Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-02 / 13. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 2. Mindenkitől következetességet várunk! Pártunk Központi Bizottságának máit évi novemberi plenáris ülésén a küldöttek leszögezték, hogy a hatodik ötéves tervidőszak második évére méretezett feladatok nagyon igényesek, azonban teljesíthetők. A növénytermesztésben ugyanis ebben az évben kell behoznunk a múlt esztendő tartozását is. Valóban úgy van, hogy az elmúlt év kedvezőtlen időjárása folytán helyenként a termés kevesebb lett a vártnál, s ennek következményé^ szocialista mezőgazdálkodásunk, s 7 a dolgozók alkotó kezdeményezése nagyban enyhítette. Ismeretes, hogy szocialista mezőgazdaságunk gabonából éppen a kedvezőtlen múlt esztendőben érte el a második legnagyobb termésátlagot. A mezőgazdasági üzemek sokaságában — egyes járásokban — egyéb terményekből is kimagasló átlagot ért Bl! A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasága az átlagos 47,7 mázsás gabona hektárhozammal tartja az elsőbbséget, hiszen huszonöt gazdaságban hatvan mázsán felüli átlagot értek el. Örvendetes, hogy a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasága az elmúlt esztendőben érte el gabonából legjobb termésátlagát, cukorrépából pedig a háromszázhetven mázsa hektárhozamot, ami országos méretben is kimagasló volt. A jó és a hasonló feltételek közt elért eltérő hozamok arra sarkaltak bennünket, hogy bíráló igényességgel felmérjük az elmúlt év eredményeit és okuljunk abból. A tudományos alapossággal végzett megfigyelések azt mutatják, hogy az időjárás kedvezőtlen hatása leginkább ott érvényesült, ahol az agrotechnikában, a munka szervezésében és a műszaki fegyelem betartásában mulasztást követtek el. Erről győztek meg bennünket a hasonló feltételek közt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek és az UKSUP fajtakísérleteinek az eredményei. Néhány példa: a galantai járásban, a selicei (sókszelőcei) és a šoporňaj szövetkezet az elmúlt évben kukoricából (májusi morzsoltban) hatvan mázsán felüli, a galantai és a vlčanyi (farkasdi) szövetkezet pedig csak huszonnyolc mázsán felüli hozamot ért el hektáronként! A trebišovi járás svinicei és inaöovcei szövetkezete cukorrépából majdnem hétszáz mázsás átlagos hozamot ért el az elmúlt kedvezőtlen esztendőben, s a strelníkyi szövetkezet (közép-szlovákiai kerület) háromszáztizenegy, a necpalyi pedig kétszáznyolcvannyolc mázsa burgonyát takarított be hektáronként! Az UKSUP fajtakísérleteiben — ahol optimális agrotechnikára törekednek — cukorrépából ötszáz mázsa termésátlagot értek el. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az idei tervben körvonalazott feladatok teljesítéséhez ma már nem elegendő a régi szervezés. A kimagasló termésátlagot elért gazdaságokban ugyanis azt a nézetet vallják, hogy a kedvezőtlen időjárás következményeinek az ellensúlyozása kimondottan az emberek rátermettségétől függ! Ez megköveteli, hogy a gyakorlat szakemberei és vezetői minden tekintetben legyenek önmagukkal szemben igényesebbek, jobban szervezzék a munkát, tartsák be a műszaki fegyelmet, mert csak így teljesíthetők kívánt módon a feladatok. A tavaszi munkák időben és jó minőségben való elvégzése nagy hatással van a terméseredményre. Ezért a munkálatok rugalmas végzése időelőnnyel jár! A tudományos munkahelyek és az irányító szervek részéről végzett — múlt évi — elemzések megmutatták, hogy a talajnak jó minőségben való előkészítése, a vetés, a növénytáplálás- és védelem tekintetében sok he lyen még mindig mulasztás történt, ami magától értetődően kedvezőtlen hatással volt a terméseredményre. Megállapították ugyanis, hogy helyenként a talajelőkészítés és a vetés hosszabb ideig tartott, mint kellett volna, s ez által a talaj sok nedvességet veszített, tehát a növénytelepítés hibái végett kevesebb lett a termés. Köztudomású, hogy a szemes kukorica, a cukorrépa és más növények vetéséhez speciális, helyrevetőgépet használnak. Am önmagától egyetlen gép sem vet olyan pontosan, mint szeretnénk. Ezért magának az embernek kell ebben közreműködnie, a gépet beállítania és üzemelését ellenőriznie. Ebben a tekintetben nagy felelősség hárul az agronómusokra, akiknek szervezniük, irányítaniuk kell a növénytermesztésben minden munkafolyamatot. Feladatuk tehát, hogy a speciális gépekhez rátermett, hozzáértő embereket osszanak be, akiknek a munkáját — vetés közben — gyakran ellenőrizniük kell! Persze az is kívánatos, hogy minden egyes gazdaságban törekedjenek saját vetőmagtartalékra, s ennek a termelésben való minél jobb hasznosítására. Ne várják, hogy majd az állami alapokból beszerezhetik a vetőmagot, ttltetőanyagot, hiszen ezen források nem kimeríthetetlenek. Napjainkban a műtrágya juttatás tervszerűen folyik és védőszerekből az elmúlt évi mennyiséget kapja a mezőgazdaság, de egyes fajtákból nem bővelkedünk. Ez azt követeli, hogy mind a műtrágyákkal, mind a védőszerekkel takarékosan bánjunk. A gazdaságos hasznosításban ugyanis nagy tartalékok rejlenek. Helyenként gabonákra a nitrogén trágya túlzott használata — a talaj kedvező állapota folytán — szinte fölösleges. Ezzel szemben a rétekre és a legelőkre — amelyek jól hasznosítanák a nitrogént — nem jut belőle, pedig érdemes lenne! Fogyatékosságok történtek egyebek közt a műtrágyának a bedolgozásával is. Ha megszemlélünk egy vetésterületet, rögtön látjuk milyen lelkiismetesen szórták el a műtrágyát. A növény buja és silány sávozatainak a növedéke mindennél jobb tájékoztatást nyújt a munka milyenségéről. Ugyanez a helyzet a növényvédő szerek hasznosításában is. A készítményeket több helyen alkalmatlan időben, nem ritkán teljesen fölöslegesen juttatják a növényekre, s ezzel vétenek a növények és rajtuk keresztül az emberek egészségével szemben. Esetenként sokszor előnyösebb volna a mechanikai növényvédelem alkalmazása. Fontossági sorrendben továbbra is a gabonatermesztés van a feladatok előterében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valahol elhanyagolják a további növények termesztését. A feladatokat tehát nemcsak átlagban, hanem választékban és minőségben is teljesíteni kell.' Használjunk ki erre minden rendelkezésre álló földterületet. El kell érnünk, hogy szálastakarmányokból, szemes kukoricából, szilázsból minél nagyobb készletünk legyen. Ebben az évben ugyanis a tömegtakarmányok termesztésében is fordulatot kell elérnünk, hogy kiküszöbölhessük a növénytermesztés és az állattenyésztés közti problémákat. A növénytermesztésre háruló igényes feladatok azt követelik, hogy a munkacsúcsok idején és más alkalmakkor tárjuk fel a tartalékokat, keressük a termelés fejlesztésének a lehetőségeit. A tavaszi munkák rugalmas és jó minőségben való végzése kedvező feltétel ahhoz, hogy az ez évi tervfeladaiokat sikeresen teljesítsük, s a következő években a legfőbb terményekből önellátókká váljunk. RUDOLF VANCO, az SZLKP KB osztályvezetője illllllllllllillllllllllllllllllll ' A tervfeladatok teljesítése kötelező! Mint mondani szokás, amilyen a kezdet olyan a folytatás. Ebben az esztendőben a feladatok választék szerinti, egyenletes teljesítésében mezőgazdaságunknak be kell hoznia a múlt év mulasztásait is. Ebben a tekintetben több mezőgazdasági üzem állattenyésztése példás tevékenységei fejtett ki a komárnoi járásban is, hiszen a márciusi első dekádban eladott tejmennyiség a gazdaságok többségében több volt a tervezettnél. Így év elejétől kezdve egyenletesen teljesítik, sőt túl is szárnyalják az időtervben meghatározott árutermelési feladatot. A napokban betekintést nyertem a március első dekádjában elért eredményekbe. A mezőny élén a búcsi szövetkezetét láttam, ahol év elejétől az említett dekád végéig 13 482 liter tejmennyiséggel adtak többet a társadalmi alapba, mint tervszerint kellett volna. Naponta és tehenenként tehát 9,27 liter tejmennyiséget értékesítettek. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezetben színvonalas a tejtermelés. A martosi szövetkezetben is jelentős sikereket értek el, hiszen az említett időszakban 6824 literrel adtak többet a felvásárlóknak, mint kellett volna, s egy tehén átlagában 8,20 liter tejmennyiséget értékesítettek. A nagy tehénállománnyal rendelkező Bajcsi Állami Gazdaság — ahol jó hagyománya van a tejteremlésnek — 23 178 literrel adott el többet, s tehenenként 8,05 litert értékesítettek. Őket követi a naszvadi szövetkezet napi tehenenkénti 7,37; a hurbanovoi 7,25; a macelovái 7,00 stb., liter értékesítéssel. Sajnos a tejeladás terén notorikus maradozók is vannak. Ezek közé tartozik a Dolný Peter-i és a vojnicel szövetkezet is. Az előbbiben év elejétől 14.452, az utóbbiban pedig 60 587 literrel maradtak adósai a társadalomnak! Ez arra figyelmezteti a szóbanforgó gazdaságok zootechnikusait és állatgondozóit, hogy a tehenészetben tegyék meg a szükséges intézkedéseket a termelés fellendítésére, mert ha mindjárt az év első hónapjaiban lemaradnak a társadalommal szembeni feladat teljesítésében, a későbbiek során már nehezen teljesítik a tervfeladatot. Köztudomású, hogy a terv teljesítése kötelező. A mulasztás tehát semmilyen objektív vagy szubjektív okkal nem magyarázható. —hai— A& Zcdä A természet és az ember nagysága csodálatosan egyesül, ha betartja az összes írott és íratlan törvényeket. A szájhagyomány hirdeti, hogy a dalmát partok és városok sohasem nyerték vissza egykori fényüket, mert a föníciaiak tudatlanságból letarolták a hegyek erdeit és azok ma is kopáron meredeznek az ég felél Ugyan mit is keresne ebben a rideg világban az állat és virág erdő nélkül. Örömteli és tanulságos az ember számára az erdőben sétálni. Itt ébredünk rá a világ értelmére és az ember rendeltetésére. Legjobb „tanítómesterünk“ a természet. Csak azért nem látunk benne varázslatot és csodát, mert megszoktuk. Már zavartalanul virulnak a hóvirágok, a havasi tárnicsok, a mészkövek között a leánykökörcsin lila azúrban pompázó harangjai, a mérhetetlen körben csak a hegyi szél mozdul meg, szelíd suttogással cirógatja a száraz fűszálakat és fehér termésbóbítájukat magával ragadja a derűs fénybe, távoli hegyláncok kéklő messzeségébe, amelyek tisztán és mégis lágyan és illatoson szegélyezik a horizont szélét. Távoli szépségek hulláma önti el a csöndes tájat. Izzó színpompa gyűl ki a lombok és bokrok között, a hegyi erdőben és a magas tisztásokon megkezdődött a különböző színű virágok nyílása. Nagy kár, hogy a Magas- és Alacsony-Tálra ezernyi tisztelőinek évről-évre el kell hagyniuk a gyönyörűségnek ezt a forrását, mielőtt még kibontakoznék a maga nagyszerűségében. Bármennyire megszépíti is a télisport a hosszú téli hónapokat, nem akad egyetlen vér beli természetrajonzó sem, aki a hegyek nyári gyönyöreit önként elcserélné a tél élvezetével. Az erdő a nemesen gondolkodó embert védelmezőjének tekintiI Ján M. Habrovský A zöldségtermesztés SIÍ összpontosítása és szakosítása Hazánkban legtöbb zöldséget a komárnoi járásban termelnek. Tavaly például a nyugat-szlovákiai kerület zöldségtermésének negyed részét e járás mezőgazdasága termelte. A zöldségtermelésnek a komárnoi járásban nemcsak gazdag hagyományai és kedvező természeti előfeltételei vannak, hanem a gazdaságosság szempontjából is előnyös zöldségtermeléssel foglalkozni. Ennek ellenére az utóbbi években stagnálás tapasztalható. Ezt bizonyítja a zöldségtermő területek fokozatos csökkentése s ennek folytán az is, hogy a járás az ötödik ötéves tervidőszakban egyetlen alkalommal sem teljesítette a zöldségtermesztési feladatait. A zöldségtermesztés stagnálásának okai lényegében ismeretesek. A termelés kisüzemi jellegében, tehát abban rejlenek, hogy a munkaerőhiány közepette a zöldségtermelés aránylag sok kézi munkát igényel, mivel megkésett a zöldségtermesztésben alkalmazható gépek és gépsorok fejlesztése. Az okok közé tartozik még a vezető dolgozók hiányos szakmai felkészültsége és az áruértékesítés folyamán eléggé gyakran tapasztalható fogyatékosságok. Az említett kedvezőtlen jelenségek leküzdése céljából a komárnoi járásban több mint egy évvel ezelőtt megalakították a ziildésgtermelők és felvásárlók kooperációs társulását. Ennek — a Szlovákiában első ilyen jellegű kooperációs csoportosulásnak a járás mezőgazdasági üzemei mellett tagja lett a szesz- és konzervipar vezérigazgatósága, valamint a zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat is. ELŐTÉRBEN AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS Ján Prusa mérnöknek, a társulás vezetőjének irodájában módomban állt megismerni a betakarított termék utókezelését végző központ makettjét. Igaz, hogy Hurbanovon egyelőre csak az üzemfejlesztés tervét láttam, de már ez is arra utal, hogy a társulás kezd gyökeret ereszteni. Persze, ahhoz, hogy legyen mit begyűjteni és utókezelni, először is termelni kell. A termelés növelése és következetes korszerűsítése céljából úgy határoztak, hogy a zöldségtermesztést fajtánként egy, esetleg több mezőgazdasági üzemben összpontosítják, tehát ebben az ágazatban is kialakítják a nagytáblás gazdálkodást. Az összpontosítás nyomán már az idén megoldódik a gazdaságok zöldségtermelésének a szakosítása is. Például a Kameničnái Efsz sárgarépát és petrezselymet termel, a Vojnicei Efsz zellert, a Bajéi Állami Gazdaság zöldborsót és uborkát. A fokhagyma, a fűszerpaprika és a saláta termelését két mezőgazdasági üzembe, míg a vöröshagypia és a konzervgyári paradicsom termelését három mezőgazdasági üzembe összpontosították. A termelés ilyméretű összpontosítása mellett már kifizetődik a korszerű gépek és gépsorok beszerzése is. Nagyteljesítményű gépekről van szó, olyanokról, amilyeneket a járás földjein eddig még nem láttak. A Német Demokrotikus Köztársaságból három darab sárgarépa- és petrezselyem-betakarító kombájn érkezik. Magyarországról két darab fűszerpaprikabetakarító, és egy uborkaszedőgép. A legtöbb figyelmet azonban a Magyarországról behozott paradicsom komplex gépsor érdemli, amely a Chotini Efsz-ben látható. A gépsor egyes részeit (a kultivátort, a talajsimítót, a vetőgépet és a permetezőt) ugyan még nem tudták kipróbálni, de a paradicsomszedő, osztályozó és feldolgozó gépsort már használták. S bár a használata közben előfordultak üzemzavarok, mégis joggal állíthatjuk, hogy a paradicsom szedésének és osztályázásának gépesítése nemcsak kulturált munkakörülményeket, hanem számottevő munkaerőmegtakarítást is eredményezett. S ami nagyon lényeges, a konzervgyárba nem paradicsomot, hanem kipréselt paradicsomlevet szállítottak s így nagyobb bevételhez jutottak. Megoldásra vár még a zöld paradicsom felhasználási és feldolgozási módjának kialakítása. Igaz, hogy az említett gépsor egy részének párhetes üzemelése nyomán még nem lehet annak ökonómiai előnyeit pontosan felmérni. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a zöldségtermesztés fejlesztésének a korszerű gépesítés az egyik legfőbb feltétele. Ezt a chotiniak példája is bizonyltja. Míg ez a gazdaság 1975-ben csupán huszonhárom hektáron termelt paradicsomot, addig tavaly már hatvan hektáron, az idén pedig százhúsz hektáron akar paradicsomot termeszteni. A távlati tervek szerint 1980-ban a Marcelovái Efsz-ei közösen háromszáz hektáron termelnek majd paradicsomot s persze számolnak a hektárhozamok lényeges növekedésével is. A terület növelése azonban még egy komplex gépsor vásárlását igényli. Ül UTAKON Dél-Szlovákia zöldségtermesztése forradalmi átalakulás előtt áll. Az a korszerűsítési folyamat, amely a gabonatermesztés* bén egy negyedszázaddal, a kapásnövények termesztésében pedig egy évtizede kezdődött, most a zöldségtermesztő ágazatban kezdi bontogatni szárnyait. Az átalakulási folyamat azonban nem mentes a problémáktól sem. Meg kell oldani például a zöldségfélék kezelésének progresszív módszereit, vegyszeres kezelését. A növénynemesítőknek — főleg a paradicsom nemesítésében — el kell érniük olyan tulajdonságokkal rendelkező növény létrehozását, melynek terméke egyidőben beérik. A terménybetakarítás zavartalansága persze megköveteli még azt is, hogy a paradicsom, a fűszerpaprika és az uborka növényzet részben korai, részben pedig kései termést érleljen. A járásban a zöldségtermesztés szakaszán — a társulás védnöksége alatt — három racionalizáló brigád működik. A társulás kapcsolatai azonban kiterjednek az egész országra és együttműködik külföldi termelőkkel, szakemberekkel is. Bíztató jelenség persze az is, hogy a vezető dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására már megtették az első lépéseket. A komárnoi járás zöldségtermesztése három termelési körzetre van felosztva, hurbanovoi, marcelovái és kolárovoi székhellyel. Mindhárom helyen fokozatosan létrehozzák a termékutókezelő központot, korszerű raktárakkal, osztályozó berendezésekkel és szociális-gazdasági épületekkel ellátva. Az első lépéseket már ezen a téren is megtette a társulás. A hurbanovoi központ építése már folyamatban van, s az első csarnok az év végéig elkészül. Értesülésünk szerint, megkezdik a kolárovoi központ építését is, majd Marcelován létesítenek korszerű palántanevelőt, amely az egész járás palántaszükségletét fedezi majd. A CSKP XV. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy zöldségfélékből mielőbb önellátóknak kell lennünk. Ds ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy az üzletekben egész év folyamán legyen elég zöldség. Nem fér hozzá kétség, hogy a komárnoi járás komoly szerepet tölthet he az említett szükségletek kielégítésében. Hogy ezt tudatosították a járás mezőgazdászai, azt a zöldségtermesztő mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok kooperációs társulásának a léte is bizonyítja. Igaz, még nincs minden készen és még sok nehézséget kell leküzdeni, de az út, amit választottak, helyes. F. B.
