Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

A Bose kobakot szeretem a legjobban Huszonnyolc áras kertem van, benne sokféle zöldséget, de fő­­leg gyümölcsöt termelek. A töb­bi között tizenkét fajta körtét és tizenkét fajta almát. A kör­ték közül a Bőse kobakot, a Vilmos körtét és a belga szár­mazású Diel vajkörtét becsű löm legtöbbre. A Vilmos körte igen elter­jedt fajta, s nem véletlenül. A nyári körték közül szép alak­jával, színével és kiváló ízével tűnik ki. Kellemesen édes, mus­­kotályos illatú gyümölcsét na­gyon sokan kedvelik és kere­sik. Középerős növekedésű, de nagy koronát vadalanyra oltva sem fejleszt. Magasba törő, su­dár ágakat nevel. Termése au­gusztus végén, szeptember ele­jén érik, korán termőre for­dul és minden évben kielégítő hozamot nyújt. Az érett gyü­mölcs héja világos szalma-, vagy citromsárga színű, napsü­tötte oldalán halvány piros folttal. Van egy rossz tulajdonsága is, ami miatt sokan mellőzik telepítéskor — nagyon rövid a szára, ezért az amúgy is súlyos és nehézkes mozgású gyümöl­csökben gyakran kárt tesznek az augusztusi viharok. Egyéb­ként akkor ajánlatos szedni, amikor sárgulni "kezd, mert a teljes érésig a fán hagyott gyü­mölcsök hamar túlérnek, s a kásás gyümölcs már kevésbé értékes. Akkor a legfinomabb, ha három-négy napig utóérlel­jük. A Diel vajkörte tapasztala­tom szerint eléggé erőteljes növekedésű. Sok, a csúcs felé közeledve egyre rövidülő haj­tást fejleszt, tehát a fenyőhöz hasonló alakú. Fáim korán ter­mőre fordultak, évente gazdagon teremnek. Bátran állíthatom, ez a fajta adja minden évben a legtöbb termést. Középnagy, széles tojás alakú gyümölcse éretten élénksárga színű, ese­tenként szembetűnő barna pon­tozással. A száraz talajt nem kedveli. Ezt apró, fanyar ízű, kősejtes gyümölccsel adja tud­tára a termelőnek. Egyébként igen kellemes ízű, zamatos gyü­mölcsöt terem. A Bőse kobakja jellegzetesen nagy, hosszúkás alakú, kimon­dottan kobakkörte. Szára hosz­­szú, héját bronzos, száraztapin­tású rozsda borítja (párásság). Egyébként igen tetszetős, a pia­con nagyon keresett fajta. A termelők körében is közked veit, mert sem az éghajlattal, sem pedig a talajjal szemben nem igényes. Fája gyengén vagy középerősen növekszik, tehát a kerttelepekre is ajánl­ható. Gyümölcse széltfirő, vi­szont a lombot gyakran káro­sítja a nagy nyári forróság, ami végül is jelentős gyümölcs­hulláshoz vezethet. , A Bőse kobakja a legértéke­sebb őszi fajták egyike. Vidé­künkön szeptember második fe lében szüreteljük, októbertől január derekáig is fogyasztha­­ható. A gyümölcs fehér húsú, édes, lédús, olvadó, kellemesen fűszeres, kitűnő ízű. Én a Bőse kobakját kedvelem a legjobban. Olyannyira, hogy négy nyári fajtát átoltottam vele. Ebben persze az anyagi érdekek is közrejátszottak, hi­szen a gyümölcs zömét értéke sítési céllal termelem. Abból indultam ki, hogy a nyári hó­napokban amúgy is van elég gyümölcs a piacon, nehéz elad ni a körtét, minek termeljek hát több nyári fajtát. Drága az idő, meg a vegyszerek is. Oly­kor a gazdaságosságra is gon­dolni kell! A szaporítással foglalkozók­nak egyébként azt ajánlom, ha van elég helyük a kertben, in kább vadalanyra oltsák a kör­tét. Az elterjedten használatos birsen ugyanis gyengén növe­kedik a körte és szerény hoza­mot nyújt. Sőt! Némely fajták egyáltalán nem férnek össze a birssel. Ha mégis ilyen alanyra akarjuk oltani a körtét, ak­kor közbeoltást alkalmazzunk: előbb olyan fajtát oltsunk a birsre, amely jól összefér vele (pl. Papkörte, Hardy vajkörte), majd arra oltsuk a további faj­tát (Bőse kobakja, Clapp ked­­veltje, Vilmos körte). Aki viszont kimondottan tőr pefát vagy egyéb alacsony fa-A hozzáértő munka mindig meghozza gyümölcsét. (Foto: —-dek) alakot kíván nevelni (helytaka­rékosság), az mindig a birs­­alanyt részesítse előnyben. A birs ugyanis rövid, sűrű gyö­kérzetet fejleszt, tehát lénye­gesen kevesebb tápanyagot szállít a fának, mint a hosszú, ritkább és szétágazóbb gyökér­zetet fejlesztő vadalanyok, te­hát a borsre öltöt körte is las­sabban fejlődik, erőtlenebből növekszik és kevesebbet terem. A vadalanyon a körte ugyan terebélyesebb, nagyobb helyet foglal a kertben, de jóval gaz­dagabb hozamot nyújt. S ez nemcsak a körtére, hanem más gyümölcsfélékre is érvényes! VEHOVSKY PÄL, Štúrovo A TV&OMÁMY ViUCA )|( Külföldi tudósok megálla­pították, hogy a magnézium­szegény talajban rosszul csírá­zik a kukorica, a gyönge csírá­­zási erélyű magból csenevész növényke fejlődik, s ha nem pusztul el, kevés termést hoz. Magyar tudósok öt árán át magnézium-szulfát vizes olda­tában (1*/*) áztatott gyöngy­babbal kísérleteztek és megál­lapították, hogy a kezelt bab gyorsabban és nagyobb szám­ban kelt, mint a csupán szoba­hőmérsékletű vízben áztatott. Azt is megfigyelték, hogy a ha­marább kelt növénykék erőtel­jesebben fejlődtek, kevesebb volt közöttük a beteg vagy el­pusztult egyed. Gombatenyész­­tési próbával egyébként kimu­tatták, hogy a kezeletlen nö­vényzetet károsító babfenése­­dés kórokozója a magnézium­­oldatos kezelésben részesitett magból kelt növénykéken is jelen van, de az erőteljesebb fejlődésű növények ellenálltak a gombának. A magnézium csí­rázást serkentő és betegségek­kel szembeni ellenálló képessé­get növelő hatását a cukorré­pánál, lennél, árpánál és más növényeknél is tanulmányoz­ták, kedvező eredménnyel. A Kutasi Állami Gazda­ságban 1963-ban körtét telepi tettek (Téli esperes, Harden­­pont téli vajkörte és Hardy vaj­körte). A gyenge terméshoza­mok okainak elemzésekor döb­bentek rá, hogy a Hardenpont pollenadó fajta nélkül maradt. Pollenadó fajták telepítése he­lyett a glbberellines kezeléssel kísérleteztek. A kristályos gíb­­berellint alkoholban oldották föl és 60 %-os virágzás idején, gondosan kitisztított permete­zőgéppel juttatták ki, hektáron­ként 1200 liter víz fölhasználá sával. A Hardenpont téli vaj­körte hozamai megnőttek a ke­zelés hatására. A 2 ppm-es ke­zelés a kései metszés és a rossz erőnlét miatt nem hozta meg a várt sikert, de az 5 ppm-es és a 10 ppm-es kezelés sikerrel járt. A kis töménységű kezelé­sek nem befolyásolták a követ­kező évi rügydiferenciálódást, de a vitatott fajta színe az 5 ppm-es kezelés hatására ok­tóber közepén zöldből sárgába ment át. A Hardy vajkörte a 10 ppm-es kezelés hatására a má­sodik természetes termőshullá­­slg megtartotta gyümölcseit, de ekkor a kívántnál nagyobb rit­kulás következett be. Ebből ar-A ra következtetnek, hogy a fajta esetében talán indokolt lenne a kezelés megismétlése. Most a gibberellin gombaölőszerekkel történő együttes kijuttatásának lehetőségeit kutatják a gazda­ságban. jjc A szakemberek meggyő­ződtek róla, hogy az évente sok kárt okozó keleti gyümülcsmoly kártétele helyes előrejelzéssel és időben végzett 4—5 perme­tezéssel megelőzhető. Az imá­­gók (lepkék) rajzása április végén, május elején veszi kez­detét, majd pár nap múlva kez­dődik a tojásrakás. A tömeges tojásrakás idején kell perme­tezni (0,075—0,1 Vo-08 Bi 58 ЕС, 0,4 %-os Metation 50 ЕС). Jú­nius, majd július második és harmadik harmadában, augusz­tus első tíz napjában és szep­tember folyamán megismétlődik a rajzás és tojásrakás, tehát a vegyszeres kezelést is ennek megfelelően kell irányítani. A keleti gyümölcsmoly főleg az őszibarackot károsítja, de az almét, körtét, kajszit és birset sem veti meg. (kr) 'ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛАЛААЛЛЛЛЛЛЛ A Zbrojnikyi Május 9. Efsz zöldség- és virágkertészetében 28 tagú szocialista brigád tevékenykedik, Duba János brigádve­­zctővel az élen. A korai zöldségfélék termesztésére fordítják fő figyelmüket, hogy minél több friss, vitamindús zöldséggel gazdagíthassák a piacot, (Clmmermann Mária felvétele) Igyekezetük a közérdeket szolgálja A Rimavská Sobota-i járás­ban Jesenskében működik a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének egyik legfiata­labb alapszervezete. Harminc tagja van, közülük kettő diák. A szervezet vezetői nagy kö­rültekintéssel készítették elő az évzáró taggyűlést, az ered­mény nem is maradt el: csupán egy kisál laltenyésztő maradt távol a tanácskozásról, s a résztvevők csaknem valameny­­nyien bekapcsolódtak a vitába. A múlt évi tevékenységet Összegező beszámolóból kitűnt, a kisállattenyésztők a nyúlte­­nyésztésben érték el a legjobb eredményt. Járási viszonylatban ők tetoválták a legtöbb növen­­déknyulat, ami azt fémjelzi, az itteni kistenyésztők valóban szívügyüknek tekintik a fajta tiszta állomány növelését, a te­nyésztői munka színvonalának hathatós javítását. Dicséretükre válik, hogy a járásban elsők ként tettek eleget a Szövetség alapszabályzatában foglaltak­nak, s már csupán fajtatiszta törzskönyvezett nyulakat tar­tanak. S ha már itt tartunk azt is elmondhatjuk, hogy a járás jelenlegi fajtatiszta nyút­­állományának alapjait éppen a jcsenskéi nyulászok által kite­nyésztett tenyészállatokkal si­került lerakniuk a többi alap­­szervezeteknek. Az eddigi sike­rek elérésében oroszlánrésze volt Varga Dezidernek, aki a helyi szervezet nyúláliományá­­nak nyilvántartását vezeti, a növendékek tetoválását végzi, s ugyanakkor számtalan jóta­­náccsal is ellátja a nyulászo kát. Szó esett még a madártartók valamint a galambászok műn kajáról is. A tyúkbaromfi szinte minden kistenyésztő udvarán megtalálható, így érthető, hogy a beszámoló ezen témával fog lalkozó pontja váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Sike­rült elérni, hogy a szervezel tagjai csakis fajtatiszta állato­kat tartanak. Ez a tény — há­rom év tapasztalataiból Ítélve — jelentős eredményjavuláshoz vezetett. De az állatorvosi­­egészségügyi ellenőrzés kérdé­sét a múltban nem sikerült megoldani, így az alapszerve­zet tagjai csupán saját szükség­letükre termelhettek tojást, ne­velhettek csirkéket. A baromfi­­tartók egyhangúlag kijelentet­ték, most már tovább kéne lép­ni. Vagyis: valamennyien köte­lezték magukat, hogy a tagok között szétosztott hatszáz fajta­tiszta csirkét olyan körülmé­nyek között fogják tartani és nevelni, hogy nyár végén törzs­­állományukat elismert szaporí­tó tenyészetté nyilváníthassa az arra illetékes bizottság. Az ál­latorvosi szolgálat által a ko­rábbi években kifogásolt prob­lémákat megoldották, a szapo­rító tenyészetek igényeinek megfelelő állatszállásokat és egyéb tenyésztői berendezése­ket létesítettek, sőt már a láb­gyűrűket is beszerezték. Most már valóban csak a tenyésztő­kön múlik, hogy valósággá vál­jon a- célkitűzés. A tyúktenyész­tők úgy határoztak, jövőre vá­sárolnak egy keltetőgépet, bogy a járás további alapszervezeteit is elláthassák fajtatiszta napos­csibékkel. Ezen elhatárözásuk megvalósulását az SZKSZ járási bizottsága nemcsak elvben, ha­nem anyagilag is támogatja. Érthető ez, hiszen ezzel nem­csak a jesenskéi baromfite­nyésztők munkáját segíti, ha­nem hozzájárul a járás ésszerű alapokra helyezett háztáji ba­romfitenyésztésének — és álta­lában a kisállattenyésztők moz­galmának — kiszélesítéséhez ét eredményesebbé tételéhez is. Balázs Ferenc A jó haszontulajdonságokkal jeleskedő új-zélandi fehér nyúl egyre közkedveltebbé válik a kisáilattenyésztők körében. (Foto: —kr—) ^у^^ууууууу^^^^^^АЛЛЛАЛЛААЛАЛЛЛААЛЛААААЛЛЛАА/ЧЛАЛЛААААЛАЛЛЛАЛАЛАЛАА^ A hogy végigvezetett a tiszta, szépen ** elrendezett udvaron, akaratlanul eszembe jutott: Id. Horváth Pista bácsi házias ember. Szereti a rendet nemcsak belül a lakásban, hanem a ház környé­kén is. Ezért naponta dolgozgat a kert­ben vagy a háziállatokkal bíbelődik. Mert gazdag az ő udvara. Megtalálható itt minden, ami egy falusi háznál szük­séges: tyúk, nyúl, kacsa, galamb — no meg a nagy kert is. — Nem tudnék napról-napra mit kez­deni magammal, ha nem léptem volna be a kisállattenyésztők helyi szervezetébe — mondta. Sok szabad időm van, külö­nösen három év óta, ahogy nyugdíjba mentem. Pista bácsi sok éven át utazgatott. Ugyanis harminc évet dolgozott a čalo­­vo—komárnoi vonalon. Vasutas volt, így hát érthető: többet tartózkodott távol, mint odahaza. Most nagyon jól érzi ma­gát — otthon. De a közösségi munkától egészen nem tudott elszakadni. Ezért lett tagja a kisállattenyésztők Okoličné na Ostrove-i (ekeii) szervezetének. — Nem a haszon, a jövedelemszerzés vitt a szervezetbe. Hiszen szép nyugdíj­pénzt kapok: ezerötszáz koronát. Ebből az összegből megtudunk élni a felesé­gemmel. De érdekelt ez a tevékenység. A többiek tették számomra azzá. Hiszen a szervezet vezetősége mindenről gon­doskodik, amire szükségünk van. Beszer­zi a csibéket, a takarmányt. Nekünk csak érte kell menni. Ellátnak jó szak­mai tanácsokkal. A jó tanácsot Pista bácsi megjegyezte és alkalmazta a gyakorlatban. így a leg­jobb eredményeket elérő tagok közé tar­tozik. Annyira ismerem az udvaromat, hogy behunyt szemmel is megtudnám mu­tatni mi hol van — mondta. — igen? — Mindent magam készítek. Az udvart ólak választják el a kerttől. A tapsifülesek részére tíz méter hosszú és hetven centiméter széles, emeletes ólat készített, amelyben az állatok sza­badon mozoghatnak. Jelenleg csincsillákat tenyészt. Hat anya és egy hím a nyúlállománya, de évközben igen megszaporodnak, mert egy anya négyszer ellik. Egy anyától évente huszonnyolc-harminc kisnyulat nyer. Ezt a jó szaporulatot úgy éri el. Otthon hogy a kisnyulakat már hathetes korban elválasztja. Az elválasztást követő má­sodik-harmadik napon az anyákat újra pároztatja. így sok és egészséges kis­nyulat tud az anyáktól leválasztani. Az­után addig neveli ókét, míg elérik a 2,80 —3 kg-os élősúlyt. — Persze ez még nem minden. A nyu­­lak gondozása sok apró munkából tevő.­­dik össze. Abban az esetben, ha a kis­­állattenyésztő valóban sikert akar elér­ni, jó kell táplálnia a nyulakat. Pista bácsi napjában háromszor eteti nyulait. Reggeli etetéskor kimondottan préselt takarmányt kapnak az állatok. Ezután minden nap ugyanabban az idő ben itatja őket. Nem Jéghideg vízzel, hanem tizenhét fokossal. Délben répát, szemestakarmányt, keveréket „ebédel­nek“ a tapsifülesek. Éjjelre pedig szé­nát tesz a ketrecekbe. A nyuszik gyor­san nőnek. Három-négy hónapos korban elérik a három kilogrammos élősúlyt. — Ha jönnek a gyerekeim, unokáim, akkor van terülj asztalkám. Mindjárt odavan egy nyuszi, csirke vagy kacsa. De mivei mindet nem győzzük elfogyasz­tani, eladom a nitrai Brankonak; meg a prágai Velaz is fölvásárolt tőlem ötve­­net. Horváth István jó eredményeket ér el a baromfinevelésben is. A csibék neve­lésénél is arra törekszik, hogy az gaz­daságos legyen: azzaz a legrövidebb időn belül éri el a kívánt súlyt. A szervezet közvetítésével évente öt­ven darab csibét vásárol. A baromfiak részére 3X3,5 méteres ólat téglából épített. Az ülőt fából ké­­szítete. A csibék. Illetve a tyúkok a tá­gas kifutóban kapirgálhatnak. Takar­mánykeveréket minden évben kap a szervezettől. Ezt már csak kiegészíti ár­pával, kukoricával, napraforgóval, zöld eleséggel. Mikor mit tud beszerezni. Ä fehérjét tartalmazó keveréket reggel nyolckor szórja az állatok elé. A többit napközben. A csibék három hónap alatt 1,20 kg-ra híznak. A húst saját szükség­letre használja. Évente tíz tyúkot meg egy kakast tart. Továbbtartásra azokat az egyedeket vá­lasztja ki, amelyeknek nagy volt az évi tojáshozama. Három év után kicseréli őket. Így állandóan van friss tojás és diétás hús az asztalon. Id. Horváth István a háziállatok iránti szeretetét otthonról hozta. Ekelen, ahol született, a szülői ház udvarán mindig volt baromfi, de jóval kevesebb mint az övén. Az évek múlásával sok mindent megtanult. Azt is, miképpen lehet otthon is gazdaságosan foglalkozni a háziálla­tokkal. —

Next

/
Thumbnails
Contents