Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-09 / 14. szám

1977. április 9. Iwztelt mekéi-iítá^i-ak / Szerkesztőségünk kiindulva a méhészet társadalmi küldeté- • séből és a népgazdaságban betöltött komoly szerepéből, arra a következtetésre jutott, hogy lapunknak, a Szabad Földműves­nek az eddigieknél hatékonyabban kell közreműködni a méhé­szet fejlesztésében. A Szlovákiai Méhészszövetség Központi Bizottságának vezető dolgozóival tanácskoztunk a magyar anyanyelvű méhészeknek nyújtható segítség fokozásának lehetőségeiről, majd arra a kö­zös álláspontra jutottunk, hogy a Szabad Földműves Méhészet rovatát, amely esetenként egy teljes újságoldal terjedelmű lesz, lapunk minden második számában meghonosítjuk. Tudatjuk tehát a tisztelt méhésztársakkal, hogy 1977. május 1-től a Szabad Földműves 18. számától, a lap minden páros számában, tehát minden második héten megjelenik a MÉHÉ­SZET című rovat, amely népszerűsíti az élvonalbeli méhészek tapasztalatait, szaktanácsokat ad, íőleg a kezdő méhészeknek és rendszeresen tájékoztatja a méhészeket a Szövetség Köz­ponti Bizottságának határozatairól. Természtes, hogy a szer­kesztőség lehetővé teszi azt ts, hogy a méhésztársak nyilvános tapasztalatcserét folyhassanak lapunk MÉHÉSZET című rova­tában, vagyis cikkek formájában közöljék értékes tapasztala­taikat és a méhészet fejlesztésével kapcsolatos javaslataikat. Mivel a méhésztársak közül már eddig is nagyon sokan ta­núsítottak rendkívüli érdeklődést a Szabad Földműves és an­nak MÉHÉSZET rovata tránt, feltételezzük, hogy az említeti intézkedésünk a magyar anyanyelvű méhésztársak körében kedvező fogadtatásra talál s ez a lapunk iránti érdeklődés nö­vekedésében is kifejezésre fut. Javasoljuk a méhészek alapszervezeteinek, hogy a méhészek szakirodalom iránti igényéinek kielégítése céljából — lehető­leg községenként — rendeljék meg a Szabad Földműves min­den második, tehát minden páros számát az összes tagjuk ré szere. Ajánljuk továbbá, hogy a községenkénti tömeges meg­rendeléshez csatolják a méhészek névsorát (teljes címmel ellátvaj, hogy a Szabad Földműves kézbesítése rendszeres és zavartalan legyen. Azok az alapszervezetek, amelyek a tömeges megrendelési — valamilyen oknál fogva — nem tudják megoldani, javasol­ják tagjaiknak a Szabad Földműves említett számainak egyéni megrendelését. Az alapszervezetek tömeges megrendelését a Posta Hírlap­­szolgálatának (PNS) Poštová novinová služba járási igazgató­ságára, míg az egyéni megrendeléseket a helyi postahivatalba adják le. SZERKESZTŐSÉG Nektárt nyújtó növények Tapasztalataim révén tigy érzem, hogy érdemben szólhatok néhány szót az íratlan méhészkötelességekről. Tanácsaimat a kezdő fiatal méhészek­nek ajánlom elsősorban. Lelkesíteni szeretném őket eme szép szabad idő­ben töltött tevékenységre. Hiszen a kertekben termesztett virágok, növé­nyek, bokrok felbecsülhetetlen lehető­séget nyújtanak méheinknek a virág­por és nektár gyűjtéshez, nekünk pe­dig a méhészkedéshez. Sarjerdőkben, mezsgyékben élő mo­gyorófák nemcsak gátolják a lejtőkön levő talajréteg csuszamlását, hanem kötik is a vfzerőzió ellen, s ezekkel a tulajdonságaikkal nagy szolgálatot tesznek az erdészetben. A méhészek szempontjából legnagyobb érdemük, hogy az első fák közé tartoznak, ame­lyek gazdagon nyújtják a virágport. A nemesített mogyorófák több fajtáját ismerjük, amelyek sikerrel termeszt­hetők a kertekben vagy a parkokban is. Kimondottan köves, rossz talajban termeszthető a somfa, amely sok vi­rágport ad, a méhek előszeretettel szállják. Előnye a kora tavaszi virág­zás. Szigorúan védett fa. Érdekes, hogy hazánkban a tisza­fának nincs nagy jelentősége, holott egyike a legideálisabb tűlevelű fáink­nak. Esztétikai hatása és értéke a parkokban és városok terein felbe­csülhetetlen. A legsötétebb árnyalatú tűlevelű fáinknak zöldje igazán örök, amely városi környezetben szinte gyó­gyítóig hat. Bogyói érés közben gyö­nyörű koráli színt kapnak és a mada­rak értékes táplálékául szolgálnak. Tavasszal mindjárt a mogyorófa után virágzik. Nagy mennyiségű vlrágpori nyújt. Szélkedvelő, ezért a méhek ál­tali megtermékenyítésre szüksége van Ilyenkor úgy tűnik, mintha tele lenne szórva méhekkel. A méhész előnyére szolgál, hogy a hlmporos virágok nem egyszerre nyílnak, így a méhek hor dása hosszabb ideig tart. Egyszer ősszel a piesfanyi parkban a méhek erős dongására lettem figyel más, amint a tiszafa bogyóin szorgos­kodtak. Ugyanis a fa bogyói édesször­­pöt tartalmaznak, ezért a méhek elő­szeretettel látogatják. Fáját kemény­sége miatt csak nagyon értékes tár­gyak készítésére használják. Hasonlóképpen méhek által erősen látogatott zöld fa a buxus. Termeszté­sét erősen szorgalmazzák, mert nem nagyon igényes, ápolása kevés időt vesz Igénybe. Nem szabad megfeledkeznünk a kú­szó borostyánról sem. E növény lián­szerű levelei sohasem hullanak le, színük örökzöld. Tíz-tizenöt méter hosszúra Is megnő. Az őzikék kedvenc csemegéje. Két helyen volt szeren­csém látni nagyon szépen kifejlett liánokat: a Nitra melletti Zoboron és a lednicel várban, ahol a vár falát ékesítik. A zobori barlang melletti lo kalítást természeti rezervátumnak nyilvánították. A mi bükk és tölgyes erdeinkben ez a liánszerü • növény csak a földön kúszik. Virágzáskor erősen mézel, ezért ajánlatos a ker­tekben Is ültetni. Minden méhész előtt Ismeretes, mit jelent a méhészkedés számára a kts­­levelű hársfa. Egyetlen hibája, hogy gyorsan elvirágzik. öreg falusi ker­tekben mint élősövényt használják a líceumot, de gyakran előfordul mezs­gyékben, temetőkben is. Virága nem feltűnő, lllás-rózsaszínü. A méhészek azért kedvelik, mert Igénytelen. A vi­rágporzás és mézelés hatvan napig tart. Érdemes szaporítani. Nagy népszerűségnek örvend a Symphorlcarpus. Ezt a nagyon szép bokrot, mint aljnövényzetet hasznosít­ják. Virága sárgásfehér. Ősszel, de még télvíz Idején is megőrzi szép de­koratív fehér jellegét. Kedvenc táplá­léka a rigónak, akik gondoskodnak a bokor szaporításáról. A virágzás nyolcvan napig is tart. Képtelenség felsorolni azt a sok gyönyörű bokrot, fát és növényzetet, amelyek szépségükön kívül nagyon értékesek a méhecskék számára. Ezért szaporítsuk őket kertjeinkben. J. M. Habrovský Észrevételek a SZMSZ helyi szervezeteinek taggyűlésein .SZABAD FÖLDMŰVES -----------------------------------------------------------------15 A SZMSZ által irányított helyi alap­szervezetek a közelmúltbanl tartották meg évzáró taggyűléseiket, amelyen az illetékes szakemberek értékelték a múlt esztendőt, beszámoltak tevé­kenységeikről, ismertették az új lehe­tőségeket. A beszámolók alapján megállapít hatjuk, hogy az egyes alapszervezetek tisztségviselői jó és felelősségteljes munkát végeztek; az értékelő beszá­molókat írásban elkészítették, teljesí­tették feladataikat. Több helyi szerve­zetben az évzáró gyűlést kultúrműsor­ral egybekötötték s részt vettek a SZMSZ KB-nak dolgozói és más szer­vezetek vezetői. Személyes megjegyzésem, de a kép­viselt vezetők is beszámolókban tol­mácsolták méhészszervezetük tagjai­nak a panaszait: azt, hogy milyen ká­rokat okoznak a méhészeknek abban az esetben, ha előre nem értesülnek a gyomok elleni vegyszeres permete­zésről. Ilyen megjegyzést tettek a Daőov Lom-1, a Turčianské Teplice-i, a gbelcei, a luöeneci alapszervezetek tagjai, de rajtuk kívül is sorolhatnám a sértetteket. Olyan példák is felme­rültek, hogy több helyütt a földmű­vesszövetkezet vezetői kijelentették, hogy a mezőgazdasági növényeket, gyümölcsfákat stb. továbbra is per­metezik még annak ellenére is, ha a méheket tönkreteszik és a kárt meg kell téríteniük! Meg kell jegyeznem: aki ilyen és ehhez hasonló kijelenté­seket tesz, nem bizonyítja öntudatos­ságát, felelősségét, szakképzettségét és felkészültségét. Örömmel említhetek azonban olyan példát is, amit a luöeneci (losonci) méhésszervezet elnöke a- poltári Šev­­čík elvtárssal együttműködve megva­lósítottak és megcáfolták az előbb említett kijelentéseket. — Csakis a jő feljegyzések és az agronómussal való jó együttműködés hozhat pozitív ered­ményeket a méhészetben — hangoz­tatták. S az együttműködés megvaló­sítása azt hiszem egy szövetkezetben sem lehetetlen. Jó volt hallani, hogy a méhészszer­vezetek vezetői a múlt év folyamán többet foglalkoztak a fiatalok nevelé­sével, mint a korábbi években. A tiszt­ségviselők, de az idősebb tagok is megértették, hogy gondoskodniuk kell az utánpótlásról, mert a szervezetben a fiatalok létszáma kicsi. Ezért olyan határozatot fogadtak el, amely ki­mondja, hogy a jövőben nagyobb gon­dot fordítanak a fiatalok aktivitására. Méhészköröket alakítanak, ahol meg­ismerkedhetnek a méhészkedés szép­ségeivel. A vitafeiszőlalásokban gyakran visz­­szatértek a méhlegelő körüli problé­mákra s keresték a javulás útját. Ked­vezőbb a helyzet a nektárt adó növé­nyek, fák, bokrok kiültetése terén. Néhány esetben azonban az önálló vándoroltatás is nehézségbe ütközik, mert a méhészek nem tudják besze­rezni a traktort vagy valamilyen jár­müvet, amivel a méheiket kiszállít­hatnák, mint ahogyan ebben az eset­ben a Daőov Lom-i méhészek panasz­kodtak. Kritikus hangokat hallottunk a nektárt adó fák, bokrok pusztításáról, Főleg a meliorációs munkák kezdésé­nél. A továbbiakban a tagsági gyűlésen pozitívan értékelték a Központi Bi­zottság kiküldött dolgozóinak fellépé­sét. Széleskörűen tájékoztatták a ta­gokat azokról az aktuális feladatok­ról, amelyeket a KB a múlt évben meghatározott. A SZMSZ KB megha­tározta a tagsági díjak módosítását. Ehhez a módosításhoz a tagok is hoz­zájárultak. Joggal kritizálták a Vőelár című havilap késel megjelenését. Sok alapszervezetben az évzáró tag­gyűlésen jelentkezőíveket osztottak ki, hogy új tagokat szervezzenek. Az új tagok az ívet kitöltötték, majd ün­nepélyesen felvették soraikba. Volt' olyan szervezet is, ahol az évzáró taggyűlést szakelőadással kötötték egybe. Az előadást szakképzett mé­hésztanítók tartották. Gondolom, mindez Jó és szép ha­gyomány. A mőhészszervezetek veze­tői az évzáró taggyűlést és a műsort a szokásoknak megfelelően, a tagok érdeklődését, türelmét, nagyobb tá­volságok esetében a közlekedést is figyelembevéve tartották meg. Végezetül még annyit: az idei év­záró taggyűléseket pozitívan lehet ér­tékelni. Jó iskola volt különösen a fiatal tisztségviselők számára. Az elő­készített jelentésekből megállapítható, hogy a helyi szervezetek bizottságai hogyan készültek a tagság elé, milyen politikai légkör uralkodik a szerveze­tekben, lehet-e növelni a tisztségvise­lőkkel szemben támasztott igényeket s milyen irányban. Vannak önfeláldo­zó, dolgos tisztségviselők, ám akad­nak kényelemesebbek is, akik tevé­kenységének teret kell adni, kezde­ményezésre kell őket buzdítani. So­kaknak a KB s a járási bizalmiak ré­széről kell segítséget nyújtani. Az évzáró taggyűlések mindenkép­pen jelentős láncszemet képeznek po­litikai és szervező munkával, jelentős alkalom ez a helyi szervezetek aktivi­tásának megítélése szempontjából s jelentős esemény a helyi szerveze­tek életében. Az évzáró taggyűlések teljes érté­kelése után több ismeret vár általá­nosításra, elgondolkodásra azon, hogy mit kell javítani az irányítás szaka­szán, hol vannak a helyi szervezetek tevékenységének gyenge pontjai és milyen javításokat kell eszközölni ah­hoz, hogy a Szövetség egész tevékeny­sége dinamikus lendületet kapjon. Er­re tisztségviselőinknek van elég ere­jük és' képességük. Juraj FerenCík mérnök, a SZMSZ KB-nak vezető titkára, ebben a hónapban a jé minősé­­“ gü, fiatal anyával rendelkező családok teljes fejlődésben vannak. A fiasftás terjedelme egyre nő. Nem szabad elfelejteni azt, hogy azok a méhek, amelyek a múlt év őszén kel­tek, ebben a hónapban elöregedés és kimerülés következtében kimúlnak. A méhész szinte észre sem veszi, amint elhagyják a kaptárt. Nemcsak pótlá­sukra, de még azon felül is szükség van sok fiatal méhre, hogy a család erősödhessen. Ezen hónap elején csak azok a fiatal méhek jöhetnek e cél­ból számításba, melyek petéit az anya március tizig rakta. Ez azonban nem sok. Így oly eset is előfordulbat, hogy a család gyérül, fejlődésében szünet áll be, rendszerint csak átmenetileg. A méhésznek ezért kötelessége a családok támogatása a fejlődésükben. Március vége felé az anya már na­ponta több petét rak, s így egyre né­pesebb lesz a kaptár. Hazánk déli ré­szein — feltételezve, hogy a család egészséges — naponta több fiatal méh kel. E hónap tizediké körül mór szem­látomást erősödnek a családok. Azért, hogy a méhcsalád ezt a kritikus idő­szakot áthidalja, (amikor egyre több fiatal méh kel ki, mint amennyi az elöregedés és kimerültség következ­tében kivész a családból) a méhész feladata a család fészkét szűkíteni és minden oldalról minél jobban hőszi­getelni. A családokat nem szabad megbontani. Ez a legtöbb esetben amúgyis csak a kíváncsiság kielégíté­sét szolgálja. A családnak ez kárára lenne! Ellenben a fészek terjedelmét mégsem szabad figyelmen kfvül hagy­ni. Hetenként egyszer meg kell róla győződni, hogy vajon a család kiter­jesztette-e a fiasítás területét az utolsó keretre is. Az a méhész aki elfogad­ta a jó tanácsot és március folyamán annyira leszűkítette a család fészkét, hogy a fiasításos keret után csak egy takaró lépet hagyott, egészséges csa­lád esetén április elején már az utol­só keret is tele van petékkel, illetve kikelt álcákkal. Az ilyen családok fészkét már bővíteni keli egy szép világos mézkészletet tartalmazó ke­rettel. A beadott lép meleg legyen. A hideg állapotban levő lép ugyanis káros lenne a szomszédos Hasításra Ha a hőszigetelt válaszdeszka mögöt­ti helyen nincs ilyen lép, célszerű ha a méhész előzőleg hőszigetelt (átme­­legitett) kaptárba helyez 3—4 melegí­tett keretet. Sok méhésznek nem áll módjában a beadandó lépek melegí­tése. Ilyen esetekben törekednie kell arra, hogy a bővítésre alkalmas ke­ret a hőszigetelt válaszdeszka tűszom­szédságában rendelkezésre álljon. Itt a fészekből kiáramló meleg következ­tében a lép soha nem hül le annyira, hogy ne lenne alkalmas fészek bőví­tésére. Or. Brüdel méhészfizikus megálla­pította, hogy a fészek szélére (le­akasztott lépet a méhek egész 40 fok­ra felmelagltlk. Minél melegebb álla­potban van a lép — a fészek bővítése idején — annál kevesebb energiát kell a családnak kifejtenie. Ebben a hónapban kezd legtöbb helyen a káposztarepce virágzani. Cél­* szerű repcére vándorolni, ha ezt a családok állandó helyétől számítva két km-es körzetben nem termesztik. Jó virágporgyűjtés kezdődik a csalá­dokban. Ilyenkor legyen résen a mé­hész! Rendszerint azt tapasztalom, hogy a méhészek panaszkodnak: a repcevirágpor-hordás következtében a családokban erejét vette a rajzási ösz­tön, sorban rajoznának. Ezt a méhész megakadályozhatja. Állandóan ellen­őriznie kell a fészek utolsó keretének a sorsát. Amint ugyanis az utolsó ke­reten megjelent a fiasítás, azonnal további kerettel kell bővíteni a fész­ket. A gyűjtőméhek ilyenkor nagy mennyiségű virágporral elfoglalják a rendelkezésre álló sejteket a fészek­ben. Gyakran „virágpordeszkák“ ke­letkeznek a családokban. Azt is meg figyeltem, hogy az anya helyhiány következtében elhagyja a szokott pe­­terakási módot, s olyan helyre is rak petét (pl. a lépek belső sarkaiba) ahol üres helyeket talál, holott a sar­kak nincsenek közvetlen összekötte­tésben a fiasítás területével. Ez ren­des körülmények között soha sem for­dul elő. Bő virágpor és nektárhordás alkalmával a gyűjtőméhek és az anya között valóságos versengés van ai üres sejtek elfoglalásában. Ezért ügyeljünk arra, hogy a gyűjtőméhsk­­nek a virágpor és nektár elhelyezé­sére, s az anyának is a pete lerakásra bőségesen álljanak üres sejtek rendel­kezésükre. Ezt, a fészeknek üres ke­retekkel való bővítésével érhetjük el. Ily intézkedések következtében rend­szerint nem fordul elő rajzási ösztön. Kedvexő időjárás esetén gyakori, hogy az utolsó beadott üres keretet a gyüj­­tőméhek már virágporral elfoglalták. Ilyen esetben a fészek bővítésére szánt lépet nem utolsónak akasszuk a fészekbe, hanem az utolsó Hasítás­sal elfoglalt keret mögé. Kedvező hordási alkalmakkor elő­nyösen kihasználhatjuk a méhcsalá­dokban keletkező építési hajlamot műléppel. A műlépes keretet is az utolsó fiasításos keret után helyez­zük el. Ha a fészek már elfoglalt keretek­kel, s a kedvező hordási lehetőségek tovább tartanak, akkor itt az ideje, hogy a fészekre felrakjuk a mézkam­rát, illetve 'a fekvő kaptárban meg­nyissuk a mézkamrát. A fekvőkaptár­nál, de különösen a rakodónál nem ajánlatos az egész mézteret egyszerre felkínálni a méheknek, hanem csak fokozatosan. A meleggel mindig cél­szerűen kell gazdálkodni! A méztér megnyitását — hordást feltételezve — az építtető keret be­­akasztása előzze meg. Az építtető ke­ret nem más mint rendes keret, a­­melynek alsó lépteiét eltávolítottuk, hogy a méhek ezen a helyen kedvük szerint építhessenek. Rendszerint na­gyobb terjedelmű sejteket — úgyne­vezett heresejteket — építenek, ame­lyekben az anya meg nem terméke­nyített petéket rak, melyekből hu­szonegy nap után herék kelnek. SVANCER LAJOS Áprilisi teendők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents