Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-07 / 18. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. méjűv Í, A sertéstenyésztési program megvalósítása férőhelyek létesítését igényli Korszerűsített fiaztató istálló A lóistálló után további régi istállók korszerűsítésére került és kerül majd sor a Veiké Blahovo-i gazdaságban. Legelörehaladottabbak a munkálatok a fiaztató istálló kialakítása szakaszán. Ebben az istállóban, — amely azelőtt ezres sertéshizlalda •volt — a korszerűsítés, felújítás után százhatvan szoptató koca kap szállást. Jelenleg nyolcvanöt fiaztató kutrica már készen van, s a kocák betelepítésére március huszonharmadikán került sor. Az első eredmények biztatóak: április tizenkettedikéig harminc koca fialt le. Összesen 297 malac született, ami egy anyaállat átlagában 9,86 darabnak felel meg. Az új kutricák előnyei megmutatkoztak az elhullás terén is. Az eltelt húsz nap alatt ugyanis csak három malac (1,01 százalék) hullott el! A szoptató kocákról a múlt évben — még a régi istállókban — legjobb malacelválasztási eredményt elérők — Lábady Benő és Hegedűs Benő — gondoskodnak. A szövetkezet vezetősége ugyanis még a korszerűsítés megkezdése előtt megszabta, hogy az új istállóba azok a gondozók kerülnek, akik az 1976-os évben a legjobb eredményt érték el. A fiaztató kutricákat saját erőből készítették. Méretei 220X160 centiméter. A kutrica közepén — viszonylag kicsi területen — van elhelyezve az anyaállat. Ez a térség, — amelyben a koca alig tud mozogni — szélesség tekintetében átállítható. A szopós malacok mindkét oldalról megközelíthetik az anyaállatot. Ennek a megoldásnak a malacelhullás szempontjából is nagy jelentősége van. Az egész kutrica padozata rostos megoldású. A padozaton átgyúrt trágya és az ürülék a lejtős betonpadlóra kerül, ahonnan vízöblítéssel távolítják el. Minden két szomszédos kutricasor alatt van egy lejtős betonpadló. A szopós malacok hőigényének biztosítására infralámpák és gumimatracok szolgálnak. Az istálló fűtését és a szellőztetését hasonló, önműködő berendezésekkel oldották meg, mint a malacneveidében. A meleg levegőt felülről juttatják az istállótérségbe, alul pedig ventillátorokkal kiszívat ják a hideg és az elhasználódott levegőt. A kocák etetése sínpályán közlekedő — szintén saját gyártmányú — villanyárammal hajtatott keverő- és etetőkocsival történik, amelyből víz csappal ellátott gumitömlő segítségével juttatják a moslékot a vályúkba Az etetőkocsi űrtartalma akkora, hogy egyszeri keverés elegendő a nyolcvan koca részére. Általában egy etetésre és állatra tíz liter moslékot számolnak. A fiaztatóban naponta háromszor etetnek. Az ivóvíz-ellátásról önitatók gondoskodnak. Az istálló hat részből áll. Négyben a szoptató kocák kapnak helyei (4X40 = 160) egyben pedig a fialás előtti anyaállatokat fertőtlenítik (kutricákban). Ennek állategészségügyi szempontból van nagy jelentősége. A takarmányelőkészltö és a szociális helyiség az istálló közepén helyezkedik el. A sertéstenyésztési program megvalósítása után a szövetkezet állattenyésztői ügyelnek az anyaállatok csoportos termékenyítésének és Hatásának biztosítására. Előreláthatólag negyvenes csoportokat alakítanak ki, ami a férőhelyek egyszeri fertőtlenítése, valamint be- és kitelepítése szempontjából döntő jelentőségű. A régi istálló korszerűsítésénél szintén figyelemmel kísérték a beruházási költségek alakulását. Az érvényben levő előírások értelmében ugyanis egy kocára a fiaztatóban — korszerűsítés, felújítás esetén — a beruházási költség maximálisan tízezer korona lehet. Könnyen kiszámítható, hogy százhatvan kocára száegyik végében vannak elszállásolva a kocák, másik felében pedig az apaállatok. Az anyaszállás tíz ketrecből áll, amelyekhez szilárd és puha kifutók is tartoznak. Egy ketrecbe tíz állatot helyeznek el, tehát ebben az istállóban egyszerre száz anyaállatot helyezhetnek el. Azzal számolnak hogy az istálló egyszeri kapacitását két negyvenes csoporttal a fiaztatóból és húsz tenyészsüldővel töltik fel. A belső ketrecek beton padozatúak, az ürülék elvezetésével. A kifutó egy része szintén beton padozatú és fedett. Itt vannak elhelyezve az állatok etetésére szolgáló vályúk és az önitatók. Ez utóbbiak a belső ketrecekben is megtalálhatók. Az etetés szintén gépesített, gumitömlő segítségével. Jelenleg az anyaállatok termékenyítémítva ez az összeg maximálisan 1 millió 600 ezer korona lehet. A szövetkezet műszaki-fejlesztési osztálya szakembereinek példás tevékenységéről tanúskodik az is, hogy a százhatvan férőhely kialakítása és az épület korszerűsítése csak közel 1 millió korona értékű költséget igényelt. Istálló az anyaállatok termékenyítésére Közvetlenül a fiaztató mellett he lyezkedik el egy kisebb istálló, amelyet az anyaállatok termékenyítése céljából korszerűsítettek. Az istálló se természetes módon történik. A jövőben azonban számolnak mesterséges termékenyítéssel is. Az istálló másik része, — ahol nyolc apaállat szállásolható el — még átalakítás alatt van, s már csak a szilárd és puha kifutók hiányoznak. Az előrehaladottan vemhes Atocák elhelyezése A fiaztató másik oldalán elhelyezkedő istálló korszerűsítését a közeljövőben kezdik meg, amely az előrehaladottan vemhes kocák elszállásolására szolgál. Egyszerre 120 állat fér ■ W.VÍ И el benne. Az istálló belső felépítését és a kifutókat hasonló módon oldják meg, mint a termékenyítésre szolgáló istállóban. Istállók a vemhes kocák elhelyezésére A Veiké Blahovo-i gazdaságban a sertéstenyésztési program megvalósításához még további két istálló korszerűsítése tartozik, amelyekbe a vemhes kocákat helyezik el. Kivitelezésükre — előreláthatólag még az idén — hasonló módon kerül sor, mint a termékenyítő fetálló esetében. Központi takarmányelőkészítő A szövetkezet vezetősége az említett állatcsoportok takarmányellátása szempontjából nagy gondot fordít a központi takarmányelőkészítő építésére, amelynek napi kapacitása húszezer liter moslék előállítása lesz. A takarmányelőkészítőbe olyan berendezéseket szerelnek, amelyek lehetővé teszik a különféle főzött és kisebb tápértékű takarmányok, valamint a pék-, tej- és húsipari melléktermékek, hulladékok hasznosítását is. A központi takarmányelőkészítőből ciszternával szállítják a moslékot, mert egy kicsit távol esik az említett istállóktól. A hizlalás már megoldott A sertéstenyésztési program fontos részét képezi a hizlalás, amely a vydranyi gazdaságban történik. Lényegében három csoportra osztható. Az első állatcsoport egy 2600 férőhelyes hizlaldában van elhelyezve, ahol mindenféle munka gépesített. Az istállóhoz központi takarmányelőkészítő is tartozik. Egyébként nedves etetést alkalmaznak. Az első negyedévben az állatok átlagos napi súlygyarapodása 0,62 kilogramm volt, s egy kiló súlygyarapodást 3,9 kilogramm abraktakarmányból termeltek. A hizlaldában hárman dolgoznak. Ebből ketten nyolc-nyolc órát, a harmau uig négy órát a reggeli takarítás loiyamán. A második állatcsoportot 12Q0-as hizlaldában szállásolták el, amelyben száraz etetést alkalmaznak. Ebben az istállóban a padlóról történő etetési technológiát alkalmazzák, s egy kutricába tíz hízót helyeznek el. Az első negyedévben a hízók átlagos napi súlygyarapodása 0,57 kilogramm volt. A gyengébb súlygyarapodás mellett kedvezőtlenül hatott az is, hogy egy kg húst 4,2 kilogramm abraktakarmányból termeltek. A harmadik állatcsoport ezres hizlalda egyik végében van elhelyezve. A 300—350 hízót Egyházi Lajos gondozza, eteti. Lényegében csak az etetés gépesített etetőkocsi segítségével, a többi munkát hagyományos módon végzi. Mégis itt volt az első negyedévben a legjobb átlagos napi súlygyarapodás — 0,72 kilgoramm! A hizlalda másik végében előhizlalás történik, mert már amint említettem kicsi a ketreces malacnevelde kapacitása. A jövő célkitűzései Jelenleg a szövetkezetben 560 kocát tartanak. A sertéstenyésztési program megvalósításával 760-ra gyarapítják a kocák számát. Az idén a kocáknál 18, a tenyészsüldőkkel együtt pedig 17 malac elválasztását tervezik. A hizlaldában 0,60, az előhizladában pedig 0,38 kg-os átlagos napi súlygyarapodással számolnak. Igényes a szövetkezet idei árutermelési (1150 tonna húsmennyiség) kötelezettsége is. A szövetkezet főállattenyésztője megemlítette azt is, hogy jelenleg a kocaállomány több fajta keverékéből tevődik össze. Előreláthatólag a Landrace és a Durnck apaállatok, valamint az angol nagy fehér és a szlo.vák fehér hússertés anyaállatok keresztezést kombinációinak végtermékét fogják hizlalni. A szövetkezetben nem foglalkoznának a keresztezéssel, hanem a járás szaporító tenyészeteiből vásárolnák a tenyészsüldőket. Bara László iái A MINOR III/I típusú takarmányasztal jól hasznosítható a szarvasmarhatenyésztésben. Gyártja a Luőenec-i Gép- és Traktorállomás. — blm— A TV&0MÁMY ViUCA Fagyasztott takarmány Szovjet kutatók kísérleteket végeznek olyan módszer kidolgozására, amellyel a zöld növényi anyagot fagyasztással tartósítanák a nyári hónapokban. Ezzel olyan téli takarmányt kapnának, amelynek tápértéke alig különbözik a kiindulóanyagétól. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a fagyasztott takarmány karotintartalma tízhavi tárolás után két-három szór akkora volt, mint a szárított szénáé. A kísérleteket vöröshere és mezei komócsin, valamint borsó és zab zöldtömegének keverékével végezték A zöld tömeget mínusz 80 C-fokos hűtőkamrában fagyasztották, majd öthat hónapig harminc tonna befogadó képességű konténerben tárolták. A tárolás alatt a hűtőkonténerben mínusz 15 C-fok volt. A fagyasztott bálákban hathavi tá rolás után a takarmány tápértékének vesztesége csupán 5,2 százalék volt! Silózáskor a veszteség legkevesebb húsz-huszonöt százalékos, s a szénáé is gyakran eléri a húsz százalékot. A zöldtakarmányt olyan helyiség ben olvasztják fel, amelyben a fűtő készülékek meleg levegőjét ventillá tor oszlatja el egyenletesen. A takar' jmányt mintegy 30 C-fokos hőmérsékleten tartják itt egy órán át, majd etetik. ' i A fagyasztott takarmány jelentősen növeli a tehenek tejhozamát. A kísérlet végén a kontrollcsoport napi tejhozama 89,5 kg volt, 3,7 százalék zsírtartalommal, ellenben a kísérleti csoport 127 kg, 3,93 százalék zsírtartalmú tejet adott. (Zsivotnovodsztvo) Nagyteljesítményű sxaimapogácsázó Az NDK-ban kialakított szalmapogácsázó legfőbb része a pogácsázóprés. Kiegészítő részei a főventillátor, a csővezeték, a kettős szalmaadagoló (a feldolgozandó szalma mennyiségé^ 6 fokozatban lehet szabályozni), a fúvók, a ciklon és a kalapácsos daráló. A nedves részek a tömörítő keresztcsatornába kerülnek, s mivel a fúvó ezeket nem szívja el, oda egy továbbító csigát is beépítettek. A ka lapácsos daráló szitájának lyukmérete 13 mm, lemezvastagsága 1,5 mm A berendezés gabonadara és cukor ipari melléktermékek felhasználása esetén két etetőszalaggal és tolóin mezes adagolókkal használható Л karbamid és az ásványi keverékanyagok tányéros adagolón, az összes többi adalékanyag cellakerekes adagolón keresztül jut a főventillátor nyomóvezetékébe. A pogácsákat a prés hűtőtornyában hűtik le, majd onnan .emelő- és szállítószalagokon a négy tárolősilőba juttatják. A silók pogácsabefogadó képessége 60—70 tonna. A pogácsa a silóban tizennégy napig tárolható. A további tárolás a bemelegedés miatt nem ajánlatos. A pogácsát a silókból ugyancsak szállítószalagokkal hordják ki. Az adalék gabonát közvetlenül a gabonasilő alá épített kalapácsos darálón aprítják fel, így külön szállításáról nem kell gondoskodni. A kalapácsos darálótól a darát egy fúvó újabb silóba szállítja. Ebből a silóból látják el a pogácsázó berendezést. A melasz tárolásráa 5,5 tonnás tartályt használnak, amelybe négy darab 1200 W-os elektromos fűtőtestet építettek be. Pogácsázáskor a melaszt egy fogaskerék-szivattyú segítségével közvetlenül a pogácsázó présbe vezetik. A szalmát a berendezésbe szecska zott állapotban kell bejuttatni. Szecs kázni a szántóföldön szoktak, de a bálázott szalmát szérűskertben szecs kázzák és felhasználásáig homokve remben tárolják. A pogácsa összetétele tehenek ré szere: 75 százalék szalma, 10 száza lék gabonadara, 12 százalék cukor ipari melléktermék és 3 százalék kor bamid. A pogácsa napi adagja egv állatnak öt kilogramm. (Agrartechnik) Ä fejlődés tükrében (Részlet Kovács István mérnöknek, a jurovai (dercsikai) „BARÁTSÁG“ szövetkezet elnökének a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági ökonómiai értekezleten elhangzott beszámolójából.) Pártunk gazdaságpolitikíai irányvonalával összhangban szövetkezetünkben is előirányoztuk a mezőgazdasági termelés intenzitásának további fejlesztését és a CSKP XV. kongresszusának határozataiból eredő feladatok maradéktalan teljesítését. Az 1976—1980-as években — az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — a mezőgazdasági termelés 22—24 százalékos növelésével számolunk. Ismerjük az elmúlt gazdasági év eredményeit, illetve eredménytelenségeit, s Ismeretesek előttünk azok a tényezők, hiányosságok is, amelyek káros behatással voltak a termelés menetére. Az elmúlt év gazdasági eredményeit befolyásolni már nem tudjuk, de szeretnénk levonni a következtetéseket és a tanulságot, hogy azok a hibák ne ismétlődjenek meg. Az állattenyésztés szakaszán a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a bruttó termelés mintegy 15 %-os növelésével s zámolunk, amely mintegy 250 tonna mennyiségű többlet hústermelésben és mintegy 200 ezer liter tej többlettermelésében jut kifejezésre. Míg az egyesülés első évében — 1975-ben — a bruttó állattenyésztési termelés 35 millió 884 ezer korona volt, addig tavaly már elérte a 40 millió 421 ezer koronát, ami 12,7 százalékos növekedést jelentett! Az állattenyésztésben továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül pedig a tehenészet minőségi és mennyiségi fejlesztése indokolt. Tehénállományunk létszámát év végére 1250-re gyarapítjuk. Tovább folytatjuk a hazai marha fekete-tarka marhával történő fajtaátalakító keresztezését. Szövetkezetünkben a szarvasmarha-állomány létszámfejlesztésének legnagyobb tartalékait az ellési százalék.és a borjúelhullás mértéke határozza meg. Ez kedvezőtlenül hatott a múlt évben is, ezért a probléma jellegénél fogva sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a meddőségi százalék és az elhullási arány csökkentésére, valamint az ellési százalék növelésére. Terveinkben, célkitűzéseinkben, mint már említettem, első helyen a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül pedig a tehenészet további fejlesztése szerepel. Ennek megvalósítása érdekében már kidolgoztuk elképzeléseinket. A királyfiakarcsai gazdaságban ötszáz és az egyházkarcsaiban nyolcszáz tehén, a bakai gazdaságban pedig nyolcszáz növendékmarha elszállásolásával számolunk. A dercsikai és á nádasdi gazdaságban csupán sertéseket helyeznénk el. Ezzel megteremtjük az állattenyésztés belüzemi szakosítását és az ágazati irányítás feltételeinek a megvalósítását is. A gazdasági állatok hasznosságát illetően az idén a következő feladatokkal számolunk: elérni a tehenek évi 3400 literes tejelékenységét, elválasztani száz darab tehénre számítva 90 borjút, elérni a hízósertések 0,55 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodását és az egy kocára számított 16,5 darab malacelválasztást. Ami az árutermelést illeti, összesen 2180, ebből 1654,5 tonna sertés-, 455,5 tonna marha- és 70 tonna baromfihús, valamint 3 millió 820 ezer liter tej értékesítésével számolunk. ’’i Célul tűztük, hogy 1980-ig a tehenek átlagos évi tejelékenységét 3600 literre növeljük. A volt szövetkezeteinkben az eltelt ötéves tervidőszakban átlagosan több mint 350 literrel növelték a tehenenként) átlagos évi tejhozamot. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban a 200 literes növelés reális feladat. Ügy, mint minden más szakaszon, az állattenyésztési terveinket is lebontjuk az egyes munkahelyekre, vezetőkre és dolgozókra. Nem lesz a tervnek, az elvégzett munkának olyan mozzanata, amely mögött ne állna felelős személy. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánkban és célkitűzéseink elérésében úgy mint eddig is, segítségünkre lesz a Járási Pártbizottság és a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság. Jó munkával mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az idei évre szóló tervfeladatainkat maradéktalanul teljesíthessük!
