Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-21 / 20. szám

1977. május 21. _ SZABAD FÖLDMŰVES MUNKÁBA LENDÜL Egy példás öntözőbrigád ф Szakszerű öntözéssel nem két-három, hanem négy-öt ka­­szálat is betakarítható — lucernából ф A Hyso nevű iűféle tavaly hat termést adott ф A szlovákiai öntözési verseny győzteseinek sorában ф Az öntözőbrigád a tervezett hektár­hozamok túlteljesítését segíti elő A közelmúltban Mátyusföldre szólí­tott a kötelesség, s többek között Iványi Vince mérnöknél, a Galántal Járási Mezőgazdasági Igazgatóság fő­­agronömusánál is tiszteletemet tet­tem. Beszélgettünk, vitatkoztunk. Már amennyire lehetett, hiszen hol ide, hol oda hívták ezt az-agilis fiatal me­zőgazdasági szakembert... Legvégül neki szegeztem a kérdést: tudna-e ja­­vallani példás öntözőbrigádot. Olyant, amely az utóbbi években, de főleg ta­valy követendő példát mutatott az öntözésben, a vízforrások szakszerű hasznosításában, a maximális üzemel­tetésben, a helyes karbantartásban, vagyis a hektárhozamok fokozását illetően. — Ha megfelelne, elfogultság nél­kül Javasolhatnám a középhatósugarú öntözőméivel rendelkező selicei (sók-Lencsés Péter, a példás öntözőbrigád vezetője. (A szerző felvétele.) szelőcei) szövetkezet Lencsés-brigád­ját — felelte olyan határozottsággal, s meggyőződéssel a hangjában, hogy újabb csoport iránti tudakolózásom teljesen feleslegesnek mutatkozott. HAGYOMÁNYOS ÖNTÖZÉSSEL Ennek a Vág balparti szövetkezet­nek 803 hektárnyi területre van be­építve hagyományos, alumíniumcsö­ves öntözőrendszerre. Tehát mégcsak nem is a legkorszerűbb, mégis rend­kívül előnyös, mert a termelést teszi biztonságossá, s a termést gazda­gabbá. A középkorú, mezőgazdasági gépek­hez értő, vadászatnak, horgászatnak is hódoló Lencsés Péter a öntözőbri­gád vezetője. Galántán, a hároméves mezőgazdasági gépipari szakiskolán szerezte tudása jelentős részét. No meg a szólás-mondás tartja: Gyakor­lat teszi a mestert! Hát, ő is a komp­lex gépi brigád vezetője volt több éven át, s négy évvel ezelőtt bízták meg az öntözőbrigád vezetésével, ami­kor lényegében az öntözéses növény­­termesztés a kezdetét vette. — Milyen növénykultúrákat öntöz­nek? — érdeklődtem. A brigádvezető sorjázza: — Eddig a zöldségkertészetben a palántaöntözés volt a soron. A fő­idény most kezdődik a napokban a 290 hektárnyi lucerna ,a silókukorica, s a zöldségfélék öntözésével. Ezt kö­veti a cukorrépa, a burgonya, a Hyso nevű fűféle, a takarmányrépa, majd legvégül a 204 hektárnyi másodvetésű takarmány öntözése. Az illető szövetkezet a szántóterü­letének az egyharmadát tudja ön­tözni. — S hány ember tartozik az öntö­zőbrigádhoz? — Mennyi is a létszám? Egy mű­szakban 11, két műszakban meg 19 fő, a traktorost is beszámítva. A mű­szak úgy értendő, ha hosszított, való­jában akkora a teljesítmény, mint két hatórás rendes műszak esetén. A két műszak reggel hat órától este tizen­nyolc óráig tart. Ha teljes az üzemel­tetés, akkor a 45—48 darab PU-K-2-es szórópisztoly ontja a vizet (másod­percenként 300 litert). Harminc milli­méteres mesterséges csapadék jutta­tása esetén a teljesítmény 22 hektár­ra terjedő. ÖNTÖZÉSSEL — LUCERNÁBÓL KÉT KASZALATTAL TÖBB Köztudott, manapság a fehérje- és vitamindús takarmány, kis túlzással, A hétköznapi életben az emberek a pártot nemcsak politikája alapján, hanem a párttagok cselekedete és helytállása szerint is minősítik. Aki csak beszél és kinyilatkoztat, de nem mutat fel konkrét eredményeket, aki nem teljesíti kötelezettségeit, az gyengíti a párt tekintélyét. Az ideoló­giai, politikai és szervezeti egység feltétele a cselekvési egységnek, vagyis más szavakal a fejlett szocia­lizmus építésére irányuló párthatáro zatok következetes és fegyelmezett végrehajtásának. A következetes esz­mei egyetértés, a marxista meggyő­zeti szabályzat. Tehát, a párttag szol­gálja következetesen a szocializmus ügyét, mutasson példát hivatásának teljesítésében. Továbbá másik alapve­tő kitétel, hogy tartsa meg a párt­fegyelem szabályait. Mindez lényegé­ben a párttagok aktivitását, vagyis a pártalapszervezetben, a munkahelyen, a közéletben, a baráti és családi kör­ben végzett munkát és kiállást kéri számon. Az kevés, hogy valaki általánosság­ban egyetértsen a határozatokkal, ugyanakkor a megvalósításához már „kevésbé fűlik a foga“. Erre a ve­aranyat ér. Merthiszen, méregdrága, ha kapitalista országból hozzuk be azt. Tehát, nincs más megoldás, a ta­karmányfélék öntözésére megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani, hogy bőséges termést takaríthassunk be. Mit példáz a selicei gyakorlat? Efelől is tudakolóztunk. Az öntöző­brigád vezetője így vélekedett az ön­tözés hasznáról: — Valamikor a lucernaszéna hek­­tárhozam-átlaga az ötven, hatvan má­zsánál tartott. A száz mázsás hozamot szinte elérhetetlennek tartottuk. S mi a való helyzet ma? Az öntözés szinte forradalmi lépést jelent. Szakszerű öntözéssel nem két-három, hanem négy-öt kaszálat is elérhető. Szövet­kezetünkben tavaly — az öntözött lu­cernát és a nem öntözöttet egybevé­ve — 110 mázsa lucernaszénát taka­rítottunk be. Vagyis, túlléptük a bű­vös száz mázsát. Nem mindegy- hogy három, vagy öt terméssel fizet a lu­cerna. Ehhez még hozzátehetjük: a tavalyi rendkívüli nagy szárazság megmutatta, ahol nem öntöztek, jó­szerével még két kaszálatot sem adott a lucerna. Hátha ennyire kézenfekvő az öntö­zés haszna, előnye, akkor miért nem élnek lehetőségeikkel számos mező­­gazdasági üzemben...? A GYŐZTESEK SORÄBAN Ottjártamkor a járási „vizesek“ ép­pen vízmintákat vételeztek. Merthát az öntözési főidény előtt — meg köz­ben isi — tudni kell, mi-minden van az öntözővízben. Tiszta, vagy tartal­­maz-e öntözött növénykultúrákra ká­ros, szennyező anyagokat...? Ez lé­nyegében a vízminták laboratóriumi vizsgálata, elemzése során derül ki. Lencsés elvtárs, beszélgetés közben nagy örömmel újságolta: tavaly be­neveztek a szlovákiai mezőgazdasági üzemek öntözési versenyébe, s a Pieš­­fanyban előző nap lezajlott eredmény­­értékelés során — amelyen ő, a bri­gádvezető is résztvett —, jóleső ér­zéssel hallhatta, hogy a közép-ható­sugarú öntözőművek kategóriájában a megtisztelő 5. helyre került a szö­vetkezetük. Ezúttal is gratulálunk! Kétségkívül jó eredmény. Azt bizonyítja: nagyon is érdemes versenyezni. — Ezt mi nemcsak hangoztatjuk, hanem teszünk is érte. Az idén sem tétlenkedünk, azt szeretnénk, ha ku­koricából 100, cukorrépából meg 450 mázsás hektárhozam-átlagot érhet­nénk el. Mi is méltó versenytársai akarunk lenni a szlovákiai „tizenné­­gyeknek“; azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek nagyszerű kez­deményezői a bőségesebb cukorrépa-, és kukorica-hozamátlagok elérésének, a Nagy Október 60. évfordulója tisz­teletére. Mi sem tehetünk másként — követjük a jó példét. SUMMA — SUMMARUM Az esetleges üzemzavarok elhárítá­sa felől is érdeklődtem. — Ez igen ritka eset. A múlt évben a Vág nagyon alacsony vízállása idő­szakában csupán egyszer adódott probléma: bágerrel új gödröt kellett mélyíteni a vízszívó-fejnek. A fő víz­forrásunkat a Vág képezi. Ezenkívül van a Súgó nevű halastó. Ez az utób­bi a zöldségkertészetet, mintegy 45 hektárnyi terület növényzetét képes öntözővízzel ellátni. Egyéb üzemelte­tési probléma nemigen adódik. Mun­kaerőgondunk nincs. Az öntözési idényre már a téli hónapokban jól felkészültünk. A szórópisztolyok javí­tására már január hónapban sor ke­rült, gépjavító-műhelyünkben. Gépja­vítóink egyéb alkatrészeket Is készí­tenek, ha a szükség úgy kívánja. Sőt, még újításokra is képesek... Tisztelet-becsület az ilyen gépjaví­tóknak! Hasonlóképp a szóbanlevő öntözőbrigád derék tagjainak, s veze­tőjének. Már csak azért is, mert — túl azon, hogy nem hagyják a nö­vénykultúrákat az éltető vízért sóvá­rogni —, egyben a tervezett hektár­hozamok túlteljesítését, végső soron a szövetkezetük jövedelmének gyara­pítását, a népélelmezés zavartalanná tételét segítik elő. N. Kovács István Az átlagnál többet.. / ződés, a politikai azonosulás, az alap­szervezetben végzett munka és a konkrét tennivalókra összpontosított energia a párttagok számára önként kialakult és vállalt elemi kötelezett­ség. A párt erkölcsi normái magasab­bak a társadalmi átlagnál, nem szól­va a szükséges politikai többletről, amit a szervezeti szabályzat is össze­foglal a kötelességek és jogok sorá­ban. A párttagnak nem elég rendesnek lenni. A pártonkívüliektől, a rokon­­szenvezőktől éppen aktivitása, fegyel­mezettsége különbözteti meg. Az hogy tudatosan szolgálja a szocializ­mus ügyét, fegyelmezett tagja a párt­nak, önzetlenül dolgozik a társada­lomért, egyszóval tetőtől talpig kö­zösségi ember. Ez a mérce nemcsak a párt kapuján átlépni készülők mér­céje: teljes erővel, mondhatni hatály- Iyal vonatkozik a párttagokra, akik hosszabb vagy rövidebb ideje küzde­nek környezetükben a szocialista eszmék valóra váltásáért. A fejlett szocializmus építése, a párt vezető szerepének erősítése szükségszerűen megemelte a pártta­gok követelményeit, ugyanakkor eh­hez a jogokat is biztosítja a szerve­szélyre az a lenini figyelmeztetés is utal, amely kimondja, hogy az elvek­kel való egyetértés hitelét azonnal lerontja a „konkréttal való szemben­állás“. Ha valakinek különvéleménye van, vagy más elgondolása, annak egyedül a taggyűlésen adjon hangot és ezt ne terjessze más körökben. A pártfegye lemhez tartozik, hogy az előkészítés, a vita és a döntés után a többség határozatát kell végrehajtani. Számos gyakorlati példa mutatja, hogy a kü­lönböző értelmezés mögött rendsze­rint elvi nézeteltérés húzódik. Itt jön az a követelmény, hogy a párt poli­tikáját csak az tudja eredményesen védelmezni és megvalósítani, aki esz meileg képzett és lépést tart a máva] ideológiai területen is. A marxizmus-leninizmust nem elég iskolai szinten elsajátítani. Az kell, hogy belső meggyőződése legyen a párttagnak és ez vezérelje magatar tását és cselekedeteit. Éppen azok­tól — a párt által elítélt vonásoktól — kell mentesnek lennie, amelyek ellen felveszi a harcot a munkahe­lyén, a környezetében. A párttagok sem élnek üvegbúra alatt, hanem ezernyi szállal kötődnek a társada Előnyös segély ez építkezésekre A Szlovák Állami Takarékpénztár 1977. január 1-töl előnyösebb pénzügyi segélyt nyújthat mind a szövetkezeti, mind a családi házak építésére. A Szlovák Állami Takarékpénztár járási fiókintézetei eddig háromféle kölcsönt nyújtottak a szövetkezeti és családi ház építésére: 1. Feltételezett térítésmentes kölcsönt, legfeljebb 25 000 koronát; 2. árkülönbségi és ““ 3. az időben befejezett épületekhez hozzájárulást. A 2. és 3. pontban említett kölcsön együtt nem lehetett több mint 15 ezer korona. A Szlovák Szocialista Köztársaság Pénzügyminisztériuma és a Csehszlo­vák Állami Bank 1976. december 13-án kelt 160/1976 számú rendelete egyetlen előnyösebb hozzájárulási keretre korlátozza az ilyen segélyeket. A CSKP XV. kongresszusának határozata értelmében 1977. január 1-től még jelentősebb segélyt adnak mindazoknak, akik 1977. január 1. után kapták meg az építkezési engedélyt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezeti építkezés megkezdése előtt egyszeri 3000 korona segélyt folyósíthatnak minden lakásegységre. (Ez a múltban nem volt.) Azok a polgárok, akik e segélyt és a mostan érvény­ben lévő többi segélyt igénylik, 10 évig munkahelyüket nem változtathat­ják. Az eddigi érvényben lévő háromféle kölcsönt családi ház építésére to­vábbi 10 000 koronával lehel növelni, ha az, aki igényli, az iparban, a me­zőgazdaság valamelyik ágában, továbbá bányában, kohóüzemben, a gép­iparban, az építőiparban, a szállításnál, a vegyiparban, az energetikában van alkalmazva, esetleg tanító, vagy tanár az I. és а II. ciklusú iskolákban. Továbbá újabb 10 0U0 koronát kaphat, ha a csoport-ház, vagy a családi ház a minisztérium által előírt műszaki előírásoknak is megfelel. Egyetlen feltétel, hogy az építőnek 10 évig ott kell dolgoznia, ahol az építkezési segélyt felvette, és e házat 10 évig el nem adhatja. A segélyt csak a munkaadó és az alkalmazott közt kötött írásbeli szer­ződés alapján kaphatja meg az igénylő. A szerződést előírt nyomtatványon négy példányban készítik el. Ezt a pénzt az igénylő csak az építkezésre és az építkezéssel összefüggő költségek fedezésére, vízvezeték, központi fűtés beszerzésére használhatja, de bútort, hűtőszekrényt ebből nem vehet. Ezen kívül a családi ház építője az Állami Takarékpénztár járási fiókjá­tól családiház építésére kaphat 200 000 korona kölcsönt, melyet az építke­zési engedély kiadásától számítva legkésőbb 30 évig vissza kell fizetni. Természetesen a kedvezményes kamatot 2,7 %-ot évenként rendezni kell. Ebből is érzékelhető, hogy szocialista rendszerünk mindent megtesz pol-­­gáraink lakásigényeinek minél tökéletesebb kielégítése érdekében. Or. HOFER LAJOS lomhoz, és negatív hatások is érik őket. Önmagában véve ezektől „vé­detté tesz“ a kötelességek és jogok skálája, utalva a szervezeti szabály­zatra. De a jogok és kötelességek pontjait a párttagnak kell megtölte­nie tartalommal ahhoz, hogy tudato­san és aktívan dolgozzék az üzem­ben, szövetkezetben, hivatalban, az alapvető gazdasági, politikai célkitű zésekért. Nem lehet egyetlen párttag sem tétlen, ha jelenlétében nyíltan támadják a párt politikáját. Elsősor­ban érvekkel, a meggyőzés erejével kell bizonyítania igazságát. A kom­munistának nem embermagasságnyira kell kiemelkednie a környezetéből. Nem az a követelmény, hogy nézzenek rá, mint egy szoborra, hanem az, hogy a saját emberi és politikai szín­vonalához minél közelebb hozza tár­sait, Az, aki munkája, magatartása, társadalmi tevékenysége alapján él­vez megbecsülést, arra teljes bizo­nyossággal rámondhatjuk, hogy aktív kommunista, mert a saját politikai többletével, konkrét eredményeivel „igazolja vissza“ a szocializmus esz­méit. Végeredményben a kisebb kö­zösségekben is az a politizálás, a kommunista kiállás mércéje, hogy milyen szellemben, milyen ütemben, és milyen hatásfokkal valósulnak meg a párthatározatok, a fejlett szo­cializmust szolgáló célkitűzések. A plusz feladatok plusz helytállást és cselekedetet követelnek. Ezért nem elég az átlag szintjén mozogni és élni. A párttag ennél többre képes és többet is várnak tőle. B. Gy. Mint minden évben, az idén is örömteljes volt a május elsejei felvonulás, Szlovákia fővárosában. Foto: — tt— Felelősség­érzettel Ebédszünetben váltok néhány szót Gergely Pállal, a Veľ. Horeš-i (nagygéresi) szövetkezet gépjavító műhelyének vezetőjével, aki már tizenhat éve gépjavító, illetőleg műhelyvezető. Hat gépjavító mun­káját irányítja, szakavatottsággal, nagy felelősségérzettel. Merthi­szen, nem mindegy, hogy a hu­szonhárom kerekes-, a négy lánc­talpas traktor, az öt kombájn, va­lamint sok egyéb gép üzemké­pes-e, vagy sem. — Traktorosaink áldozatkész, szorgalmas emberek. Mind a hu­szonhatén helybeliek, földműves­szülők gyermekei. Példásan gon­doskodnak a rájuk bízott gépek rendszeres karbantartásáról. Mert — érvel a műhelyvezető —, már a szülői házban is azt hallották: a föld kenyeret jelent, s a magvetés a lehető legszebb munkák közé tartozik. Gyüre Sándor már a szö­vetkezet alakulásától traktoros, mindmáig jól érzi magát a nye­regben, sőt Sándor és Berci fiából is gépszerető-gépbecsülő embere­ket nevelt. Olyan embereket, akik­nél hozzáértőbb, lelkiismeretesebb traktorosokat nem könnyű találni. De ott vannak a többiek is: Török János, Mató András, Lőrincz Lász­ló és Takács József, bennük épp­úgy él a rögszeretet, s büszkék arra, hogy traktorosok, megbe­csült emberek. Elmehettek volna az iparba, mint ahogy sokan tet­ték. De ők nem mentek. Maradtak. A beszélgetésbe Jesztrebi László, a gépi csoport vezetője is bekap­csolódik: — Persze, sok múlik azon is, milyen a szervezés színvonala, mi­lyen a munkajutalmazás, az anya­gi-erkölcsi elismerés. Miként fes­tene mondjuk az, ha rám kellene várni a traktorosoknak, határba készülődés előtt... ? Ugyanez vo­natkozik a gépkezelőkre: hiába, ehhez, túl a szakmai hozzáérté­sen, felelősségérzet, a munkához való szocialista viszony kell... Ha ennek híján a traktoros, munkája hányaveti, több kárt tesz, mint hasznot. —lb—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents