Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 19. A szemeskukorica termesztésére alakított komplex racionalizáló brigád munkájáról A tudományos kutatás szakembereivel karöltve A galantai járásban a Vlcanyi (vágfarkasdi) „Haladás“ Efsz-ben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség segítségével több mint egy évvel ezelőtt alakítottak ki egy komplex racionalizáló brigádot, amely kizárólag a kukorica legnagyobb hozamainak elérésére összpontosította tevékenységét. Ebben a negyven tagot számláló komplex racionalizáló brigádban tizennégy műszaki dolgozó és huszonhat traktoros, kombájnvezető és gépjavító tömörült. A brigád vezetősége szervezi és egyezteti az egyes munkaműveleteket, valamint a gépi eszközök átcsoportosítását, szigorúan ellenőrzi az agrotechnikai határidő betartását, biztosítja a gépek kellő előkészítését és szorosan együttműködik a járási mezőgazdasági igazgatóság találmányi és újítási szakbizottságával. A brigád ügyel a munkabiztonság és a munkahigiénia betartására, a munkaprogram teljesítésére, nagy gondot fordít az elsődleges nyilvántartás vezetésére, mivel ez utóbbi a gazdaságosság elérésének egyik elsődleges követelménye. A brigád tagjai helyesen értelmezik a munkák elvégzésének egyetemességét abban, hogy igyekeznek a kukoricatermesztés termelőfolyamatában érvényre juttatni az összes agrotechnikai elvet kezdve a talaj előkészítésétől a betakarításig. Ebbe természetesen beletartozik az összes szükséges és felhasználásra kerüli gépi eszköz alapos felkészítése a munkákra. A virányi „Haladás“ szövetkezet 6404 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből 6204 hektár a szántó. Szemeskukoricát az idén közel 1500 hektáron akarnak termeszteni és távlati tervük, hogy 1980-ig a kukorica vetésterületét 1600 hektárra bővítik. Emellett feltett szándékuk, hogy átlagban hatvan mázsa szemtermést érnek el hektáronként. Az elmúlt esztendő a mezőgazdaság szempontjából különösen a kapásnövények esetében, tehát a kukorica számára sem volt kedvező, azonban a határozottan nehéz éghajlati adottságok közepette is a vágfarkasdi szövetkezet dolgozói — főleg\a komplex racionalizáló brigád tagjainak lelkiismeretes és színvonalas, szakszempontból elsőrendű munkája nyomán — kielégítő terméseredményt ért el. Kilencvennyolc hektár területen, amelyet öntöztek, jó agrotechnika, helyes trágyázás és a többi szükséges munka időbeni elvégzése mellett átlagosan hetvennégy mázsa szemtermést takarítottak be kukoricából. A nem öntözött területeken csupán negyven-ütven mázsás hektárhozamot mutattak ki. Ez a brigád további céljául tűzte ki, hogy munkáját nemcsak szakmai téren, hanem politikai-szervezési és társadalmi téren is tovább javítja, minőségileg magasabb szintre emeli. Szorosabb kapcsolatot akarnak kiépíteni a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, valamint a Trnavai Kukoricatermesztő Kutatóintézet szakembereivel. A brigád tagjainak szilárd meggyőződése, hogy e szakemberekkel, a tudomány és a kutatás szakképzett dolgozóival karöltve feladataikat könnyebben megoldják s így sikeresen teljesíthetik az SZLKP galantai járási konferenciáján hozott, a szemeskukorica termesztésének és terméseredményeinek fokozását célzó határozatot — az idén és hatodik ötéves tervünk elkövetkező esztendeiben is. Tagsági jogok és kötelességek a szövetkezetben (ip) Teremtsünk nagyobb biztonságot a munkahelyen Április mér hagyományosan a biztonság hónapja. Ez az az időszak, amikor a közúti közlekedés biztonsága, a munkahelyeken a biztonsági és egészségvédelmi intézkedések betartása nemcsak az illetékesek, hanem a dolgozók legszélesebb rétegei érdeklődésének középpontjában áll. S nem ok nélkül. Mintha a tavasz ébredése kissé ellanyhasztaná a mindenkor oly szükséges éberséget. Rendszerint ilyenkor emelkedik ugrásszerűen a balesetek száma is. Ezt pedig minden eszközzel meg kell akadályozni. Mit tettek a munkabiztonság fokozása érdekében a Nové Zámky-i. (érsíikújvári) járásban? —i kérdeztük Ďuran Ľudovít élvtárstól, a járási mezőgazdasági Igazgatóság biztonsági előadójától. — Ez év március 31-ig — mondotta Curan elvtárs — folytak a munkabiztonsági és egészségvédelmi intézkedések ellenőrzésének előkészületei. Az ellenőrzést a járás mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek május 15-ig kell elvégezniük és a feladat teljesítéséről jelentést kell adniuk. Így áttekintést szerzünk arról, hol kell — esetleg komolyabb — segítséget nyújtanunk az észlelt hiányok felszámolása érdekében. A mezőgazdasági üzemeket irányító Járási mezőgazdasági igazgatóság azonban nem elégszik meg ezzel az adminisztratív intézkedéssel. Kötelességének tartja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával együttműködve felelősségteljesen felkészíteni a szövetkezetek munkabiztonsági és tűzvédelmi technikusait. Ugyanakkor a szövetkezetek felelős tisztségviselőit is megismertetik az e téren érvényes rendeletekkel. E tanfolyamok résztvevői az oktatás végén vizsgát tesznek, amiről írásbeli bizonyítványt kapnak. A járási mezőgazdasági igazgatóságon figyelemmel kísérik a baleset és a betegség okozta hiányzások alakulását a mezőgazdasági üzemekben. A legutóbbi két esztendő alatt céltudatos tevékenységük komoly eredményt, a hiányzások és a balesetek jelentős csökkenését hozta. A tavalyi összesített adatok azt mutatják, hogy e téren a legjobb eredményt a bardofíovol (baracskai) szövetkezet érte el, Termelési kérdések mellett az üdülésről is szót ejtettek Példás és gyümölcsöző együttműködés A sopornai Győzelmes Február szövetkezetben jozef Gála elnök a vezetőség többi tagjával a szövetkezet irodájában beszélgetett, amikor az épület előtt megállt egy személygépkocsi. Négyen szálltak ki belőle. A žoporňaiak már akkor ott álltak az épület bejáratánál. — Engedje meg, hogy szívélyesen üdvözöljem Önöket, régi jé barátainkat ... — mondta Gála elvtárs. A vendégek, a négytagú küldöttség a Magyar Népköztársaságból, a Dusnoki Termelőszövetkezetből érkezett, élükön Zsilinszki László szövetkezeti elnökkel. Nem az első, de nem is utolsó látogatásuk ez. Már öt éve tart a szoros ás gyümölcsöző barátság. Elmondhatjuk talán azt is, hogy a csemegepaprika termelése hozta őket össze. A dusnoki Tsz a kalocsai járás egyik híres csemegepaprika termesztője. Évente 500 hektáron termelik itt ezt а növényt, természetesen nagy szaktudással és tapasztalatokkal. A sopornyalak hazánk legnagyobb paprika termesztői, 180 hektárnyi területtel. Ezért a két szövetkezet közt elég gyakori a tapasztalatcsere. Elbeszélgettek a talajelőkészítés fontosságáról, ültetéséről, de főleg az öntözésről és a többi, agrotechnikai szempontból fontos tennivalóról. Aprólékosan foglalkoztak a szocialista munkaverseny megszervezésével, ami főképp a paprika ültetésénél, de betakarításánál is kiválóan előmozdítja a még nagyobb eredmények elérését. De megbeszélésük során ez egyszer talán nem is a paprikatermelés kérdése jelentette a fő témát. Inkább a szövetkezeti tagok üdültetéséről ejteltek több szót. Megegyeztek abban, hogy a nyár folyamán negyven szövetkezeti tag jön el Dusnokrél, akik a Trenőianské Teplice-i „JAS“ üdülőben töltik majd a szabadságukat. A sopornyaiaknak viszont a dusnoki szövetkezet a Balaton partján biztosít nyaralást. így ez alkalommal nemcsak a paprikatermelésben, hanem az üdülők kölcsönös cseréjének kérdésében is megegyeztek. E szövetkezetek tagjai évente kétszer is találkoznak. A tapasztalatcsere nemcsak a paprikatermelésben nyilvánul meg. Megtárgyalják a kukorica és a gabonafélék termelésé aek és az állattenyésztés időszerű problémáit is. Krajcsovics Ferdinánd ahol jóval a járási átlag alatti értéket mutathattak ki. Tavaly a balesetek arányszáma ugyanis 0,40 százalékot, a betegségek okozta hiányzás pedig 4,05 százalékot tett ki. Bardoüovóban a balesetek aránya 0,06, a betegségek miatti hiányzás 1,79 százalékot mutat. S ha már a legjobbat megemlítjük összehasonlításként ne hallgassuk el a leggyengébbet sem. A járás utolsó helyén a zemnéi (szímői) szövetkezet áll a balesetek 0,42 százalékos, valamint a betegségek 6,78 százalékos arányszámával. A munkabalesetek terén őket már csak- a hűli szövetkezet múlja felül 0,70 százalékkal, viszont itt a betegségek arányszáma 4,13 százalék, ahit alig haladja meg a járási átlagot. Ďuran elvtárs azt is megemlítette, hogy az idén kétnapos járási munkabiztonsági szemináriumot tartottak január 25. és 28-a között a Zvolen melletti kováőovái (kovácspataki) üdülőközpontban. Vajon az elmúlt év hozott-e javulást a tűzbiztonság szakaszán — tettük fel a következő kérdést. — Ezen a téren talán még elégedettebbek lehetünk — fejtette ki nézetét Öuran elvtárs — hiszen az egész esztendő folyamán mindössze 13 esetben okozott a tűzvész károkat mezőgazdasági üzemeinknek. Kissebb-nagyobb tűzeset 12 szövetkezetben és egy állami gazaságban volt, s az így keletkezett összkár kétmillióhétszáznyolcvanhárom ezer koronát tett ki. Leggyakrabban a fűtőtestek, a biztonsági követelményeknek meg nem felelő villamos vagy egyéb fűtőtest okozott tüzet. Mivel főképp a megfelelő villamos fűtőtestek, melegítők képeznek hiánycikket, a mezőgazdasági üzemekben gyakran házilag készített ilyen berendezéseket helyeznek üzembe — ami természetszerűleg a tűzveszély csíráját rejti magában. A munkabiztonság, a balesetvédelem, valamint a tözmegelőzés terén a járási mezőgazdasági igazgatóságnak és az egyes mezőgazdasági üzemeknek gondot okoz, hogy egyes óvőfelszerelést, védőöltözetet és egyéb szükséges kelléket nagyon nehéz beszerezni. Nem szeretnénk aprólékos felsorolásba bocsátkozni, de meg kell említeni, hogy csak nagy utánjárással lehet kesztyűket, munkaruhát, cipőt, illetve egyéb munkavédelmi eszközt, például reszpirátort stb. beszerezni. Viszont akad a járásban több olyan szövetkezet, ahol az említett óvóeszközök raktáron hevernek, azonban ezeket a dolgozóknak nem adják ki használatba, s ha véletlenül kiadják nem kérik vissza, hogy kitisztíttassák, kijavíttassák. Tehát még néhány nap, illetve hét áll rendelkezésre, hogy minden szövetkezetben a kitűzőt határidőig, május közepéig lelkiismeretesen elvégezzék a munkabiztonsági és tűzvédelmi rendelkezések betartásának komplex ellenőrzését s erről az illetékes felettes szervnek jelentést Is adhassanak. Teremtsünk mindenütt nagyobb biztonságot a munkahelyeken és közös erővel küszöböljük ki az észlelt hibákat, hogy a közös tulajdon védelmében, de mindenekelőtt a legértékesebb, a dolgozó ember egészségének és életbiztonságának megóvásában további eredményeket mutassunk fel. (obenau) Az egyszerű szövetkezeti tagokkal való beszélgetés során gyakran találkozunk a szövetkezeti demokrácia elveinek alkalmazásával kapcsolatosan különböző nézetekkel, különösen most, amikor új jogszabályok érvényesek és ezek rendezik a szövetkezeti tagok jogait, kötelességeit. A megnagyobbodott, társult szövetkezetekben ez lényegében elég nehéz kérdés, hiszen eddig szövetkezetük ügyeit e kisebb egységekben a szövetkezett tagok a taggyűlésen intézték. Kisebb taglétszám mellett taggyűlést minden hónapban tarthattak. Az új mezőgazdasági szövetkezeti törvény értelmében azonban taggyűlést hathónaponként, esetleg egyszer egy évben tartanak. A tagsági jogok érvényrejuttatásának új formája ezért a képviseleti rendszer, azaz a küldöttek tanácsának ülése, amelynek közvetítésével juttatják érvényre egyéni nézetüket a szövetkezeti tagok. Igen nagy jelentőségük van továbbá a szövetkezet egyes bizottságainak, albizottságainak, amelyeknek száma nyolc is lehet. (Szociális, kulturális, munkabiztonsági és egészségvédelmi, egyeztető, illetve békéltető, továbbá a kezdeményezés fejlesztésére alakult bizottság, az étkeztető, az ifjúsági, a női albizottságok.) Sőt számuk több is lehet a helyi adottságok és követelmények szerint s e bizottságok útján tehetnek javaslatot a tagok az egyes kérdések megoldására a szövetkezet vezető szerveinek. Fontos szerepük van a termelési értekezleteknek is, amelyeken a szövetkezeti tagok részletesen foglalkoznak a termelési feladatokkal, e feladatok elvégzésének feltételeivel, de ugyanakkor az ember felőli gondoskodás kérdéseivel is. E termelési értekezleteken születnek a feladatok megoldásának, az akadályok leküzdésének, a termelési költségek csökkentésének és a termelés hatékonyabbá tételének közvetlen, konkrét javaslatai. Sok szövetkezetben ezek a módszerek már gyökeret vertek, eredményesen alkalmazzák a hétköznapi gyakorlatban a szövetkezeti tagok, az efsz és az egész társadalom érdekében. S ez helyes, mert tökéletesen megegyezik a törvényhozó céljaival. A szövetkezeti tagok általános jogaival és kötelességeivel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezeket a mintaalapszabályok (14. cikkely) sorolják fel lényegében ugyanúgy, mint ahogy az 1964-es évből származó mintaalapszabályok is megfogalmazták. Felsorolja azokat az alapjogokat, amelyek szerint a szövetkezeti tagnak joga van a szövetkezetben végzett munkára és az e munkáért járó jutalomra az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint, a .szövetkezet gazdasági eredményei alapján, továbbá jogában áll részt venni a szövetkezet irányításában és vezetésében, javaslatot nyújthat be a szövetkezet tevékenységének javítására, a szövetkezet szerveihez benyújthatja észrevételeit, ugyanakkor felvilágosítást és magyarázatot kérhet. Jogában áll segítséget kérni a szövetkezettől, részesülni a szövetkezet által nyújtott előnyökben, amelyeket tagjainak a szövetkezeti alapokból biztosít. Másrészt viszont a szövetkezeti tag alapvető kötelességei a következők: Egyesíteni földterületeiket, a szövetkezetnek átadni egyéb termelőeszközeiket, amennyiben erre a szövetkezetnek szüksége van, dolgozni a szövetkezetben, szilárdítani és fejleszteni a közös szövetkezeti gazdálkodást, pontosan betartani a szövetkezet alapszabályait, aktívan résztvennl a szövetkezet vezetésében és irányításában s végül minden lehetőséget kihasználni szakmai képzettségük fejlesztésére, a folyamatos továbbképzésre. A korábbi alapszabályokkal összehasonlítva az alapfontosságú jogok közül kihagyták a tagsági viszony megszűnése utáni vagyonrendezés jogát, éspedig azért, mivel ez a Jog elvesztette eredeti jelentőségét, hiszen a tagsági viszony megszűnése után szóba se jöhet az egyéni gazdálkodás esetleges felújítása. A kölcsönös jogok és kötelezettségek kiegyenlítése lényegében csupán az olyan igények kielégítéséből állhat, amelyek a volt tagnak a szövetkezetben végzett munkájából erednek, esetleg az ún. beruházási betét visszafizetése jön számításba (amennyiben ezt a tagsági viszony tartama alatt teljes egészében nem egyenlítették ki). Ezzel szemben a tagok alapjogai között új jogigénynek számít a szövetkezettől kérhető segítség a szakmai képesítés fokozására, illetve bővítésére. Ez teljesen ésszerű következménye a szakmai képzettség iránti fokozottabb követelménynek, amely egyre fontosabb szerepet tölt be az irányító munkában csakúgy, mint a szövetkezetben végzett egyéb munka, illetve munkakör betöltése terén is. Azt a kötelességet, hogy a szövetkezetben a tagnak ténylegesen dolgoznia kell, nem szövegezték meg oly egyértelműen, mint az előző alapszabályokban, tekintettel arra, hogy olyan helyzet adódhat, amely a tagot e kötelességének maradéktalan teljesítésében gátolja. Ezért az új megszövegezés szerint a szövetkezet minden tagjának kötelessége személyesen dolgozni a szövetkezetben, erejétől, tudásától és képességeitől tellően, amenynyiben ezt egészségi állapota, kora vagy más komoly ok (például tanulmányok folytatása, köztisztség betöltése, tevékenység kifejtése a közös mezőgazdasági üzemben, kiskorú gyermpk felöli gondoskodás, stb.). A tagsági viszony az új törvényben ismételten úgy szerepel, mint egy komplex, sokrétű jogviszony. A szövetkezetbe való belépés során a tag és a szövetkezet között számos különböző kapcsolat létesül, amelyek egyrészt kizárólag tagsági- munka-, szervezési- (irányitő), vagyonjogi kapcsolatok, másrészt a szövetkezet küldetéséből erednek a gazdasági szférán túlmenően (a szövetkezetnek mint a szövetkezeti földművesek önkéntes társadalmi szervezetének küldetéséből adódnak). A tagok e viszonyból eredő jogaikat és kötelességeiket a tagság, a szövetkezet és a társadalom érdekeivel összhangban alkalmazzák, ha ezt egyrészt a tagok, másrészt az egységes földművesszövetkezet tisztségviselői, vezetői együttesen segítik elő. MUDr. Michal Gurdiak Társadalmi tevékenységük eredményes A TEKOVSKÉ LUŽANY-I (Nagysallói) Haladás Efsz-ben hat munkacsoport 119 tagja verseng a szocialista brigád cím elnyeréséért Négy kollektíva a növénytermesztésben, kettő pedig az állattenyésztésben dolgozik. A zöldségtermesztők és a dohánytermesztésben tevékenykedők a múltban rendszeresen teljesítették adott szavukat. A szőlőtermesztők és a málaši részlegen dolgozó fejők szintén mindig kitettek magukért. A felsorolt részlegek dolgozói tavaly 190 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek, amit sikeresen teljesítettek is. A szövetkezet vezetősége nagy figyelmet szentelt a brigádok és általában a szövetkezet tagságának társadalmi és kulturális nevelésére. A szociáliskulturális bizottság hasznos tevékenységet fejt ki az előre kidolgozott és alaposan megvitatott munkaterv alapján. A szövetkezet a tagságnak ingyenesen biztosít különféle sajtótermékeket, támogatja azok szakmai-politikai oktatását, üdültetését és gyógykezeltetését. Valamennyi hazai és külföldi kirándulás a résztvevő tagok számára ingyenes. ÖRVENDETES TÉNYKÉNT könyvelhető el, hogy a tagság közös étkeztetését is biztosították. Nem feledkeznek meg a szövetkezet idős tagjairól, a nyugdíjasokról sem, ami elsősorban a nyugdíjkiegészítésben nyilvánul meg. Az idei zárszámadó taggyűlés előtt összehívták a nyugdíjasokat is és kikérték véleményüket, tapasztalataikat a termelési és szociális kérdésekkel kapcsolatban. Hasonló példával egyébként a járás többi szövetkezeteiben nem találkoztunk. Tavaly a kulturális és szociális alapra 900 ezer koronát terveztek, ezt a keretet azonban túllépték. Az idén még nagyobb pénzösszeget szánnak e nemes célra. A szövetkezet vezetősége ugyanis már régebben tudatosította, hogy ezáltal nemcsak a termelési eredmények javulnak, hanem hozzájárulnak a dolgozók egészségének megszilárdításához is. Fontos megemlíteni, hogy a nagysallóiak azok közé a mezőgazdasági üzemek közé sorolhatók, ahol a tavalyi nehéz körülmények között ts gazdasági célkitűzéseiket maradéktalanul megvalósították. —-ábel—
