Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
1977. május 14. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Megoldás a „fáradt" olaj további hasznosításárai Elkerülhető a környezet szennyezése? lelenleg nagymennyiségű éllolyé használt, úgynevezett „fáradt“ olaj szennyezi felszíni ás talaj vízkészleteinket. Szerencsére még nem Jutottunk odáig, hogy a helyzetet menthetetlennek kellene minősítenünk. Ezért a további vízszennyezés megakadályozására kell irányítanunk a mezőgazdasági üzemek, a gép- és traktorállomások, a személy- és teherfuvarozó vállalatok, az ipari üzemek, az autójavító műhelyek és különféle egyéb intézmények illetékeseinek, de természetesen a gépkocsi magántulajdonosok figyelmét is. Ezzel összhangban persze központilag is meg kell teremteni a lehetőségeket a regenerálható „fáradt“ olaj teljes mennyiségének összegyűjtésére és feldolgozására. A BENZINÜL n. v. kereskedelmi és üzemelési igazgatóhelyettese, Vladimír Š m i d k e mérnök megrettenve hallgatta végig fejtegetésemet a „fáradt“ olaj gyűjtésének szükséges növeléséről, amely jelentős mértékben megakadályozná annak kiöntését és a talaj szennyezését. Beszélgetés közben kitűnt, hogy az egy év alatt szokás szerint összegyűjtött tizenkétezer tonna mennyiségű „fáradt“ olaj felvásárlásával kapcsolatos közhasznú tevékenységük — a tárolási, szállítási és egyéb költségekkel egybevetve — a vállalatnak háromszáznegyvenezer koronás ráfizetést jelent. Így már megértettem az igazgatóhelyettes afeletti félelmét, miszerint a „fáradt“ olaj felvásárlásának jelentősebb növelése — legalábbis a jelenlegi ökonómiai feltételek közepette — a vállalat pénzügyi mérlegét annyira a „ráfizetés" oldalára billentené, hogy a vezetőség a különféle szintű és rangú hatóságok felé nem győzne magyarázatot fűzni. A tudományos-műszaki haladás jelenlegi szakaszában nálunk is növekedik a hulladékanyagok mennyisége, ezért sajnos semmiképpen sem kerülhetjük el azok felhasználásával és likvidálásával kapcsolatos, hovatovább egyre súlyosabb problémák megoldását. A „fáradt“ olajok általi vízszenynyezés veszélye tovább fokozódott a Vegyipari minisztérium használt olajok kötelező gyűjtésével kapcsolatos 130/1961 számú rendelete megszüntetése után. A 38/1968 számú kormányrendelet, amely az említett minisztériumi rendelkezést megszüntette, már csak a használt olajok önkéntes gyűjtését feltételezi. Ezzel a kérdést kirekesztették az össztársadalmi fontosságú témák sorából és a következményeként a „fáradt“ olaj gyűjtése, valamint felvásárlása rohamosan csökkent. Ismerete«, hogy a gépi berendezésekben, a fizikális, valamint vegyi változások következtében az olajok összetétele módosul, a kenőképességük csökken. A használt olajokat, további alkalmazási lehetőségük alapján két csoportba soroljuk. E szerint a motor- és kompresszor olajat, mely regenerálódásra alkalmas az „A“ csoportba tartozónak minősítjük, viszont a csapágy-, a sebességváltó- és egyéb olajat, amely kiegészítés után zömében fűtésre megfelelő, a „B“ csoportba soroljuk. Egy tonna „fáradt“ olaj felvásárlási ára ezidáig az „A“ csoportban 38, a „B“ csoportban pedig 47 korona volt, ami mindenképpen kevés. Ha a gyűjtés és felvásárlás kérdését tüzetesebben megvizsgáljuk, úgy rájövünk, hogy az árviszonyoktól eltekintve az üzemek és a gépkocsi magántulajdonosok nagyobb részének nem áll módjában eladni a használt olajat, mivel a Benzinol n. v. nem rendelkezik kellő kapacitással. Pontosabban kifejezve a szlovákiai benzinkutak 83 százalékának a „fáradt“ olaj gyűjtésére nincs felszerelése, mert a vállalatnak nem állnak rendelkezésére a szükséges beruházási eszközök.! 1) De kapacitás hiánnyal küzd Csehszlovákia egyetlen „fáradt“ olaj regeneráló vállalata, az Ostraván működő OSTRAMO n. v. is. Ezen vállalat regeneráló vonala az „A“ csoportba tartozó összegyűjthető „fáradt" olaj 40 százalékát képtelen feldolgozni. Jelenleg itt évi 40 ezer tonna használt olajat regenerálnak, amely mennyiség terv szerint 1980-ig csupán Szlovákia területén előreláthatólag 68 ezer tonnára növekedik (a motor- és kompresszor olaj évi eladása), sőt 1990-ben már 105 ezer tonna eladása várható. A „B“ csoportba tartozó olajfélék eladása 1980-ig évi 66 ezer tonnára, 1990-ig pedig várhatóan legalább 100 ezer tonnára fokozódik. Amennyiben az „A“ csoportban a „fáradt“ olaj csupán 35 százalékos, a „B“ csoportban pedig megközelítően 50 százalékos felvásárlásával számolunk Szlovákia területén, együttesen 1980-ig még akkor is évi 57 ezer tonna, sőt 1990-ig évi 88 ezer tonna „fáradt“ olaj áll majd rendelkezésre. Ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy Csehországban ennél kétszer, sőt háromszor nagyobb mennyiség vár majd átvételre, úgy kétségtelenül szükséges a használt olaj regeneráló vonala kapacitás-növelésének szükségessége, esetleg új kapacitás létesítése például a bratislavai Slovnaft n. v. hatáskörében. A használatra kerülő olajféléknek 50 százaléka a „B“ csoportba tartozik. Ennek felét fal lehetne vásárolni, da az átvétel gyakorlatillg szünetel, mivel még egyöntetűen nem tisztázódott ezen olaj legmegfelelőbb gyakorlati felhasználása, valamint a felhasználhatatlan maradék likvidásának mólja. Mindezeket egybevetve megoldást kell keresni az összes regenerálásra nem kerülő „fáradt“ olajfélék felhasználására tüzelőanyagként. A kérdés ilyenirányú megoldása kettős hasznú lehetne. Megakadályozná a vízszennyezést és egyúttal értékes nyersolajat (naftát) takarítana meg. A Benzinül n. v. pillanatnyi gyűjtőtartály hiánya ellenére is behatóan foglalkozik a kérdés megoldásával, s a brnoi Építőanyag Kutatóintézet közreműködésével már több „fáradt“ olaj égetési próbát végzett. E közben megfelelő égőtest típust kerestek és vizsgálták az égést szító adalékanyagok tulajdonságait. Igen megfelelőnek találták a Domac ultrahang égőtestet. Ennek segítségével légnyomás és légáram változtatásával még а 4П százalék vizet tartalmazó olajat is égetni lehet. A különféle égéshatást növelő adalékanyagok közül a központi fűtés általánosan használt kazánjaiban a Transol, a téglagyári kazánokban pedig a Fuelcyl mutatkozott a legjobb szitóanyagnak. Ilyen vagy ehhez hasonló módon tehát a „fáradt“ olajat a szokásos kazán-agregátumokben hasznosítani lehet. Ez jól égethető továbbá mazuttal, vagy alacsony kalóriaszintű szénnel, illetőleg lignittel is. Mivel a mezőgazdaságban ma már számtalan terményszárító berendezés működik, szükségesnek és hasznosnak mutatkozik a „fáradt“ olaj felhasználás kérdését azen a fontos szakaszon is tanulmányozni. A Csallóköz altalaja mint ismeretes hatalmas ivóvíz készlettel rendelkezik. Ezt a helyi lakosság, továbbá Bratislava, sőt egyéb távoli lokalitások vízellátására használnánk fel a jövőben. Az SZSZK kormánya már 1973-ban, 3. számú rendeletével szabályozta ezen körzet földalatti vízkészleteinek védelmét, — a nyersolaj-termékek szennyezésével szemben. Erre kötődően előkészítő« alatt áll — és valószínűleg még az Idei év első felében további rendelkeaém kerül Jóváhagyásra — a kérdés gyakorlati megoldása. Ezen vízgazdasági szempontból védett területen a „fáradt“ olaj gyűjtése Intenzívebbé vélik és valószínűleg kötelező lesz. A Benzinol n. v. benzinkútjainál hét áj gyűjtőtartályt helyeznek el, egyenként 5 köbméter űrtartalommal, továbbá RaCán és Nové Zámkyban (Érsekújváron) egy-egy 200 köbméteres kapacitású tárolómedencét adnak át a közeljövőben rendeltetésének. A másik, vízgazdasági szempontból ugyancsak védett Liptovská Mara-t körzetben nyolc kis gyüjtőmedencét és Ružomberokban egy ВО köbméteres olajtároló medencét létesítenek. Hasznos lenne, ha az összes olajat használó szocialista szervezetekben — amennyiben náluk évente hat tonnánál nagyobb mennyiségű „fáradt" olaj keletkezik — olajgyűjtő berendezést létesítenének. Ezek nagysága egyhavi készlet befogadására lenne elegendő. A Benzina nemzeti vállalatnak vagy a „fáradt“ olaj összegyűjtésével megbízott más vállalatoknak előnyösen beruházási limitet kellene rendelkezésére bocsájtani a szükséges berendezések létesítésére és legalább tíz köbméteres fekálkocsik vásárlására, ezzel gazdaságosabbá válna a szállítás. A használt olaj égetésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat hamarosan át kellene adni a termelőüzemeknek, hogy ezeket a gyakorlatban 1* alkalmazhassák. A vízszennyezés kérdése egyébként sajnos sokkal komolyabb, mint amilyennek az az első pillantásra tűnik. Egy liter hulladék olaj ugyanis egymillió liter ivóvizet annyira beszennyez, hogy ez sem az élőlények, Elkerülhető a környezet szennyezése sem a növények részére nem használható. A KGST országaiban az ipari termelés, 1950-hez viszonyítva a kilencszeresére növekedett. Fejlődik az energiagazdálkodás, a vegyipar és az autóközlekedés is. Éppen ezen ágazatok járulnak leginkább hozzá életkörnyezetünk szennyezéséhez. Ezért egyetemes programot dolgoztak ki a tagállamok intenzívebb együttműködésére a természetvédelem terén. Ez az együttműködés nyilván elősegíti majd hazánk természetvédelmének ügyét is. KUCSERA SZILARD Árkiegészítő a korai burgonyáért A Szlovák Árképző Hivatal 1977. március 30-i 210 C/1977-13 számú végzése az alábbiak szerint határozza meg az ebben az évben eladásra kerülő korát burgonya felvásárlási alapárához kötődő árkiegészítőt: A felvásárlás ideje: Alapár 100 kg-ént Kčs: Árkiegészítő Kčs: Felvásárlási ár összesen: IV. 15-től 200 130 380 IV. 16—IV. 20 250 110 310 IV. 21—IV. 25 160 90 250 IV. 26—IV. 30 110 80 190 VII. 1—VII. 6 110 05 175 VII. 7—VII. 13 110 55 165 VII. 14—VII. 27 110 45 155 VII. 28—VIII. 24 ПО 40 150 Vili. 25—VIII. 31 110 20 130 Lapunk 15. számában „Napirenden a zöldségfélék korszerű nagyüzemi termelése" címen a paradicsom helyrevetéses módszerével foglalkoztunk. A cikkben ismertettük a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregységének Tómat 1 zöldségtermelő gépsora sokrétű hasznosíthatóságát, jelenleg azonban képen is bemutatjuk a gépsor egyik egységét — az ágyáskészitőt — amint a deresikai szövetkezetben előkészítették vele a talajt helyrevetéshez. (hat) нвдад teljesítették a tervfeladatot ? A felvásárlási árat 100 kg tiszta súlyban, vagyis zsák nélkül kell érteni. A végzés megszabja továbbá: О A felvásárló szervezetnek leadott 1977-es évi termésű korai burgonyáért árkiegészítőt azok a termelő gazdaságok kaphatnak, amelyek betartják a mezőgazdasági termékek előzetes egyezmény szerinti szerződéses szállítását. A hetekre meghatározott mennyiségen belül legfeljebb öt százalékig terjedő többletet szállíthatnak korai burgonyából az átvevő helyre. © Amennyiben valamelyik mezőgazdasági üzem nem tartja be a heti szállítási időtervet, vagy a meghatározott öt százalékos többletnél nagyobb mennyiséget szállít a felvásárlóhoz, ilyen esetben az áruért csak az alap arat kaphatja. О A szerződött mennyiségen felüli vagy kívüli korai burgonya szállít mányokat a felvásárló szervezet megegyezett, vagyis a FÄH, a CSÄH s az SZÄH V-l/74 végzése, vagyis a központilag meghatározott áron veszi át a termelőtől. © A korai burgonya alapárának s árkiegészítőjének meghatározására a termelés optimális feltételeit veszik tenyésztőében alapul. Amennyiben tenyészidőben az optimális feltételekhez képest eltérés mutatkozik — ami szerint az árat meghatározzák — ügy a Szlovák Árképző Hivatal a MÉM javaslatára időközönként módosítja a felvásárlási árat s az árkiegészítőt, ha a tenyészidőben kedvezőtlen körülmények befolyásolják a korai burgonya fejlődését. Most már a mezőgazdasági üzemeken s a terményfelvásárlő- és ellátó vállalatokon a sor, hogy a szállítási határidőket közösen megszabják, s aszerint megkössék a korai burgonya értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést. (RN—77/97) Aránylag jól rajtoltak a hatodik ötéves tervidőszak második évében a levicei (lévai) járás mezőgazdasági üzemei az állattenyésztés szakaszán. Első negyedévi felvásárlás! tervüket a vágó sertés- és juh kivételével teljesítették. A tejtermelésben a Dolná SeC-i CSSZSZBSZ Efsz volt a legeredményesebb. Tehenenként naponta 9,22 liter tejet adtak népgazdaságunknak, örvendetes, hogy az alsőszecseíek márciustól napi tíz és félliteres darabonkénti fejési átlaggal dicsekedhetnek. A tejtermelésben elismerés Illeti még a Zeliezovcel (zsellzl) Állami Gazdaságot és a farnál (farnadi) efsz-t. A szarvasmarha-állomány hasznosságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjobb eredmények a bešai, a demandicel, az Ipelský Sokolec-1, a Nová Dedina-i és a Tekovské Lužany-i szövetkezetekhez fűződnek. Szükséges megemlíteni, hogy az Ip. Sokolec-i (ipolyszakálla'l) Csehszlovák Magyar Barátság szövetkezet napi 495 grammal nagyobb fejési átlagot ért el, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A sertéstenyésztőkről is elmondhatjuk, hogy lelkiismeretesn dolgoztak. Farnán, Pláštovcen, Тек. Lužanyban, Tupán és Veiké Ludincében jő eredményt értek el. A malacelválasztás szakaszán pedig a demandicel, Dolnú Seč-1, Тек. Lužianky-i és a Zbrojníky-i Efsz volt a legjobb. A húsbeadási feladatait a legsikeresebben a Horné Semerovce-1, a bátovcei, a Dolná Seč-i és az Ip. Sokolec-1 szövetkezet oldotta meg. A legtöbb húst 4136 q-t a Pohr. Ruskov-i (oroszkai) Virágzás Efsz adta le, de tervét nem teljesítette. Végezetül szóljunk azokról a mezőgazdasági üzemekről, melyek gyenge eredményeket mutatnak ki. Ezek a következők: A tejtermelés szakaszán a tupái és a santovkai, a szarvasmarha-hizlalásban a Kalná nad Hronom-1 és a zeliezovcel szövetkezetek, a sertéstenyésztésben a Sahyl és a Želiezovce! Állami Gazdaság és a santovkai szövetkezet, a malacelválasztásban pedig a Starý Tekov-1 és a Želiezovce! szövetkezet maradt le. A hústermelés feladatait a legslkertelenebbül a bečal és a žemberovcei szövetkezet, valamint a Zeliezovcel Állami Gazdaság teljesítette. —ág— A tartalékok feltárásának racionális módja A népgazdaság fejlesztési terv Igényes feladatokat rő járásunk mezőgazdaságára Is, ami azt követeli, hogy minden tevékenységünkben legyünk következetesek, s ebben a szellemben szervezzük az Irányítást, s mindjobban támaszkodjunk a dolgozók önkéntes kezdeményezésére, mert ezzel nagyban elősegítjük a belső tartalék feltárását. Jő példa erre az újító és feltaláló mozgalom szüntelen elmélyülése. A hatodik ötéves tervidőszak első esztendeje már jócskán mögöttünk van, s a gazdasági eredmények Ismertek. Szükséges azonban, hogy szót ejtsünk a tartalékok feltárásáról,, Illetve az újításokkal elért kedvező eredményekről is. Az újítók és a feltalálók a múltban bebizonyították, hogy számolnunk kell velük a termelésben mutatkozó problémák megoldásában. Erre az elmúlt évben Is sor került. Nem a véletlen műve, hogy a Galántal Járási Mezőgazdasági Igazgatóság által Irányított mezőgazdasági üzemekből az elmúlt évben nyolcvannégy újító javaslatot nyújtottak be; s ebből hatvanhatot meg Is valósítottak. Azt mondhatjuk, hogy az újítások száma évről-évre örvendetesen növekedik, ami a mezőgazdasági dolgozók társadalmunkkal szembeni pozitív magatartásról tanúskodik. Egyedül az 1976-os évben az újításokkal 1 millió 447 ezer korona megtakarítást értek el a mezőgazdasági üzemekben, vagyis 545 ezer koronával nagyobb értéket mint 1975-ben. Szólni kell persze arról Is, hogy az újítók segítségével a termelési eredmény járásunkban 3 millió 693 ezer koronával javult s ezzel egyidejűleg tökéletesítettük a termelési feltételeket és javítottuk a munkabiztonságot is. A kimagasló eredmények elérésében legjobban a Salai „Barátság“ szövetkezet újítói Jeleskedtek. Már két esztendeje jelentős sikereket érnek el. A szövetkezetben a múlt évben újításaikkal 235 ezer koronás megtakarítást értek el. Az újítójavaslatok megvalósítása tekintetében az élenjárók közt említhetjük az Agrostav építővállalatot Is, ahol 1975- ben két, az elmúlt évben pedig tíz újítást nyújtottak be. A sikeres újítók közé tartozik a Trnoveci Állami Gazdaság újító kollektívája Is, ahol jó hagyománya van ennek a tevékenységnek. Az elmúlt évben járási méretben a harmadik helyezést érték el. Járási méretben a legsikeresebb újítók közé tartozott — a múlt évben — Tuska Pál, a diakovcei (deáki) szövetkezet dolgozója, aki négy javaslatot nyújtott be, s ezeket meg is valósították. Utána következik Víg Imre három megvalósított újítással. Koprinay Imre mérnök, a mostovái „Vöröscsillag“ szövetkezet dolgozója az elmúlt évben a legértékesebb újítást nyújtotta be. Javaslata egy rotációs kultivátor elkészítésére Irányult, amellyel a Treflan vegyszer sikeresen bedolgozható a cukorrépavetés soraiba. Ezt a munkaeszközt egyéb növényeknél is sikeresen hasznosíthatják. Az újítással a szövetkezetben évi át-lagban 162 ezer koronás megtakarítást érnek el. Ez persze annak Is köszönhető, hogy a gazdaság vezető dolgozói szabadteret nyitottak a dolgozók alkotó kezdeményezésének a kibontakoztatására. Mindenben támogatják az újítók tevékenységét. Mindemellett, hogy járásunkban az újftómozgalom termőtalajra talált, mégis azt kell mondanunk, hogy még nem minden mezőgazdasági üzemben tudatosították a mozgalom jelentőségét, tehát elhanyagolják a szervezői tevékenységet Komoly fogyatékosságnak számít ugyanis, hogy például az egyébként jó hírnévnek örvendő Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban évek óta nem neveztek be egyetlen újítással sem! Azáltal, hogy az élmúlt év végén járási méretben a tematikus tervek készítése terén nagy fejlődést értünk el, az 1977-es évre már 81 tematikus feladatot hirdethettünk ki, s elkészítés után megküldtük a gazdaságoknak, s ezzel jó alapot nyitottunk a kitűzött feladatok szervezett megvalósítására. Ezzel mezőgazdasági üzemeink újítói jelentős részt vállalnak magukra a CSKP XV. kongresszusa célkitűzéseinek a valóraváltásából. VILIAM MOLNÁR mérnök, jmi Galant*
