Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 2. szám

Ä GYÜMÖLCSÖSBEN. Az enyhébb Időjárású napokon folytatjuk az alma, a körte, a birs és a naspolya ritkító metszését,

eltávolítjuk az egymást keresztező, koronát sürítő vagy villás elágazást képező ágakat, hajtásokat. Az öreg, beteg vagy nem kedvelt fajtájú gyümölcsfákat kivágjuk és legkésőbb áprilisig elégetjük, hogy az áttelelő kártevők elpusztuljanak.

A hónap eleje a legmegfelelőbb időszak az oltóvesszők megszedéséré. Az egészséges vesszőket kötegeljük, ellátjuk névlappal és a pincében — nedves homokba ágyazva — tároljuk. Ha nem fagyos a föld, a vesszőket egyszerűen beszúrhatjuk a fa alatt a földbe. A vesszők fóliába csomagolva is jól eltarthatők, de a fóliát csak lazán szabad bekötni, hogy levegő juthasson a vesszőkhöz.

Lássunk hozzá a gyümölcsfák tisztogatásához. A fa törzse köré terítsünk papírt vagy fóliát, hogy összegyűjthessük a lehulló kaparékot, az ágakról eltávolított hernyófészkeket stb., amit a munka végeztével el kell tüzelni. A fagy okozta sebeket kenjük be oltóviasszal, majd kötözzük be sötét színű PVC-anyaggal.

Hozzáláthatunk a ribiszke és a köszméte ritkító metszéséhez és a hajtások kurtításához. A

vezérhajtásokat 6—8, az oldalhajtásokat pedig 2—3 szemre kell visszavágni. A nyesedéket gyűjtsük össze, az egészségeset komposztáljuk, a beteg vesszőket elégetjük.

A 15 évesnél idősebb mogyoróbokrokat ifjítani kell. Erre három év szükséges. Az idén az összes hajtások ggyharmadát kurtíthatjuk be körülbelül 30 cm-re. Ezzel elérjük, hogy a bokrok rendszeresen és egyenletesen fognak teremni.

Ha az Időjárás megengedi — 5 C°-nól melegebb hőmérsékletű napokon — végezzük el a fék vegyszeres ápolását is, de csak akkor, ha a mechanikai tisztogatással és metszéssel már végeztünk. A kaliforniai pajzstatfi allén az Arborol M 2 •/•-os töménységű oldatát használjuk. Ha takácsatkák is előfordnlnak a fán, akkor inkább a nevezett szer 4 %-os, vagy a Nitrosen N 25 3 %-os töménységű oldatát használjuk. Legjobb, ha a nevezett szereket évente váltogatjuk.

A kajszit és az őszibarackot gyakran megkárosítják a kora tavaszi fagyok. Az 5 %-os mésztejjel való kezelés (meszelés vagy permetezés) jé védelmet nyájt a fáknak. Akkor sem követünk el hibát, ha az egész fát lepermetezzük 3 %-os mésztejjel, legfeljebb néhány nappal elodázzuk a tenyészidény kezdetét.

Fagymentes helyiségben elvégezhetjük a köszméte és a ribiszke aranyribiszkére oltását. A gyökeres alanyokat humuszban gazdag földbe, tőzegbe ágyazzuk.

Kiadós havazás esetén rázogassuk le a gyümölcsfák ágairól a havat, a zúzmarát, a súlyos jégpáncélt pedig szövettel bevont bottal ütögessük lé az ágakról.

Rendszeresen ellenőrizzük a

tárolt gyümölcs egészségi állapotát, a beteg, rothadt gyümölcsöket főzés után komposztáljuk. A .tároló helyiségben Igyekezzünk 1—2 °C meleget és 80 —90 százalék páratartalmat biztosítani.

A ZÖLDSÉGESKERTBEN. Ha nincs túlságosan befagyva a föld, felszedjük és 8—10 cm átmérőjű cserepekbe ültetjük a hajtatásra szánt metélőhagymát (snidling) és petrezselymet. A cserepeket meleg helyiségben az ablak közelébe teszszük. Néhány nap múlva értékes, vitaminokban gazdag, lea tőzeget vagy a Vitahumot, mert ezeket legalább egy évig komposztálni kell felhasználás előtt.

A hosszú téli estéken bőven jut idő a melegágy! ablakok, a különféle munkaeszközök és kellékek előkészítésére, javítására. A kereteket kenjük be kencefestékkel. így nemcsak 'a fa élettartamát hosszabbítjuk meg, hanem egyúttal elpusztítjuk a megbúvó kártevőket is. Egyébként ez a melegágyi növényeket oly gyakran károsító takácsatkák elleni védekezés legeredményesebb módszere.

r----------------^

Időszerű

tennivalók

V______________J

vesek, saláták és egyéb ételek ízesítésére alkalmas, friss zöldet nyerünk.

Rendszeresen ellenőrizzük és szükség szerint válogassuk át a tárolt zöldségféléket. A homokba ágyazott gyökérzöldség gyakran rothadni kezd. A beteg gyökerekét az őket körülvevő homokkal együtt el kell távolítani, nehogy az egészséges zöldségre is átterjedjen a betegség. Ha még ezt kővetően Is terjedne a rothadás, az öszszes zöldséget válogassuk ki és váltott homokba ágyazva tároljuk. A tárolt zöldség általában a tisztátalan és a kelleténél nedvesebb homokban kezd korán rothadni. Ezért ajánlatos kicserélni évente a tárolást szolgáló homokot.

Már most gondoljunk tavaszra. Ellenőrizzük vetőmagvaink csírázóképességét (próbacsíráztatás) és Igyekezzünk beszerezni a még hiányzó magvakat, rendeljük meg az ültetőanyagokat, a műtrágyát és a vegyszereket, valamint a hajtáshoz szükséges féliát. Ha módunkban áll, már most szerezzük be

Zöldségtermesztési tervünket a kiskert legésszerűbb kihasználására törekedve készítsük el!

A SZŐLŐBEN. Telepítés előtt végezzük el a talaj tartaléktrágyázásét, majd jő mélyen megforgatjuk a földet. Nitrogént tartalékba ne adjunk! A trágyázást ajánlatos laboratóriumi talajvizsgálat eredménye szerint végezni. A talajmintákat az. ŰKSÜP (80100 Bratislava, Matuškova ul. 15.) címére-, lehet küldeni. Egy minta elemzése körülbelül 40 koronába kerül. Mintát nem egy helyről, hanem az egész területről, több helyről és különböző mélységekből (5—6 cm) kell venni, jól összekeverni, legfeljebb 2 mm lyuknagyságú rostán átrostálni, és a nyert anyagból 2—3 kg-ot elküldeni az Intézet címére. A humusztartalom biztosítása céljából rígolozás előtt 500 q istállótrágyát adunk 10 ezer négyzetméterre. Előkészítjük a támasztó karókat Is. Ezek földbe kerülő végét (50 cm) 4—7 napra 5 %-os kékkőoldatba mártjuk, impregnáljuk.

A jé gazda rendszeresen el-Foto; —bor

len őrzi a bor egészségi állapotát, s úgy Intézi a dolgot, hogy sokáig ne álljon félben, darabban a hordós bor. Inkább gyakrabban fejti át kisebb edénybe a nedűt, de nem engedi, hogy a levegő hatására veszítsen minőségéből. A kiürült hordókat jó) kimossuk, hagyjuk kiszáradni, majd bekénezzük. Ha víz marad a hordóban, kénezéskor kellemetlen hatású kénsav képződik. A használaton kívüli hordókat havonta egyszer kénezzük.

A VIRÁGOK KÖRÜL. A téli hónapokban figyelmünk főleg a szobanövények gondozására összpontosul. A hőmérsékletnek megfelelően, de lehetőleg minimális adagokkal öntözünk, mégpedig szobameleg vízzel. Ha van esővizünk, akkor azzal. A most nyíló vagy hajtatott virágoknak több nedvességre van szükségük, a kaktuszokat, szukkulenseket csak nagyon ritkán locsoljuk. A cikláment ne tartsuk fűtött szobában.

A téli hónapokban gyakran sárgulni kezd, majd elhullik a szobai dísznövények levele. Ez

leggyakrabban a nagylevelű, fényigényes növényeknél (pl. szobahárs) figyelhető meg. A jelenséget nem betegség váltja ki, hanem a fényhiány. Az ilyen növényeket mindig az ablak közelében kell teleltetni. A felkopaszodott növényeket inkább tegyük fűtetlen helyiségbe vagy a pincébe, s csak keveset öntözzük.

A pincében rendszeresen ellenőrizzük, válogassuk át a tárolt virághagymákat és gumókat, a betegeket távolítsuk el. A tároló helyiséget rendszeresen szellőztessük, de a hőmérséklet ne csökkenjen 1—2 eC alá. A kardvirág hagymákat ajánlatos tőzeggel megszórni, hogy felszívja a felesleges nedvességet.

Fagyméntes napokon nyírjuk az élő sövényt, ritkítjuk a díszfákat és cserjéket, erősen bekurtítjuk az egyéves vesszőn virágzó dísznövényeket (Budleia, Caenothus, Spiraea bumalda stb.). Az örökzöldeket, főleg a rododendronokat, árnyékolással védjük a közvetlen napfénytől. Az oltó- és szaporítóvesszőket a gyümölcsfákkal kapcsolatban említettek alapján szedjük meg. Szobai hajtatásra már vághatunk kisebb ágat a cseresznyefáról, meggyről, szilváról, somról és a mogyoróról. A hajtatás 2—3 hétig tart.

Fagy- és csapadékmentes napokon elvégezhetjük a gyep trágyázását. Aranként annyi érett komposztot kell kiszórni, hogy mintegy két centiméter trágyaréteg takarja a gyepét* s ebbe a komposztba 2 kg szuperfoszfátot és 2 kg káliumszulfátot kell keverni.

A hosszú téli estéken ne feledkezzünk meg a szaklapokról és a szakkönyvekről sem)

(Cva)

Felismerték, kihasználják a lehetőségeket

Az utóbbi években mindinkább fokozódik a szervezett kiskertészkedés Iránti érdeklődés. Ez azt jelzi, sokan nagyra értékelik azt a támogatást, amelyet a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetsége nyújt tagjainak, segítve az alapszervezetek és a tagok különböző problémáinak megoldását, a keresett vetőmagvak, ültetőanyagok, műtrágyák és növényvédő szerek beszerzését, s nem utolsó sorban a konyhakerti többlettermékeknek a termelő és a fogyasztó számára kölcsönösen előnyös értékesítését. Gondolom, elsősorban ennek a sokoldalú támogatásnak — no meg a darabka föld ésszerű kihasználására törekvésnek — volt és van legnagyobb szerepe abban, hogy évente több százzal, sőt ezrekkel gyarapszik az SZGYKSZ tagjainak népes tábora, s hogy egész Szlovákiában egyre nő a kiskertészkedők helyi szervezeteinek száma.

Legutóbb egy fiatal, de máris szép eredményekről számot adó községi szervezet tevékenységével ismerkedtem meg. Patincén, a komárnoi járás Duna menti kisközségében, néhány lelkes kertbarát kezdeményezésének eredményeként, 1974 novemberében hívták életre az SZGYKSZ alapszervezetét. Az alakuló gyűlésen 52 klskertészkedö jelent meg és szavazott egyhangúlag a szerzeti tevékenység mellett.

Pém Arankától, a szervezet titkárától az iránt érdeklődtem, milyen változást hozott a falu életébe a szervezet megalakulása, javult-e a konyhakertek kihasználása, rendezettebbek-e az utcák, az udvarok és a kertek?

„Döntő változásról túlzás volna beszélni, de a jelentős jelzőt nyugodtan használhatjuk. Tény, hogy a szervezet létezése óta bizonyos értelemben tervszerűvé vált a zöldségtermesztés, javult a konyhakertek kihasználása. Akik pár éve még kukoricát, tököt, legfeljebb takarmányrépát termeltek, ma zöldségféléket vetnek, ültetnek a kertjükbe. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes kiskertészkedéssel foglalkozni. Igaz, az első évben voltak kisebb-nagyobb problémák az értékesítéssel, de ez már a múlté. Az utcák Is rendezettek, hiszen mindenüvé portalanított utak vezetnek, s a választási program mielőbbi teljesítését segítve, nemcsak az iskola és az óvoda szociális létesítményeinek építéséből vettük ki részünket, hanem a községszépítésl munkákból is.

„Milyen zöldségféléket termelnek és mivel segítik a szervezet tagjai a piaci ellátottság javítását?“

„Kertjeinkben általában mindenféle zöldség megtalálható, hiszen elsősorban ki-ki a család önellátottságát Igyekszik biztosítani. Az árutermelés mellérendelt szerepet játszik, de még Így Is jelentős mennyiségű zöldséget szállítanak el évente a falubél a fölvásárlék.

„Talán bizonyítani lehetne ezt néhány számadattal!?“

„Kérem. Kezdettől fogva a gyümölcshozó zöldségfélék mellé álltunk. Az első évben 60 tonna konzervgyári paradicsompaprikát, 20 tonna salátauborkát, 100 ezer darab korai karalábét, 20 tonna étkezési paradicsomot, száraz állapotban 2 tonna fűszerpaprikát ős mintegy 20 tonna kajszibarackot adtunk a közellátásnak. Szerződésünk volt még 25 ezer fej kelkáposztára Is, de a kész árubél csak mintegy ötezer darabot vettek át a fölvásárlók. A többi csaknem egészében kárba veszett, pedig akár féláron is adtuk volna, csak nem volt kinek.“

„Nem ingatta meg ez a tény az alapszervezetbe vetett hitet?“

„Sokan bosszankodtak, de végül is megértették, kockázat nélkül nincs nyereség. A másik dolog, 1975-ben több mint 500 ezer koronát kaptak klskertészkedőlnk az eladott áruért! A múlt tavaszon 23 új jelentkezőt vettünk fel tagjaink sorába. Ezzel csaknem ötven százalékos szervezettséget értünk el a községben. Tagjaink 520 ár kerti földet müveinek, ami megközelítőleg fele a faluban nyilvántartott konyhakertek összterületének. “

„A múlt év az előbbinél kedvezőtlenebb volt a zöldségtermesztés és általában a mezőgazdasági termelés számára. Mennyiben érintette ez tagjaik munkaeredményeit?“

„Talán elég, ha annyit mondok, az előző évinél nagyobb területen kevesebb árut termeltünk. Előbb a hideg (fagykárt szenvedett a kajszi), utána a szárazság okozott kárt. Szinte mindenki a központi vízvezeték vizével locsolja növényeit, saját öntöző villanymotorral kevesen rendelkeznek, viszont tavaly takarékoskodni kellett az ivóvízzel. Szomjaztak a növények, kisebb lett a hozam. Tavaly csak 25 tonna konzervpaprikát tudtunk eladni, azt Is rossz összetételben. Egy évvel korábban az értékesített 60 tonna paradicsompaprikának csak 10 százaléka volt zöld, a többi szép piros. Tavaly éppen fordított volt a helyzet. Becsületére válik a trenCíni Slovllk nemzeti vállalat Moravský Ján-i konzervgyárának, hogy ennek ellenére sem utasította el az áru átvételét. Igaz, szorult helyzetben voltak ök is, mert piros paprikát másutt sem kínálgattak a termelők. Paradicsomból és salátauborkából 10 —10 tonnát, korai karalábét 50 ezer darabot, fűszerpaprikából száraz állapotban fél tonnányit, kajsziból 3 tonnát értékesítettünk. A különféle nehézségek ellenéré tavaly 300 ezer korona értékű zöldséget és gyümölcsöt adtunk — közvetve vagy közvetlenül — a fogyasztóknak.“

„Milyen segítséget kapnak a kiskertészkedők a szövetségtől?“

„Legtöbben a műtrágyák beszerzésével kapcsolatos szolgáltatást vették igénybe. Évente 60—70 mázsa műtrágyát kértek és kaptak a szövetség Kertészeti Szolgáltatások néven működő vállalatától, mégpedig a marcelovál kirendeltségen keresztül.“

„A Kertészeti Szolgáltatások marcelovái telephelyének kiépítésé mennyiben segíti a beszerzést és adás-vételi problémák megoldását?“

„A múltban minden zöldség iránt érdeklődő üzemmel külön kellett tartanunk a kapcsolatot. Az idén már csak a Kertészeti Szolgáltatások marcelovái üzemével kötöttünk .szerződést, a kitermelt áru elhelyezése már az ő feladata. Ügy hírlik, boltot is nyit á szövetség Marcelovün. Ennek már most örülnék a környék kiskertészkedői, hiszen akkor szinte helyben vásárolhatják meg a vetőmagot, ültetőanyagot, műtrágyát, vegyszereket, kerti szerszámokat stb. Ennél nagyobb segítséget nem Is adhatna a szövetség tagjainak“!

„Milyen tervekkel Indulnak az új évben?“

„A megkötött szerződés értelmében az idén 25 tonna konzervpaprikát, 30 tonna salátauborkát, 20 ezer tej kelkáposztát, - 200 ezer darab korai és 70 ezer kései karalábét, 10 ezer fej karfiolt, 10 tonna fűszerpaprikát, 20 tonna paradicsomot és 1 tonna cseresznyepaprikát tervezünk termelni, Illetve értékesíteni. Plusz legalább 3 tonna korai, hajtatott csemegepaprikát, mert egyre több kertben jelennek meg a különféle típusú, alakú és nagyságú, főliaborltású termesztő berendezések. Ezeket elsősorban paprikatermesztésre, kisebb mértékben saláta és uborka hajtatására használjuk. A szövetség központi bizottsága felhívására reagálva 20 tonna fokhagyma kitermelésére Is ígéretet tettünk. A szerződést megkötöttük, lehetőségeink adottak; tehát bátran állíthatom, ha aí Időjárás is kegyeibe fogad bennünket, bizonyára nem kell majd egy év múlva sem szégyenkeznünk az eredmények miatt.“ (kádek)

Gépi szedésre alkalmas fajtákat nemesítünk

Az Egyesült Államokban a paradicsom vetésterülete 165 eze# hektár, a termés mennyisége pedig 6,7 millió tonna körül mo* zog. A leszedett paradicsom 85 százalékát dolgozzák fel éá évente körülbelül 900 ezer tonna paradicsom nyersen kerül fogyasztásra.

A gépi szedésre alkalmas paradicsomfajták előállítását 1943- ban kezdték a kaliforniai egyetem mezőgazdasági kutatóintézetében. A kísérleteket a szedőgépek szerkesztőivel együtt folytatták, s kidolgozták a gépi szedés pontos technológiáját Kaliforniában 1965-ben a paradicsomtermés 17, 1967-ben pedig már 80 százalékát géppel szedték le. A legutóbbi években a konzervgyárak részére már kizárólag géppel takarították be a paradicsomot. A gépi szedés elterjedését kővetően gyorsan növekedett a paradicsom vetésterülete, a paradicsom-termesa* tés jövedelmezőségének növekedésével arányosan.

A paradicsomfajták nemesítésével állami és vállalati kutatóintézetek foglalkoznak. A fajtákat gyorsan cserélik. A gépi szedésre alkalmas első paradicsomfajták nemesítése 19 évig tartott, az eredmény azonban nem elégítette ki sem a termelőket, sem a feldolgozókat. A jelenlegi nemesltésl programok az alábbi követelményeket írják élő:

в a paradicsomtermesztés állandó és magas jövedelmezősége;

• a gyümölcsök egyidejű, tömeges beérése, egyenletes nagysága és alakja;

• a gyümölcsök keménysége, gépi szedés és szállítás közben!

„törésbiztonsága“, a kocsánytől történő könnyű leválaszthatóság és a betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség. IM- T.Í