Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-28 / 21. szám
sorolt szerekkel kezelt iákat nem kell külön védeni a varasodás, a monllia és egyéb gombabetegségek ellen. A körtefákat varasodás ellen 0,2 %-os Dlthane M 45 vagy 0,3 %-os Orthocid teszi ellenállóvá. Az elszáradt fiatal hajtásokat és a moníliás gyümölcsképződményeket leszedjük a fáról és elégetjük. A fát a Dlthane M 45 0,2 °/o-os vagy a Kuprlkol 50 0,4 %-os oldatával bepermetezzük. A gyümölcsfákat károsító levélletvek és hernyók irtására a Fosfotlon E 50 0,2 %-os, Illetve az Anthio 0,15 %-os oldatát hasznosítjuk. DP], A cseresznyét és meggyet cilindrosporiózis és levéllyukasodás ellen általában gyümölcsszedés után szoktuk permetezni (0,2 %-os Dlthane M 45], de a korai fajták 21 nappal szüret előtt is kezelhetők. Az őszibarackot mandula és őszibarack levéltetvek ellen a Pirimor Dl 0,05—0,075 %-os vagy az Anthio 0,15 %-os oldatával kezeljük. Az őszi barack, a kajszi, a mandula és a mirobalán hajtásvégeinek hervadásái később gyümölcsférgességet okozó barackmolyokat ugyancsak az Antpio (0,15 %-os oldat) segítségével írtjuk. A szilvarozsdára vagy levéllyukasndásra hajlamos fajtákat a Dithane M 45 0,2 %-os oldatával kell lepermetezni. A gnomóniás levélfoltosságban szenvedő fákat, illetve a minília elleni védelmet igénylő jég verte gyümölcsöket a Kuprikol 50 0,4 %-os oldatával kezeljük. A jégkárt szenvedett őszibarackot inkább a Dithane M 45 0,2 %-os oldatával permetezzük be, mert a tenyészidőben nagyon érzékenyek a réztartalmú készítményekre. vagy a Topsin 0,05—0,075 %-os oldatát kell segítségül hívni. Legkésőbb 21 nappal a föltételezett termésbetakarítás előtt keríthetünk sort a permetezésre. A málnalevéltetveket a Fosfotion E 50 0,2 %-os töménységű oldatával gyéríthetjük, legkésőbb 14 nappal szedés előtt. A fitoftórás betegségben szenvedő, vagy a rákosán feketedő gyökérzető szamócatöveket kiássuk és elégetjük. A nagyobb mértékben fertőzött szamócást a termés begyűjtése után fölszámoljuk és a földet kiadósán fertőtlenítjük. nappal a föltételezett szedés előtt — a Fosfotion E 50 0,2 %-os oldatával permetezzük be. Hagymaperonoszpóra esetén a Dithane M 45 0,3 %-os vagy a Kuprlkol 50 0,6—0,7 %-os oldatát hasznosítjuk. A kezelést célszerű 12—14 nap elteltével megismételni. Átvizsgáljuk a fokhagymát, s a fonálférgekkel fertőzött növényeket eltávolítjuk az ágyásról, majd elégeljük. A káposzta levéltetveke legkésőbb 7 nappal a szedés előtt végzett permetezéssel (0,05—0,075 %-os Pirimor DP) irtjuk. A burgonyabogarak kártétele a Soldep 0,2 %-os oldatával mérsékelhető. A gyökérzöldségeket is károsító hüvelyesek lisztharmata ellen a Sulikol К 0,5 %-os, vagy a Fundazol 0,05 %-os oldata nyújt védelmet. — ■ -i --------—------■' ----------- --------- ... i - - ................... ■ ■ ... tezünk. A borsónyi szőlőbogyók lisztharmat-fertőzöttsége esetén a Dithane M 45 és a Karathane FN 57 kombinált permetlevét (0,3 és 0,1 %) hasznosítjuk, szükség szerinti ismétléssel. A beiskolázott és a kiültetett egyéves oltványok peronoszpóra ellen 7—8 naponként permetezzük (0,2 %-os Dithane M 45). 0,3 %-os oldatával permetezünk. A levéltetveket, tajtékos kabócákat, molyokat, feketefejíí liliombogarakat, hernyókat és más állati kártevőket a Fosfotion 0,2 %-os, vagy a Pirimor DP 0,05—0,75 %-os oldatával irtjuk. ALMAGYÜMÖLCSOEK. Megismételjük az almamoly elleni permetezést (0,2 %-os Metation E 50). Ha a hernyók már befurakodtak a gyümölcsbe, az Anthio 0,15 %-os, vagy a Phosdrin 24 ЕС hasonló töménységű oldata segít. A hajtáshervasztó darazsak, illetve a lisztharmat által károsított hajtásvégeket levágjuk és elégetjük, a fákat a Fundazol vagy Topsin 0,075 %-os oldatával kezeljük. Almafa-lisztharmat ellen más készítményekkel (0,1 %-os Karathane FN 57, 0,03 %-os Morestan) is védekezhetünk. A fel-CSONTHÉJASOK. A szilvát, a beszterceit, a ringlót és a mirobalánt a poloskaszagú szilvadarazsak és a szilvomolyok ellen kell védeni. E célból a Metation E 50 0,2 %-os, vagy az Anthio 0,15 %-os oldatát permetezzük ki. A hamvaszöld szilvalevéltetű irtására a Fosfotion 0,2 %-os vagy a Pirimor DP 0,05—0,075 %-os oldata alkalmas. Szilvarozsda esetén tíz liter vízben négy deka Kuprikol 50-et kell kijuttatni. A klaszterospóriumos levéllyukasodásra hajlamos fajtákat a Dithane M 45 0,3 %-os oldatával kell bepermetezni. Sikerrel hasznosítható a Kuprikol 50 0,4 %-os oldata is. .A jégverte gyümölcsöt monília ellen a Dithane M 45 0,25 %-os, vagy a Kuprikol 50 0,4 %-os oldatával védhetjük meg. Cseresznyén és meggyen az Anthio 0,15 %-os oldatával csökkentjük a cseresznyelégy kártételét. Utoljára 18 nappal a föltételezett betakarítás előtt permetezhetünk. A cseresznyelevéltetű ellen legkésőbb 21 nappal a várható szüretelés előtt permetezhetünk (0,05—0,075 százalékos Pirimor BOGYÖSGYÜMÖLCSÜEK. A ribiszkét levélpirosító levéltetvek, molyok és levéldarazsak ellen utoljára 14 nappal szüretelés előtt védhetjük (0,2 %-os Fosfotion E 50). Szüret után viszont a pzseudopezizás levélfoltosság ellen (0,4 %-os Kuprikol 50) permetezünk. A köszmétét hajtászsugorító levéltetvek és levéldarazsak ellen szintén a Fosfotion E 50 0,2 %-os oldatával kezeljük, legkésőbb 14 nappal szedés előtt.Alternáriás foltbetegség előfordulásakor a köszmétét június elején a Dithane M 45 0,2 %-os vagy az Orthocid 0,3 %-os oldatával kell bepermetezni. A köszméte amerikai vagy európai lisztharmata esetén a Fundazol ZÖLDSÉG. Az uborkát szögletes levélfoltosság és fenésedés ellen (0,4 %-os Kuprikol 50], majd a tökfélék és fészkesek lisztharmata ellen (0,5— 0,6 %-os Sulikol K, 0,05 %-os Fundazol) kell védeni. A levéltetvek kártételének csökkentése céljából legkésőbb 3 nappal virágzás előtt a Pirimor DP 0,05—0,75 %-os oldatával permetezzük be az uborkát. A paradicsomot szeptóriás levélfoltosság és barnapenészes levélfoltosság, valamint burgonyavész ellen a Kuprikol 50 0,6 %-os töménységű oldatával kezeljük. A paprikát a levéltetvek és liszteskék kártételétől óva —* legkésőbb 14 SZÜLŐ. Közvetlenül virágzás előtt peronoszpóra ellen permetezünk (0,3 %-os Dithane M 45). Kéntartalmú készítmények alkalmazása terméselrúgást idéz elő! Szőlőilonca észlelésekar 0,2 % Fosfotion E 50-et is tegyünk a permetlébe. Elvirágzás után peronoszpóra ellen Kuprikol 50-et (0,5—0,6 %), lisztharmat ellen Sulikol K-t (0,6 %) használunk, szerkombináció formájában. Csapadékos, párás időben hat-nyolc naponként perme-VIRAgOK. A dísznövényeket károsító lisztharmat ellen a Fundazol vagy a Topsin 0,05—0,075 %-os, illetve a Sulikol К 0,6 %-os oldata nyújt védelmet. A gombabetegségek ellen a Dlthane M 45 0,2 %-os és a Perozin 75 В Rózsáink fő virágzási ideje májusra esik, ám ha ezt követően is körültekintően gondozzuk a növényeket, akkor egész nyáron át folyamatosan fognak virágozni, ékesítve kertünket és — vágottvirágként — otthonunkat. A metszés a legfontosabb tennivalók közé tartozik, mert segítségével a növények tápanyagforgalmát szabályozhatjuk, és a virágrügyek fejlődését serkenthetjük. A hervadt virágokat akkora szárrésszel vágjuk le, hogy a visszamaradó részen két-három fejlett rügy maradjon. A teahibridek és a parkrózsák rendszeres metszést igényelnek, viszont a folytonnyíló polyantha és floribunda rózsákról, valamint a futórózsákról csupán az elhervadt virágzatokat, elvirágzott részeket ajánlatos eltávolítani. A vadhajtások számára nincsen kegyelem — tőből eltávolítjuk őket. A nyári gondozásban fontos helye van az öntözésnek. A rózsa ugyan szárazságtűrő növény, de a folyamatos virágzás biztosítása érdekében hetente legalább egyszer kiadósán — négyzetméterenként húsz-harminc liter vízzel — meg kell locsolni. Gyomosodás és kiszáradás ellen árnyékolással, takarással (tőzeg, érett komposzt) vagy sekély kapálással védhetjük meg a talajt. A tenyészidő folyamán végzett tápanyagpótlásnak még akkor is nagy jelentőséget kell tulajdonítani, ha tavasszal megfelelő mennyiségű szerves trágyát juttattunk a talajba. A hajtásfejlődéshez nitrogénre, a bimbóképzéshez pedig káliumra van szükségük a növényeknek. A rózsák négyzetméterenként harminc-negyven gramm nitrogént és ötven-hatvan gramm káliumot igényelnek. A műtrágyázást vagy trágyázó öntözést háromhetenként ajánlatos megismételni. A levéltrágyák (pl. Wuxal 11,2 %) használata igen előnyös, mivel így a főbb tápanyagokon kívül nyomelemeket is juttatunk a növényzetnek. A nagy forróság kedvez a betegségek és az állati kár-I tevők terjedésének, szaporodásának. Tehát a növényvédelemről sem szabad megfeledkezni. A zöld rózsalevéltetíi a levelek, a fiatal hajtások és a bimbók ellensége. A rózsakabóca a levelek fonáki részén szívogat, a füstösszárnyú és a sárga varródarázs lárvái és imágói is a leveleket vagy a hajtásokat károsítják. A fehéröves levéldarázs lárvái hosszúkás lyukakat rágnak a levEllemezbe. Az említett kártevőket a Fosfotion 0,2 %-os, a Pirimor DP 0,05 %-os, a Bi 58 0,1 %-os, esetleg az Anthio 0,2 %-os oldatával pusztíthatjuk. A betegségek közül a lisztharmat és a fabreás levélfoltosság fordul elő leggyakrabban. Ellenük a Fundazol és a Topsin 0,05—0,075 %-os, a Sulikol К 0,6 %-os, a Karathane LC 50 0,05 %-os, illetve a Karathane FN 57 0,1 %-os oldatát hasznosíthatjuk. S végezetül: néhány szót a virágok vágásáról. A rózsa hálátlan, mégis közkedvelt vágottvirág. Ha zártbimbós állapotban vágjuk, azonnal hosszú- : nyakú vázába kell állítani, mert másként nem nyílik ki. Inkább félig nyílott állapotban vágjuk, lehetőleg reggel vagy este, s magas, bővizű vázába állítsuk, majd naponta újítsuk meg a metszlapokat, a vizet pedig naponta frissítsük föl a vázában. A virágot olyan hosszú szárral vágjuk, hogy a visszamaradó hajtáson mindig legyen legalább egy-két jól fejlett rügy, ami majd kihajt. Egy tőről egyszerre csak néhány szál virágot vágjunk le, és soha ne csonkítsuk meg túlságosan a növényt, mert hosszú ideig tart, amíg új hajtást, virágot fejleszt. Ha néhány óráig tárolni kell a virágot, akkor hűvös pincében, vagy — fóliába csomagolva — hűtőszekrényben tartsuk. Forrásmunkák alapján: ^-bor Rózsáink nyáron A rózsa hálátlan, de közkedvelt vágottvirág. Foto: —dek Kendermagot vagy napraforgót? A tenyésztők néha sok kendermagot etetnek a tyúkokkal, hogy szép fényes legyen a tollazatuk. A nagyobb mennyiségben fogyasztott kendermag fölhevíti a tyúkokat, esetleg hasmenést okoz. Ezért jobb napraforgót etetni, amitől egyébként is szebb lesz a kiállításra szánt baromfi tolla. Tíz tyúknak naponta négy-hat elnyílott virágzatot adhatunk. Több tenyésztő jó tapasztalatra tett szert a takarmányrépa etetésével. Tíz tyúknak negyven darab répát termelünk, ősztől pincében tároljuk, majd novembertől kezdjük etetni, amikor a bezárt baromfi fázik és keveset mozog. A félbevágott répákat zsinórra kötve fölfüggesztjük az állatszálláson úgy, hogy kb. harminc centire legyenek a földtől. A tyúkok szívesen csipegetik a lédús répát, s mivel a zsinóron függő répa kileng, a baromfi állandóan mozogni, ugrálni kénytelen, tehát nem fázik. A baromfitartók általában kiskerttel is rendelkeznek, amelyben többnyire akad néhány fej magba szökött saláta. Tíz tyúknak egy nap három-négy salátát adhatunk, de utána néhány napig ne etessünk salátát. Közben ne feledkezzünk meg a konyhai zöldséghulladékokról sem, a baromfi minden zöldet szívesen elfogyaszt. Júniusban még ültethetünk kelkáposztát, fodros kelt. Mindkettő értékes őszi-téli zöldségféleség, azonkívül a betakarításkor és a konyhai földolgozáskor nyert hulladék is kitűnően hasznosítható: a tyúkok ínyencfalatként fogadják, valósággal rávetik magukat a friss zöldre! (ZchJ
