Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. május 14. 6 Társadalmunkban a szocialista munkamegosztás, аж emberek és az üzemek célravezető együttműködése nagy hatással van a döntő fontosságit ágazatok termelésének a fellendítésére. Ez népünk életszínvonala szüntelen ]avnlésénak a feltételei Mezőgazdaságunk termelésének az Összpontosítása tekintetében már eddig Is Jelentős sikereket értünk el, hiszen a kisgazdaságok társulásával nagyobb termelési egységek alakultak, elmélyült a munkamegosztás, tehát a korábbihoz képest korszerűbb szervezéssel, a termelőerők fejlődésével, hatékonyabbá, színvonalasabbá vált a termelés. Több és lényegesen Jobb nyersanyagot, félkész és kész érut Juttat mezőgazdaságunk a társadalmi fogyasztási alapba. Gyakran hallani, hogy a tudománynak agyra jobban termelőerővé kell válnia Együtt kell működnie a termelési gyakorlattal. A kor követelménye ez! A valéraváltái persze már nem ennyire egyszerű. Rátermett, köpzett emberek szükségesek ehhez, nemcsak a központokban, hanem a Járásokban és a termelőhelyeken is. Ezeket a termelés fejlesztésével párhuzamban az adott körzetekben kell túlsúlyban kinevelni, mert a munkahely a gyakorlat „főiskolája". Járásainkban a közelmúltban dolgozták ki a termelés további fejlesztését körvonalazó, a társadalmi munkamegosztásra még jobbban támaszkodó távlati terveket. Talán mondanom sem kell, hogy egy-egy ilyen tervezet annyit ér társadalmunk számára, amennyit abbéi a gyakorlatban megvalósíthatunk! Tehát mezőgazdasági termelésnk fellendítésében a fő figyelmet a szakosításra és a szocialista társadalmi munkamegosztást jobban elmélyítő kooperációra kell fordítanunk. Ebben nélkülöznünk kell a sablonosságot, tehát a termelőhely! adottságokra kell támaszkodnunk. MUNKAMEGOSZTÁS az egyszerűtől . A BONYOLULTIG Egy-egy gazdaságban vagy körzetben előfordulhat, hogy még nem szakosították kívánt színvonalon a termelést, s nagy növény, esetleg állatválasztékkal dolgoznak. Ilyenkor természetszerűen másként kell szervezni a gazdaságok együttműködését, mint ott ahol túlsúlyban már szakosították a termelést. Nagyon fontos tehát, hogy a termelőhelyi adottságok és a munkamegosztás elmélyülésének a figyelembevételével — az egyszerűtől a bonyolultig tegyük hatékonyabbá, belterjesebbé a termelést, mert ha mindjárt a bonylultnál kezdenénk, esetleg semmire nem mennénk. A napokban Bartos András mérnökkel, a Dunajská Streda-i IDunaszerdaheiyi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével, a termelés fellendítésének további lehetőségeiről beszélgettünk. Elmondta, hogy a járásban a szocialista munkamegosztás egyik leghatékonyabb módjának a mezőgazdasági üzemek kooperáiását tartják. Ennek megfelelően tizennégy kooperációs mikrokörzetet hoztak létre; körzetenként ötezer hektár földterülettel. A jövőben azonban csak két — harmincharmincötezer hektár területtel rendelkező — kooperációs körzettel számolnak. Ez az elrendezés nagyjából megfelel az alakulóban levő Agrokémiai Központok működési területének, g a szocialista társadalmi munkamegosztás magas színvonalú követelményeinek, melynek keretében a tudomány a termelés szerves részévé válik. A járás mikrokörzeteiben az üzemközi kooperáció egyszerű változata terjedt el. A mezőgazdasági üzemek vezetői — a kooperációs bizottságokban — szükségszerint értekeznek a beruházásokkal összefüggő kérdésekről. A korszerű gépeket csak közös egyezmény alapján — egyelőre külön-külön — vásárolják, s ezeket a kooperációban közösen hasznosítják. Az sem ritkaság, hogy a pótalkatrészeket is együtt szerzik be. A mezőgazdasági igazgatóságon nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a kooperációs mikrokörzetek gazdaságainak a vezetői már öszehangolják termelési-pénzügyi terveiket, s a járási irányító szerv által részükre meghatározott tervmutatókból eredő feladatokat — amennyiben a helyzet megkívánja — egymástól átvállalják. Ha ugyanis a kooperáló gazdaságok valamelyikében — előre nem látható — problémák adódnak a tervfeladatok teljesítésében, akkor a többiek kisegítik. KÖZÖS BERUHÁZÁSI KERETBŐL Némely körzetben, ahol a szakosítás és a munkamegosztás előrehaladott állapotban van, már a kooperáció korszerű formáját ráesztltik előnyben és közös beruházást keretből termányszárftókat áa más létesítményeket építenek. Feliő-Csallók őzben, a mliečno! (tejfalusi) mikrokörzetben például ezer férőhelyes tehénfarmot építenek a kooperáló gazdaságok. A járási mezőgazdasági Igazgatóság azonban nagyra értekeit a Dunatőkési Állami Gazdaság, a Mezőgazdasági Műszaki Középiskola, a Sésszlgetl Kísérlett Állomás, az eperjesi és az udvardi szövetkezet együttműködését is. Ebben az üzemközt kooperációban példamutató ás célravezető a tér-Az ésszerű munkamegosztás a termelés felütésének feltétele ф Minden tervezet annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban megvalósíthatnak @ A termelőhelyi adottságok figyelembevételével ф Munkamegosztás az egyszerűtől a bonyolultig ф Közös beruházási keretből ф Saját elhatározásból, nem felsőbb utasításra ф Tojástermelés világszínvonalon ф Károsodott tyúktojások hasznosítása a borjúnevelésben ф melés fellendítése, sőt az ifjúság bevonásával olyan kulturális rendezvényeket is szerveztek, amelyen az emberek százai és ezrei nagyon jól érezték magukat. ч Örvendetes persze az is, hogy némi stagnálás után a lúcsi mikrokörzetben ismét fellendült a mezőgazdasági üzemek együttműködése. Bartos elvtárs nagyon lényegesnek tartja, hogy a járás mezőgazdasági üzemei sokaságában rátermett, jól képzett, kiváló tulajdonságokkal rendelkező emberek irányítanak. A járás csak Így juthatott országos méretben az élvonalba. Ha úgy adódik, hogy a mezőgazdasági igazgatóságon, vagy máshol megüresedik egy beosztás, nem okoz gondot annak a betöltése a termelésből kiemelt káderekkel. Ez nagyon jó érzéssel tölti el a járás vezetőit. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a mezőgazdasági üzemek nem felsőbb rendelkezésre, hanem a tudományos alaposságú elemzésekre, a kölcsönös jó kapcsolatokra alapozott saját kezdeményezés, s a gyümölcsöző eszmecserék sorozata után választották a szocialista munkamegosztás magasabb formáját a kooperációt. Kiemelt feladatnak tartják a célkitűzések rugalmas megvalósítását. Ez abból is látható, hogy a járás mezőgazdasága eddig több mutatóban az élvonalba került, s ezért kaphatta meg a „Köztársasági Érdemrendet“! v KOOPERÁCIÓ MAGAS SZÍNVONALON! Már említettem, hogy a Dunatőkési Állami Gazdaság körzetében levő mezőgazdasági üzemek összefogásával kimagasló sikereket érnek el. — Mit tud erről mondani Hajtman István elvtárs, a Dunatőkési Állami Gazdaság Igazgatója, a kooperációs bizottság elnöke? — A kooperációhoz tartozó állami mezőgazdasági szervezetek és szövetkezetek együttműködését olyan bizottság irányítja, amelynek a gazdaságok vezetői és üzemi pártbizottságainak az elnökei tagjai. Ez a bizottság a teendőket rövid és hosszú lejáratú programban körvonalazta. A rövid távú programba az egy évre meghatározott feladatok tartoznak, amelyek felölelik a soron levő teendőket. Ezek közé tartozik — munkacsúcsok Idején — egymás megsegítése a munkákban, főleg gépekkel, vetőmaggal, s ha úgy adódik műtrágyával, vegyszerrel stb. A bosszú távú programban határoztuk meg a beruházási jellegű feladatok gyakorlatban való megvalósítását. Közös beruházási keretből építettünk egy ezer vagon idényteljesftményű MGF OB terményszárítót, s ebben az évben elkészül a Bábolna tfpnsú gabonaszárító Is. A következő esztendőben olyan gépesítő központot hozunk tétre közös keretből, ahol a kooperációhoz tartozó gazdaságok gépeit és eszközeit javíthatjuk, s karbantarthatjuk. Későbben pedig egy ezer férőhelyes tehénfarmot is építünk. A kooperációs bizottság a munkaprogram alapján havonta tanácskozik. Ezt rendszerint a gazdaságok műszaki dolgozóinak az értekezlete előzi meg. Javaslatot adnak a bizottságnak a legsürgetőbb feladatok megvalósítására. Még mielőtt egyegy mezőgazdasági üzem véglegesen jóváhagyná a tervfeladatot, a bizottságban véleményezik azt, s Indokolt esetekben módosítást javasolnak. Későbben persze a korszerű gépek vásárlására is közös alapot létesítenek. Az eddig elkészült létesítmények pénzértéke tizenhét millió koronára tehető. A következő esztendőben ugyancsak közös beruházási keretből további húszmillió korona értékű létesítmény készül. Céljuk olyan összeforrott komplexum kialakítása, ahol a gépek maximális hasznosításával, az emberi munkaerő szükséglet, s a költségek minimálisra való csökkentésével magas színvonalon, a lehető legnagyobb termelési eredményt érhetik el. Bizonyos tekintetben ez már mai valóság, hiszen a Dunatőkési Állami Gazdaságban szakosították az állattenyésztést. Lemondtak a marha- és sertéshlzlalásról, z helyette tojástermeiésseí foglalkoznak. Az elmúlt évben például tyúkonként kétszázhetvenhárom tojást termeltek, ami világszínvonalnak is megfelelő eredményi Évi átlagban a gazdaság teheneitől 3800 liter tejmennyiséget fejtek egyedenként. A kooperációhoz tartozó másik gazdaságban, az eperjesi szövetkezetben nagyon jő színvonalú a malacnevelés és a sertéshizlalás. Itt a gyümölcstermesztés korábban hanyatlóban volt, ma azonban már ez Is színvonalassá vált. A mlkrokörzet többi gazdaságában bizonyos nehézségbe ütközik a nagyüzemi jellegű szakosítás, mivel ezeknek a földterülete meglehetősen kicsi, azonban mégis módot keresnek a korábbinál jobb termelési eredmény elérésére. KÁROSODOTT TOJÁSOK HASZNOSÍTÁSA A BORJÜNEVELÉSBEN! Az illetékesek megállapították, hogy országos méretben néhány millióra tehető az a tojásmennyiség, amely a farmokon kezelés közben megrepedt és károsodás végett nem kerülhet a fogyasztói piacra! Fölmerül a kérdés: mi legyen ezzel я tojásmennyiséggel, hiszen termeléséhez nagyon sok értékes takarmányt használtak fel. — Gazdaságunkban Is számottevő a károsodott tojásmennynyiség — jegyezte meg Hajtman elvtárs. Évi átlagban mintegy félmillió tojás repedezik meg összegyűjtés. tálcázás közben a gazdaságban, mely a közfogyasztás szempontjából nem jöhet számításba. Igaz, hogy ennek я mennyiségnek mintegy negyven százalékát ötven filléres darabonkénti átlagárban a gazdaság dolgozói és a község lakosai megvásárolják, de még mindig jelentős az a mennyiség, amely fennmarad. Az állami gazdaság már próbált olyan partnert keresni, amely tőle átvenné a károsodott tojásokat is és szárítással állati eredetű fehérje takarmány összetevőt készíthetne a takarmányipar részére. Ez a törekvés azonban máig Is hiábavalónak bizonyult. A károsodott, egyébként jó minőségű tojások átvételére sehol nem mutattak hajlandóságot. Hogyan lehetne hasznosítani ezt a tojásmennyiséget is? Erre is lehetőséget találtak. A gazdaság borjútelepán háromszáz állatot nevelnek. Pótlóként ezek kapják a naponként felgyülemlett károsodott tojások nagy többségét, s ezzel fedezik az állati fehérje szükségletüket. Mégis nagyon időszerű volna, ha az illetékesek — a korszerű üzemtelepítés alkalmával — gondoskodnának olyan szárítóberndezés létrehozásáról is, ahol feldolgozhatnák a károsodott, a takarmánytápokban sikerrel hasznosítható tojás mennyiséget is. Ez olyan tartalék, amelynek ésszerű felhasználása tekintélyes állati fehérje behozataltól mentesítené népgazdaságunkat! HOKSZA ISTVÁN Ä gépek és a munkaerő racionális hasznosítása egy társult szövetkezetben A lenini szövetkezeti gondolat megvalósítása lehetőségeink között gazdasági szempontból azt jelenti, hogy meg kell teremteni az ipari alapon fejlődő mezőgazdaság feltételeit, vagyis a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit kell érvényre juttatni a népgazdaságnak ebben a fontos ágazatban. Mezőgazdaságunkban az irányítás, s a munkaszervezés terén olyan tormák valósulhatnak meg, amelyek kedvezően hatnak a gépieszközök kihasználására, a költségek csökkentésére, s a termelés gazdaságosságára. Ezért a földművesszövetkezetek összevonása, belüzemi szakosítása, a termelőerők további fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Nem vitás, hogy ez a folyamat új feladatokat ró az üzemek vezetőire és dolgozóira. Щ A sokolcei Csehszlovák Magyar Rarátság Efsz 1975 január elsején a környező öt apró szövetkezet összevonásával vált nagygazdasággá. Felkértük Lelkes Bétát, a gazdaság ökonómusát, hogy ismertesse, miként hatott az összpontosítás és a belüzemi szakosítás szövetkezetükben a gép) eszközök kihasználására és a költségek alakulására? — A gyakorlat azt igazolja, hogy f\z egyesítés, a szakosítás kedvezően hat a termelőeszközök kihasználására, így a termelés hatékonyságára Is, csak a vezetőknek már korábban meg kell teremteniük annak feltételeit, hogy közösen, nagyüzemi szinten is gazdálkodhassanak. Szövetkezetünkben az egyesülés évében a termelési feladatok mellett sok egyéb problémát is meg kellett oldanunk, ami részben sikerült is. Mindenekelőtt a káderekkel való ellátást, erkölcsi és szociális kérdéseket és egyebeket. Hiszen öt szövetkezet közös tulajdonát, a dolgozók mindennapi munkáját elosztani úgy, hogy az mindenkinek megfeleljen — nem könnyű feladat. ф Hogy egy közös gazdaság feladatát jól teljesíthesse, elsősorban az szükséges, hogy a legjobb vezetési, irányítási módszert alkalmazza. Ma már nem elegendő a szervezés és irányítás régi formáinak alkalmazása. vagy részleges módosítása, tehát szükséges az új irányítási rendszer meghonosítása. Pillanatnyilag úgy tetszik, hogy ezen a szakaszon vannak a legnagyobb tartalékok. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a mezőgazdaságban az irányítás bonyolultabb mint az iparban, mert az közvetlenül az embert érinti és ehhez még egyéb tényezők is hozzájárulnak, amelyek az iparban másként hatnak. Például a természeti és biológiai tényezők. — A nagygazdaság létrejöttének pillanatában mindjárt áttértünk az ágazati rendszerre. A közös gazdaság elnöke Cseh Károly, a növénytermesztés részlegvezetője Győri László, főagronómus pedig Rákóczi Ferenc lett. Ezenkívül minden növénytermelési csoportnak önálló szakagronómusa van. Ezek felelősek a termelésért. Az állattenyésztésben hasonló az Irányítás. Ezzel azt is elárultam, hogy az ágazati irányítást a belüzemi szakosítással egyidőben valósítottuk meg. ® A közös gazdaság négyezerszáz hektár szántóteriileetn gazdálkodik. A természeti és éghajlati feltételek kedvezőek. Nagytáblás termelési szerkezetet hoztak létre. így lehetővé válik a nagyteljesítményű gépek hasznosítása. — A növénytermesztési munkák végzésére két központot hoztunk létre. A bodzái központ területén a gabonaneműeket és az ipari növényeket, a brestovcein pedig a kapásokat és a takarmánynövényeket termesztjük. Külön csoport végzi a kertészeti növények és külön csoport a gyümölcsösök ápolását. Az egyes termelési csoportok a részükre szükséges gépeket — traktorokat, kombájnokat stb. megkapták. Bizonyos munkák elvégzésére külön munkacsoportokat alakítottunk. Ezek a rájuk bízott munkát a szövetkezet egész területén végzik. A munkacsoportokat úgy szerveztük, hogy idényben egymást kölcsönösen kisegítsék. Pozitív eredménynek értékelhetem azt, hogy ilyen szervezéssel a munkákat gyorsabban és jobb minőségben lehet elvégezni, jobban ki lehet használni az erőgépeket mint a szétaprózott földeken. Például a traktorosok hosszabb időre kapnak célfeladatot. A nagyobb gyakorlattal rendelkezők pontosabb munkát végeznek s ezáltal növekedik a munkatermelékenység. Egy dolgozó munkatermelékenysége az elmúlt idényben 125 207 korona volt. Ebből a mezőgazdasági termelésre 103 640 korona jutott. Mivel a munkaszervezés új formái kedvezően hatnak a munkatermelékenység növelésére a csoportokat még jobban szakosítjuk. ф Az összpontosítás után milyen a szövetkezet jövedelme? — Az alábbi számok jől bizonyítják, hogy a múlt év folyamán a költségek miképpen alakultak. Fő terményünk a búza és a kukorica. Ebből volt a legnagyobb jövedelem. Búzából 14 millió 418 ezer, kukoricából pedig 12 millió 327 ezer, kertészeti terményekből 8 millió' 99 ezer, cukorrépából pedig 2 millió 880 ezer korona bevételt értünk el. A szövetkezet tiszta jövedelme a növénytermesztésből 15 millió 44 ezer korona volt az elmúlt évben. — Az állattenyésztés szakaszán kedvezőtlenebb a helyzet. Véleményem szerint az állattenyésztés szakosítása bonyolultabb, mint a növénytermesztésé. A növénytermesztésben az alap, a föld adva van, csak meg kell azt jól művelni, míg az állattenyésztésben a szakosítás alapját az objektumokat, a korszerű istállókat fel kell építeni. Építésük hoszszabb Időt vesz Igénybe, ezért az állattenyésztés szakosítása lassúbb. Ebből kifolyólag az állattenyésztést is lehetőségeinkhez mérten szakosítottuk. Itt is áttértünk az ágazati rendszerre. A sokolcei és a brestovcei üzemrészen elhelyezett szarvasmarhákat egy zootechnikus és segédzootechnikus gondjaira bíztuk. Bodzán és Holiareban a teendőket egv állatgondozó látja el. A sertések gondozását egy-egy zootechnikus vezetésével csoportokban végzik. Tekintettel arra, hogy a lúkyi farm a központtól távol esik, ott a szakosítást úgy oldottuk meg, hogy a hízósertések és hízómarhák körüli szervezési munkát önálló állattenyésztő végezze. Az istállók régiek. A dolgozók hagyományos technológiával dolgoznak, s ez drágítja a termelést. Ezen a szakaszon lényeges változás és egyúttal javulás akkor következik be, ha a sokolcei farmon elkészül a hápom rostosállású tehénistálló. A felszabadult istállók felújítása után nagyobb mérvű szakosítás esedékes az ágazatban. Mindezen tényezők befolyásolják a termelés gazdaságosságát. Tervfeladataikat teljesítik, de az országos átlagnál drágábban termelnek. Például egy kg marhahús termelésére 2,10, egy kg sertéshúsra 4,14, egy liter tej termelésére pedig 0,33 kg szemes takarmányt használtak. Mindez maga után vonja a költségek kedvezőtlen alakulását. Ezért az állattenyésztésből származó bevétel lényegesen kevesebb, mint a növénytermesztésből. Ezt főleg a tej és a hús költséges termelése okozza. Az ^elkövetkező évek feladata, hogy az állattenyésztést a növénytermesztés színvonalára emeljék. Erre adottak a feltételek. Nagy Teréz
