Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-09 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 9. 14 Korparancs: . előbbre lépni! A Marcelovái Efsz a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan tavaly is nagy gondot fordított az állatállomány számbeli növelésére. Ugyanakkor nem tévesztette szem elől a hasznossági mutatók tervszerű javítására törekvés fontosságát sem. Ezen céltudatos igyekezetnek köszönhető, hogy e gazdaság évről évre több állati terméket termel, illetve ad népgazdaságunknak. Például a múlt évben a többi között 772 tonna húst és 1 millió 665 ezer liter tejet produkált, s ezzel' az előző évi színvonalat 7,63, illetve 6,94 százalékkal szárnyalta túl. Eladási feladatát becsülettel teljesítette. A tejtermelés fejlesztése a komárnoi járásban is sok gazdaságnak okoz gondot. A marcelováiak tavaly több mint öt és fél százalékkal adtak több tejet a társadalomnak, mint ahogy azt a tervmutatók előirányozták számukra. Egy egységnyi mezőgazdasági földterületre számítva 192 kiló húst és 598 liter tejet értékesítettek. Amint arra már a felsorolt néhány adatból is következtetni lehet, az elkövetkezőkben nem az állattenyésztésről, mint egységes egészről lesz szó, csupán a tej- és hústermelést elemezzük. Pontosabban szólva a szövetkezet szempontjából döntő jelentőségű tehenészet és sertéstenyésztés eredményeiről, feladatairól és megoldásra váró problémáiról ejtünk szót. ALLOMANYNÖVELÉS — VÄSÄRLÄS NÉLKÜL A két és félezer hektáros gazdaság tavaly harmincegy darabbal növelte teheinek a számát, így az év végén — a tervet is túlhaladva — ötszáznyolcvanegy fejőst tartott. Az évek során rájöttek a közös vezetői, ha a létszámnövelési kívánalmaknak is eleget akarnak tenni, meg az egyedenkénti hasznosságot is kellő színvonalon akarják tartani, akkor maguknak kell gondoskodniuk az alapállomány feltöltését és bővítését szolgáló utódok neveléséről. Így nemcsak a beszerzési gondoktól mentesülnek, hanem a bizonytalan hasznosságú üszők, vagy elsőborjasak vásárlására fordított kiadásoktól is. Ezt követően mind nagyobb figyelmet szenteltek a borjúnevelésnek, ami rövidesen meghozta a várt sikert. A teheneknél tizenöt, az üszőknél pedig közel hét százalékkal teljesítették túl tavaly a fedeztetési tervet. Az első mesterséges megtermékenyítést követően a teheneknek több mint hatvan, az üszőknek viszont 59,5 százaléka vemhesült. Tizenkét hónap alatt ötszázhuszonkilenc borjúszületést könyvelhettek el, az elhullást pedig 3,59 százalékra sikerült leszorítaniuk. A gondos utódnevelésnek köszönhetően a tervezettnél tízzel több üszőt sorolhattak be a tehénállományba, s az eredetileg meghatározottnál kilenccel több kiöregedett és gyenge tejelékenységű fejőst selejtezhettek ki. A múlt évben ismét javult a tehenek egyedenkénti tejtermelése. Tizenkét hónap alatt tehenenkénti átlagban 3044 liter tejet nyert a közös, csaknem tíz literrel többet, mint egy évvel korábban. S ha már elemzésről van szó, azt is el kell mondani, hogy kedvezőbb takarmányellátás esetén még jobb lehetett volna ez a mutató. Mert tavaly ugyancsak szűkében voltak a jó minőségű takarmányoknak. Főleg szilázsból volt kevés. A készlet fölmérése után, decemberben már takarékossági intézkedéseket kellett foganatosítaniuk, hogy az első zöldig valahogy kitartsanak. Pedig az állatok ugyancsak szívesen fogyasztották a félszázaléknyi karbamiddal dúsított szilázst. S mihelyt kevesebbet tettek elébük a kedvelt eledelből, bizony alábbhagyott a tejmirigyek termelékenysége, megcsappant a napi tejhozom, hiába egészítették ki ízesített takarmányszalmával a napi adagot. Erőtakarmányból egyébként harminckét dekát fogyasztottak a tehenek egy liter kitermelt tejre számítva. Ez a tervezett átlagfogyasztásnál hat dekával volt kevesebb. Ide tartozik még, hogy az említett eredmények viszonylag mostoha állattartási föltételek közepette születte^ meg. A gazdasági épületek túlzsúfoltak, műszakilag és erkölcsileg egyaránt elavultak. Az állattenyésztésben dolgozók szorgalmának és becsületes munkájának köszönhető, hogy az adott föltételek közepette sikerrel jár a termelés. Az új tejkezelő létesítményt nemrég adták át, most már sor kerülhet a korszerű ötszáz férőhelyes tehéntelep kiépítésére. CSÖKKENT AZ ELHULLÁS, JAVULT A SÜLYGYARAPODÄS a sertéstenyésztésben az utóbbi évben. Mint egy évvel korábban, tavaly is háromszázhúsz kocát tartott a szövetkezet, de már két és félszázzal több malacszületést rögzíthetett a nyilvántartásban. A születéstől számított elhullás 2,63 százalékra csökkent, így kocánkénti átlagban 17,65 darab malacot választhattak el tizenkét hónap alatt, s az év végén a tervezettnél lényegesen több, összesen 3212 darab sertést tartott a szövetkezet. A sertéstenyésztés egyéb mutatóiban is javulás volt észlelhető. A múlt év folyamán összesen 471 tonna sertéshúst termelt a gazdaság; ez az előző évi valóságnál tizenöt, a tervezett mennyiségnél pedig közel huszonnyolc tonnával volt több. Tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy az állattenyésztés jelentős részese volt az állattenyésztési ágazat múlt évben tapasztalt csaknem nyolc százalékos javulásának. A hízósertések napi és .egyedenkénti súlygyarapodásának átlaga 531 grammot mutatott. Ez a korábbi eredményhez viszonyítva 4,7 százalékos javulásról tanúskodik. B a k u 1 á r László szövetkezeti elnök minapi beszélgetésünk során hangsúlyozta, a javulást elsősorban a csupán erkölcsi alapokra helyezett, és kezdetben amulyan formális dolognak tartott garanciális sertéshizlalási szerződésnek köszönhetik. Tavaly ugyanis javult és végre rendszeressé vált a sertések keveréktakarmányokkal való ellátása, s ami már magában is örvendetes tény, javult a tápok minősége, fgy nyílt lehetőség rá, hogy a hasznosság növelésével párhuzamosan 4,18 kilogrammra csökkentsék a korábbi évek tapasztalatai alapján tervezett 4,20 kilogramm termékegységenkénti abrakfogyasztást. MAGASABBRA A MÉRCÉT A szövetkezet elnökétől tudom, hogy az idén a tavalyinál is igényesebb feladatok várnak a gazdaság állattenyésztőire. Azon kell fáradozniuk, hogy az egyedenkénti hasznosság tervszerű növelésével egyidoben javítsák a takarmányok hasznosítását és csökkentsék a fogyasztást. A múlt évihez hasonló szűkös takarmány-ellátás megelőzése céljából az állattenyésztés kívánalmainak megfelelően határozták meg a növénytermesztés fő feladatait. A növénytermesztésben dolgozókat kötelezték rá, hogy a vetésterv pontos betartásával, az átlaghozamok tervszerű növelésével biztosítsák a szükséges takarmányalapot. A terv szerint 6200 tonna szemest, legalább 4897 tonna jó minőségű szilázst, és másfélszáz hektáron tarlókeveréket kell termelni az állattenyésztés számára. A további intézkedések értelmében, az elhullás mérsékelése és a hasznossági mutatók javítása céljából az állatgondozóknak még odaadóbban kell gondozni a rájuk bízott állatokat és jobban kell ügyelniük az állategészségügyi kívánalmak, valamint a takarmányfogyasztási normák betartására. Az eltelt időszak eredményei arra engednek következtetni, hogy a szövetkezet tagjai magukévá tették és igyekeznek becsülettel teljesíteni az igényes feladatokat. Tervszerűen halad az állomány gyarapítása, a tervezettnél több borjú és malac született, a megtermékenyített tehenek, üszők és kocák száma is meghaladja az irányszámot. A tej- és hústermelési eredmények egyelőre ugyancsak fölötte vannak a tervezett színvonalnak. A rendszeres havi értékelés szerint februárban a tehenek 7,4 liter tejet adtak, a hízósertések pedig 585 grammos súlygyarapodást értek el napi és darabonkénti átlagban. A hiányos tömegtakarmány-ellátás következtében egy liter tejre egyelőre harminchat deka abrakfogyasztás jutott, a sertések pedig a tavalyinál jóval kevesebb, mindössze 3,87 kiló erűtakarmányt igényeltek egy kiló hús kitermeléséhez. Ezek az eredmények, az állattenyésztési feladatok túlteljesítésére is kiterjedő értékes szocialista kötelezettségvállalás, valamint a marcelovái szövetkezetesek közismert szorgalma megfelelő biztosíték arra nézve, hogy a szövetkezet az idén is sikerrel megbirkózzon feladataival és az előbbinél eredményesebb mérleggel zárja az évet. Kádek Gábor Már az építkezés idején is termeltek Ä Zvolení Nagyhizlátda n. v., budeai üzemének építését 1976 április harmincadikén fejezték be. Az építkezés folyamán rengeteg problémát kellett leküzdeni. Különösen az altaiajvíz szigetelése okozott sok problémát. Az üzem már az 1975—1976-os években — tehát még az építkezés idején — komoly társadalmi feladatot teljesített a sertéshústermelés tekintetében Az egész üzem gépesített és önműködő vezérlésű, s jelenleg Szlovákia egyik legmodernebb nagyhizlaldája. Az épületszerkezetet és a tartástechnológiát (Agárd típus) Magyarország szállította, hét épülettömb hazai vállatok terméke. A nagyhizlalda tizennégy fiaztató pavilonból áll, az előhizlalás és a hizlalás hat-hat pavilonban történik. A vemhes kocák három, a búgatásra kerülő kocák pedig két pavilonban vannak elszállásolva. Ezenkívül a nagyhizlaldához egy karantén istálló és egy pavilon tartozik, amelyben a kocák mesterséges termékényítése történik. Ez utóbbiban „laboratórium is van. A Zvolení Nagyhizlalda n. v., budčai üzemének egy része. Jelenleg a nagyhizladában 13 ezer sertést tartanak. Hátránynak számít viszont az, hogy saját termelésből nem képesek fedezni a szükséges malacállományt, így vásárlásra szorulnak. Ezen a problémán a jövőben a kocaállomány gyarapításával és a maíacelválasztás színvonalának emelésével segítenek. A nagyhizlaldában nagyüzemi termelési módszer folyik, amely hozzájárul nemcsak az önköltségek csökkentéséhez, hanem megkönnyíti a munka szervezését és elősegíti a termelés gépesítésének és automatizálásának magas fokú alkalmazását. A nagyhizlalda a Banská-Bystrica-i Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat brezinyi és Slovenská Ľupča-i abrakkeverő üzeméből kapja a tápokat. A budeai üzem igazgatója, Ján Stehlík mérnök, állatorvos elmondotta, hogy mindkét üzemből megfelelő minőségű abrakkeveréket kapnak, s a szállításuk is problémamentes. Ez a körülmény minden bizonnyal hozzájárul a kedvező eredmények eléréséhez, hiszen sok üzemben éppen a tápok nem megfelelő szállítása és minősége okoz komoly problémát. Jelenleg az üzemben százöten dolgoznak, s az átlagos életkor 34 év. Az üzemben nagy gondot fordítanak a káderek nevelésére is. Az idén 2500 tonna mennyiségű sertéshús értékesítésével számolnak. A nagyhizlalda teljes kapacitása esetén — előreláthatólag az 1977-es év végén vagy a következő év elején — az évi sertéshúsértékesítés eléri a 3300 tonna mennyiséget. Nagy gondot fordítanak a betegségek megelőzésére, gyógyítására és likvidálására. Az eddigiek folyamán különösebb fertőző betegség még nem fordult elő, amely elsősorban az állatorvosi szolgálat példás tevékenységéről tepírkodlh. jAN M. HABROVSKÝ Védekezés a tőgygyulladás ellen Sajnos, ma már nincs olyan szarvasmarha-tenyésztő, aki eldicsekedhetné, hogy állományában ismeretlen a tőgygyulladás (masztitída) elnevezésű betegség. A sztafylokok és sztreptokok baktériumok, valamint a többi masztitídát előidéző baktériumok ugyanis a világ összes táján ismertek. Ezért a betegséget megelőző műveletek egész sorát rendszeresen kell végezni. Az alapvédekezés a következő formában tekinthető megfelelőnek: ■ ha a teheneknél a fejés után nem marad tej; I ha a gondozó, fejő időben lekapcsolja a fejőgépet, s az így nem szívhatja az üres tőgyet; ■ ha a fejőgép pulzátora megfelelő pulzus-váltásra van beállítva; ■ ha a fejés ideje nem tart tovább 7—10 percnél; ■ ha a tőgy megtisztítása után, — ami egyben masszázs is —, azonnal megkezdjük a fejést. A negyedik ponthoz szeretnék néhány gondolatot fűzni: Ahhoz, hogy a tehén a fejés idején leadja a tejet, maximálisan tíz percnyi idő szükséges. Ugyanis, amikor először megérintjük a tehén tőgyét a fejés előtt, reflexszerűen működésbe lép a tejleadást szabályozó hormon — az oxitocin —, amelynek hatására kitágulnak a csöcs-szemek végén levő gyűrűszerű izmok. Ezáltal kinyílik a tejcsatorna vége, tehát a tejnek szabad útja van a tőgyből. Ez a hormon hét-tíz percig hat, utána az ellenhormon játszik szerepet, ami elzárja a tejvezeték végét. Tehát ha hét-tíz perc alatt nem fejezzük be a fejést, a további időben a fejőgép károsan hat a tőgyre. Meg kell azonban jegyezni, hogy még így is marad tej a tőgyben, amellyel ideális körülményeket alakítunk ki a masztitídát előidéző baktériumoknak. Nagyon fontos rendszeresen — állatorvosi felügyelet alatt —■ NK-tesztekét végezni. Ezáltal ugyanis megállapítható, hogy hány tehénnél és milyen elterjedésű a fent említett betegség. Az NK-tesztet legcélszerűbb havonta végezni, s erről, valamint a felhasznált gyógyszerekről pontos nyilvántartást -kell vezetni. Például a „Nesztregina“ antibiotikum használata esetében még az egészséges tőgynegyedből kifejt tej sem használható huszonnégy órán át, a beoltott tőgynegyedből kifejt tej pedig csak százhúsz óra elteltével önthető az egészséges tehenektől kifejt tejhez. Az NK-tesztet célszerű elsősorban az olyan teheneknél alkalmazni, amelyeket az elletőből más istállóba csoportosítunk át, vagyis az első tejszállításkor. A masztitída elleni védekezésnél új fertőtlenítő szerek is alkalmazásra kerültek. Ezek közül említést érdemel a „Jodonál-Z“. A Malackyi Állami Gazdaságban használatával kedvező eredményeket értek el, ahol a fejőgépek fertőtlenítésére nyolc, a csöcs-szemekére pedig húsz százalékos oldatát használták. A készítmény aránylag olcsó és nagyon hatásos a masztitídát előidéző baktériumok likvidálására. Hasznos dolog volna, ha azok a mezőgazdasági üzemek, ahol foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel és az említett Jodonált még nem használják, mielőbb beszereznék. Ezzel ugyanis elérhetnénk azt, hogy a dolgozók asztalára csak kitűnő minőségű tej és tejtermék kerüljön. JAN BAĎURA A tartástechnológia teljesen gépesített és automatizált. a tudomány vílága Mesterséges tehén Egy dániai mezőgazdasági kísérleti üzemben (Koldingban) ipari úton hatalmas kérődzőgyomrot állítottak elő, amelyben oly módon alakítják át a szalmát fehérjévé, mint ahogyan azt — például — egy tehén átalakítaná. * Az e célra alkalmas baktériumfajokból elkülönítettek olyan törzseket, amelyek táplálkozásuk során szénforrásként cellulózt, menicelluiózt és lignint hasznosítanak. A szalma legnagyobb részben cellulózból áll, amelyet a baktériumok szőlöcukorrá bontanak, majd ezt felhasználják fehérjék felépítéséhez. A szalmából nátronlúgos kilúgozással eltávolítanak minden más anyagot, csak a cellulóz marad vissza. Sterilizálással elpusztítják a nemkívánatos (a szalmán állandóan megtalálható) baktériumokat és gombákat, majd nitrogén- és foszforsókat meg vizet adnak a cellulózhoz, beállítják az oldat savanyúságát (pH-ját), és ezek után beoltják a kiválasztott baktériumokkal. A baktériumok szaporodása, fehérjetermelése függ az oxigénellátástól és a hőmérsérklettől, tehát ezeket Is be kell állítani, és azonos szinten tartani. A kellő gondossággal megtöltött mesterséges kérődzőgyomorban egy tehén súlyának megfelelő baktériumtömeg egy nap alatt ezer kilogramm fehérjét termel (egy tehén 1 kilogrammot!). Ebből az „Ipari tehénből“ kétféle termék kerül ki: baktériumsejttömeg, és a marádék rostanyag. A rost kiszűrhető és takarmányként felhasználható. A baktériumsejt-tömeg centrifugálás és szárítás után megőrölhető: lisztje 50 százalék fehérjét tartalmaz, emberi fogyasztásra alkalmas, ízletes pogácsák préselhetők belőle, biológiailag igen értékes. É. T.
