Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-30 / 17. szám
A biztonságérzet növeli a termelői kedvet (Befejezés ez 1. oldalról.) és fokhagymát Is. Az utóbbi években tapasztalt értékesítési nehézségek miatt „leszoktak“ a kiskertészkedók a majoránna és a kelkáposzta termeléséról. Csupán kelkáposztából több száz mázsa piacképes árut kellett leszántanunk néhány évvel ezelőtt, mert senkinek sem kellett a kel. Most meg keresik a fölvásárlók a kelt is, meg a majoránnát is, de a termelők bizalmát nehéz újra megnyerni. ф Látom, az ndvaron lázai manka folyik. Egymás után érkeznek az ires és távoznak az áraval megpakolt tehergépkocsik. A fölvásárlók dicsérik a fölkínált primőröket. Mennyi zöldséget adtak el ez idáig? — érdeklődöm Keszeg Rozáliától, az özem fölvásárló központjának vezetőjétől. — A meleg tavaszi időjárás kedvezően befolyásolta a hajtató berendezések növényállományának fejlődését, így a fűtötten fóliaházakban is korán piacéretté vélt a zöldség — hangzott a válasz. — Március huszonnyolcadikén, tíz nappal korábban kezdtük a fölvásárlást, mint tavaly. Tíz nap alatt közel fél millió darab fejessalátát és több mint kétezer csomó retket adtak piacra közreműködésünkkel a {árán klskertészkedői. A városi piacokon és a községekben közvetlenül értékesített korai zöldségek mennyiségéről nincsen áttekin fésűnk, de a közellátás javításához ez úton is hozzájárultak a háztájit hasznosítók. A csehországi fölvásárlók az imént mentek el — természetesen jól megpakolva salátával, retekkel! Most még a Zelenina számára készítünk elő egy szállítmányt — 8100 fej salátát és 400 cső mó retket, hogy az ünnepek előtti bevásárláskor friss zöld séget vásárolhassanak a házi asszonyok . valamelyik távoli nagyvárosban. Az elhangzott kérdésre a vá lasz tehát egyértelmű: a Kerté izeti Szolgáltatások vállalaté nak létrehozása, a fölvásárlás ban észlelt problémák megöl dása növelte a kiskertészkedók biztonságérzetét, s ezáltal ked vezően befolyásolta a háztáji zöldségtermesztés fejlődését, jórészt ennek köszönhető, hogy az idén előreláthatólag 2470 tonnával több, összesen 4570 tonna zöldséget és gyümölcsöt kapnak a fogyasztók a komárnoi járás kiskertészkedöitöl. Az itt szerzett tapasztalatokból következik, hogy az ugyancsak kedvező gyümölcs- és zöldség-Czibor Béláékat a legeredményesebb kiskertészkedók között tartják számon Marcelován. Három korszerű fóliaházban közel 12 ezer fej salátát termeltek az idei tavaszon. Felvételünkön: a Zelenina számára készítenek elő — baráti segítséggel — egy nagyobb szállítmányt. Foto: —dek A gyümölcsösben. A gyűmölcsfákat csapadékszegény időben rendszeresen öntözni kell, hogy gazdagon teremjenek. A földet pedig gyakran porhanyitsuk, hogy kisebb legyen a párolgás. Igazítsuk meg a facsemeték kötözését: a túl szoros kötés bevág, a túl laza pedig lehetővé teszi, hogy a fa a támasztó karóhoz dörzsölődve megsérüljön. Május derekán gyakoriak a nagy lehűlések, idejében készüljünk föl a fagykár megelőzésére. A kései fagyokat károsodás nélkül átvészelő és túlságosan megterhelt fákon gyümölcsritkítást végzünk. Ha elmulasztottuk a fák téli Arborolos és Nitrosanos kezelését, most a későbben virágzó fákat virágbaborulás előtt és virágzás után is ajánlatos bepermetezni Metatlonnal (0,2 %). Ezzel a darazsak és levéltetvek ellen védekezünk. A gyümölcsöst áranként 2,5—3 kg ammónsalétrom mai és 6—8 kg szuperfoszfáttal vagy Cererittel trágyázzuk. Ellenőrizzük az oltások megeredését, s ha kötözéshes raffiát használtunk, vágjuk föl a kö tóst. A szamócásban már érnek az első gyümölcsök, kapálni nem tanácsos. Az indák egy hányadát távolítsuk el a növényekről, mert fölölegesen gyöngítik a termő tövet. A gyümölcsöket ajánlatos aláágyazni (pl. 10 cm-esre aprított búza- vagy rozsszalmával, gyaluforgáccsal stb.) Időszerű tennivalók A zöldségeskertben. Májusban igen gyorsan növekednek a gyomok, ezért ügyelni kell, nehogy nagyon elhatalmasodjanak és gátolják a növekedésben a kultúrnövényeket. Rendszeresen kapáljunk, tépjük a gyomot, vegyszereket csak végszükség esetén alkalmazzunk. Kapálás közben föllazítjuk a talajt, javítjuk a vízgazdálkodását. A karottát, petrezselymet, paszternákot és a feketegyökeret öt-hét, a retket pedig három centiméterre ritkítjuk. Jól bevált a szakaszos vetés, amikor az ágyáson szabadon hagyott sorokba néhány napos időközökben vetjük újra a karottát, retket, hónapos retket, nyári salátát, zöldbabot. A káposztaféléket, a paradicsomot és a paprikát fekete fóliával takart ágyásokba ültessük. A fólia alatt jobban fölme legszik a föld, elpusztulnak a gyomok és jobb a talaj vízgazdálkodása. A megüresedett melegágyba elvetjük a kései zöld ségfélék (karalábé, karfiol, káposzta stb.) palántanevelésre szánt magját. A hidegre érzékeny zöldségféléket fóliaalagút vagy fóliaház alá ültetjük. így a paprikáról és a paradicsomról mintegy tizennégy nappal korábban nyerhetünk piacképes termést. A szőlőben. Ha nem fenyeget fagyveszély és szépen fejlődik a szőlő, még permetezhetünk a le vélfodrosodást okozó atkák ellen. A Polybaritból egy, az Arafosfotionból 0,3, az Akaritionból pedig 0,07 százalékos töménységű permetlevet használhatunk. Folytatjuk a telepítést. Az oltványokat két szemre bekurtítjuk, a gyökérzetet visszavágjuk és nehéz földből meg tehéntrágyából készült kásába mártjuk, majd negyven centiméter mély gödrökbe ültetünk, melyekben már előbb elhelyeztük az érett komposztot. Utána tövenként tíz liter vízzel iszapolunk. Az oltványokat úgy helyezzük el, hogy a föld megüle pedése után az oltás helye öt centiméterrel a talajfelszín fölött legyen. A kiültetett oltványokat tizenöt centiméter ma gasan fölkupacoljuk. A termőszőlőt áranként 3—5 kg Cererittel fejtrágyázzuk, s a műtrágyát azonnal bekapáljuk a földbe. A virágoskertben. A száraz vagy rothadó részektől megtisztogatott dáliagumókat és kardvirág-hagymákat jól megtrágyázott földbe ültetjük. A dália igen érzékeny a hidegre, ezért inkább május dereka után, a hidegek elmúltával ül tessük. Szabadföldbe vetjük a kínai szegfűt és a harangvirágot, elültetjük a földlabdás tűlevelű, vagy örökzöld dísznövényeket és a rododendront. Telepítés után ajánlatos jól beöntözni a növényeket, s az árnyékolás Is jót tesz. Forró napokon vízzel szoktuk permetezni a frissen ültetett dísznövénye két. Május közepén dugványozással szaporítjuk az évelő dísznövényeket (pl. a krizantémot, lángvirágot, szarkalábat, cstllagvirágotj. Az előkészített erkélyládákba elültetjük a gumós begóniát, a muskátlit és a petúniát, de éjszakára még betakarjuk a ládát, hogy az esetleges fagyok kárt ne tegyenek a palántákban. A begónia inkább a félár nyékot kedveli, a muskátli pe dig a tűző napon fejlődik és virul a legszebben. A rózsákat fejtrágyázzuk. Egy négyzetméterre 6—8 kg Cereritet adunk. Ha levéltetveket észlelünk, 0,2 %-os töménységű Metation-oldattal permetezzük be a rózsát. (Cva) Jk BAROMFITARTÓK fő figyelme a növekvő baromfiak gondozására összpontosul. Az első keltetésből származó csirkeállományt már átválogathatják, a megfelelő egyedeket tizenkét-tizennégy hetes korban gyűrűzzük. A pulykákat is gyűrűzni kell. S ha már kézbe fogjuk az állatot, azt is vizsgáljuk meg, nincsenek-e rajta külső élősködők. A belső élősködők ellen — az állatorvossal együttműködve — féregtelenítést végzünk. A fiatal állatokat külön kifutóban tartjuk, s ha lehet, nemek sze rint elkülönítve, mert a kakasok tíz-húsz százalékkal több fehérjét igényelnek a napi adagban. A fehérje-szükséglet fedezését tej, különféle tejtermékek, hús vagy húsipari hulladékok, szántott élesztő, tojás, gabonafélék, lucernaliszt etetésével biztosítjuk. A fehérjehiány lassúbb fejlődést okoz, a fehérje túladagolása pedig drágítja a termelést. A kannibalizmusra hajlamos csirkékkel zabot etetüuk. Egyébként sok zöldet, párolt burgonyát, némi kukoricát és búzát adunk. A gyöngy tyúk rossz kotlós, eltojik, keresgélni kell a fészkét, de megéri, mert a tojásokat jobb más kotlóssai vagy géppel kikeltetni. Előfordul ugyanis, hogy a gyöngytyúk otthagyja a fészkét, elcsavarog és a tojások kihűlnek, megkárosodnak. A népiesen tojásgyáraknak nevezett nagyüzemi tojótelepek egyre jobban ellátják feladatukat, így a tojásnak nincs nagy keletje a piacon. Ezért a kistenyésztők többsége a kettős hasznosítású, vagy csupán hústípusú tyúkfajták iránt érdeklődik. Nos, a korai keltetésből származó csirkék már lassan vágóérettek, változatosabbá tehető a heti étrend. Aki csak teheti, készítsen kisebb vízmedencét, úsztató! a baromfiudvarban. A ludak és a kacsák meghálálják a gondos kodást. A vízfürdő léte vagy hiánya nemcsak a tollazat minőségét befolyásolja, hanem az állatok növekedését, fejlődését és takarmáayértékesítését is. Persze, ha módunkban áll, inkább engedjük ki a víziszárnyasokat a tóra vagy a folyóvízre. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ilymódon akár felére csökkenthető a takarmányozási költség. A kislibák már önállósították magukat, nyolchetes korban sort keríthetünk a gyűrűzésre. A pézsmakacsa és az indiai futókacsa jól megvan vízfürdő nélkül is, de a legtöbb haszon- és díszkacsa csak akkor fejlődik megfelelően, és csak úgy lesz szép, ha rendszeresen tűröd hét. A tenyészállatok és a növendékek különösen igénylik az úsztatót. Gyűrűzni nyolchetes korban kell. Kedvező viszonyok között a hónap végén már jó vágókacsáink lehetnek. A pézsmakacsát tartók tudják, hogy kedvencük rendszerint félreeső helyeken rakja le tojásait. Nem kell kutatni a fészkét, jő kotlós, biztosan kikölti kicsinyeit. Ehhez harmincöt napra van szüksége. Májusban még általában tojnak a kacsák, de a tojás már nem a legmegMájus a kisállattenyésztésben felelőbb keltetésre. Továbbtar tásra föltétlenül az első költésből hagyjunk kacsákat, mert ezek őszig jól kifejlődnek és megerősödnek. Május elején kirepülnek az első galambfiúkák. Ha nem találnak vissza a galambházba, néhány idősebb galambot szárnyalásra késztetünk, hogy becsalják az eltévedt fiókákat a fészekre. A fiatalokat különös gonddal ápoljuk, etetjük, biszen az őszi kiállítások valamelyikén bizonyára szeretnénk bemutatni egy-két példányt. A meleg idd kedvez az élősködőknek, nagyobb figyelmet kell fordítani az ellenük folytatott harcra. Az állatszállásban Biolit készítménnyel permetezhetünk, vagy egy csomag dohányt négy-öt liter vízben 24 óráig áztatunk, s a nyert oldattal pusztítjuk a kártevőket. Sokan még a fészkekbe is tesznek egy csipetnyi dohányt vagy faharaut, hogy az alomban megbúvó és az állatokat nyugtalanító parazitákat elpusztítsák. A belső élősködők elleni harc alapja — az etető- és itató edények rendszeres tisztogatása. Május végén a galambok ivóvizébe hat napon át Acinitrazolt adagolunk. Ilyenkor persze meg kell akadályoz ni, hogy a galambok másutt igyanak vizet A fölkínált gyógyszeres víz ugyanis nem nagyoú ízlik nekik. A melg májusi napokon jót lesz, ha a kelés előtti napon, valamint kelés idején langyos vízzel bepermetezzük a költőfészket A röpdében tartott galamboknak sok zöldet kell adni. Igen előnyős a saláta etetése, mert sok vitamint tartalmaz. A zöldet kis drótkosárkákban adjuk, s ezeket felfüggesztjük, mert a padlóra szórt takarmány fogyasztása nagyban hozzájárul a betegségek és az élősködők terjedéséhez. A rosszul nevelő szülők fiákéit 24 éráig áztatott szemesekkel etetjük, s gondoskodunk az itatásukról is. Május derekán a hidegre legérzékenyebb egzoték is rüpdébe költöztethetők. Madaraink gyorsan megszokják az új környezetet és május végére fészket raknak. Főtt tojással kevert reszelt sárgarépát és csíráztatott szemeseket etetünk. Kanárink már utolsó fészkét rakja. Fiókáit engedjük röpdébe, hadd erősödjenek, s fehérjében gazdag eledellel, kiadósán etessünk. Sok zöldet adjunk a kanárinak. A fölcseperedett fiókákat nemek szerint elkülönítjük és az „énekesekkel“ többet foglalkozunk. Ha még két cllést akarunk az idén, legkésőbb nyolchetes karban válasszuk el a nyúlffókákat, s az anyát tejképző eledelek helyett tejtermelést csökkentő takarmányokkal (fűzfáról, égerről, rezgő nyárfáról és nyírfáról szedett gallyakkal) etetjük. A növendékeket nemek szerint csoportokra osztjuk, s a bakokat egyesével helyezzük el, így nincs verekedés. A hizlalásra szánt egyedek négyhónapos korig együtt maradhatnak. A választás, a takarmányozásban eszközölt változás és az első vedlés megviseli az állatokat. Kiadósán takarmányozunk, a ketreceket rendszeresen takarítjuk, a növendékeknek sok mozgást biztosítunk (kifutó). Választás után egy héttel a nőstényt pároztatjuk. A bakok erőnlétét zab etetésével tartjuk fenn. A. zöld etetésére való áttérés folyamatos legyen, közben szénát is etessünk. Másodszor nyírjuk az angórákat. A gyapjút papírzsákban vagy dobozban száraz, szellős helyen tároljuk, majd a Bystrá u Poličky-i Vlnená nemzeti vállalatnál értékesítjük. A kecskéket hajtsuk ki a legelőre, de a választott gidákat lehetőleg külön legeltessük. A sok napfény, a szabad mozgás és a friss zöld kedvezően befolyásolja a szülők hasznosságát és az utódok fejlődését. (Kr) • ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> «8» «8» ♦> •> ♦> <♦ ♦> *> ♦> ♦> •> ❖ ♦> ❖ <♦ ❖ •> *1* *> <8* ❖ ♦> ❖ *8 Eredményes nyérctenyésztók A ultrai járásban másfél évtizeddel ezelőtt kezdtek nyérctenyésztéssel foglalkozni, meglehetősen kis létszámú állománnyal. Ma a járás egyetlen nyérctenyésztéssel foglalkozó efsz-ében több mint hétszáz nőstényt és mintegy háromszáz kant tartanak. Az állatokat húsipari és konyhai hulladékkal etetik, s lényegében erre a tényre alapozzák a tenyésztés ökonómiai eredményességét. A lovcei telepen jó tapasztalatokat nyertek a húsipari és ba romfiiizemből származó, valamint a kifőzdékből, üzemi konyhákból és további élelmiszeripari üzemekből nyert hulladékok hasznosításával. Természetesen a gondozók hozzá értése és szorgalma, valamin! az állandó állategészségügyi felügyelet is hozzájárul a kiváló eredmények eléréséhez. A legutóbbi tenyészidényben például 3,5 fiókát választattak el nőstényenként! átlagban. Ilyen vagy ennél jobb eredményt ez idáig nem sikerült elérniük. Az állatok leölésekor nyert szőrmés bőröket helyben kezelik és szárítják. S hogy jól végzik munkájukat, arról mi sem tatermesztési adottságokkal ren- felvásárló központot ttzemeltetdelkező további dél-szlovákiai ni. Ezzel, gondolom, nagyban járásokban is érdemes lenne előmozdítanánk a kertbarátkiépíteni a Szövetség termény- mozgalom, a háztáji zöldségterfelvásárló és ellátó tevékeny- melés fejlődését, s lehetővé séget folytató szolgáltató háló- tennénk az évi gyümölcs- és zatát, létrehozni a Kertészeti zöidségszUkséglet hazai forrá- Szolgáltatások üzemegységeit, sokból történő nagyobb arányú s járásonként legalább öt-hat fedezését. állandó zöldség- és gyümölcs- Kádek Gábor núskodik jobban, mint az a tény, hogy a trutnovi Kara felvásárló vállalat a legmagasabb fölvásárlást árat fizeti az itt vásárolt gereznákért. Látogatásunk idején közel kétezer kiváló minőségi gereznát szárítottak a speciális berendezések segítségével. Benőik ján telepvezetőtől ; megtudtak, hogy a szövetkezet tervszerűen továbbfejleszti n nyérctenyésztést. A tervek szerint jövőre megkétszerezik az alapállományt, hogy még több értékes prémet adhassanak a szűcsiparnak, s ezen keresztül a hazai és a külföldi piacnak. A fölvételen Gálikevá Helena eteti a nyérceket. Kép és szöveg: Matis Pavel.
