Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-09 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 9. 6 HOL TALÁLKOZNAK ES HOL ÜTKÖZNEK AZ ÉRDEKEK? Köztudomású, hogy már a hatvanas években sürgetővé vált a mezőgazdasági termelésnek korszerűbb alapokon történő fejlesztése, hiszen a bizonyos színvonalra feljutott kistermelőegységek már nem voltak képesek lépést tartani a társadalom által meghatározott nagyobb követelményekkel. Megrekedtek a termelés bizonyos színvonalán. Mivel a nagyteljesítményű gépekre és eszközökre nem futotta a szerény beruházási keretből, vagy pedig a sokrétű termelési szerkezet következtében a kis parcellákon ezeknek az igénybevétele nem volt kifizetődő, módot kellett találni a réginél jobb, vagyis az összpontosításon és szakosításon alapuló szervezeti felépítésre. Szlovákiában ez a folyamat a kis termelési egységek társulásával, azaz egyesítésével ment végbe, tgy került sor 1966 januárjában a belái (bélai), a dívái (gyivai), a tubái (libádi) és a šarkanyi (sárkányi) szövetkezetek egyesítésére is. Azóta Libádon az „Egyetértés“ Efsz-ben valósítják meg a számukra kijelölt feladatot. Az Is sürgette a folyamatot, hogy Stúrovoban [Párkányban) papírgyárat építettek, amely a környező mezőgazdasági üzemekből részben elvonta a munkaerőt és a növénytermesztést át kellett szervezni korszerű — nagy teljesítményű gépi — termelésre. Ezért a nagy táblás szerkezet megteremtése és a növényváiaszték „szűkítése“ égetően sürgetővé vált. Azóta persze sok víz folyt le a vén Dunán s az „Egyetértés“ szövetkezet az eléggé mostoha termelési feltételek ellenére Jó példát mutatott a nálánál kedvezőbb természeti feltételekkel rendelkezők részére is. A termelést szinte teljesen gépesítették, s az emberi munkaszükségletet minimálisra csökkentették. A szövetkezet dimbes-dombos talajadottságaihoz igazodva táblásították a növénytermesztést, a földterület tagoltsága végett azonban hatvan hektárnál nagyobb parcellák kialakítására csak néhány esetben kerülhetett sor, ami természetesen hatással van a költségek alakulására. A termelés korábbi kétlépcsős szervezeti formája helyett, a korszerűbb ágazati szerkezetet részesítették előnyben, vagyis a két fő részlegben a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ágazatokat alakítottak. Mivel a termőterület négy községre oszlik, ezekben a központokban a növénytermesztés közvetlen irányítására, s a társadalmi-politikai munka gyakorlati szervezésére egy-egy személyt jelöltek ki, mely kapcsolatot tart a nemzeti bizottsággal, a társadalmi szervezetekkel, s minden társadalmi akciót közösen szerveznek. A múlt szélsőséges esztendő sok bonyodalmat okozott a szövetkezet növénytermesztésében. A kezdeti kegyetlen szárazság következményeit öntözési lehetőség hiányában nem ellensúlyozhatták, s a bővelkedő őszi csapadék is megtette hatását — megvámolta a termést. Az elért 41 mázsás hektárhozam búzából és 37 mázsa árpából azt bizonyítja, hogy ilyen eredménynek az elérése csak a nagyüzemi feltételek, az ésszerű fajtaagrotechnika alkalmazásával válhatott valóra. Lucernából pedig — mivel terményszárítóval is rendelkeznek — a dombos területekről 63 mázsás hektárhozamot értek el száraz állapotban. Az állattenyésztés természetesen jobban teljesíthette tervfeladatát, mint a növénytermesztés, mert 1973-ben ideális takarmányalapot létesítettek, de amint Pathó Imre elvtárs, a szövetkezet elnöke megjegyezte: — Ezen a szakaszon eredményeink jobbak is lehettek volna, ha mindenki kifogástalanul teljesíti feladatát... Tény, hogy egyes személyek és részlegek termelési eredménye közt — a tejtermelésben — szembetűnő az eltérés. Például C z a k ó János, a legjobb fejő naponta tehenenként az el múlt évben 9,26 liter tejátlagot ért el. Ezzel szemben Bélán Benyó István és munkatársai csak 6,44 liter tejet fejtek. Nem nehéz megállapítani, hogy a kettő közti különbözet 2,79, évi átlagban pedig 1018 liter. A legjobb fejő tehát az elmúlt évben 3380, amaz pedig csak 2362 liter tejmennyiséget fejt tehenenként. Bélán a legjobb fejő, Benyó László volt, s ő is 886 literrel kevesebb tejet fejt tehenenként mint Czakó János. Bizonyos, hogy nemcsak a kedvezőtlen időjárás végett, hiszen az állattenyésztésben nem szűkölködtek takarmányból, azonban csak a sertéstenyésztés dolgozói értek el jobb eredményt tavaly, mint az előtte való esztendőben. Tény, hogy a termelés összpontosítása és szakosítása nagyon hasznos, amennyiben betartják az írott és íratlan törvényeket és ki-ki a rábízott szakaszon fegyelmezett, munkáját szívvel-lélekkel, nem pedig ímmelámmal végzi. Ez azt követeli, hogy gondoskodjunk a technológiai és a tervfegyelem betartásáról, az emberek politikai és szakmai képességének szüntelen tökéletesítéséről ami nagyon igényes feladat. Ez azt jelenti, hogy minden szervezeti, irányítási módnak csak akkor van a gyakorlatban jelentősége, ha a szélsőséges feltételek közt is elősegíti a korábbinál jobb termésátlag elérését, ami csak fejlett, fegyelmezett emberekkel lehetséges, s ez mezőgazdaságunkon kívül minden más munkaszakaszra egyaránt érvényes. ' A gazdaságnak 2340 hektár földterülete van. Nemrégen építettek egy korszerű terményszárítót, hogy terimés takarmányokból jobb minőséget érjenek el. Szemes terményeket az összterület 67,46 százalékán (1580 hektáron) termelnek. Ebben az évben 676 vagon gabonát kell kitermelniük. A takarmánytermő terület tehát 21,64, a szántón pedig 19,5 százalék. Összesen 115 vagon mennyiségű takarmánylisztet kell készíteniük, s ebből 40 vagon mennyiséget a takarmánykeverőnek kell szállítani. Mivel a szövetkezetnek nagy állatállománya (100 hektárra 24,7 tehén) van, úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló területről nem képesek elegendő terimés takarmány készletezésére, mivel takarmánylisztből is kötelező leadásuk van. Ezzel szemben szemes terményből fölöslegük is lesz! Jelenleg ugyanis a terményszárító tulajdo nosának tekintélyes mennyiségű takarmánylisztet kell adnia az állami alapba, ami rendjén is volna, ezzel szemben azoknak, akiknek nincs terményszárítójuk, ilyen irányú kötelezettségük már nincs, ami helytelen, hiszen nekik is lehetőségük van fehérjében gazdag takarmányliszt készítésére, valamelyik környező terményszárítóban. Azt hiszem igazságos volna, ha ez a feladat nemcsak a terményszárítók tulajdonosaira, hanem a többiekre is vonatkozna. Véleményem szerint össztársadaiml szempontból előnyösebb lenne, ha a terményszárítókat kooperációs alapon a környező gazdaságok közreműködésével hoznák létre, hiszen takarmányliszt termelése nemcsak azoknak az üzemeknek a feladta, amelyek jelenleg szárítóval rendelkeznek. Ugyanakkor a tápokban mindenki bizonyos mennyiségű takarmánylisztet kap akár adott belőle az állami alapba, akár nem! Az „Egyetértés“ szövetkezetében az állattenyésztés összpontosítása és szakosítása olyan mértékben vált valósággá, amennyire a rendelkezésre álló férőhelyek ezt lehetővé tették. Azt persze már elérték, hogy központonként legfeljebb két állatfajta van. Bélán például teheneket és kocákat, Libádon teheneket és hízósertéseket, valamint kis birkanyájat, Gyiván növendékmarhát és ideiglenesen hízókat, Sárkányban hízómarhát és hízósertést tartanak. Nem egészen három év múlva elkészül az új szakosított farm, s oda összpontosítják a teheneket. Manapság azonban gyakori probléma a régi istállók fenntartása, mivel ezek nem felelnek meg a korszerű termelés feltételeinek. Ezen épületeknek a felújítása ugyanis többe kerülne, mint újaknak építése. A szövetkezet a kooperáció keretében mintegy hétmillió korona költséggel betársult az ötezres szőgyéni nagyhizlaldába, s annak 34 százalék erejéig tulajdonosa lett. Az eddigi tapasztalatok azt matatják, hogy ez a társulás nagyon hasznos, hiszen a nagyhizlalda az elmúlt évben hetven vagon sertéshúst adott a társadalomnak, az „Egyetértés“ szövetkezet pedig a tiszta jövedelemből 381 ezer koronát kapott! Mintegy 750 ezer koronával társult be a szövetkezet a járási baromfitenyésztő integrációba, de a szárnyait bontogató központi palánta nevelőnek és az agrokémiai vállalatnak is tagja lett. Minden olyan kooperációs és integrációs csoportosulást üdvözölnek, részt is vesznek benne, melyek elősegítik a termelésnek a fellendítését, a nagyobb termésátlag elérését. Ez pedig nem más, mint a szőkébb és a tágabb értelemben vett társadalom azonos érdekeinek a találkozása. HOKSZA ISTVÄN Jk Holice n/Ostrove-i Efsz a tava** lyi év kedvezőtlen időjárása ellenére is jó eredményeket ért el a növénytermesztésben. E mögött céltudatos, irányító-szervező munka rejlik. A szövetkezetben már hosszú évek óta talajra talál a szocialista versenymozgalom, az újító és racionalizáló tevékenység. Ez a szövetkezet vezetőségének és tagságának magasfokú politikai érettségét bizonyítja. Előtérbe helyezik a belterjesítő termelési módszerek elmélyítését és nagy gondot fordítanak a tartalékok feltárására. Minden évben előkelő helyen Kiváló gépkezelők Pacsuk László és Csölle Gyula a karajozógép kezelője. végeznek a géppark optimális kihasználásában. Például 1975-ben a szövetkezet két gépkezelője, Csóka Imre és Klepanec Mihály az SZK—4-es kombájnra szerelt Klas adapterrel 402 hektáron végezte el a kukoricabegyűjtést. Ebben a kategóriában Szlovákiában az első helyen végeztek. Az elfhúlt évben ismét remekeltek. A közelmúltban megtartott szlovákiai ér tékelésen megkapták az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, valamint a JiCín-i Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat igazgatóságának elismerő oklevelét a cukorrépabegyűjtésben elért kiváló ered ményeikért. Horená Mihály és Pécsük László jól képviselték a holiceieket, hiszen országos első helyet értek el a rendkívül nehéz versenyben. Hogyan készültek fel az elmúlt évben a cukorrépabegyűjtésre? Magyarics László mérnök, a szövetkezet főgépesítője errevonatkozóan a következőket mondotta: — Nálunk a gépek üzemeltetése, javítása és karbantartása harmonogram szerint történik. A cukorrépabetakarítást alkalmas gépekkel végeztük. A korszerűen felszerelt gépesítő központban tág teret biztosítunk az újító és racionalizáló mozgalomnak. Örvendetes, hogy dolgozóink közül egyre többen kapcsolódnak be a mozgalomba, mellyel a hatékonyság és minőség fejlesztését, a gazdaságos termelés elmélyítését követjük. Gazdaságunkban gondot fordítunk ezen fontos ipari növény termesztésének a gépesítésére. A vetést például két SPC—6-os gépből összeállított tizenkétsoros vetőgéppel végezzük. A megoldás értelmi szerzője Csóka Pál volt. Ezzel jelentősen csökkenthettük az egyelést. Határunkban legjobban a Dobrovická „A“ répafajta vált be. Termesztése során alkalmaztuk a vegyszeres kezelést, s a növényt szükség szerint öntöztük. A cukorrépa begyűjtését há rom OCXP karajozóval és három VCX kiszántógéppel végeztük, melyek a Jičín-i Agrostroj dolgozóinak nagy szerű munkáját dicsérik. Jó szervezéssel s a gépek rendszeres üzemeltetésével naponta 3—4 hektáros teljesítményt értek el, ami or szagos viszonylatban is egyedülálló. Természetesen az eredmények mögött elősorban az embereket kell látnunk, akik magasfokú szakértelemmel kezelték a gépeket, s ünnepnapokon Is megszakítás nélkül dolgoztak. Ezzel magyarázható, hogy a 150 hektáros tábláról negyven nap alatt begyűjtötték a répát. Minőségi munkát végeztek, hiszen a veszteség minimális volt! A szövetkezet főgépesítője a két kiváló dolgozóról az elismerés hangján nyilatkozott: — Mindketten a gépesítő központ legmegbízhatóbb, legaktívabb dolgozói közé tartoznak. Munkájuk során pontosan betartják a gépek karbantartására vonatkozó előírásokat, valamint a munkabiztonsági rendelkezéseket. Horená Mihály a Z-Major 35-ös elsőkerék-meghajtású traktorát nyolc éve használja, anélkül, hogy nagyobb javítást végeztek volna rajta. Pécsük László főleg a cukorrépa vetésre szakosodott, gépét mindig példásan kezeli és karbantartja. Az elmúlt évben — mindketten — a takarékossági versenyben is az első helyeken végeztek. Horená Mihály rendkívül szerény, munkájáért lelkesedő, példás magatartású fiatalember, aki szinte együtt él a gépével. Vezetőivel és munkatársaival szemben egyaránt illemtudó, betartja a szocialista erkölcs normáit. Társaságában szerénysége, őszintesége, közvetlensége folytán közkedveltségnek örvend. Pécsük László háromgyermekes családapa — példás csalá di életet él. Munkahelyén betartja felettesei utasításait, sok okos ötlete van, — több kezdeményezés elindítója. Együtt érez gépével, idejében felkészül a teendőkre. Munkaközben nála még géphiba nem fordult elő. Ilymódon a munkaidőt gazdaságosan kihasználja. Mindketten nagy megtiszteltetésnek veszik a magasfokú elismerést, de egyben tudatosítják, hogy a kitüntetés a gépesítő központ valamennyi dolgozójának az elismerése is. A kitüntetés elmélyültebb munkára serkenti a két kiváló fiatal szakembert. Továbbra is az élen kívánnak ma radni. A géppark ésszerű kihasználása és az újítómozgalom elterjedése nem kis hasznot jelentett a szövetkezetnek. Három jóváhagyott újítás kapcsán az elmúlt évben százezer koronát takarítottak meg, de hasonló jó eredménynyel dicsikedhetnek az üzemanyag megtakarításában is. A gépesítő központ dolgozói elhatározták, hogy beneveznek a szocialista versenymozgalomba és szocialista munkabrigád keretében fognak dolgozni. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a gépek mintaszerű karbantartásával 50 ezer koronát, s 20 ezer korona értéket pedig üzemanyagból takarítanak meg. így február közepéig befejezték a gépek előkészítését, emberek és gépek készen álltak a tavaszi munkálatokra. sVTNfiER ISTVÄN Horená Mihály a Z—35-ös traktorával JA szerző felvételei.) A nitrai járásban, — melyet az elmúlt évben Nyugat-Szlovákiában a szélsőséges időjárás legjobban sújtott, — a mezőgazdasági termelés további fellendítésére komplex tervet készítettünk. Elemeztük a jelenlegi helyzetet és a termeléshez szükséges anyagellátást, s ennek ismeretében határoztuk meg a termelési-pénzügyi feladatot. Fontossági sorrendben idén is a gabona és a terimés takarmányok termesztése került a feladatok homlokterébe. Ez abból is látható, Becsületes hogy az elmúlt év valóságához mérten ezer hektárral bővül a gabona vetésterülete és 3,4 mázsával nagyobb termésátlag elérésével számolunk. A kukorica vetésterületét ötszázötven hektárral növeljük, s hektáronként ötvenöt mázsa hozammal számolunk. Ebben az évben szemes terményekből 255 780 tonna mennyiség elérésére törekedünk, vagyis 8,9 mázsával többre mint az elmúlt évben. Ezzel egyidejűleg a napraforgó, a mák, a cukorrépa, a dohány, a zöldség stb„ termőterületét is növeljük. Az állattenyésztés tervszerű fejlesztése azt követeli, hogy mezőgazdasági üzemeinkben törekedjenek a takarmányhüvelyesek, valamint a tömegtakarmányok készletének növelésére. Célunk, hogy évelőkből legalább hetvennégy mázsa szénamennyiséget érjünk el hektáronként, mivel azonban nem rendelkezünk számottevő öntözhető területtel, ehhez meg kell teremtenünk a feltételeket. A mezőgazdasági üzemekben mindent meg kell tenni a fellelhető tartalékok feltárására. A korábbinál jobb agrotechnikával, korszerűbb növénytáplálással- és védelemmel, szervezettebb begyűjtéssel és tartósítással, több táplálóanyag mennyiséget kell elérnünk egy egységnyi területről, mint az elmúlt években. Az állattenyésztésben továbbra is kiemelt feladat a szarvasmarhák, s ezen belül a tehenek hasznosságának a javítása. Járási méretben ebben az évben hatszázhatvankilenc darabbal szaporítjuk a tehénállományt. 'Olyan fordulatot érünk el a tejhasznosságban, valamint az alapállomány felújításában, hogy a hatodik ötéves tervidőszakra méretezett feladatokat a lehető legnagyobb sikerrel teljesíthessük. Alapvető feladatként tartjuk számon a szerződéses húseladás egyenletes teljesítését. Ebben az évben járásunk mezőgazdasága húsokból 1237 mázsával, tejből pedig 2 millió 360 ezer literrel ad többet a társadalomnak, mint az elmúlt évben. Talán mondanom sem kell, hogy ezen célkitűzés eléréséhez nagyon jók a feltételeink. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági üzemekben mindenki 'Jól ismerje a tervfeladatból rá vonatkozó részt. A vezetőknek azonban tisztázniuk kell az adás-vételi kapcsolatok teendőit és ismerniük minden szempontot, mely hatással lehet a tervben meghatározott feladatok sikeres teljesítéséhez. A tél folyamán a mezőgazdasági üzemekben ágazatonként, farmonként és egyénenként meghatároztuk a feladatokat. Időszerűvé vált minden munkahelyen a terv egyenletes teljesítésének dekádonkénti ellenőrzése, illetve értékelése. Erre olyan értekezleteket hívnak össze, ahol az' érdekelt felekkel együtt megtárgyalják a teendőket. Az értekezleteken résztvesznek a gazdaságúk vezetői, a szolgáltatások képviselői, az állategészségügy- és az állattenyésztési felügyelőség dolgozói stb. Tudatosítani kell, hogy az igényes feladatok valóraváltásában a döntő szerep a dolgozóké. Becsületes munkával mindent meg kell tenniük a tervfeladatok sikeres teljesítéséért. Jozef Lukáč, mérnök