Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-23 / 16. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) különösen előnyösek. A hőre lágyuló műanyagok bizonyos hőfokra felmelegilve képlékenyek, formálhatók, s ha kihűlnek, éjra megkeményednek. Ezt a tulajdonságukat többszöri felmelegedés ■tán is megtartják. Borftóanyagnak legelterjedtebben a polietilén és a PVC féliát használják. Igaz, hogy ezek csupán egy-két idényben használhatók, de olcsóbbak, mint a szilérd műanyagok. A PVC (polivinilklorid) például jóval alacsonyabb hőfokon lágyul, mint a polipropilén. A hőre lágyuló műanyagok mechanikai tulajdonságai a hőmérséklettől is függenek. Melegben lágyabbak, jobban nyálnak, nyomásállóségak és szakftősziládrságuk csökken, hidegben keményebbek, merevebbek. A polietilén a legkönnyebb és a legolcsóbb műanyagok közé tartozik, használata ezért igen gazdaságos. Hőállésága viszonylag jé. Mínusz M és plusz 80 Celsius fék között megtartja mechanikai tulajdonságait, a ez kertészeti szempontból igen kedvező. A műanyaglepel az üveget helyettesíti, ezért tulajdonságait az üvegével hasonlitjnk össze. Fényáteresztőképesség tekintetében az áj fólia — akár PVC, akár polietilén — kedvezőbb fényviszonyokat teremt a növény számára, mert fényátbocsátó képessége jobb, mint az üvegé. A fény összetétele alatta jobban megközelíti a külső fény összetételét, mint az üveg alatt. Fólia alatt a növények több kék és ultraibolya sugarat kapnak, ezért zömökebbek. Az átbocsátott fény mennyisége is több. A fóliás berendezéseknek nincs égykeretük, vázszerkezetük jóval köny■yebb, vékonyabb, ezért kevesebb árnyékot vetnek a növényekre. A fóliát minden évben Ajonnan és tisztán rakjuk fel, rendszerint ezért is jobbak a fényviszonyok a fóliaházakban. Ojabban sokat hallani a színes fólia használatáról. Külföldi kísérletek arra utalnak, hogy egyes zöldségfélék termesztésében használatuk kedvező lehet. A színes fólia érthetően kevesebb fényt bocsát át, hiszen a színkép egyes részeit kiszűri. A színes fólia tehát nem nyújt többet egyik színből sem. Hatása a fény összetételének változásában jelentkezik, viszont az átbocsátott fény mennyisége csökken. A fényáteresztő képességet a fólia erősítésére az anyagba szőtt üvegszálak is csökkentik némileg. Az ilyen erősített fóliák az eddigi gyakorlatban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt jobban szakadtak, mint az egyszerűek. Ennek oka a kétféle anyag különböző tulajdonságaival magyarázható. A fényátbocsátó képesség jelentősége inkább csak a fényszegény hónapokban (november közepétől február közepéig) és a fényigényes növények termesztésekor nagy. Tavaszra a használatban levő fólia ugyan homályosodni kezd, fokozatosan elpiszkolódik, viszont a fény intenzitása nagyobb, tehát a fólia fényáteresztő képességének csökkenése alig bír jelentőséggel. A fóliák napsugár és a fűtés nyújtotta hőenergiával való gazdálkodása a fényáteresztő képességnél is nagyobb figyelmet érdemel. Tény, hogy a műanyagok fizikai tulajdonságai e tekintetben kedvezőtlenek. A műanyaggal borított berendezésekben kevésbé érvényesül az üvegbázeffektus, vagyis az a jelenség, hogy a nappal gyűjtött meleget az üvegház éjszaka „fogva tartja“. Ez azzal magyarázható, hugy a nappal érkező hősugarak rövidebb hullámnak, s az üvegen áthatolva felmelegítik az üvegház talaját. Éjszaka viszont a talaj melege hosszhullámok formájában sugárzik ki, s ezeket a hullámukat az üveg visszaveri. A fólián ezek a sugarak könnyen áthatolnak, minek kövekeztében a nappal gyűjtött meleg nagy része éjszaka „elszökik“. E tekintetben a polietilén viselkedik a legkedvezőtlenebbül. A PVC hőgazdálkodása kedvezőbb, az üvegszállal erősített poliészteré pedig az üvegéhez hasonló. Ebből következik, hogy az egy réteg fóliával borított, fűtetlen berendezés csak a gyengébb éjszakai fagyok ellen védi az érzékeny növényeket, jelentős védelemre csak akkor számíthatunk, ha a nagyobb nappali besugárzásból elegendő hő tárolható az éjszakai kisugárzás pótlására. A fóliák hőszigetelése kettős takarással jelentősen javítható. A duplafalú fóliás berendezések hőszigetelése megegyezik a gyékénnyel takart melegágyéval. Páratartalom tekintetében a fólia kedvezőbb körülményekéi teremt, mint az Üveg, mivel tökéletesebben szigeteli a berendezés légterét a külvilágtól. A növények leveleiből és a talajon át közvetlenül távozó viz állandóan párás környezetet teremt a rendszeres szellőztetések kezdetéig. Szellőztetéskor a páratartalom rohamosan csökken. A fólia belső felületén lecsapódó „kondenzvíz“ a fény erősségét nem csökkenti jelentősen, mivel a vízcseppek csak szétszórják a fényt. A szórt fény pedig a növényzet részére kedvező. A hosszantartó, állandó páraboritás azonban csökkenti a fólia fényáteresztő képességét. A magas páratartalom kedvező hatású a palántaültetések után és a rosszul takart magvetések kezelésére, de óvatosságra is int, mivel a különböző betegségek megjelenésének a veszélye a téli fényszegény időszakban nagyobb. Ezért a rendszeres szellőztetésre a szokásosnál nagyobb gonddal kell ügyelni. Dr. LÄSZLÖ LÄSZLÖ Szakszerűség és rendszeresség X gyümölcsfák körültekintő gondozást, megfelelő növényvédelmet kívánnak. Különösen az almafák igényesek a mechanikai, de még inkább a vegyszeres növényápolásra. Sok kiskertészkedő nehezményezi, nem érnek semmit a mai vegyszerek, egész évben permetezünk, mégis beteg a fa, férges a gyümölcs. Van ebben egy jó adag Igazság, de nem úgy, ahogy sokan gondolják. A vegyi készítmények nem tökéletesek ugyan, de Jók. Teljes sikert persze csak akkor biztosítanak, ha szakszerűen és rendszeresen, mindig a kellő időben használjuk őket. Ezt a saját példámmal — vagy ha úgy tetszik kárommal — is bizonyítani tudom. A téli faápolást minden évben nagy gonddal végzem. Tudom, a jól végzett fatisztogatás és téli lemosó permetezés sok tenyészidőbeni bosszúságtól, munkától és többlet-munkától mentesít. A lemosó permetezést Nitrosannal és Arborollal végzem és különösen az idősebb, repedezett kérgű, az áttelelö kártevőknek jó búvóhelyet nyújtó fákat kezelem le alaposan. A tenyészidőben Is a vegyszeres növényvédelmet tartom legfontosabb tennivalóim egyiké nek. Tavaly mégis elkövettem egy hibát. Rendszerint hétnyolcnaponként szoktam permetezni a fákat. A múlt évbeD kevés csapadék hullott s úgy véltem, talán elég lesz ritkábban permetezni, hiszen az eső nem mosta le a permetlevet. Áttértem tehát a kéthetenkénti permetezésre. Vesztemre. Ősszel ugyanis kiderült, hogy kár volt takarékoskodni a vegyszerrel meg az idővel. Egyik-másik fán bizony férges lett a gyümölcs. Főleg a körték szenvedtek kárt. A gyümölcsök érintkezési helyén megbújtak a kártevők, s mire két hét múlva permeteztem, már befurakodtak a körtébe. Tapasztalatom: a hétnyolcnaponkénti permetezéstől akkor sem szabad elállni, ha történetesen egész nyáron egy szem csapadék sem hullik. S ez nemcsak a kártevőkre áll, hanem a betegségekre is! Sajnos, de azt is a magam kárán tanultam meg, hogy az ősszel egészségesnek látszó, tetszetős gyümölcs, legyen az alma vagy körte, csak úgy tartható el a tél végi vagy a tavaszi hónapokig, ha a tenyészidőben — különféle okokra hivatkozva — egyetlen esetben sem halasztottul el az éppen esedékes permetezést. További észrevételem, hogy még a legjobban bevált vegyszerek is csődöt mondanak egyszer, ha több éven keresztül, tehát huzamosabb ideig használjuk őket. Ügy látszik, a kártevők és a betegségeket okozó csirák idővel ellenállóvá válnak a használatos hatóanyagokkal szemben. Ezért évente, de legalább kétévenként cserélni kell a beszerezhető készítményeket. Tavaly a gyümölcsfákat Öithane, Topsin, Karathane, Metation és Arafosfotion elnevezésű szerekkel kezeltem. Vuxal lombф A Nové Zámky-i járásban 4200 lelkes tagja van a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének. Tavaly ismét derekas munkát végeztek. Jól megszervezték a gyümölcs felvásárlást, így az eredetileg tervezett 500 tonna helyett 780 tonnányi barackot kapott a közellátás ebből a járásból. (Gábris józsef) • Az SZGYKSZ TrebiSov— Orieüky-i alapszervezete a legfiatalabbak sorába tartozik. Tagjai tavaly márciusban vették birtokba a korábban kihasználatlan földterületet, s nagy buzgalommal láttak hozzá az új kerttelep kiépítéséhez. A nemrég megtartott évzáró taggyűlésen a fölszólalók többsége pozitívan értékelte a tagság és a vezetőség mólt évi tevékenységét, s örömmel számolt be termelési eredményeiről, tapasztalatairól és ez évi célkitűzéseiről. A szervezet nyolcvannégy tagja megegyezett, hogy bekerítik a kerttelepet, s megvédik munkájuk gyümölcsét az avatatlanoktól. Munkájuk eredmétrágyávai két -ízben permeteztem az almafákat. A kezelt Starking, Starkrimson és Jonathan almám, téli Esperes körtém gazdagon termett, szép és egészséges gyümölcsöket adott. Vehovský Pál, Štúrovo nyessége mellett szól, hogy időközben csaknem kétszázra nőtt a kiskertészkedés iránt érdeklődők száma a városban. Az alapszervezet tagjai a NOSZF 60. és az SZGYKSZ megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére értékes kötelezettséget vállaltak: az év folyamán személyenként tizenhat órát dolgoznak le társadalmi munkában a város és a kerttelep csinosítását szorgalmazó akciókban. (Miko f.) # Milanovcén 160 tagja van az SZGYKSZ alapszervezetének. Közülük húszán a fiatalok sorából kerültek ki, s a kezdéshez egy-egy gyümölcsfacsemetét kaptak ajándékba az idősebb kiskertészkedőktől. A szervezet tagjai tavaly másfélezer őrá társadalmi munkával segítették a község fejlesztési elképzelések megvalósítását. Az idén — az évfordulók tiszteletére — ezernyolcszáz óra társadalmi munka végzésére, valamint hatszáz facsemete kiültetésére tettek ígéretet a község kiskertészkedől. A nemrég lezajlott évzáró közgyűlés után rendezett borverseny eredménye szerint Száraz Ernő pincéjében található a legjobb bor a faluban. (szár) Értékelték A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének negyvenhárom főt számláló pribetai helyi szervezete is megtartotta évzáró taggyűlését. A szervezet tagjai három szakcsoporton belül nyulak, galambok és kaparóbaromfia к tenyésztésével foglalkoznak. Földes Tibor elnöki beszámolójából megtudtuk, hogy tavaly ismét a nyulászok mutatták iöl a legjobb eredményt. Többségük nagy csincsillát, újzélandi fehéret, francia ezüstöt, kosorrút és cseh tarka nyulat tart. Már néhány éve bevezették a vágónyulak fölvásárlását, munkájukat s kedvelő tapasztalatokat szereztek a nitrai Branko közöl mezőgazdasági vállalattal folytatott együttműködésben. Tavaly például ötvenkét mázsa nyűlhúst értékesítettek. Szép eredményt értek el a szaporításban is. A múlt év folyamán összesen 230 saját nevelésű tenyésznyulat törzskönyveztek, így nem okoz gondot a fajtatiszta tenyészanyag biztosítása. Nagy gondot fordítanak a betegségek megelőzésére is. Tizenkét hónap alatt kétszer oltották a nyuszikat a veszélyes myxomatózis ellen. A közeli falvakban, városokban rendezett kiállításokon rendszeresen résztvesznek. Sőtl Tavaly az apróóllatok brnoi nemzetközi seregszemléjén is eredményesen szerepeltek, méltóan képviselve a komárnoi járás nyúltenyésztőit. A baromfitenyésztők is eredményesnek mondhatják a múlt évet. Több kiállításon sikerrel szerepeltek. Főleg pecsenyecsirkéket, sávozott és vörös plimatot tartanak. A szükséges tenyészanyagot rendszeresen beszerzi az érdeklődők számára a szervezet. A szervezet tagjai közül csupán Czetmayer Imre foglalkozik galambászattal, hegyes, római és postagalambokat tart. A szervezeti élet szép példája Remcsak a tenyésztői munka színvonalának javulásában mutatkozik meg. hanem a társadalmi és a politikai életben, tevékenységben is. A kisállattenyésztők а XV. pártkongresszus tiszteletére színvonalas kiállítást rendeztek a községben. A községszépítési elképzelések megvalósítását háromszáz, az új óvoda mielőbbi felépítéséi pedig kétszázötven óra társadalmi munkával segítették. Az elkövetkezőkben tovább szeretnék javítani a tenyésztői munka színvonalát és eredményeit, s megpróbálják megnyerni a község fiataljait is ennek a nemes kedvtelésnek. MISAK RUDOLF a befogott halak akváriuraban tartása és céltudatos tenyésztése csaknem ezeréves múltra tekint vissza. Elsőként Kínában a kárász egyik változatából, az ezüstkárászból több színpompás, formagazdag változatot (pl. fátyoltarkú, piros ás fekete színű teleszkóp szemű, oroszlánfejü stb.) tenyésztettek ki. Az évszázadok folyamán óriási fejlődésen ment ái az akvarisztika. A kezdetben használt egyszerű üvegedényt idővel fölváltotta a korszerű akvárium, amelyben már könynyebb biztosítani a betelepített halaknak és vízinövényeknek megfelelő életkörülményeket. Ha akváriumról beszélünk, általában téglalap alakú üvegedényre gondolunk. Az akvárium készülhet öntött üvegből, de vannak fémvázas, sőt újabban ragasztott akváriumok is. Az öntött üvegből készült víztartályokat bármely üvegárut forgalmazó szakboltban vagy akvarisztikái kellékeket árusító boltban beszerezhetjük. Ezek a víztartályok általában kis méretűek, inkább csak a szaporítás idején használatosak. Egyre inkább kiszorítja őket a használatból a ragasztott akvárium, mert az öntött üvegen keresztül természetellenes, gyakran torz képet látunk. Az öntött akváriumok további hátránya, hogy idővel — néha pár hónapon belül — megpattannak, megrepedeznek, végül szétesnek. Ez ellen részben úgy védekezhetünk, hogy az akvárium alá puha anyagot (szövetet, pokrócot stb.) helyezünk. A fémvázas akvárium alakja és nagysága mindig attól függ, milyen célra használjuk és mekkora szabad hely áll rendelkezésünkre a lakásban. Szaporító tenyésztésre és úsztató akváriumnak az alacsony és széles fémvázas víztartályok fe lelnek meg legjobban. Csakis az az akvárium válik lakásunk igazi díszévé, amelyben szinte mindig látjuk ha Iáinkat, könnyen megfigyelhet jük mozgásukat, táplálkozásukat, civakodásaikat, majd szerelmi játékukat, tehát az egész életüket. Ezen alapelvet szem előtt tartva elmondhatjuk, hugy a 88—70 X 30 X 25, a 80X35X30, vagy a 90—120X40X30 centiméteres akváriumok a legszebbek, a legmutatósabbak. Vagyis a keskeny és hosszú üvegedények felé kell orientálódnunk Az említett méreteknél az első szám az edény hosszát, a második a magasságát, a harmadik pedig a szélességét jelöli. után az üvegezés következik. A katvan literes tartályok falát 4, a százliteresekét 5, a százhatvan literesekét pedig 6 mm-es üvegből készítjük. Az ennél nagyobb akváriumok még erősebb üvegből készülnek. Egy 400— 500 literes víztartály már 10 mm-es üvegfalat igényel. Ügyeljünk rá, hegy a kiválasztott üveglapok hibátlanok, karcolástól és buborékoktól mentesek, tehát jó teherbírásnak és valódi képet nyújtók legyenek. Az akvárium üvegezéséhez mindig míniumos gittet használunk. Az üveget mindig gipszbe Akváriumkészítés - házilag Egyes díszhallájtáknak más, nagyobb igényük van. A közkedvelt vitorláshal (P. scalare) példán! az 50—70 centiméter magas vízoszlopban érzi magát legjobban. A fémvázas akváriumok készítéséhez felhasznált fém kellékek erősségét a készülő akvárium nagysága határozza meg. Kis akváriumot ne készítsünk tál erős, széles vasvázzal, mert ez rontja az esztétikai hatást A nagyobb méretű, nehezebb víztartályhoz viszont megfelelő erősségű fémvázat kell készíteni, hogy elbírja a súlyt. A hatvan literesnél nem nagyobb akváriumok vázát 20 X 20, a száznegyven literesekét 30X30. az ennél nagyobbakét pedig 40X40 mm-es fémből készítjük A hegesztés sima és tökéletes legyen, mert a kiálló részek a piha gitten keresztül érintkezésbe kerülhetnek az üvegfallal, s azt az erős nyomás hatására elpattanthatják. A kész keretet megtisztítjuk az esetleges rozsdától, majd rozsdásodást gátló (míniumos) festékkel lefestjük. Száradás után a keretet kívánt színűre festjük. Ezakvárium? Fémváz nélkül, szilikon-kaucsuk ragasztók segítségével. Igen jól hasznosítható például a hazai Lukopren, vagy az NDK-beii Cenusi) nevű ragasztó. Az üveg vastagsága negyven literig 4, hatvan literig 5, száz literig 6 mm legyen. Л 300 literes akváriumhoz 9— 10 mm-es üveget használhatunk. Ragasztásos eljáráskor még nagyobb gonddal válasszuk meg az üveget. A megfelelő nagyságú üvegtáblák vágásakor a lehető legpontosabban mérjünk és vágjunk, hogy az egymásra helyezett táblák egymásra merőlegesek legyenek. A vágási felületet vizes csiszolóval ajánlatos ledörzsölni, érdessé tenni, majd tiszta benzinnel vagy acetonnal lemosni. Egy 60X30X25 cm-es víztartály elkészítéséhez 1 db 00X25 cm-es (fenéklap), 2 db 80X30 cm-es (első és hátsó fal), valamint 2 db 30X24 era-es üveglapra van szükségünk. A fenéklapot az asztalra helyezzük, erre nem kenünk ragasztót. Utána a két nagyoldal alsó élét bekenjük ragasztóval. A kisebb tubusból kézzel nyomjak ki a ragasztót, a nagyobb, 700 gr-os hengeres tnbusbó] e célra készült felhordó pisztoly segítségével juttatjuk az élekre a ragasztót. A két kisebb oldalnak vágott üveglapoknak három élét ragasztózzuk be. Rövid ideig szárítjuk a ragasztót, majd a fenéklap szélére helyezzük az egyik nagy oldalfalat, utána a két kisebbet, végül a negyedik, ismét nagy üvegtáblát. Vigyázat! Ha más módszerrel illesztjük össze az üvegeket, az oldalak mérete megváltozik. A ragasztó 12—24 éra alatt köt meg. Utána az üveglapok közül kinyomódott ragasztót zsilettpengével távolítjnk el az üvegekről. A kész akváriumot feltöltjük és megfigyeljük, nem talál-e magának utat a víz a ragasztásban. Ha igen, kiürítjük az akváriumot, s a megjelölt helyet száradás után ismételten bekenjük ragasztóval. Megismételjük a vízprébát, s ha elmarad a szivárgás, készülődhetünk a betelepítéshez. t KOBOLKA LÄSZLÖ, Baji ágyazzuk és nem a puszta vasra helyezzük. A derékszögű tartóvasra gittből gyúrt hurkákat helyezünk, majd belenyomjuk az üveget. Először a tartály alját üvegezzük, tehát elsőként a fenéklapot helyezzük be. Utána az üveg fenéklap és a tartóvas találkozásához ismét gittet teszünk, s behelyezzük a homlokfalat és a hátsó üveglapot. Ismét gittezés következik, s helyére kerül a két kisebb oldalfal is. A beüvegezett akváriumot néhány napig állni hagyjuk, hogy megkeményedjen a gitt. Ha azonnal feltöltenénk a tartályt — föltételezve, hogy jól dolgoztunk — lehet, hogy nem kezdene folyni, de a még pnha gittet a belső nyomás kiszorítaná az üveg mellől, s az első vízcsere alklamával kilazulnának az üveglapok, minek következtében az újratöltés után esetleg szivárogni kezdene az akvárium. Tehát, inkább várjunk, amíg megkeményedik a gitt! Közben kívül-belül tisztítsuk meg az akváriumot. A víztartályban gitt ne maradjon! Hogyan készül a ragasztott
