Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-30 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. áprili* 30. Megszilárdul a lakosság szociális- és létbiztonsága Az elmúlt hét végén Bratislavában ülésezett a SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS. A tanácskozást VILIAM ŠALGOVIC az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg és vezette. A kormánynak arról szélé jelentését, hogyan teljesítik a feladataikat a nemzeti bizottságok a szociális ellátás terén, KROCSÄNY DEZSŐ, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere terjesztette elő. Krocsány elvtárs beszámolója bevezető részében leszögezte, hogy a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa a gazdasági kérdéseken kívül nagy súlyt helyezett a fejlett szocialista társadalom további építésének szociális tényezőire. Pártunk szociálpolitikája elsősorban a lakosság életszínvonalának emelésére és szociális biztonságának megszilárdítására irányul. A szociális ellátásban részt vevő szervek között különösen fontos sze repük van a nemzeti bizottságoknak — állapította meg a miniszter. Állandó kapcsolatban állnak az állampolgárokkal, közvetlenül megvalósítják a párt és a kormány politikáját. Szorosan együttműködnek a gazdasági és a társadalmi szervezetekkel. Közvetle nül jogkörükbe tartozik a családok, a gyermekek, a nyugdíjasok ellátása 1976-ban a nemzeti bizottságok a szociális ellátásra 1 milliárd 347 millió koronát fordítottak, ebből 250 millió koronát a szociális intézetekre, és 120 millió koronát az idős állampolgárok ellátására. A továbbiakban ismertette a szociális ellátás fejlesztésének fő irányvonalát, amely a CSKP XV. kongresszusának határozataiból Indul ki. Az SZSZK 1976-ban állami költségvetésének több mint egy negyedét, vagyis csaknem 17 milliárd koronát irányzott elő a szociális ellátásra, ebből több mint 9 milliárdot a nyugdíjellátásra és 6 milliárd koronát a betegbiztosításra. Krocsány elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: Fokozott igényeket támasztunk a nemzeti bizottságok nevelőmunkájával szemben. Határozottabban kell fellépniük a társadalomellenes jelenségekkel, például a alkoholizmussal, a válásokkal, a gyermekek nevelését és táplálását elhanyagoló szülőkkel, az idősebbekkel és a rokkantakkal szemben tanúsított helytelen magatartás ellen. Egyre nagyobb társadalmi jelentőséget tulajdonítunk a családokról és gyermekekről ...való gondoskodásnak. Teljes mértékben respektáljuk azt az plvet. hogy a gyermekek nevelésében döntő tényező a család. A kormány külön súlyt helyez a dolgozó nők, anyák optimális élet- és munkafeltételeinek kialakítására. Ezért megkö veteli, hogy ne csak a nemzeti bizottságok, hanem a többi illetékes szerv és szervezet is biztosítsák azokat a szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik munkájukat. Ezután azzal a figyelemmel foglalkozott, amelyet társadalmunk az öregeknek szentel. Pozitívan értékelte az eddig elért eredményeket, majd leszögezte, hogy társadalmunk gazdasági, szociális és kulturális fejlődésének megfelelően tovább tökéletesítjük a róluk való gondoskodás rendszerét. Az SZNT bizottságainak közös előadója Anna Kretová, az SZNT alelnöke, a szociális- és egészségügyi bizottság elnöke volt. A beszámolót követő gazdag vitában tizenhét képviselő szólalt fel. Záróbeszédet Krocsány! Dezső miniszter mondta, majd utána a képviselők határozatot fogadtak el. A határozat megállapítja, hogy a CSKP céljainak sikeres teljesítése lehetővé tette a lakosság életszínvonalának emelését, a szociális ellátás rendszerének fejlesztését. A CSKP XV. kongresszusa további igényes feladatokat tűzött ki a szociális ellátás területén. Az életszínvonal valamennyi oldalának arányos fejlődésével, a \lét- és szociális biztonság megszilárdításával összhangban tovább fejlődik a gyermekes családokról, a fiatal házastársakról, az idősebb nemzedékről és a betegekről való társadalmi gon doskodás. A Szlovák Nemzeti Tanács Javasolja, hogy az SZSZK kormánya teremtse meg a feltételeket a gyermekes családok, a fiatal házasok, az idősek és a betegek szociális-gazdasági helyzetének további javításához, javítsa a nemzeti bizottságok szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét a szociális ellátás területén. Ügyeljen a szociális ellátásra előirányzott források és eszközök hatékony kihasználásra, és követelje meg, 'hbgy a gazdasági szervezetek is hozzájáruljanak a gyermekek és az idősek számára tervezett szociális teljesítmények építéséhez. Románia várja a turistákat Ezerkllencszázhetvenhét március 4- én este súlyos földrengés rázta meg a Román Szocialista Köztársaság délkeleti részét. A földrengés többhelvütt, különösen Bukarestben emberéletben és anyagiakban nagy károkat okozott. Románia történetében még nem volt hasonló méretű földrengés és.bizony az erőssége az ország több részén elérte a Richter-skála szerinti 7,2 fokot. A katasztrófa következtében 1590 volt a halottak száma s több mint tizenegyezren megsebesültek. Harmincötezer család maradt hajléktalanul, sok középület dőlt össze és jónéhány üzem megrongálódott s a kár meghaladta a tizenegy milliárd koronát. Sokan azt hitték, hogy Románia évekig nem heveri ki a nagy károkat. A földrengés óta még két hónap sem telt el, és már sokmindent rendbehoztak; eltűntek a romok, megindult az újjáépítés. A szocializmust építő Romániában testvérként fogott össze az ország népe és amellett, hogy anyagiakkal is jelentősen hozzájárultak a keletkezett károk helyrehozatalához, az ország különböző részeiről ezrek érkeztek — a gépek sokaságát küldték a romok eltakarításához —, akik szívvel-lélekkel dolgoznak, hogy az elemi katasztrófa által sújtott főváros és más helységek gyorsan újjáépüljenek. A szocialista országok együttérzése, erkölcsi és anyagi segítsége szintén jelentősen hozzájárul a károk gyors kiküszöböléséhez. (A Szovjetunió például legújabban egy házgyárat ajándékoz Romániának.) Ezelőtt két esztendővel árvízkatasztrófa sújtotta Románia sok részét. Akkor is voltak nehézségek, de az összefogás eredményeként, gyorsan eltávolították azokat és az Idegenforgalom 1975-ben elérte tetőfokát. A Román Szocialista Köztársaság jelentős bevételhez jut a virágzó turistaforgalom következtében. (Tavaly több mint hárommillió külföldi látogatott a román tengerpartra, a Kárpát hegyláncolat mesés tájaira, s az ország más vidékeire. A turisták 80 százaléka a szocialista országokból, 20 százaléka pedig a kapitalista országokból érkezett. Hazánkból 477 ezren tötöttek kellemes napokat a Feketetenger partján és más helyeken.) Ezért az elemi katasztrófa okozta károk kiküszöböléséhez jelentősen hozzájárul az idegenforgalom zavartalan lebonyolítása is. Egy nemrégen tartott sajtóértekezleten a Tatratour košlcel kirendeltségének szocialista brigádvezetője bejelentette, hogy felhívással fordultak az összes hazai utazási irodához, a román idegenforgalmi intézményekkel kötött szerződéseket teljesítsék száz százalékon felül, hogy ezáltal is hozzájárulhassanak a károk gyors eltávolításához. A román idegenforgalmi intézmények várják és különösebb gond nélkül tudják fogadni a külföldi turistákat. A Fekete-tenger partján (azon a vidéken nem volt földrengés) tíz turistaközpontban 120 ezer személyre van elszállásolási lehetőség, általában az ország többi turista központjaiban is több az ágyak száma. Az országban 250 ezer ágy van biztosítva a turistáknak — szállodákban és kempingekben — tizenötezerrel több, mint tavaly. A Román Szocialista Köztársaságban" ezernyi a látnivaló. A tenger ,a természeti szépségek mellett nagyon sok a történelmi nevezetesség, irodalmi emlék, nagyon gazdag a népművészet, s a múzeumoknak se szeri, se száma. A tenger partján és másutt ezernyi a szórakozási lehetősége, kitűnő az ellátás — s aránylag olcsó. Romániában a közeljövőben meginduló turistaszezónban egyaránt szeretettel fogadják a társas kiránduld csoportokat, és az egyéni turistákat. Az idegenforgalmi irodák, a vendéglátó üzemek mindent megtesznek azért, hogy a külföldiek jól érezzék magukat és kellemes emlékekkel térjenek vissza hazájukba. Tóth Di (Folytatás a* 1. oldalról.) hogy mégjobban követeljük meg az üzemektől, valamint az irányító szervektől feladataik fegyelmezett teljesítését. FELMUTATHATÓ TARTALÉKOK ősszel jelentősen túlszárnyaltuk az őszi búza, a rozs és a repce vetésterületét, azonban vagy 18 ezer hektárnyi gabonát ki kell szántani, ami annak a területnek felel meg, amellyel többet vetettünk. Egyébként az ősziek növényzete jó, sőt igen jó, habár egyes helyeken nagyon sűHí, ami megdőlést okozhat. E helyeken nagyobb a betegségek veszélye is, amire különösen ügyelni kell. Március ban a tavaszi munkák is jó ütemben indultak, azonban március végén és április elején a helyzet lényegesen leromlott. Egyes területek elvizenyő södése és az áradások miatt még vagy 67 ezer hektárnyi szántót nem lehet művelni. A csökkent hőmérséklet és a csapadék-túltengés lelassította, sok helyütt teljesen megállította a mezei munkákat. A fagyok komoly kárt okoztak a gyümölcsösökben, a kiültetett zöldségben és fékezték a vegetációt. Ezt a helyzetet nem szeretnénk túlbecsülni — mondotta Janovic elvtárs —, de lebecsülni sem. A legrosszabb lenne, ha emiatt igyekezetünk csökkenne vagy ezzel akarnánk elkendőzni egyéb, különösen szubjektív hiányosságokat. Vetni még lehet. Hogy a növénytermesztésben a terv irányszámait elérjük, 1 ényegesen fokoznunk kell a járási mezőgazdasági igazgatóságok gondoskodását afelől, hogy minden mezőgazdasági földterületet a legcélszerűbben kihasználjunk, csökkentsük az űn. bevetetlen földterületet, amelyből tavaly vagy húszezer hektárt számoltunk össze. A mezőgazdasági földterület kibővítését illetően 1976-ban — annak ellenére, hogy az 1975-ös évvel összehasonlítva a területcsökkenés kevesebb volt, — nem lehetünk elégedettek: tavaly a szántóterület 8266 hektárral csökkent. Az idén rendet kell teremtenünk a termőföld nyilvántartása terén az egyes üzemekben az ingatlan nyilvántartásával összhangban., “ Nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag és az ültetőanvag termesztésére, hogy a jövő év szükségletét fedezhessük. A jövő évben számolunk azzal, hogy csökken az a devízakeret, amelyet vetőmagok és ültetőanyag behozatalára fordíthatunk. Az idei évre csupán annyi műtrágya áll rendelkezésünkre, mint tavaly. Ezért a leggazdaságosabban kell kihasználni minden meglevő trágyát és tápanyagot, jobban kell kihasználni a szervestrágyát, elsősorban az istállótrágyát és a húgylevet. Ez különösen a kelet-szlovákiai kerület üzemeire érvényes, ahol az istállótrágyázásl tervet tavaly ősszel csupán 88 százalékra teljesítették. Az elmúlt évvel összehasonlítva javuló irányzat mutatkozik a herbicidek, a növényvédő vegyszerek terén, különösen a cukorrépa, a gabonafélék, a burgonya, a hüvelyesek és egyes zöldségfajták növényvédő vegyszereit Illetően. Azonban e mennyiség nem elegendő minden igény kielégítésére. Ezért jogos az a figyelmeztetés, hogy megfontoltan gazdálkodjunk a növényvédő szerekkel. Ebben az agrokémiai üzemek jelentősen szerepet játszhatnak, hiszen feladatuk nemcsak a szervezés, hanem elsősorban a termelést támogató szolgáltatások elvégzése. Ezért gyorsabb ütemben kell kiépíteni anvagiműszakt alapjukat. Fontos feladat a gépi eszközök, a szárítóüzemek és a takarmányprések jobb kihasználása. E téren jelentős különbségeket észlelünk az egyes járások és üzemek között. Például tavaly a 2lar nad Hronom-i Állami Gazdaságban a takarmányokat E—280-as kaszálógéppel 216 hektárról takarították be, viszont a Vei ký Krtlš-i (nagykürtösi) járás seóiankyi (szécsénykei) szövetkezetében 1169 hektárról. Nyugat-Szlovákiában tavaly minden egyes takarmányszérító (BS-6 szárító teljesítményére átszámítva) 1183,9 tonnás átlagteljesítményt mutattak ki, Kelet-Szlovákiában viszont 723 tonnát, míg a közép-szlovákiai kerületben csak 634 tonna átlag teljesítményt. A szárítók kétműszakos üzemeltetését a nyugat-szlovékíai kerületben 27 százalékban, Közép-Szlo, vákiában 19 százalékban, a keletj szlovákiai kerületben pedig 17 százalékban használták ki. Hasonló különbségek mutatkoznak a burgonyakombájnok, a cukorrépa-kiszántó és fejelő, valamint más gépek kihasználásában is. A munkaszervezés és a gépek kihasználásának jobb ellenőrzése segítheti elő, hogy a nagyüzemi technológia e sürgető kérdésében javulást eszközölhesssünk. Ugyanígy sokat segíthet az agronómiái fegyelem betartása. Ezt a múlt év eredményei igazolják, hiszen azonos1 feltételek között nagyon eltérő terméseredményeket kaptunk éppen az agrotechnikai színvonal különbözősége folytán. Következetes felelősséggel Mindent összegezve — mondotta Janovic elvtárs — ez évbes a tervezett gabonamennyiség mellett további 40 ezer tonna hüvelyest (ebből 35 ezer tonna takarmányhüvelyest) kell felvásárolni, ami a tavalyi mennyiség dupláját jelenti. A terimés takarmányok mennyiségét az 1976-os évvel összehasonlítva 21,6 százalékkal kell növelni a minőség és a választék szintjének fokozása mellett. További alapfontosságú feladat: az olajosnövényekből csaknem 60 százalékkal többet kell felvásárolni, mint az elmúlt esztendőben. A terv különös fontosságot tulajdonít a napraforgó vetésterületére, amelyből 4,5 ezer hektárral többet kell vetni, mint tavaly. AMIBŐL NÖVEKEDÉST KELL ELÉRNI Ján Janovic elvtárs az állattenyésztésről szólva kiemelten értékelte azt a tényt, hogy a múlt év során a szarvasmarha-állomány a szocialista szektorban 67 800 darabbal (ebből a tehénállomány 15 700), a sertésállomány 147 200 (ebből a kocaállomány 3700) darabbal növekedett. A szarvasmarha-tenyésztés terén kulcsfeladat az 1977-es év terve alapján a tehénállomány növelése 3,7 százalékkal, tehát a szocialista szektorban 18 100 darabbal, ebből a keletszlovákiai kerületben B,5 százalékkal. Ez év április 1-én a szocialista szektorban a tehénállomány növekedése csupán 13 400 darabot tesz ki, s így jelentős lemaradás mutatkozik az évi fejlesztési terv ütemében. A legtöbb probléma a terimés és az abraktakarmányok előkészítésében, valamint racionális felhasználásában mutatkozik. 1975-ben az aratás után irányt vettünk az abrak(akarmánytakarékosságra. Megállapíthatjuk, hogy mezőgazdaságunk dolgozóinak túlnyomó többsége helyesen értelmezte ennek az irányzatnak a fontosságát. Viszont bírálóan kell rámutatni: még mindig sok olyan üzemet találunk, ahol az abraktakarmányt nem az állatok hasznossági szintje, az újratermelési ciklus követelménye szerint adagolják. Az elmúlt év utolsó negyedében az abraktakarmány-fogyasztás egy liter tejre 0,42 kg, a szarvasmarha-hizlalásban egy kg súlygyarapodásra 3,11 kiló volt, de találunk olyan járást is, ahol még ennél többet fogyasztottak. Ügy véljük, hogy zootechnikusaink soraiban bizonyos gondtalanság lett úrrá, olvan nézet alakult ki, mintha az állam lenne köteles mindenki számára biztosítani azt a mennyiséget, amit feletet. Ez durva hiba. Amit most fogyasztunk, azt a nyári időszakban kell megtakarítani. Beszédének további részében Janovic elvtárs az élemiszeripar feladataival és fejlődési irányzataival foglalkozott. Megállapította, hogy az élelmiszeripari termékek minősége javuló irányzatot mutat. Külön kell értékelni azt is — mondotta —, hogy az egyes élelmiszeripari termelőegységek komoly erőfeszítést tettek a nyersanyag jobb értékesítése céljából. Komoly kérdést jelent azonban az építkezési beruházás, összegezve 11,3 százalékkal léptük túl az építkezési beruházásokra megszabott összeget, s emellett a beruházási akció teljesí tése nem volt egyenletes. Az 1976-os évi terv feladatul tűzte hogy mezőgazdaságunkban 75 olyan építkezést fejezzünk be, amelyeknek költségvetési összege meghaladja a tízmillió koronát. Ebből 17 építkezést nem sikerült befejezni a megszabott időben. < NÉHÄNY MEGJEGYZÉS A JAVADALMAZÄS KÉRDÉSÉHEZ Zárószavában a szónok foglalkozott egyebekközt a munkaerő és a munkatermelékenység kérdésével is. Megjegyezte, hogy az állami mezőgazdasági szervezetek többségében nem létesítettek kellő bérlapot. Így ebben a szektorban az átlagbérszint — az 1976-os évben — 1,4, az állami gazdaságokban pedig egészen 2,3 százalékkal lett kisebb mint a terv feltételezte. Az átlaghér 2,6 százalékos emelkedésével csökkent a munkatermelékenység kívánt üteme, mely mindössze 1,6, a teljesítmény pedig csak 0,8 százalékos emelkedést ért el. A termelési feladatok gyenge teljesítése, s a munkatermelékenység 1,9 százalékos elégtelen emelkedése idézte elő, hogy az átlagbér-emelkedés az élelmiszeriparban is lassúbb lett a kelleténél. Az állami tervben meghatározott 2,2 százalék helyett a bérek enyhén, vagyis csak 1,8 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdaságban s az élelmiszeriparban elért bérátlag enyhe emelkedése részben indokolt, hiszen a teljesítmények tekintetében nem született tervszerinti átlagos eredmény, másrészt ennek negatív hatása is van, mert nem teljesítettük a táv latokban meghatározott bérpolitikai célkitűzéseinket. A Jövőben ebből a szempontból is vizsgálnunk kell a helyzetet, s főleg hatékonyabbá kell tennünk a termelést. A szónok a szövetkezetek új racionális bérezési rendszerére is kitért. Elmondta, hogy a racionális bérrendszer hatékonyságát Jelenleg 159 szövetkezetben vizsgálják és 140 szövetkezetben pedig előkészületeket tesz nek annak kipróbálására. Megjegyzendő azonban, hogy ezen szövetkezeteknek a felkészítése jócskán elhúzódik. A járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok ezideig csak két javaslatot terjesztettek be, s eb bői az egyiket lehetett az illetékes állam bizottság elé jóváhagyás céljából beterjeszteni. Ez azt követeli, hogy több gondot fordítsunk az elő készítő munkálatokra, hiszen az Illetékes bizottságoknak a javaslatokat még május hónapban érdemben le kell tárgyalniuk. Legnagyobb problé máink a műszaki-gazdasági és a melléküzemági termelésben dolgozók ja vadalmazásában vannak. Az iparhoz és más termelőágaza tokhoz képest a mezőgazdaságban még mindig alacsony a javadalom (a bér) mozgórésze, ami lényegében csökkenti a bérrendszer hatékonyságát. Az is szükséges, hogy egyes vezető dolgozók részére a tervmutató kát túlsúlyban azok munkafeladatának a figyelembevételével szabjuk meg! A KEZDEMÉNYEZÉS ÉRTÉKE A miniszter elvtárs a jelenlevők figyelmét az ifjúság mezőgazdasági szaktanintézeti nevelésének, s a ká derhelyzet javításénak, valamint я munkakezdeményezés fellendítésének kérdéseire is felhívta. Megemlítette hogy a mezőgazdasági üzemek és až élelmiszeripar dolgozói a CSKP XV kongresszusának a tiszteletére több mint hatszáz millió korona értékű munkakötelezettséget vállaltak. Ennek a teljesítése az elmúlt évi kedve zőtlen időjárás következtében nem úgy sikerült, ahogyan szerettük vol na. Mindamellett a versenymozgalmai és a kötelezettségvállalást nagyon pozitívan kell értékelni, hiszen a szokottnál nehezebb feltételek közt pozitív eredményt hozott, a termelésben fis az ökonómiában enyhítette a szélsőséges időjárás következményeit. Jelenleg a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum keretében 8300 munkakollektfva, hatvanhatezer tagÍJ versenyez a „Szocialista brigád büszke cím elnyeréséért, s több mint háromszáznyolcvan racionalizáló komplexbrigád ötezernél több tag|a és ötvenhét „százezres“ kollektíva segftl a soronlevö feladatok sikerei teljesftéset. fni»Hbľnb azz ŔVb4n még igényesebb f- adatok várnak mezőgazdaságunkra mint a múltban. Ezért a kezdeményezésre minden munkaszakaszon na gyobb gondot kell fordítanunk A mozRalomból ki kell küszöbölnünk a gátló formalitásokat, tehát az emberek kezdeményezését a termelés döntő fontossággal bíró ágazataira kell irányítani, olyan „termetekre ahol a vállalatok, üzemek tertésTl«8 .te.líesttése nagyobb erőfeszítést követel. Nincs szükség arra, hogy ÍÄ.W Vagy ,árási természefü vállalásokat hirdessünk ki, szüksTMrLa-Zľnb*n’ hogy a NagX Otkóberi Szocialista Forradalom 60. évforduló nlrľ ťn*?Ie minden munkahelyen 3 á*°k s2Ülessfiiek, amelyek me tók a nagy évfordulóhoz, s a térszľieSľehnetôvén‘ÔS 8ikerek eléré8é‘ ,e‘ A szociálisa versenymozgalom egységesítése céljából együttműködünk a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottságával és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottságával. A versenymozgalom és a kötelezettségvállalások értékelésére közös pénzalapot létesítettünk, tehát a vállalásokat közösen szervezzük és értékeljük. Hasonló rendelkezést, szervezést és értékelést várunk a kerületekben, s a Járásokban Is. Azt a nézetet valljuk, hogy a jövőben mindennemű munkakezdeményezés szervezésében, serkentésében és értékelésében hasonló módon egységesen kell eljárni.
