nemes és dicséretre érde­mes cselekedetnek számít, mint amilyennek kedvező évjárat estén a tervfeladatok túlszárnyalására vállalt kötelezettségek teljesítése számítana! KÄDEK GÁBOR TRUBAČ Vladimír mérnök: A Rizlingszilváni sajnos, kilencven százalékos fagykárt szenvedett, csak elvétve találni Ígéretesen fejlődő tőkét.

Next

/
Thumbnails
Contents