Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
I 1977. MÄÍUS 14. XXVIII. évfolyam 19. szám. Ага: 1.— Kčs Szobád földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lehet még jobban is! A CSEMAOOK XI. országos közgyűlése érdemben foglalkozott a népművelési munka és az öntevékeny művészeti mozgalom fejlesztésének lehetőségeivel. Foto: Prandl S< A szocialista kultúra zászlóvivői Szinte mindenki egyetért azzal, hogy a mezőgazdaságunk tervfelada tait, amelyek az idén rendkívül igényesek. csak akkor tudjuk teljesíteni, ha teljes mértékben kibontakozik a dolgozók kezdeményező készsége a termelésfejlesztés összes lehetőségei nek optimális kihasználása céljából. Ezért természetes jelenség az a széleskörű mozgalom is, amely a szövetkezeti parasztság körében kibontakozott és a szocialista munkaverseny térhódításában, értékes kötelezettségek vállalásában tükröződik vissza. A mezőgazdasági dolgozók szocialista kötelezettségvállalása, amely a legtöbb esetben a termelési tervfeladatok túlszárnyalására irányul, egyértelműen bizonyítja, hogy dolgozo parasztságunk eltökélt szándéka ma radéktalannl teljesíteni a CSKP XV. kongresszusa által előirányzott gazdaság- és termelésfejlesztési feladatokat. Persze, ez a jogos megállapítás nem jelenti azt, hogy a szocialista munkaverseny minden mezőgazdasági tizemben a kivánt színvonalon van, s bogy a kötelezettségvállalások minden szövetkezetben az egész tagság példás kezdeményező készségének nyomán születtek. Erre utal többek között az a levél is. amit lapunk egyik olvasójától kaptunk. A levélíró állítása szerint több szövetkezetben kétségbe vonható a kötelezettségek hitelessége, mivel a mezőgazdasági üzem kollektív vállalása nincs alátámasztva az egyes munkacsoportok és személyek kezdeményező készségét bizonyító tényekkel. Sót mi több, a levélíró szerint, az is gyakran előfordul, hogy az egységes földművesszövetkezet szocialista kötelezettségei — amelyek a termelési tervfeladatok kisebb vagy nagyobb méretű túlteljesítését hang súlyozzák — a szövetkezeti tagok beavatása nélkül születtek. S így csupán olyan méretűek, amelyek nem igénylik a dolgozók kezdeményező készségének különösebb kibontakoztatását, tehát az évi termelési tervben sem többletként szerepelnek. A levélíró lényegében azt akarja mondani, hogy a szövetkezteink némelyikében már a tervezéskor olyan irányszámokat tűztek magok elé, amelyek nincsenek összhangban a gazdaság kedvező lehetőségeivel, s így a kötelezettségvállalásuk csnpán a lehetőségek minimális kihasználását igényli. Talán nem árt egy kissé elidőzni e kérdés felett. Annál is inkább, mivel a levélíró véleménye nem ellenséges, hanem jó szándékot tükröz. Persze, gyakran előfordul az is. hogy a jó szándékú vélemény is csak fél igazságot tartalmaz. S ha egy kissé mélyére nézünk a vitatott kérdésnek, megállapíthatjuk, hogy a levélírónknak sincs egyértelműen igaza! Közismert módszere a tervgazdálkodásunknak, hogy a mezőgazdaság Irányításának központi szervei — a társadalmi szükségletekkel, valamint a közgazdasági és egyéb adottságokkal összhangban — meghatározzák az egyes kerületek, illetve járások mezőgazdasági árutermelésének a kereteit. A mezőgazdaság irányításának járási szervei pedig az egyes mezőgazdasági üzemek termelésfejlesztési feltételeiből kiindulva — s a mezőgazdasági üzemek képviselőivel való érdembeli tanácskozás és megegyezés után — határozzák meg a gazdaságok árutermelésének mennyiségét e legfontosabb mezőgazdasági termékekből. tgy kerül aztán sorra a mezőgazdasági üzemek évi termelési és pénzügyi tervének kidolgozása, aminek szerves részét képezi az áruter melés évi terve is. A mezőgazdasági üzemek, tehát az egységes földművesszövetkezetek is, az árutermelési tervük által előirányzott árumennyiség értékesítése céljából adás-vételi szerződést kötnek a felvásárló és ellátó vállalatok üzemeivel, egyes árufajták esetében közvetlenül a feldolgozó ipar üzemeivel. A helyzet ismeretében lehat meg állapíthatjuk, hogy a tervezésünk jelenlegi rendszere mellett lényegében egyetlen egységes földművesszövetke zet sem önkényeskedhet az évi tér melési és áruértékesítési tervmuta tóinak meghatározásában, mert ha megengedné magának ezt a fényűzést, zavart keltene a járás árutermelési tervében és összeütközésbe kerülne a többi mezőgazdasági üzem érdekeivel is. A mezőgazdasági árutermelés tervezésének említett módszeréből kiindulva, tehát minden olyan kötelezett ségvállalást, amely az árutermelési terv túlteljesítésére irányúi, üdvözölni lehet, mert az a központilag tervezett mezőgazdasági árumennyiség gyarapítását és egyúttal a lakosság élelmiszerigényeinek a tervezettnél jobb kielégítését szolgálja. Egy bizonyos dologban azonban igaza van a levélírónak. Csak helyeselni lehet, hogy elmarasztalja azokat a szövetkezeteket, ahol a szocialista kötelezettségvállalás csupán az árutermelési terv formálisnak tűnő túlteljesítésére irányul, vagyis a vezetőség által körvonalazott többlettermelési kötelezettségvállalás nem párosul a különböző szakaszokon dolgozó munkaközösségek és személyek olyan jellegű kezdeményező készségének kibontakozásával és sajátos kötelezettségvállalásával, amely a mezőgazdasági üzem kollektív kötelezettségvállalásának teljesítését és esetleges túlszárnyalását segíti elő. S ha egy kissé körülnézünk, bizony szép számmal találunk olyaa egységes földművesszövetkezeteket, ahol a szocialista kötelezettségvállalás lezárult az üzem kollektív vállalásával, vagyis senki nem ösztönözte a dolgozókat arra, hogy a kollektív kötelezettségékből részt vállaljanak s egyben meghatározzák azt is, hogy a vállalásuk becsületes teljesítése céljából munkaidejük és alkotóképességük céltudatos kihasználása céljából, milyen intézkedéseket tesznek. Több mezőgazdasági üzemben tehát akkor követték el a mulasztást, amikor megelégedtek a szocialista kötelezettségek mennyiségének számszerű kimntatásával, bízva abban, hogy azt a kedvező időjárás feltételezhető segítségével, a dolgozók aktivitásának, kezdeményező készségének és alkotőképességének további fokozása nélkül is teljesíteni tudják. Feltétlenül illik végre minden mezőgazdasági özemben tudatosítani, hogy az árutermelési terv tálteljesítésére irányuló szocialista kötelezettségvállalás maradéktalan teljesítése, amellett, hogy a társadalmi szükségletek jobb kielégítését szolgálja, a mezőgazdasági üzem gazdagodásának és a dolgozók anyagi jólétének forrását is képezi. S ebből a már számtalanszor bebizonyult igazságból ered az a követelmény, hogy a szocialista kötelezettségek teljesítését minden egységes földművesszövetkezetben közüggyé kell tenni, vagyis ahhoz minden dolgozónak erkölcsi kötelessége a lehető legjobb munkával hozzájárulni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek és a mezőgazdasági dolgozók mnnkakezdeményezésének már eddig is elismerést érdemlő megnyilatkozása joggal kelti azt a reményt, hogy minden egységes földművesszövetkezet kollektív kötelezettségvállalása a munkacsoportok és személyek értékes vállalásával, a szocialista munkaverseny további kibontakozásával párosul. PATHŰ KAROLY Ot esztendővel ezelőtt tartotta a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége a XI. országos közgyűlését. A CSKP XIV. kongreszszusának határozataiból kiindulva e kulturális szövetség legfelsőbb fóruma a legfontosabb feladatként azt tűzte ki, hogy a szervezet hagyományaihoz méltóan hathatósan járuljon hozzá hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti barátság és testvéri együttműködés elmélyítéséhez, népeink erkölcsi és politikai egységének megszilárdításához, vagyis a Csehszlovákiában élő magyarságot a szocialista hazafiasság és a proletár nemzetköziség szellemében nevelje. A nemes eszmei célkitűzés érdekében a közgyűlés meghatározta a legfőbb feladatokat a szervezeti élet, a népművelő munka és a népművészeti tevékenység területén. — Mennyiben sikerült a XI. országos közgyűlésen kitűzött feladatokat teljesíteni? — érdeklődtem dr. György Istvántól, a CSEMADOK Központi Bizottság titkárától. j, — A legutóbbi közgyűlésünk óta eltelt időszakban eredményes munkát végeztünk és egyre nagyobb az érdeklődés szervezetünk tevékenysége iránt. Ezt az is igazolja, hogy a közelmúlt években több mint tízezerrel növekedett a tagságunk létszáma — elértük a hetvenezres „bűvös“ taglétszámot — vagyis a magyar nemzetiségű lakosság több mint tizenkét százaléka tagja a CSEMADOK-nak. A párt és állami szervek társadalmi tényezőként, Jelentős kultúrpolitikai segítőként tekintenek szövetségünkre. A rendezvényeink egyre közkedveltebbekké válnak és egyre látogatojtabbak a népművelési és népművészeti jellegű előadásaink. A kapcsolatunk a nemzeti bizottságokkal, a a társadalmi szervezetekkel s természetesen a kulturális intézményekkel egyre jobban elmélyül és így a szövetségünk Dél-Szlovákia társadalmi és kulturális életének szerves részét képezi. Központi szinten az együttműködés sokat Javult és ez pozitívan befolyásolja a munkánkat. — Javult az együttműködés járási méretben is? — Szervezeti életünkben Igen fontos szerepe van a más szervekkel és szervezetekkel fenntartott kapcsolatoknak. A jó együttműködés, az egyes akciók közös szervezése mindig sike reket eredményezett. Bátran állíthatjuk, hogy sokat javult az irányítósegítő tevékenység a járási nemzeti bizottságok kulturális osztályának részéről. Ott, ahol a rendezvényeink szerves részét képezik a járási kulturális terveknek, kölcsöhösen összhangban vannak, ott jól megy a munka. Több helyütt nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásban is részesítik csoportjainkat, hogy megteremtsék a sikeres munka előfeltételeit. Legtöbb járásban nagyon jó az együttműködés a járási népmüvelődési központtal. Persze vannak még hiányosságok, ez különösen a módszertani irányításnál szembetűnő. Sajnos, a Járási népművelődési központok nem mindenütt rendelkeznek még megfelelő szakemberekkel s ezért nem tudnak kellőképpen segíteni. Szorosabb lett a kapcsolat a Szocialista Akadémiával és ezért jól felkészült előadók állnak a rendelkezésünkre. Ezáltal egyre nagyobb az érdeklődés a CSEMADOK által szervezett előadások iránt: Jő a kapcsolat a járási és helyi könyvtérakkal. Számos közös akciót szerveznek az irodalmi termékek népszerűsítése céljából, gyakoriak az író-olvaső találkozók. Nagyon pozitívan alakulnak kapcsolataink a polgári ügyek bizottságaival. Egyre több helyi szervezetünk működik közre a polgári esküvök, névadó ünnepségek, temetések szertartásain. Mivel az együttműködés eredményesebbé tette munkánkat, a további célunk is következetes együttműködés mind központi, mind járási szinten. — Pártunk XIV. és XV. kongreszssnsa sokat foglalkozott az ideológiai munka hatékonyságénak fokozásával. Hogyan nyilvánul‘ez meg a CSEMADOK népművelő tevékenységében? — A szocialista népművelés különböző formálnak alkalmazása, megalakulása óta a CSEMADOK feladatai közé tartozik. Elsődleges feladatunknak tartottuk és tartjuk tagságunk és a magyar nemzetiségű dolgozók szocialista hazafiasságra és proletár nemzetköziségre való nevelését. Munkánkban mindig szem előtt tartottuk a világnézeti nevelés fontosságát, a politikai és történelmi eseményekről szőlő tudnivalók népszerűsítését. Segítünk az Ipari, mezőgazdasági, az Irodalmi és egyéb tárgykörökben az ismeretek kiszélesítésében. Ezekben a tárgykörökben előadások, vitaestek és szemináriumok rendezésével fejlesztjük dolgozóink tudását. Ahol a járási népmüvelődésl szakbizottságok jól működnek, az eredmények kiválóak. Történelmi-honismereti szakaszon a legfontosabb feladataink közé a munkásmozgalom haladó hagyomá nyalnak ápolása, felgyűjtése, helytörténeti kutatások szervezése, ezek kiadása és Ismertetése tartozik. Sok helyi szervezetünk rendezett beszélgetést pártunk alapító, veterán tagjaival, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőivel és a felszabadulásunkért harcolókkal. A rožňaval, a trebtšovl és galántai járásban sok honismereti előadást tartottak és kirándulásokat szerveztek. Fontos feladataink közé tartozik a krónika frús is. mivel a ma valósága jelenti majd az utódok számára a haladó hagyományokat. Ezen a téren még sok a tennivaló, mivel egyelőre kevés hely! szervezetben írják a krónikát. Az utóbbi időben nagy érdeklődés van a különböző vetélkedők iránt. Nagy érdeklődés nyilvánult meg „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről“, a CSKP megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére rendezett „A néppel tűzön-vízen át“, valamint a „Nagy évforduló“ című Irodalmi vetélkedők lránt. Szövetségünk komoly figyelmet szentel az irodalmat népszerűsítő tevékenységnek Is. A jövőben fontos lenne, hogy na csak a szépirodalommal, hanem a politikai és szakirodalom népszerűsítésével Is többet törődjünk. Falvainkon komoly érdeklődés van a mezőgazdasági szakirodalom Iránt és ezt a lehetőséget jobban ki kell használni további munkánkban. Az irodalmi színpadi mozgalom, a vers- és prózamondók versenye Is kibontakozott az utóbbi Időszakban, járási, kerületi fesztiválokat szerveztek, majd a legjobbak résztvettek a Jókai Napokon, kulturális munkánk seregszemléjén. Bátran állíthatjuk, hogy a népművelő tevékenységünk ott átütő erejű, ahol a különböző szakbizottságok rendszeresen működnek, és megvan a jó kapcsolat a népművelést irányító, szervező, szervekkel és szervezetekkel. — A néprajzi tevékenység Is kibontakozott az utóbbi években? — A munkánk egyik fontos részét a néprajzi gyűjtés, majd a gyűjtött anyag rendezése, feldolgozása és publikálása képezi. Nagyon értékes színfoltja a zselizi népművészeti fesztiválnak a néprajzi kiállítás, a népviseleti bemutatók. A néprajzi jellegű akciók eddig legnagyobb tömeget mozgató és népszerű rendezvénye a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalverseny volt, amelyet közösen szervezünk a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével. Komoly jelentőséggel bír a népdalgyűjtő pályázatunk is. A CSEMADOK néprajzi adattárában felgyűjtött népdalok száma az utolsó közgyűlés óta 5153-aI gyarapodott. — Az öntevékeny művészeti mozgalom szakaszán milyen volt a tevékenység? (Folytatás a 2. oldalon.]
