Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 2. szám

Ä GYÜMÖLCSÖSBEN. Az eny­hébb Időjárású napokon foly­tatjuk az alma, a körte, a birs és a naspolya ritkító metszését, eltávolítjuk az egymást keresz­tező, koronát sürítő vagy villás elágazást képező ágakat, hajtá­sokat. Az öreg, beteg vagy nem kedvelt fajtájú gyümölcsfákat kivágjuk és legkésőbb áprilisig elégetjük, hogy az áttelelő kár­tevők elpusztuljanak. A hónap eleje a legmegfele­lőbb időszak az oltóvesszők megszedéséré. Az egészséges vesszőket kötegeljük, ellátjuk névlappal és a pincében — nedves homokba ágyazva — tá­roljuk. Ha nem fagyos a föld, a vesszőket egyszerűen beszúr­hatjuk a fa alatt a földbe. A vesszők fóliába csomagolva is jól eltarthatők, de a fóliát csak lazán szabad bekötni, hogy le­vegő juthasson a vesszőkhöz. Lássunk hozzá a gyümölcs­fák tisztogatásához. A fa tör­zse köré terítsünk papírt vagy fóliát, hogy összegyűjthessük a lehulló kaparékot, az ágakról eltávolított hernyófészkeket stb., amit a munka végeztével el kell tüzelni. A fagy okozta sebeket kenjük be oltóviasszal, majd kötözzük be sötét színű PVC-anyaggal. Hozzáláthatunk a ribiszke és a köszméte ritkító metszéséhez és a hajtások kurtításához. A vezérhajtásokat 6—8, az oldal­hajtásokat pedig 2—3 szemre kell visszavágni. A nyesedéket gyűjtsük össze, az egészségeset komposztáljuk, a beteg vessző­ket elégetjük. A 15 évesnél idősebb mogyo­róbokrokat ifjítani kell. Erre három év szükséges. Az idén az összes hajtások ggyharma­­dát kurtíthatjuk be körülbelül 30 cm-re. Ezzel elérjük, hogy a bokrok rendszeresen és egyen­letesen fognak teremni. Ha az Időjárás megengedi — 5 C°-nól melegebb hőmérsékle­tű napokon — végezzük el a fék vegyszeres ápolását is, de csak akkor, ha a mechanikai tisztogatással és metszéssel már végeztünk. A kaliforniai pajzstatfi allén az Arborol M 2 •/•-os töménységű oldatát használjuk. Ha takácsatkák is előfordnlnak a fán, akkor in­kább a nevezett szer 4 %-os, vagy a Nitrosen N 25 3 %-os töménységű oldatát használjuk. Legjobb, ha a nevezett szere­ket évente váltogatjuk. A kajszit és az őszibarackot gyakran megkárosítják a kora tavaszi fagyok. Az 5 %-os mésztejjel való kezelés (me­szelés vagy permetezés) jé vé­delmet nyájt a fáknak. Akkor sem követünk el hibát, ha az egész fát lepermetezzük 3 %-os mésztejjel, legfeljebb néhány nappal elodázzuk a tenyész­­idény kezdetét. Fagymentes helyiségben el­végezhetjük a köszméte és a ribiszke aranyribiszkére oltá­sát. A gyökeres alanyokat hu­muszban gazdag földbe, tőzeg­be ágyazzuk. Kiadós havazás esetén rázo­­gassuk le a gyümölcsfák ágai­ról a havat, a zúzmarát, a sú­lyos jégpáncélt pedig szövettel bevont bottal ütögessük lé az ágakról. Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt gyümölcs egészségi álla­potát, a beteg, rothadt gyümöl­csöket főzés után komposztál­juk. A .tároló helyiségben Igye­kezzünk 1—2 °C meleget és 80 —90 százalék páratartalmat biztosítani. A ZÖLDSÉGESKERTBEN. Ha nincs túlságosan befagyva a föld, felszedjük és 8—10 cm átmérőjű cserepekbe ültetjük a hajtatásra szánt metélőhagy­mát (snidling) és petrezsely­met. A cserepeket meleg helyi­ségben az ablak közelébe tesz­­szük. Néhány nap múlva érté­kes, vitaminokban gazdag, le­a tőzeget vagy a Vitahumot, mert ezeket legalább egy évig komposztálni kell felhasználás előtt. A hosszú téli estéken bőven jut idő a melegágy! ablakok, a különféle munkaeszközök és kellékek előkészítésére, javítá­sára. A kereteket kenjük be kencefestékkel. így nemcsak 'a fa élettartamát hosszabbítjuk meg, hanem egyúttal elpusztít­juk a megbúvó kártevőket is. Egyébként ez a melegágyi nö­vényeket oly gyakran károsító takácsatkák elleni védekezés legeredményesebb módszere. r----------------^ Időszerű tennivalók V______________J vesek, saláták és egyéb ételek ízesítésére alkalmas, friss zöl­det nyerünk. Rendszeresen ellenőrizzük és szükség szerint válogassuk át a tárolt zöldségféléket. A ho­mokba ágyazott gyökérzöldség gyakran rothadni kezd. A be­teg gyökerekét az őket körül­vevő homokkal együtt el kell távolítani, nehogy az egészsé­ges zöldségre is átterjedjen a betegség. Ha még ezt kővetően Is terjedne a rothadás, az ösz­­szes zöldséget válogassuk ki és váltott homokba ágyazva tárol­juk. A tárolt zöldség általában a tisztátalan és a kelleténél nedvesebb homokban kezd ko­rán rothadni. Ezért ajánlatos kicserélni évente a tárolást szolgáló homokot. Már most gondoljunk tavasz­ra. Ellenőrizzük vetőmagvaink csírázóképességét (próbacsíráz­­tatás) és Igyekezzünk besze­rezni a még hiányzó magvakat, rendeljük meg az ültetőanya­gokat, a műtrágyát és a vegy­szereket, valamint a hajtáshoz szükséges féliát. Ha módunk­ban áll, már most szerezzük be Zöldségtermesztési tervünket a kiskert legésszerűbb kihasz­nálására törekedve készítsük el! A SZŐLŐBEN. Telepítés előtt végezzük el a talaj tartalék­trágyázásét, majd jő mélyen megforgatjuk a földet. Nitro­gént tartalékba ne adjunk! A trágyázást ajánlatos laborató­riumi talajvizsgálat eredménye szerint végezni. A talajmintá­kat az. ŰKSÜP (80100 Bratisla­va, Matuškova ul. 15.) címére-, lehet küldeni. Egy minta elem­zése körülbelül 40 koronába kerül. Mintát nem egy helyről, hanem az egész területről, több helyről és különböző mélysé­gekből (5—6 cm) kell venni, jól összekeverni, legfeljebb 2 mm lyuknagyságú rostán át­rostálni, és a nyert anyagból 2—3 kg-ot elküldeni az Intézet címére. A humusztartalom biz­tosítása céljából rígolozás előtt 500 q istállótrágyát adunk 10 ezer négyzetméterre. Előkészít­jük a támasztó karókat Is. Ezek földbe kerülő végét (50 cm) 4—7 napra 5 %-os kékkő­oldatba mártjuk, impregnáljuk. A jé gazda rendszeresen el-Foto; —bor len őrzi a bor egészségi állapo­tát, s úgy Intézi a dolgot, hogy sokáig ne álljon félben, darab­ban a hordós bor. Inkább gyakrabban fejti át kisebb edénybe a nedűt, de nem en­gedi, hogy a levegő hatására veszítsen minőségéből. A ki­ürült hordókat jó) kimossuk, hagyjuk kiszáradni, majd be­­kénezzük. Ha víz marad a hordóban, kénezéskor kellemet­len hatású kénsav képződik. A használaton kívüli hordókat havonta egyszer kénezzük. A VIRÁGOK KÖRÜL. A téli hónapokban figyelmünk főleg a szobanövények gondozására összpontosul. A hőmérsékletnek megfelelően, de lehetőleg mini­mális adagokkal öntözünk, mégpedig szobameleg vízzel. Ha van esővizünk, akkor azzal. A most nyíló vagy hajtatott vi­rágoknak több nedvességre van szükségük, a kaktuszokat, szuk­­kulenseket csak nagyon ritkán locsoljuk. A cikláment ne tart­suk fűtött szobában. A téli hónapokban gyakran sárgulni kezd, majd elhullik a szobai dísznövények levele. Ez leggyakrabban a nagylevelű, fényigényes növényeknél (pl. szobahárs) figyelhető meg. A jelenséget nem betegség váltja ki, hanem a fényhiány. Az ilyen növényeket mindig az ab­lak közelében kell teleltetni. A felkopaszodott növényeket inkább tegyük fűtetlen helyi­ségbe vagy a pincébe, s csak keveset öntözzük. A pincében rendszeresen el­lenőrizzük, válogassuk át a tá­rolt virághagymákat és gumó­kat, a betegeket távolítsuk el. A tároló helyiséget rendszere­sen szellőztessük, de a hőmér­séklet ne csökkenjen 1—2 eC alá. A kardvirág hagymákat ajánlatos tőzeggel megszórni, hogy felszívja a felesleges ned­vességet. Fagyméntes napokon nyírjuk az élő sövényt, ritkítjuk a dísz­fákat és cserjéket, erősen be­kurtítjuk az egyéves vesszőn virágzó dísznövényeket (Bud­­leia, Caenothus, Spiraea bumal­­da stb.). Az örökzöldeket, fő­leg a rododendronokat, árnyé­kolással védjük a közvetlen napfénytől. Az oltó- és szapo­rítóvesszőket a gyümölcsfák­kal kapcsolatban említettek alapján szedjük meg. Szobai hajtatásra már vághatunk ki­sebb ágat a cseresznyefáról, meggyről, szilváról, somról és a mogyoróról. A hajtatás 2—3 hétig tart. Fagy- és csapadékmentes na­pokon elvégezhetjük a gyep trágyázását. Aranként annyi érett komposztot kell kiszórni, hogy mintegy két centiméter trágyaréteg takarja a gyepét* s ebbe a komposztba 2 kg szu­perfoszfátot és 2 kg kálium­szulfátot kell keverni. A hosszú téli estéken ne fe­ledkezzünk meg a szaklapokról és a szakkönyvekről sem) (Cva) Felismerték, kihasználják a lehetőségeket Az utóbbi években mindin­kább fokozódik a szervezett kiskertészkedés Iránti érdeklő­dés. Ez azt jelzi, sokan nagyra értékelik azt a támogatást, a­­melyet a Szlovákiai Gyümöl­­csészek és Kiskertészkedők Szövetsége nyújt tagjainak, se­gítve az alapszervezetek és a tagok különböző problémáinak megoldását, a keresett vető­magvak, ültetőanyagok, műtrá­gyák és növényvédő szerek be­szerzését, s nem utolsó sorban a konyhakerti többlettermékek­nek a termelő és a fogyasztó számára kölcsönösen előnyös értékesítését. Gondolom, első­sorban ennek a sokoldalú tá­mogatásnak — no meg a da­rabka föld ésszerű kihasználá­sára törekvésnek — volt és van legnagyobb szerepe abban, hogy évente több százzal, sőt ezrekkel gyarapszik az SZGYKSZ tagjainak népes tábora, s hogy egész Szlovákiában egyre nő a kiskertészkedők helyi szerveze­teinek száma. Legutóbb egy fiatal, de máris szép eredményekről számot adó községi szervezet tevé­kenységével ismerkedtem meg. Patincén, a komárnoi járás Du­na menti kisközségében, né­hány lelkes kertbarát kezde­ményezésének eredményeként, 1974 novemberében hívták életre az SZGYKSZ alapszerve­zetét. Az alakuló gyűlésen 52 klskertészkedö jelent meg és szavazott egyhangúlag a szer­­zeti tevékenység mellett. Pém Arankától, a szervezet titkárától az iránt érdeklőd­tem, milyen változást hozott a falu életébe a szervezet meg­alakulása, javult-e a konyha­­kertek kihasználása, rendezet­tebbek-e az utcák, az udvarok és a kertek? „Döntő változásról túlzás volna beszélni, de a jelentős jelzőt nyugodtan használhat­juk. Tény, hogy a szervezet lé­tezése óta bizonyos értelemben tervszerűvé vált a zöldségter­mesztés, javult a konyhakertek kihasználása. Akik pár éve még kukoricát, tököt, legfeljebb ta­karmányrépát termeltek, ma zöldségféléket vetnek, ültetnek a kertjükbe. Egyre többen is­merik fel, hogy érdemes kis­­kertészkedéssel foglalkozni. Igaz, az első évben voltak kisebb-nagyobb problémák az értékesítéssel, de ez már a múlté. Az utcák Is rendezettek, hiszen mindenüvé portalanított utak vezetnek, s a választási program mielőbbi teljesítését segítve, nemcsak az iskola és az óvoda szociális létesítmé­nyeinek építéséből vettük ki részünket, hanem a községszé­­pítésl munkákból is. „Milyen zöldségféléket ter­melnek és mivel segítik a szer­vezet tagjai a piaci ellátottság javítását?“ „Kertjeinkben általában min­denféle zöldség megtalálható, hiszen elsősorban ki-ki a csa­lád önellátottságát Igyekszik biztosítani. Az árutermelés mel­lérendelt szerepet játszik, de még Így Is jelentős mennyiségű zöldséget szállítanak el évente a falubél a fölvásárlék. „Talán bizonyítani lehetne ezt néhány számadattal!?“ „Kérem. Kezdettől fogva a gyümölcshozó zöldségfélék mel­lé álltunk. Az első évben 60 tonna konzervgyári paradi­csompaprikát, 20 tonna saláta­uborkát, 100 ezer darab korai karalábét, 20 tonna étkezési paradicsomot, száraz állapot­ban 2 tonna fűszerpaprikát ős mintegy 20 tonna kajszibarac­kot adtunk a közellátásnak. Szerződésünk volt még 25 ezer fej kelkáposztára Is, de a kész árubél csak mintegy ötezer da­rabot vettek át a fölvásárlók. A többi csaknem egészében kár­ba veszett, pedig akár féláron is adtuk volna, csak nem volt kinek.“ „Nem ingatta meg ez a tény az alapszervezetbe vetett hi­tet?“ „Sokan bosszankodtak, de végül is megértették, kockázat nélkül nincs nyereség. A másik dolog, 1975-ben több mint 500 ezer koronát kaptak klsker­­tészkedőlnk az eladott áruért! A múlt tavaszon 23 új jelent­kezőt vettünk fel tagjaink so­rába. Ezzel csaknem ötven szá­zalékos szervezettséget értünk el a községben. Tagjaink 520 ár kerti földet müveinek, ami megközelítőleg fele a faluban nyilvántartott konyhakertek összterületének. “ „A múlt év az előbbinél ked­vezőtlenebb volt a zöldségter­mesztés és általában a mező­­gazdasági termelés számára. Mennyiben érintette ez tagjaik munkaeredményeit?“ „Talán elég, ha annyit mon­dok, az előző évinél nagyobb területen kevesebb árut termel­tünk. Előbb a hideg (fagykárt szenvedett a kajszi), utána a szárazság okozott kárt. Szinte mindenki a központi vízvezeték vizével locsolja növényeit, sa­ját öntöző villanymotorral ke­vesen rendelkeznek, viszont ta­valy takarékoskodni kellett az ivóvízzel. Szomjaztak a növé­nyek, kisebb lett a hozam. Ta­valy csak 25 tonna konzerv­­paprikát tudtunk eladni, azt Is rossz összetételben. Egy évvel korábban az értékesített 60 tonna paradicsompaprikának csak 10 százaléka volt zöld, a többi szép piros. Tavaly éppen fordított volt a helyzet. Becsü­letére válik a trenCíni Slovllk nemzeti vállalat Moravský Ján-i konzervgyárának, hogy ennek ellenére sem utasította el az áru átvételét. Igaz, szorult helyzetben voltak ök is, mert piros paprikát másutt sem kí­­nálgattak a termelők. Paradi­csomból és salátauborkából 10 —10 tonnát, korai karalábét 50 ezer darabot, fűszerpaprikából száraz állapotban fél tonnányit, kajsziból 3 tonnát értékesítet­tünk. A különféle nehézségek ellenéré tavaly 300 ezer koro­na értékű zöldséget és gyümöl­csöt adtunk — közvetve vagy közvetlenül — a fogyasztók­nak.“ „Milyen segítséget kapnak a kiskertészkedők a szövetség­től?“ „Legtöbben a műtrágyák be­szerzésével kapcsolatos szol­gáltatást vették igénybe. Éven­te 60—70 mázsa műtrágyát kértek és kaptak a szövetség Kertészeti Szolgáltatások néven működő vállalatától, mégpedig a marcelovál kirendeltségen keresztül.“ „A Kertészeti Szolgáltatások marcelovái telephelyének ki­építésé mennyiben segíti a be­szerzést és adás-vételi problé­mák megoldását?“ „A múltban minden zöldség iránt érdeklődő üzemmel külön kellett tartanunk a kapcsola­tot. Az idén már csak a Kerté­szeti Szolgáltatások marcelovái üzemével kötöttünk .szerződést, a kitermelt áru elhelyezése már az ő feladata. Ügy hírlik, boltot is nyit á szövetség Mar­­celovün. Ennek már most örül­nék a környék kiskertészkedői, hiszen akkor szinte helyben vásárolhatják meg a vetőma­got, ültetőanyagot, műtrágyát, vegyszereket, kerti szerszámo­kat stb. Ennél nagyobb segít­séget nem Is adhatna a szövet­ség tagjainak“! „Milyen tervekkel Indulnak az új évben?“ „A megkötött szerződés ér­telmében az idén 25 tonna kon­­zervpaprikát, 30 tonna saláta­uborkát, 20 ezer tej kelkáposz­tát, - 200 ezer darab korai és 70 ezer kései karalábét, 10 ezer fej karfiolt, 10 tonna fűszer­­paprikát, 20 tonna paradicso­mot és 1 tonna cseresznyepapri­kát tervezünk termelni, Illetve értékesíteni. Plusz legalább 3 tonna korai, hajtatott csemege­paprikát, mert egyre több kert­ben jelennek meg a különféle típusú, alakú és nagyságú, fő­­liaborltású termesztő berendezé­sek. Ezeket elsősorban paprika­termesztésre, kisebb mértékben saláta és uborka hajtatására használjuk. A szövetség köz­ponti bizottsága felhívására reagálva 20 tonna fokhagyma kitermelésére Is ígéretet tet­tünk. A szerződést megkötöt­tük, lehetőségeink adottak; te­hát bátran állíthatom, ha aí Időjárás is kegyeibe fogad bennünket, bizonyára nem kell majd egy év múlva sem szé­gyenkeznünk az eredmények miatt.“ (kádek) Gépi szedésre alkalmas fajtákat nemesítünk Az Egyesült Államokban a paradicsom vetésterülete 165 eze# hektár, a termés mennyisége pedig 6,7 millió tonna körül mo­­* zog. A leszedett paradicsom 85 százalékát dolgozzák fel éá évente körülbelül 900 ezer tonna paradicsom nyersen kerül fogyasztásra. A gépi szedésre alkalmas paradicsomfajták előállítását 1943- ban kezdték a kaliforniai egyetem mezőgazdasági kutatóinté­zetében. A kísérleteket a szedőgépek szerkesztőivel együtt folytatták, s kidolgozták a gépi szedés pontos technológiáját Kaliforniában 1965-ben a paradicsomtermés 17, 1967-ben pe­dig már 80 százalékát géppel szedték le. A legutóbbi években a konzervgyárak részére már kizárólag géppel takarították be a paradicsomot. A gépi szedés elterjedését kővetően gyorsan növekedett a paradicsom vetésterülete, a paradicsom-termesa* tés jövedelmezőségének növekedésével arányosan. A paradicsomfajták nemesítésével állami és vállalati kutató­­intézetek foglalkoznak. A fajtákat gyorsan cserélik. A gépi szedésre alkalmas első paradicsomfajták nemesítése 19 évig tartott, az eredmény azonban nem elégítette ki sem a terme­lőket, sem a feldolgozókat. A jelenlegi nemesltésl programok az alábbi követelményeket írják élő: в a paradicsomtermesztés állandó és magas jövedelmezősége; • a gyümölcsök egyidejű, tömeges beérése, egyenletes nagy­sága és alakja; • a gyümölcsök keménysége, gépi szedés és szállítás közben! „törésbiztonsága“, a kocsánytől történő könnyű leválaszt­­hatóság és a betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellen­állóképesség. IM- T.Í

Next

/
Thumbnails
Contents