Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-23 / 16. szám
SZABAD FOIiDMOVES 1977. április 23. 4 A demokrácia megszilárdítását segíti elő A szövetkezeti tagok panaszainak elintézése, javaslatainak felterjesztése A dolgozók panaszainak, jelentései nek és javaslatainak helyes, ideje koréni és következetes elintézési jog- és érdekvédelmüket segíti elő megszilárdítja a szocialista törvé nyességet, fontos eszköz a bürokrácU elleni harcban és szilárdítja az álla mi és a gazdasági szervek kapcsola tát a néppel. Fokozza a dolgozót aktív részvételét az állam, valamim a népgazdaság irányításában és ellen őrzésében is. A dolgozók leveleire és javaslataira való idejében adott válasz a lenini munkastílus jellemzője. Lenin következetesen alkalmazta ezt a módszert. Ugyanakkor minden vezető dolgozónak ajánlotta, hogy érzékenyen ügyeljenek a lentről érkező jelekre, amelyek gyakran csupán apróságoknak tűnnek, viszont felhalmzóriásuk egy jó gondolat pusztulását, a helyes irány és a jól megfontolt terv halálát jelentheti. A 150/1958 számú kormányrendelet az állami és gazdasági apparátus minden szervének kötelességévé teszi, hogy behatóan foglalkozzék a dolgozók panaszaival és jelentéseivel, gondoskodják ezek helyes és idejekorán! elintézéséről. Ugyancsak ez a feladat hárul a dolgozók minden érdekvédelmi és egyéb szervezetére. E szervezetek közé tartozik a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is, amely az egységes földművesszövetkezetek tagjainak országos, önkéntes társadalmi-érdekvédelmi szervezete. Alapszabályai szerint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyik legfőbb feladata ezért a tagok és a szövetkezetek panaszainak elintézése, amennyiben az SZFSZ tevékeny; ségét érinti. (Alapszabályok 1. cikkely i) pontja és 24. cikkely f) pontja). Ugyanígy a 122/1975 Zb. számú mezőgazdasági szövetkezeti törvény 32. paragrafusának 1. bekezdése is kimondja, hogy „a revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet egész tevékenységét és megtárgyalja a tagok panaszait...“. A revíziós bizottságok feladatait még részletesebben határozza meg a szövetkezetek mintaalapszabálya, a 137/1975 Zb. sz. kormányrendelet megszövegezésében, amely e törvényrendelet szerint kimondja, hogy „a szövetkezet minden tagjának jogában áll a revíziós bizottsághoz fordulni a szövetkezetét és a tagságot érintő összes ügyben. A bizottság kötelessége az ügyet felülvizsgálni, megkövetelni a szükséges jogorvoslást és a vizsgálat eredményéről értesíteni a szövetkezeti tagot, aki ezt a kivizsgálást igényelte.'' (23. cikkely, 5. bekezdés.) A szövetkezet mintaalapszabályai meghatározzák az eljárási módot is, amikor kimondják, hogy „minden ellenőrzés és kivizsgálás során a revíziós bizottság figyelemmel kíséri azt is, vajon a szövetkezet ügyintézésében a szervek, a tisztségviselők, a vezető szakdolgozók és a szövetkezet többi tagjai betartják-e a törvényes rendelkezéseket és az egyéb általános érvényű jogszabályt, a szövetkezet alapszabályait, valamint a szövetkezeten belüli rendelkezéseket, vajon helyesen valósítják-e meg a taggyűlés (a küldöttek tanácsának) határozatait, vajon ügyelnek-а a szövetkezeti tulajdon védelmére és betartják-e a szövekezeti demokrácia elveit, továbbá azt is, hogyan teljesítik a szövetkezet tagjai tagsági kötelességeiket". Ezzel lényegében megszabták a szövetkezeti tagok panaszainak jellegét és tartalmát. A korábban említett 150/1958 Zb. számú rendelet megemlíti, hogy a panaszokat minden munkanapon a szokásos munkaidőben át kell venni a panaszosoktól. Annak érdekében, hogy a dolgozók számára megkönynyítsék panaszaik felterjesztését, a szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy külön feltüntesse a panaszátvétel helyét. Ez vonakozlk a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságaira is. Mivel a nagy, társult szövetkezetekben a revíziós bizottság elnökét felmentik a szövetkezetben végzett egyéb munka elvégzésének kötelessége alól (1B. cikkely 4. bekezdés), természetes, hogy minden nap a meghatározott időben és az erre kijelölt helyen átveheti a szövetkezeti tagok panaszait. Ez már nem egyéni belátás kérdése, hanem feltétlen kötelesség. Ami a beérkezett panaszok elintézésének módját és határidejét illeti, azokat, amelyeket nem kell a helyszínen kivizsgálni, vagy esetleg elintézésükhöz nem kell más szervezet, intézmény írásbeli véleményét kikérni, tíz napon belül kell elintézni (kivizsgálni) attól a naptól számítva, amikor ezt az illető szervezet elintézés céljából kézhezvette. Azokat a napaszokat, amelyeket tíz nap alatt nem lehet kivizsgálni és elintézni, harminc napon belül kell végérvényesen elintézni. Ezt a határidőt csak kivételesen és az illető szervezet felelős vezetőjének beleegyezésével lehet túllépni. A szövetkezeti tagok panaszainak elintézésében az SZFSZ több járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal szorosan együttműködve igen szép eredményeket ér el (Čadca, Rožňava, Bardejov). Ez helyes. Van azonban több olyan járás, ahol a panaszok elintézésének nyoma sincsen. Ez a pillanatnyi állapot felülvizsgálását teszi szükségessé. Az új jogi rendszabályok, a mezőgazdasági szövetkezeti törvény és ennek végrehajtó rendelkezései, az egyes kormányrendeletek, a Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium rendeletéi, az ügyviteli-, munka- és szervezési rend mintái részletesen rendezik az efsz-tagok kapcsolatait a szövetkezettel szemben és utasítással szolgálnak az ezzel kapcsolatos tevékenység kifejtésére. Mindezt a tevékenységet a revíziós bizottság ellenőrzi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ilyen tevékenységet a revíziós bizottságnak kell elintézni. Például a szövetkezet ás a szövetkezett tag közötti peres ügyet, amely a szövetkezet iránti munkaviszonyból eredő igények alapján lép fel, a háromszáz tagot meghaladó szövetkezetekben az egyeztető (békéltető) bizottság oldja meg, míg a kisebb taglétszámú szövetkezetben az ügy elintézése a revíziós bizottságra hárul. A revíziós bizottság ellenőrzi azt is, hogy a benyújtott panasz elintézése során hozott intézkedéseket idejében valósították-e meg. Ugyanígy ellenőrzi azt is, hogy a panasztevő ellen nem alkalmaztak-e közvetlen, vagy közvetett rendszabályokat csak azért, mert panaszt tett. Ez ugyanis a szövetkezeti demokrácia elveinek megszegését jelentené. Szocialista társadalmunk minden módon támogatja a szövetkezeti demokrácia kibontakozását és ehhez megteremti a szükséges feltételeket. A dolgozók esetleges panaszainak, jelentéseinek és javaslatainak idejében való elintézése a szövetkezeti demokrácia további megszilárdítását segíti elő. JUDr. MICHAL ĎURD1AK Az eredmény nyitja a rugalmas ellenőrzés A rendszeres, megfontolt és Jól végzett munka az eredményesség biztos zéloga. Hogy ez valóban Így van, azt ékesszólóan igazolja a Kamenica nad Hronom-i (garamkövesdi) társult szövetkezet ellenőrző bizottságának példája Is. Nemrég alkalmam nyílt elbeszélgetni juhász Pállal, a garamkövesdi ROZKVET (Virágzás) társult szövetkezeti revíziós bizottságának elnökével. Egy olyan szakembertől, aki a szövetkezetben különböző tisztségek betöltése során szerzett rengeteg gyakorlati ismerettel rendelkezik sok érdé. kését, épületeset tudhat meg az érdeklődő. Társult szövetkezetük, amely jelenleg 1800 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik Bajta, Chlaba (Helemba) és Kamenica nad Hronom szövetkezteinek egyesüléséből alakult életerős, ú] egységgé. Mivel a társulás után a tagság létszáma meghaladta a háromszázat, az ú] rendelkezések nyomán, hogy eleget tegyenek a kötelességüknek is, nemrég megalakították az egyeztető (békéltető) bizottságot. E bizottság tagjainak jóváhagyására az évzáró taggyűlésen került sor. Tehát megalakult az a szerv, amely ezután a tagság és a szövetkezet között előadódó vitás-peres ügyeket intézi majd. Ezzel tehermentesül a revíziós bizottság, mivel eddig az Ilyen ügyek elintézése szintén feladatai közé tartozott. De milyen komolyabb ügyek foglalkoztatták a szövetkezet revíziós bizottságát az elmúlt esztendőben? — A tavalyi év folyamán — Jegyezte meg Juhász elvtárs — komolyabb esemény, fontosabb ügy alig akadt, amit bizottságunknak kellett megtárgyalnia és elintéznie. Csupán olyan ügyek, amelyek mindenütt, bármikor előadódnak. Kisebb szabálysértésekkel, fegyelembontással, a tejvizezés, feketefuvar, ittasság néhány esetével kellett foglalkoznunk. A közős, szövetkezet* vagyon megkárositásának egyetlen sajnálatos esete adódott elő tavaly, amit kellő szigorral, viszont igazságosan igyekeztünk megoldani és elintézni, olyan intézkedést javasolva, hogy ez intő példaként szolgáljon a jövőben is minden tagunknak. — Milyen megtorló intézkedést, büntetést javasol a bizottság az egyes kihágások megállapításakor? — Célunk a tagság nevelése a rend és a fegyelem, a szabálynk, a rendelkezések és a törvények önkéntes, tudatos betartására. Bizottságunkban a szövetkezeti élet minden terére kiterjedő ellenőrző tevékenységének javításával igyekszünk odahatni, hogy a szabálysértések, törvényszegések esetei egyáltalán elő se forduljanak. Ha azonban már ilyesmi megtörtént, és a vétség kisebb horderejű, az első alkalommal írásbeli megintést, nyilvános dorgálást, esetleg pénzbüntetést, az okozott, anyagi kár megtérftését stb. javasoljuk. A kihágások megismétlődése eaatén komolyabb büntetést, s ha a javulásra semmilyen kilátás ninos, ágy végső esetben a tags&gl vl szony felbontását, a dolgozó elbocsátását is javasoljuk. Tavaly például az ittasságból eredő kihágás több esetét tárgyaltuk meg és mivel ugyanezeknél ez a szabálysértés megismétlődött, a korábban kirótt pénzbüntetés sem segített, két esetben a tagsági viszony felbontását javasoltuk. — Említést érdemel az Is, — folytatta Juhász elvtárs, a revíziós bizottság elnöke —, hogy az idei év elején kárbizottságot ia alakítottunk, amelynek feladatkörébe tartnzik megállapítani a törvényszegésekből, esetleg más okokból keletkezett károk összegét és gondoskodni arról, hogy az ilyen kár okozója a megállapított összeget mag is térítse. Így a revíziós bizottság feladata kizárólag a szövetkezet gazdálkodásának, termelésének, társadalmi tevékenységének széleskörű, mindenre kiterjedő ellenőrzése és olyan megelőző intézkedések javaslása, amelyek kizárják a kihágásokat törvényszegéseket. Még gondosabban ügyelhet a szocialista demokrácia elveinek következetes betartására, ami közvetve a szövetkezet további politikai-gazdasági megszilárdulását segíti elő. Tehát kialakítottuk annak lehetőségét, hogy a revíziós bizottság egész tevékenységét legfontosabb feladatkörének betöltésére összpontosíthassa. Értékes munkát 'végez a Kamenica nad Hronöm-1 társult szövetkezet revíziós bizottsága. Ebben bizonyára nem csekély érdeme van a bizottság, elnökének, Juhász Pál elvtársnak, aki kellő tapasztalattal, a szövetkezet’ életében előadódó visszásságok ismeretében, az ellenőrzés folyamatossá gával és mindenre kiterjedő rendszerességével veszi elejét annak, hogy szövetkezetükben komolyabb ügyeket kelljen letárgyalni. Jelentős mértékben ez, valamint a tagság nevelésére fordított igyekezet alapozza meg nemcsak a revíziós bizottság, hanem az egész szövetkezet munkájának eredményességét. (obenan) Dolgozzunk baleset nélkül! Ä geőat szövetkezetben tavaly baleset nélkül dolgoztak. Haladás ez, olyan szint, amelynek megközelítése egyáltalán nem volt könnyű. Hosszú folyamat eredménye, a kitartó nevelőmunka szorította ki a dolgftzók tudatából a „kicsire nem adunk“-féle gondolkodást. Annak a megértése ez, hogy nem hanyagolhatok, nem mellőzhetők bizonyos apróságoknak vélt dolgok, éppen a munkavédelemben. Felelősség kérdése tehát a szabályok szigorú betartása, közösségi és egyéni érdek. Hosszúra nyű^ia a részletes elírás, hogyan, miként Is szervezték meg ebben a szövetkezetben a munkavédelmi felkészítést, s a rendszeres ellenőrzések láncolatát. Mindenesetre a koSlcel járás mezőgazdasági üzemeiben ritka helyen találkozni ilyen precíz szervezési formával, a feladatkörök, felelősségek ennyire pontos megjelölésével — lentről egészen fel az elnökig —, mint Geíán. A járás mezőgazdasági üzemeiben növekedő tendenciát mutat a belese tek száma. Tavaly például a jára? gazdaságaiban 378 üzemi és 59f> egyéb baleset történt, aminek követ keztében több mint huszonkétezer munkanap esett ki a termelésből Nem árt, ha a statisztika mögé pillantunk, s akkor látjuk, hogy a Járásban az elmúlt év folyamán 6691 dolgozó esett ki a termelésből, ami 145 ezer 395 munkanap kiesését jelentette. A legtöbb baleset a čečejovcei szövetkezetben történt, mégpedig 47, a Nová Bodva-t szövetkezetben 62, krélovcel szövetkezetben 67, a Nižné Mlšla-i szövetkezetben 54 baleset volt. Mindezekből láthatjuk, hogy azokban a gazdaságokban fordultak elő a leggyakrabban betétesek, ahol a mezőgazdasági termelés magasfokú gépesítéssel folyik. Ez feltétlenül gondolkodásra kell, hogy késztesse az üzemek vezetőit. Szép, hogy a nevelés különböző eszközeivel próbáltak segíteni, felvilágosító munkát végezni. Van azonban egy nyugtalanító, s évről évre visszatérő megállapítás: a leggyakoribb baleseti ok továbbra Is fennáll és a körülményekben nincs lényeges változás! Vagyis: ez összes balesetek mintegy ötven százalékát a munkafolyamatok helytelen szervezése, az előírások be nem tartása és az Italozás okozta. Érthetetlen, hogy a košicei Járásban nem képesek e területen előrejutni. Pedig vannak szép tervek, de mindaddig semmit sem érnek, amíg valójában nem szervezik meg gondosan a munkafolyamatokat. Igaz, a košicei járásban is az utóbbi években nagy gondot fordítanak a dolgozók munkakörülményeinek állandó Javítására, hiszen csak az elmúlt évben több mint tízmillió koronát áldoztak erre a nemes célra. Sokan azt állítják, hogy a košlcel Járásban a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szemléletében lényeges változás történt. Nem állítjuk, hogy nem, dé az Igazság az, hogy valójában csak akkor foglalkoznak behatóbban a munkavédelemmel, ha bekövetkezik egy súlyos baleset. És előfordul, akkor sem a valódi okot keresik, hanem azt, hogyan próbálják menteni a gazdaságot. (Illés} Bonekéssel Mi az elsődleges a szociális-kulturális alap felhasználásánál? Hazánk bővelkedik pihenést és üdülési nyújtó szebbnél szebb vidékekben. Egyik ilyen idillikus zuga a dél-csehországi kerület, Ceské Budéjovice és környéke. Szövetkezeti dolgozóink közül sokan ismerik, hiszen már múlt években rendeztek efsz-eink társasutazást я ,,Zemé žltltelka" országos mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. Képünkön a kiállítási terület egyik halastavát mutatjuk be. A szövetkezeti dolgozók szociáliskulturális igényeinek sokoldalú és rendszeres kielégítése fölöttébb alapos körültekintést, előrelátást, felelősségérzetet kfvánö feladat. Ennek az eléggé összetett feladatnak a valóraváltása a szövetkezet szociális-kulturális állandó bizottságára hárul. Ez a vezetőséget kisegítő, gondjait könnyítő szerv gazdálkodik az évi termelési-pénzügyi tervben megszabott pénzösszeggel, amely a közös gazdaság nagyságától és módosságától függően több százezer koronára rághat. Ez a tagság pénze, amely oszthatatlan. Jól kell vele gazdálkodnia tehát a szóbanlevő szociális-kulturális bizottságnak. Az illető alap anyagi eszközeinek célszerű és ésszerű hasznosítása jobbára attól függ, mennyire igényfelmérők az éves cselekvési terv készítői — mely szerint ez a szerv működik —, milyen kifinomult a bizottság vezetőjének, s tagjainak arányérzéke, mennyire tárgyilagos az Ítélőképessége, eszmei-politikai tisztánlátása. A sokéves tapaszaiét erre vall. Felvetődhet egyes bizottsági tagokban a kérdés: egyáltalán- van-e Ilyen követelményre szükség? Elfogultság nélkül állítható, az elvárás nem tázott. Miért nem? Mert a szövetkezzt nem csupán termelő közeg. Évi termelési feladataihoz, egész sor tömegpolitikai, társadalmi célkitűzés, feladat is társul. A tagok közművelődése ugyancsak nem elhanyagolható tervcél. Ha ezeket a termelésen kívüli feladatokat bármilyen módon mellőzzük, vagy háttérbe szorítjuk, azaz. csak hiányosan leszünk eleget ennek a társadalmi elvárásnak, akkor bizony csorbát szenved as eszmei-politikai nevelés, a tagok szellemi gazdagodása. Márpedig — tisztelet a kevés kivételnek! —, nemegyeszer csorbát szenved. Ezt számos gyakorlati példa igazolja. Bármennyire kényes kérdés, beszélni keli róla. Mégpedig a „hogyan jobban?“ szemszögébűi megközelítve a dolgot. Képletesen mondva, a „kelevénytöl" kell mihamarabb megszabadulni, még mielőtt elmérgesedne. nagyra nőne . .. Ezáltal a lüktető, hasító, agyvelőig hatoló „fájdalom“ szépszerével megelőzhető. Számos gyakorlati példa igazolja, ahol jó az illető bizottság arányérzéke, s kifinomult, a politikai ítélőképesség nem sántít, ott aránylag helyes mederben halad a szóbanlevő pénzösszeg hasznosítása. A fontossági sorrend itt jelentős szerephez jut; az éves cselekvési terv jól átgondolt. Érdemes, ás kell is az ilyen munkaterv megtartásához ragaszkodni. Miről is van szó? Arról, hogy as egyes tételek túltengenék, mfg mások elkorcsosulnak. Az esetek többségében például az üdülésekre, társasutazásokra fordítódik a szociáliskulturális alap anyagi eszközeinek igen számottevő része — fele, vagy még ennél is több. Senki nem vitatja a szövetkezeti tagok jogét a pihenésre, az erőgyűjtésre, a kellemest a hasznossal összekötő időtöltésre, kikapcsolódásra, az ismeretgazdagttásra. Csupán az arányosság elvének következetesebb megtartása jusson érvényre, beleértve a kiválasztási mód tökéletesítését is. Vagyis, a közösben végzett munka minőségi javulását mozdítsa elő. Az érdem, a kiváló munka, a tömegpolltlkai aktivitás legyen a mérce.
