Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-30 / 17. szám

A biztonságérzet növeli a termelői kedvet (Befejezés ez 1. oldalról.) és fokhagymát Is. Az utóbbi években tapasztalt értékesítési nehézségek miatt „leszoktak“ a kiskertészkedók a majoránna és a kelkáposzta termeléséról. Csupán kelkáposztából több száz mázsa piacképes árut kel­lett leszántanunk néhány évvel ezelőtt, mert senkinek sem kel­lett a kel. Most meg keresik a fölvásárlók a kelt is, meg a majoránnát is, de a termelők bizalmát nehéz újra megnyerni. ф Látom, az ndvaron lázai manka folyik. Egymás után ér­keznek az ires és távoznak az áraval megpakolt tehergépko­csik. A fölvásárlók dicsérik a fölkínált primőröket. Mennyi zöldséget adtak el ez idáig? — érdeklődöm Keszeg Rozáliától, az özem fölvásárló központjá­nak vezetőjétől. — A meleg tavaszi időjárás kedvezően befolyásolta a haj­tató berendezések növényállo­mányának fejlődését, így a fű­tötten fóliaházakban is korán piacéretté vélt a zöldség — hangzott a válasz. — Március huszonnyolcadikén, tíz nappal korábban kezdtük a fölvásár­lást, mint tavaly. Tíz nap alatt közel fél millió darab fejessa­látát és több mint kétezer cso­mó retket adtak piacra közre­működésünkkel a {árán klsker­­tészkedői. A városi piacokon és a községekben közvetlenül értékesített korai zöldségek mennyiségéről nincsen áttekin fésűnk, de a közellátás javítá­sához ez úton is hozzájárultak a háztájit hasznosítók. A cseh­országi fölvásárlók az imént mentek el — természetesen jól megpakolva salátával, retekkel! Most még a Zelenina számára készítünk elő egy szállítmányt — 8100 fej salátát és 400 cső mó retket, hogy az ünnepek előtti bevásárláskor friss zöld séget vásárolhassanak a házi asszonyok . valamelyik távoli nagyvárosban. Az elhangzott kérdésre a vá lasz tehát egyértelmű: a Kerté izeti Szolgáltatások vállalaté nak létrehozása, a fölvásárlás ban észlelt problémák megöl dása növelte a kiskertészkedók biztonságérzetét, s ezáltal ked vezően befolyásolta a háztáji zöldségtermesztés fejlődését, jó­részt ennek köszönhető, hogy az idén előreláthatólag 2470 tonnával több, összesen 4570 tonna zöldséget és gyümölcsöt kapnak a fogyasztók a komár­­noi járás kiskertészkedöitöl. Az itt szerzett tapasztalatokból kö­vetkezik, hogy az ugyancsak kedvező gyümölcs- és zöldség-Czibor Béláékat a legeredményesebb kiskertészkedók között tartják számon Marcelován. Három korszerű fóliaházban közel 12 ezer fej salátát termeltek az idei tavaszon. Felvételünkön: a Zelenina számára készítenek elő — baráti segítséggel — egy nagyobb szállítmányt. Foto: —dek A gyümölcsösben. A gyű­­mölcsfákat csapadéksze­gény időben rendszeresen ön­tözni kell, hogy gazdagon te­remjenek. A földet pedig gyak­ran porhanyitsuk, hogy kisebb legyen a párolgás. Igazítsuk meg a facsemeték kötözését: a túl szoros kötés bevág, a túl laza pedig lehetővé teszi, hogy a fa a támasztó karóhoz dör­­zsölődve megsérüljön. Május derekán gyakoriak a nagy le­hűlések, idejében készüljünk föl a fagykár megelőzésére. A kései fagyokat károsodás nél­kül átvészelő és túlságosan megterhelt fákon gyümölcsrit­kítást végzünk. Ha elmulasztot­tuk a fák téli Arborolos és Nitrosanos kezelését, most a későbben virágzó fákat virág­­baborulás előtt és virágzás után is ajánlatos bepermetezni Me­­tatlonnal (0,2 %). Ezzel a da­razsak és levéltetvek ellen vé­dekezünk. A gyümölcsöst áran­ként 2,5—3 kg ammónsalétrom mai és 6—8 kg szuperfoszfáttal vagy Cererittel trágyázzuk. El­lenőrizzük az oltások megere­­dését, s ha kötözéshes raffiát használtunk, vágjuk föl a kö tóst. A szamócásban már érnek az első gyümölcsök, kapálni nem tanácsos. Az indák egy hánya­dát távolítsuk el a növényekről, mert fölölegesen gyöngítik a termő tövet. A gyümölcsöket ajánlatos aláágyazni (pl. 10 cm-esre aprított búza- vagy rozsszalmával, gyaluforgáccsal stb.) Időszerű tennivalók A zöldségeskertben. Május­ban igen gyorsan növekednek a gyomok, ezért ügyelni kell, nehogy nagyon elhatalmasodja­nak és gátolják a növekedés­ben a kultúrnövényeket. Rend­szeresen kapáljunk, tépjük a gyomot, vegyszereket csak vég­szükség esetén alkalmazzunk. Kapálás közben föllazítjuk a talajt, javítjuk a vízgazdálkodá­sát. A karottát, petrezselymet, paszternákot és a feketegyöke­ret öt-hét, a retket pedig há­rom centiméterre ritkítjuk. Jól bevált a szakaszos vetés, ami­kor az ágyáson szabadon ha­gyott sorokba néhány napos időközökben vetjük újra a ka­rottát, retket, hónapos retket, nyári salátát, zöldbabot. A káposztaféléket, a paradi­csomot és a paprikát fekete fó­liával takart ágyásokba ültes­sük. A fólia alatt jobban fölme legszik a föld, elpusztulnak a gyomok és jobb a talaj vízgaz­dálkodása. A megüresedett me­legágyba elvetjük a kései zöld ségfélék (karalábé, karfiol, ká­poszta stb.) palántanevelésre szánt magját. A hidegre érzé­keny zöldségféléket fóliaalagút vagy fóliaház alá ültetjük. így a paprikáról és a paradicsom­ról mintegy tizennégy nappal korábban nyerhetünk piacképes termést. A szőlőben. Ha nem fenyeget fagyveszély és szépen fejlődik a szőlő, még permetezhetünk a le vélfodrosodást okozó atkák ellen. A Polybaritból egy, az Arafosfotionból 0,3, az Akari­­tionból pedig 0,07 százalékos töménységű permetlevet hasz­nálhatunk. Folytatjuk a telepítést. Az oltványokat két szemre bekur­títjuk, a gyökérzetet visszavág­juk és nehéz földből meg te­héntrágyából készült kásába mártjuk, majd negyven centi­méter mély gödrökbe ültetünk, melyekben már előbb elhelyez­tük az érett komposztot. Utána tövenként tíz liter vízzel isza­­polunk. Az oltványokat úgy he­lyezzük el, hogy a föld megüle pedése után az oltás helye öt centiméterrel a talajfelszín fö­lött legyen. A kiültetett oltvá­nyokat tizenöt centiméter ma gasan fölkupacoljuk. A termőszőlőt áranként 3—5 kg Cererittel fejtrágyázzuk, s a műtrágyát azonnal bekapáljuk a földbe. A virágoskertben. A száraz vagy rothadó részektől meg­tisztogatott dáliagumókat és kardvirág-hagymákat jól meg­trágyázott földbe ültetjük. A dália igen érzékeny a hidegre, ezért inkább május dereka után, a hidegek elmúltával ül tessük. Szabadföldbe vetjük a kínai szegfűt és a harangvirá­got, elültetjük a földlabdás tű­levelű, vagy örökzöld dísznövé­nyeket és a rododendront. Te­lepítés után ajánlatos jól beön­tözni a növényeket, s az árnyé­kolás Is jót tesz. Forró napo­kon vízzel szoktuk permetezni a frissen ültetett dísznövénye két. Május közepén dugványozás­sal szaporítjuk az évelő dísznö­vényeket (pl. a krizantémot, lángvirágot, szarkalábat, cstl­­lagvirágotj. Az előkészített erkélyládákba elültetjük a gumós begóniát, a muskátlit és a petúniát, de éj­szakára még betakarjuk a lá­dát, hogy az esetleges fagyok kárt ne tegyenek a palánták­ban. A begónia inkább a félár nyékot kedveli, a muskátli pe dig a tűző napon fejlődik és virul a legszebben. A rózsákat fejtrágyázzuk. Egy négyzetméterre 6—8 kg Cereri­­tet adunk. Ha levéltetveket ész­lelünk, 0,2 %-os töménységű Metation-oldattal permetezzük be a rózsát. (Cva) Jk BAROMFITARTÓK fő fi­­gyelme a növekvő ba­romfiak gondozására összpon­tosul. Az első keltetésből szár­mazó csirkeállományt már át­válogathatják, a megfelelő egyedeket tizenkét-tizennégy hetes korban gyűrűzzük. A pulykákat is gyűrűzni kell. S ha már kézbe fogjuk az állatot, azt is vizsgáljuk meg, nincse­­nek-e rajta külső élősködők. A belső élősködők ellen — az állatorvossal együttműködve — féregtelenítést végzünk. A fia­tal állatokat külön kifutóban tartjuk, s ha lehet, nemek sze rint elkülönítve, mert a kaka­sok tíz-húsz százalékkal több fehérjét igényelnek a napi adagban. A fehérje-szükséglet fedezését tej, különféle tejter­mékek, hús vagy húsipari hul­ladékok, szántott élesztő, tojás, gabonafélék, lucernaliszt eteté­sével biztosítjuk. A fehérje­hiány lassúbb fejlődést okoz, a fehérje túladagolása pedig drá­gítja a termelést. A kannibaliz­musra hajlamos csirkékkel za­bot etetüuk. Egyébként sok zöl­det, párolt burgonyát, némi ku­koricát és búzát adunk. A gyöngy tyúk rossz kotlós, elto­jik, keresgélni kell a fészkét, de megéri, mert a tojásokat jobb más kotlóssai vagy géppel kikeltetni. Előfordul ugyanis, hogy a gyöngytyúk otthagyja a fészkét, elcsavarog és a tojások kihűlnek, megkárosodnak. A né­piesen tojásgyáraknak nevezett nagyüzemi tojótelepek egyre jobban ellátják feladatukat, így a tojásnak nincs nagy keletje a piacon. Ezért a kistenyésztők többsége a kettős hasznosítású, vagy csupán hústípusú tyúk­fajták iránt érdeklődik. Nos, a korai keltetésből származó csir­kék már lassan vágóérettek, változatosabbá tehető a heti ét­rend. Aki csak teheti, készítsen ki­sebb vízmedencét, úsztató! a baromfiudvarban. A ludak és a kacsák meghálálják a gondos kodást. A vízfürdő léte vagy hiánya nemcsak a tollazat mi­nőségét befolyásolja, hanem az állatok növekedését, fejlődését és takarmáayértékesítését is. Persze, ha módunkban áll, in­kább engedjük ki a víziszár­nyasokat a tóra vagy a folyó­vízre. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ilymódon akár felére csökkenthető a ta­karmányozási költség. A kis­libák már önállósították magu­kat, nyolchetes korban sort ke­ríthetünk a gyűrűzésre. A pézsmakacsa és az indiai futókacsa jól megvan vízfürdő nélkül is, de a legtöbb haszon- és díszkacsa csak akkor fejlő­dik megfelelően, és csak úgy lesz szép, ha rendszeresen tű­röd hét. A tenyészállatok és a növendékek különösen igénylik az úsztatót. Gyűrűzni nyolche­tes korban kell. Kedvező viszo­nyok között a hónap végén már jó vágókacsáink lehetnek. A pézsmakacsát tartók tudják, hogy kedvencük rendszerint félreeső helyeken rakja le tojá­sait. Nem kell kutatni a fész­két, jő kotlós, biztosan kikölti kicsinyeit. Ehhez harmincöt napra van szüksége. Májusban még általában tojnak a kacsák, de a tojás már nem a legmeg­Május a kisállat­­tenyésztésben felelőbb keltetésre. Továbbtar tásra föltétlenül az első költés­ből hagyjunk kacsákat, mert ezek őszig jól kifejlődnek és megerősödnek. Május elején kirepülnek az első galambfiúkák. Ha nem ta­lálnak vissza a galambházba, néhány idősebb galambot szár­nyalásra késztetünk, hogy be­csalják az eltévedt fiókákat a fészekre. A fiatalokat különös gonddal ápoljuk, etetjük, biszen az őszi kiállítások valamelyikén bizonyára szeretnénk bemutatni egy-két példányt. A meleg idd kedvez az élősködőknek, na­gyobb figyelmet kell fordítani az ellenük folytatott harcra. Az állatszállásban Biolit készít­ménnyel permetezhetünk, vagy egy csomag dohányt négy-öt li­ter vízben 24 óráig áztatunk, s a nyert oldattal pusztítjuk a kártevőket. Sokan még a fész­kekbe is tesznek egy csipetnyi dohányt vagy faharaut, hogy az alomban megbúvó és az állato­kat nyugtalanító parazitákat el­pusztítsák. A belső élősködők elleni harc alapja — az etető- és itató edények rendszeres tisztogatása. Május végén a ga­lambok ivóvizébe hat napon át Acinitrazolt adagolunk. Ilyen­kor persze meg kell akadályoz ni, hogy a galambok másutt igyanak vizet A fölkínált gyógyszeres víz ugyanis nem nagyoú ízlik nekik. A melg májusi napokon jót lesz, ha a kelés előtti napon, valamint kelés idején langyos vízzel bepermetezzük a költő­fészket A röpdében tartott ga­lamboknak sok zöldet kell adni. Igen előnyős a saláta etetése, mert sok vitamint tartalmaz. A zöldet kis drótkosárkákban ad­juk, s ezeket felfüggesztjük, mert a padlóra szórt takarmány fogyasztása nagyban hozzájárul a betegségek és az élősködők terjedéséhez. A rosszul nevelő szülők fiákéit 24 éráig áztatott szemesekkel etetjük, s gondos­kodunk az itatásukról is. Május derekán a hidegre leg­érzékenyebb egzoték is rüpdé­­be költöztethetők. Madaraink gyorsan megszokják az új kör­nyezetet és május végére fész­ket raknak. Főtt tojással kevert reszelt sárgarépát és csírázta­tott szemeseket etetünk. Kaná­rink már utolsó fészkét rakja. Fiókáit engedjük röpdébe, hadd erősödjenek, s fehérjében gaz­dag eledellel, kiadósán etes­sünk. Sok zöldet adjunk a ka­nárinak. A fölcseperedett fió­kákat nemek szerint elkülönít­jük és az „énekesekkel“ többet foglalkozunk. Ha még két cllést akarunk az idén, legkésőbb nyolchetes karban válasszuk el a nyúlffó­kákat, s az anyát tejképző ele­delek helyett tejtermelést csök­kentő takarmányokkal (fűzfá­ról, égerről, rezgő nyárfáról és nyírfáról szedett gallyakkal) etetjük. A növendékeket nemek szerint csoportokra osztjuk, s a bakokat egyesével helyezzük el, így nincs verekedés. A hiz­lalásra szánt egyedek négyhó­­napos korig együtt maradhat­nak. A választás, a takarmá­nyozásban eszközölt változás és az első vedlés megviseli az ál­latokat. Kiadósán takarmányo­­zunk, a ketreceket rendszere­sen takarítjuk, a növendékek­nek sok mozgást biztosítunk (kifutó). Választás után egy héttel a nőstényt pároztatjuk. A bakok erőnlétét zab etetésé­vel tartjuk fenn. A. zöld eteté­sére való áttérés folyamatos le­gyen, közben szénát is etes­sünk. Másodszor nyírjuk az an­­górákat. A gyapjút papírzsák­­ban vagy dobozban száraz, szellős helyen tároljuk, majd a Bystrá u Poličky-i Vlnená nem­zeti vállalatnál értékesítjük. A kecskéket hajtsuk ki a le­gelőre, de a választott gidákat lehetőleg külön legeltessük. A sok napfény, a szabad mozgás és a friss zöld kedvezően befo­lyásolja a szülők hasznosságát és az utódok fejlődését. (Kr) • ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> «8» «8» ♦> •> ♦> <♦ ♦> *> ♦> ♦> •> ❖ ♦> ❖ <♦ ❖ •> *1* *> <8* ❖ ♦> ❖ *8 Eredményes nyérctenyésztók A ultrai járásban másfél év­tizeddel ezelőtt kezdtek nyérc­tenyésztéssel foglalkozni, meg­lehetősen kis létszámú állo­mánnyal. Ma a járás egyetlen nyérctenyésztéssel foglalkozó efsz-ében több mint hétszáz nőstényt és mintegy háromszáz kant tartanak. Az állatokat hús­ipari és konyhai hulladékkal etetik, s lényegében erre a tényre alapozzák a tenyésztés ökonómiai eredményességét. A lovcei telepen jó tapasztalato­kat nyertek a húsipari és ba romfiiizemből származó, vala­mint a kifőzdékből, üzemi konyhákból és további élelmi­­szeripari üzemekből nyert hul­ladékok hasznosításával. Ter­mészetesen a gondozók hozzá értése és szorgalma, valamin! az állandó állategészségügyi felügyelet is hozzájárul a kivá­ló eredmények eléréséhez. A legutóbbi tenyészidényben pél­dául 3,5 fiókát választattak el nőstényenként! átlagban. Ilyen vagy ennél jobb eredményt ez idáig nem sikerült elérniük. Az állatok leölésekor nyert szőr­més bőröket helyben kezelik és szárítják. S hogy jól végzik munkájukat, arról mi sem ta­termesztési adottságokkal ren- felvásárló központot ttzemeltet­­delkező további dél-szlovákiai ni. Ezzel, gondolom, nagyban járásokban is érdemes lenne előmozdítanánk a kertbarát­kiépíteni a Szövetség termény- mozgalom, a háztáji zöldségter­­felvásárló és ellátó tevékeny- melés fejlődését, s lehetővé séget folytató szolgáltató háló- tennénk az évi gyümölcs- és zatát, létrehozni a Kertészeti zöidségszUkséglet hazai forrá- Szolgáltatások üzemegységeit, sokból történő nagyobb arányú s járásonként legalább öt-hat fedezését. állandó zöldség- és gyümölcs- Kádek Gábor núskodik jobban, mint az a tény, hogy a trutnovi Kara fel­vásárló vállalat a legmagasabb fölvásárlást árat fizeti az itt vásárolt gereznákért. Látogatá­sunk idején közel kétezer ki­váló minőségi gereznát szárí­tottak a speciális berendezések segítségével. Benőik ján telepvezetőtől ; megtudtak, hogy a szövetkezet tervszerűen továbbfejleszti n nyérctenyésztést. A tervek sze­rint jövőre megkétszerezik az alapállományt, hogy még több értékes prémet adhassanak a szűcsiparnak, s ezen keresztül a hazai és a külföldi piacnak. A fölvételen Gálikevá Helena eteti a nyérceket. Kép és szöveg: Matis Pavel.

Next

/
Thumbnails
Contents