Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-07 / 18. szám
1977. május 7. SZABAD FÖLDMOVES t Előtérben a cseppfolyós műtrágyák hasznosítása Az elkövetkező években az ipari trágýák szükségletének növekedésével számolunk. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva ugyanis — előreláthatólag — 1980-ban 280; 1985-ben pedig már 290 kg NPK hatóanyag jut. Ezt a növekedést csakis a műtrágyákat gyártó vállalatok folyásolhatják be, elsősorban a termelési kapacitás és a termékek választékának kiszélesítésével, valamint a műtrágyák csomagolási és szállítási tormáinak módosításával. ■ kijuttathatok a növényvédelemben használt gépekkel, javítva ezzel azok kihasználását; ■ kisebb gépesítést és egyszerűbb követelményeket igényel a raktározásai szemben; Ezekkel a kérdésekkel hazánk egyik legnagyobb műtrágyákat gyártó vállalatában — a Salai (vágsellyei) „DUSLO“-ban — is behatóan foglalkoznak. A vállalat műszaki-fejlesztés! és kutatási, valamint a Bratislavai Agrokémiai Technológia Kutatóintézet szakembereinek közreműködésével — kísérletképpen — még 1974-ben elkezdték az univerzális, DAM—390 kereskedelmi védjegyű cseppfolyós nitrogéntrágya gyártását. A műtrágyáknak ez a formája ugyanis a növényi kultúrák tápanyagellátásának legészszerűbb változatát jelenti. A šaľai „DUSLO“ nemzeti vállalatban 1974-ben 250; 1975-ben kilencezer, tavaly pedig már közel húszezer tonna mennyiségű cseppfolyós nitrogéntrágyát gyártottak. Ez a trágya lényegében az ammónsalétrom és a karbamid keveréke. A kereskedelmi védjegy — DAM-390 — azt jelenti, hogy ezer liter oldat 390 kilogramm nitrogénhatóanyagot tartalmaz. Már a kísérletképpen! műtrágyagyártás idején kiválasztottak néhány mezőgazdasági üzemet, amelyekben kipróbálták és értékelték az új műtrágyázási forma előnyeit. Fő célkitűzésként az új cseppfolyós nitrogéntrágyának az őszi búza, a cukorrépa és a szemes kukorica tápanyagellátásában való hasznosítását és érvényesülését tartották, továbbá ökonómiaiag összehasonlítani az említett cseppfolyós és a szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatást formáit, megoldani a mezőgazdasági üzemekben a tárolás lehetőségeit és megállapítani ennek az új trágyának a gépekre és berendezésekre gyakorolt korróziós hatását. A CSEPPFOLYÓS MŰTRÁGYÁZÁS ELŐNYEI Я a cseppfolyós műtrágyátással egyidőben kijuttathatók a növényvédő szerek is. Ezáltal a növényvédő szerek hatása megközelítőige 10 százalékkal is javulhat; ■ agrokémiai szempontból a növényi kultúrák számára a tápanyagok legmegfelelőbb formáját jelenti. Lehetővé teszi a gyökérrendszeren kívüli tápanyagellátást; ■ a cseppfolyós műtrágya jól hasznosítható a szólő, a gyümölcsösök és a komló tápanyagellátásában; ■ öntözőgazdálkodási viszonyok között is használható; ■ használata során nem keletkeznek semmiféle egészségügyi problémák; ■ s nem utolsó sorban, mint ahogy azt a kísérletek is bebizonyították, növeli a növényi kultúrák terméshozamát. TAPASZTALATOK A CSEPPFOLYÓS MOTRAGYAK HASZNOSÍTÁSÁVAL A széleskörű agronómiái és agrokémiai kutatás lehetővé tette feltételeink között a cseppfolyós műtrágyák előnyeinek értékelését. Az értékelésnél esősorban ennek és a szilárd halmazállapotú műtrágyáknak a kijuttatás! formáit és költségeit hasonlították össze. A cseppfolyós műtrágyák hasznosításának előnyeit az alábbi táblázatok is mutatják: A költségek és a munkatermelékenység alakulása a Sládkovičovo! Magnemesítő Állami Gazdaságban: ÉV Mutató szilárd halmazállapotú műtrágyák DAM—390-es cseppfolyós műtrágya RCW-3 repülőgép kertitox repülőgép Egy tonna műtrágya kijuttatás! költsége, koronában 72,6 233,— 38,3 57,9 1975 Egy tonna kijuttatásához szükséges idő, órában 3,75 1,41 1,— 1,14 Munkatermelékenység 1 2,7 3,8 3,3 Egy tonna műtrágya kijuttatási költsége, koronában 87,7 363,3 180,2 409,4 1976 Egy tonna kijuttatásához szükséges idő, órában 3,85 2,53 0,73 0,88 Munkatermelékenység 1 1,5 5,1 4,3 A DAM—390-es műtrágya használatával a legtöbb mezőgazdasági üzemben kedvező eredményeket értek el. Előnyeit a következőképpen foglalhatjuk össze: ■ lehetővé teszi a műtrágyázás teljes gépesítését, amelynek segítségével a munka termelékenysége — a szilárd halmazállapotú műtrágyák használatával szemben — a kétszeresére, sőt háromszorosára növelhető; ■ könnyen ás pontosan beállítható a hatóanyag-adag. A műtrágya alapos elkeveredése lehetővé teszt a tápanyagok megfelelő arányának megtartását; A táblázatból kitűnik, hogy legcélszerűbb (legolcsóbb) a DAM—390-es műtrágyát Kertitox (2000 literes) permetezőgéppel kijuttatni. Az állami gazdaság dolgozói itt látják a legnagyobb tartalékokat, hiszen az effajta hasznosítás még csak az újdonságok közé tartozik. Például ha az állami gazdaság rendelkezne még egy Kertitox típusú permetezőgéppel (egy tehergépkocsira szerelt ciszternához két permetezőgép tartozna), a teljesítményt 100 százalékkal növelhetnék! Ezzel az eljárással ugyanis egy tonna mennyiségű műtrágya kijuttatási költségei ugyan 30—35 százalékkal növekednének, de a két permetezőgépre átszámítva egy tonna mennyiségű műtrágya kijuttatási költsége csupán 25 korona volna! Az ökonómiai értékelés mellett döntő jelentőségű a munkatermelékenység Is, amely a kertitox permetezőgép és a cseppfolyós műtrágya használata mellett 3,8-szor, illetve 3,3-szor volt nagyobb, mint a szilárd halmazállapotú műtrágyák hasznosításánál. A cseppfolyós és a szilárd halmazállapotú műtrágyákat több mezőgazdasági üzemben is összehasonlították, de .csak kisparcellás kísérletek során. Az elért eredményeket szemlélteti az alábbi táblázat: A cseppfolyós íz szilárd halmazállapotú műtrágyák hatása a terméseredmények alakulására. terméshozam, tonnában Mezőgazdasági üzem Növényi kultúra DAM-390 szilárd halmazállapotú műtrágyák nesvadyi efsz silókukorica 32,97 22,83 želechovicei efsz silókukorica 47,66 38,27 Sládkovičovo! Magnemesítő Állami Gazdaság szemes kukorica 5,08 4,74 siladicei efsz szemes kukorica 5,66 5,32 sokolovcei efsz cukorrépa 51,8 48,— kľačanyi efsz cukorrépa 40,1 37,4 Ezenkívül még további kilenc mezőgazdasági üzemben hasznosították kísérletképpen a cseppfolyós nitrogéntrágyát. Minden esetben a DAM- 390 használatával jobb terméseredményt értek el, amely átlagosan 8,8 százalék növekedést jelentett. HOGYAN TOVÁBB... A teljesítmények és költségek szempontjából a cseppfolyós műtrágya szállítására a tehergépkocsira szerelt (CHS típusú) vagy a traktor vontatta (HTS—100-as) ciszterna a legalkalmasabb. A cseppfolyós műtrágyák hasznosítása terén a legfájóbb pont az applikáló technika. A jelenlegi gépek és berendezések közül erre a célra a kétezer-literes Kertitox permetezőgép a legalkalmasabb, amelynek hatósugara 18 méter széles. A cseppfolyós műtrágyák hatékonyságának és a munkatermelékenység fokozása érdekében a beavatott szak emberek a következő modellt ajánlják: Ф ZT—300-as traktor vontatása; # HTS—100-as ciszterna (100 hektoliter űrtartalmú); • felfüggesztett applikátor (kísérleti példány). A kísérletek folyamán bebizonyosodott, hogy ez az applikátor (25 méter széles hatósugárral) a legmegfelelőbb a cseppfolyós műtrágyák kijuttatására. Az applikátornak szállítási formába vagy munkába való átállítását egy dolgozó 5—7 perc alatt elvégezheti. Azzal számolnak, hogy egy applikátort két ciszterna használna felváltva. A szórófejek átállítása lehetővé teszi a hektáronkénti adagok szabályozását 100—1400 liter oldat között. Az új applikátorral nagy teljesítmény érhető el. Ez az alábbi adatokkal is bizonyítható: Míg a közönséges mütrágyaszóró gépekkel egy óra alatt csak 0,83, addi4 a Kertitox permetezőgéppel 1,63, az új applikátorral pedig 10,8 tonna műtrágya juttatható ki. A nitrogéntrágyák gyártása mellett kísérletek folynak a cseppfolyós foszfor- és káliumtrágyák gyártásával is. A PFA jelzésű cseppfolyós foszforműtrágya száz liter oldatban 14 kg nitrogén- és 48 kg foszforhatóanyagot tartalmaz. Ez a műtrágya a DAM —3.90-essel könnyen keverhető a legmegfelelőbb tápanyagarányra. A PFA cseppfolyós foszfortrágya is szerepelt már a kísérletekben. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ŰKSŰP) kísérleteket végzett nitrogén- és foszfor-fejtrágyázással. Hektáronként 44 kg foszforhatóanyagot juttattak a talajba a PFA cseppfolyós műtrágyával, s az őszi búza hektáronkénti szemtermése 0,21 tonna mennyiséggel volt több. A Piešťany! Növénytermesztési Kutató Intézet kísérletei folyamán 46 kg foszforhatóanyag alkalmazásával (PFA) az egy kilogramm nitrogénhatóanyagra jutó szemtermés 16,7 kilogrammról 23-ra növekedett. Kísérletek folynak a cseppfolyós káliumtrágyák gyártása szakaszán is Ezt az úgynevezett „alapszuszpenziót“ a már említett PFA és a 60 százalékos kálisóból állítják elő. Száz liter oldat 4,5 kg nitrogén-, 15 kg foszfor- és 45 kg kálíumhatóanyagot tartalmaz. E három cseppfolyós műtrágyából tartályokban bármilyen NPK hatóanyag összeállítható. BARA LÄSZLÖ foszfortrágyázasi kutatás eredményei A Л tápanyagellátás kérdéseivel foglalkozó mezőgazdasági kutatás komoly változásokon ment át az utóbbi időben. Ez abból adódott, hogy a mezőgazdasági termelés sokrétűen összefügg a népgazdaság egyéb területeinek gazdasági körülményeivel. A korszerű mezőgazdasági termelés igényeit ma már komoly ipari bázis látja el. A mezőgazdaság csupán a vegyipar közel 200 féle termékét használja, amelynek jelentős részét a műtrágya jelenti. A foszfor- és káliumtartalmú műtrágyagyártás terén főleg a nyersanyagok kitermelését érintik világszerte az energia felértékelésének intézkedései. A nitrogéntartalmú műtrágyák gyártása főleg a levegőből való kivonáson alapul és nagyon energiaigényes. Az energiaárak növekedése világszerte ój utakra terelte a nitrogéntrágyázással foglalkozó kutatást amely a hagyományos eljárásokkal szemben több irányban is próbálkozik. E kutatási törekvéseket röviden a következőképpen foglalhatjuk össze: ■ Különböző úgynevezett komplex vegyületek előállításával foglalkoznak, amelyek képesek hasznos formában közvetíteni és a talajba beépíteni a levegőből kivont nitrogént, lyen tulajdonságokkal a „ruténium-nitrogén“, a rhéniumnitrogén“ és a „molibdén-nitrogén“ típusú komplex vegyületek rendelkeznek. A nitrogénnek levegőből való kivonását és kötési formáját már megoldották. A teljes sikert jelenleg még az akadályozza, hogy a komplexum igen erősen köti a nitrogén ammóniáin formáját, rosszul oldódik a talajban és ezáltal nehezen felvehető. ■ A „FAO“ szakemberei még mindig nagy iehetőséeget látnak abban, hogy a vetésforgók nagyobb mértékben és hosszabb időszakban tartalmazzák a pillangós növényeket. Ez jelenleg világviszonylatban csuk a 10 százalékot éri el, pedig Így nemcsak a növényi febérjetermelést lehetne biztosítani, hanem a hektáronkénti 100—300 kilogramm nitrogén megkötését is a talajba. ■ A „spirillum“ típusú baktériumok sikeres adaptálásával a szemes kukorica és az őszi búza gyökérzete hússzor több nitrogént kötött meg, mint az ellenőrző kísérleteknél. A növények némely fejlődési szakaszban olyan mértékben kötötték a nitrogént, mint amilyenre eddig csak a szója volt képes. ■ A baktériumnemesítésnek az utóbbi időben elért kimagasló eredménye volt az úgyneveeztt „NIF-gén“ (a nitrogénkötést szabályozó géncsoport) felfedezése. Ez lehetővé teszi ugyanis olyan talajbaktériumok fitnemesítését a levegőből történő nitrogén megkötésére, amelyek azelőtt ezzel a tulajdonsággal nem rendelkeztek. Ha az említett kutatási irányzatok közül bármelyik gyakorlati sikert hoz, azt jelenti, bogy a talaj képes lesz olyan mértékben megkötni a nitrogént, mint amilyen mértékben jelenleg műtrágyázunk. Nem is szükséges kihangsúlyozni ennek jelentőségét. Megtakaríthatnánk az energiát és a gyári berendezéseket, valamint a csomagolási, szállítási, raktározási és kijuttatási költségeket! Neves tudóstól hallottam, hogy a biológiai tudomány igazi fellendülését csak a század végére várják, s jelenleg csak olyan színvonalon van, mint a kémiai volt a 19. században. Az erőteljesen fejlődő biológiai tudomány a „BIONIKA“ nevet kapta. A hazai fejlesztési terveknek megfelelően a század végéig a gépészet és az élelmiszeripar mellett a biokémia fejlődését emelték ki. A növénytáplálási kutatás a nitrogén-visszapótlás problémáján kívül különösen a minimumban levő felvehető foszfortartalom kérdéseit tanulmányozza. A foszfortrágya alapanyagai előreláthatólag a hagyományos ásványi formák lesznek. Ez tehát változatlan. Változni fognak azonban a felhasználás vegyi formái, mert hatásuk biológiailag lesz értékelve. Az optimalizácie alapja itt a széles választékból a legkedvezőbb forma kiválasztása lesz. A dúsított szuperfoszfátok mellett terjed már a polifoszfát forma alkalmazása is. Hatásmechanizmusának a kutatásában főleg a szorbciős és hidrolitikai tulajdonságokkal foglalkoznak, melyekre kihat a talaj reakciója, a hőmérséklet, az enzimek, a kólóid gélek, a komplex vegyüieteket alkotó anyagok, a talajoldat ionkoncentrációja és a talaj teljes biolóigai élénksége. A rövid áttekintésben említett két legfontosabb biogén elem — a nitrogén és a foszfor — nűvénytéplálásával intézetünkben is foglalkozunk öntözéses és öntözetlen viszonyok között. A nitrogéntrágyák egyes formáinak foszforfelvételt ösztönző hatása már régóta ismert. A cseppfolyós ammónia foszforfelszabadító hatásával a Szabad Földművesben már évek óta foglalkozunk. Ezzel főleg a csallóközi meszes talajok termőerejét folyásolhatjuk be. Az alábbiakban a máit évben elkezdett kisparcellás kísérlet elsőéves eredményeit foglalom össze: ' Az első kísérleti növény a szemes kukorica volt. Öntözött és öntözetlen körülmények között öt nitrogéntrágyázási változatban figyeltük a talajból felvehető foszfortartalom alakulását Az egységes „ÜKS0P“-mődszert61 eltérően az „Olsen-féle" eljárást használtuk, amely a nagy mészkarbonát-tartalmá talajok esetében a saját és az irodalmi tapasztalatok alapján is a legobjektívebb eredményt nyújtja. Minden változatnál 120 kg nitrogénhatóanyagot adagoltnnk hektáronként. Magasabb foszforszintű trágyázásnál (52 kg foszforhatóanyag) a cseppfolyós ammóniát, a DAM—390-es cseppfolyós műtrágyát és a karbamidot; alacsonyabb szintűnél (35 kg foszforhatóanyag) pedig a cseppfolyós ammóniát és a karbamidot használtuk. Az eredményeket grafikonokon tüntettük fel, melyekből a következő tanulságot vonhatjuk le: Ф csapadékmentes időszak alatt csak a karbamid és az ammónia variánsoknál mutatkozott csökkenő felvehető foszfortartalom. jellemző még az öntözetlen változatok foszfortartalma arra is, hogy maximuma minden fajta nitrogéntrágya esetében más időben mutatkozott. Az öntözetlen körülmények között a leglassúbbak az ammóniás változatok voltak és csúcsértéküket csak az augusztusi csapadékos idő hatására érték el. A karbamid és a meszes-ammőniumnitrátos variánsoknál a felvehető foszfortartalom már az első gyenge tavaszi csapadék hatáséra csúcsosodott. # az öntözött trágyázási variánsokra jellemző, hogy az összes nitrogén-változatnál a tenyészidő első szakaszában kulminált a megállapított felvehető foszfortartalom. Ez főleg a május második felében lehulott csapadék utáni öntözés hatásának tulajdonítható. Ezután egészen a tenyészidő végéig minden esetben csökkenő volt a felvehető foszfortartalom. Az öntözés foszforfelszabadító hatása tehát egyértelműen megmutatkozott a gyenge foszforellátású és nagy mészkarbonát-tartalmú talajokon. A talajkolloidokra erősen kötődött ammónium-nitrogén szintén csak a víz hatására tudja felvehetőbbé tenni a foszfort. • öntözés nélkül a legmagasabb felvehető foszfortartalom az ammóniázott kísérletnél, míg az öntözetteknél a karbamid és a meszes-ammónium-nitrátos trágyázás nyomán lett mérve. A szemes kukorica hozama a következőképpen alakult: — ammóniázott talaj + alacsony szintű foszfortrágyázás 4,584 t/ha (öntözetlen körülmények között), illetve 8,284 t/ha (öntözött feltételek között), — ammóniázott talaj + magas szintű foszfortrágyázás 4,893, illetve 8,590 t/ha, — meszes-ammónium-nitrát + karbamid + magas szintű főszfortrágyázás 4,845, illetve 8,220 t/ha. A hozamok jól mutatják az öntözés hatását, de a vfzhatás mellett látni kell a jobb tápanyagérvényesülést is. A nagyobb foszforadag jól érvényesült az öntözetlen viszonyok között Is, különösen az ammóniézással összekötve. Öntözött viszonyok között is a legjobb eredményt a magasabb szinten felhasznált foszfortrágya adta ammóniával kombinálva. A tenyészidő első felében az öntözés jóvoltából minden nitrogénformánál erőteljes lett a foszfor felszabadulása, ami kedvezően befolyásolta a hozamokat. TARR GYULA mérnök a Bratislavai Űntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója A TÄPANYAGELLÄTÄS ÜJ BÁZISAI
