Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 18. Д mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek aprólékos, — részletekre is kitérő — tömegpolitikai munkája módot nyújtott arra, hogy a kis mezőgazdasági üzemek dolgozói megismerkedjenek a szükebb és a tágabb értelemben vett társadalom íeladatainak a lényegével, majd sok helyen az erők és a termelőeszközök összevonása, vagyis az apró gazdaságok társulása mellett döntöttek. így jött létre — négy környező falu határában 1971 januárjában — három kisgazdaság társulásával a seöiankyi (ipolyszécsénkei) „Ipoly men te" szövetkezet is, mely napjainkban kétezerhetvenhárom hektár mezőgazdasági, illetve ezerháromszáznegyvennégy hektár szántóterületen, közel négyszáz állandó dolgozóval gazdálkodik. Az elmúlt pár évben az összpontosítás, a szakosítás, a termelés fellendítése és racionalizálása terén mennyire jutottak — tettük fel a kérdést B o d z s á r Istvánnak, a szövetkezet közgazdászának. — Talán mondanom sem kell, hogy a kérdés megválaszolása nem egyszerű, hiszen a négy község határára kiterjedő földalapunk minősége, domborzati elhelyezkedése nagyon eltérő. Van itt futóhomokra emlékeztető, erősen kötött, kavicsos, szikla aljazató és arasznyi termőrétegű talaj. A kimondottan bőtermő föld nagyon kevés. Hivatalos besorolás szerint persze a HMt-5 és a HMt-9 talajcsoportba tartozunk, azonban a Hrušov közelében levő földjeinkre jobban illene a hegyi besorolás. Besorolás ide, besorolás oda valóságos tény, hogy az Ipoly közelében levő földjeink úgyszólván évente hasznavehetetlenek. Az elmúlt év végétől március elejéig, nem kevesebb, mint kilenc esetben öntötte el földjeinket az Ipoly, s így hétszáz hektár került víz alá! Ebből közel 400 hektár a rét, a többi pedig szántó. Ha az árvíz évente nem szedné tőlünk a vámot, akkor lényegesen jobb eredményt érnénk el, mint eddig. Bizonyos, hogy a kiáradó Ipoly, jó pár évtizede károsítja a közelében gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket, köztük az „Ipolymente" szövetkezetét is. Ha sikerült is a mederhez közeli rétekről némi szálastakarmány begyűjtése, annak tápértéke sajnos nem több mint a síkvidéki árpaszalmáé. Az árvíz gyakorisága következtében a rétiszéna begyűjtése és hozama bizonytalan, mint a kóbor kutya vacsorája. Ebből eredően az Ipoly közelében levő szántakkal nem mindig lehet számolni. Elvetik az őszieket, aztán elmossa, kiáztatja az árvíz. Ha felszabadul a föld, akkor pótló növényt tesznek bele — ha lehetséges, — ami többletköltséggel jár. Az „Ipolymente“ szövetkezetben a vázolt mostoha feltételek ellenére, igyekeztek a lehető legideálisabb termelési szerkezet kialakítására, sőt a táblásításra is. Az üzemszervezésben az ágazati elrendezést részesítik előnyben és lépéseket tettek az önelszámoló egységek létrehozására is. A termelést három részlegre, a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és a műszaki szolgáltatás részlegére osztották fel. Az utóbbihoz tartozik a gépesítés, az építkezés, a fuvarozás, a terményszárító és ha elkészül, a granuláló berendezés is. A növénytermesztésben szemeseket, silókukoricát, évelőtakarmányt, hüvelyeseket, cukorrépát, szőlőt és zöldséget termelnek, azonban a talaj eltérő minősége végett egy-egy igényes növény nem mindig a számára megfelelő helyre kerülhet, ezért termésátlaga szinte évenként változó. A talaj tápanyagpótlására azonban van lehetőségük, hiszen az istállók közelében sok istállótrágya gyűlt már össze! Az állatgondozók a trágyát alig tudják elhelyezni. 4 Mivel bizonyítható a társulás hasznossága? — Erre talán legjobb bizonyítékul szolgálhat az egyesítés előtt végzett közgazdasági elemzés. Megállapítottuk (1970- ben), hogy a három kisgazdaságban kalászosokból 28, cukorrépából 194, szőlőből 51, lucernaszénából 55, silókukoricából pedig 190 mázsés hozamot értek el hektáronként. Évi átlagban — tehenenként — mindössze 2139 liter tejet fejtek, a szarvasmarhák súlygyarapodása 0,85, a sertéseké pedig 0,50 kg volt naponta és darabonként. A három kisgazdaság összesen 16 „Gömörurszág“ mezőgazdasági üzemeinek a dolgozói is türelmetlenül várták a tavasz ébredését. A tél ugyanis próbára tette a a vezető dolgozók idegeit, hiszen az állatok átteleléséhez nem voltak bővében takarmányokból, ezért mindenhol az idei terv teljesítését befolyásoló tartalékok feltárására törekedtek. Vitárius Lajos mérnök, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője ezzel összefüggésben az alábbiakat mondotta: — Elsőrendű feladatnak tekintettük az 1977-es évre előirányzott feladatok teljesítését előmozdító politikaiszervezési intézkedéseknek a kidolgozását, járási aktíva értekezleten megtárgyaltuk ezt a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, az összüzemi pártbizottságok, s az üzemi pártszervezetek elnökeivel. A politikai-szervezési intéz kedések megvalósításával behatóan foglalkozott a Járási Pártbizottság Elnöksége is. A feladatok megvalósításával és ellenőrzésével szakbizottságok foglalkoznak. Ezekben gépesítési, növénytermesztési és állattenyésztési szakemberek dblgoznak. 0 Mit tesznek a tervezett állatállomány elérése érdekében? — Az elmúlt évben közel hétezer üszőt fedeztettünk be. Ez lehetővé teszi azt, hogy ebben az évben legalább hatszázzal növeljük az állományt. Említést érdemel, hogy az üszőket külön istállőzuk és megkülönböztetett abrakellátásban részesítjük. A kocák tervezett állomé r.yát a szaporító tenyészetekből vásárolt egyedekkel töltöttük fel, s ezzel mellőztük az átmeneti kocákat a törszállományból. Férőhely hiány miatt nem sikerült a tervezett juhállomány elérése. Sajnos, napjainkban is sok juhot vagyunk kénytelenek ideiglenes szálláshelyen tartani, mert az új férőhelyek építése nincs arányban a szükséglettel. A férőhely kapacitás gyorsított ütemű épí tésére és felújítására már intézkedést tettünk. Ezzel az állomány további csökkentését a hatodik ötéves terv időszak végére kiküszöböljük. 0 Milyen intézkedést tettek az állatok hasznosságának a javítására? — Az elmúlt év szeptemberében leltárt készítettünk a terimés takarmányokról s azt az egyes állatcsoportokra is elosztottuk. Kidolgoztuk a takarmányozási terveket is. A terveket havonta pontosítjuk, s a laboratóriumi elemzések adataiból kiindulva összeállítjuk a takarmányadagokat. A tehenek minden egyes mezőgazdasági üzemben megkülönböztetett takarmányadagot kapnak, méghozzá a laktáció ideje s a hasznosság figyelembevé telével. Járásunk mezőgazdaságában fokozatosan valóra váltjuk a szarvasmarha-tenyésztés korszerű szervezeti feltételeit. Már tizenkét mezőgazdasági üzemünk rendelkezik a nagyhozamú tehenek részére külön istállókkal, elletővel, elsőborjasok istállójával és üszőneveidé vei. A MOSTOHA FELTÉTELEK ELLENERE Figyelemre méltó sikerek a termelés fellendítésében Hazánk mezőgazdasága kollektivizálásának sikeres befejezését követően a CSKP XII. kongresszusa körvonalazta a termelőalap elhelyezésének a teendőit s a kollektív gazdaságok belterjesítésének a feladatait. Négy évre rá а XIII. kongresszus ismét viszszatért erre, s egyben kiemelte a nagyüzemi mezőgazdaság össztársadalmi küldetését, a termelés szüntelen javításának a tudományos-műszaki vívmá nyok gyakorlati hasznosításával való összekapcsolásának szükségszerűségét. Kiaknázatlan tartalékként megjelölte a szervezés fogyatékosságainak, a termelés összpontosításának és szakosításának soronlevő teendőit, továbbá a szocialista társadalmi munkamegosztás s a munkatermelékenység javításának feladatait. millió 541 ezer korona bevételt, illetve 716 ezer korona tiszta hasznot ért el. Az összes vagyon pénzértéke pedig 22 millió 169 ezer korona volt.-4 Az elmúlt évre számos mezőgazdasági üzemben nem szívesen emlékeznek vissza, hiszen sok helyen stagnálás következett be. Hogyan nyilatkozik erről Bodzsár István közgazdász? — Az elmúlt kedvezőtlen év természetesen nálunk is éreztette hatását, kalászosokból mégis 51,6, szemeskukoricából 50, lucernától (szárított állapotban) 67, silókukoricából 259 mázsát értünk el hektáronként. Egyedül a cukorrépa okozott csalódást az elért 162,4 mázsás hektárhozammal, mivel nagyon foghíjasán kelt, s az újravetés sem segített. Resteljük a dolgot, mert 1974-ben 497,6 mázsa répa termett hektáronként, ami azt bizonyítja, hogy tudunk répát termelni. A sikertelen múlt évre vonatkozóan csak annyit, hogy ilyesminek többé nem szabad előfordulnia! Egy azonban örvendetes, hogy 1976-ban a társult gazdaságban 30 millió 811 ezer korona összbevételt és 3 millió 778 ezer korona tisztahasznot értünk el. Vagyonúnknak értéke pedig túlhaladta a 45 millió koronát. Ez mindennél jobban bizonyítja a termelés összpontosításának és szakosításának az előnyét, hiszen mostoha feltételeink közt szinte megduplázódott az eredmény. Említést érdemel persze az is, hogy alapjaink jól feltöltöttek, s évek óta nem szorulunk bankkölcsönre. Tény, hogy mezőgazdaságunkban manapság a munka nehezét gépekkel végzik. Persze nem a régi értelembe vett módon, hanem annál korszerűbb elrendezésben. 4 Milyen módszert honosftotak meg az „Ipolymente“ szövetkezetben — tettük fel a kérdést Deák Ferenc elnöknek. — A növénytermesztési munkák rugalmas végzéséhez komplex gépsorokat hoztunk létre. így a gabona, a takarmányok, a kapjások termesztését és begyűjtését gépekkel végezzük. Ezen terményeknél minimális munkaerőt alkalmazunk. Egy-egy gépsorba 12 erőgép, —a hozzá szükséges ugyanannyi traktorossal — s a felszerelések tartoznak. Három ilyen csoportunk van, élen egy-egy technikussal, aki felelős a traktorok, gépkezelők teljesítményének pontos nyilvántartásáért, elszámolá-A szarvasmarhák ellátásában — kiegészítő takarmányként — az ízesített, a lúggal, a karbamiddal, a fermentálással feltárt, valamint a szilázsolt és a préselt (brikcttezett) szalmát is felhasználjuk. Terimés takarmány préselő berendezéssel jelenleg a Bátkai Állami Gazdaság, a Hrnčiarske Zálužany-i és a Sobötkai Állattenyésztési Felügyelőség rendelkezik. Ebben az évben újabbakat építünk Gömörben és Nagybalogon. Járásunkban a szalma takarmányozásra való elkészítése leghatékonyabb módjának a szilázsolás bizonyult. A tél folyamán szalmából 84 ezer tonnányit fogyasztanak el az állatok. Ez a mennyiség a készlet kétharmada. A terve zett hasznosság elérésére vonatkozó intézkedéseinkkel azt a célt követjük, hogy mindenhol kiemelt feladatként foglalkozzanak a terimés takarmányok termesztésével az állatállomány gondos összeválogatásával, a farmok elmélyült szakosításával, méghozzá teljes összhangban az új létesítmények és a korszerűsített termelőhelyek elkészülésével. Minden feltétel megvan arra, hogy idén járásunkban az egy tehénre jutó tejhasznosság átlagban 150—208 literrel javuljon, a marhahizlalásban elérjük a napi darabonkénti 0,80 kg súlygyarapodást, s kocánként a 15,5 választott malacot. Nagyon nyugtalanít bennünket a borjúelhullás. Az elmúlt évben ugyanis túlhaladta a hat százalékot. Feltételezzük, hogy ebben az évben a borjú elhullást sikerül 5,5 százalékra csökkentenünk. 0 Felkészültek a növénytermesztés feladatainak a teljesítésére? — Az állami végrehajtási tervben meghatározott feladatok lebontására a földalap pontosított nyilvántartása után, az elmúlt év végén került sor járásunkban. A feladatok lebontásánál arra törekedtünk, hogy a szántó területet a lehető leggazdaságosabban — százszázalékra — kihasználjuk, méghozzá olyan szerkezet kialakításával, hogy minden egyes növény — termőhelyi besorolás szerint — megfelelő arányban, megfelelő helyre kerüljön. Az egyes termelési programokat már 1973-ban elkezdtük kidolgozni. Ezeket évről-évre színvonalasabbá teszszük. Az észlelt fogyatékosságokat közben kiküszöböljük. A termelési programok megvalósításában a folyamatosságra törekszünk, s változtatásokra — mint például a kedvezőtlen időjárás okai — csak alaposan indokolt esetekben kerülhet sor! Növénytermesztési feladataink sikeres teljesítésében egyre több segítséget kapunk a Rimavská Sobota-i Agrokémiai Vállalattól. Kezdetben főleg repülőgéppel történő növénytáplálásban és védelemben segítette mezőgazdaságunkat, későbben pedig részt vállalt a mészanyagok, „ s a műtrágyák szállításában és talajba juttatásában, az istállótrágya kihordásában és elterítésében, a trágyalé elszállításában, a hagyományos növényvédelemben. —rn sáért, a jutalmak javaslásáért, idényben a gépek csoportok közti kölcsönzéséért stb. Kölcsönzés esetén a költségek azt a csoportot terhelik, ahol a gép és a traktoros dolgozott. A főgépesítő készíti elő a gépeket a csúcsmunkákra, átveszi azokat a javító részlegtől és elrendeli a gépsorok összekaposolását A gazdaság növénytermesztése az utóbi években jól szolgálja az állattenyésztést. Így az állatok hasznossága is jó. A terményszárítóban, amely már három éve sikeresen üzemel — s mellette granulálót is építenek — az elmúlt évben 115 vagon takarmánylisztet gyártottak (ebből 30 vagonnal a környező szövetkezetek részére). A korszerű takarmányozás és a lelkiismeretes gondozás következtében teheneik tejhasznossága az elmúlt évben az egyesítés előtti valósághoz viszonyítva 761 literrel javult, s ebben az évben további száz liter tejtöbblettel számolnak tehenenként. Az említett időszakban a szarvasmarhák napi és darabonkénti súlygyarapodása nyolc, a sertéseké pedig tizenhét dekával javult, s ezzel a társadalomnak juttatott állati termékmennyiség is több lett. Az állattenyésztésben is az összpontosításra és szakosításra törekednek. Korábban — korszerű férőhely hiányában — a teheneket négy helyen tartották. Az istállók korszerűsítése után azonban két helyre összpontosították. Ezel javult az ellenőrzés és a gondoskodás, s a gondozók létszámát a korábbi szükségletnek a felére csökkenthették, tehát javult a munkatermelékenység is. Egyben arra is törekedniük kellett, hogy a régi épületeket lehető leggazdaságosabban kihasználják. Mivel a kollektivizálás után létrehozott istállók közben elhasználódtak és karbantartásuk sok gonddal és költséggel jár, egyre nagyobb problémák elé állítja őket a termelés korszerűsítése. Legutóbb az állami gazdaság területének rendezése -során a szövetkezet földterülete 500 hektárral bővült, s ennek megfelelően az állatállományt is gyarapítani kellett. A területi rendezés alkalmával az állami gazdaságtól olyan épületeket vettek át, amelyek dűledezőben vánnak, s felújításuk többe kerülne, mintha újat építenének. Az állami gazdaságtól átvett földek minősége sem valami jő, mert talán soha nem istállótrágyázták azokat. A földek végére ugyan kihordták a trágyát, de a felhasználásra már nem került sor, ami persze nem öregbíti az állami gazdaság jó hírnevét. A szövetkezet sertésállományát még napjainkban is négy helyen tartják és az etetést úgy végzik mint kezdetben. Egyedül a lelkiismeretes gondozók érdeme, hogy az . elavult istállóban a múlt évben kocánként 17,5 malacot választottak el és a hízók napi súlygyarapodása elérte a 0,67 kg-ot. 4- Milyen kooperációban vesznek részt? — tettük fel a kérdést a közgazdásznak. — Tagjai vagyunk a Velká Calomija-i (nagycsalomijai) sertéshizlaló üzemközi együttműködésnek. Az ottani nagyhizlalda építéséhez több mint 2 millió koronával járultunk hozzá, eddig azonban a haszonból nem részesedtünk. Évente az érvényben levő értékesítési áron 70 vagon szemes terményt juttatunk a sertések takarmányozására, s ez a nagyhizlalda a többi tagüzem segítségével 90 vagon húst ad évente a társadalomnak. Ezzel egyidejűleg Vinica, (Ipolynyék) központtal most van kialakulóban egy kooperációs körzet, s ehhez tartozna a seöiankyi, a Kamenné Kosihy-i, a vinicai szövetkezet és a Slov. Ďarmoty-i Magtermesztő Állami Gazdaság. A körzet jövőbeni feladatait már körvonalaztuk, s annak valóraváltása csak idő kérdése. Mivel komoly problémáink vannak az állatok elhelyezésével, a Kamenne Kosihy-i szövetkezettel együttműködve — közös beruházási keretből — korszerű borjúneveidét építünk, s az agrokémiai vállalat létrehozásában is részt veszünk. Az elmondottak bizonyítják, hogy az emberi ész mi mindenre képes. Tény, hogy az „Ipolymente“ szövetkezet természeti feltételei gátolják a növénytermesztés kívánt kibontakoztatását, az elmúlt évben mégis megközelítően hasonló eredményeket értek el mint azok a gazdaságok, amelyek a síkvidéken ideális feltételek közt termelhetnek.' Hoksza István A közép-szlovákiai kerületben március végén értékelték az első negyedév feladatainak a teljesítését. Megállapították, hogy az eltelt időszakban rendkívüli figyelmet fordítottak a szarvasmarha-állomány létszámának a növelésére. A negyedév eredményei — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — azt mutatták, hogy a fejlődés üteme jó. A szarvasmarhák létszáma kerületi méretben 8,4 százalékkal több mint xtavala ilyenkor. A legigényesebb feladatok egyike azonban — az állattenyésztésben — továbbra is a tehénállomány létszámának legalább tízezerrel való szapnporítása. Ezt ugyanis a szokottnál nagyobb selejtezés idézte elő, hiszen az év első к hónapjában több mint hétezer kevés haszonhozamú tehenet vittek a vágóhídra. Az illetékesek azonban megtették a szükséges intézkedést az állomány minőségi egyedekkel való feltöltésére. Időszerűvé » vált egyebek közt az is, hogy a kerületben az egyéni termelőktől felvásárolják a borjakat és a továbbtartásra alkalmas egyedeket az északi körzetekből a síkvidékre átcsoportosítsák. Az őszök minőségi előkészítésében azonban a síkvidéken és az északon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek kooperálása mutatkozik célravezetőnek. A kerület déli járásaiból négyezer üszőt a liptói, s felső garamvölgyi és az oravai zsenge legelőkre szállítanak, hogy ott megerősödjenek és az egészséges környezetben jól előkészítsék a törzsállományok feltöltésére. Örvendetes, hogy a sertésállomány — az elmúlt év hasonló időszakához képest — mintegy húszezerrel gyarapodott, és valószínű, hogy az első félév végére az állományt teljesen feltöltik. A fiaztatókban csakúgy mint a hizlaldákban, kellő figyelmet fordítanak a férőhelyek ésszerű kihasználására, valamint az állategészségügyi feltételek betartására. A kerület mezőgazdasági üzemeiben szakszerűen takarmányozzák a fejősteheneket, s ezzel kielégítő a tejtermelés és az értékesítés. A takarmányozás további tökéletesítésével azt a célt követik, hogy a tejhasznosság kerületi méretben — egy tehén átlagában — legalább százötven literrel jobb legyen mint tavaly. Befejezésül csak annyit, hogy az állatállomány létszáma módot nyújt a szerződéses feladatok egyenletes teljesítésére. Gondot egyedül a kevés abrakkészlet okoz. A hiányzó menynyiséget azonban részben az élelmiszeripar hulladékanyagaiból fedezik. .ftai-NAGY TARUtLÉKOK. .. A szalmakészlet kétharmadát takarmányként hasznosítják Hogyan teljesítették az első negyedév feladatát /
