Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-09 / 14. szám

1977. április 9. SZABAD FÖLDMŰVES Verseny- a jólétért kotelezettsegvAllalAs az noszf во. Évfordulója tiszteletére Köztudottan a legmerészebb elkép­zeléseknek is elsősorban az anyagi és műszaki lehetőségek szabják meg a határát. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek azonban még egy erőforrása van, ami a dolgozó tömegek tehetsége, tettrekészsége és kezdeményező szel­leme. — Valóban igaz — mondja Csáji •ivtárs, a fieéejovcei (csécsi) szövet­kezet elnöke. — Ez tette lehetővé, hogy tavaly a szövetkezetünk 3,7 mil­lió korona tiszta Jövedelmet ért el és hogy évről évre egyre nagyobb célo­kat tűzhetünk magunk elé. A többlel mindig ebből a kimeríthetetlen tarta­lékunkból telik, szövetkezetünkben ez tartja örökké ébren a szocialista ver­senyszellemet. Ahol a vezetők, dolgozók vállvetve törekszenek jobb, eredményesebb munkára, ott a leg jelentéktelenebb­nek tűnő ötletek, kezdeményezések haszna is milliókra kerekedik. Eredményesen kezdtük az ötéves terv második évét is. Ez év első ne­gyedévének feladatét teljesítettük, sőt tejből harminchatezer literrel túlszár­nyaltuk. Konkrétan milyen vállalásról van szó? — A közelmúltban mégegyszer ala­posan felülvizsgáltuk a tavalyi gazda­sági eredményeinket és megállapítot­tuk, hogy a gazdálkodásunk minden szakaszán nagyok a tartalékok. így a szövetkezetünk 375 állandó dolgozója a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére 2 mil­lió 116 ezer korona értékű kötelezett­séget vállalt. Vállaltuk, hogy szeme­sekből 64 vagonnal túlteljesítjük a kötelező beadási tervünket, ami pénz­ben 696 ezer koronát jelent. A gyü­mölcs és a szőlőből a tervezett bevé­tel túlteljesítésének értéke 778 ezer koronát képvisel. Marhahúsból 65 és sertéshúsból 60 mázsával szándék­­szunk túlteljesíteni eladási tervünket összesen 122 ezer korona értékben. Tejből 75 ezer literrel akarunk többet beadni, mint amennyit az eladási ter­vünk előirányoz, ami 180 ezer korona többlet bevételt jelent. A takarékos­ság terén vállaltuk 907 mázsa abrak­takarmány megtakarítását 30 ezer ko­rona értékben. Az üzemanyag és vil­lanyenergia takarékosság 78 ezer ko­rona értéket jelent. Vállaltuk továbbá, hogy a gazdasági udvarok szépítésé­nél ledolgozunk 3200 órát. —A szocialista kötelezettségvállalá­saink még jobb munkára ösztönöznek bennünket, ezekből fakadnak az idei tervfeladatok túlteljesítésére szólító vállalások, amelyek minden eddiginél magasabb mércét állítanak valameny­­nyiünk elé a termelés és a munkater­melékenység növelése, az általános takarékosság, a minőségileg jobb és hatékonyabb munka érdekében. Nem ötletszerű, hanem alaposan megfon­tolt és széles körben megvitatott, reá­lis lehetőségekre támaszkodó célkitű­zések ezek. Hiszen ahogy telnek az évek, úgy növekszik a szocialista ver­senyben feltáruló tartalékok jelentő­sége is. A košicel járásban levő őeöejovcel szövetkezet dolgozói a párt Központi Bizottsága határozatát helyesen értel­mezve a takarékosságban nem a lát­ványosságra, hanem az. ésszerű fel­­használásra törekednek. Fontos alap­elv volt és maradt, hogy a fő figyel­met a társadalmi célkitűzések, terme­lés! feladatok, tervszerű és megfelelő hatékonyságú teljesítésére irányítot­ták. Csak akkor és csak ott takaré­koskodhatnak, ahol a tartalékok fel­­használása, a jobb özem- és munka­­szervezés, a technika, a technológia tökéletesebb alkalmazása lehetőséget ad. A čečejovcet szövetkezetben pedig a lehetőségek adva vannak. — Valóban adva vannak — magya­rázza a szövetkezet elnöke —, hiszen tavaly például a pótalkatrészek fel­­használását 11B ezer koronával, az üzemanyagfogvasztás tervét 178 ezer koronával túlmerítettük. A gépesítés szakaszán a tervezett bérköltséget 278 ezer koronával túlléptük. A mezőgazdaságban is egyre na­gyobb a gépesítés aránya. A termelés mindinkább Ipari jelleget ölt s az ősi tapasztalatra támaszkodó egyszerű parasztgazdák helyét egyre képzet­tebb szakmunkások töltik be a szem­látomást korszerűsödő öeöejovcei szövetkezet gabonatermesztő, állatte­nyésztő vagy gépesítő részlegén. KI gondolta volna, hogy ma Cečejovcén 660 hízómarhát két ember etet és gon­doz. Ma olyan hozamokat érnek el, amelyekre még néhány éve azt mond­ták volna, hogy lehetetlen. Ma már azt mondják: ennél Is többet megte­remhet a mi földünk! Erre szólítanak a kötelezettségvál­lalások, amelyek megfontolt, tudomá­nyos számítások alapján bizonyítják milyen lehetőségek vannak erre. A végeredmény azonban minden mező­­gazdasági dolgozó személyes hozzájá­rulásától függ. A szocializmus elve, hogy mindenki úgy éljen, ahogy dol­gozik, ahogy a közösségért végzett munkájával kiérdemelte. S ki ne akar­na jobban élni?! Reméljük, hogy a čečejovcei szövetkezetesek példás kö­telezettségvállalása Kelet-Szlovákiá­­ban követőkre talál. Illés Bertalan Újabb tizenhat bronzérmes szocialista brigád Vlrágpompába öltözött gyümölcsfák köszöntötték ez év március 25-én Dunajská Stredában (Duna­­sxerdahelyen) e járás mezőgazdasági szövetkeze­teiben tevékenykedő szocialista brigádok aktívá­jára érkező küldötteket, brigádtagokat. Egy évet zártak, értékelték. S e járásban a legjobb ered­ményt felmutató szocialista brigádok tagjai ez al­kalommal vehették át a kemény munkával, kitartó, célratörő igyekezettel kiérdemelt büszke cím bronzfokozatú jelvényét. A brigádok tagjai bensőséges ünnepet ültek s ugyanakkor felvázolták a jövőben végzett még hatékonyabb munka lehetőségeit. Az SZFSZ duna­­szerdahelyí járási bizottságának vezető titkára GDOVINOVÄ elvtársnő beszámolójában kihangsú­lyozta, hogy napjainkban a baráti szocialista or­szágok dolgozói s velük együtt hazánk dolgozói is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának megünneplésére készülnek. Méltókép­pen akarják köszönteni az emberiség legújabbkorl történelme e kimagasló eseményének évfordulóját. A mezőgazdaság dolgozói csupán ebben a járás­ban tizenöt millió és néhány százezer korona ér­tékű szocialista vállalást tettek, ebből a szocialista brigádok nyolcmillió koronát meghaladó vállalás­sal kérnek részt az NOSZF évfordulójának köszön­téséből. Az elmúlt években, különösen pedig éppen az elmúlt esztendőben mutat meredeken felfelé ívelő Irányzatot a brígádmozgalom. E járás szövetkeze­teiben összesen 110 szocialista brigád 1670 tagja igyekezett és igyekszik „szocialista módon dol­gozni és élni“ jelmondat szószerinti megvalósítá­sán. Különösen örvendetes az a tény, hogy egyre több brigádban szembetűnően javul a kollektív szellem, s nemcsak a munkában, hanem a társa dalmi életben is összeforrott egységet alkot. Nagy mértékben a brigádok öntudatos munkájá­nak köszönhető, hogy a múlt év rendkívül kedve­zőtlen természeti adottságai ellenére a járás me­zőgazdasági termelése nem sokkal maradt le a tervezettől. Pedig igen nagy erőpróbát jelentett a terméshozamok tervezett értékének elérése, hiszen tavaly 105 milliméterrel kevesebb csapadék hul­lott, mint az igen aszályos 1947-es évben. A nö­vénytermesztésben az időjárás okozta veszteségek csökkentése terén komoly szerepet játszott az Is, hogy az öntözést és az öntözőberendezéseket min­denütt célszerűbben használták ki. A szocialista brigádok a termelés minőségi és mennyiségi növe­lését célzó vállalásaik túlszárnyalásával, példás munkájukkal jelentősen hozzájárultak a járás me­zőgazdasági termelésének sikereihez. Ez tette le­hetővé, hogy e járási aktíván újabb tizenhat szo­cialista brigád tagjai vehették át önfeláldozó tevé­kenységükkel kiérdemelt bronzfokozat jelvényét. Ez alkalommal a kitüntetettek sorában találjuk az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) Efsz ifjúsági kertészeti csoportját Egri Anna vezetése alatt, to­vábbá a Horná Potôň-i (felsőpatonyi) Efsz két brigádját, éspedig a tizenöt tagú kertészett-szőlő­­szeti munkaközösséget Bódi Erzsébet, valamint a sertésgondozók tizenegy tagú kollektíváját Zsem­lye Károly vezetésével. A kutníkyi (hegyétel) szö­vetkezetből szintén két brigád nyerte el e kitün­tetést. A Kubovics István vezette héttagú fejő-, va­lamint a hattagú szarvasmarha gondozó kollektíva Cocben József vezetése mellett. Igen szép ered­ményt mutathatott fel a jurovái (dercsikai) szövet­kezet huszonkét tagú kertészeti brigádja Krasese­­nits Agnes vezetése mellett, hiszen a termelés fo­kozását célzó vállalásukat 123 százalékra teljesí­tették. Az okod (ekecsi) szövetkezetből szintén két szocialista brigád szerezte meg a bronzfoko­zatot. Egyikük a tizenhárom tagú gyümölcster­mesztő csoportból alakult brigád Czápai Ferdi­­nánd vezetésével. E brigádból nyolcán a karvai szaktanintézetben bővítik képzettségüket. Az eke­­csiek másik kitüntetett brigádja a Németh Károly vezette adminisztratív munkaközösség, amely vál­lalását tavaly csaknem kétszeresen túlszárnyalta. A brigádmozgalom fejlesztése terén elért kiváló eredmény bizonyítéka, hogy a Csilízközl Efsz szo­cialista brigádjai közül nyolc szerezte meg a megtisztelő cím bronzfokozatát. Köztük találjuk a Fekete László vezette tizenkéttagú gabonatermesz­tő brigádot, a balonyl részleg kilenctagú fejőkol­lektíváját Duía Teréz vezetésével, továbbá a Csi­­csay Imre vezetése alatt dolgozó fejőbrigádot, a radványt részleg öttagú anyasertés-gondozó cso­portját Sídé Zoltán és az öttagú fejőcsoportot if­jabb Gaál Árpád vezetésével. Kimagasló eredmé­nyeivel sorakozik fel melléjük a patasi részleg nyolctagú fejőcsoportja, melynek vezetője Csicsay Lajos, hiszen a múlt évben 3936 literes fejésl át­lagot értek el tehenenként. A balonyl részlegen a gépjavítók tizenöttagú szocialista brigádja Vída Zoltán, valamint a jércegondozők öttagú munka­­közössége Fodor Viola vezetése alatt példás mun­kájukkal érdemelték ki a kitüntetést. A vitában elhangzott felszólalások közül csupán Fekete Lászlónak a csilizközi szövetkezet egyik brigádja vezetőjének szavaiból szeretnék idézni: — Figyelemre méltóak az elért eredmények — mondotta Fekete elvtárs. — A szocialista brigádok és általában a dolgozók kezdeményezése a nép­gazdaság szempontjából hatalmas értéket képvisel. A kollektívák, a brigádok — folytatta a felszólaló —különböző korú, képzettségi szintű, gondolkodá­sú egyénből tevődnek össze. A vezetők kötelessége és feladata, hogy őket egy cél elérésére egységbe kovácsolja, s mindegyikük megtalálja helyét a munkában ugyanúgy, mint a hétköznapi életben. Szükséges, hogy még több dolgozót, mindenkit bevonjunk a problémák megvitatásába, keresve a tartalékokat és lehetőségeket, amelyek a munka hatékonyságának fokozását, az anyag és energia­takarékosságot s egyben a dolgozók közötti öntu­datos, szocialista kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé. Nagyon szépen és találóan fejtette ki Fekete László a szocialista brigádok ténykedésének leg­bensőbb tartalmát. Bátran állíthatjuk, hogy a to­vábbi sikerek záloga a szocialista verseny és e versengés fennkőlt elveinek széleskörű, gyakor­lati alkalmazása lesz a jövőben Is. OBENAU KAROLY т*ш*т*т*т*ш*т+ш*т*' I ♦ I ♦ ! i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i * i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i » ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i í ♦ i ♦ t ♦ i ♦ t ♦ i « i ♦ t ♦ i ♦ i ♦ » ♦ i ÜLTESSÜNK FÁT! Szép hagyomány hazánkban a tavaszi fásítás. Minden tavasszal elhangzik: ültessünk el minél tiibb fát, tegyük szebbé, barátságosabbá környezetünket. A költőt idézve, a diófaültető emberre szokták mondani, hogy fiaira, unokáira gondol. Egy kicsit igaz ez minden faültetőre, bár az erdei facsemeték zöme pár eszten­dő múltán, már enyhet ad a forró nyárban. Már a növekvő fák cso­portja is üdébbé teszi a tájat, nemcsak a szentnek nyújt kelle­mes látványt, hanem a legelőt is javítja, védi a talajt, tiszta vizet biztosit. Hazánkban évente több tízmillió facsemete kerül kiültetésre, első­sorban az erdőgazdaságok jóvolté­­ból. Az erdőgazdaságok a felszaba­dulást követően, nagy munkát vé­geztek. Az erdeinkben a kapita­lista rablógazdálkodás felszámolá­sával, ma hazánkban egyre na­gyobb felületeket borítanak a szebbnél-szebb erdők, s egyre több értékesebb fát adnak a fatermelő területek. Erdőgazdálkodásunkról elmondhatjuk, hogy Európában egyike a legtervszerűbbeknek. A felújítást, az új telepítéseket, a fa­­kitermelést és feldolgozást az évi és az ötéves tervek hangolják ősz­­sze. Fafeldolgozó iparunk techni kája és technológiája modern. Az európai mércéhez viszonyítva, ha­zánkban az úgynevezett termelési apadékot, hulladékot (fűrészpor, kéreg, vékony gally, stb.) faipari célokra ésszerűen, gazdaságosan felhasználjuk. Az elmondottak után mégis azt kell mondanunk, hogy a fásítás szakaszán, még mindig vannak rej­tett tartalékaink. Gondoljunk csak mezőgazdasági Üzenteink telepeire, melyek nem egy helyen esztendők óta csupaszok, fátlanok. Helyez­zünk nagyabb súlyt falvaink és vá­msaink belterületeinek fásítására is. Ez annál is fontosabb, mert ma már az úgynevezett városlakókon kívül úgyszólván mindenki felis­merte, hogy korunkban: az erdő, tehát a fa — nemcsak egyszerűen gazdálkodási egység, vagy nyers­anyag népgazdaságunk számára hanem a nyugtató pihenés, az egészségvédelem kelléke is. Ezért karoljuk fel parkerdőinket, park­jainkat, — melyek tavasztól-őszig az emberi szervezetnek szinte meg­újító kikapcsolódást biztosítanak. A tavaszi fásítási program szer­vezői, irányítói legyenek a városl­és a helyi nemzeti bizottságok, a különböző társadalmi szervezetek, a SZISZ és pionírszervezet stb. Ezt a programot azonban korántsem szabad kampánymunkának tekinte­ni, annál is inkább, mert államunk évente óriási értékeket fektet be a facsemeték előóllitásába. Sajnos, még napjainkban is találkozunk ilyen megnyilvánulásokkal, hogy a facsemetéket valójában csak kiül­tetik, részben szakszerűtlenül, vagy megkésve, s utána teljesen a sorsára bízzák. Ez mindenkor el­szomorító — de fűképp akkor, ha ezt a folyamatot nem társadalmi munkások végzik. Gyakran érvé­nyesül az az elv, hogy a kiültetett fa darabszáma a fontos. Az ilyen és az ehhez hasonló „ügyeskedé­seknek" azután az a következmé­nye, hogy a facsemeték már eleve halálra ítéltek. Gondoljunk arra is, hogy hová mit ültetünk. Mint a­­hogy a kisebb parkokba nem ille­nek a terebélyes, nagy területet beárnyékoló fék, ugyanúgy például a lakótelepekre sem célszerű gyü­mölcsfákat ültetni. Szélesítsük ki a „Szebb- és egészségesebb környezetért“ — mozgalmat, a legszebb utca, lakó­tömb, vagy házkörnyék jelszó je­gyében. Emeljük az utcák-, vagy lakótömbök bizalmiéinak társadal­mi aktivitását, s ha szépszóval, tu­datformálással nem tudunk hatni az erdők, vagy parkok vandáljai­ra, folyamodjunk bátran a törvény erejéhez. Közelmúltban az egyik község­ben a hnb elnöke szinte panaszko­­dóan, és tanácstalanul mutatta a zöld színben pompázó parkot, a­­melyben a keresztüi-kasul taposott gyaiogútak „díszítettek“. Máshol a parkok fáit- és díszcserjéit szag­gatják célszerűen — úgymond a lakásukat díszítő vázák megtölté­sére. Lesújtó, hogy gyakran a tiltó táblák sem segítenek: Fűre lépni, tilos! Kíméljük a parkok fáit! stb. Ezen a tavaszon is ültessünk mi­nél több fátl Növekvő mennyiség­ben és minőségben! S erdeinkre, parkjainkra — tekintsünk úgy, mint a pihenés, a gyógyítás és a szórakozás eszközeire. Csiba László Közös munka, kiváló eredmények Összetartó, dolgos népéről nevezetes a Lúč na Ostrove (Lúcs) köz­ség lakossága. A községfejlesztési akcióba tömegesen bekapcsolódnak, s komoly támogatást élveznek a helybeli egységes földművesszűvetkezettöl is. A dunaszerdahelyi járásban a jnb által meghirdetett versenyben több­ször szerezték meg az első helyek egyikét. A közel 800 lelket számláló község két településből Nagy- és Kislúcsból tevődik össze, melyek 1960 óta egy közigazgatási egységet alkotnak. A nagyméretű fejlődést mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy a lakóházak nyolcvan százaléka a háború után épült. Ebben persze nagy érdeme van a kiválóan működő efsz-nek, mely a „Munkaérdemrend“ büsz­ke tulajdonosa. Tekintettel arra, hogy a hnb mellett nem létezik helyi gaz­dálkodási üzem a képviselőtestület a falufejlesztési akciókban szorosan együttműködik a szövetkezettel. Az együttműködés főleg az építkezések­nél, az anyagbeszerzésénél, valamint a szállításoknál jut kifejezésre. A szö­vetkezet ezenkívül hathatós segítséget nyújt a tömegszervezetek tevékeny­ségének fellendítéséhez is. A közös munka teljes mértékben érthető, hiszen a falu lakosságának túl­nyomó többsége a szövetkezetben dolgozik. Az egyre jobb termelési ered­mények teszik lehetővé, hogy nagyobb arányban kivehessek részüket a Nemzeti Front választási programtervének megvalósításából. Ilyen alapon épült fel a művelődési otthon, az iskola tanítólakásokkal, a bevásárló­központ, a labdarúgópálya öltözőkkel, stb. Amióta Nagylúcson „üzemel“ a korszerű kultúrotthon, a község lakossága számára nagyobb lehetőség nyílt az állandó népművelő és kulturális tevékenység fellendítésére. A szö­vetkezet kultúralapjából fedezi a színelőadások költségeit, de egyéb kul­turális rendezvényeket is, melyek iránt nagy az érdeklődés. Lúč na Ostrove-ban tudatosítják, hogy a dolgozók munka- és életkörnye­zetének javítása, a szolgáltatások fejlesztése kedvező hatással van a terme­lési eredmények fokozására. Ez is egyik magyarázata annak, hogy a szö­vetkezet minden évben teljesíti, illetve túlszárnyalja tervfeladatait. A ta­valyi év szeszélyes és kedvezőtlen időjárása ellenére a szövetkezet teljesí­tette tervezett feladatait, s a gabonafélék termesztésében a járás legjobbjai között végzett. A kukorica- és a cukorrépa termesztésében szintén az elsők között vannak. A szövetkezet dolgozói és a község lakossága az NOSZF 60. évfordulóját szocialista vállalással köszönti, mely a termelési feladatok túlszárnyalásé­ra, a gazdaságos termelésre, valamint a községfejlesztési akciók maradék­talan teljesítésére irányul. A vállalásban előtérben helyezik a termelés ha­tékonyságának növelését és a minőségi mutatók javítását is. Ésszerű gaz­dálkodással, a földalap racionális kihasználásával, az állatállomány hasz­nosságának növelésével a mezőgazdasági nyerstermelést 580 ezer koroná­val lépik túl, s terven felül 150 ezer liter tejet, 200 métermázsa húst ad­nak a közeliétásnak. Ugyanakkor 15 ezer korona megtakarítást érnek el az üzemanyagok felhasználásában, és 50 ezer koronát takarítanak meg az ésszerű takarmányozási rendszer alkalmazásával az abraktakarmány fel­­használásával. A falufejlesztési akciókban a lakosság vállalása az egészsé­ges életkörnyezet kialakításéra, parkok és zöldsávok létesítésére, a járdák építésének befejezésére, valamint a szolgáltatási hálózat színvonalának emelésére irányul. A község lakossága már több ízben bizonyított. Nem kétséges, hogy kö­zös munkával a bátor célkitűzéseket is maradéktalanul megvalósítja. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents