Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-09 / 14. szám
1977. április 9. SZABAD FÖLDMŰVES Verseny- a jólétért kotelezettsegvAllalAs az noszf во. Évfordulója tiszteletére Köztudottan a legmerészebb elképzeléseknek is elsősorban az anyagi és műszaki lehetőségek szabják meg a határát. A mezőgazdaság fejlesztésének azonban még egy erőforrása van, ami a dolgozó tömegek tehetsége, tettrekészsége és kezdeményező szelleme. — Valóban igaz — mondja Csáji •ivtárs, a fieéejovcei (csécsi) szövetkezet elnöke. — Ez tette lehetővé, hogy tavaly a szövetkezetünk 3,7 millió korona tiszta Jövedelmet ért el és hogy évről évre egyre nagyobb célokat tűzhetünk magunk elé. A többlel mindig ebből a kimeríthetetlen tartalékunkból telik, szövetkezetünkben ez tartja örökké ébren a szocialista versenyszellemet. Ahol a vezetők, dolgozók vállvetve törekszenek jobb, eredményesebb munkára, ott a leg jelentéktelenebbnek tűnő ötletek, kezdeményezések haszna is milliókra kerekedik. Eredményesen kezdtük az ötéves terv második évét is. Ez év első negyedévének feladatét teljesítettük, sőt tejből harminchatezer literrel túlszárnyaltuk. Konkrétan milyen vállalásról van szó? — A közelmúltban mégegyszer alaposan felülvizsgáltuk a tavalyi gazdasági eredményeinket és megállapítottuk, hogy a gazdálkodásunk minden szakaszán nagyok a tartalékok. így a szövetkezetünk 375 állandó dolgozója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 2 millió 116 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt. Vállaltuk, hogy szemesekből 64 vagonnal túlteljesítjük a kötelező beadási tervünket, ami pénzben 696 ezer koronát jelent. A gyümölcs és a szőlőből a tervezett bevétel túlteljesítésének értéke 778 ezer koronát képvisel. Marhahúsból 65 és sertéshúsból 60 mázsával szándékszunk túlteljesíteni eladási tervünket összesen 122 ezer korona értékben. Tejből 75 ezer literrel akarunk többet beadni, mint amennyit az eladási tervünk előirányoz, ami 180 ezer korona többlet bevételt jelent. A takarékosság terén vállaltuk 907 mázsa abraktakarmány megtakarítását 30 ezer korona értékben. Az üzemanyag és villanyenergia takarékosság 78 ezer korona értéket jelent. Vállaltuk továbbá, hogy a gazdasági udvarok szépítésénél ledolgozunk 3200 órát. —A szocialista kötelezettségvállalásaink még jobb munkára ösztönöznek bennünket, ezekből fakadnak az idei tervfeladatok túlteljesítésére szólító vállalások, amelyek minden eddiginél magasabb mércét állítanak valamenynyiünk elé a termelés és a munkatermelékenység növelése, az általános takarékosság, a minőségileg jobb és hatékonyabb munka érdekében. Nem ötletszerű, hanem alaposan megfontolt és széles körben megvitatott, reális lehetőségekre támaszkodó célkitűzések ezek. Hiszen ahogy telnek az évek, úgy növekszik a szocialista versenyben feltáruló tartalékok jelentősége is. A košicel járásban levő őeöejovcel szövetkezet dolgozói a párt Központi Bizottsága határozatát helyesen értelmezve a takarékosságban nem a látványosságra, hanem az. ésszerű felhasználásra törekednek. Fontos alapelv volt és maradt, hogy a fő figyelmet a társadalmi célkitűzések, termelés! feladatok, tervszerű és megfelelő hatékonyságú teljesítésére irányították. Csak akkor és csak ott takarékoskodhatnak, ahol a tartalékok felhasználása, a jobb özem- és munkaszervezés, a technika, a technológia tökéletesebb alkalmazása lehetőséget ad. A čečejovcet szövetkezetben pedig a lehetőségek adva vannak. — Valóban adva vannak — magyarázza a szövetkezet elnöke —, hiszen tavaly például a pótalkatrészek felhasználását 11B ezer koronával, az üzemanyagfogvasztás tervét 178 ezer koronával túlmerítettük. A gépesítés szakaszán a tervezett bérköltséget 278 ezer koronával túlléptük. A mezőgazdaságban is egyre nagyobb a gépesítés aránya. A termelés mindinkább Ipari jelleget ölt s az ősi tapasztalatra támaszkodó egyszerű parasztgazdák helyét egyre képzettebb szakmunkások töltik be a szemlátomást korszerűsödő öeöejovcei szövetkezet gabonatermesztő, állattenyésztő vagy gépesítő részlegén. KI gondolta volna, hogy ma Cečejovcén 660 hízómarhát két ember etet és gondoz. Ma olyan hozamokat érnek el, amelyekre még néhány éve azt mondták volna, hogy lehetetlen. Ma már azt mondják: ennél Is többet megteremhet a mi földünk! Erre szólítanak a kötelezettségvállalások, amelyek megfontolt, tudományos számítások alapján bizonyítják milyen lehetőségek vannak erre. A végeredmény azonban minden mezőgazdasági dolgozó személyes hozzájárulásától függ. A szocializmus elve, hogy mindenki úgy éljen, ahogy dolgozik, ahogy a közösségért végzett munkájával kiérdemelte. S ki ne akarna jobban élni?! Reméljük, hogy a čečejovcei szövetkezetesek példás kötelezettségvállalása Kelet-Szlovákiában követőkre talál. Illés Bertalan Újabb tizenhat bronzérmes szocialista brigád Vlrágpompába öltözött gyümölcsfák köszöntötték ez év március 25-én Dunajská Stredában (Dunasxerdahelyen) e járás mezőgazdasági szövetkezeteiben tevékenykedő szocialista brigádok aktívájára érkező küldötteket, brigádtagokat. Egy évet zártak, értékelték. S e járásban a legjobb eredményt felmutató szocialista brigádok tagjai ez alkalommal vehették át a kemény munkával, kitartó, célratörő igyekezettel kiérdemelt büszke cím bronzfokozatú jelvényét. A brigádok tagjai bensőséges ünnepet ültek s ugyanakkor felvázolták a jövőben végzett még hatékonyabb munka lehetőségeit. Az SZFSZ dunaszerdahelyí járási bizottságának vezető titkára GDOVINOVÄ elvtársnő beszámolójában kihangsúlyozta, hogy napjainkban a baráti szocialista országok dolgozói s velük együtt hazánk dolgozói is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére készülnek. Méltóképpen akarják köszönteni az emberiség legújabbkorl történelme e kimagasló eseményének évfordulóját. A mezőgazdaság dolgozói csupán ebben a járásban tizenöt millió és néhány százezer korona értékű szocialista vállalást tettek, ebből a szocialista brigádok nyolcmillió koronát meghaladó vállalással kérnek részt az NOSZF évfordulójának köszöntéséből. Az elmúlt években, különösen pedig éppen az elmúlt esztendőben mutat meredeken felfelé ívelő Irányzatot a brígádmozgalom. E járás szövetkezeteiben összesen 110 szocialista brigád 1670 tagja igyekezett és igyekszik „szocialista módon dolgozni és élni“ jelmondat szószerinti megvalósításán. Különösen örvendetes az a tény, hogy egyre több brigádban szembetűnően javul a kollektív szellem, s nemcsak a munkában, hanem a társa dalmi életben is összeforrott egységet alkot. Nagy mértékben a brigádok öntudatos munkájának köszönhető, hogy a múlt év rendkívül kedvezőtlen természeti adottságai ellenére a járás mezőgazdasági termelése nem sokkal maradt le a tervezettől. Pedig igen nagy erőpróbát jelentett a terméshozamok tervezett értékének elérése, hiszen tavaly 105 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, mint az igen aszályos 1947-es évben. A növénytermesztésben az időjárás okozta veszteségek csökkentése terén komoly szerepet játszott az Is, hogy az öntözést és az öntözőberendezéseket mindenütt célszerűbben használták ki. A szocialista brigádok a termelés minőségi és mennyiségi növelését célzó vállalásaik túlszárnyalásával, példás munkájukkal jelentősen hozzájárultak a járás mezőgazdasági termelésének sikereihez. Ez tette lehetővé, hogy e járási aktíván újabb tizenhat szocialista brigád tagjai vehették át önfeláldozó tevékenységükkel kiérdemelt bronzfokozat jelvényét. Ez alkalommal a kitüntetettek sorában találjuk az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) Efsz ifjúsági kertészeti csoportját Egri Anna vezetése alatt, továbbá a Horná Potôň-i (felsőpatonyi) Efsz két brigádját, éspedig a tizenöt tagú kertészett-szőlőszeti munkaközösséget Bódi Erzsébet, valamint a sertésgondozók tizenegy tagú kollektíváját Zsemlye Károly vezetésével. A kutníkyi (hegyétel) szövetkezetből szintén két brigád nyerte el e kitüntetést. A Kubovics István vezette héttagú fejő-, valamint a hattagú szarvasmarha gondozó kollektíva Cocben József vezetése mellett. Igen szép eredményt mutathatott fel a jurovái (dercsikai) szövetkezet huszonkét tagú kertészeti brigádja Krasesenits Agnes vezetése mellett, hiszen a termelés fokozását célzó vállalásukat 123 százalékra teljesítették. Az okod (ekecsi) szövetkezetből szintén két szocialista brigád szerezte meg a bronzfokozatot. Egyikük a tizenhárom tagú gyümölcstermesztő csoportból alakult brigád Czápai Ferdinánd vezetésével. E brigádból nyolcán a karvai szaktanintézetben bővítik képzettségüket. Az ekecsiek másik kitüntetett brigádja a Németh Károly vezette adminisztratív munkaközösség, amely vállalását tavaly csaknem kétszeresen túlszárnyalta. A brigádmozgalom fejlesztése terén elért kiváló eredmény bizonyítéka, hogy a Csilízközl Efsz szocialista brigádjai közül nyolc szerezte meg a megtisztelő cím bronzfokozatát. Köztük találjuk a Fekete László vezette tizenkéttagú gabonatermesztő brigádot, a balonyl részleg kilenctagú fejőkollektíváját Duía Teréz vezetésével, továbbá a Csicsay Imre vezetése alatt dolgozó fejőbrigádot, a radványt részleg öttagú anyasertés-gondozó csoportját Sídé Zoltán és az öttagú fejőcsoportot ifjabb Gaál Árpád vezetésével. Kimagasló eredményeivel sorakozik fel melléjük a patasi részleg nyolctagú fejőcsoportja, melynek vezetője Csicsay Lajos, hiszen a múlt évben 3936 literes fejésl átlagot értek el tehenenként. A balonyl részlegen a gépjavítók tizenöttagú szocialista brigádja Vída Zoltán, valamint a jércegondozők öttagú munkaközössége Fodor Viola vezetése alatt példás munkájukkal érdemelték ki a kitüntetést. A vitában elhangzott felszólalások közül csupán Fekete Lászlónak a csilizközi szövetkezet egyik brigádja vezetőjének szavaiból szeretnék idézni: — Figyelemre méltóak az elért eredmények — mondotta Fekete elvtárs. — A szocialista brigádok és általában a dolgozók kezdeményezése a népgazdaság szempontjából hatalmas értéket képvisel. A kollektívák, a brigádok — folytatta a felszólaló —különböző korú, képzettségi szintű, gondolkodású egyénből tevődnek össze. A vezetők kötelessége és feladata, hogy őket egy cél elérésére egységbe kovácsolja, s mindegyikük megtalálja helyét a munkában ugyanúgy, mint a hétköznapi életben. Szükséges, hogy még több dolgozót, mindenkit bevonjunk a problémák megvitatásába, keresve a tartalékokat és lehetőségeket, amelyek a munka hatékonyságának fokozását, az anyag és energiatakarékosságot s egyben a dolgozók közötti öntudatos, szocialista kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé. Nagyon szépen és találóan fejtette ki Fekete László a szocialista brigádok ténykedésének legbensőbb tartalmát. Bátran állíthatjuk, hogy a további sikerek záloga a szocialista verseny és e versengés fennkőlt elveinek széleskörű, gyakorlati alkalmazása lesz a jövőben Is. OBENAU KAROLY т*ш*т*т*т*ш*т+ш*т*' I ♦ I ♦ ! i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i * i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i » ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i í ♦ i ♦ t ♦ i ♦ t ♦ i « i ♦ t ♦ i ♦ i ♦ » ♦ i ÜLTESSÜNK FÁT! Szép hagyomány hazánkban a tavaszi fásítás. Minden tavasszal elhangzik: ültessünk el minél tiibb fát, tegyük szebbé, barátságosabbá környezetünket. A költőt idézve, a diófaültető emberre szokták mondani, hogy fiaira, unokáira gondol. Egy kicsit igaz ez minden faültetőre, bár az erdei facsemeték zöme pár esztendő múltán, már enyhet ad a forró nyárban. Már a növekvő fák csoportja is üdébbé teszi a tájat, nemcsak a szentnek nyújt kellemes látványt, hanem a legelőt is javítja, védi a talajt, tiszta vizet biztosit. Hazánkban évente több tízmillió facsemete kerül kiültetésre, elsősorban az erdőgazdaságok jóvoltéból. Az erdőgazdaságok a felszabadulást követően, nagy munkát végeztek. Az erdeinkben a kapitalista rablógazdálkodás felszámolásával, ma hazánkban egyre nagyobb felületeket borítanak a szebbnél-szebb erdők, s egyre több értékesebb fát adnak a fatermelő területek. Erdőgazdálkodásunkról elmondhatjuk, hogy Európában egyike a legtervszerűbbeknek. A felújítást, az új telepítéseket, a fakitermelést és feldolgozást az évi és az ötéves tervek hangolják őszsze. Fafeldolgozó iparunk techni kája és technológiája modern. Az európai mércéhez viszonyítva, hazánkban az úgynevezett termelési apadékot, hulladékot (fűrészpor, kéreg, vékony gally, stb.) faipari célokra ésszerűen, gazdaságosan felhasználjuk. Az elmondottak után mégis azt kell mondanunk, hogy a fásítás szakaszán, még mindig vannak rejtett tartalékaink. Gondoljunk csak mezőgazdasági Üzenteink telepeire, melyek nem egy helyen esztendők óta csupaszok, fátlanok. Helyezzünk nagyabb súlyt falvaink és vámsaink belterületeinek fásítására is. Ez annál is fontosabb, mert ma már az úgynevezett városlakókon kívül úgyszólván mindenki felismerte, hogy korunkban: az erdő, tehát a fa — nemcsak egyszerűen gazdálkodási egység, vagy nyersanyag népgazdaságunk számára hanem a nyugtató pihenés, az egészségvédelem kelléke is. Ezért karoljuk fel parkerdőinket, parkjainkat, — melyek tavasztól-őszig az emberi szervezetnek szinte megújító kikapcsolódást biztosítanak. A tavaszi fásítási program szervezői, irányítói legyenek a városlés a helyi nemzeti bizottságok, a különböző társadalmi szervezetek, a SZISZ és pionírszervezet stb. Ezt a programot azonban korántsem szabad kampánymunkának tekinteni, annál is inkább, mert államunk évente óriási értékeket fektet be a facsemeték előóllitásába. Sajnos, még napjainkban is találkozunk ilyen megnyilvánulásokkal, hogy a facsemetéket valójában csak kiültetik, részben szakszerűtlenül, vagy megkésve, s utána teljesen a sorsára bízzák. Ez mindenkor elszomorító — de fűképp akkor, ha ezt a folyamatot nem társadalmi munkások végzik. Gyakran érvényesül az az elv, hogy a kiültetett fa darabszáma a fontos. Az ilyen és az ehhez hasonló „ügyeskedéseknek" azután az a következménye, hogy a facsemeték már eleve halálra ítéltek. Gondoljunk arra is, hogy hová mit ültetünk. Mint ahogy a kisebb parkokba nem illenek a terebélyes, nagy területet beárnyékoló fék, ugyanúgy például a lakótelepekre sem célszerű gyümölcsfákat ültetni. Szélesítsük ki a „Szebb- és egészségesebb környezetért“ — mozgalmat, a legszebb utca, lakótömb, vagy házkörnyék jelszó jegyében. Emeljük az utcák-, vagy lakótömbök bizalmiéinak társadalmi aktivitását, s ha szépszóval, tudatformálással nem tudunk hatni az erdők, vagy parkok vandáljaira, folyamodjunk bátran a törvény erejéhez. Közelmúltban az egyik községben a hnb elnöke szinte panaszkodóan, és tanácstalanul mutatta a zöld színben pompázó parkot, amelyben a keresztüi-kasul taposott gyaiogútak „díszítettek“. Máshol a parkok fáit- és díszcserjéit szaggatják célszerűen — úgymond a lakásukat díszítő vázák megtöltésére. Lesújtó, hogy gyakran a tiltó táblák sem segítenek: Fűre lépni, tilos! Kíméljük a parkok fáit! stb. Ezen a tavaszon is ültessünk minél több fátl Növekvő mennyiségben és minőségben! S erdeinkre, parkjainkra — tekintsünk úgy, mint a pihenés, a gyógyítás és a szórakozás eszközeire. Csiba László Közös munka, kiváló eredmények Összetartó, dolgos népéről nevezetes a Lúč na Ostrove (Lúcs) község lakossága. A községfejlesztési akcióba tömegesen bekapcsolódnak, s komoly támogatást élveznek a helybeli egységes földművesszűvetkezettöl is. A dunaszerdahelyi járásban a jnb által meghirdetett versenyben többször szerezték meg az első helyek egyikét. A közel 800 lelket számláló község két településből Nagy- és Kislúcsból tevődik össze, melyek 1960 óta egy közigazgatási egységet alkotnak. A nagyméretű fejlődést mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy a lakóházak nyolcvan százaléka a háború után épült. Ebben persze nagy érdeme van a kiválóan működő efsz-nek, mely a „Munkaérdemrend“ büszke tulajdonosa. Tekintettel arra, hogy a hnb mellett nem létezik helyi gazdálkodási üzem a képviselőtestület a falufejlesztési akciókban szorosan együttműködik a szövetkezettel. Az együttműködés főleg az építkezéseknél, az anyagbeszerzésénél, valamint a szállításoknál jut kifejezésre. A szövetkezet ezenkívül hathatós segítséget nyújt a tömegszervezetek tevékenységének fellendítéséhez is. A közös munka teljes mértékben érthető, hiszen a falu lakosságának túlnyomó többsége a szövetkezetben dolgozik. Az egyre jobb termelési eredmények teszik lehetővé, hogy nagyobb arányban kivehessek részüket a Nemzeti Front választási programtervének megvalósításából. Ilyen alapon épült fel a művelődési otthon, az iskola tanítólakásokkal, a bevásárlóközpont, a labdarúgópálya öltözőkkel, stb. Amióta Nagylúcson „üzemel“ a korszerű kultúrotthon, a község lakossága számára nagyobb lehetőség nyílt az állandó népművelő és kulturális tevékenység fellendítésére. A szövetkezet kultúralapjából fedezi a színelőadások költségeit, de egyéb kulturális rendezvényeket is, melyek iránt nagy az érdeklődés. Lúč na Ostrove-ban tudatosítják, hogy a dolgozók munka- és életkörnyezetének javítása, a szolgáltatások fejlesztése kedvező hatással van a termelési eredmények fokozására. Ez is egyik magyarázata annak, hogy a szövetkezet minden évben teljesíti, illetve túlszárnyalja tervfeladatait. A tavalyi év szeszélyes és kedvezőtlen időjárása ellenére a szövetkezet teljesítette tervezett feladatait, s a gabonafélék termesztésében a járás legjobbjai között végzett. A kukorica- és a cukorrépa termesztésében szintén az elsők között vannak. A szövetkezet dolgozói és a község lakossága az NOSZF 60. évfordulóját szocialista vállalással köszönti, mely a termelési feladatok túlszárnyaláséra, a gazdaságos termelésre, valamint a községfejlesztési akciók maradéktalan teljesítésére irányul. A vállalásban előtérben helyezik a termelés hatékonyságának növelését és a minőségi mutatók javítását is. Ésszerű gazdálkodással, a földalap racionális kihasználásával, az állatállomány hasznosságának növelésével a mezőgazdasági nyerstermelést 580 ezer koronával lépik túl, s terven felül 150 ezer liter tejet, 200 métermázsa húst adnak a közeliétásnak. Ugyanakkor 15 ezer korona megtakarítást érnek el az üzemanyagok felhasználásában, és 50 ezer koronát takarítanak meg az ésszerű takarmányozási rendszer alkalmazásával az abraktakarmány felhasználásával. A falufejlesztési akciókban a lakosság vállalása az egészséges életkörnyezet kialakításéra, parkok és zöldsávok létesítésére, a járdák építésének befejezésére, valamint a szolgáltatási hálózat színvonalának emelésére irányul. A község lakossága már több ízben bizonyított. Nem kétséges, hogy közös munkával a bátor célkitűzéseket is maradéktalanul megvalósítja. SVINGER ISTVÁN