Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 2. szám
Januára kisállattenyésztésben Télen a baromfitenyésztésben különösen nagy jelentősége van a helyes takarmányozásnak. A hiányt szenvedő állatoktól nem várhatunk sok tojást, jó növekedést, minőségi keltetésl tojásokat. Ha egy mód van rá, naponta adjunk zöldet (pl. takarmánykelt) a tyűkoknak. A búzakorpával keverve etetett reszelt murokrépa is igen kedvező hatású. Időnként párolt burgonyát és csíráztatott magvakat is adjunk tyúkjainknak. A fogcsikorgaió hidegek idején az esti etetéskor némi kukoricát is keverjünk a szemeleségbe, az állatszállást pedig almozással (apróra vágott szalmával) tegyük melegebbé. Az enyhébb időjárású napokon engedjük ki a tyúkokat a kifutóba, hadd mozogjanak, kaparásszanak egy kicsit a friss levegőn. Az állatszállást rendszeresen szellőztetjük, a keltetést tojásokat naponta összeszedjük a tojófészkekből, majd 10—15 °C hőmérsékletű és 65— 70 százalékos páratartalmú helyiségben tároljuk a keltetésig. A nappalok meghosszabbítása érdekében reggel 5 órakor ajánlatos bekapcsolni az állatszálláson a világítást. A nappalok mesterséges nyújtásával a hasznosság fokozását szolgáljuk. A korai keltetés hívei kiadósán etessék kacsáikat. A napi adag búza-, árpa- és kukoricadara keverékéből álljon, s lehetőség szerint tegyünk bele valamilyen vitaminos kiegészítőt is. Még időben van, tehát megemlítem, hogy legjobb vegyes törzseket kialakítani, hegtöbb helyen vagy csak pekingi, vagy csak pézsmakacsát tartanak. A gyakorlat azt mutatja; hogy a keresztezésből származó utódok jobb eredményt biztosítanak, nagyobb májat adnak, Jobban kihasználják a takarmányokat. üt-hat pekingi fehér tojóra egy pézsmagácsért, vagy öt-hat pézsma tojóra egy pekingi gácsért keli tartani. A vegyes tartásnál csupán arra kell vigyázni, hogy az udvaron ne legyen a gácsérral azonos fajtájú tojó, mert akkor az apaállat nem fogadja el a másik fajtához tartozó tojókat, s oda az igyekezetünk eredménye. A hidakat is kiadósán kél) etetni, mert elérkezStt a párzás ideje, s a rosszul táplált egyedek bizony gyenge minőségű, rosszul termékenyített, keltetésre alkalmatlan tojást termelnek. Akárcsak a tyúkoknál, itt sem szabad megfeledkezni a tápanyagokban és vitaminokban gazdag, friss takarmányok (takarmánykel, murokrépa) adagolásáról. A kecsketenyésztők gondosan ápolják, kiadósán etessék állataikat, főleg az előréhaladottan vemhes anyákat, mert ezzel kedvezően befolyásolható az utódok fejlődése, jó kondícióban tartható az anya és problémamentessé tehető az elles lefolyása. A napi adag alapját két-három kiló száraztakarmány képezze, ennek viszont fele vagy kétharmad része jó minőségű széna legyen. Burgonyából egy, szilázsból 2, gyökér- és gumós takarmányokból 1—2 kilót etethetünk. Az ásványi és vitaminos kiegészítőkről se feledkezzünk meg. Télen leggyakrabban a D-vitamin hiánya szokott problémát okozni.' A vemhes kecskét tágas, száraz és világos, de ne hideg szálláson tartsuk. A nyúltenyésztők bizonyára tudják, hogy a házinyúl a téli tiónapokban nyújt legértékesebb gereznát, és búsa is ilyenkor a legtzietesebb, szép fehér színű. A tenyészállatokat védjük a légáramtól és a nedves környezettől, mert ez árt az egészségüknek és kedvezőtlenül befolyásolja a takarmányok hasznosítását is. Főlég az udvarokon elhelyezett ketrecek lakóit kell kiadósán takarmányozni. Persze csak anynyira, hogy főleg a kanokat, de a tenyésznőstényeket se hizlaljuk meg. Ha pároztatunk, lehetőleg a melegebb déli órákban tegyük a bakhoz a nőstényt. A tenyésznyugalmat élvező állatokat fehérjékben szegényebb takarmányokkal (jó minőségű széna, kapások) kell etetni. A szőrmés bőrt nyújtó nyulaknak sok ásványi anyagot tartalmazó takarmányokat (zabot, csalánszénát) adunk, hogy jobb minőségű prémet nyerjünk. Sokan olajos magvakat is etetnék a nyulakkal. Ez helytelen, mert rontja a hús ízét. Ellenben tanácsos néha egy keveset belekeverni a napi adagba a fűszernövények (kömény, édeskömény, ánizs) magvából. Kellemesen fűszeres, aromás ízt kölcsönöznek a húsnak. Ng hanyagoljuk el az itatást sem, de arra ügyeljünk, hogy az edénykékben még véletlenül sl legyén fagyos víz az állatok előtt. A tenyésztők többsége csak februárban kezdi pároztatni nyulait. Erre már e hónapban fel kell készíteni az állatokat, január végén csökkentjük a napi adagot, a répát csicsókával vagy sárgarépával helyettesítjük, csak kevés és kizárólag főtt burgonyát etetünk, a hizlaló kukorica helyett zabot adunk és bőségesen ellátjuk nyutainkat jó minőségű szénával. A galambtenyésztők már az eljövendő párosítás legjobb megoldásait latolgatják. A tapasztalt tenyésztők többsége nemek szerint elkülönltvg telelteti galambjait. Akik nem Így jártak el, legalább most válasszák szét a párokat, hogy legkésőbb február folyamán kialakíthassák a feltételezhetően legjobb eredményt ígérő párokat. A galambokat is változatosan kell takarmányozni, de most borsót és bükkönyt ne adjunk nekik. Ellenben — főleg nagy hidegek esetén — ne felejtsük ki az esti adagból a kukoricát, s néha vitaminos és ásványi kiegészítőt is keverjünk az eleségbe. Időnként balolajat is adhatunk a galamboknak. Korán reggel és későn este etessünk. Árpán, búzán és kukoricán kívül főtt burgonyát, nyers vagy főtt sárgarépát is etethetünk. A tmlolajat Ivóvízben (1 literhez egy kiskanálnylt) adjuk. Az egzotikus madarak jól érzik magukat a meleg szobában. Változatosan, de a tenyészidőben szokásosnál szerényebben tápláljuk ókét. Naponta tegyünk elébük fürdővizet, rendszeresen tisztogassuk a kalickát. A kanárikat nemek szerint elkülönítve, ha módunkban áll, külön helyiségben tartsuk. A hőnap végén tegyük kiadósabbá a napi adagot, hogy kellően fölkészüljenek kedvenceink a februárban kezdődő párzási időszakra. A párzást, fészekrakást úgy irányítsuk, hogy február végénél hamarább ne kelljen fiókákkal bajlódnunk. 4 (krj + A tőzeg kedvező hatása. Svájcban már több évtizeddel ezelőtt felfigyeltek rá, hogy a tőzegtelepek vizét fogyasztó tehenek egészségesebbek és több tejet termelnek. Másfél évtizede már forgalmaznak is olyan tőzegtartalmú készítményt, amely a gazdasági nagy- és apróállatok egészségét elhivatott védeni, és növelni azok hasznosságát. A tudományos Intézmények bebizonyították, hogy a tőzeg valóban kedvező hatással van gazdasági állataink egészségi állapotára és hasznosságára. э)с Cukorrépa, mint lúdtakarmány? Lengyelországban a műit év januárjától áprilisig azt vizsgálták, milyen hatással van a tartás, a tojástermelés séget. Ha azonban a szilázst és a sárgarépát is helyettesítő mennyiségben, dg vitaminos kiegészítők nélkül etették a ludakkal a cukorrépát, azt tapasztalták, hogy az állatok 17,1 —22,4 százalékkal több megtermékenyített tojást produkáltak, viszont párhuzamosan csökkent a tojások keltethetősége. Gyógykezelés - vöröshagymával A vöröshagymát mindannyian jól ismerjük, de azt kevesen tudják, hogy a baromfiak emésztőszervi bántalmainak gyógyítására szolgáló urvosságok legjobbjai közé tartozik. A baromfiaknál legggyakrabban a romlott vagy fagyos takarmányok fogyasztása idéz elő emésztési zavarokat. A hántolom étvágytalanságban és fokozott vízfogyasztásban nyilvánul még. Ilyen esetekben a baromfinak megfelelő nagyságúra vágott vöröshagymát kell felkínálni. A megfigyelések szerint a baromfiféle (tyúk, pulyka, fácán, lúd), sőt még a galambok is szívesen fölcsipegetik a vöröshagymát. A beteg állatokat ajánlatos langyos hagymafőzéttel itatni víz helyett. Záhradkár chovatef című szaklapban megjelent közlemény szerint az ismertetett gyógymód általában teljes eredményhez /% vezet. A vöröshagyma etetésének káros következményei nin- I) csenek. mérsékletre hevített búzát sem fogyasztják el szárnyasaink. Mindebből következik, hogy minél kedveltebb eledelről van szó, annál melegebben kínálható fel az állatoknak, persze csakis a baromfi számána megfelelő értékhatárok keretein belül. és a keltethetőség alakulására a cukorrépával való takarmányozás a lúdtenyésztésben. Az összehasonlító kísérletek eredményeiből kitűnt, hogy a hagyományos napi adag 150 gramm cukorrépával történő gazdagítása 5,4 %-kal növeli a tojástermelést, 15,7 %-kal a tojások megtermékenyítését és 8,6 %-kal javítja a keltetliető-Mivel, hogyan fertőtlenítsük a talajt? A kiskertészkedők gyakran panaszkodnak, hogy a gondos munka ellenére kudarcot vallottak egyik másik növényféleség termesztésében, mert az elhatalmasodott betegségek, az elszaporodott kártevők is beleszóltak az eredmény végső alakulásába. Mindez legtöbb esetben annak következménye, hogy kiskertészkedőink lebecsülik a talajfertőtlenftés jelentőségét. Pedig a szakszerű fertőtlenítés sokkal kevesebb ráfordítást igényel, mint az egész tenyészidőben végzett vegyszeres növényvédelem! A legtöbb problémát a pa lántadőiés okozza, mert a zöldségtermesztés eredményessége elsősorban a palántanevelés sikerétől függ. S ki ne szeretne sok korai zöldségei termelni. A palántadőlést gombabetegségok (káposzta tőfekélye, pltium betegség, szürkerothadás, fuzáriózis, rhizoctónia) idézik elő. Persze nem szabad megfeledkezni a különféle káros lalajlakó baktériumokról és állati kártevőkről (cserebogár lárvái, lótücsök, bagolypillék lárvái stb.) sem. A talajt különféle módszerekkel fertőtleníthetjük. TALAJFERTÖTLENÍTÉS FOR MAL1NNAL. Kertben, melegágyban, üvegházban és fóliasátorban egyaránt aikalmazha tó, a betegséget okozó gombák és baktériumok elpusztítását szolgáló módszer. Nem nyújt segítséget a kártevők és gyommagvak elleni harcban, de nem hat a talaj kémiai és fizikai tulajdonságaira sem. Fertőtlenítésre a 40 % -os formalin 1— 2 %-os löménypségű oldatát használjuk, vagyis 100 liter viziten 1—2 liter hatóanyagot juttatónk ki a jól fellazftolt talajra. Négyzetméterenként 10— 15 liter készítményre van szükségünk. A kupacba rakott melegágy! föld köbméterét 25—35 liter oldattal kezeljük, s locsolás után jól megforgatjuk, hogy a keletkező gázok a lehető legtovább hassanak. A kezelt területet vagy kupacolt melegágyi földet fóliával vagy olajos papírral takarjuk te, s 7— 10 nap múlva, amikor eltávolítjuk a takarót, jól porhanyítsuk a talajt, szellőztessük ki a fóliasátrat és az Uvegházat. A talajfertőtlenítés idején az üvegházban nem lehet semmilyen kultúrnövény, mert a tor malinpára megkárosítaná. A tormáimnál fertőtlenített talajba 2—3 héttel a kezelés után ■ellet vetni vagy ültetni. A föld formaliniarlalmának ellenőrzése céljából salátát vethetünk. FERTŐTLENÍTÉS BRASSICOL készítménnyel, a szer a csíranövények megdőlését és pusztulását okozó gonibabetegségek elleni védekezést szolgálja. A talaj felöleti kezelése esetén négyzetméterenként 30 —40 gramm, a komposzt és a melegágyi föld totális fertőtlenítésekor pedig köbméterenként 300 —400 gramm készít ményt használunk fel. Felszíni fertőtlenítéskor a szert 1:3 arányban elkeverjük finom homokban, úgy szórjuk ki, majd dolgozzuk be 5—10 cm mélyen a talajba. A kezelt koniposztot és melegágyi földet ajánlatos több ízben jól átforgatni. Vigyázat! A Brassicollal kezelt (erületre nem lehet uborkát és dinnyét ülletni. Más növényféleségoket akár azonnal a fertőtlenítés után vethetünk vagy ültethetünk, de nem árt meg. ha kivárunk 3—4 napot. FERTŐTLENÍTÉS FUNDAZOLLAL ÉS PEROZINNAL. A melegágy és a palántanevelő ládák, rekeszek földjét Fundazolbói (Benlate) készítell oldattal is fertőtleníthetjük. Főleg a fentebb emlitett Brassicoi készítményre érzékeny növények esetében ajánlatos használni ezt az eljárást. Egy négyzetméterre 8 liter vízben 5 gramm szert kell kijuttatni. Kedvező eredménnyel hasznosítható a valódi penészek elleni védekezésben. A Perozin 0,4 %-os töménységű oldatával (beőntözés) a palántadőlés ellen védekezhetünk. Négyzetméterenként 4 liter oldatot kell kijuttatni. További talajfertőtienítésré alkalmas készítményünk a NEMAT1N. Nyár végén, augusztusban, de legkésőbb októberig hasznosítható. Sikerrel alkalmazható a baktériumos és gombabetegségek ellen, elpusztítja a talajban levő állati kártevőket és a gyomnövények magvait. Egy négyzetméterre 2—8 liter vízben 50—2000 ml szert kell kijuttatni. A termés begyűjtése után 2—3 hetenként kezeljük a talajt. Gyümölcsfák és egyéb kultúrnövények közelében nem szabad használni, mart megkárosítja a gyökérzetet és magát a növényt is. Ha a kezelést 15 C°-nál melegebb időben végezzük, 4—5 bét múlva vethetünk vagy ültethetünk a földbe. Télen csak 4—5 hónap múlva. Melegágyi földet és komposztot is fertőtleníthetünk Némáimnál. Az anyagot 20—25 crn-es rétegben elterítjük, s ezt négyzetméterenként 5—8 liter oldattal meglocsoljuk. Utliui ismét rétegezünk, majd locsolunk. Ha végezetül a kezelt anyagot letakarjuk fóliával, igen jó eredményt érhetünk el. A takarót — az uralkodó hőmérséklettől függően — 4—12 nap múlva távolltjuk el. A szermaradvány megállapítása céljából salátával próbavetóst végzünk. A Nematin adagolását attól kell függővé tenni, mi ellen akarunk védekezni. A gyom magvak ellen 50—100 ml, a palántadőlést okozó gombabe tegségek ellen 75— 80 ml, a ta lajlakó állati kártevők irtása céljából 100 ml, a szabadon élő talajférgek ellen 75—100 ml, a gyökérférgek ellen pedig 150—200 ml hatóanyagot kell adni egy négyzetméterre. FORRÚ GŐZZEL is lehet fertőtleníteni a talajt. Ilyenkor a fertőtlenítendő talajt 80—10D C°-r* hevítik és 10—15 percig ezen a hőmérsékleten tartják. Ezt lényegében csak a nagyüzemi kertészetek engedhetik meg maguknak, mert a kiskor tészkedők nem rendelkeznek a szükséges berendezéssel. A palántadőlés elleni védekezést szolgálja még például az is, ha ritkább vetést végzünk és biztosítjuk növényeink számára a kedvező fejlődésükhöz szükséges fényt. Lehetőleg Agronal szerrel csávázott magot vessünk, esővízzel vagy állott vízzel öntözzünk. Ha a vetőmag nem volt csávázva, akkor vetés után négyzetméterenként 5—10 gramm Agronal H készítményt tanácsos elhinteni 'a földön. A csávázó szert előnyös faszéuporral keverve kijuttatni. KRAMPL ŠTEFAN Ismerkedés az áttelelő kártevőkkel Gyapjaspille A gyapjaspjjle (Lymantria dispar) sárgásbarna szőrökkel fedett, taplóra emlékeztető tojáscsomői a fa törzsén vagy vastagabb ágain telelnek át. Hernyói lombfakadáskor kelnek, kezdetben csoportosan, később szétszéledve hámozgatják a leveleket. Az 5 cm hosszú fejlett hernyó hátát két sor piros és kék szemölcs diszítl. A szőrös hernyók június végén, július elején a levélek között, ágak möllett készített szövedékgubóban bábbá alakulnak. Lepkéi júliustól rajzanak; a hímek 2,5 cm-esek, elülső szárnyuk szfirkésbama, potrohúk keskeny; a nőstények nagyobbak, lassúbb mozgásúak, szárnyuk sárgásbarna, vastag potrohúk végét sárgásbarna szőrök borítják. A megtermékenyített nőstények augusztusban kezdik a tojásrakást. Leginkább a fák törzsére vagy vastagabb ágak kérgére rakják tojásaikat, de túlszaporodás esetén még a kerítésekén, a gazdasági épületek deszka falán is láthatók tojások. A lepkék a lerakott tojásokat potrohszőréikkel némezszerűen azonnal lefedik. A gyapjaspille a gyapjas lepkék családjába tartozó legfontosabb fajok egyike, a gyümölcsfák és az erdei fák legveszedelmesebb pusztítója. Egynomzedékű kártevő, apró her» nyóit a szél Is terjesztheti. Lerakott tojásai jól láthatók a gyümölcsfákon, ezért a téli faápolási munkák során ne mulasszuk el sort keríteni az eltávolításukra és elpusztításukra. A fatörzsről vagy a vastagabb ágakról késsel távolítjuk el a tojáscsomókat, vagy átitatjuk őket Arborol M, esetleg Nitrosan téli permetező szerből kevés víz hozzáadásával készített tömény oldattal. Szükség esetén megteszi a terpentines vagy petróleumos átitatás Is. A vegyszer-oldatot ecset segítségével vigyük tel a tojáscsomőkra. A téli védekezés elmaradása esetén rögyfakadáskor, már-Gyapjaspille sárgásbarna szőrökkel fedett, taplóra emlékeztető tojáscsomója a fa törzsén. cius végén, április elején 0,2 %-os Metation E—50-nel per* mltezünk. Vanek Aranka, mérnök ♦ A baromfiak nem szeretik a meleg eledelt. Az NDK-beli szakemberek érdekes eredményhez vezető megfigyeléseket végeztek azzal kapcsolatban, szeretik-e a baromfiak a meleg takarmányokat. Kiderült, hogy a tyúkok, a kacsák és a galambok igen érzékenyek a magasabb hőmérsékletre, viszont a hűtött takarmányokat különösebb válogatás nélkül elfogyasztják. A szárnyasok a 35 C°-os ivóvizet részben, a 45 C-fokosat pedig teljes mértékben elutasítják. Kedvenc eledelüket, a burgonya-ívóst csak addig hajlandók elfogyasztani, amíg annak hőmérséklete el nem éri az 55 °-ot. A 60 °C hő-
