Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-09 / 14. szám
1Я77. április 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A lucernavetömag-hiány áthidalása nagy igényességet követel! A torimés takarmányok termeléséhan döntő szerepet játszanak az évelő takarmányok, elsősorban a lucerna. Különösen nagy fehérjetartalmuk jelentős, s a növények közül a legtöbb emészthető fehérjét adják. Köztudott tény, hogy a lucernát felhasználhatjuk akár zölden, akár szénára szárítva, illetve forrálevegős berendezéssel lisztté szárítva. Az idén a mezőgazdasági üzemek vezetőinek nagy gondot okoz a lucernavetőmag-hiány. A másik ok pedig az, hogy a belterjes termesztés mellett a harmadik kaszálás után a lucerna vetésterületének mintegy felél ki kell szántani. Így a lucernát az állattenyésztés nemcsak az idén, de az elkövetkező évben is hiányolni fogja! Mivel nem rendelkezünk kellő mennyiségű vetőmaggal, a mezőgazdasági üzemek többségében kénytelenek még egy évre meghagyni a lucernát. Az ilyen törekvés az állattenyésztés takarmányellátása szempontjából ugyan indokolt, de a gyenge hozamok végett nem gazdaságos. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás élenjáró mezőgazdasági üzemeinek — a Trhové Mýto-i, a topofnikyi és a Lúč na Ostrove-i szövetkezet — szakemberei bebizonyították, hogy a lucerna kétéves használatával elérhető a 10—12, hároméves használatával pedig a 7—10 tonna szénahozam hektáronként. Ez annyit jelent, hogy ugyanazon területről kétéves használat esetén négy év alatt annyi lucernát termelhetünk, mint a hároméves használatnál hat év alatt! A lucernamagot — tapasztalatok szerint — a második kaszálásból cél- j szerű betakarítani. Ebből azonban a i folyó évben vetni már nem lehet. A helyzeten úgy segíthetünk, ha a lu- 1 cernamagot az első kaszálásból taka- i rítjuk be, s azt augusztusban védőnő- 1 vény nélkül elvetjük. Ha ezt megold- I juk, a jövő évi lucernatermelés zök- i kenőmentes lesz. 1 Ha az első kaszálásból számolunk i a magnyeréssel, e célra a legrégibb { telepítésű lucernát és a gyengébb mi- ! nőségű talajokat kell kiválasztani. E- i zeken ugyanis a növényzet már kissé I megritkult és lelassult a növekedési I folyamat. I A lucerna vetése előtt a talajt Ma- i cap 10-G vagy Furadan 75-WP készítménnyel fertőtlenítjük, amelyet boro- 2 nával azonnal a talajba dolgozunk. Ha s nyugalmi időszakban a talajt nem i gyomtalanítottuk, akkor a talajfertőt- s lenítés után Aretit készítménnyel 1 gyomtalaníthatunk. Ügyelni kell a 1 bimbógubacslégy elleni védekezésre \ gyomtalanitunk. Erre a célra az Aretit készítmény (3 lit. 400 liter víz/ha) használható. A permetezést — könnyű traktorokkal — akkor végezzük, amikor a talaj felszíne száraz és a hőmérséklet nem haladja meg a 22 fok Celziust. A következő év tavaszán — ahogy a talaj szerkezete megengedi — azonnal elvégezzük az ápolási teendőket. Ha a fagy felszívta a talajt, egymenetben hengert és boronát alkalmazhatunk. Ezzel ugyanis elérjük azt, hogy az elszakadt fiatal gyökereket a hengerrel visszanyomjuk a talajba, a boronával pedig levegőztetjük a talajt. MIKOR ÉS MENNYIT ÖNTÖZZÜNK! A sokéves gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntözéssel nagymértékben fokozható a lucerna terméshozama. Ha a nyári vetés előtt a talajt nem tudjuk kellőképpen előkészíteni a száraz időjárás miatt, szükséges a tenyészidő előtti öntözés is. Ezzel ugyanis elősegíthetjük a gyommagvak kelését, melyeket azután kultivátorral megsemmisítünk. Tavasszal az öntözésnél nemcsak a talajnedvesség mértéke, hanem a hőmérséklet is fontos szerepet játszik. Mivel a lucerna melegkedvelő növény, ügyelni kell arra, hogy az öntözés ne rontsa le a talaj hőenergiáját, mert ahogy tápanyag és víz nélkül nincs élet, ugyanúgy nincs élet napfény és hőenergia nélkül sem. Közismert tény, hugy régebben a lucerna négy-öt használati évet is kibírt, de akkoriban a baktériumos hervadást még nem tartottuk jelentős betegségnek. Ezt a betegséget csak olyan területeken vettük észre, ahol a víz elöntötte a lucernást. Ma a baktériumos hervadás az öntözött lucerna legveszélyesebb betegsége, aminek következtében megritkul a növényzet. Ez azt jelenti, hogy a hazai szerzők Sltal ajánlott száz cm mélységig átledvesített talajréteg nem megfelelő, kedvező viszont a harminc centiméerig átnedvesített talajréteg, mert ibben vannak a legaktívabb gyökerek. Azzal azonban számolnunk kell, togy az első kaszálásból a lucernanagnyerés nem mindig sikerül. Ha teíát augusztusban nem vethetünk lurernát, akkor az állattenyésztés takarnányszükségletét más úton kell megeremteni. Mégpedig úgy, hogy szánóföldi legelőt telepítünk. A fűfélék igyanis nagy termőképességűek és dlenállóbbak a betegségekkel szemlén. Mivel a füfélékből jelenleg elelendő vetőmagmennyiség áll rendelkezésre, bőven biztosíthatjuk az álatállomány jó minőségű és olcsó takarmányozását. A legeltetéssel egyútal javíthatjuk az állatállomány egészégi állapotát is. A szakszerű szántóföldi legelőgazlálkodással állatállományunk részére záznyolcvan napra biztosíthatunk riss zöldtakarmányt, öntözési viszolyok között elérhető a 80—100 tonna erméshozam is zöldanyagban hektáonként. A szántóföldi legelőket legálszerübb nyáron telepíteni. Termézetesen itt is be kell tartani az agroechnikát, így a tápanyagellátást, a yomtalanítást és az öntözést. Pélául az öntözött fűnövényzetnek az :0,3:0,3 tápanyagarány felel meg a igjobban — 300 kg'ha-ig terjedő itrogéntrágya-adag esetén. SZUTTER PÄL, Dunajská Streda-i jmiagronómusa is. Erre a célra elsősorban a Metatiun E-S0 készítményt használhatjuk. A lucerna augusztusi — védőnövény nélküli — vetésének előnye, hogy a hektáronkénti vetőmagmennyiséget a korábbi 25—30 kilogrammról 18—20 kg-ra csökkenthetjük. Ugyanis ez a termesztési technológia maximálisan hozzájárulhat a lucerna fényigényének a kielégítéséhez. Ezenkívül kiküszöbölhetjük a gabonafélék betakarítási technikája okozta károkat is. Minden lucernatermelő már tapasztalhatta, hogy.a kombájnos aratás és a szalmabetakarítás nagymértékben károsította a kikelt növényzetet. Meg keli azonban jegyezni, hogy a lucerna nyári vetése csak akkor biztonságos, ha adottak az öntözési lehetőségék. A lucerna nyári vetésének alapfeltételei a következők: A lucernát legcélszerűbb őszi repce vagy tavaszi árpa után termeszteni, melyek előveteménye istállótrágyázott cukorrépa volt. Az elővetemény betakarítása után elsőrendű feladat a foszfor- és káliumtrágyák szétszórása. Általában 140 kg foszfort és 280 kg káliumot adagolunk tartaléktrágyaként — hatóanyagban — hektáronként. Ha kavicsos, vízáteresztő talajról van szó, csak egy évre trágyázzunk. A műtrágyák kiszórása után 22 cm-es mélységű középszántás következik. A talajfelszínt azonnal simítóval és boronával alaposan szétdolgozzuk, majd nehéz hengert alkalmazunk. Az így megmunkált talajt a vetés előtti talajelőkészítésig, tehát körülbelül két-három hétig ülepedni hagyjuk, amelynek a gyommagvak kicsírázása szempontjából is nagy jelentősége van. Közvetlenül a vetés előtti talajelőkészítéskor 40 kg nitrogéntrágyát adagolunk hatóanyagban hektáronként. Ezzel lényegében elősegítjük a lucerna gyökérbaktériumainak kezdeti tevékenységét. Nitrogéntrágyát a későbbiek folytán már nem szükséges idagolni, mert a gyökérgümőkben llő baktériumok évente mintegy száz kilogramm nitrogénhatóanyagot kötlek meg hektáronként. Vetés előtt a talajt sekélyen fellazítjuk és kultiváorozással megsemmisítjük a kikelt gyomnövényeket. Utána a hengerezés, najd a vetés következik. A hektáronkénti vetőmagmennyiség !0 kg, százszázalékos csírázóképesiég melett. A tökéletesen előkészített nagágyba a vetőmagot 2,5, maximáli:an 3 cm mélységre vetjük. Tehát nem .,5 cm mélyre, mint ahogy azt a szak tönyvek ajánlják. Amikor a kikelt nörénynek két-három valódi levele van. A TUDOMÁMY ViLifa Műtrágya „batyuban“ Burokba csomagolt műtrágya próbagyártását kezdték meg Szmo- Ievicsoben (Belorusz SZSZK). A belorusz kutatók által készített új műtrágya 10—15 mm átmérőjű szemcséit tőzegburokkal vették körül, mely csomagolóanyag —• elbomlása után — maga is hasznos növényi táplálék. Elsődleges szerepe azonban más. A növények nem folyamatosan és nem egyenletesen veszik fel a műtrágyában levő tápsókat. Az adagot a mezőgazdasági szakembereknek a maximális fogyasztáshoz kell méretezniük. A maradék — zömmel vízben oldódó többféle só — kimosódik a talajból, vagy feleslegesen „terheli“ a talajt. A tözeg-„batyu“ lehetővé teszi, hogy a növények bármikor felvegyék a szükséges mennyiséget, ugyanakkor a maradék nem mosódik ki, és növényi eredetű „csomagolásával“ jól illeszkedik a talaj természetes biológiai, kémiai rendszerébe. A szemcsék oldódása lassú, és a trágya 40 százalékkal jobban hasznosul. (£• T.) Elve minden lehetőséggel Hazánknak több olyan vidéke van, ahol gyenge a föld termőképessége. A kavicsos és szikes földeken kialakult szövetkezeti nagyüzemek mostoha természeti adottságok, szűkös természeti erőforrások közepette gazdálkodnak. Fontos gazdasági és társadalom-politikai feladat, hogy ezek a gazdaságok is gyors ütemben fejlődjenek. s az ott élő lakosság életkörülményei az országos átlaggal párhuzamosan javuljanak. Ennek kapcsán önkéntelenül vetődik fel a kérdés: ennek érdekében mit lehet tenni? Hogyan lehet elérni a gazdaságos termelési szerkezet kialakítását, s a céloknak megfelelően a mezőgazdasági termelés fejlesztését? Ezekre a mierovói (Béke] szövetkezet agronómusátöl Veszprémi Imre mérnöktől kaptunk választ. — Szövetkezetünk 900 hektár szántóterületen gazdálkodik, s a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás kisszámú szövetkezetei közé tartozik, melyek a — a rossz talajviszonyokból eredően — mostoha természeti körülmények között gazdálkodnak. A vázolt problémákból kiindulva, népgazdaságunk igényeit méltányolva, a szújatermelés mellett az 1976-os gazdasági évben megkezdtük a hagyma termelését is, azonban itt számításba vettük saját természeti adottságainkat, a rendelkezésre álló eszközkihasználást és foglalkoztatottságot, s nem utolsósorban a gazdaságos termelés lehetőségeit. Bár a piacon is nagyon keresett hagyma termelésével csak második éve foglalkozunk — ennek ellenére ma már olyan termelési tapasztalatokkal rendelkezünk, melyek reálissá teszik a tervezett 20 tonnás hektárhozam elérését, mely körülményeink között megfelelő terméseredménynek számít. Szövetkezetünkben a hazai Vietatská és Alice fajtákat magról vetjük. A hagymatermelésre kijelölt szántóföldterületet ősszel szuperfoszfáttal, kálisóval és 21 százalékos kénsavas ammóniával műtrágyázzuk. Az őszi műtrágyázás egyébként azért fontos, mert a kálisó klórtartalma káros a hagymára, s éppen ezért a cél az, hogy éppen a klórtartalom tavaszig kilúgozódjon a termőrétegből, s ezáltal ne lépjen fel terméscsökkentő hatással. Az agrotechnikai eljárások közül ősszel elvégeztük a talajsimítást, amely azért fontos, hogy koratavasszal az agrotechnikai beavatkozások számát csökkentsük, s minél nagyobb mennyiségű nedvességet tartsunk meg a talajban, s természetesen az sem közömbös, hogy olyan talajszerkezetet kapjunk, amely a vetésnek legjobban megfelel. i, A vetést egyébként Saxónia vető- I. géppel végezzük, egy hektár termőte- rüietre nyolc-kilenc kg vetőmagot- számítunk, amely az egyedszám szems pontjából szükséges. Ennél a művelet- nél elengedhetetlen a 25 cm-es sortá- volság és a 2 cm-es vetésmélység. Az э eredményes hagymatermelés feltétele- a korai vetés. Ezt egyébként a hagy- ma biológiája kívánja meg, mivel fej- lődésének első stádiumában kedveli a- rövid időtartalmú napsütést, s csírá- záshoz nagy mennyiségű nedvességet- igényel, mely egyébként az egyenletes- kelés alapfeltétele is. Az egyenletes kelés további feltétele a szakszerű gyomirtás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a- legnagyobb problémát éppen a gyom'■ irtás jelenti. Legtöbb helyen a hagymát kénytelenek kapálni, mivel erre- a műveletre nincs kidolgozva megfe- i lelő eljárás. A gyomirtás problemati. kája azután magával hozza a gépi betakarítás nehézségeit. Ugyanis ahol a . gépi betakarításra megvannak az esz- I közök, ott a gyoinosodás következté- I ben ez a művelet lehetetlenné válik. Mivel szövetkezetünk munkaerőben 1 nem bővelkedik, ezért a kapálást elhagyjuk. A gyomirtást gyomirtókkal 1 oldjuk meg. Közvetlenül a vetést kö- 1 vetően prevenol-ramród kombinációt permetezünk ki, melynek hatása a nedvességhez van kötve. Gyomirtás- után legalább két hónapig semmiféle agrotechnikai beavatkozást nem végzünk, mivel a jelzett kombináció filmszerű védőréteget hoz létre a talaj felszínén, s ezáltal „blokkolja“ a gyommagvak csírázását (az esetleges agrotechnikai beavatkozás ezt a folyamatot megbontaná). A további, gyomirtást 2—3 hőnap múlva végezzük, az időjárástól függően. Lényegében ennek a gyomirtásnak a sikeressége biztosítja a hagyma gépi betakarításának feltétételeit. A gyomirtásnak ezt a folyamatát prezoranillal, vagy probeherbicidekkel végezzük. Ha a gyom olyan stádiumban kel, hogy az említett vegyszerek nem hatnak, ramród-tenoran kombinációt alkalmazunk, amely jól bevált. Hátránya az, hogy a levél végét bizonyos mértékben megperzseli, de a terméshozamra nincs negatív hatással. A sikeres hagymatermesztésben a hagyma-peronoszpóra és a hagymaaknázó légy is nagy károkat okozhat, ezért védekezni kell ellenük. Az első permetezésre ditran fungícídet, a többi permetezésre pedig perozint és kuprikolt használunk. A hagymaaknázó légy ellen legtökéletesebb védelmet a birlane 24 ЕС, vagy a metation E—50 rovarölő szerek biztosítanak. A vízellátást az időjárásnak megfelelően számos berendezéssel végezzük. A betakarítást átalakított burgonyakiszántőgéppel végezzük, mivel erre a célra tipizált kombájnunk nincs. Az átalakított burgonyakiszántógéppel egyszerre öt sort szedhetünk fel és a hagymát a gép egysorba összerakja. A kiszárítást és a tisztítást követően az osztályozást már géppel végezzük. A kész terményt a Zelenina n. v. veszi át. Az elmondottak után levonhatjuk azt a következtetést, hogy „sokszínű“ mezőgazdaságunk minden területén tökéletesíthető a munka, minden ágazatban javulhat a gazdaságosság, minden terület hozzájárulhat, s hozzá is kell, hogy járuljon a termelésfejlesztési terv egészének valóraváltásáhozA Ennek eredményessége a természeti szempontokból hátrányosabb szövetkezeti nagyüzemekben még hatvonyozottabban érvényes. (a—6) Új gyomirtószer cukorrépába Az utóbbi hét évben széleskörű felhasználásra került az igen hatásos, hazai gyártmányú gyomirtószer, amelyet a cukorrépatermelök BUREX kereskedelmi védjegy alatt ismernek. E hatásos és bevált szer mellett azonban még mindig szükség van az import gyomirtószerek felhasználására, mivel a gyártási kapacitás nem fedi a szükségletet. A múlt esztendő második felében a. Bratislava! Juraj Dimitrov Vegyiművek a Burex gyártásban széleskörű korszerűsítést, felújítást végeztek. Ennek alapján a Burex gyomirtószer termelését már az idén a kétszeresére növelik. E változáson kívül az Agrokémiai Kutató Intézet és a Juraj Dimitrov Vegyiművek kölcsönös együttműködése eredményeként az idén egy új gyomirtsószer került forgalomba BUREX SPECIAL kereskedelmi védjegy alatt. A Burex Spéciéi kombinált gyomirtószer. Hatóanyaga a gyomnövényekre erős fotoszlntézis-gátlószerként hat. A gyomnövényekbe a gyökereken keresztül hatol be, s lényegében a növény minden részébe eljut. Ha a gyomok kelése előtt alkalmazzuk, a gyomok ugyan kikelnek, azonban aminl asszimilálni kezdenek, tehát amint valódi leveleiket „használják“, már észlelhetők az élettani károsodások, s a gyomnövények lassan elhalnak. A Burex Spéciéi irtja a legtöbb két szíkű gyomnövényt. így a mezei tik szemet, a szőrös disznóparéjt, a terebélyes labodát, a szülék keserűfüvet, a pásztortáskát, a libatopféléket, a sebforrasztó zsombort, az orvosi füstikét, a tarka kenderfüvet, az árva-NOVtNYVEDÍLÍM csalánt, az orvosi székfüvet, a pipitérféléket, a parlagi nefelejcset, a pipacsot, a fekete csucsort, a csibe- és tyúkhúrt, a veronikaféléket, a porcsin keseröfüvet stb. Hatástalan viszont a hélazabra, a folyondár szulákra és az évelő, mélyen gyökerező gyomnövényekre, például a mezei aszatra és a tarackbúzára. A Burex Speciál gyomirtószert a vetés után következő három napon belül permetezzük ki. Az adagolás a felszíntérség permetezésére 3,75, a sávpermetezésre (a sávszélesség 16—18 cm) pedig 1,3—1,5 kg/ha 200—300 liter vízben feloldva. Szárazabb vidéken és könnyű talajon célszerű bedolgozni a talajba. (va) Hibakereső berendezés A traktnrkezeioknek sok Donyonaimat okozott és okoz a pótkocsi elektromos vezetékeinek ellenőrzése és ezáltal a hiba elhárítása. Köztudott, hogy az érvényben levő törvények alapján csakis a minden tekintetben megfelelő pótkocsi használható a közúti forgalomban.------ 30 ÖTLET — HASZNOS ÚJÍTÁS Ezeknek a problémáknak az elhárítása érdekében Stefanovics János, a Óul óv Dvori (Gyulamajori) Állami Gazdaság villanyszerelője egy hibakereső berendezést szerkesztett. Az újítás lényege abból áll, hogy a traktort nem szükséges a pótkocsi elé állítani, mert a felvételünkön is látható berendezéssel bárhol elvégezhető a pótkocsik elektromos vezetékeinek az ellenőrzése. A hordozható, mintegy 3,5 kilogramm súlyú berendezés aljába egy tizenkét voltos battériát helyeztek el. Felső részén van a kapcsolóhüvely és az irányjelző átkapcsoló, valamint ugyanitt találhatók az ellenőrző lámpák is. Előnynek számít az is, hogy a battéria a készülékkel együtt feltölthető, nem szükséges kiemelni sem. Míg az állami gazdaságban régebben a pótkocsik elektromos vezetékeinek ellenőrzésére évente 22 ezer koronát fordítottak, addig az újítás gyakorlati alkalmazása révén ez a tevékenység mindössze 3700 koronát igényel! Az újftás megvalósításának a költsége alig érte el a négyszáz kot nátl Az újítás jelentőségéről átfogóbb képet kapunk, ha figyelembe vesszük a traktorok és pótkocsik számát. Jelenleg az állami gazdaságban ugyanis a kerekes traktorok száma eléri a hatvanötöt, a pótkocsiké pedig az ötvenet! (bara) A hibakereső berendezéssel bárhol elvégezhető a pótkocsi elektromos vezetékének az ellenőrzése.
