Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
1977. április 16. SZABAD FÖLDMŰVES \ 13 Paradicsomtermelés Napirenden a zöldségfélék korszerű, nagyüzemi termelése A tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyasztói piac és a konzervipar zöldségnyersanyaggal való ellátása sajnos még napjainkban is gyerekcipőben jár, mivel a termelés kezdetleges és 1975-ben az októberi pártplénum is figyelmeztetett és időszerű követelnagyon széttagolt. Erre egyebekközt menyként támasztotta, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban megoldás szempontjából ezen a szakaszon is fejleszteni kell az összpontosítást és szakosítást, a termelést kiválasztott üzemekbe kell összpontosítani s azokat megfelelő technikával ellátni. Ez tehát a követelmény. Nézzük meg közelebbről, hol tartunk a feladat valóraváltásában, hiszen már a hatodik ötéves tervidőszak második événél tartunkl A közelmúltban a Horné Bár-i (felbári) szövetkezetben Jozef Korplö mérnök, a gazdaság speciális növénytermesztésének az agronőmusa arra hívta fel figyelmemet, hogy a Csilizközi szövetkezet közreműködésével a MNK Tomatocoop Társaságának segítségével több szövetkezetét bevontak a liflyrevetéses paradlcsomtermesztési módszerbe, s ezek összesen száz hektáron foglalkoznak konzervparadlcsőm termesztésével. Ezek közt van a Horné Bár-1 (telbári 10 hektár), a jnrovál (dercsikai 26 hektár), a Trhové Mýto—Topoľnlkyl (26 hektár), a öalovol (nagymegyeri 10 hektár), a kolárovoi (5 hektár) és a Csillizközi szövetkezet (23 hektár). A tapasztalat azt mutatja, hogy helyrevetéssel több mint 300 mázsa paradicsom termelhető hektáronként. Korplö mérnök tájékoztatása szerint a Tomatocoop Társaság szállítja a termeléshez szükséges gépeket, vetőmagot, gyomirtót és tenyészldőbon, valamint azon kívül szaktanácsot ad. A konzervparadlcsom termesztésében résztvevő mezőgazdasági üzemek ellenőriekként 5790 koronát térítenek a Csillizközi szövetkezetnek hektáronként, mely kapcsolatot tart a Tomatocoop Társasággal s rendezi a pénzügyeket Is. Mivel az egyik ágyáskáizltő gép éppen a jurovál szövetkezetben dolgozott, odalátogattunk és a földeken elbeszélgettünk Szabó Miklós mérnökkel, a Csányl Állami Gazdaság (MNK) paradlcsomtermesztési rendszerének a vezetőjével. Ez az állami gazdaság ugyanis vetőmagot Juttat, s ott dolgozták ki a termelési technológiát a Tomatocoop kertében. Szabó mérnök elmondta, hogy ar MNK-ban a Tomatocoop Társaság Őszsiefogátával vertikális Integráció alakult, amelyben résztvezz több állami gazdaság és szövetkezet, a konzervipar, a kutatóintózetek, a kereskedelem, valamint a hütőipar. Ezzel lényegében az egész országra kiterjedő integrációról van szó, melynek keretében 7,5 ezer hektáron termelnek zöldségfélét. Ebből legnagyobb területet a zöldborsó foglalja el. A termés kifejtését részben stabil, részben pedig mobil technológiával végzik a konzervipar részére. Évente zöldpaprikát 3,5—4000 hektáron termelnek. Ezzel szemben a konzervparadlcsom területe 1500 hektár körüli, a hátralevő területen pedig vöröshagymát étkezési és fűszerpaprikát, bimbóskelt stb. termelnek. A paradicsom termesztésében háromféle módszer érvényesül. A palánta klültetásen alapuló hagyományos technológia; a részben hagyományos és a korszerű módszer együttes változata, amikor a növényt hely re vetéssel juttatják a talajba, de a begyűjtést kézzel végzik; végül a teljes gépesítésre támaszkodó termelési technológia, amikor minden munkafolyamat teljesen gépesített. Csllllzközben a második változat van folyamatban, mert a begyűjtést kézzel végzik. Nagyon előnyös, hogy a Tomatocoop gépeivel a legtöbb növényápolási teendő slkeresn elvégezhető, a kézi munkára főleg a növény ritkításánál és egyszeri kapálásénál van csak szükség. Ideális sor- és tőtávolságnak tartják a 36X20 cm-es kötést és hektáronként az 1,5 kg vetőmag mennyiséget. A vetést úgy kell végezni, hogy hektáronként ritkítás után elérjék a 100—120 ezer növényegyedet, ebből közben mintegy 20—25 ezer növény kivész és 80 ezer megmarad. Ez elegendő a 300 mázsán felöli termésátlag eléréséhez, amennyiben nem mulasztfuk el a termeléssel összefüggő fontos teendőket. Nagyon fontos követelmény továbbá, hogy a helyrevetett paradicsomot öntözhető területen termeljük, s az ágyásokat ősszel kihúzzuk, hogy a talaj jól beérjen. Megfigyelések alapién a paradicsom legjobb előveteménye a korán lekerülő búza. A föld hektárjára 500 q/ha jő minőségű fstállőtrágya, 200-250 kg kálium, 100— 15 kg foszfor és 25 kg nitrogén műtrágya szükséges. Ezt a mennyiséget Ősszel 28—32 cm-re kell beszántani, fogasolnl, simítani s ha szükséges hengereznl, majd az ágyásokat kihúzni. Nagyon fontos követelmény az asztalaim» talajfelület. Tavasszal Jóval vetés előtt a Tomat-I ágyáskászltővel kell elkészíteni a vetőágyat, majd a vatéssel egy menetben 40 kg nitrogén ás 40 kg foszfor műtrágyát kell a vetés sora alá 5—6 cm-re „lehelyezni“ ás föléje — 2—2,5 cm mélyen — a magot a vetőknmbinátor gépegységgel elvetni. Ugyanebben a műveletben a gyomirtót is kipermetezzük és a talajba keverjük, kialakítjuk a profilt és elvetjük a magot. Nálunk vetéshez a Tan-cslko, a Campbell 28, New-yorker, a K—407 és a K—886 magfajtákat használják, s permetezéshez a Dithane, a rézgálic és a bordőllé keveréket — váltakozva — alkalmazzák. Nagyon fontos, hogy a mag legkésőbb április végéig a földbe kerüljön! Évi átlagban a helyrevetett paradicsomot 12—20 alkalommal, 7—10 naponként keli védőszerrel permetezni a kártevők ellen. A gondozott paradicsom begyűjtésére augusztus közepén kerülhet sor, s hogy meggyorsítsuk az érési folyamatot, hektáronként ezer liter vízben oldott 1,5—2,5 kg Etrel szert kell használunk két héttel a begyűjtés előtt. Szükséges azonban, hogy a beérett termés átvételére a konzervipar jól felkészüljön, mert a begyűjtött paradicsomot rögtön fel kuli dóigi.zi.i — Az elmúlt évben a Csillizközi szövetkezetben a helyrevetett paradicsomból 321 bektárhozamot, azaz hektáronként 61 ezer korona úrbevételt, illetve mintegy 30 ezer korona jövedelmet értek el — tájékoztatott Szabó Miklós mérnök. Talán még annyit, hogy a Tomat-I zöldségtermelő gépsort a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregysége gyártja és külföldi forgalmazásával a „Komplex“ vállalat foglalkozik. A gépsor két egységből áll, mely a paradicsomon kívül más zöldségfélék nelyrevetéses — égyásos termesztésére is alkalmazható. Az ágyáshúzó gépegységet az őszi talajmüvelés után használhatjuk, azaz elkészíthetjük vele a célnak megfelelő méretű ágyásokat. Ez a gépegység egyszerre 1,5 ágyást húzhat ki 150 mm mély barázdákkal. A gépegység függesztett eszközként használható a nagyobb teljesítményű Zetor traktorokon és tíz óra alatt tíz hektáron húzza ki az ágyásokat. A tavasszal használatos vetőkomblnátor-gépegységgel egy menetben műtrágyázást, gyomirtó vegyszerezést, a vegyszer talajba keverését, az ágyások kialakítását és a helyrevetést végezhetjük. Az előre kihúzott ágyúsokon beállított lemezek simítják és alakítják ki a végleges ágyás profilt és a gép állítható mélységbe teszt le a zöldségfélék magvát. Ez a gépegység tíz óra alatt öt hektáron veti el a magvakat. A függeszthető gépegység üzemeléséhez szintén a nagyobb teljesítményű Zetor traktorokat használhatjuk. Örvendetes, hogy mind az ágyáshúzó, mind a vetőkombinútor bizonyos átalakítás után felhasználható sorközművelásre is. Lemezekkel felszerelve, a vetőkombinátort átalakítás után a növényzet 10 cm magasságáig használhatjuk sarabolásra és tíz óránként 4—5 hektár munkálhatunk meg vele. Ezzel szemben az ágyáshúzóra szerelt merevsiárá lúdtalpkapákkal a 10 cm-nál magasabb növényállomány is sikeresen kezelhető, ■ tíz Óra alatt 5—6 hektár a teljesítmény. Amint látjük már van olyan gép, amellyel megoldható néhány zöldség féle nagyüzemi, helyrevetéses termesztése s a gépegységek felhasználásúval elkerülhető a meglehetősen költséges palántanevelés. Egy azonban nagyon fontos, hogy kialakítsuk a valóban nagyüzemi termesztés feltételolt. Ezzel lényegesen csökkenthetjük a költségeket, s ha a begyűjtési vonalak Is rendelkezésre állnak, akkor a termeléshez minimális murfkaerő szükséges. Hoksza István Új vegyszer a kukorica, szója és a burgonya gyomtalanítására Az utolsó tizenöt-tizenhét évben a kukorica gyomirtására csaknem kizárólag triazln származékon alapuló vegyszereket (Atrazln. Simazin, Zeazln, Hungazln, Gesaprlm stb.) használtunk. Ma már a kukoricatáblák totálé gyomnövényekkel való elgazotoriása a hasonló vagy! származékú gyomlrtószerek többéves használata következményeként jelentkezik. Vagyis a használatban levő gyomlrtószerakkal szemben ellenálló egyszikű gyomnövények fokozatosan elfoglalják a gyomtrtószar által felszabadított térséget. Ezért üfabban a mezőgazdaság egyre jobban Igényli a szélesebb hatásköre gyomlrtőszaraket. amelyek knmbinálhaték a felhasználás előtt. Ezáltal ugyanis kiszélesíthetjük a hagyományos gyomirtószerek hatását az egyszikű gyomnövények ellen. E célt szolgálja a DUALR 500 ЕС kereskedelmi védjegy alatt forgalomba került új gyomirtőizar is. Hatóanyagát a „Clba-Geigy“ cégtől szállítjuk, s a végső formázására a Jura) Dimitrov vegyiművekben kerül sor. A Dual különösen a fűféle gyomok irtására megfelelő, tgy például hatásos a fakó mohar, a zöld mohar. az apró újjas mohar ás egyéb moharfélék, a közönséges kakaslfibfű stb. ellen. A Dual hatóanyaga a csirákon, gyökérnyakon és a gyökereken keresztül hatol be a gyomnövényekbe. A kétszikű gyomokra hatástalan, ezért a megfelelő hatás érdekében felhasználás előtt kombináljuk: kukoricában Zeazln 50 2—2,5 kg/ha + Dual 3—4 lit/ha; burgonyában Topogard 50 2—3 kg/ha -i- Dual 3—4 lit/ha; szójában Malőrén 50 3—4 kg/ha + Dual 3—4 lit/ha. Közvetlenül vatés után használjuk, küvető kát héten belül megfelelő legkésőbb három nappal a vetés, illet- mennyiségű csapadék hull. „„ диайлЦяя . Kombinált permetlevet osak közvetve az ültetés után. Adagolása a talaj )enüJ a Íelha;2náláí eIőt| o61sierű ké. minőségétől fUgg; könnyű, homokos szítani. Ügyeljünk arra, hogy előszűr talajokon 3, közepes talajokon 3,9, ne a por alakú gyomirtáséért hígítsak fel héz, agyagos talajokon pedig 4 II- és csak az így elkészített permetlébe ter/ha adagot használunk. A gyom- öntsük a lemért mennyiségű Dual R irtóhatásra kedvező, ha a permetezést 500 ЕС vegyszert. (v. a.) A nagyüzemi termelés előnyei Rekordtermés korrépából A cukorrépa nagyüzemi termesztésében az ntóbbi években alkalmazott új agrotechnikai eljárások következtében országszerte növekedett a terméshozam. A trebiüovi (terebeíi) járásban tavaly negyven tonna hozamot értek el hektáronként. Ez az eredmény azonban még nem Jelenti a cukorrépából elérhető legnagyobb hozamot. Hogy milyen mértékig lehet még a járási átlagot növelni, azt a svlnicei (szfnyérl) szövetkezetben elért eredmények mutatják. Ebben a szövetkezetben az elmúlt tíz év átlagában 55 tonna terméshozamot értek el hektáronként. Például az utóbbi négy évben 05, 70,Ű, 53, tavaly pedig 68,4 tonna átlaghozammal dicsekedhettek! A répa cukortartalma tavaly 15,2 szézalék volt! Felvetődik a kérdés: Hogyan kell úgy gazdákodni, hogy nagyüzemi technológiával a mezőgazdasági üzemek elérhessék az 50 tonnán felüli termést? Mit tettek ennek érdekében a sviniceiek? Rudas Rudolf agronúmus szerint az alapvető termésnövelő tényezők és feltételek a kővetkezők: ■ a talaj savanyúságának megszüntetése — meliorációs meszezés; ■ a föld termőerejének állandó növelése, elsősorban az agrokémiai vlssgfilatok alapján kidolgozott tudományos trágyázással; ■ a talaj víz- 6s levegőgazdálkodásának alapvető feljavítása különféle agrotechnikai módszerekkel; ■ a termőföld leromlásának megakadályozása egyrészt területrendezéssel, másrészt helyes vetésforgóval és alagcsövezéssel; ■ a természeti adottságoknak legjobban megfelelő és bőtermő cukorrépahibridek termesztése; ■ a gyomnövények, kártevők és betegségek elleni hatékony védekezés; ■ a megfelelő növénysűrüség elérése; ■ modern agrotechnika alkalmazása. tApanyagellatAs — A trágyaféleség megválasztásánál a talaj jellege, fizikai és vegyi tulajdonságai szerint igazodunk — kezdte a beszélgetést Rndas elvtárs. — A cukorrépa elsősorban nitrogént, foszfort, káliumot ás meszet igényel. Azt tapasztaltuk, hogy a cukorrépa kedveli a gyengén lúgos kímhatású talajokat. A mész semlegesíti a felesleges savakat, meggyorsítja a növények anyagcseréjét és résztvesz a szövetek képzésében, járásunk mezőgazdasági földterületének kétharmada savanyú. Az ilyen talajok meszezése a gyakorlatban már régen bBVált, közismert eljárás. Mi minden alkalommal öt tonna mészport adagolunk hektáronként. Többet is adhatnánk, de nem kapnnk elegendő mennyiséget. — A hiányos mészpor-ellátásra a járás több gazdaságában is panaszkodtak. Szerintem ezek a panaszok nem helyénvalúak! Sőt, bírálnom kell a mezőgazdasági özemek vezetőit! Ugyanis a mészporon kívül a cukorgyári mészisžap is eredményesen hasznosítható. De sajnos, nem mindenütt használják ki kellőképpen ezt a lehetőséget. Pedig a cukorlé tisztításánál visxszamaradé mésziszap ötven százalék kalciumkarbonát mellett nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmaz, tehát nemcsak semlegesíti a savanyú talaj vegyhatésút, de ugyanakkor növeli annak táperejét és pótolja a mikroelemeket. A trebišovi cukorgyárban évről évre hatalmas menynylségü mésziszap halmozódik fel. Ezt a gyár ingyen adja az igénylőknek, még be is rakják a vagonokba. Mégis, amint a cukorgyárban hallottam a gazdaságok érthetetlen módon nem igénylik a mésziszapot! A svinleei gazdaságban nagy gondot fordítanak a cukorrépa trágyázására, amelyet előre elkészített trégyázfisi terv alapján valósítanak meg. — Mi úgy választjuk meg az agyas műtrágyákat, hogy kedvezően befolyásolják a tala (reakciót — tájékoztat az agronémus. — A másszál elégtelenül ellátott talajokra — a meszezísen kívül — mészsalétromot, mésznitrogént és Thomas-iisztet, a savanyú talajokra pedig kálisút használunk. Az elegendő meszet tartalmazó talajokat kánsavas ammóniával és szuperfoszfáttal trágyázzak. Egy hektár területre nitrogénből 140, foszforból 130, káliumból pedig 140 kg-ot adagolunk hatóanyagban. — A cukorrépa tápanyagellátásánál döntő jelentőségű az istállótrágya — veszi át a szét Haminda András, a svinicei gazdaság vezetője. — A trágyaadagokat. — amelyek kiegyenlített mennyiségben tartalmazzák a tápanyagokat —, három fő szakaszra osztjuk; 1. Alaptrágyázás az őszi talajelőkészltés Idején — a foszfor- és káliumtrégyák kétharmadát és ötven tonna istállótrégyát dolgozunk be a talajba. 2. Vetés előtti trágyázás — a nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyák egyharmadát dolgozzuk porhanyltókkal a talajba. 3. Trágyázás a tenyészidő folyamán — a nitrogéntrágyák kétharmadát a gyökérhez közel mélyen bedolgozzuk a talajba. A TALAJELÖKÉSZlTÉS ÉS NÖVÉNYÁPOLÁS — A cukorrépa alá már ősszel kezdjük a talajelőkészítést, — mondta az agronémus. — Közvetlenül a kalászosok betakarítása után 10 cm mély tarlóhántást, majd borunőlást és hengerezést alkalmazónk. Az elgyomosodott talajokat az istállótrfigyázés előtt újból boronéljuk. Rendszerint középszántással juttatjuk a talajba az istállőtrágyát. A 30 cm-es mélyszántást a tarlóhántás után általában 6—7 héttel végezzük. Tavasszal az első munkát a simítózás, könnyebb talajokon pedig a boronálás jelenti. Minden esetben lánctalpas traktorokat használunk. A magágy előkészítése folyamén hektáronként 4,5 kg Burex ét 0,75 kg Venzar készítményt dolgozunk be a talajba. A jól előkészített, porhanyót talajba átalakított SPC—B-os géppel — március végén és április elején — vetjük a répát. Mi általában a köszörült „Dobrovicka A“ fajtát termesztjük. Hektáronként hét kg vetőmagot használunk, amely biztosítja a hektáronkénti 78—85 ezer egyedszámot. A növényápolásra és a fejtrágyázásra is nagy gondot fordítónk. A cukorrépát egyszer kézierővel kapáljuk, négyszer pedig rotációs géppel sarabotjuk. / Beszélgetésünk során megtudtam azt is, hogy a svinicei gazdaságban a cukorrépa termesztésére komplex munkacsoportot alakítottak. Tagjai; Horoyák András, Csordás Ferenc, Rudas Bertalan, Lőrincz Pál és Hornyék Ferenc traktorosok, valamint Balogh jénos kisegítő munkás. Ez a kollektíva modern gépsorokkal évente negyven hektár cukorrépa termesztéséről gondoskodik! Tehát a talajelőkészítés, a fajtaösszetétel helyes megválasztása, a növényápolás és a betakarítás határozza meg a cukorrépa sikeres termesztését. A betakarítási munkafolyamatokat is már gépesítették. Tavaly a 68,4 tonna teméshozam mellett az egy hektárra jutó költség 13 ezer korona volt, viszont a tiszta nyereség meghaladta a 8100 koronát. Ez azt bizonyítja, hogy megéri a cukorrépa termesztésére nagyobb gondot fordítani. Melléktermékeinek (répafej, répaszelet, melasz) óriási jelentőségéről nem is beszélek. Mint ahogyan azt a sviniceiek is bizonyítják, a nagyüzem) gazdálkodás csakis a minden részletre kiterjedő és tudományosan megalapozott terv alapján végezhető. Minden növényi kultúránál, minden talajtípusnál célszerű kidolgozni a legmegfelelőbb, intenzív technológiát. Ennek következetes alkalmazásával ugyanis növelhetjük a terméshozamot. Alig tíz évvel ezelőtt a sviniceiek még csak álmodni sem mertek azokról a termésekről, amelyek ma mér kézzelfogható valósággá váltak! >■' Illés Bertalan
