Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-16 / 15. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 18. Д mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek aprólékos, — részletekre is kitérő — tömegpolitikai munkája módot nyújtott arra, hogy a kis mezőgazdasági üzemek dolgozói meg­ismerkedjenek a szükebb és a tágabb értelemben vett társa­dalom íeladatainak a lényegével, majd sok helyen az erők és a termelőeszközök összevonása, vagyis az apró gazdaságok társulása mellett döntöttek. így jött létre — négy környező falu határában 1971 január­jában — három kisgazdaság társulásával a seöiankyi (ipolyszécsénkei) „Ipoly men te" szövetkezet is, mely napjaink­ban kétezerhetvenhárom hektár mezőgazdasági, illetve ezer­­háromszáznegyvennégy hektár szántóterületen, közel négyszáz állandó dolgozóval gazdálkodik. Az elmúlt pár évben az összpontosítás, a szakosítás, a ter­melés fellendítése és racionalizálása terén mennyire jutottak — tettük fel a kérdést B o d z s á r Istvánnak, a szövetkezet közgazdászának. — Talán mondanom sem kell, hogy a kérdés megválaszolása nem egyszerű, hiszen a négy község határára kiterjedő föld­alapunk minősége, domborzati elhelyezkedése nagyon eltérő. Van itt futóhomokra emlékeztető, erősen kötött, kavicsos, szik­la aljazató és arasznyi termőrétegű talaj. A kimondottan bő­termő föld nagyon kevés. Hivatalos besorolás szerint persze a HMt-5 és a HMt-9 talajcsoportba tartozunk, azonban a Hrušov közelében levő földjeinkre jobban illene a hegyi besorolás. Besorolás ide, besorolás oda valóságos tény, hogy az Ipoly kö­zelében levő földjeink úgyszólván évente hasznavehetetlenek. Az elmúlt év végétől március elejéig, nem kevesebb, mint ki­lenc esetben öntötte el földjeinket az Ipoly, s így hétszáz hek­tár került víz alá! Ebből közel 400 hektár a rét, a többi pedig szántó. Ha az árvíz évente nem szedné tőlünk a vámot, akkor lényegesen jobb eredményt érnénk el, mint eddig. Bizonyos, hogy a kiáradó Ipoly, jó pár évtizede károsítja a közelében gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket, köztük az „Ipolymente" szövetkezetét is. Ha sikerült is a mederhez kö­zeli rétekről némi szálastakarmány begyűjtése, annak tápér­téke sajnos nem több mint a síkvidéki árpaszalmáé. Az árvíz gyakorisága következtében a rétiszéna begyűjtése és hozama bizonytalan, mint a kóbor kutya vacsorája. Ebből eredően az Ipoly közelében levő szántakkal nem mindig lehet számolni. Elvetik az őszieket, aztán elmossa, kiáztatja az árvíz. Ha fel­szabadul a föld, akkor pótló növényt tesznek bele — ha lehet­séges, — ami többletköltséggel jár. Az „Ipolymente“ szövetkezetben a vázolt mostoha feltételek ellenére, igyekeztek a lehető legideálisabb termelési szerkezet kialakítására, sőt a táblásításra is. Az üzemszervezésben az ágazati elrendezést részesítik előnyben és lépéseket tettek az önelszámoló egységek létrehozására is. A termelést három részlegre, a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és a mű­szaki szolgáltatás részlegére osztották fel. Az utóbbihoz tarto­zik a gépesítés, az építkezés, a fuvarozás, a terményszárító és ha elkészül, a granuláló berendezés is. A növénytermesztésben szemeseket, silókukoricát, évelőta­karmányt, hüvelyeseket, cukorrépát, szőlőt és zöldséget ter­melnek, azonban a talaj eltérő minősége végett egy-egy igé­nyes növény nem mindig a számára megfelelő helyre kerülhet, ezért termésátlaga szinte évenként változó. A talaj tápanyag­­pótlására azonban van lehetőségük, hiszen az istállók közelé­ben sok istállótrágya gyűlt már össze! Az állatgondozók a trá­gyát alig tudják elhelyezni. 4 Mivel bizonyítható a társulás hasznossága? — Erre talán legjobb bizonyítékul szolgálhat az egyesítés előtt végzett közgazdasági elemzés. Megállapítottuk (1970- ben), hogy a három kisgazdaságban kalászosokból 28, cukor­répából 194, szőlőből 51, lucernaszénából 55, silókukoricából pedig 190 mázsés hozamot értek el hektáronként. Évi átlagban — tehenenként — mindössze 2139 liter tejet fejtek, a szarvas­­marhák súlygyarapodása 0,85, a sertéseké pedig 0,50 kg volt naponta és darabonként. A három kisgazdaság összesen 16 „Gömörurszág“ mezőgazdasági üzemeinek a dolgozói is türelmetlenül várták a tavasz ébredését. A tél ugyanis próbára tette a a vezető dolgozók idegeit, hiszen az állatok átteleléséhez nem voltak bővében takarmányok­ból, ezért mindenhol az idei terv teljesítését befolyásoló tartalékok feltárására törekedtek. Vitárius Lajos mérnök, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság veze­tője ezzel összefüggésben az alábbiakat mondotta: — Elsőrendű feladatnak tekintettük az 1977-es évre előirányzott feladatok teljesítését előmozdító politikai­szervezési intézkedéseknek a kidolgozását, járási aktíva értekezleten megtárgyaltuk ezt a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, az összüzemi pártbizottságok, s az üzemi pártszervezetek elnökeivel. A politikai-szervezési intéz kedések megvalósításával behatóan foglalkozott a Járási Pártbizottság Elnöksége is. A feladatok megvalósításával és ellenőrzésével szakbizottságok foglalkoznak. Ezekben gépesítési, növénytermesztési és állattenyésztési szak­emberek dblgoznak. 0 Mit tesznek a tervezett állatállomány elérése érde­kében? — Az elmúlt évben közel hétezer üszőt fedeztettünk be. Ez lehetővé teszi azt, hogy ebben az évben legalább hatszázzal növeljük az állományt. Említést érdemel, hogy az üszőket külön istállőzuk és megkülönböztetett abrakellátásban részesítjük. A kocák tervezett állomé r.yát a szaporító tenyészetekből vásárolt egyedekkel töl­töttük fel, s ezzel mellőztük az átmeneti kocákat a törszállományból. Férőhely hiány miatt nem sikerült a tervezett juhállomány elérése. Sajnos, napjainkban is sok juhot vagyunk kénytelenek ideiglenes szálláshelyen tartani, mert az új férőhelyek építése nincs arányban a szükséglettel. A férőhely kapacitás gyorsított ütemű épí tésére és felújítására már intézkedést tettünk. Ezzel az állomány további csökkentését a hatodik ötéves terv időszak végére kiküszöböljük. 0 Milyen intézkedést tettek az állatok hasznosságá­nak a javítására? — Az elmúlt év szeptemberében leltárt készítettünk a terimés takarmányokról s azt az egyes állatcsoportok­ra is elosztottuk. Kidolgoztuk a takarmányozási terveket is. A terveket havonta pontosítjuk, s a laboratóriumi elemzések adataiból kiindulva összeállítjuk a takar­mányadagokat. A tehenek minden egyes mezőgazdasági üzemben megkülönböztetett takarmányadagot kapnak, méghozzá a laktáció ideje s a hasznosság figyelembevé telével. Járásunk mezőgazdaságában fokozatosan valóra váltjuk a szarvasmarha-tenyésztés korszerű szervezeti feltételeit. Már tizenkét mezőgazdasági üzemünk ren­delkezik a nagyhozamú tehenek részére külön istállók­kal, elletővel, elsőborjasok istállójával és üszőneveidé vei. A MOSTOHA FELTÉTELEK ELLENERE Figyelemre méltó sikerek a termelés fellendítésében Hazánk mezőgazdasága kollektivizálásának sike­res befejezését követően a CSKP XII. kongresszusa körvonalazta a termelőalap elhelyezésének a teen­dőit s a kollektív gazdaságok belterjesítésének a fel­adatait. Négy évre rá а XIII. kongresszus ismét visz­­szatért erre, s egyben kiemelte a nagyüzemi mező­­gazdaság össztársadalmi küldetését, a termelés szüntelen javításának a tudományos-műszaki vívmá nyok gyakorlati hasznosításával való összekapcsolá­sának szükségszerűségét. Kiaknázatlan tartalékként megjelölte a szervezés fogyatékosságainak, a terme­lés összpontosításának és szakosításának soronlevő teendőit, továbbá a szocialista társadalmi munka­­megosztás s a munkatermelékenység javításának feladatait. millió 541 ezer korona bevételt, illetve 716 ezer korona tiszta hasznot ért el. Az összes vagyon pénzértéke pedig 22 millió 169 ezer korona volt.-4 Az elmúlt évre számos mezőgazdasági üzemben nem szí­vesen emlékeznek vissza, hiszen sok helyen stagnálás követ­kezett be. Hogyan nyilatkozik erről Bodzsár István közgaz­dász? — Az elmúlt kedvezőtlen év természetesen nálunk is érez­tette hatását, kalászosokból mégis 51,6, szemeskukoricából 50, lucernától (szárított állapotban) 67, silókukoricából 259 má­zsát értünk el hektáronként. Egyedül a cukorrépa okozott csa­lódást az elért 162,4 mázsás hektárhozammal, mivel nagyon foghíjasán kelt, s az újravetés sem segített. Resteljük a dol­got, mert 1974-ben 497,6 mázsa répa termett hektáronként, ami azt bizonyítja, hogy tudunk répát termelni. A sikertelen múlt évre vonatkozóan csak annyit, hogy ilyesminek többé nem szabad előfordulnia! Egy azonban örvendetes, hogy 1976-ban a társult gazdaságban 30 millió 811 ezer korona összbevételt és 3 millió 778 ezer korona tisztahasznot értünk el. Vagyo­núnknak értéke pedig túlhaladta a 45 millió koronát. Ez min­dennél jobban bizonyítja a termelés összpontosításának és sza­kosításának az előnyét, hiszen mostoha feltételeink közt szinte megduplázódott az eredmény. Említést érdemel persze az is, hogy alapjaink jól feltöltöttek, s évek óta nem szorulunk bankkölcsönre. Tény, hogy mezőgazdaságunkban manapság a munka nehe­zét gépekkel végzik. Persze nem a régi értelembe vett módon, hanem annál korszerűbb elrendezésben. 4 Milyen módszert honosftotak meg az „Ipolymente“ szö­vetkezetben — tettük fel a kérdést Deák Ferenc elnöknek. — A növénytermesztési munkák rugalmas végzéséhez komp­lex gépsorokat hoztunk létre. így a gabona, a takarmányok, a kapjások termesztését és begyűjtését gépekkel végezzük. Ezen terményeknél minimális munkaerőt alkalmazunk. Egy-egy gépsorba 12 erőgép, —a hozzá szükséges ugyanannyi trakto­rossal — s a felszerelések tartoznak. Három ilyen csoportunk van, élen egy-egy technikussal, aki felelős a traktorok, gép­kezelők teljesítményének pontos nyilvántartásáért, elszámolá-A szarvasmarhák ellátásában — kiegészítő takarmány­ként — az ízesített, a lúggal, a karbamiddal, a fermen­tálással feltárt, valamint a szilázsolt és a préselt (bri­­kcttezett) szalmát is felhasználjuk. Terimés takarmány préselő berendezéssel jelenleg a Bátkai Állami Gazda­ság, a Hrnčiarske Zálužany-i és a Sobötkai Állatte­nyésztési Felügyelőség rendelkezik. Ebben az évben újabbakat építünk Gömörben és Nagybalogon. Járásunk­ban a szalma takarmányozásra való elkészítése leghaté­konyabb módjának a szilázsolás bizonyult. A tél folya­mán szalmából 84 ezer tonnányit fogyasztanak el az állatok. Ez a mennyiség a készlet kétharmada. A terve zett hasznosság elérésére vonatkozó intézkedéseinkkel azt a célt követjük, hogy mindenhol kiemelt feladatként foglalkozzanak a terimés takarmányok termesztésével az állatállomány gondos összeválogatásával, a farmok elmélyült szakosításával, méghozzá teljes összhangban az új létesítmények és a korszerűsített termelőhelyek elkészülésével. Minden feltétel megvan arra, hogy idén járásunkban az egy tehénre jutó tejhasznosság átlagban 150—208 literrel javuljon, a marhahizlalásban elérjük a napi da­rabonkénti 0,80 kg súlygyarapodást, s kocánként a 15,5 választott malacot. Nagyon nyugtalanít bennünket a bor­júelhullás. Az elmúlt évben ugyanis túlhaladta a hat százalékot. Feltételezzük, hogy ebben az évben a borjú elhullást sikerül 5,5 százalékra csökkentenünk. 0 Felkészültek a növénytermesztés feladatainak a teljesítésére? — Az állami végrehajtási tervben meghatározott fel­adatok lebontására a földalap pontosított nyilvántartása után, az elmúlt év végén került sor járásunkban. A fel­adatok lebontásánál arra törekedtünk, hogy a szántó területet a lehető leggazdaságosabban — százszáza­lékra — kihasználjuk, méghozzá olyan szerkezet kiala­kításával, hogy minden egyes növény — termőhelyi be­sorolás szerint — megfelelő arányban, megfelelő helyre kerüljön. Az egyes termelési programokat már 1973-ban elkezd­tük kidolgozni. Ezeket évről-évre színvonalasabbá tesz­­szük. Az észlelt fogyatékosságokat közben kiküszöböl­jük. A termelési programok megvalósításában a folya­matosságra törekszünk, s változtatásokra — mint pél­dául a kedvezőtlen időjárás okai — csak alaposan indo­kolt esetekben kerülhet sor! Növénytermesztési feladataink sikeres teljesítésében egyre több segítséget kapunk a Rimavská Sobota-i Agro­kémiai Vállalattól. Kezdetben főleg repülőgéppel történő növénytáplálásban és védelemben segítette mezőgazda­ságunkat, későbben pedig részt vállalt a mészanyagok, „ s a műtrágyák szállításában és talajba juttatásában, az istállótrágya kihordásában és elterítésében, a trágyalé elszállításában, a hagyományos növényvédelemben. —rn sáért, a jutalmak javaslásáért, idényben a gépek csoportok közti kölcsönzéséért stb. Kölcsönzés esetén a költségek azt a csoportot terhelik, ahol a gép és a traktoros dolgozott. A főgépesítő készíti elő a gépeket a csúcsmunkákra, átveszi azokat a javító részlegtől és elrendeli a gépsorok összekap­­osolását A gazdaság növénytermesztése az utóbi években jól szolgál­ja az állattenyésztést. Így az állatok hasznossága is jó. A ter­ményszárítóban, amely már három éve sikeresen üzemel — s mellette granulálót is építenek — az elmúlt évben 115 vagon takarmánylisztet gyártottak (ebből 30 vagonnal a környező szövetkezetek részére). A korszerű takarmányozás és a lelkiismeretes gondozás kö­vetkeztében teheneik tejhasznossága az elmúlt évben az egye­sítés előtti valósághoz viszonyítva 761 literrel javult, s ebben az évben további száz liter tejtöbblettel számolnak tehenen­ként. Az említett időszakban a szarvasmarhák napi és darabon­kénti súlygyarapodása nyolc, a sertéseké pedig tizenhét deká­val javult, s ezzel a társadalomnak juttatott állati termék­­mennyiség is több lett. Az állattenyésztésben is az összpontosításra és szakosításra törekednek. Korábban — korszerű férőhely hiányában — a te­heneket négy helyen tartották. Az istállók korszerűsítése után azonban két helyre összpontosították. Ezel javult az ellenőrzés és a gondoskodás, s a gondozók létszámát a korábbi szükség­letnek a felére csökkenthették, tehát javult a munkatermelé­kenység is. Egyben arra is törekedniük kellett, hogy a régi épületeket lehető leggazdaságosabban kihasználják. Mivel a kollektivizá­lás után létrehozott istállók közben elhasználódtak és kar­bantartásuk sok gonddal és költséggel jár, egyre nagyobb problémák elé állítja őket a termelés korszerűsítése. Legutóbb az állami gazdaság területének rendezése -során a szövetkezet földterülete 500 hektárral bővült, s ennek megfelelően az ál­­latállományt is gyarapítani kellett. A területi rendezés alkal­mával az állami gazdaságtól olyan épületeket vettek át, ame­lyek dűledezőben vánnak, s felújításuk többe kerülne, mintha újat építenének. Az állami gazdaságtól átvett földek minősége sem valami jő, mert talán soha nem istállótrágyázták azokat. A földek végére ugyan kihordták a trágyát, de a felhasználásra már nem ke­rült sor, ami persze nem öregbíti az állami gazdaság jó hír­nevét. A szövetkezet sertésállományát még napjainkban is négy he­lyen tartják és az etetést úgy végzik mint kezdetben. Egyedül a lelkiismeretes gondozók érdeme, hogy az . elavult istállóban a múlt évben kocánként 17,5 malacot választottak el és a hízók napi súlygyarapodása elérte a 0,67 kg-ot. 4- Milyen kooperációban vesznek részt? — tettük fel a kér­dést a közgazdásznak. — Tagjai vagyunk a Velká Calomija-i (nagycsalomijai) ser­téshizlaló üzemközi együttműködésnek. Az ottani nagyhizlalda építéséhez több mint 2 millió koronával járultunk hozzá, ed­dig azonban a haszonból nem részesedtünk. Évente az érvény­ben levő értékesítési áron 70 vagon szemes terményt juttatunk a sertések takarmányozására, s ez a nagyhizlalda a többi tag­üzem segítségével 90 vagon húst ad évente a társadalomnak. Ezzel egyidejűleg Vinica, (Ipolynyék) központtal most van ki­alakulóban egy kooperációs körzet, s ehhez tartozna a seöian­kyi, a Kamenné Kosihy-i, a vinicai szövetkezet és a Slov. Ďar­­moty-i Magtermesztő Állami Gazdaság. A körzet jövőbeni fel­adatait már körvonalaztuk, s annak valóraváltása csak idő kérdése. Mivel komoly problémáink vannak az állatok elhe­lyezésével, a Kamenne Kosihy-i szövetkezettel együttműködve — közös beruházási keretből — korszerű borjúneveidét épí­tünk, s az agrokémiai vállalat létrehozásában is részt veszünk. Az elmondottak bizonyítják, hogy az emberi ész mi mindenre képes. Tény, hogy az „Ipolymente“ szövetkezet természeti fel­tételei gátolják a növénytermesztés kívánt kibontakoztatását, az elmúlt évben mégis megközelítően hasonló eredményeket értek el mint azok a gazdaságok, amelyek a síkvidéken ideális feltételek közt termelhetnek.' Hoksza István A közép-szlovákiai kerületben március végén értékelték az első negyedév feladatainak a teljesítését. Megállapították, hogy az eltelt időszakban rendkívüli figyelmet fordítottak a szarvasmarha-állomány létszámának a növelésére. A negyed­év eredményei — az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva — azt mutatták, hogy a fejlődés üteme jó. A szarvas­­marhák létszáma kerületi méretben 8,4 százalékkal több mint xtavala ilyenkor. A legigényesebb feladatok egyike azonban — az állat­tenyésztésben — továbbra is a tehénállomány létszámának legalább tízezerrel való szapn­­porítása. Ezt ugyanis a szo­kottnál nagyobb selejtezés idéz­te elő, hiszen az év első к hónapjában több mint hétezer kevés haszonhozamú tehenet vittek a vágóhídra. Az illeté­kesek azonban megtették a szükséges intézkedést az állo­mány minőségi egyedekkel való feltöltésére. Időszerűvé » vált egyebek közt az is, hogy a kerületben az egyéni terme­lőktől felvásárolják a borja­kat és a továbbtartásra alkal­mas egyedeket az északi kör­zetekből a síkvidékre átcsopor­tosítsák. Az őszök minőségi előkészítésében azonban a sík­vidéken és az északon gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek kooperálása mutatkozik célra­vezetőnek. A kerület déli járá­saiból négyezer üszőt a lip­tói, s felső garamvölgyi és az oravai zsenge legelőkre szállítanak, hogy ott megerősödje­nek és az egészséges környezetben jól előkészítsék a törzs­­állományok feltöltésére. Örvendetes, hogy a sertésállomány — az elmúlt év hasonló időszakához képest — mintegy húszezerrel gyarapodott, és valószínű, hogy az első félév végére az állományt teljesen feltöltik. A fiaztatókban csakúgy mint a hizlaldákban, kellő figyelmet fordítanak a férőhelyek ésszerű kihasználására, valamint az állategészségügyi feltételek betartására. A kerület mezőgazdasági üzemeiben szakszerűen takarmá­­nyozzák a fejősteheneket, s ezzel kielégítő a tejtermelés és az értékesítés. A takarmányozás további tökéletesítésével azt a célt követik, hogy a tejhasznosság kerületi méretben — egy tehén átlagában — legalább százötven literrel jobb le­gyen mint tavaly. Befejezésül csak annyit, hogy az állatállomány létszáma módot nyújt a szerződéses feladatok egyenletes teljesítésére. Gondot egyedül a kevés abrakkészlet okoz. A hiányzó meny­­nyiséget azonban részben az élelmiszeripar hulladékanyagai­ból fedezik. .ftai-NAGY TARUtLÉKOK. .. A szalmakészlet kétharmadát takarmányként hasznosítják Hogyan teljesítették az első negyedév feladatát /

Next

/
Thumbnails
Contents