Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-14 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. május 14. 4 A munkakezdeményezés hete ф A versenyt a leggyengébb szakaszokra irányították a prie­­vidzai járásban ф Az SZFSZ járási bizottságának példás ple­náris ülése ф VERSENYFELHÍVÁS ÉS ÉRTÉKES VÄLLALÄSOK AZ NOSZF TISZTELETÉRE A kezdeményezést az SZFSZ járási bizottsága támogatja Ex év április 20-án Prievidzában a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának tagjai, a szövet­kezetek tagjai és tisztségviselői nagy figyelemmel hallgatták meg J á n Or­bán mérnöknek, a járási mezőgazda­­sági igazgatóság vezetőjének és az SZLKP tagjának a plenáris illés kere­tében az elmúlt év mezőgazdasági termelési eredményeiről, valamint az idei tavaszi munkák elvégzéséről mondott beszámolóját. Az SZFSZ plenáris illésének részt­vevőit bizonyára örömmel töltötte el, amikor arról értesültek, hogy a prie­­vidzal járás tavaly gabonából orszá­gos méretben igen jó eredményt ért el. Az átlagos terméshozam megha­ladta a 41 mázsát és nem volt a já­rásban egyetlen olyan szövetkezet sem, ahol negyven mázsánál alacso­nyabb terméseredményt mutattak vol­na ki. Ez tette lehetővé, hogy a járás terven felül ütvén vagon gabonát adott az állami alapokba. Hasonló volt a helyzet a burgonyatermesztés terén is, mivel több mint 170 mázsa átlagtermést sikerült elérni és vagy száz vagonnyi burgonyát adtak el ter­ven felül. Ez azt bizonyítja, hogy a helyes hozzáállás, a földművesek jó vidzai járásban a rétek és legelők felkészültsége nyújthat jó eredményt még akkor is, ha a természet mosto­ha körülményeket teremt, amint az a múlt évben előadódott. A jó terméseredmények eléréséért állandóan és mindenütt harcolni kell. Az aktív munkatevékenységbe min­den szövetkezeti tagot úgy kell be­kapcsolni, hogy egyrészt jól ismerje feladatait, másrészt pedig gondolkod­jon is afelől, hogyan lehet még gaz­daságosabban termelni a takarmá­nyok és az anyagköltségek megtaka­rítása mellett. Ez az egész társada­lomnak és magunknak a szövetkezeti dolgozóknak is hasznára válik. Az idei tavasz szintén nem sok jó­val kecsegteti földműveseinket. Sok szövetkezetben késlekednek a tavaszi munkák elvégzésével. Különösen a cukorrépa vetése és más növények vetése késik. A legnagyobb hiányok azonban a rétek és legelők gondozá­sában adódik. Fontos feladat ez, hi­szen az állattenyésztés jó eredmé­nye a megfelelő takarmánybázis függ­vénye. Az idei évben egy számosállat­ra 45 mázsa tömegtakarmány kiter­melésével számoltak. Ezt a mennyi­séget nehéz lesz elérni, hiszen a prie­­gondozását még fele részben sem vé­gezték el. A beszámolóban elhangzottakra a válasz azonnal megérkezetf. ClCMAN­­COVA elvtársnő, az opatovái szövet­kezet fejőnője, az említett efsx állat­tenyésztésében működő szocialista brigádjának vezetője a vitában rámu­tatott a tejtermelés néhány tartalé­kára. Tapasztalata szerint a tehenen­ként eddig elért 3800 literes fejési át­laggal szemben 4000 litert is elérhet­nének, csupán takarmány kellene. Náluk a helyzet elég siralmas, sőt majdnem katasztrofális. A szövetke zet vezetősége a járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve csaknem na­ponta különböző intézkedéseket foga­natosít. Viszont ez évben a takar­mánytermesztést jelentősen növelniük kell, hogy már most kellő tartaléko­kat készíthessenek be a télre. A vita eredményeképpen az SZLKP járási bizottságának irányítása mel­lett a járási mezőgazdasági igazgató­ság a Nemzeti Front járási szervei­vel, elsősorban a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségének, valamint a SZISZ és a Nőszövetség járási bizott­ságával együtt április 23-án járási méretű társadalmi munkát hirdetett meg, amelynek keretében elvégezték a rétek és legelők gondozását. Az e szombatot követő hetet a mezőgazda­­sági dolgozók munkaaktivitása heté­nek nyilvánították. E hét keretében az egész lakosság bevonásával igye­keztek kialakítani a rétek és legelők jó terméshozamának feltételeit. Az ilyen intézkedést nem lehet másképp, mint lenini munkastílusnak nevezni, hiszen a leggyengébb rész­legekre Irányul, mozgósítja a dolgo­zók kezdeményezését és végered­ményben a terv sikeres teljesítését teszi lehetővé. A prievidzai járás nem akar lemaradni, ellenkezőleg a mező­­gazdasági termelés szakaszán élhely­re törekszik, szem előtt tartva a CSKP Központi Bizottságának határozatát, hogy az alapfontosságú élelmiszerek termelésében elérjük az önellátás szintjét. A prievidzai elvtársak pél­dája követésre méltó. Dr. MICHAL fiURDIAK A nagyobb hek­tárhozamok eléré­se és ezzel a CSKP XV. kongresszusa határozatainak tel­jesítése érdekében a Cilizská Radvaft-i Cstllzközi Efsz, va­lamint a tešediko­­voi (peredi) szö­vetkezet felhívás­sal fordult a nyugat-szlovákiai kerü­let földműveseihez. Versenyre hív minden mezőgazdasági üzemet, hogy az idén 65 mázsa szemeskukorica, száz mázsa tömegtakarmány (száraz állapotban) és ötszáz mázsa, cukor­répa terméseredmény elérésére töre­kedjenek. A verseny kezdeményezői a cukor­répa termesztés szakaszán egyúttal megemlítették azt Is, hogy a verseny egyik alapfeltétele e terméseredmé­nyek elérésében az öntözetlen terüle­teken 80—85 ezer növényegyedet, az öntözött területek minden hektárján pedig 100—110 ezer növényegyed biz­tosítása. Felhívásukban az agrotech­nikával is foglalkoznak, például az­zal,' pontosan betartják a tervben feltüntetett tápanyagmennyiséget min­den hektár területre, továbbá, hogy május végéig befejezik a cukorrépa fejtrágyázását és a herbicidek alkal­mazásával biztosítják a növényzet gyommentességét. E két élenjáró kukorica-, cukorré­pa- és takarmánytermesztő szövetke­zet versenyfelhívása iránt a nyugat­szlovákiai kerületben nagy az érdek­lődés. Sok mezőgazdasági üzem ezt a versenyfelhívást elfogadta és egyúttal a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére vál­lalták a versenyfelhívásban kitűzött hektárhozamok elérését. A kerületben elsőként válaszolt e versenyfelhívásra a Šoporftai Győzelmes Február Efsz és vállalta, hogy 740 hektár területen átlagban 75 mázsa kukoricát és 105 mázsa takarmányt termeszt ki. Ez a szövetkezet cukorrépát nem termeszt. A versenyfelhívást a Trhové Mýto-i Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz Is elfogadta és úgy döntött, hogy ez évben hektáronként 86 mázsa kukori­cát, cukorrépából 510 mázsa átlag­termést és lucernából 100 mázsás ho­zamot igyekszik elérni. A verseyfelhívást teljes mértékben támogatja a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének galantai járási bi­zottsága és a járás szövetkezeteinek tudomására hozta, hogy 3000 korona jutalomban részesíti azokat, ahol sze­meskukoricából 60—70 mázsás átlag­hozamot, négyezer korona jutalmat biztosít a 71—80 mázsát és ötezer ko­ronát a 81—90 mázsás szemeskuko­rica termést elérőknek. Három szövetkezetnek egyszeri ju­talmat biztosít, azoknak, ahol száz mázsánál több takarmányt termeszte­nek ki száraz állapotban. Az e téren helyezést elérő szövetkezetekre 2000, 16Ó0 és 1200 korona pénzjutalom vár. "Ugyanígy az SZFSZ járási bizottsága a cukorrépa termesztésben kiváló eredményt elérő és e versenybe bene­vezett szövetkezeteket is megjutal­mazza. Viszont nemcsak a járásból, hanem a nyugat-szlovákiai kerület minden részéből érkezik válasz e versenyfel­hívásra. Többek között a Gabőíkovot Állami Gazdaság is magáévé tette e versenyfelhívást és a NOSZF 60. év­fordulója tiszteletére a dolgozók lel­kes hozzáállása nyomán igyekeznek majd 65 mázsás hektárhozamot elérni szemeskukoricából és száraz anyag­ban száz mázsát biztosítani silókuko­ricából. Ugyanígy megteremtik az elő­feltételeit annak, hogy ötszáz mázsás termést takarítsanak be cukorrépából hektáronként, átlagban tizennégy szá­zalékos cukortartalom mellett. K. F, A CSKP XV. kongresszusán kitűzött' gazdasági és ** szociális politika célja egységet alakítani ki a szocialista életforma elmélyítése, valamint a lakosság növekvő anyagi- és szellemi szükségleteinek kielégítése terén a lét- és szociális biztonság további megszilárdí­tásával a társadalmi termelés hatékonyságának növe­lése és a végzett munka minőségének javítása útján. Ennek az alapfontosságú célnak biztosítása terén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elsődleges feladata még általánosabban és sokrétűbben kielégíteni a lakos­ság szükségleteit, fokozatosan elérni az önellátottság szintjét a takarmányok termelésében és tovább növelni az önellátást az élelmiszerek termelésében. Ennek előfeltétele az irányító, szervező és ellenőrző tevékenység hatékonyságának növelése és további mi­nőségi javítása, különösen a vezető káderek soraiban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán. Tavaly az ellenőrző szervek és e szervek dolgozóinak tevékenysége a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban a legfontosabb feladatok teljesítésének ellenőrzésére irányult. Ha az elmúlt időszakot értékel­jük az ellenőrzés elveinek betartását illetően, megálla­píthatjuk, hogy eredményeket mutathatunk fel. Ered­ményeket abban, hogy vezető gazdasági dolgozóink egy­re nagyobb mértékben tudatosítják kötelességüket és kellő feltételeket alakítanak ki az ellenőrzés módsze­reinek javítására. A következetesebb ellenőrzés, mint az irányítás szer­ves része, kellőképpen megmutatkozott az üzemirányítás és a szocialista tulajdon védelme terén mutatkozó hiá­nyosságok feltárásában, a szocialista törvényesség be­tartásában, az elsődleges nyilvántartás rendszeres veze­tésében, valamint az irányító és szervező munkában is. Az ellenőrzés terén tavaly elért eredmények azt iga­zolják, hogy az ellenőrzés egyre jobban teljesíti poli­tikai és társadalmi szerepét, mind hatékonyabban támo­gatja az irányítást és egyúttal a hiányok feltárásának kiváló eszköze. Javult az irányítás, valamint a szocia­lista tulajdon védelmét célzó intézkedések színvonala és gyorsabban eltávolítják az ellenőrzés során megálla­pított hibákat. Az egyes felülvizsgálások és időszaki ellenőrzések során megállapították, hogy a népgazdaság és az állami közigazgatás ellenőrzésének elveiről szóló kormányha­tározatot a szervezetek többsége helyesen érvényesíti, belefoglalta szervezési rendjébe és kiépítette az ellen­őrző szervezeteit, osztályait. Az egyes Intézkedések gyakorlati megvalósításakor nagyobb mértékben vesznek részt az ellenőrzéseken a szakmailag jól felkészült ellenőrző osztályok dolgozói és a megállapított tényeket jobban felhasználják mun­kájukban. Az időszaki ellenőrzések elvégzésében szép eredményeket mutatnak ki egyes üzemek, valamint a trnavai, Liptovský Mlkuláš-i, levicei, bardejovi és több más járási mezőgazdasági igazgatóság. Előadódtak azon­ban olyan esetek, hogy az ellenőrző szervek együttmű­ködése hiányos volt az időszaki ellenőrzések elvégzése során, amint azt a košicel kerületi mezőgazdasági igaz­gatóság a svidníki, michalovcei és humennél Járási me­zőgazdasági Igazgatóságon megállapította. Jelentős haladásnak tekinthető, az ellenőrzés elveinek alkalmazása során az üzemi ellenőrök tisztségének ki­alakítása, klönösen az állami gazdaságokban, amelyek az ellenőrző ügyoszt ly feladatait töltik be. Például a Liptovský Mikuláš-i járásban minden mezőgazdasági üzemben (a Felvásárló és Ellátó Vállalaton és a szö­vetkezeteken kívül) létrehozták az -üzemi ellenőrök rendszerét. Hasonló a helyzet e kerület többi járásában Is. Ez lehetőséget teremt az ellenőrzés minőségi elvég­zésére. Elmondható, hogy sok mezőgazdasági üzemben az üzemen belüli ellenőrzés jól működik. A Liptovský Mi­­kuláš-i Állami Gazdaságon félévenként rendszeresen ér­tékelik az ellenőrző tevékenység eredményeit és ezt a gazdaság igazgatósága és pártszervezete elé terjesztik Igaz ugyan, hogy egyes üzemekben az üzemi ellenőr tisztségét más tisztségekkel vonják össze, illetve a ter­vezőre, bérelszámolóra vagy a jogászra ruházzák. Az ilyen állapot természetesen nem teszi lehetővé, hogy az illető maradéktalanul fordítsa figyelmét az üzemen be lüli ellnőrzés elvégzésére és ez okozza, hogy a felül­vizsgálások tervét nem teljesítik. A felülvizsgálások során továbbá azt is megállapítot­ták, hogy nem minden termelési gazdasági egységben. Az ellenőrzés - az irányítás szerves része járási mezőgazdasági igazgatóságon, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemben alkalmazták af 175/75 számú kormányrendelet meghatározásait, sőt egyes szövetke­zetekben megfontolás tárgyává tették, vajon e rendel­kezések érvényesek-e a szövetkezet tevékenységére. • « « Az elmúlt esztendőben aktívabb lett az ellenőrző (re­víziós) tevékenység és aktivizálódott sok szövetkezet revíziós bizottsága is, amit nagy mértékben segített elő az, hogy a revíziós bizottságok elnökeit, különösen a nyugat-szlovákiaí kerületben, rövidebb-hosszabb Időtar­tamú iskolázásra hívták össze. Ezeket az iskolázásokat egyes járási mezőgazdasági igazgatóságok szervezték s ezeken a minisztérium ellenőrző osztályának dolgozói is résztvettek. Hogy a szövetkezetek revíziós bizottsá­gainak munkája feljavult, azt a hiányosságok intenzí­vebb feltárása bizonyltja. Nagyon jó munkát végeznek a szövetkezetek revíziós bizottságai a trnavai, nitrai, zvoleni, žilinai, Rimavská Sobota-i rožňavai, košicei és más járásokban. Ezt a termelés és a gazdálkodás szakaszán végzett ellenőrzés adatai igazolják. Például a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben végzett felülvizsgálás során megállapították, hogy jelentős hibák mutatkoztak a gabona, a vetőburgonya tárolásában, a takarmányok betakarításánál, megszegték a takarmányozás alapvető elveit, a gazdasági állatok takarmányozását, továbbá hiányok mutatkoztak a szállításban, megszegték a bér­­szabályozás elveit, illetéktelen jutalmakat adtak a mel­léküzemági termelésben, nem követelték meg a lakás­­építési hozzájárulás megtérítését a dolgozóktól, akik a megszabott határidő előtt hagyták el munkahelyüket. A szövetkezetek revíziós bizottságai elnökeinek aktí­váján, amelyet a kelet-szlovákiai kerületben a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság rendezett az elmúlt év de­cemberében, a következő ellenőrzési megállapításokat hozták fel példaként: egyes szövetkezetekben a mások­nak végzett munkákat és szolgáltatásokat nyilvántartják ugyan, de az ellenérték kiszámlázására és behajtására nem fordítanak kellő figyelmet, egyes szövetkezetek tisztségviselői különféle bevásárlásokra, * útiköltségre slb. aránytalanul nagy előleget vesznek fel, amit a 118/72 számú rendelet értelmében kellőképpen nem ren­deznek. Sőt, akadt olyan eset is, hogy az ilyen adósság tizenötezer koronára rúgott. Néhol jelentős összegeket fordítottak a reprezentációs kiadásokra, különböző meg­­vendégelésekre és ajándékokra. A nyugat-szlovákiai kerületben az ellenőrzések során jogtalanul kifizetett ellenértékeket állapítottak meg, amit a szövetkezeti tagoknak az évelő füvekért, esetleg egyes épületekért adtak. Megállapították továbbá, hogy az ellenőrzés elveit nem alkalmazzák következetesen a trenčíni, topofőanyi és a Dunajská Streda-1 járási mezőgazdasági igazgató­ságon, ahol az ellenőrzés során e helyzet javítását célzó intézkedéseket foganatosítottak. A kerület egyes állami gazdaságain nem biztosították az üzemen belüli ellen­őrzést, különösen ott, ahol az ellenőrzéssel megbízott dolgozók cserélődtek, vagy ahol ezt a feladatkört más tisztségekkel vonták össze s így az ellenőrzésre e dol­gozóknak nem maradt elegendő idejük. A szövetkezetek revíziós bizottságai elnökeinek érte­kezletén figyelmeztették az ellenőrző bizottságok elnö­keit olyan hiányosságokra, amelyek gyakran előadód­nak a takarmányok nyilvántartásában, a szocialista tu­lajdon védelmében és a szövetkezetek vezető dolgozói­nak részéről az ellenőrzés elvégzésével szemben muta­tott csekély érdeklődéséből erednek, mivel nem támo­gatják eléggé a szövetkezet revíziós bizottságának tevé­kenységét. A közép-szlovákiai kerületben létrehozták a revíziós \ bizottságokat minden szövetkezetben és ezek kidolgo­zott munkatervük alapján dolgoznak. A felülvizsgálás során megállapították, hogy a szövetkezeti revíziós bi­zottságok igen jó munkatervek alapján dolgoznak a zvoleni és a žilinai járásban. Viszont jelentős különb­ségek mutatkoznak az ellenőrzés elvégzésében nemcsak a kerületen belül, hanem a két másik kerülettel össze­hasonlítva is. Ezt bizonyára a káder- és az anyagi fel­tételek befolyásolják. A szövetkezetek revíziós bizottsá­gai jó eredményeket rendszerint ott mutatnak ki, ahol a revíziós bizottságok elnöki tisztjét erre jól felkészült szövetkezeti tagok töltik be. Tudni kell ugyanis, hogy a revíziós bizottságok tagjai, illetve elnökei nem lehetnek a vezetőségi tagok, sem az ezekkel közeli rokonságban álló személyek, a szövet­kezet vezető dolgozói — az egyes gazdaságok vezetői, az ökonómus, a könyvelő, a raktárnok, illetve szövet­kezetnek olyan tagjai, akik anyagi felelőséget vállaltak a gondjukra bízott eszközökért, értékekért, készletekért stb. E téren is bizonyos hiányosságokat állapított meg az ellenőrzés, amellyel megszegték a 137/1975 számú kor­mányrendelet 18. cikkelyét, amely a szövetkezet minta­­alapszebályát tartalmazza és rendezi a szövetkezet alap­szabályának kidolgozását, Jóváhagyását, kiegészítését és esetleges módosítását. A további problémák, amelyek még a szövetkezetek revíziós bizottságainak munkájában előadódnak, főleg olyanok, hogy egyes ellenőrző bizottságok nem állapít­ják meg az összes hibát, az ellenőrzés során észlelt hi­bákról nem készítenek jegyzőkönyvet és nem foganato­sítanak kellő intézkedéseket a megállapított hiányok mielőbbi felszámolására. JÄN ŠPANKO, mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents