Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-04 / 22. szám
Bronzérmes munkabrigád a kertészetben A hazai zöldségtermesztés fellendítése alapfeltétel arra, hogy kívánt módon fedezhessük dolgozóink és konzerviparunk nyersanyag igényeit. Mint tudjuk a zöldségfélék belterjes termesztéséhez mindenekelőtt összpontosítás, szakosítás, s ezen belül korszerű gépi eszközök és berendezések szükségesek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy kevés a termeléshez szükséges gépi eszköz. Tulajdonképpen ez az akadálya annak, hogy a valóban nagyüzemi jellegű zöldségtermesztés csak lassan terjed. jó néhány mezőgazdasági üzemben, ahol sok éves hagyománya van a zöldségtermesztésnek 20—30 hektáron foglalkoznak a népgazdasági szempontból nélkülözhetetlen nyersanyag termelésével. így az Orech. Potöií-i szövetkezeiben a zöldségtermő terület 30 hektárt foglal el, s ebből 1,80 hektár a fóliasátras terület. Sátor Géza főkertész, Mocsonoki Ferencel, a segédjével és azzal a negyven-negyvenöt dolgozóval, aki résztvállal a feladatokból, ebben az évben mintegy 2 millió 800 ezer korona tervezett bevétel elérésére törekszik. Az összterületből 18 hektárt a szabadföldi paradicsom, a többi területet pedig egyéb zöldségféle foglalja el. Fólia alatt egy hektáron zöldpaprikát és korai hajtatott zöldséget termelnek. A fóliák alól idén már százezer fej salátát, értékesítettek átlagban 2 koronáért darabját. Zöldhagymából 8000 csomót adtak 1,80 koronás átlagárban a felvásárlóknak. Korai retekből pedig 2300 csomó került piacra, csomónként 1,80 korona árban. 'Karalábéból több mint 50 ezer az értékesített mennyiség és május második felétől a korai káposzta is piacképes. Évi átlagban a szövetkezet kertészete 130—140 vagon züldségmennyiséget szállít a Zeleninának és az Agrofrigornak. Az előbbi a fogyasztói piac részére veszi át a friss árút, az utóbbi pedig a konzerváruk részbeni feldolgozásával vagy közvetítésével foglalkozik. A főkertész elmondta, hogy a hozzá beosztott dolgozók az elmúlt évben kiváló munkájukkal elnyerték a Szocialista Munkabrigád büszke cím bronzfokozatát. Idényben ezek a dolgozók szinte a hét minden napján becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatot. Amikor árut kell szállítani, hajnaltól késő estig vesznek részt a munkában, nem ritkán szombatokon és vasárnapokon is. A zöldségkertészet szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a kertészet tervfeladatét 120 ezer koronával túlteljesítik és 800 munkaórát részben a kertészetben, részben pedig a faluszépítésben társadalmi munkában ledolgoznak. Mindnyájan arra törekednek, hogy a kertészet hektárjáról minél nagyobb értékű zöldségmennyisúg kerüljön piacra. A főkertész megjegyezte, hogy egy-egy hektár szabadföldi zöldségterületről terv szerint 75 ezer kurona bevételt kell elérniük, mégpedig úgy hogy a földterületnek kb. 50 százalékáról két termést kell betakarítaniuk. A palántát maga a szövetkezet nevei!, de évente mintegy 511 ezer darabot el is ad főleg a falu lakosainak, s ha igény van rá, a környező gazdaságoknak is. A palántáknak csak bizonyos hányadát nevelik tápkockákban, mivel ezer tápkocka 30 korona költséggel készül, tehát meglehetősen drága. Idén a paradicsomot egy hektáron helyrevetéssel próbálják termeszteni, s ha ez a módszer beválik, akkor a jövőben nagyobb területet vetnek be. A szövetkezet viszonylatában mivel a szabadföldi zöldségtermelés gépesítése hiányos, — a termelés nagy emberi munkaerő szükségletet igényel. így a késői zöldség termelése nagyon szerény haszonnal jár. Ezért törekednek ezt ellensúlyozni az emberi erő szempontjából ugyancsak költséges és igényes, ám jobban kifizetődő hajtatott zöldség termesztésével. Sátor Géza főkertész a fóliasátorban. A bronzérmes kertészek egyik csoportja. A vízinövényeket mindig az akvárium feltöltése előtt kell elültetni. Az előtérbe, a sekély aljzatba lehetőleg ne ültessünk semmit. A medence középső részébe alacsonyabb, gyengébb növekedésű növényeket telepítsünk, hátúira pedig a magasabb, gyorsabban növekedő, te-Az akvárium beültetése és feltöltése rebélyesebb vízinövények kerüljenek. Ha előre vagy középre ültetnénk a nagyobb növényeket, rajtnk kívül semmit sem látnánk az akvárium élővilágából. Ültetés vagy átültetés előtt növényeinket tisztogassuk meg a már elhalt levelektől és más növényi részektől. Ha gyökérzet nélküli dugványt ültetünk, csípjük vissza az utolsó fejlett levél alatt. Ne aggódjunk, a jó dugvány pár nap alatt megfelelő gyökérzetet fejleszt. A gyökeres növénykék ültetésekor arr:. ügyeljünk, hogy gyökereik ne fölfelé álljanak. Ültetéskor az aljzatba kis gödröt készítünk, belehelyezzük a növényt, elrendezzük a gyökereit, majd ráhúzzuk a homokot. A dús levélzettel rendelkező növénykékkel előfordul, hogy a frissen takart gyökérzet nem bírja megtartani az aljzatban a növényt. Ilyenkor az elültetett növénykék gyökérzetét kisebb kavicsokkal rögzítjük. A vízinövényeket ne szálanként, inkább csoportosan ültessük. A leggyakrabban alkalmazott akváriumi növények fajtáiról és jellegzetes tulajdonságaikról, igényeikről majd más alkalommal szólunk. Most csak annyit: a beszerezhető vízinövények egymással és a halakkal is jól megférnek a medencében. AZ AKVÁRIUM FELTÖLTÉSEKOR takarjuk le újságpapírral az aljzatot, s erre csorgassuk vékony sugárban a 22—26 C-fokos friss vizet. A városi hálózatból nyert víz csaknem mindenütt megfelel az akvarisztika követelményeinek. Ikráztatáshoz, szaporításhoz természetesen más vízre lesz szükségünk, de a piacképes nagyságot eléri halacskák alkalmazkodó képessége már jó, s általában károsodás nélkül átvészelik a „környezet-változást“. Feleslegesen kockázatos megoldást ne válasszunk, mert némely kutak vize bizony sok vasat vagy ként tartalmaz, s ez árt a halaknak. Ilyen esetben inkább három-négy hétig állni hagyott, átszűrt esővizet töltsünk az akváriumba. Vigyázni kell a városi hálózat erősen klórozott vizével is. Az ilyen vizet néhány napig kannába vagy edénybe töltve állni hagyjuk, hogy elillanjon a klórgáz, majd veszély nélkül feltölthetjük vele a medencét. Bármilyen vizet töltünk is az akváriumba, a friss vízbe ne telepítsük be azonnal a halakat, hacsak nem ez az egyetlen megoldás. Az akvarisztikai kellékeket forgalmazó szakboltokban beszerezhető „AquaSafe“ nyugatnémet készítmény segítségével azonnal semlegesíthetjük a klórozott vizet, s néhány órán belül betelepítésre alkalmassá tehetjük a frissen feltöltött medence vizét. KOBOLKA LÄSZLÖ Ültetéskor az aljzatba kis gödröt (2.) készítünk, belehelyezzük a növényt, elrendezzük a gyökereket és a gödröt betakarjuk. (4.) A visszahajló gyökérrel (1.) vagy túlságosan mélyre történő ültetés (3.) helytelen. Az ábrán amazonaszi kardfű (Echinodorus parviflorus) látható. ■*l* *i* *i* *i* *j> *i* ♦;« ♦;« »I* ♦j♦ *> *j* ♦> ♦> *ji ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦♦♦ ♦> ♦> ♦♦♦ ♦> ♦> *l* ♦> ♦♦♦ *i Korszerű módszerekkel, eredményesen A Calovoi Nagyhizlalda nemzeti vállalat vezetői 1969-ben határozták el, hogy a szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan földeket az elkövetkezőkben szőlőtermeléssel fogják hasznosítani. Az első évben — mintegy kísérletképpen — huszonöt árnyi szőlőt ültettek, majd az eddigi tudományos ismeretekre alapozott tervek szerint folytatták a telepítést. A talajelőkészítés során hektáronként 800 mázsa istállőtrágyát, huszonöt mázsa káliumfoszfátot és mintegy húsz mázsa szuperminőségi osztályba tartozó — borszőlő fajtákat. Illetve fél hektáron csemegeszőlőt — túlsúlyban Irsai Olivért, Pannónia kincsét, Csabagyöngyét — termelnek. A termőszölőt eddig a két-háromévenként végzett laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek megfelelően trágyázták. Tavaly már kihasználták a levélelemzés nyújtotta ismereteket és lehetőségeket is. Május elejei látogatásunkkor TRUBAČ Vladimír mérnök, a vállalat szakosított főagronómusa ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „A gyümölcsösben már korábban megvalósítottuk a levélelemzés szerinti tápanyagpótlást, s jó eredményeket értünk el vele. A laboratóriumi talajvizsgálat mindig megnyugtató képet' adott a talaj tápanyagtartalmáról, ugyanakkor meg voltunk róla győződve, hogy valami nincs rendjén, mert a fák betegesek, a gyümölcsök romlandók voltak. A levélelemzés azután kimutatta, hogy kevés a fák számára hozzáférhető mész a talajban. Meszezéssel sikerült megjavítani a fák egészségi állapotát, betegségekkel szembeni ellenálló képességét. S persze javult az alma tárolhatósága is. A levélelemzés szerinti tápanyagpótlásban szerzett jó tapasztalatainkat most a szőlészetben is kamatoztatni kívánjuk. Levéltrágyázásra egyébként Vegafiort, Wuxalt és karbamidot használunk“. Tavaly a szőlőültetvény ötven százaléka termőre fordult. Az elért hektáronkénti átlaghozam 115 mázsa volt. A gazdaság összesen 380 tonna szőlőt értékesített, s persze a saját pince-A sorokra merőleges kameraállással készített felvétel a gyümölcsös fiatal csemetékkel történt besűrítését szemlélteti. gazdaságában is földolgozott valamennyi szőlőt. Hogyan is nézne ki, ha a jeles szőlőtermelők pincéje, hordói konganának az ürességtől?! Terméshozam tekintetében a Müller-Thurgau (Rizlingszilváni) és a Zöld veltelini jeleskedett. E fajták százhatvan mázsa hektáronkénti átlagot nyújtottak. A piros borszőlők (Szentlőrinci, Kékfrankos) is meghálálták az egészévi fáradozást, gondozást. Terméselrúgás még véletlenül sem volt észlelhető náluk. Gazdagon virágzik, mégis kevés termést ígér az alma. FEHÉR Béla gyümölcsészeti agronómus és TRUBAČ mérnök húsz gyönyörű virágot vizsgált meg, s csupán egy esetben állapítottak meg terméskötést. foszfátot dolgoztak be a talajba. A rigolozást követően tavasszal 3,30X1,30 méteres sor-, illetve tőtávolságra telepítették a szőlőt. Az oltványok 99 százaléka megeredt. A korszerű, kordonművelésü ültetvényben tökéletesen kihasználhatják a szántóföldi növénytermesztésben használatos ' gépeket, így a munkálatok jelentős hányadát gépekkel végzik. A vállalat madárréti gazdaságában most hetven hektáros szőlészet van, ebből az idén már ötvenegy hektár nyújt termést. A borszőlő fajták közül az Olasz rizling (40 százalék) és a Zöld veltelini (30 százalék) részesült előnyben telepítéskor. A .terület további harminc százalékán egyéb ugyancsak U ). (Folytatás a 3. oldalon4
