Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-30 / 17. szám
14 SZABAD FöbDMÜVES 1977. április 30 A sertéstenyésztési program megvalósítása új férőhelyek létesítését igényli Közismert tény, hogy a szakszerű állattartás egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő férőhelyek kialakítása. E nélkül ugyanis még a kellő színvonalú gondozás és takarmányozás eredményeként sem érhetők el kimagasló eredmények. A megfelelő férőhelyek kialakításával szemben a sertéstenyésztési ágazat is nagy igényeket támaszt. A sertéstenyésztési eredményeket elsősorban a fiaztató istálló és a malacnevelde (előhizlalda) tartástechnológiája folyásolja be a legnagyobb mértékben. \ Ellátogattunk a vydranyi (hodosi) „DUKLA“ társult szövetkezetbe, ahol a sertéstenyésztési program megvalósítása keretében különösen nagy figyelmet fordítanak az istállótérségek optimális kialakítására. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről a szövetkezet főállattenyésztője, Molnár Ferenc, mfiszaki-fejlesztési vezetője, Tóth András mérnök, és alelnöke, Rácz Péter, valamint a Veiké Blahovo-i (nagyabonyi) gazdaság vezetője, Németh István elvtársak tájékoztattak bennünket. LÓISTÁLLÓBÓL KETRECES MALACNEVELDEI A sertéstenyésztési program megvalósításának kiindulópontját a ma lacnevelde létesítése jelentette. A választott malacok elhelyezése már rég óta foglalkoztatta a szövetkezet vezetőségét. A múlt évben részben sikerült megoldaniuk ezt a problémát. Négy lehetőség közül végül is a Veiké Blahovo-i gazdaság lóistállójának korszerűsítése, felújítása felelt meg legjobban a malacnevelés követelményeinek. A lóistállóból ezerhatszáznegyven férőhelyes, kétszintes ketreces malacneveidét létesítettek. A kétszintes megoldással nagymértékben javítottak az alapterület kihasználásán. Egy ketrecbe, — amelynek alapterülete 2,92 négyzetméter — tíz malacot helyeznek el. Ez azt jelenti, hogy a malacneveidében egy állatra számítva csupán 0,146 négyzetméter aiapterület jut! Pozitívumként kell kiemelni azt is. hogy rekordidő alatt végezték el a malacnevelde kialakítását. Ennek bizonyítására csak néhány adatot ismertetnénk. A lóistálló belső átalakítási munkálataival múlt év augusztu sában végeztek. Ezután került sor a tartástechnológia és a belső berendezések felszerelésére. Ezt követően az állatok betelepítésére már december tizedikén sor került! A ketrecek NDK-beli vállalatok termékei. A szellőztető- és fűtőberende-A régi lóistállóból korszerű, 1640 férőhelyes ketreces malacneveidét létesítettek. zések lényegében NDK-beli és hazai vállalatok termékeinek a kombinációi. Az említett berendezések teljesen önműködő vezérlésűek. A trágya eltávolítása szintén gépesített. mechanikus lapátok segítségével, amelyeket 3—4 óránként hoznak működésbe. A lóistálló belső, konio lyabb átalakítása lényegében csak a ketrecsorok végén elhelyezkedő trágyacsatornák 'kiépítéséből állt. A rostos padozaton, — amely lefelé fordított „U“ alakú lemezekből tevődik össze — az állatok jól átgyúrják a trágyát. A padozat megfelelő kiválasztásáról az is tanúskodik, hogy az eddigiek folyamán még nem fordul! elő különösebb lábbetegség. Az Ai-es tápot az istálló végén elhelyezett két silótoronyban tárolják Innen az abrakkeverék csigás szerkezetű szállítóeszközzel az istállóban elhelyezett — NDK-beli gyártmányú — tubusos etetőgépbe kerül, majd ez továbbítja az önetetőkbe. Lényegében csak az önetetők feltöltéséről van szó. Az állatok az önetetőkből bármikor ehetnek. Az ivóvizet önitatókkal juttatják az állatoknak. A malacneveidében nagy gondol fordítottak az elektromos berendezések és gépek vezetékeinek, kapcsolószekrényeinek a felszerelésére is. Minden esetben a biztonságos üzemelés elérése volt a fő célkitűzés. Az állatok kihajtására — a keretek oldalfalainak átállítása után — terelő villanykocsi szolgál. Az első negyedévben a malacok átlaglétszáma 1398 volt. Az állatok átlagos napi súlygyarapodása elérte a 0,42 kilogrammot! Egy kiló súlygyarapodást 3,5 kg abraktakarmányból termeltek. A ketreces malacnevelés előnyeiről a súlygyarapodás mellett az elhullás is tanúskodik. Januártól március végéig mindössze negyvennyolc sertés pusztult el, ami csak 3,4 százalékos elhullásnak felelt megl Mivel a téli hónapokban rákényszerültek a választott malacok gyors elhelyezésére, akkoriban nagyobb állatok is kerültek a neveidébe, mint amilyenekkel a későbbiek folyamán számolnak. A sertéstenyésztési program megvalósítása után a neveidébe a választott malacokat hathetes korukban, tehát körülbelül 10 kg-os élősúlyban csoportosítják át. Az előhizlalás körülbelül nyolcvan napig fog tartani (a 35—40 kg-os élősúly eléréséig), majd a sertések a vydranyi gazdaságban levő hizlaldába kerülnek. A ketreces malacneveidében évente négy turnus beállításával számolnak. A neveidében — váltásban — Czafik János és ifj. Stefankovics Péter gondozók dolgoznak. Mindketten fia talemberek, akik lényegében a gépek és berendezések kezelésére, az állatok egészségi állapotának ellenőrzésére és az állatok kiválasztására ügyelnek. Ez pedig azt jelenti, hogy nagymértékben megkönnyítették a gondozók munkáját, s növelték az egy Tavaly több mezőgazdasági üzemben nem tudtak kellőképpen megbirkózni a marhahústermelési feladatok teljesítésével. Globálisan ugyan sokhelyütt még ennek ellenére Is teljesítették a hústermelési kötelezettségeket, de csakis a sertéshústermelés és értékesítés fokozásával. Hasonló ,volt a helyzet a Hubicei (gombai) Állami Gazdaságban Is, ahol a múlt év végén már nem tudták értékesíteni a felhízott állatokat, s a hiányt sertéshússal pótolták. Az tdén — a selejt tehenekkel együtt — hétszáz tonna mennyiségű marhahús értékesítésével számolnak. Április elsejével 672 darab hízómarhát tartottak. Statisztikailag ebbe az állatkategóriába a három hónapon felüli egyedeket sorolják. Az első negyedévben az állatok átlagos napi súlygyarapodása 0,819 kilogramm volt, ami a múlt évi valósághoz viszonyítva 0,129 kilóval volt gyengébb eredmény. Az átlagos napi súlygyarapo dás tekintetében nagy különbségek tapasztalhatók nemcsak az egyes gazdaságok között, de az egyes részlegeken belül is. Míg a janíkyi (jányoki) gazdaságban az első negyedévben az áltatok átlagos napi súlygyarapodásai 1,041 kg volt, addig a Štvrtok na Ostrove-i (Csallóköz-csütörtöki) gazda ságban — hasonló takarmányozás mellett — csupán 0.633 kg. E különbségek további rejtett tartalékokra utalnak, melyek feltárásával és kiak názásával még tovább fokozhatnák a marhahústermelés színvonalát! A janíkyi gazdaság első negyedévi eredményeiről es a problémákról Csiba László gazdaságvezető tájékoztatott. Ebben a gazdaságban a marhahizlalást három csoportra lehet fel-, osztani. Az első csoporttal, — amely százhúsz darabból áll —, a Nitrai Állattenyésztési Kutató Intézet szakembereinek közreműködésével takarmányértékesítési és felhízási kísérletet végeznek. Ennél a csoportnál az állatok átlagos napi súlygyarapodása az első negyedévben elérte az 1,398 kilogrammot! Meg kell azonban Jegyezni, hogy az állatok takarmányadagja a többi állatcsoporthoz viszonyítva eltérő. A kísérlet folyamán az állatokkal átlagosan és naponta 10 kg kukoricasilót, 4—5 kg takarmányszalmát, 2 kg abraktakarmányt, 3—4 kg speciális keveréket (30 százalék lucernaliszt, 30 % szalma, 30 % silótakarmány, 10 százalék ásványi kiegészítők) dara formájában és 0,5 kg melaszt etetnek. Ez az állatcsoport lényegében öt kombinációból te'vődik össze. Vizsgálják egyrészt a fajtatiszta hazai szlovák tarka, másrészt az ugyancsak fajtatiszta alföldi fekete-tarka marha, valamint három változatban a két fajta különböző kersztezési kombinációinak takarmányértékesítését és felhízását. Az első kombináció lényegében az Fi-es generáció (50—50 százalék vérarány), a második az Fn-es generáció (a feketa-tarka marha véraránya 75 százalék), á harmadik pedig az Fin-es generáció (a feketetarka marha véraránya 87,5 százalék). Az állatcsoport nagyobbik része egy 97 férőhelyes istállóban van, ahol Belovics lános és Nagy György gon dozók dolgoznak. A hiányzó huszonhárom darabot további egyedekkel kiegészítve egy másik istállóban Hegedűs Géza gondozza. Az előbb emlí tett istállóban hagyományos tartás technológiát alkalmaznak, csupán a takarmánykiosztás történik függővasút segítségével. A kísérlet múlt év szeptemberében indult, 45—50 kg éló súlyú bikaborjakkal. . szellőztető- és fűtőberendezésekke’ ideális feltételeket alakíthatnak ki. (A szerző felvételei.] gondozóra jutó munkatermelékenységet. A malacnevelde kapacitása azonban jelenleg, és méginkább a sertéstenyésztési program megvalósítása után sem lesz elegendő. Ezért a jövőben egy újabb malacnevelde létesítésével számúinak. Egy régi istálló korszerűsítésénél, felújításánál sem mindegy, hogy ez milyen mértékű beruházást igényel! Az érvényben levő előírások értelmében egy állatra a malacneveldében — korszerűsítés esetén — a beruházási költség maximálisan 1500 korona lehet. Ez a szövetkezet viszonylatában maximálisan 2 millió 460 ezer korona ráfordítást igényelt volna. A valóság ban azonban ennek a fele — köze 1 millió 200 ezer korona — is elegen dő volt a lóistálló korszerűsítésére Ennek mintegy kétharmadát a tartás technológia és a berendezések, egy harmadát pedig a régi istálló felújí tási költségei jelentették. A sertéstenyésztési program meg valósításának további kérdéseivel la punk legközelebbi számában foglal kozunk! BARA LÁSZLÓ Előtérben a juhtenyésztés A hosťovcei „CSSZSZB“ szövetkezet Jedlová Kostolany-1 gazdaságának négy juhszállása van, melyekben 1200—2000 anyaállatot és ugyanennyi bárányt tartanak. A bárányokat a hizlaldába összpontosítják, ahol az állatokat 33—35 kg-os élősúlyig hizlalják. A vágóbárányokat a Skalicai „MOVIS“ vállalaton keresztül értékesítik. Felvételünk a bezovi juhszálláson készült, ahol négyszáz anyaállatot és háromszáz bárányt tartanak. Az állatok körüli teendőkről egy négytagú kollektíva gondoskodik. Az idén ezer kilogramm sajt készítésével számolnak, amit a kollektíva tagjai mintegy ötven kilogrammnyi mennyiséggel szeretnének túlteljesíteni! P. M a t i s Hasonló takarmányozás - eltérő eredmények A második istállóban kilencvenhat hízót tartanak, de ebből huszonhárom az említett kísérlethez tartozik. Ennél a csoportnál már jóval kisebb — csak 0,865 kg-os — volt az állatok átlagos napi súlygyarapodása! Az állatok ta karmányadagja Is eltérő, amely átlagosan 25—30 kg kukoricasilóból, 4 kg takarmányszalmából, 2 kg abrakta karmányból és 0,5—1,0 kg melaszból áll. Ebben az istállóban az állatok etetése hasonlóképpen történik, mint az előző csoportnál, de a trágyaeltávolítás is gépesített. A harmadik állatcsoportot (42 darab ) Kovács Jenő gondozza, ahol semmiféle gépesítés nincs, sőt még a takarmánykiosztás is csak kosarakkal történik. A takarmányadag hasonló mint a második állatcsoportnál,' de ráadásul az állatokkal még 2 kg lucernaszénát Is etetnek naponta. Ez az állatcsoport ugyanis a borjúneveidéből kikerülő bikaborjakból áll. Az állatok átlagos napi súlygyarapodása az első negyedévben 1,210 kg volt! Az idén a janíkyi gazdaság hizlaldájában 150 tonna marhahús értékesítésével számolnak. Április tizenharmadikáig már hetven hízómarhát értékesítettek mintegy 35 tonna menynyiségben, amely jó előfeltételeket teremt az egészévi feladatok teljesítéséhez. Az említettekből arra következtethetünk, hogy a lényegében azonos színvonalú takarmányozás eltérő eredményekhez vezetett. Mivel magyarázható ez? Ebben részben ludasok a gondozók is, de kedvezőtlen hatással volt az alföldi fekete-tarka marhával történő fajtaátalakító keresztezés utó dainak gyengébb takarmányértékesítése és hízékonysága is. (him) A juhszáliás vezetője, Eliáš Óatka elvtárs kedvencei körében.
