Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-16 / 15. szám

1977. április IB. SZABAD FÖLDMŰVES 7 amerikai földrész Ittl szocialista Ж országa A korszerű állattenyésztés: az önellátottság fontos feltétele Kuba népgazdaságának a forradalom utáni fejlődésére a fokozatosság, vagyis a kapitalizmusból a szocializmusba való tervszerű átmenet jellemző. A szigetország népének a tőkések rabsága alóli felszabadításában jelentős szerep jutott az egész országban fellángolt fegyveres felkelésnek. A forra­dalmárok nemcsak a tőkések uralmát, hanem egyidejűleg az újgyarmato­sítás, s az imperialista elnyomás későbbi maradványait is felszámolták. Míg a tőkés világ országaiban elmélyült a válság, addig a szocializmnst építő államokban, köztük Kubában is, a népgazdaság sokoldalúan fejlődött. A mezőgazdasági termelés minden ágazatában az önellátásra törekednek. A szigetország állattenyésztésére 1969-ig a kezdetlegesség, s a külterjes­­ség volt jellemző. A korszerű technika és technológia vívmányai szinte is­meretlenek voltak. Az állatok hasznossága hihetetlenül gyönge volt. A brucellózis és más betegség gyakran vámot szedett a tenyészetekben. A forradalmat követő években a népgazdaság összes ágazatait összhang­ban fejlesztették, s ez az állattenyésztésben talán a legidőszerűbb volt. Nem kevesebbről, mint a dolgozó társadalom élelmiszerrel való egyenletes ellátásáról volt szó. Aránylag rövid időn belül korszerű baromfifarmokat hoztak létre, s célul tűzték ki a szarvasmarha-állomány hasznosságának a növelését ée korszerű nagygazdaságok építését. Kitartó és céltudatos munkával kimagasló sikereket értek el az állat­­állomány minőségében. Időnként azonban közbeszólt a szárazság. Az 1985—1973-as években kegyetlen szárazság károsította a növénytermesz­tést, s ez az állattenyésztésben is éreztette hatását. Ezért országos méret­ben a szarvasmarhák létszáma mintegy kétmillióval csökkent. Az egyéb­ként fűben bővelkedő kubai legelők nem bírták eltartani a szarvasmarhát, mert 1973-ban természetes csapadékból 155 mm-rel kevesebb hullott, mini az eltelt harminc évben. Ezért az irányító szervek rendelettel szabályozták a tehénlétszám tartását. Például 1973-ban Kubában 5 millió 446 ezer szarvasmarhát számláltak, s az intézkedés következtében a következő év végén már 38 ezerrel töb­bet, tehát sikerült kedvező fordulatot elérni az állomány szaporodásában. A tehénállomány jelentékeny hányada félvad környezetben természetes legelőn él, mert kevés a korszerű istálló. A tehenek létszáma 1 millió 700 ezer. JÖ SZÍNVONALON AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Az állami és szövetkezeti nagyüzemeknek 840 ezer tehenük van, s az állományból csak 350 ezer darabot fejhetnek, mert a többit félvad környe­zetben legelőn kénytelenek tartani. Mint mondani szokás, az ember ma nem eheti meg a holnapot. Ebből kiindulva korszerű farmok kiépítésére időközönként olyan összeget fordítanak, amilyen rendelkezésükre áll. Mind­amellett 1975-ig 1200 korszerűen gépesített szarvasmarha telepet, 70 borjú hizlaldát, 200 sertés, 411 baromfi és 43 baromfi keltető farmot építettek és 1Z9 körzetben fajtanemcsítéssel is foglalkoztak. A hazai szarvasmarha tej- és húshasznosságának javítása céljából külföldről beszerezték a fekete­tarka marhát. Ezeknek egy részét Havana és más tartományokban speciális tenyészetekben nagy gonddal nevelik. A fajtanemesftéssel foglalkozó farmokon mindent elkövetnek azért, hogy lényeges javulást érjenek el a tenyészanyag minőségében, olyan szarvas­­marha típust alakítsanak ki, amely igénytelensége mellett a lehető legjobb hasznosságra képes. Az utóbbi években jelentős sikereket értek el az állategészségügy terén is. A Központi Állategészségügyi Intézet az ország történetében 1975-ben végezte a szarvasmarha-állományban a legnagyobb ellenőrzést és vizsgála­tot. Az ellenőrzés során szinte minden egyes szarvasmarhát kivizsgáltak, azokat, amelyek a trópusi környezetben élősködőkkel voltak megtámadva, a szó legszorosabb értelmében fertőtlenítő oldatban megfürdették. Azóta az állatorvosok évi átlagban mintegy 60 millió speciális vizsgálatot végez­tek a szarvasmarha farmokon és a legelőkön. A Központi Állategészségügyi Laboratóriumon kívül a tartományokban megközelítően félszáz körzeti állategészségügyi intézményt is létrehoztak, ahol 6000 jól képzett technikus és közel ezer állatorvos végzi a teendőket. Az állatgyógyászat mintegy kilencven fajta gyógyszert basznál a betegsé­gek megelőzésére és leküzdésére. Ezzel Kuba, Latin-Amerikában legfejlet­tebb állategészségügyi szervezetével az élvonalba került. JAVULT A HASZNOSSÁG Az állattenyésztés rohamos fejlődését jól szemlélteti az is, hogy például az ipari jellegű termelést folytató szarvasmarha farmok területe elérte a 187 ezer hektárt és az elmúlt évben 800 millió literrel adtak több tejet a társadalomnak, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Az állattenyésztési programban meghatározták, hogy az ország területén 1980-ig további korszerű farmokat építenek a tehenek részére, ahol ideális feltételeket hozhatnak létre a hasznosság javításában. Számolnak azzal, hogy az 1977—1980-as években a tehenek tejhasznossága 80 százalékkal javul, a tojástermelésben pedig év átlagban elérik a kétmilliárd darabot, vágóbaromfiból a negyven, sertéshúsból pedig a nyolcvanezer tonna meny­­nyiséget. A mezőgazdaságban olyan feltételeket hoznak létre, hogy a mun­katermelékenység — a korábbi valósághoz képest — 35 százalékkal javul­jon! A szemlélő az ország területét járva mindenhol korszerű baromfifarmot láthat. Országos méretben ezekben a tenyészetekben már elérték tyúkon­ként a 220 tojást és baromfihúsból is sok kerül piacra. Az étrendben, en­nek következtében, a baromfi termék nagyon gyakori, ami jó feltétel az ésszerű táplálkozásra. Mivel az állatállomány hasznosságának a javításához sok és jő minőségű takarmány szükséges, a korszerűen berendezett farmok körül szakaszokra osztott, öntözött legelőket, gondozott kaszálókat létesítenek és szénát tar­talékolnak, hogy az esetleges szárazság következtében ne érje a tenyésztő két meglepetés. Ezeken a területeken értékes takarmányt termelnek. A múlt év novemberében — amikor Kubában jártam — mindenhol jól fejlett, dús legelőn tartott szarvasmarhát láttam. Jó alapanyag és lehetőség ez a nagy hasznosság elérésére. ÜJABB LÉTESÍTMÉNYEK Ojabban a szálastakarmányok racionális hasznosítása céljából sok helyen meleglevegos terményszárítókat építenek. A takarmánylisztet a tápgyár­tásban hasznosítják, s mivel a gabonát külföldről szerzik be, arra töreked­nek, hogy azt minél gazdaságosabban hasznosítsák. Az állattenyésztésben legrangosabb feladat a szarvasmarha-állomány te­nyésztése, korszerű feltételeinek a létrehozása, az állatok szaporítása, s a minőség szüntelen javítása. Mivel ehhez épületek, farmok és más be­rendezések szükségesek, úgy határoztak, hogy a program keretében ötszáz­­millió peso költséggel háromezer új farmot és más mezőgazdasági létesít­ményt építenek. Ezzel párhuzamosan természetesen az élelmiszeripar ter­melő bázisában is nagy fellendülés várható, hiszen a korábbihoz képes! több nyersanyagot, ésszerűen kell felhasználni a társadalom javára. A ál­lattenyésztés és az élelmiszeripar termelésének szüntelen növelésével egyre több liazai élelmiszermennyiség jut a dolgozóknak. Fokozatosan megterem­tik az önellátás kedvező feltételeit. Hoksza István Igényesség és felelősségtudat Előtérben a gazdaságosság Д! elmúlt év szeszélyes időjári- M sa következtében a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás u­­gyan nem teljes mértékben teljesítet­te a tervfeladatokat, ám amint az év­zárón többször is elhangzott, az idén mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a tavalyi lemaradást be­hozzák. Valamennyi szövetkezetben a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek szellmében elmélyítik a termelés in­tenzív módszereit, s megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a termékek minőségének a javítására. Előtérbe került a gazdálkodás ésszerűsítése. Ennek kapcsán minden gazdaságban keresik a tartalékokat, főleg a takar­mánygazdálkodás, a géppark maximá­lis kihasználása, valamint az energia és az anyagtakarékosság terén. A járás az elmúlt évben jó eredmé­nyeket ért el az állattenyé:sztés hasz­nosságának a növelésében. Javult a tej- és a hústermelés. Az évzárókon azonban sok szó esett arról, hogy a termelés nem mindig gazdaságos, hi­szen több gazdaságban aránylag drá­gán termelik a tej literjét és a hús kilóját. Ennek oka abban van, hogy nem mindenütt gazdálkodnak éssze­rűen a takarmányokkal, nem gondos­kodnak elegendő mennyiségű és mi­nőségű tömegtakarmányról. Bizonyí­tott tény, hogy ma már belterjes ter­meléssel minden gazdaságban arány­lag kis területen elegendő mennyisé­gű és minőségű tömegtakarmányt le­het elérni. A takarmányfélék termesz­tési területének nagy része mestersé­gesen öntözhető, ami aláhúzza a ter­mesztés előnyét. Figyelemreméltó az is, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek között, — amelyek lényegében azonos felté­telek között gazdálkodnak — eltéré­sek tapasztalhatók az állatok hasz­nosságában. Vannak olyan gazdasá­gok, ahol az évi tejési átlag megha­ladja a négyezer litert, viszont akad­nak olyanok is, ahol csak háromezer liter körüli. Ugyancsak eltérések van­nak a tej- és hústermelésre felhasz­nált abraktakarmányok mennyiségé­ben is. Azokban a gazdaságokban, ahol a takarmányadagolás nem egy­oldalú, az abrak- és tömegtakarmá­nyokat a tudományos kutatás ered­ményeinek figyelembevételével ada­golják, s döntő szempontként az ál­latállomány hasznosságát helyezik előtérbe, a tej- és hústermelés nem ráfizetéses, az eredmények egyönte­tűen pozitívak. Ez nyilván minden gazdaságtól előre kidolgozott takar­mánytermesztési és hasznosítási prog­ramot követel, mely nélkülözhetetlen alapja az állattenyésztés hasznossága növelésének. Örvendetes, hogy az év­zárókon ezekről a kérdésekről nem­csak tárgyaltak, hanem egyben konk­rét intézkedéseket fogadtak el, me­lyek megvalósítása elmélyíti a tudo­mányos termelést és hozzájárni a ha­tékonyság és minőség fokozásához. A járás mezőgazdasági üzemeiben a NOSZF 80. évfordulója tiszteletére kö­telezettségvállalási mozgalom bonta­kozott ki, mely a termelési feladatok tdőelőtti és jó minőségű teljesítésére és a gazdaságos termelés elmélyítésé­re irányul. Valamennyi mezőgazdasá­gi üzemben alaposan megfontolt köte­lezettségvállalásokat fogadtak él, a­­melyekkel a mezőgazdaság dolgozói kifejezésre juttatják elkötelezett hoz­záállásukat a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek a teljesítéséhez, hogy mezőgazdasági termékekből a legna­gyobb mértékben megalapozzuk az önellátás feltételeit. A Dunajský Klátov-i Állami Gazda­ság dolgozói vállalták, hogy az év végéig terven felül hatvanháromezer liter tejet, kétezerötszáz mázsa húst adnak a népgazdaságnak, ami több mint nyolcszázezer korona többletter­méket jelent. A Trhové Mýto-i Csehszlovák Szov­jet Barátság társult szövetkezet tagjai az év végéig 4,5 százalékkal növelik a mezőgazdasági termelést. Cukorré­pából 500 mázsás hozamokat érnek el hektáronként. A lucernatermesztés szakaszán hektáronként száz mázsát terveznek oly módon, hogy 13 száza­lék fehérjetartalmat érjenek el. Az egy tehénre Jutó évi átlagos tejhozamot 3800 literre növelik, s 0,24 dekára csökkentik az egy liter tejhez szüksé­ges abrakmennyiséget. A Nový Život Csehszlovák Mongol Barátság szövetkezet, mely országos méretben is az elsők között van a tej- és a hústermelésben, értékes kö­telezettségvállalást tett a termelés gazdaságosságának növelésére. A szö­vetkezetben az elmúlt évben 0,35 de­kagramm abraktakarmány felhaszná­lásával 4350 liter tejmennyiséget fej­tek átlagban tehenenként. Vállalták, hogy 0,28 dekára csökkentik az egy liter tejhez szükséges abraktakar­mány mennyiségét, a tejtermelést az eddigi szinten tartják. Ez a szövetke­zet már az elmúlt évben is kimagasló eredményeket ért el a takarmánygaz­dálkodásban, hiszen csökkentették az egy kilogramm húshoz szükséges ab­raktakarmányok mennyiségét. Míg 1975-ben egy kg sertéshúsra 3,88 kg erőtakarmányt használtak, addig ta­valy már csak 3,70 kg-ot, s a napi fel­hízás elérte a 0,83 kilogrammot. Az idén jó munkaszervezéssel tovább csökkentik az abraktakarmányok fo­gyasztását oly módon, hogy egy kg sertéshúshoz 3,53 kg abraktakarmányt használnak. A Hubicei Állami Gazdaság dolgozói 147 ezer liter tejet adnak terven felül a társadalomnak, s literenként az ab­raktakarmányfogyasztást 0,27 kg-ra csökkentik, s a takarmányozásban jobban hasznosítják a tömegtakarmá­nyokat. A Munkaérdemrenddel kitüntetett Lúč na Ostrove-i szövetkezet tagjai terven felül 150 ezer liter tejet és 200 mázsa húst adnak a közellátásnak. Üzemanyagból 15 ezer korona érték­ben takarítanak meg, s az abrakta­karmányok ésszerű adagolásával 50 ezer korona megtakarítást érnek el. A felsorolt példák is bizonyítják, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói növekvő igényességgel és felelősség­­tudattal teljesítik a hatodik ötéves tervidőszak második évének a felada­tait. SVINGER ISTVÁN Látogatás egy tejüzemben Az elmúlt év decemberében Luöene­­cen (Losoncon) új tejfeldolgozó üze­met adtak át rendeltetésének. A pró­­haüezemeltetésre ugyan már novem­ber közepén sor került, a teljes ter­melést azonban decemberben kezdték meg. A korszerű — közép-szlovákiai méretben legújabb és legmodernebb­nek számító — komplexum napi ka­pacitása mintegy 150 ezer liter tej feldolgozása. Ezenkívül 75—100 ezer liter tejmennyiségből szárított tejet készítenek. Pompe Hugó mérnököt, a felvásárlási osztály vezetőjét kértük meg, mondja el az eddigi tapasztala­tokat. — Három járás mezőgazdasági üze­meitől kapjuk a tejet: a luöeneci já­rásból, s részben a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és a Veľký Krtií-i (nagykürtösi) járásból. Az áru-ellátá­sunk is körülbelül eszerint alakul. — A felvásárlást ellenőrzéssel vé­gezzük. Sajnos, hiányosságok mutat­koznak ezen a téren. A hibák jórésze a mezőgazdasági üzemek kontójára irható. A januári hónapban felvásá­rolt tejből például 150 ezer liternek 8,5 százalék alatt volt a szárazanyag tartalma. Februárra már javult vala­mit a helyzet, a szárazanyag tartalom deficit 30 ezer 400 literre csökkent, de még ez sem kielégítő, főleg akkor, ha ezek a hiányosságok nem mindig Írhatók az objektív nehézségek szám­lájára. A tisztaság körül sok kívánni­való lenne: a februári hónapban vég­zett ellenőrzések szerint, a luöeneci járás 58 farmjáról átvett tejből (ötöt nem értékeltek) csak négy szövetke­zet teje került a második osztályba, a többi mind a harmadik osztályban kapott besorolást! A Vefký Krtiš-i járás 25 mintájából csupán egy került az első osztályba, tizenkettő a másodikba, s tizennégy pedig a harmadikba. A mérések eredményéről a mező­­gazdasági üzemeket értesítik, s eseten­ként „szankciókat“ alkalmaznak. Bár a mezőgazdasági üzemek képviselőinek (zootechnikusainak, vagy más vezető beosztású dolgozójának) joga van részt venni a minta-vételnél, úgy tű­nik kevesen élnek ezzel a lehetőség­gel. Sőt előfordul olyan eset is, hogy a tejüzem értesíti az illető szövetke­zetét a mérés eredményéről, s az esetleges észlelt hibáról, s az válasz­ra sem méltatja azt. — Önök szerint hogyan lehetne ezt elkerülni? Gondolok a tej szennye­zettségére, vizezésére stb. — Több dolgot lehetne tenni. Ai első, magától értetődő követelmény, hogy jól fejjék ki a teheneket. El­kezdhetnék a fejőket minőség szerint fizetni, hogy ne csak a mennyiség domináljon a dolgozónál, de a minő­ség is. Második követelmény, hogy jól leszűrjék a tejet. Az első pár milli­litert nem kellene hozzáfejni a többi tejhez, hanem elkülöníteni. (Nem nagy mennyiségről lenne szó, s in­kább adnák a malacoknak, mint el­rontják vele a többi tejet is. Köztu­dott, hogy ezek az első cseppek tar­talmazzák a baktériumokat.) Azoktól a tehenektől, amelyeket állatorvos ke­zel, nem lenne szabad a kifejt tejet hozzánk szállítanil — Hiába megfelelő a tej tisztasága, valamint szárazanyag tartalma, ha a hőfoka 10 C fokon felüli. Az ilyen tej automatikusan a második osztályba kerül. Itt adódik a másik hiányosság: a luőeneci járás szövetkezetei rosszul vannak ellátva hűtőtartályokkal. Ha csak egy napi kapacitást veszünk is, legalább ötven darab ötszázliteres hű­tőtartály hiányzik. Két csehországi üzem lenne illetékes a hűtők gyártá­sára (AGRA Pŕeluč, TOPOR Šluktov) ám csak azoknak a szövetkezeteknek szállítanak, amelyek fejlesztési terv­vel tudják alátámasztani az igényüket — tehát csak az új istállókhoz. A ke­rületi állattenyésztési bizottság nem­rég foglalkozott az üggyel, a kerületi pártbizottság képviselőinek jelenlété­ben. A megbeszélés anyagát elküldték a minisztériumba, s eszerint remélhe­tő a helyzet javulása. — Itt megjegyeznék egy apróságnak tűnő, ám Jelentős dolgot: az illető fejők ne tárolják, illetve hagyják hű­­tetlenül a frissen kifejt tejet, hanem azonnal, minden kannát külön ürítse­nek ki a hűtőtartályokba. A járás területén néhány külföld­ről származó hűtő is található, de csak kis számban és a legkorszerűbb istállókban. A régebbiekben hatezer literes Limatank hűtők vannak. — Elégedettek a szállítással? — A tej szállítását részben a szö­vetkezetek saját kocsijaikkal, nagyobb részben az autóközlekedési vállalat kocsijai (CSAD) végzik naponta egy­szer. Nehézségek itt is adódnak. Köz­tudott, az autóközlekedési vállalat sofőr-hiánya néha kiesést okoz. A jö­vőben használandó nyolc-tízezer lite­res tartálykocsikkal pedig az a hely­zet, hogy nehézséget fog okozni ezek­kel a nagy szállító eszközökkel a gaz­dasági udvarok megközelítése — a sár miatt. A szövetkezetek tehát te­hetnének itt is valamit. — Mi történik a hulladékanyagok­kal? — Csak egyfajta hulladékunk van: a savó, ami a vaj, valamint a túró ké­szítésénél marad vissza. Ezeket visz­­szaadjuk a szövetkezeteknek takar­mányozásra. Ugyanez történik a min­tával is. A savónak ezer litere csak tizenkét koronát tesz ki, s emellett jó a takarmányozásra. A szeparált tej ára pedig alig ötven fillér. — Néhány szövetkezetét, Illetve ál­lami gazdaságot kiemelhetnénk a töb­bi közül. Elsősorban a Fifakovoi Ál­lami Gazdaságot, ahol látszik, hogy törődnek a tejjel. A gazdaság főzoo­­technikusával szinte napi kapcsolatot tartunk fenn, innen is a jó eredmé­nyeik. Míg januárban 33 ezer 120 liter tejük volt 8,5 százalék alatt, addig februárban csak 8520 liter, összeha­sonlításképpen: januárban 193 ezer, februárban pedig 178 ezer litert ad­tak le. Ebben az állami gazdaságban mindig tudják, hogy melyik telepükön vizezik a tejet, s kérésükre naponta készítünk méréspróbát az innen ka­pott tejről. Említést érdemel még a Kálnói szövetkezet. Az új üzem az említett nehézségek ellenére is jól teljesíti feladatait: Ja­nuárban 108,8, februárban pedig 105,2 százalékra teljesítette a felvásárlási tervet. Ez mennyiségben 2 millió 597 ezer liter volt. Kövesdi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents