Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-23 / 16. szám

1877. áprllle 23. SZABAD FÖLDMŰVES. Környezetvédelem Kornnkban, a kiteljesedő ipari for­radalom századában, az embert tevé­kenység nyomában járó környezet­rombolás üteme rendkívül maggyor­sait. Világméretévé vált környezeti válság bontakozott ki, amely a népe­sedéssel, a rohamos urbanizálódással. a növekvő ütemé iparosodással szoros kölcsönhatásban van. Az emberi környezet válságának legsúlyosabb jellemzői — Immár vi­lágméretben — a víz minőségének romlása és a vízkészletek rohamos csökkenése, a levegő szennyezése az Ipari tevékenység, az energiaterme­lés. a motorizáció, a közlekedés „eredményeképpen“, a talaj pusztn­­lása és szerkezetének romlása, az építkezések és a mezőgazdaság nehéz­­gépesítése nyomán, a vegyszerek ve­szélyes feldésnlása a vízben, a talaj­ban. a növényzetben, majd a táplálék­lánc végén az emberi szervezetben. Mind nagyobb gond a szennyvizek tisztítása, az ipari és háztartási hul­ladék ártalmatlanítása, a várnai zaj- és más urbanizációs ártalmak kivédé­se, a stresszhatások kiküszöböláse. Elodázhatatlan a természeti környe­zetvédelem, az élővilág megbomlott egyensúlyának helyreállítása, a bá­nyászat és építészet okozta „sebek“ gyógyítása a földfelszínen a termő­talaj éa a tájvédalma érdekében. A természetben rablógazdálkodást foly tató ember állat- és növényfajok szó zait írhatja visesavonhatatlanni vesz teséglistára, s hogy m a szomorú névsor ne gyarapodjon, a természet­­védelmi területeken, a nemzeti par­kokban kell megőrizni mindazt, ami még megmaradt. A környezetvédelem —- az a fentiek­ből la kitűnik — rendkívül összetett. A vele kapcsolatos feladatok már csak egy sor tudományág összehan golt, egységes szemléleten alapnló munkájával oldható mag. A környe­zeti válság korunkban világméretűvé vált. Ezért a környezeti ártalmak csökkentése, az ellenük való haté­kony védekezés megszervezése nem oldható meg egy-egy országon belül, hanem feltétlenül szoros nemzetközi együttműködést kíván tudományos, gazdasági, szervezeti, oktatási, jogi, politikai s más vonatkozásban egy­aránt. Ezt tükrözik az ENSZ és szer­vezetei, valamint a KGST konferen­ciái, ajánlásai, akciói a más össze­hangolt. nemzetközi együttmfiködéien alapuló intézkedései is. Ebből e tevé­kenységből basánk, gazdasági lehető­ségeinkhez mérten, sokoldalúan kive­szi részét. A hatékony környezetvédelem nem nélkülözheti a társadalom aktiv rées­véteiút, a környezeti kultúra kialakf­­tésát, a környezetvédelmi erkölcs megteremtését. Mindebben jelentős szerepe van mir a közművelődésnek is, amely sajátos eszközeivel össze­függéseket fettárú, reális, modern Is­mereteket közvetíthet mind a szak­emberek, mind a nagyközönség szá­mára. E bonyolult témakörben veié tájékozódás a modern mfiveltség szer­ves része, éppen úgy jelentős, mint a korszerű tndományos, gazdasági, politikai vagy mús ismeretek megszer­zése. Ezekkel az ismeretekkel össze is fögg, mert a környazetvédeielam témakörében természeti, múszaki, gaz­dasági. jogi. politikai, sőt etikai ás világnézeti tényezők ötvöződnek rend­szerré. Az ember és környezete kö­zötti kölcsönhatást nem hagyhatjnk többé figyelmen kivö) séiyos követ­kezmények nélkül. Ismernünk kell azokat a főbb problémákat, amelyek­kel az emberiségnek ma szembe keli néznie, hiszen sáfárai vagyunk annak a bolygónak, amely az egész ismeri világegyetemben barátságos az élet iránt. Ami kezünkben van letéve min­den ismert élőlény jövője. Ha bölcsen használjuk fel Ismereteinket, az élet tovább létezhet bolygónkon, s az em­beriség nyugodtan nézhet a jövőbe.-rp-A Margitszikla meséje — SZLOVÁKIA Annak a hatalmas sziklatömbnek, mely a strečnot szorosban Alija útját a Vág hullámainak — Margita IMar gitszikla) a neve. Szlovák dolgozó testvéreink Besná skálának I Bőszsziklának) ts nevezik, mégpedig teljes joggal. A két ős­­anyag, а кб és a víz ezen a sziklán valóban vad, káprázatoson bősz ké pet mutat. A szűk mederbe szoruló víz vad erővel támad neki a sziklá­nak. ez azonban állja az ádáz harcot, s ezüstös habfoszlányokká változtatja a zöld víztömeget. Mtért Ilyen bősz a víz a Margttsilklándl? Van oka hara­gudnia, ha megismerjük az okát, me­lyet a Vágvölgy egy szép, régi mon­dája őriz. A két szomszédvár, Streöno és St. Hrádok alatt szelíd szlovák falvak húzódnak meg. Egyikben élt az élve­teg özvegy, aki bár urát nemrégiben veszítette el, máris rávetette szemét a fiatal szolgalegényre. Mert valaha ez így volt, a szegénynek szolgálnia kellett, ha meg akart élni. Csakhogy a fiatal szolgalegény már rág megta­lálta szive választottját, mégpedig az özvegy mostohalányában, akit Margit­nak hívtak. Az özvegy akkor sem szerette Margttot. amikor még élt az ura. akinek első házasságából szár­mazott Margit. Most pedig, hogy férte meghalt, még jobban utálta a mostoha­leányt. Hát még akkor, amikor rájött arra. hogy a fiatalok szeretik egymást! Mert a két lenézett emberi lényben a szerelem egyre nőtt. Szörnyű bosszút eszelt kt. de ehhez egy Ideig alakoskodnta kellett. Mézes­mázos szavakkal fordult tehál Margit hoz, megmagyarázta, hogy egymásra vannak utalva a házban, semmi értei то sincs, hogy haragudjanak. Aztán MONDAVILÁGÁBÓL — meg 6 tulajdonképpen nem ts harag­szik! Hajlandó ezt be ts bizonyítani. Túrócl rokonaihoz készül holnap haj­nalban, Margttot ts magával vtszi. Margit lelke tiszta volt, mint a ga­lambé, dehogy is gondolt 6 ármányra. Örült, hogy élete jobbra fordult, és gyanútlan Indult el az útra a mosto­hával a Vág mellett. Nem sokáig ha­ladtak együtt! A bősz sziklánál a mostoha hirtelen a vízbe taszította a mit sem sejtó lányt. Az egy ideig küszködött a hullámokkal, de az ör­vény rövidesen a fenekére rántotta Amikor a mostoha néhány nap múlva hazatért, azt mondta a faluban, hogy Margit a túrócl rokonoknál maradt. — Elfelejti majd a legény — gon dolta magában, — én meg majd köz­ben behálózom őt. Dehát nem így történt. A szolgale­génynek gyanússá vált a história, hl szén tőle Margit el sem búcsúzott. Márpedig, ha hosszabb időre ment el, nem tette volna meg, hogy szereimé tői el se búcsúzzék. Csakhamar más is történt. Néhány nap múlva a viz a Bőszszikla partvidékén kivetette Mar­git holttestét. Arca fehér volt, szeme üveges, hajába pedig a hínár fonta meg a sokszor megálmodott menyasz­­szonyt koszorút. — Biztos akkor esett a vízbe, ami­kor Túrócből hazafelé tartott — ma­­gyarázgatta a mostoha a holttest köré összegyűlt falusiaknak a parton, de hirtelen hőkölni kezdett. A szolgale­gény tartott feléje merev léptekkel. — Hazudsz! — mondotta lassan. — Te ölted meg, te dobtad a vízbe. De most, te is ugyanezen halállal pusz­tulsz el! — megragadta a kiáltozó mostohát, s vonszolta a part felé. A mostohának senki sem segített, bár­mennyire kiáltozott. Amikor a szolga legény a vízbe Igyekezett dobni, a mostoha olyan görcsösen kapaszko­dott bele, hogy a legényt ts magával rántotta. Mindketten a vízbe fúltak, az említett szikla alatt. Hármójuk lelte Itt halálát, azért ilyen haragvóak a hullámok ma Is! A Margitszikla úf meséjét az élet írja. A valóság az, hogy ezt a haragos vizet folyamatosan szabályozza az ember: a 12 vízlépcső nagy része már készen >t111, a folyó medre hatalmas víztárolókká szélesült, s a haragos víz turbinákat hajt, amelyek az emberi jólétet és a békét szolgálják. Ezért szebb talán a Margitszikla új meséfe, mint a régi. Mértonvölgyi László hogy a gyorsírást.. amit évről­­évre sokan megtanulnak az is­kolában, még az időzzámftá­­sunk előtti BO-as ívekben talál­ták fel? Ciceró, a hires római államférfi egy görög származá­sú rabszolgának diktálta leve­leit, híres beszédeit. Tiro lágy viasszal bevont írétéblára he­gyes irévesszővei karcolta a so­rokat. Szabad idejében azon fá­radozott, hogy a munkáját meg­könnyítse és ez sikerült is neki. Magyarországon Mátyás ki­rály volt az első uralkodó, aki­nek gyorsfrássál jegyezték a szavait... A mai gyorsírók száz­húsz — háromszáz szótagot fr­- nak le percenként. ÁPRILIS — MÁJUS kelte nyugta kelte nyugta 1 6. p. 6. p. 6. p. 6. p Április 25 Hétfő MARK MAREK 4.38 18.47 9.41 — Április 2> Kedd ERVIN JAROSLAVA 4.38 18.49 10.41 0.35 Aprllia 27 Sserda ZITA JAROSLAV 4.35 18.50 11.44 1.09 Április 28 Csütörtök VALÉRIA JARMILA 4.3S 18.51 12.51 1.41 Április 29 Péntek PÉTER LEA 4.31 18.53 14.01 2.12 Április 30 Szombat KATALIN anastAzia 4.29 18.54 15.13 3.41 Méjns 1 Vasárnap Munka ünnepe Sviatok práce 4.28 18.56 16.28 3.12 Gyermeksarok a szobában A gyermekszobák többnyire szűk alapterületét Jől kell kihasználni, hi­szen a mozgékony kisiskolásoknak még sokkal több hely kell a játszás­hoz, mint a pihenéshez, a ruhájuk átrakodásához. Ezért jő, ha fekhelyük és szekrényük viszonylag kevés helyet foglal el a szobában, öt­letadóul kis területen kialakít­ható fekhely-tárolóhely kombi­nációt mutatunk be. Helykihasználás szempontjá­ból az emeletes ágyak felállí­tása célszerű. A magasabbik ágy kerete (az alsóé is) 20 mm vastag deszka. Alja szintén be­­deszkázott, az tartja a 6—10 cm vastag habszivacsbetétet. (Ter­mészetesen kész heverő Is „rá­telepíthető“ az alsó vázra.) Az ágyat feltétlenül erős alapra kell helyezni. A váz 20 mm vas­tag bútorlap lehet. A két oldalon túl, középen, még két válaszfal kaphat helyet. A bal oldali, ajtós szekrénybe kerülnek a ruhák. A középső részt fiókok töltheti ki, s helyet adnak az A att aga aga aga at alsóneműnek, játékoknak. A bal oldal! üres részbe tolható be a „félemeleti“ fekhely vége. Az alacsonyabb ágy alá csak fiőko kát célszerű építeni, hiszen a két gyermek ruhája elfér az akasztós szekrényrészben. Mivel gyermekbútorról van szó. a fa részeket fessük be élénk szfnüre. hogy az új bótor vidámságot árasz­­szón. (Dobos—Bágyt) >❖♦>❖❖❖❖ ❖ •> •>♦> •> <• •!••><►♦> ‘H ❖♦M* »>❖❖»> •> •> * VÍZSZINTES: 1. E nélkül nincsen élet. 3. Magyaror­szági hűtőgép-már­ka. 7. Szigligeti személyneve. 10. Mássalhangzó ki­ejtve. 12. Betegség jele. 14. Argon vegyjele. 15. Ezen a helyen. 17. Du­haj. 19. Nemzetközi segélykérő Jel. 20. Nem valódi. 21 Sportág. 22. Nagy­község Budapest mellett. 23. Kopasz. 26. Tágas közleke­dési hely. 28. Is­meretlen adakozó névjele. 30. Hullat. 32. Nedv. 33. Hirte­len ötlet, (színda­rabban). 34. Kisebb tréfás elbeszélő műfaj. ■ 35. Létezik. 36. Egyszerű gép. 38. Fehér durva vászon. 40. Kettős mássalhangzó. 41. Magyar Optikai Művek. 43. Öltözők. 45. Folyó a Dunántúlon. 47. Arany franciául. 49. Francia névelő. 50. Vá­ros Lengyelországban. 52. ... hárfa, szélhárfa. 53. Kerület. 55. Hiányos nyél. 56. Arra a helyre. 58. Egy an­golul. 61. Szlovák személyes névmás. 63. Keresztül. 64. Káposztaféleség. 65. Vége ellentéte. . 67.. Patakocska. 66. Olasz névelő. 69. Hálával emleget va­lakit. 70. Földféleség. 71. Megszólítás. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Gyógykenőcs. 4. Igekötő. 5. Ё- pület. 6. Mutatószó. 8. Igen oroszul. 9. Az idézet harmadik része. 11. Latin „és“. 13. Időmeghatározás. 15., Lista közepe. 18. Puskarész. 17. .Világifjű­­sági Találkozó. 18. Csapadék. 24. Név­elő. 25. Az idézet második része. 27. Véredény. 29. ... nek ikerszava. 30. Volt görög politikai párt. 31. Sötétség szlovákul. 32. Régi súlymértek. 37, Ételízesítő. 39. Irány. 41. Védett kikő­­tőgát. 42. Magyarországi könyvktadö vállalat. 43, Erdei emberke. 44. Mu­zsika. 48. Ion kétharmad része. 48 Egyiptomi napisten. 49. Háziállat. 51 Kettős mássalhangzó. 54.........Eyre, Bronte Ismert regénye. 57. Orosz he­lyeslés. 59. Gyarapszik. 60. A hang­erősség mérésének egyik egysége. 61 Öreg angolul. 62. Ajtórész. 63. Ártal­mas. 64. Mely személy. 85. Tova. 66. Tojás németül. Beküldendő a függ. 1., 25. és 9. szá­mú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 13. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: 32 éve szabe­­dult fel Bratislava, Szlovákia fővá­rosa. Könyvnyertesek: Hornyák Ilona, D. Semerovce (Alsöszemeréd), Molnár Márta, Sirkovce (Serke). Erdélyi Ká­roly. Trstlce (Nádszeg). ❖ ♦> •> ❖ *> ❖ * ❖ ❖ •> •> ♦> ❖ •> ❖ * ♦> ❖ •> ♦> * •:< ♦> »>

Next

/
Thumbnails
Contents