Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

1977. május 7.

SZABAD FObDMOVES

I

Tudnak követelni

HOST1CE (Gesztete) első pillantásra az ellentétetek faluja. A főutca régi házai, sokszemü ablakai; baloldalt, a buszmegállónál szövetkezeti lakás; a kopott főutca után takaros új házak sora fogadja a volt malom felől érkező idegent. Nincs ebben semmi különös — talán a múlt él kicsit erősebben a megszokottnál. Ezt igazolja az is, hogy még mindig naponta tartanak reggeli misét, persze inkább csak az idősebbeknek. Ezen túl, s ezzel együtt Gesztete alig különbözik a hasonló lélekszámú gömőri faluktól.

Az emberek panaszkodnak: a HNB keveset törődik a község fejlesztésével. Félbemaradt az iskolai étkezde építése — mondják — ugyancsak abbamaradt a gyalogjáró építése, vezetékes víz árkolása.

Benézek az iskola jelenlegi étkezdéjébe. Az étterem valóban kicsi, tíz asztanál eszik a naponta itt megforduló száznegyven kisikolás s a tanárok. Ennél már csak a konyha üliputibb méretű: az. alig tíz négyzetméternyi területen három villanytűzhely és két hagyományos, fával fűtött tűzhely látja el a „berendezés“ tisztjét. A raktár ezekután csak még kisebb lehet. Panaszkodnak a szakácsnők: vizes a fa, nehéz a vizesvödör. A pumpáskút az udvaron van, állításuk szerint büdös a vize, ihatatlan. A higiénikusok főzésre alkalmasnak minősítik.

A főutcán magas, beton-gyalogjárón járnak az emberek. Kicsivel odább már gödrök ásítanak, mellettük csövek — a vízvezeték csövei. Betonlapok.

Hadobász Ferdinand, a HNB elnöke mindezekről így nyilatkozik:

— Kicsit furcsállom, hogy harminc éven keresztül nem panaszkodtak az emberek, csak éppen most. Hisz nemrég volt falugyűlés, ott mindenki kibeszélhette volna magát. Különben — nem védekezésül — de nincsen igazuk. Csak most, a téli hónapokban álltak le a munkák. Merem állítani, hogy nem lazsálunk. Anyaghiány, szakemberhiány miatt fordul elő csak késedelem az építkezéseknél. ,

De talán nézzünk utána, mi minden épült itt, Gesztetén és a közigazgatásilag két idetartozó faluban: Détérben és Jesztén.

— A múlt választási programban Gesztetén átépítettük az eskető-termet, tűzoltó szertárat építettünk, mintegy másfél kilométernyi gyalogjárót (aszfaltozottat), folyik a kultúrház tatarozása. Ez utóbbi belülről már elkészült, már csak kívül kell befejezni. Épül az iskolakonyha is (tanteremmel együtt), s a vízvezeték

mindhárom falunak. Jesztén, Gesztetén már a faluig érnek a csövek. Minden utca portalanítva lett jesztén és Détérben. Jesztén ifjúsági klubot kaptak a fiatalok, Détérben 1975. május 9-én adtunk át egy új kultúrházat, ami húsz (I) hónap alatt készült el. Korlátot emeltünk a patak egyik oldalára, óvoda épült konyhával, tanteremmel, tataroztuk az iskolát,-itt is, Jesztén is.

— Ez valóban sok munkát igényelt.

— Senki sem állíthatja, hogy keveset teszünk a faluért. Mikor például az autóközlekedési vállalat teherkocsijai kijöttek fuvarozni, a gépkocsivezetők nem győztek csodálkozni: ennyi beruházást még a járási vállalat sem valósít meg — mondták. E- zenkívül a JNB is örül, s mindig szívesen ad péazt beruházásokra. Tudják, hogy amit ide adnak, az nem marad kihasználatlanul.

— A lakosság segít?

— Természetesen. Mindig kiveszik a részüket a munkákból, legyenek bár szombaton vagy vasárnap. A vízvezetéknek is mindenki kiássa a gödröt a háza előtt, ha szükség lenne rá, talán még éjjel is megtennék.

Az elnök most már mosolyogva beszél, láthatóan nem bosszantja az a néhány panaszos megjegyzés.

— Jó ez a néptől, ha tud követelni — fejezi be mondandóját. Kosec Ondrej, a HNB titkára is meglepettnek látszik.

— Lehet, hogy éppen azok panaszkodnak, akik nem is veszik ki részüket a közös építőmunkából. Az iskolai étkezde építése objektív okok miatt késik: nehéz az építőanyagot beszerezni. Az építkezési vállalat fel állította a panelleket, addig rendben ment minden. A nehézségek ezután következtek: nem tudtunk téglát beszerezni, csak a napokban; kevés a szakmunkás. Maga az építkezés jól haladt, inkább a szerelőmunkákkal van fennakadás.

— A fő hangsúly most a vízvezetéken van. Ezt az év végéig szeretnénk befejezni. Nehéz volt a szükséges csöveket beszerezni, s néhány ház is útban van — itt kitérőket kell csinálni, ami szintén nehezíti a munkát. De azért bízunk benne, hogy év végére elkészül. A hetvenhetes év harmadik negyedévében — pontosabban szeptember elsejére szeretnénk befejezni az iskolai éttermet, s a tornatermet is.

Hostice lakói valóban nem panaszkodhatnak, hisz a múlt választási program alatt mintegv tizenkét milliós értékű létesítménnyel gazuago dot a falu, illetve a hozzá tartozó Jeszte és Détér. —iká—

Vörös vándorzászló

SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese, valamint Dr. Tibor Bohdanovský, az SZFSZ Szlovákiai Központi Bizottságának ügyvezető alelnöke adott át azoknak a nagyszerű termelési eredményeknek, és gazdaságfejlesztési törekvéseknek elismerése jeléül, amelyeket ei a szövetkezet a hatodik ötéves tervidőszak első évében elért.

Kissé körülményes lenne a szövetkezet érdemeit bizonyító összes eredménymutatók felsorolása. A mezőgazdasági össztermelés 101,3, a munkatermelékenység 109,9, valamint a tervezed nyereség 103,1 százalékos teljesítése a termelési költségek 99,8 százalékos kimerítése mellett meggyőzően bizonyltja, hogy ez a szövetkezet a kedvezőtlen időjárás közepette is jól gazdálkodott.

Az ezetleges télreértézek elkerülése céljából megjegyzem, hogy a tervteljesítést, illetve túlteljesítést nem a terv lazasága vonta mega után. S hogy valóban igényes termelési tervet teljesített ez a kéiezernégyszézötvenkét hektáros szövetkezet azt többek között bizonyítja az is, hogy a miit esztenőben 783 vagon gabonát, 501 vagon cukorrépát, 1382 vagon évelőtakarmányt, 271 tonna marhahúst, 788 tonna sertéshúst, 58 tonna baromfihúst 6s 1 millió 948 ezer liter tejet termelt, s a mezőgazdasági termelésé nek értéke meghaladta a 42 millió 850 ezer koronát.

A szövetkezet termelésének növekedését a dolgozók kezdeményező készségének széleskörű kibontakozása segítette elő. A kezdeményezésben természetesen élenjárnak a szocialista piunkabrigád címért versenyző kilenc munkaközösség tagjai: Többek között: Bartalos jános tehéngondozó csoportja, amely tehenenként évi négyezer literes tejhozamot ért el, továbbá Tóth Sándor sertésgondozó csoportja, amely a hizlaldában napi 70 dkg-os súlygyarapodást írt el a gondjaira bízott sertések mindegyikénél.

A vezető dolgozók rátermettségét, leleményességét, az üzemirányítás és a munkaszervezés magas színvonalút legjobban a termelési eredmények tükrözik. Tehát nem igényel aprólékos bizonyítást az, hogy ebben a szövetkezetben a vezető dolgozók kezdeményező készsége is dicséretre méltó. Van azonban néhány olyan jelenség, amely mint követésre méltó, jó példa nem hallgatható el. Főleg a jó minőségű lakarmányalap megteremtésében jeleskedtek. A négyszázötven hektár lucerna terméséből százhetven vagon lucernalisztet készítettek, míg a szarvasmarhákat — a hízókat és a teheneket egyaránt — jó minőségű takarmánypogócsával etetik, melyből a múlt esztendőben háromezer tonnát készítettek. Például a hízók részére készített takarmánypogácsa 40 ssázalékát szalma, 15 százalékát koncentrátumok, 30 százalékát lucerna- és kukoricaliszt, míg a további részét mész, ioszfor, melasz és takarmánysó képezi. As utóbbi időben kísérleteznek a tyúktrégya gazdaságos falhasználásával la, vagyis a hízómarhák takarmányába 5—15 százalék tyóktrágyát is kevernek. A tápanyagdús takarmányalap bizonyítja természetesen azt is, hogy a takarmánypogácsázó berendezést, valamint a BS—8-os lakarmányszérítót optimálisan kihasználják. A takarmányszárítóval a múlt e8itendőben 280 vagon lucerna- és egyéb takarmánylisztet készítettek s így a takarminyszárítók országos versenyében a ranglista élére kerültek.

A vándorzéssló birtoklása tehát éppen ágy becsületes helytállást tükröz, mint az a kitüntetés, amit Nagy István elnök, juhos Dezső agronómus, Juhos Arpád alelnök és Erdályi Vilmos gépesítő az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterétől kapott. PATHÖ KAROLY

Vizsgálgatfuk egymást. Szemében szinte gyermeki ártatlanságként ható nyíltság, őszinteség. Találkozásunkra, beszélgetésünkre pontosan ez az őszinteség jellemző.

Laci. Ha akarom jellemét szinte uniformizálhatom a mai fiatalok többségére: becsületesek, álmodozók, ám az álmokban, vágyakban már kirajzolódik a céltudat. A célratörés, mely embert formál a világ felfedezésére, az önmegismerésre ösztönöz. Társadalmunk jelenben szilárduló tartópil léret az ilyen fiatalok Púchovszky László, fa képen) a Zo bor tövéből, Gímes röl került jó pái éve a Suranyi Köz gazdasági Közép iskolába. Tanulmá nyalt magyar nyel ven végezte. Érett ségi után rövid ideig egy nitrai vállalatnál dolgozott, az utazással együtt naponta ti lenhárom-tizennégy órát volt távol otthonától. Emiatt mondott búcsút a járási székhelynek. Az Összetartás Efsz glmesi részlegére került. Akkoriban kezdtek itt szőlőt telepíteni. Megpróbálta. Mivel Igyekvőnek bizonyult — a szó pozitív értelmében — és érettségije Is volt, megtették őt szőlésznek. Eleinte ne héz volt a munka. Egy szomszéd falusi mezőgazdasági mérnökkel napjában többször beszélgettek. Laci tanult. Az előjelek szerint eredményesen. Mielőtt azonban kézzel fogható bizonyítékok igazolták volna munkáját, megkapta a behívót. A katonai szolgálat letöltése után visszatért ä szövetkezetbe. Két héttel visszatérte után találkoztunk.

Míg gondolatban a kérdést forgatom, 6 szólal meg mosolyogva:

— Honnét ts lőttél?

—Megmondom — tovább kérdez.

— Érdekes a munkátok ugye? Milyen sulit végeztél?

Mielőtt válaszolnék munkaruhás,

magas, szőke, középkorú férfi lép a helyiségbe.

— Hé, apád hol van? — kérdezi a jövevény. — Mert a traktorra kellene nekem belső és egy külső gumi.

— Jó helyen jársz — szól Laci — apám helyett most én volnék a mechanizátor.

Tíz perc múltán elintézett a tjumi- Ugy. A traktoros elégedett.

— A közgazdász, a szőlész, meg a

Laci

gépesítő nem éppen rokonszakmák — morfondírozok félhangosan.

— Így van, de szerintem akarat kérdése az egész, tanulni, dolgozat kell s végül hozzánk Idomul a mun ka. A főnökeim megígérték, hogy rövidesen a rekultivációhoz kerülök, valami „főnöknek“. Nem lesz könnyű, tudom. Ojból tanulnom kell majd s talán egy hónap alatt többet is, mint az iskolában egy év alatt. Megpróbálom. S ha elkezdem, akkor már kötelez a vállalás, a saját becsületem meg az édesapámé, aki a megalakulástól kezdve szövetkezeti tag. Hosiszú évek során, szinte lépésről lépés re került vezető beosztásba.

— Szerinted milyen a jó vezető?

— föl Tehát nyílt, segítőkész, közösségben gondolkodik, amt azt jelenti, hogy az egyéni érdekeket félre

téve, a többség érdeke és az ésszerűség határozza meg tetteit. S persze nem szabad megalkuvónak lennie. A

szakmai tudás, meg az általános műveltség kellő foka Is elengedhetetlen,

— Terveid?

— Őszintén szólva, szinte ébredezem. Kétévi katonai szolgálat után visszakerültem egy közösségbe, amelyet függetlenül attól, hogy jól ismertem, ismét fel kell fedeznem. Vissza kell zökkennem a régi kerékvágásba. Ilyen helyzetben aztán az ember néha több időt fordít a lányokra. Minden esetre szeretnék tovább tanulni. Vagy a közgazdasági főiskolára vagy pedig a színművészetire

— Elég szokatlan párosítás.

— Tudom, de ez a rögeszmém már évek óta. A CSEMAĽOK színjátszó csoportjának is tagja voltam bevonulás előtt. Ügy érzem elég jól ment, meg aztán többen is bíztattak már. Persze a főiskolai jelentkezés csak olyan rejtett gondolat. Már bánom is, hogy kimondtam.

— Most már nem is kérdezem mit csinálsz a szabad idődben?

—Hát azelőtt fociztam is, a zenéi is nagyon szeretem, a beat zenekarunkban szólóénekes voltam. Rendszeresen látogatom a könyvtárat, nagyon szeretek olvasni. Ml CSEMADOK-tagok, többnyire SZISZ-esek is, nagyon sokat voltunk együtt azelőtt. Remélem így lesz ez a továbbiakban is.

— Egy év múlva találkozunk itt é szövetkezetben?

Tudja, hogy ugratni akarom, mosolyog és az asztal sarkára vág:

— A szüleim, sőt a rokonságom nagy része is, mind itt dolgozik, fzlgvérig otthon érzem magam ebben a faluban, nagyon sok a barátom. Mtért mennék el Innét?

Berak László

Szereti a szakmáját

Ha valaki belép á Hronovce-i (lévai Járás) hentesüzletbe, ízlésesen, higiénikusan tárolt, bő választékú húsfélék, konzervek és félkész áruk látványa fogadja. A pult mögött már a középkorosztályon túli eladó kezében fürgén mozog a kés, szinte grammnyi pontossággal kerül mázsára az áru.

Amikor elcsendesedett a bolt forgalma szóba elegyedtünk az üzlet vezetőjével Szász Jánossal, aki már 45 éve dolgozik a szakmában. E hosszú idő alatt a jelenlegi a harmadik üzlet, ahol dolgozik. Itt már 10 éve tevékenykedik a vásárlók legnagyobb megelégedésére. Beszélgetésünk folyamán megtudtuk, hogy amikor ide került, a havi forgalom 25—30 ezer korona volt, ma már közel 200 ezernél tart. Hogy sikerült ezt elérni?

— Első teendőm az volt, hogy megismerkedtem a vevőkkel és felmértem az igényeiket. Igyekeztem beszerezni a keresett árucikkeket és bővítettem a választékot. Mindig szolgáltam valami újdonsággal. Nemcsak a község lakosai, hanem a környékről is többen jártak ide vásárolni.

Hónapról hónapra növekedett a forgalom. A forgalom emelkedése mellett üzletünknek további komoly feladatot jelent a szövetkezetek társulása után az Üzemi konyha ellátása. Csűcsmunkák idején naponta mintegy 5Ó0 ebédet készítenek s mi látjuk el nyersanyaggal. Ezenkívül még egy kisebb étterem is üzemel az ideggyőgyin* tézetben s ők is innen vásárolnak. Félreértés elkerülése végett az üzemi konyhák megnyitásával természetesen emelkedett a pénzügyi tervünk, de ezen intézmények nél* kül is 120—130 ezer korona volt a forgalmunk.

A beszélgetésünkbe bekapcsolódott Michlo István, a Jednota ellenőre, aki a következőket mondotta:

— Szász János vérbeli kereskedő, többször megfigyel* tem, hogy a kiszolgálás közben mindenkihez van néhány kedves szava, sőt a vásárolt áru mellé a kezdő háziasszonyokat ellátja megfelelő recepttel, tehát az el* készítés módját elmondja. Örvendetes tény, hogy az üzletben egyre nagyobb Igény mutatkozik a baromfi- és a marhahús iránt. A boltvezető tehát rávezette a vásárlókat az egészséges hús fogyasztására. Jó munáját fel* sőbb szerveink számos elismerő oklevéllel jutalmazták és a hozzám tartozó 51 üzlet közül ez a legjobbak közé tartozik. A tervet mely igényes, hiszen minden évben magasabb, mindig teljesítette. A panaszkönyvben még bejegyzést soha nem nem találtunk.

Igen, nemcsak a vásárlók, hanem a munkaadó is elé* gedett a munkájával. Nemsokára nyugalomba vonul, de ahogy vallja szereti a szakmát és amíg egészsége bírja, tovább akar dolgozni. PÁL ELEMÉR

4

I

5

I

s

I

N

*

S

I

4

*

s

I

\

I

4

I

s

I

N

I

N

I

4

I

V

I

s

I

s

I

4

I

N

I

s

I

4

I

1

í

Hogyan születik meg egy elhatározás az emberekben,

hogy többet tesznek a cél érdekében? Ezt kérdezem Ján Múdry mérnöktől, a čeľovcei szövetkezet elnökétől, aki így vélaszplt:

A Germek István vezette tíztagú szocialista brigád, a fejőgulyások vállaltak nálunk először ilyen többletet, majd példájukat követték más brigádok, és ezek összesítéséből született meg gazdaságunk felajánlása a NOSZF 80. évfordulója tiszteletére, amely szövetkezetünk méretében 823 ezer 886 koronát jelent.

HA AZ EMBEREK

GONDOLKODNAK... '

Mi érlelte meg az emberek elhatározását? A versenyvállalás történetét talán legpontosabban, legvilágosabban rajzolja meg Germek István brigédvezető, így beszél erről:

— A szövetkezet vezetősége egy liter tej kitermelésére 0,25 kilé abraktakarmány felhasználását irányozta elő, ha az előirányzott normát egy dekával csökkentjük, akkor a 410 ezer liter tej kitermelése mellett ez 41 mázsa abraktakarmány megtakarítását jelenti, aminek az értéke 0970 korona. Vállalásaink között szerepel továbbá, hogy a tervezett 3040 literes évi tejési átlagot egyedenként

t яш<к mm гят мттт:вттшктяш:тат*.

hatvan literrel túllépjük, ami 130 hizlaldában, jól megértjük egyfejőstehén esetében 7800 liter mást. többlettermelést jelent. Ennek

pénzértéke 1B 720 korona. TÖBBET OLCSÓBBAN

— Kérem, ha az emberek gondolkodnak, sok minden essükba — Szövetkezetünkben három

Az évforduló

tiszteletére

jut. Így vagyunk ezzel mi a sertéshizlaldában — veszi át a szót Germek Mária a sertéshizlalda szocialista munkabrigád vezetője. — Egy kilé hús előállítására 4,2 kilő abraktakarmányt irányoztak elő, de mi vállaltuk, hogy a húsnak kilóját négy kiló abrakból előállítjuk, ami 3051 mázsa hás kitermelése esetében 810 mázsa abraktakarmány megtakarítását jelenti. Ugyanakkor vállaltuk, hogy az előhizlaldában a tervezett 0,40 kilós napi súlygyarapodás helyett 0,45 kilós súlygyarapodást írünk el, így 172,5 mázsa sertéshússal túlteljesítjük az előirányzott tervünket.

— Kérem, mi nem vagyunk szónokok nem tudunk szépeket mondani, de azért látjuk mi, hogy mi történik körülöttünk — kapcsolódik be a vitába Koleszir György. —■ jól érzem magam a brigádban, ezért szavaltam a felajánlás mellett, és ezért szoktam a gazdaságban társadalmi munkát is vállalni. Nyolcán dolgozunk a sertés

m-rmmааваа—гаг rsriiarn

szocialista brigád működik ás az állattenyésztésben egy komplex racionálá brigád — tájékoztat a szövetkezet elnöke. — A brigádok között szocialista munkaverseny alakult ki. £s a brigádok feladata nemcsak az, hogy többet, hanem az is, hogy olcsóbban termeljenek. A versenyfeltételek között az is szerepel, hogy a nyereségtervet szintén túl kell teljesíteni. Az abraktakarmány megtakarítása 110 ezer 870 koronát, a termelékenység fokozása 408 ezer 218 koronát, az állatok elhullásának csökkentése 40 ezer 300 koronát és a társadalmi munka értéke 0500 koronát képvisel. Ennyi többletvállalás igen tiszteletre méltó elhatározás.

A siker zálogaként említsük meg még azt is, hogy két brigád már elnyerte a megtisztelő címet és minden feltétel adva van ahhoz, hogy az őtvennyolctagü komplex vaclonáló brigád Is elnyerje a megtisztelő cím bronz fokozatát.

I. B.

/