Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-02 / 13. szám
1977. április 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A kukoricatermeiés nagy igényességet követel A mezőgazdaság fejlesztésének fő célkitűzése a hatodik ötéves tervidőszak éveiben, hogy megteremtse a lakosság szükségleteinek sokoldalú kielégítését és a szemesekkel történő önellátást. E cél megvalósítása érdekében feltétlenül folytatni kell a mezőgazdasági termelés belterjességének és hatékonyságának fokozását, sokoldalúan mozgósítani kell a tartalékokat és hathatósabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki haladás vívmányait. \ (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből.) A szemesekkel történő önellátásban fontos szerepe van a kukoricának, hiszen a hatodik ötéves tervidőszakban 0,8—1 millió tonna mennyiségű átlagos évi kukuricatermelássel számolunk. Szlovákiában különösen a Nyugat-szlovákiai kerületben adottak a feltételek a szemes kukorica termesztésére. Ezt bizonyítja az is, hogy a kerület hazánk kukúricatermelésének mintegy nyolcvanöt százalékát adja! Az SZSZK-ban a legutóbbi hét évben — szemes kukoricából — nem értünk el kisebb hektárhozanot fnégy tonnánál, 197S-ben 6,23 t/ha terméshozammal rekordtermést értünk ell Sajnos, mind ez már korántsem mondható el a múlt évről, mert csak 3,81 tonna mennyiségű szemes kukoricát takarítottunk be hektáronkénti A kukoricatermelés sikeréről általában a májusi, júniusi és júliusi hónapok csapadékellátása dönt. Tavaly az 1975-ös év 256 nint-es átlagos mennyiségéhez viszonyítva — az említett hónapokban — csak 112 mm csapadék hullott. Részben ezzel indokolható a gyengébb kukoricatermés. Hiszen tavaly ai első érdemleges csapadék csak július húszadika után volt, így már nem tudta kellőképpen befolyásolni a növényzet fejlődését és a terméshozam alakulását. Tavaly az 1975-ös évi eredményekhez viszonyítva — szemes kukoricából — különösen nagy lemaradás volt tapasztalható a galantai, nitrai és a komárnoi járásokban. Ezt az alábbi táblázat is bizonyítja, amelyben a Dunajská Streda-i járás átlagos terméshozamát (1975-ben 7,36 t/ha, 1978-ban pedig 4,81 t/ha) vettük alapul: Járások 1975 1976 Különbözet Dunajská Streda 100 100 _ Galanta 93 80 —13 Mira 74 62 —12 Komárno 82 72 —10 Nové Zámky 81 76 — 5 Trnava 88 87 —1 Levice 70 69 —1 Hasonlóképpen, mint a többi növényi kultúra esetében, a szemes kukoricánál is a legjelentősebb termelésfejlesztési lehetőségeket az azonos feltételek közt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő eredményei képezik. Ennek bizonyítására a galantai és a Nové Zámky-i járás néhány mezőgazdasági üzemének eredményeit vettük alapul. Míg az előbbi járás diakovcei szövetkezetében az ötödik ötéves tervidőszak éveiben átlagosan 6,227 tonna terméshozamot értek el hektáronként, addig tavaly csak 4,229 tonnát! Ugyancsak lemaradás volt tapasztalható a galantai (az átlaghozam 5,075 tonnáról 2,855 t-ra csökkent), és a vitányi (4,389 t-ról 2,810 t/ha-ra) szövetkezetben! Ezzel szemben néhány mezőgazdasági üzemben még növelni is tudták az átlagos terméshozamot. Így a šoporňai (6,253 tonnáról 6,686 tha-ra) és a salai (5,152 t-ról 5,378 t/ha-ra) szövetkezetben! Viszonylag kedvező eredményt értek el a žihareci (5,848 — 5,600 t/ha) és a selicei (6,329 — 8,120 t/ha) szövetkezetben! Míg a galantai járásban az ötödik ötéves tervidőszak éveiben egy mező gazdasági üzemben sem értek el négy tonnánál kisebb terméshozamot hektáronként, addig tavaly három mező gazdasági üzemben értek el három, hétben pedig négy t/ha terméshozam alatti eredményt! A Nové Zámky-i járásban a „gyengélkedő“ mezőgazdasági üzemek közé a jurányi (a terméshozam az 5. ötéves tervidőszak éveiben átlagosan 4,944 tonna volt, tavaly 2,720 t/ha), a tvrdoiovcei (4,300 — 2,515 t/ha) és a Dolný Ohaj-i (4,368 — 2,625 t/ha) szövetkezet tartozott. Az említett időszakban két mezőgazdasági üzemben növelték az átlagos terméshozamot, mégpedig a svodíni (4,897 — 4,932 t/ha) és a dubníki (4,307 tonnáról 4,335 tonnára) szövetkezetben. A múlt évi kukoricatermesztési eredményeket azonban szubjektív okok, tényezők is befolyásolták. Különösen a talajelőkészítés, a fajtaösszetétel megválasztása, a vegyszeres védekezés és a betakarítás tekintetében fordultak elő nagyobb fogyatékosságok. A szemes kukorica termesztésénél nem elegendő a simítózás és a boronálás, hanem szükség van a kultivátor, a kombinátor és a henger alkalmazására is! Vetés után minden esetben hengerezni kell. Az intenzifikációs tényezők közül nagy jelentőségű a vegyszeres védekezés. Mivel a gyomnövények már kora tavasszal csíráznak, a szakszerű gyomirtásban ki kell használni a téli csapadékot. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele a szemes kukorica agrotechnikájának. Kedvezőtlen hatást eredményezett az is, hogy a múlt évben nem volt elegendő vegyszer. Hiány mutatkozott többek között az Erodican, a LASSO, a Ramrod és egyéb olajos készítményekből! A növények hektáronkénti egyedszáma szintén alapvetően fontos intenzifikációs tényező, elsősorban a potenciális termőképesség kihasználása tekintetében .Míg tíz évvel ezelőtt a növények egyedszáma alig érte el a 35—45 ezret hektáronként, addig manapság már az 50—70 ezer sem elegendő. Az egyedszám helyes megválasztásakor figyelembe kell venni többek között a genetikai alapfeltételeket, a tenyészidőt, az agrotechnika színvonalát és az ökológiai feltételeket. Az utóbbi években különösen a hektáronkénti 75—95 ezer egyedszámntal volt megfelelő a növényzet sűrűsége és ezáltal a potenciális termőképesség hathatós kihasználása. Tavaly a mezőgazdasági üzemek többségében megfelelő minőségű vetőmag állt rendelkezésre, a növényzet eléggé sűrű volt, de a csapadékhiány károsan befolyásolta a növényzet fejlődését. Köztudott, hogy a kukoricát általában 70 cm-es sortávolságra vetik, de alapvetően fontos az optimális tőtávolság betartása is. Tavaly összesen nyolc-féle tőtávolságra — 10-től 45 cm-ig — vetették a kukoricát, s a legmegfelelőbb kötésben — 70 X 20 cm — a növényzetnek csak húsz százaléka volt! A múlt évben különösen nagy fogyatékosságok fordultak elő a vetőgépek előkészítése, kijavítása és beállítása, továbbá a talaj előkészítése, valamint a vetés mélységének és munkasebességének megtartása tekintetében. A szemes kukorica termesztésében elengedhetetlen követelmény a traktorkezelők alapos ellenőrzésé a földeken, ezért tanácsos — iskolázás keretében — ismertetni velük a legfontosabb feladatokat, a helyes agrotechnikai intézkedéseket. Jelenleg a mezőgazdasági Szemek többségében 600—1200 hektáron termelik a szemes kukoricát. Ez nagy igényeket támaszt a különféle te nyészidejű hibridek termesztéséve' szemben. A fajtaösszetétel helyes megválasztása ugyanis lehetővé teszi azt, hogy a betakarítást — ahol jelen leg a legnagyobb tartalékok vannak — optimálisan huszonnyolc, maximá lisan pedig negyven nap alatt elvé gezzüki Egyre inkább élterjedő a szemes kukorica monokultúrás termesztése Kedvező eredményeket érhetünk el akkor, ha legalább három évig tér mesztjük egy helyen a kukoricát. Az ilyen agrotechnika ugyanis lehetővé teszi a vetésforgó helyes megválasz tását, a hathatós vegyszerezést, a ká ros utóhatások csökkentését és a ta laj tápanyagainak hathatósabb kihasz nálását. A Trnavai Kukoricatermesz tési Kutatóintézet szakemberei által a következő tízéves vetésforgó a legmegfelelőbb: Silókukorica — őszi búza — szemes kukorica — szemes kukorica — szemes kukorica — őszi búza — technikai növények — tavaszi árpa — szemes kukorica — szemes kukorica. A kukoricatermelés legfájóbb pontja a betakarítás! Az utóbbi három évben ugyanis már kétízben nem tudtuk betakarítani a kukoricát 28, illetve 40, hanem csak kilencven nap alatt! A növényzet a betakarítás meghosszabbodásával megtörik, a gépi eszközök tehetetlenek, ami minden Foto: — blm— esetben a veszteségek növekedésében jut kifejezésre. A tíz húsz százalékos veszteség már „jónak“ mondható, mert tavaly is voltak olyan mezőgazdasági üzemek, ahol a betakarítást veszteség elérte az ötven százalékot! Ez az egész évi gondoskodás és a szemesekkel történő önellátás tekintetében már jóval több a megengedettnél! A jelenlegi időszakban csakis a betakarítás, a szárítás és a tárolás megfelelő színvonalának biztosításával mérsékelhetjük a veszteségeket, hiszen a szemes kukoricánál ez idézi elő legnagyobb mértékben a terméshozamok csökkentését! A kukoricatermelő körzetben fontos intenzifikációs tényező az öntözés, amely megfelelő tápanyagellátás és gépesítés mellett nagymértékben hozzájárulhat a terméshozamok növeléséhez. Ezt bizonyítják a legújabb hibridekkel végzett öntözési kísérletek is: 1975-ben 16,26, tavaly pedig 15,61 tonna rekordtermést értek el velük nektáronként! Meg kell azonban jegyezni, hogy az általánosan használt hibridekkel is elérhető — öntözési feltételek között — a 11—12 tonna terméshozam hektáronként! Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a szemes kukorica termesztése szakaszán még vannak termelés-fejlesztési lehetőségeink, melyek kiaknázásával nagymértékben fokozhatjuk a hozamokat. Reméljük, hogy a beavatott személyek az idén mindent elkövetnek a talaj szakszerű előkészítése, a fajtaösszetétel helyes megválasztása, a vetógápek alapos előkészítése, kijavítása és beállítása, valamint a traktorkezelők iskoláztatása tekintetében! Ezzel ugyanis nagymértékben hozzájárulhatnak a kukoricatermelés színvonalának az emeléséhez és a szemesekkel történő önellátáshoz! BARA LÄSZLÖ, mérnök A lucernatermelés fejlesztését befolyásoló tényezők Az állattenyésztés fejlődésében döntő fontosságú tényező a lucernatermelés, mert a legjobb biológiai anyag, a legmodernebb épületek és a legkiválóbb technika sem képes minőségi, fehérjében gazdag takarmányozás nélkül kedvező hatást gyakorolni az állattenyésztés termelékenységére és gazdaságosságára. Ha — a lucernára vonatkozólag — értékeljük a talajok termőképességének fejlődését és annak kihasználását, rájövünk arra, hogy ez az egyes növények terméshozamának esetében nagyon különböző. Míg a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a gabonatermelés az utolsó tíz évben, illetve a negyedik és ötödik ötéves tervidőszakban 58,2 százalék hozamnövekedést ért el (3,26 tonnáról 5,16 t-га), addig a lucernatermelés hozamának növekedése csak 34,8 százalék (6,58 tonnáról 8,87 t-ra) volt. Ez az egyenlőtlen fejlődés elsősorban abban rejlik, bogy mezőgazdasági üzemeink nem eléggé értékelték a lucernatermelés jelentőségét és fontosságát. Ennek egyik oka az, hogy a lucernatermést a mezőgazdasági üzemek nem közvetlen értékesítik, hanem az állattenyésztésen keresztül, s így az ökonómiai hatás nem azonnal jelentkezik. Az irányító szervek részéről hiba volt a múltban és sok esetben hiba az még ma is, hogy a lucernatermelést nem ökonómiai oldaláról értékelték. Például keveset törődtek a lucerna megfelelő tápanyageliátásával. A műtrágyák hiánya végett a lucerna alá nem lehetett foszfor- és káliumtrágyákat három évre előre, tartaléktrágyázásként használni. Pedig a lucerna tartaléktrágyázásának egész sor előnye van. Elsősorban hozzájárul a munkaköltségek csökkentéséhez és megakadályozza a talaj fizikai tulajdonságainak leromlását. Ha a foszfor- és káliumtrágyát ősszel — tartalékba hároméves időszakra — beszántjuk, megvédjük a talaj fizikai összetételéi, morzsalékosságát, amelyet a szokásos tavaszi műtrágyázással a puha talajon tönkreteszünk. S ami a legfontosabb: a talajba beszántott foszfor- és káliumtrágya jobban elosztódik a termőrétegben. Így a gyökérzet részére bármelyik fejlődési szakaszban könnyen hozzáférhető. Ebben az esetben a műtrágya nem marad a kiszáradt felső talajrétegben, ahol a nehezen mozgó foszfor megkötődik. Ebből amint tudjuk a növények kevés mennyiséget vehetnek fel. Negatív hatást gyakoroltak a lucernatermelőkre a helytelenül megállapított állandó árak. A lucerna állandó ára ugyanis a többi növényi kultúrához hasonlítva rendkívül alacsony. Például a szemeseknél 2 tonnás hektárhozam nagyob termelékenységet eredményez, mint a lucernánál a hattonnás szénahozam! Ez az arány a gyakorlatban annyit jelent, hogy az állattenyésztő, ha megetet egy kilogramm lucernalisztet, ez árban annyi, mintha megetetné három kilogramm szénát! így az ökonómiához értő állattenyésztő inkább három kilogramm szénát etet, mert ennek háromszor nagyobb a tápértéke, mint az egy kg hereliszté. Tehát nagyobb, de viszonylag olcsóbb állattenyésztési hasznosságot ér él. Feltétlen szükséges, hogy minden termelő tisztában legyen az egyes növények termelékenységének arányával, amely a lucernánál a legmagasabb. Ezt mutatja az alábbi példa is: Növényi kultúra hektárhozam t-ban kitermelt emészthető fehérje, kg/ha Lucerna 8,96 806 Kukorica 7,71 501 Агра 4,82 313 Annak érdekében, hogy jó minőségű lucernát termeljünk, elsősorban jó minőségű vetőmagra van szükség. A lucernamagra vonatkozólag szintén voltak olyan gátlások, amelyekről a termelő nem tehetett. A lucernamag felvásárlási ára ugyanis nem volt stabil és gyakran évenként változott. így például 1969-ben a lucernamag felvásárlási ára 9800, 1970-ben 6800, 1971-ben pedig 3500 korona volt. Az idén 10 ezer 600 korona felvásárlást árral számolnak. Ez utóbbi ár mellett már biztonságos a lucernamag termelése. Az előbb felsorolt bizonytalan árak, árzuhanások mellett azonban a termelők elvesztették a termelés biztonságérzetét. Ez abban nyilvánult meg, hogy a lucernainagból nem volt tartalék. így azokban az években, amikor kevés lucernamagot takarítottunk be, a forgalomba bármilyen, gyenge minőségű vetőmag is bekerült. Az ilyen vetőmag nem eredményezhetett sem mennyiséget, sem minőséget. Ez pedig azt bizonyltja, hogy az állam többet vesztett az állattenyésztés hasznosságának leromlásával, mint a lucernavetőmag árszabályozásával! Ha lett volna stabil felvásárlási ár, lett volna minden bizonnyal minőségi és elegendő lucernamag is. Az üzemek pedig elkerülhették volna az Ismeretlen eredetű lucernavetőmag „feketén“ való vásárlását és vetését. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a termelők sem tettek meg mindent a íucernamag termelése érdekében, így többek között nem tartották be az alábbi termelési szabályokat: A lucernaniagtermelés első és egvhen legfontosabb alapfeltétele a minőségi és garantált biológiai anyag. Termelésére elsősorban a gyengébb minőségű homokos talajokat kell kiválasztani. Nehezebb, jó minőségű talajokon megfelelő lucernamagtermést csak akkor érhetünk el, ha széles sorokba vetjük. Sűrűre vetett lucernát ugyanis a nehéz, jó talajokon a sarjúhajtás benövi. Ezáltal a mag nem tud kifejlődni és befullad. A lucernamagtermelés legjobban a dombos talajokon kifizetődő, mert nem tűri az olyan talajokat, ahol magas az altalajvíz. A lucerna ugyanis a mélyre hatoló gyökérrendszerével a szükséges vízmennyiséget fedezni tudja. Tapasztalatok szerint a lucernamagnyerésre a második kaszálás a legmegfelelőbb. Akkor járunk el leghelyesebben, ha az első kaszálást zöld formában takarítjuk be és forró levegős szárítóberendezéssel leszárítjuk. így a talaj hamarabb felszabadul, mintha szénára szárítanák. Az első kaszálás után a talajt azonnal fertőtleníteni kell Dyfonate 10-G vagy Mocap 10-G készítménnyel. Ha nyugalmi időszakban Etazin 50 készítménnyel nem gyomtalanítottunk, akkor a talajfectőtlenítő szerbedolgozása után azonnal Aretit készítménnyel kell gyomtalanítant. A növényzetet állandóan figyelemmel kell kísérni. A zöld bimbó fejlődése időszakában azonnal — halasztást nem tűrve — permetezni kell Metation E-50 vegyszerrel a bimbógubacslégy ellen. Ennek a hatása tizennégy napig tart, s ha szükséges a vegyszerezést megismételhetjük. Amikor a lucernamag beérett (a bugák megbámulták) ne várjunk, amíg a levelek megszáradnak, — mért ezt a mélyreható gyökérrendszer gátolja —; hanem a növényzetet Regióne készítménnyel (4 líter/300 liter víz/ha) leszárítjuk. Utána 5—6 nap elteltével kombájnnal egyenesen arathatjuk. Sz utter Pál, a Dunajská Streda-1 Jml agronómusa Az évelő takarmányok termesztésének fejlődése a Dunajská Streda-i járásban. Megnevezés É vek 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 Az évelő takarmányok vetés-6762 9704 7108 8329 10287 10290 9445 8547 8759 8173 területe, ha-ban Átlagos hektárhozam, t-ban 6,58 5,22 4,40 6,74 7,23 6,30 7,77 7,24 8,20 8,87 A lucerna vetésterülete, ha-ban 6139 8694 6456 7195 8490 8888 7873 7209 7652 7189 Átlagos hektárhozam, t-ban 8,70 5,26 4,39 6,85 7,62 6,51 7,92 7,38 8,41 8,98 A magra termesztett lucerna 486 1160 1041 1243 1223 812 402 470 546 738 vetésterülete, ha-ban Átlagos hektárhozam, t-ban 0,04 0,07 0,18 0,16 0,15 0,22 0,18 0,25 0,16 0,13 Kitermelt lucernamag, t-ban 23,4 90,6 192,0 205,2 188,2 182,4 75,6 73,8 88,1 98,4 4
