Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-14 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. május 14. 2 A Szovjetunióhoz fűződő barátságot szemünk fényeként őrizzük ÜNNEPI EST PRÄGÄBAN ÉS BRATISLAVÄBAN Gustáv Husik elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk el­nökének, Ľubomír Strougal elvtárs­nak, a CSKP KB elnökségi tagjának, szövetségi miniszterelnöknek, vala­mint a pért- és állami szervek továb­bi képviselőinek részvételével a pré­se* Smetana Színházban ünnepi estet tartattak Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harcának betetőzése és hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badítása 32. évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet ján Fnjtik elvtárs, a CSKP KB Titkárságának tagja tar­totta. Fojtík elvtárs többek között hang­súlyozta, hogy számunkra jelképes az я tény, hogy a szovjet hadsereg utol­só nagy hadművelete az európai há­borút éppen gyönyörű hazánk felsza­­rittásával fejezte be, s hogy ez a dicső hadművelet összefonódik a prágai nép felkelésével. A május 9-1 győzelemhez vezető úton történelmi határkövet jelentett a Szlovák Nemzeti Felkelés, amely kiterjedésével, eszméivel és interna­cionalista jellegével a második világ­háború legjelentősebb népfelszabadl­­tó mozgalmai közé tartozik. A CSKP KB titkára a továbbiakban megjegyezte, hogy május kilencediké, a győzelem napja népünk számára az új élet kezdetét jelentette, majd rész­letesebben foglalkozott hazánk szo­cialista építésének eredményeivel. — A szocialista építés eredményei — mondotta Fojtík elvtárs — bizo­nyítják, hogy a szocialista feltételek teremtették meg országunk sokoldalú fejlődésének alapját a népgazdaság, a művelődés és a társadalmi élet min­den szakaszán. Túlzás nélkül elmond­ható, hogy köztársaságunk ma erősebb, mint a múltban bármikor volt. Az utóbbi években elért eredmé­nyeink, a népünk békés munkájához, állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításához szükséges feltéte­lek megteremtése, a szocialista vív­mányok védelmének biztosítása ki­váltja mindazok gyűlöletét és gyaláz­­kodását, akik vissza szeretnének fi­zetni 1948 februárjáért. Beszéde további részében Fojtiík elvtárs kitért az Amerikai Egyesült Államok hazánk iránti viszonyára. Megjegyezte, hogy az Egyesült Álla­mok még a mai napig sem adta visz­­sza a hitleristák által elrabolt arany­­készletünket, ezzel a magatartásukkal akarják kifejezni felsőbbrendűségü­ket, s állítólagos jogukat arra a va­gyonra, amelyet népünk kezébe a forradalom adott. — Nincs nagyobb arcátlanság, mint az, hogy ott szónokolnak az embe­riességről, a szabadságjogokról és a demokráciáról, ahol naponta sárba tiporják az emberi méltóságot, sem­mibe veszik az emberi életet. A kapi­talizmus története a civilizáció „mo­dern“ és „leghaladóbb“ eszközeivel elkövetett embertelenségek, erőszak és elnyomás története — mondotta Fojtík elvtárs. Beszéde további részé­ben a Szovjetunió következetes béke­politikájáról szólt, majd kijelentette, hogy a háború utáni évtizedek leg­főbb tanulsága népünk számára a Szovjetunióhoz fűződő barátság. S ez legnagyobb érték, melyet szemünk fényeként őrzünk. ★ Bratislaváhan az ünnepi estet a Szlovák Nemzeti Színházban tartot­ták. jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Cololka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, valamint a párt- és állami szervek más képviselői. Ünne­pi beszédet Miloslav Hruákoviö, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára és Nyikolaj Gon­­csarov, a Szovjetunió bratislavai fő­konzulja mondott. Hruskoviő elvtárs hangsúlyozta, hogy a fasizmus felett aratott világ­történelmi Jelentőségű győzelem har­­mlnckettedik évfordulójáról a Szovjet­unió, a nemzetközi munkás- és kom­munista mozgalom és a világ összes haladó erői történelmének jelentős jubileumi évében — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának esztendejében emlékezünk meg. Beszéde további részében e történel­mi jelentőségű esemény jelentőségét és a Szovjetunió szerepét méltatta, majd Husák elvtársat idézve a követ­kezőket mondotta: „Csehszlovákia né­pe soha sem feledkezik meg 1945 ta­vaszáról, amikor hazája földjén üd­vözölte az első szovjet katonát, fel­szabadítónkat. Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felsza­badítása történelmi határkő volt or­szágunk újkori történelmében. Cseh­szlovákia dolgozó népe a Szovjetunió­ban önzetlen barátra talált, amelyhez azonos eszmék és célok kötelékei fűzik, jelentős partnerre talált a gaz­dasági, kulturális és más területeken folyó együttműködésben, de mindenek előtt nemzeti és állami biztonságának törhetetlen támaszára“. A szocialista társadalmunk építésé­ben elért nagyszerű eredményeink jellemzése után Hruškovič elvtárs a következőket mondotta: „A CSKP XV. kongresszusa programjának és hatá­rozatainak következetes megvalósítá­sa, a kitűzött feladatok teljesítése nemcsak népgazdaságunk hatékony­ságának, hanem általában a munka minőségének szüntelen javítása kate­­górikus követelmény mindennapos te­vékenységünkben. A munkásosztá­lyunk forradalmi harcai hagyatéká­nak a kommunista párt általi tovább­fejlesztése mellett a kongresszusi ha­tározatok maradéktalan teljesítésével járulunk hozzá legjobban a szocia­lizmus és a kapitalizmus gazdasági és ideológiai versenyében a győzel­münkhöz.“ A zöld aratás küszöbén • Rendkívül felelős feladat a zöld takarmány hasznosítása és jó minőségű siló készítésével a takarmányalap megteremtése ф A belvíz még hátráltatja a munkálatokat, de a föld esőt kíván # A politikai-szervező és agitációs munka fontossága a tavaszi munkák első és második szakasza eredményességé­nek biztosításában 9 ж tavaszi mezőgazdasági munká­** kát irányító minisztériumi ope­ratív bizottság legutóbbi ülésén fel­mérte az eddigi eredményeket. Így szlováikai viszonylatban a tavaszi ga­bona vetését a hónap elejéig több mint 86 százalékra teljesítették és majdnem megközelítették a tavalyi helyzetet. A cukorrépa vetésében el­ért eredmény 94 százalék, azonos a tavalyival. A hüvelyesek vetése is a kijelölt földterületek több mint 80, sőt 90 százalékán megtörtént. A korai burgonya ültetése lassúbb tempóban folyt — a legnagyobb teljesítményt a nyugat-szlovákiai kerületben érték el — 82 százalékban tettek eleget fel­adataiknak, viszont a szlovákiai átlag éppen csak megközelíti a 65 százalé­kot. A szemes kukorica vetésében 71, a silókukoricáéban 35 százalék jel­lemzi a szlovákiai átlagot. Az agrotechnikai határidők szem­pontjából vizsgált lemaradás szinte kizárólagos oka a természet szeszé­lyessége, sok esetben belvízzel el­árasztott nagy területek megközelíthe­tetlensége. Viszont bíztató lény, hogy az időjárás javulása esetén a mező­­gazdasági dolgozók szinte csodákat művelnek: oly teljesítményeket érnek el a burgonya és a szemes kukorica ültetésében, hogy néhány nap alatt idényfeladataiknak szinte a felével felérő teljesítményt nyújtanak. A bizottság megvitatta még a vize­nyős földek rekultiválásával kapcso­­tos feladatokat, a pótvetések vető­maggal való biztosítását. Behatóan megvitatta különösen a munkálatok második szakaszával kapcsolatban előtérbe lépő technikai kérdéseket, elsősorban a gép- és pótalkatrész­­ellátást. A jelek szerint határozott ja­vulás várható, noha nehézségek to­vábbra is kétségtelenül felmerülnek. Ezel összefüggésben a bizottság fel-, vítőüzemek stb. figyelmét a racioná­­vítóübemek stb. figyelmét a racioná­lis munkára, hogy a hiánycikknek számító pótalkatrészek minimális igénylésével végezzék a gépek javítá­sát. Fontos kérdésként szerepelt az ér­­tekezlente a közelgő „zöld aratás“, az első kaszálású zöld takarmány hasz­nosításának kérdése. A hozzászólások szerint az eredetileg kiváló minőségű zöld takarmány a helytelen kezelés következtében értéktelenedik el és veszít hatásából az állattenyésztésben. A bizottság úgy ítélte meg ezt a kér­dést, hogy a CSKP XV. kongresszusán megjelölt feladatok teljsítése szem­pontjából a takarmányfélék megfelelő betakarításának jelentősége azonos a gabonafélék aratásáéval. Ezért kívá­natos, hogy az illetékes szervek és üzemek, megértessék ezt dolgozóik­kal, jó politikai és szakmai felkészü­léssel, az anyagi-műszaki bázis meg­kívánt biztosításával a lehető legjob­ban és idejekorán végezzenek teen­­dőikkeel e fontos szakaszon. Hogyan nyilvánulnak meg ezek a problémák a gyakorlatban, két, kü­lönböző feltételek között gazdálkodó szövetkezet példáján láthattuk a levi­ed (lévai) járásban. A négy és fél ezer hektárnyi terü­leten gazdálkodó és mezőgazdasági szempontból nyolc falut egyesítő kalnái (kálnai) szövetkezetben Var­sányi György mérnök, az efsz elnöke eredményekről, problémákról és gon­dokról tájékoztatott. Feladataikat ál­talában idejében elvégezték, a kis időeltolódás termelési szempontból jelentéktelen, az időjárás kedvezőre fordulásával korrigálható. így a szö­vetkezet az idén 1600 hektáron búzát, 400-on árpát, 600-oh szemes kukori­cát, 150-en repcét, 250-en cukorrépát, 35 hektáron zöldséget, 150-en silóku­koricát és keverékeket vetett. Nagy Jelentőséget tulajdonítanak a rétek kihasználásának. Idejében gon­doskodtak a gépek kellő kijavításá­ról, üzemképessé tevéséről, noha ez sokszor nehézséggel járt, ügyességet, leleményességet kívánt az alkatrészek beszerzése. 50—60 hektárról az első kaszálású lucernát zölden feletetik, mivel az tárolásra alkalmatlan. A lu­cernában ugyanis fagykár történt, nem éri el a kívánt minőséget ezért további tartósítás céljaira a sokkal nagyobb mennyiségű második kaszá­lású takarmányt használják fel. A kálnalak 500 hektáron termeszte­nek évelő takarmányt, melynek hasz­nosításában nagy segítségükre van a tavaly óta üzemeltetett saját szárító­juk. A szeszélyes Garam az idén is sok bajt okozott. A folyó mentén mintegy 25 kilométeren elterülő nagy szövet­kezetben az idén nagy kiterjedésű parcellákon kellett felcserélniük az eredetileg tervezett terményeket, mert egyelőre sok-sok hektár víz alatt van, illetve megtisztításra, rekultiválásra vár, s csak később dől el, mi kerül ezekbe a földekbe. A kálnaiak nem idegenkednek a technikától. Szívesen igénybe veszik a Slovair szolgálatait. Van egy nagy óhajuk: szeretnék, ha aratásig elké­szülne az egyébként őszre tervezett pelletező. Nagy gondot venne le vál­lukról. Ugyancsak a leviceí járásban fek­szik a demandiceí (deméndi) szövet­kezet. Búzát 700, árpát 350, cukorré­pát 60, szemes és silókukoricát 100— 100, babot 18, lencsét 15 hektáron ve­tettek, 250-et pedig évelő takarmány borít. — Csak eső kellene, de idejében — sóhajt fel Franko Ondrej elnök, visz­­szagondolva a tavalyi évre, amikor a nagy szárazság következtében csene­­vész répájuk termett: mindössze 194 mázsás átlagos cukorrépa-hozamot értek el. Az idén 390 mázsát átlagos hozamot terveztek, ezért áhítják any­­nyira az esőt. A „zöld aratás“ elején „kész“-et jelenthetnek. Gépeik bevetésre vár­nak. Franko elvtárs reméli, a hónap derekán megkezdhetik a takarmány betakarítását. Szárítójuk van, öntözőberendezésük nincs. Ez pedig baj, mert meglehető­sen homokos talajon terül el a szö­vetkezet, itt belvízveszély sohasem terű el, annál inkább fenyeget aszály. Az elnöknek nagy segítségére van a pártszervezet. Gomkötő Vilmos elvtárs, a pártalapszervezet elnöke elmondta, hogyan számoltatják be az egyes szakaszok vezetésével megbí­zott kommunistákat teendőik elvégzé­séről. A siker titkát két dologban látják: a helyes káderpolitikában és a jó agitációs munkában, melyet most a tavaszi munkák második szakaszá­nak kezdetén különösen fokoznak. Lőrincz László Együttesen a békéért VARSÓBAN ÜLÉSEZETT A BÉKE ÉPÍTŐINEK VILAGKÖZGYÜ­­LÉSE 0 PÁRBESZÉD, KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS, EGYÜTTMŰ­KÖDÉS, AKCIÚEGYSÉG Május 6-án Varsóban meg­kezdte munkáját a Béke Építői­nek Világközgyűlése. Az 1973. évi moszkvai találkozó óta má­sodszor megvalósuló világössze­jövetel részvevői a „Párbeszéd, kölcsönös egyetértés, együtt­működés és akcióegység“ je­gyében tanácskoznak. A rész­vevők között politikai pártok, társadalmi és szakszervezetek, ifjúsági és nőszervezetek képvi­selőit találjuk. Tudósok, művé­szek, a kultúra képviselői . és kiemelkedő egyházi személyisé­gek is helyet foglalnak soraik­ban. Hazánkat Tomáš Trávní­­íeknek, a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága alelnökének, a Béke-világtanács elnökségi tag­jának vezetésével 25 tagú kül­döttség képviseli. ' A találkozón tíz bizottságban tárgyalnak a leszerelésről, az új gazdasági rend kialakításá­ról, az európai biztonságról, a gyarmati rendszer, a fajüldözés, a fasizmus és a neofasizmus el­leni harcban való szolidaritás­ról, az el nem kötelezettség kérdéséről, az emberi jogokról és a környezetvédelmi problé­mákról. Kerekasztal-beszélgeté­­sen vitatták meg a békemozga­lom kiszélesítésének lehetősé­geit, öt fórum pedig a nem­zeti békemozgalmak munkájá­nak konkrét problémáival fog­lalkozott a találkozó hat nap­ján. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtit­kára, köztársasági elnökünk a világközgyűlés részvevőihez in tézett üdvözlő táviratában han­goztatta“ „A varsói tanácsko­zás abban az időben ül össze, amikor a béke erőt további ha­ladást értek el a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a biz­tonságért és a népek együttmű­ködéséért vívott harcban. Az elmúlt két esztendő megmutat­ta, hogy a helsinki Záróok­mány elveinek megvalósítása kedvezően hatott és hat az európai földrészen a kapcsola­tok általános fejlődésére. Meg­erősíti: csak a Záróokmány el­veinek alapján és tiszteletben tartásukkal lehet megteremteni az államok és népek kölcsönös megértésének és bizalmának kapcsolatát.“ Husák elvtárs napjaink egyik elsőrendű és halaszthatatlan céljaként jelölte meg a lesze­relés érdekében teendő további konkrét lépéseket a lázas fegy­verkezés korlátozására és meg­szüntetésére. A békemozgalom jelentősen hozzájárulhat az em­­riség előtt álló égető problé­mák megoldása feltételeinek a megteremtéséhez. Köztársasági elnökünk egész népünk nevében biztosította a fórum részvevőit: „A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság né­pe a béke, a barátság, a népek közti együttműködés ügyének őszinte híve. Köztársaságunk népének vágyaival és létérde­keivel összhangban tevékenyen részt vesz az egész világ hala­dé, demokratikus, békeszeretö erőinek a békéért, a háborús veszély elhárításéért vívott kö­zös harcában. Országunk népe mélyen meggyökeresedelt de­mokratikus hagyományaihoz hí­ven szolidárisán támogatja az imperializmus, a gyarmati rend­szer, a neokolnnializmus és a reakció ellen, a szabadságukért és függetlenségükért, a hala­dásért és a világbékéért küzdő népeket. A szocialista kultúra zászlóvivői (Folytatás az 1. oldalról.) — Sok száz rendszeresen működő népművészeti csoportunk van, s ezek nagy fejlődésen mentek keresztül a legutóbbi közgyűlés óta. Erről tanús­kodnak a körzeti, járási rendezvé­nyeink s nem utolsó sorban az orszá­gos akcióink Zselízen és Gombaszö­gön, amelyeket évente több százezer ember látogat. Sikerült aktivizálni a felnőtt énekkari mozgalmat. Ehhez nagymértékben járult hozza a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának példamutatása. Az ének­kar tagjai közül negyvenen vezetnek iskolai vagy felnőtt énekkart. Jelen­leg 213 éneklő csoport és énekkar működik a CSEMADOK helyi szerve­zeteiben. A táncmozgalom területén az el­múlt időszak sikeresnek bizonyult. Több tánccsoportunk működik rend­szeresen állandó jelleggel. A csoport­jaink minőségileg is sokat fejlődtek. Ezt a tényt a járási és országos ren­dezvényeink egyaránt igazolják. Több csoportunknál gondot okoz a műkö­déshez szükséges anyagi feltételek hiánya. A szervezetek vezetőinek na­gyobb igyekezetei kell kifejteni an­nak érdekében, hogy a földművesszö­vetkezeteink mindenütt érezhetően segítsék az öntevékeny népművészeti mozgalmat. Nagyobb mértékben ve­hetnék igénybe a szövetkezeti klubo­kat, amelyek kedvező feltételeket te­remthetnek a rendszeres jó működés­hez. A népi zenekarokkal nehézségek vannak és ez fékezi a táncegyüttesek munkáját. Mivel az utóbbi években hók citerazenekar alakult, jó lenne azokat igénybe venni a táncok kísé­reténél. Táncmozgalmunkban fontos szere­pet játszik a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő népművé­szeti együttesünk, a Szőttes. A tiszta népi táncon alapuló műsoruk helyes utat mutat a többi táncmoportoknak is. A színjátszó mozgalomban vannak még buktatók és sokszor az előadott dráma a műkedvelők játékának ala­csony színvonala miatt nem nyeri el a közönség tetszését, örvendetes vi­szont, hogy a műsorválasztásnál kel­lőképpen jutnak érvényre a politikai­ideológiai és esztétikai elképzelések. Legutóbb megrendeztük a szovjet drá­ma fesztiválját és az elmúlt évben már 111 színjátszó együttes nevezett be a járási fesztiválokra. Közülük a legjobbak eljutnak majd a Jókai Na­pokra. — Mik az elképzelések a közgyűlés utáni időszakra? — A CSEMADOK-nak továbbra is elsőrendű feladata a magyar dolgo­zók szocialista szellemben való neve­lése, a szocialista életfelfogás kiala­kításának elősegítése. E cél érdeké­ben tovább kell mélyíteni az együtt­működést az állami szervekkel, társa­dalmi szervezetekkel és kulturális in­tézményekkel. Szerintem a továb­biakban is a legfontosabb feladatok közé tartozik a szervezeti élet szilár­dítása, a jó, szakszerű irányító mun­ka. A dolgozók igényei állandóan nö­vekednek és azt kulturális téren is ki kell elégítenünk. Egyszóval minő­ségi javulásra van szükség, ha to­vábbra is közkedvelité akarjuk tanni a rendezvényeket. A bizonyításra még ebben az évben sor kerülhet. Az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulóját. A je­lentős esemény jő alkalomnak kínál­kozik arra, hogy helyi szervezeteink sokoldalú népművelési tevékenységet fejtsenek ki és gondosan összeállított színvonalas műsorral emlékezzenek meg az emberiség történelmének kor­szakalkotó fejezetéről. Beszélgetett: Tóth Dezső,

Next

/
Thumbnails
Contents