Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-30 / 17. szám
1977. április 30. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A műit 6vben a ioporüai „GYŐZELMES FEBRUAR“ szövetkezet határában kertit eor az új öntözési technika bemutatására, üzemelés közben. A helyszín megválasztása is nagynn Ü ben ki is használtak. Különösen a múlt év folyamán mutatkozott meg az öntözőrendszerek és berendezések ésszerű kihasználásának előnye. Az Olomouc-i „SIGMA“ n. v. egy áj Az elektromos árammal hajtatott sávos öntözőberendezés az Olomouci „SIGMA“ n. v. terméke. A „DRUŽBA—BARÁTSÁG“ öntözőberendezés kerekeken gördül. és beállítva a hatalmas szárnyon, hogy egyenletesen takarják az egész felületet. A kerekek haladási sebessége nagyon gondosan van beállítva, kimert ennek különbözőnek kell lennie a szárny minden szakaszán. Az egész szárny egy beton alapzathoz viszonyítva körbeforog. A berendezés ára körülbelül félmillió korona. A bemutatón működött még egy eredeti szovjet „VOLZSANKA“ is, amely a seredi ,,DRUŽBÄ“-nak a kisebb mása. Nagyszerű látvány volt a két szovjet berendezés együttes működése. Nagy volt az érdeklődés a Bratislava! Üntözőgazdálkodási Kutató Intézet új öntözőállványa iránt is. Az állvány a PV—2-es szórófej hordozója és alkalmas a 2,4 méter magas kukorica öntözésére is. Gyártja a Rnžňavai (rozsnyói) Gép- és Traktorállomás. Ara 1200 korona. A szovjet „FREGATT“ és a „VOLZSANKA“, valamint a seredi „DRUŽBA—BARÁTSÁG“ öntözőberendezés e tor váltotta fel. 24 órás öntözéshez két-három órán át szükséges tölteni az akkumulátort, amely egy kis benzinmotorral történik. A berendezés súlya 3,9—4 tonna. A tömlő hossza háromszáz méter, átmérője pedig 90 mm. Ara körülbelül nyolcvanezer korona. A nagy érdeklődést kliváltó és az újfajta megoldású berendezéstől azt várják, hogy lényegesen megkönnyíti a kezelést. Egyenletesebb a dob forgása és nem gördít ellenállást a víznyomásnak. Mindenképpen egy fontos állomást jelent a mezőgazdasági gépek villamosítása terén. A Seredi „Nikkelkohó“ n. v. műhelyeiben gyártották le a szovjet „VOLZSANKA" öntözőberendezés mását. A kitűnően üzemelő berendezésnek a „DRUŽBA—BARÄTSÄG“ nevet adták. A berendezés egy háromszáz méter hosszú, kerekekre helyezett szárny, amelynek csőátmérője 125 mm. A szárny közepén van elhelyezve a kis. öt lóerős „Terra“ típusú motor, amely átállás esetén forgásba hozza a csővezetéket. Az átállítás úgy történik, hogy a kezelő a hidrant elzárása után lekapcsolja a bevezető tömlőt. A nyomáscsökkenés következtében az egész berendezésen kinyílnak a víztelenítő szelepek és kiürül a mintegy 4,5 köbméter tartalmú vezeték. Maga a berendezés azután könnyen továbbgördül mintegy harminc-harminchárom méterrel. A tömlő rákapcsolása és a hidrant megnyitása után egy alapfil-A „FREGATT“ típusú öntözőberendezés ára mintegy félmillió korona. fordulat alatt hatvanöt hektár területet öntöz meg, a nyomástól függően 24—120 mm-es adaggal. A hálózati nyomás 5,5—6 atmoszféra. A szórófejek másodpercenkénti teljesítménye kilencvenöt liter víz kifuttatása. A belépő vezeték 200 mm-es átmérőjű. A szórófejek úgy vannak elhelyezve šoporfiai szövetkezetben bármikor megtekinthető. A szövetkezet szakemberei már értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. TARR GYULA mérnök, a Bratislava! üntözőgazdálkodási Kutató Intézet dolgozója. lássál folytatja az öntözést a további hozzávetőlegesen egy hektárnyi területen. A Bratislava! Ontözőgazdálkodási Kutató Intézet szakmai és szervezési küzbenjárásával a bemutató idejére sikerült behozni és felszerelni a szovindokolt volt, hiszen a szövetkezet 3800 hektár összterületéből ezerkétszás hektár öntözhető. Összesen 51 kilométert kitevő alapcsőrendszerre) rendelkeznek, amit az utóbbi három évben a lehető legnagyobb mértéktípusú, elektromos árammal hajtatott sávos öntözőberendezést mutatott be PV—2 jelzésű szórófejjel. A berendezés nagyobb az eddigi típusoknál és a bonyolult, sok üzemzavart okozó hídromotort egy 24 Voltos Vtllanymojet öntözési technika büszkeségét, a „FREGATT“ berendezést. A teljes berendezés tizennyolc óra alatt hetvenkét hektár területet öntöz meg. A §nporöán felszerelt szárny hossza (rádiusza) 454 méter volt, amely egy pedig a „FREGATT“ öntözőberendezés. (A szerző felvételei.) A növények ésszerű tápanyagellátása Azt mondhatjuk, hogy az 1960-as évtől kezdve nagy lépést tettünk előre a gabonafélék terméshozamainak növelése szakaszán. Ezt egyrészt a nagyobb műtrágyaadagok alkalmazóéval, másrészt a fajtaösszetétel helyes megválasztásával, de nem utolsó sorban az agrotechnika tökéletesítésével értük el. Fokozatosan elérkezik az az Időszak, amikor a talajok többsége tápanyagokkal telített lesz. jelenleg Szlovákiában a foszforral való telítettség a szántóterület 16 százalékát, a kálium esetében pedig 42,3 százalékát érinti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Ilyen talajokon az Ipari trágyák nagyobb adagjai jóval kisebb hatékonyságot eredményeznek! Meg kell azonban Jegyezni, hogy Szlovákiában a talajok többsége tápanyagokban telítetlen. Ez a foszfor esetében a szántóterület 55,7, a káliuméban pedig 22Д százalékát érinti. E területeken Intenzív trágyázással nagymértékben növelhetők a hozamok. Elsősorban a rétek és legelők szegények tápanyagokban, ami részben külterjes trágyázással indokolható. Vannak azonban olyan talajaink Is, amelyeken a kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságok végett jöval kisebb a trágyaadagok kihasználása, mint kellene. A tápanyagpótlásban döntő szerepet játszik a savanyú talajok semlegesítése. Erre a célra elsősorban a meliorációs meszezés alkalmas. Míg 1961-ben a savanyú talajok a szántóterület 15 százalékát érintették, addig 1975-ben ez az arány 25,5 százalékra növekedett, ami kedvezőtlenül befolyásolta a hozamokat. Hasonló volt a helyzet a mezőgazdasági talajokon Is (21,3-ról 31,0 százalékra növekedett a savanyú talajok aránya. A kimutatások szerint Szlovákiában elegendő menynylségü nyersanyag áll rendelkezésre. A hátrány azonban az, hogy nem rendelkezünk olyan technikával, amely elősegítené a tökéletes és gyors meszezést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem tanácsos erre a célra égetett meszet használni. További jelentős tényező az ipari trágyák észszerű alkalmazása. Itt a fő célkitűzés a talaj szerves anyagtartalmának optimális kialakítása éi megtartása. Ha a trágyázás előtt figyelembe veszszük a talajok tápanyagokkal való telítettségét, nagy lépést tehetünk előre az ipari trágyákkal történő takarékosság tekintetében. A Jövőben számolni kell a racionális trágyázás! módszerek alkalmazásával is. Ide sorolható többek között a felaprított és tápanyagokkal kiegészített szalma beszántása. A tápanyagpótlás tekintetében nagy jelentőséggel bír a tartaléktrágyázás. Ezzel egyszerre 2—4 éves időszakra juttatják ki a foszfor- és kélinmtrágyékat a talajokra. E téren különösen gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek Csehországban és az NDK-ban. A tartaléktrágyázásnál azonban elengedhetetlen feltétel e helyet vetéiforgő megválasztása ás a szakszerű munkaszervezés. Ugyancsak nagy tartalékaink vannak a jelenleg forgalmazott Ipari trágyák* tápanyagainak növelése terén is. A közeljövőben egyre több cseppfolyőa (például a DAM—390) műtrágyát gyártunk, amelyek az általánoaan használt ipari trágyákkal izemben több tápanyagot tartalmaznak ét egyszerűbb a talajba való juttatásuk is. A növénytermelés fejlesztése a trágyázás megfelelő összeállításán Is múlik. A közeljövőben a trágyázást tervek kidolgozásánál egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a tudományos kutatások és kísérletek eredményeire. A növények ésszerű tápanyagellátásában az agrokémiai vállalatoknak van nagy jövője. Építésük körül azonban sok probléma van, így kedvező hatásuk csak a későbbi években mutatkozik meg. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy ez ésszerű tápanyagellátás tekintetében még rengeteg termelés-fejlesztési lehetőségünk van. Ide tartozik a költséges ipart trágyák raktározása és kezelése la, ahol még szintén komoly fogyatékos ságok fordulnak alö. Mezőgazdasági üzemeinkben, különösen a termálét jelenlegi színvonala mellet* nem lehet mindegy, hogy tápanyagokban gazdag vagy szegény ipari trágyákat juttatunk talajainkra! Reméljük, hogy az agronémuaok és a növénytermesztési dolgozók mindent elkövetnek a műtrágyák ésszerű tárolása, alkalmazása és kihasználása érdekében. Ezzel ugyanis hozzájárulhatnak a nagyobb hozamok eléréséhez! (bare) A TU&OMÄMY VíUGa CIROKNEMESlTES A SZOVJETUNIÓBAN 1963-ban kezdték meg Zernográdban a cirok nemesítését. Hat év alatt sikerült olyan édescirkot előállítaniuk, amely 31,5 tonna silótömeget ás 9 tonna szárazanyagot adott hektáronként, többet mint a Kubanszki jantar standard, amely csak 9,5 tonna silútömeget és 2,39 tonna szárazanyaogt terem hektáronként. Az űj cirnkfajta nedvében 16—18 százalék a cukor. Ha elegendő a nedvesség, kétszer-háromszor kaszálható. Aszálytűrő, viszonylag jó sótűrö, jól diszlik a gyengén és közepesen szikes talajokon is. Nem dől meg még az őszi többszörös fagyás után sem. Igen jó eredményeket ad silókukoricával együtt vetve. Vannak már koraérő, steril cirokfajták is. jól bevált a cirok-szudánlfű hibrid is. SZEMCSEZETT NOVENYVEDOSZEREK A szemcsézett növényvédőszerek alkalmazása egyre terjed a gabonaféléknél az egyszikű gyomok, egyéb szántóföldi növényeknél pedig a rovarkártevők elleni küzdelemben. Alkalmazásuk előnye, hogy kijuttatások viszonylag egyszerű és rövid idő alatt elvégezhető. Csökken az egységnyi területre kijuttatandó vegyszer mennyisége is. Az Avadex granulátumból például tizenegy-tizenöt kg-ot kell egy hektárra kiszórni. Ugyanez a vegyszer oldatban alkalmazva 130 — 260 lit./ha vízmennyiség szállítását feltételezi. A szeradag növelésével meghosszabbítható a talajba keverés és vetés közötti idő, ezért a munkák rugalmasabban végezhetők. Így például az Avadex 11 kg/ha-os mennyiségének 15 kg/ha-ra növelése lehetővé teszi a talajba keverés és a vetés közötti idő 48 óráról 3 hétre növelését. (P. F.) A JÖVŐ ARATÖ-CSÉPLÖGÉPE Az első benyomások, amelyeket as ember a Sperry New Holland TR 70 nemrég bemutatott kombájnról szerez, valóban izgalmasak. Az új gépnek ugyanis nincs hagyományosnak nevezhető cséplőkosara ás szalmarázója. Ehelyett viszont a kombájn hossztengelyével párhuzamosan elhelyezve található két egymással szemben forgó, csigás-rendszerű henger. A 43 cm álmérőjű, 224 cm hosszú rotorokat tin. cséplőrosták veszik körül. A felhordó elevátorból kilépő terményt a forgórészek spirálmozgással „áthúzzák“ a cséplűrosták mentén, s a centrifugáis erő hatására a kicsépelt magok a rostán keresztűlesnek. A pelyvát hátrafelé kifújják, a még szemet tartalmazó szalma pedig visszajut a cséplőszerkezet elejére egy második menetre. A TR 70-t 3,3—6,7 m-es vágószerkezettel és 7 köbméteres magtartállyal szerelik fel. Ha hiszünk abban, hogy amit Amerika ma a mezőgépgyártásban tesz, az holnapután Európában is bevezetésre kerül, akkor az új csáplőszerkezet nemsokára az európai kombájnokon is látható lesz. ^ (M. T.) A legújabb öntözőberendezések seregszemléjéről
