Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-16 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 19. A szemeskukorica termesztésére alakított komplex racionalizáló brigád munkájáról A tudományos kutatás szakembereivel karöltve A galantai járásban a Vlcanyi (vág­­farkasdi) „Haladás“ Efsz-ben a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége já­rási bizottsága, valamint a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség segítségével több mint egy évvel ezelőtt alakítottak ki egy komplex racionalizáló brigádot, amely kizárólag a kukorica legna­gyobb hozamainak elérésére összpon­tosította tevékenységét. Ebben a negyven tagot számláló komplex racionalizáló brigádban ti­zennégy műszaki dolgozó és huszon­hat traktoros, kombájnvezető és gép­javító tömörült. A brigád vezetősége szervezi és egyezteti az egyes munka­műveleteket, valamint a gépi eszkö­zök átcsoportosítását, szigorúan ellen­őrzi az agrotechnikai határidő betar­tását, biztosítja a gépek kellő előké­szítését és szorosan együttműködik a járási mezőgazdasági igazgatóság ta­lálmányi és újítási szakbizottságával. A brigád ügyel a munkabiztonság és a munkahigiénia betartására, a munkaprogram teljesítésére, nagy gondot fordít az elsődleges nyilván­tartás vezetésére, mivel ez utóbbi a gazdaságosság elérésének egyik el­sődleges követelménye. A brigád tagjai helyesen értelmezik a munkák elvégzésének egyetemessé­gét abban, hogy igyekeznek a kuko­ricatermesztés termelőfolyamatában érvényre juttatni az összes agrotech­nikai elvet kezdve a talaj előkészíté­sétől a betakarításig. Ebbe természe­tesen beletartozik az összes szükséges és felhasználásra kerüli gépi eszköz alapos felkészítése a munkákra. A virányi „Haladás“ szövetkezet 6404 hektár mezőgazdasági földterü­leten gazdálkodik, ebből 6204 hektár a szántó. Szemeskukoricát az idén közel 1500 hektáron akarnak termesz­teni és távlati tervük, hogy 1980-ig a kukorica vetésterületét 1600 hektárra bővítik. Emellett feltett szándékuk, hogy átlagban hatvan mázsa szemter­mést érnek el hektáronként. Az elmúlt esztendő a mezőgazdaság szempontjából különösen a kapásnö­vények esetében, tehát a kukorica számára sem volt kedvező, azonban a határozottan nehéz éghajlati adott­ságok közepette is a vágfarkasdi szö­vetkezet dolgozói — főleg\a komplex racionalizáló brigád tagjainak lelki­­ismeretes és színvonalas, szakszem­pontból elsőrendű munkája nyomán — kielégítő terméseredményt ért el. Kilencvennyolc hektár területen, ame­lyet öntöztek, jó agrotechnika, helyes trágyázás és a többi szükséges munka időbeni elvégzése mellett átlagosan hetvennégy mázsa szemtermést taka­rítottak be kukoricából. A nem öntö­zött területeken csupán negyven-üt­­ven mázsás hektárhozamot mutattak ki. Ez a brigád további céljául tűzte ki, hogy munkáját nemcsak szakmai té­ren, hanem politikai-szervezési és társadalmi téren is tovább javítja, mi­nőségileg magasabb szintre emeli. Szorosabb kapcsolatot akarnak kiépí­teni a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, valamint a Trnavai Kukoricatermesz­tő Kutatóintézet szakembereivel. A brigád tagjainak szilárd meggyőződé­se, hogy e szakemberekkel, a tudo­mány és a kutatás szakképzett dolgo­zóival karöltve feladataikat könnyeb­ben megoldják s így sikeresen telje­síthetik az SZLKP galantai járási kon­ferenciáján hozott, a szemeskukorica termesztésének és terméseredményei­nek fokozását célzó határozatot — az idén és hatodik ötéves tervünk elkö­vetkező esztendeiben is. Tagsági jogok és kötelességek a szövetkezetben (ip) Teremtsünk nagyobb biztonságot a munkahelyen Április mér hagyományosan a biztonság hónapja. Ez az az időszak, ami­kor a közúti közlekedés biztonsága, a munkahelyeken a biztonsági és egészségvédelmi intézkedések betartása nemcsak az illetékesek, hanem a dolgozók legszélesebb rétegei érdeklődésének középpontjában áll. S nem ok nélkül. Mintha a tavasz ébredése kissé ellanyhasztaná a mindenkor oly szükséges éberséget. Rendszerint ilyenkor emelkedik ugrásszerűen a bal­esetek száma is. Ezt pedig minden eszközzel meg kell akadályozni. Mit tettek a munkabiztonság foko­zása érdekében a Nové Zámky-i. (ér­­síikújvári) járásban? —i kérdeztük Ďuran Ľudovít élvtárstól, a járási me­zőgazdasági Igazgatóság biztonsági előadójától. — Ez év március 31-ig — mondotta Curan elvtárs — folytak a munkabiz­tonsági és egészségvédelmi intézkedé­sek ellenőrzésének előkészületei. Az ellenőrzést a járás mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek május 15-ig kell elvégezniük és a feladat teljesítéséről jelentést kell adniuk. Így áttekintést szerzünk arról, hol kell — esetleg komolyabb — segítsé­get nyújtanunk az észlelt hiányok fel­számolása érdekében. A mezőgazdasági üzemeket irányító Járási mezőgazdasági igazgatóság a­­zonban nem elégszik meg ezzel az adminisztratív intézkedéssel. Köteles­ségének tartja a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének járási bizottsá­gával együttműködve felelősségtelje­sen felkészíteni a szövetkezetek mun­kabiztonsági és tűzvédelmi techniku­sait. Ugyanakkor a szövetkezetek fe­lelős tisztségviselőit is megismertetik az e téren érvényes rendeletekkel. E tanfolyamok résztvevői az oktatás vé­gén vizsgát tesznek, amiről írásbeli bizonyítványt kapnak. A járási mezőgazdasági igazgatósá­gon figyelemmel kísérik a baleset és a betegség okozta hiányzások alaku­lását a mezőgazdasági üzemekben. A legutóbbi két esztendő alatt céltuda­tos tevékenységük komoly eredményt, a hiányzások és a balesetek jelentős csökkenését hozta. A tavalyi összesí­tett adatok azt mutatják, hogy e té­ren a legjobb eredményt a bardofío­­vol (baracskai) szövetkezet érte el, Termelési kérdések mellett az üdülésről is szót ejtettek Példás és gyümölcsöző együttműködés A sopornai Győzelmes Február szövetkezetben jozef Gála elnök a veze­tőség többi tagjával a szövetkezet irodájában beszélgetett, amikor az épület előtt megállt egy személygépkocsi. Négyen szálltak ki belőle. A žoporňaiak már akkor ott álltak az épület bejáratánál. — Engedje meg, hogy szívélyesen üdvözöljem Önöket, régi jé barátain­kat ... — mondta Gála elvtárs. A vendégek, a négytagú küldöttség a Magyar Népköztársaságból, a Dus­­noki Termelőszövetkezetből érkezett, élükön Zsilinszki László szövetkezeti elnökkel. Nem az első, de nem is utolsó látogatásuk ez. Már öt éve tart a szoros ás gyümölcsöző barátság. Elmondhatjuk talán azt is, hogy a csemegepap­rika termelése hozta őket össze. A dusnoki Tsz a kalocsai járás egyik hí­res csemegepaprika termesztője. Évente 500 hektáron termelik itt ezt а növényt, természetesen nagy szaktudással és tapasztalatokkal. A sopor­­nyalak hazánk legnagyobb paprika termesztői, 180 hektárnyi területtel. Ezért a két szövetkezet közt elég gyakori a tapasztalatcsere. Elbeszélgettek a talajelőkészítés fontosságáról, ültetéséről, de főleg az öntözésről és a többi, agrotechnikai szempontból fontos tennivalóról. Apró­lékosan foglalkoztak a szocialista munkaverseny megszervezésével, ami főképp a paprika ültetésénél, de betakarításánál is kiválóan előmozdítja a még nagyobb eredmények elérését. De megbeszélésük során ez egyszer talán nem is a paprikatermelés kér­dése jelentette a fő témát. Inkább a szövetkezeti tagok üdültetéséről ejtel­tek több szót. Megegyeztek abban, hogy a nyár folyamán negyven szövet­kezeti tag jön el Dusnokrél, akik a Trenőianské Teplice-i „JAS“ üdülőben töltik majd a szabadságukat. A sopornyaiaknak viszont a dusnoki szövet­kezet a Balaton partján biztosít nyaralást. így ez alkalommal nemcsak a paprikatermelésben, hanem az üdülők köl­csönös cseréjének kérdésében is megegyeztek. E szövetkezetek tagjai éven­te kétszer is találkoznak. A tapasztalatcsere nemcsak a paprikatermelés­ben nyilvánul meg. Megtárgyalják a kukorica és a gabonafélék termelésé aek és az állattenyésztés időszerű problémáit is. Krajcsovics Ferdinánd ahol jóval a járási átlag alatti érté­ket mutathattak ki. Tavaly a balese­tek arányszáma ugyanis 0,40 százalé­kot, a betegségek okozta hiányzás pe­dig 4,05 százalékot tett ki. Bardoüo­­vóban a balesetek aránya 0,06, a be­tegségek miatti hiányzás 1,79 százalé­kot mutat. S ha már a legjobbat meg­említjük összehasonlításként ne hall­gassuk el a leggyengébbet sem. A já­rás utolsó helyén a zemnéi (szímői) szövetkezet áll a balesetek 0,42 száza­lékos, valamint a betegségek 6,78 szá­zalékos arányszámával. A munkabal­esetek terén őket már csak- a hűli szövetkezet múlja felül 0,70 százalék­kal, viszont itt a betegségek arány­száma 4,13 százalék, ahit alig haladja meg a járási átlagot. Ďuran elvtárs azt is megemlítette, hogy az idén kétnapos járási munka­­biztonsági szemináriumot tartottak ja­nuár 25. és 28-a között a Zvolen mel­letti kováőovái (kovácspataki) üdülő­­központban. Vajon az elmúlt év hozott-e javulást a tűzbiztonság szakaszán — tettük fel a következő kérdést. — Ezen a téren talán még elége­dettebbek lehetünk — fejtette ki né­zetét Öuran elvtárs — hiszen az egész esztendő folyamán mindössze 13 eset­ben okozott a tűzvész károkat mező­­gazdasági üzemeinknek. Kissebb-na­­gyobb tűzeset 12 szövetkezetben és egy állami gazaságban volt, s az így keletkezett összkár kétmillióhétszáz­­nyolcvanhárom ezer koronát tett ki. Leggyakrabban a fűtőtestek, a bizton­sági követelményeknek meg nem fele­lő villamos vagy egyéb fűtőtest oko­zott tüzet. Mivel főképp a megfelelő villamos fűtőtestek, melegítők képez­nek hiánycikket, a mezőgazdasági üzemekben gyakran házilag készített ilyen berendezéseket helyeznek üzem­be — ami természetszerűleg a tűzve­szély csíráját rejti magában. A munkabiztonság, a balesetvéde­lem, valamint a tözmegelőzés terén a járási mezőgazdasági igazgatóságnak és az egyes mezőgazdasági üzemek­nek gondot okoz, hogy egyes óvőfel­­szerelést, védőöltözetet és egyéb szük­séges kelléket nagyon nehéz besze­rezni. Nem szeretnénk aprólékos fel­sorolásba bocsátkozni, de meg kell említeni, hogy csak nagy utánjárás­sal lehet kesztyűket, munkaruhát, ci­pőt, illetve egyéb munkavédelmi esz­közt, például reszpirátort stb. besze­rezni. Viszont akad a járásban több olyan szövetkezet, ahol az említett óvóeszközök raktáron hevernek, azon­ban ezeket a dolgozóknak nem adják ki használatba, s ha véletlenül kiad­ják nem kérik vissza, hogy kitisztít­­tassák, kijavíttassák. Tehát még néhány nap, illetve hét áll rendelkezésre, hogy minden szö­vetkezetben a kitűzőt határidőig, má­jus közepéig lelkiismeretesen elvégez­zék a munkabiztonsági és tűzvédelmi rendelkezések betartásának komplex ellenőrzését s erről az illetékes felet­tes szervnek jelentést Is adhassanak. Teremtsünk mindenütt nagyobb biz­tonságot a munkahelyeken és közös erővel küszöböljük ki az észlelt hibá­kat, hogy a közös tulajdon védelmé­ben, de mindenekelőtt a legértéke­sebb, a dolgozó ember egészségének és életbiztonságának megóvásában to­vábbi eredményeket mutassunk fel. (obenau) Az egyszerű szövetkezeti tagokkal való beszélgetés során gyakran talál­kozunk a szövetkezeti demokrácia el­veinek alkalmazásával kapcsolatosan különböző nézetekkel, különösen most, amikor új jogszabályok érvé­nyesek és ezek rendezik a szövetke­zeti tagok jogait, kötelességeit. A megnagyobbodott, társult szövet­kezetekben ez lényegében elég nehéz kérdés, hiszen eddig szövetkezetük ügyeit e kisebb egységekben a szövet­kezett tagok a taggyűlésen intézték. Kisebb taglétszám mellett taggyűlést minden hónapban tarthattak. Az új mezőgazdasági szövetkezeti törvény értelmében azonban taggyűlést hathó­­naponként, esetleg egyszer egy évben tartanak. A tagsági jogok érvényre­­juttatásának új formája ezért a kép­viseleti rendszer, azaz a küldöttek ta­nácsának ülése, amelynek közvetítésé­vel juttatják érvényre egyéni nézetü­ket a szövetkezeti tagok. Igen nagy jelentőségük van továbbá a szövetke­zet egyes bizottságainak, albizottsá­gainak, amelyeknek száma nyolc is lehet. (Szociális, kulturális, munka­­biztonsági és egészségvédelmi, egyez­tető, illetve békéltető, továbbá a kez­deményezés fejlesztésére alakult bi­zottság, az étkeztető, az ifjúsági, a női albizottságok.) Sőt számuk több is lehet a helyi adottságok és követel­mények szerint s e bizottságok útján tehetnek javaslatot a tagok az egyes kérdések megoldására a szövetkezet vezető szerveinek. Fontos szerepük van a termelési értekezleteknek is, amelyeken a szö­vetkezeti tagok részletesen foglalkoz­nak a termelési feladatokkal, e fel­adatok elvégzésének feltételeivel, de ugyanakkor az ember felőli gondos­kodás kérdéseivel is. E termelési ér­tekezleteken születnek a feladatok megoldásának, az akadályok leküzdé­sének, a termelési költségek csökken­tésének és a termelés hatékonyabbá tételének közvetlen, konkrét javasla­tai. Sok szövetkezetben ezek a mód­szerek már gyökeret vertek, eredmé­nyesen alkalmazzák a hétköznapi gyakorlatban a szövetkezeti tagok, az efsz és az egész társadalom érdeké­ben. S ez helyes, mert tökéletesen megegyezik a törvényhozó céljaival. A szövetkezeti tagok általános jo­gaival és kötelességeivel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezeket a mintaalapszabályok (14. cikkely) so­rolják fel lényegében ugyanúgy, mint ahogy az 1964-es évből származó min­taalapszabályok is megfogalmazták. Felsorolja azokat az alapjogokat, a­­melyek szerint a szövetkezeti tagnak joga van a szövetkezetben végzett munkára és az e munkáért járó juta­lomra az elvégzett munka mennyisé­ge, minősége és társadalmi jelentősé­ge szerint, a .szövetkezet gazdasági eredményei alapján, továbbá jogában áll részt venni a szövetkezet irányí­tásában és vezetésében, javaslatot nyújthat be a szövetkezet tevékenysé­gének javítására, a szövetkezet szer­veihez benyújthatja észrevételeit, u­­gyanakkor felvilágosítást és magyará­zatot kérhet. Jogában áll segítséget kérni a szövetkezettől, részesülni a szövetkezet által nyújtott előnyökben, amelyeket tagjainak a szövetkezeti alapokból biztosít. Másrészt viszont a szövetkezeti tag alapvető kötelességei a következők: Egyesíteni földterüle­teiket, a szövetkezetnek átadni egyéb termelőeszközeiket, amennyiben erre a szövetkezetnek szüksége van, dol­gozni a szövetkezetben, szilárdítani és fejleszteni a közös szövetkezeti gaz­dálkodást, pontosan betartani a szö­vetkezet alapszabályait, aktívan részt­­vennl a szövetkezet vezetésében és irányításában s végül minden lehető­séget kihasználni szakmai képzettsé­gük fejlesztésére, a folyamatos to­vábbképzésre. A korábbi alapszabályokkal össze­hasonlítva az alapfontosságú jogok közül kihagyták a tagsági viszony megszűnése utáni vagyonrendezés jo­gát, éspedig azért, mivel ez a Jog el­vesztette eredeti jelentőségét, hiszen a tagsági viszony megszűnése után szóba se jöhet az egyéni gazdálkodás esetleges felújítása. A kölcsönös jo­gok és kötelezettségek kiegyenlítése lényegében csupán az olyan igények kielégítéséből állhat, amelyek a volt tagnak a szövetkezetben végzett mun­kájából erednek, esetleg az ún. beru­házási betét visszafizetése jön számí­tásba (amennyiben ezt a tagsági vi­szony tartama alatt teljes egészében nem egyenlítették ki). Ezzel szemben a tagok alapjogai között új jogigénynek számít a szö­vetkezettől kérhető segítség a szak­mai képesítés fokozására, illetve bőví­tésére. Ez teljesen ésszerű következ­ménye a szakmai képzettség iránti fo­kozottabb követelménynek, amely egyre fontosabb szerepet tölt be az irányító munkában csakúgy, mint a szövetkezetben végzett egyéb munka, illetve munkakör betöltése terén is. Azt a kötelességet, hogy a szövet­kezetben a tagnak ténylegesen dol­goznia kell, nem szövegezték meg oly egyértelműen, mint az előző alapsza­bályokban, tekintettel arra, hogy olyan helyzet adódhat, amely a tagot e kötelességének maradéktalan telje­sítésében gátolja. Ezért az új megszö­vegezés szerint a szövetkezet minden tagjának kötelessége személyesen dol­gozni a szövetkezetben, erejétől, tudá­sától és képességeitől tellően, ameny­­nyiben ezt egészségi állapota, kora vagy más komoly ok (például tanul­mányok folytatása, köztisztség betöl­tése, tevékenység kifejtése a közös mezőgazdasági üzemben, kiskorú gyermpk felöli gondoskodás, stb.). A tagsági viszony az új törvényben ismételten úgy szerepel, mint egy komplex, sokrétű jogviszony. A szö­vetkezetbe való belépés során a tag és a szövetkezet között számos külön­böző kapcsolat létesül, amelyek egy­részt kizárólag tagsági- munka-, szer­vezési- (irányitő), vagyonjogi kapcso­latok, másrészt a szövetkezet külde­téséből erednek a gazdasági szférán túlmenően (a szövetkezetnek mint a szövetkezeti földművesek önkéntes társadalmi szervezetének küldetéséből adódnak). A tagok e viszonyból ere­dő jogaikat és kötelességeiket a tag­ság, a szövetkezet és a társadalom érdekeivel összhangban alkalmazzák, ha ezt egyrészt a tagok, másrészt az egységes földművesszövetkezet tiszt­ségviselői, vezetői együttesen segítik elő. MUDr. Michal Gurdiak Társadalmi tevékenységük eredményes A TEKOVSKÉ LUŽANY-I (Nagysallói) Haladás Efsz-ben hat munkacso­port 119 tagja verseng a szocialista brigád cím elnyeréséért Négy kollek­tíva a növénytermesztésben, kettő pedig az állattenyésztésben dolgozik. A zöldségtermesztők és a dohánytermesztésben tevékenykedők a múltban rendszeresen teljesítették adott szavukat. A szőlőtermesztők és a málaši részlegen dolgozó fejők szintén mindig kitettek magukért. A felsorolt részlegek dolgozói tavaly 190 ezer korona értékű szocialista kötelezettség­vállalást tettek, amit sikeresen teljesítettek is. A szövetkezet vezetősége nagy figyelmet szentelt a brigádok és általában a szövetkezet tagságának társadalmi és kulturális nevelésére. A szociális­­kulturális bizottság hasznos tevékenységet fejt ki az előre kidolgozott és alaposan megvitatott munkaterv alapján. A szövetkezet a tagságnak ingye­nesen biztosít különféle sajtótermékeket, támogatja azok szakmai-politikai oktatását, üdültetését és gyógykezeltetését. Valamennyi hazai és külföldi ki­rándulás a résztvevő tagok számára ingyenes. ÖRVENDETES TÉNYKÉNT könyvelhető el, hogy a tagság közös étkezteté­sét is biztosították. Nem feledkeznek meg a szövetkezet idős tagjairól, a nyugdíjasokról sem, ami elsősorban a nyugdíjkiegészítésben nyilvánul meg. Az idei zárszámadó taggyűlés előtt összehívták a nyugdíjasokat is és kikér­ték véleményüket, tapasztalataikat a termelési és szociális kérdésekkel kapcsolatban. Hasonló példával egyébként a járás többi szövetkezeteiben nem találkoztunk. Tavaly a kulturális és szociális alapra 900 ezer koronát terveztek, ezt a keretet azonban túllépték. Az idén még nagyobb pénzösszeget szánnak e nemes célra. A szövetkezet vezetősége ugyanis már régebben tudatosí­totta, hogy ezáltal nemcsak a termelési eredmények javulnak, hanem hoz­zájárulnak a dolgozók egészségének megszilárdításához is. Fontos megem­líteni, hogy a nagysallóiak azok közé a mezőgazdasági üzemek közé sorol­hatók, ahol a tavalyi nehéz körülmények között ts gazdasági célkitűzései­ket maradéktalanul megvalósították. —-ábel—

Next

/
Thumbnails
Contents