Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-02 / 13. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 2. Mindenkitől következe­tességet várunk! Pártunk Központi Bizottságának máit évi novemberi plenáris ülésén a küldöttek leszögezték, hogy a hatodik ötéves tervidőszak második évére mé­retezett feladatok nagyon igényesek, azonban teljesíthetők. A növényter­mesztésben ugyanis ebben az évben kell behoznunk a múlt esztendő tar­tozását is. Valóban úgy van, hogy az elmúlt év kedvezőtlen időjárása folytán helyen­ként a termés kevesebb lett a vártnál, s ennek következményé^ szocialista mezőgazdálkodásunk, s 7 a dolgozók alkotó kezdeményezése nagyban eny­hítette. Ismeretes, hogy szocialista mezőgazdaságunk gabonából éppen a kedvezőtlen múlt esztendőben érte el a második legnagyobb termésátlagot. A mezőgazdasági üzemek sokaságá­ban — egyes járásokban — egyéb terményekből is kimagasló átlagot ért Bl! A nyugat-szlovákiai kerület mező­­gazdasága az átlagos 47,7 mázsás ga­bona hektárhozammal tartja az el­sőbbséget, hiszen huszonöt gazdaság­ban hatvan mázsán felüli átlagot ér­tek el. Örvendetes, hogy a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasága az elmúlt esz­tendőben érte el gabonából legjobb termésátlagát, cukorrépából pedig a háromszázhetven mázsa hektárhoza­mot, ami országos méretben is kima­gasló volt. A jó és a hasonló feltételek közt elért eltérő hozamok arra sarkaltak bennünket, hogy bíráló igényesség­gel felmérjük az elmúlt év eredmé­nyeit és okuljunk abból. A tudomá­nyos alapossággal végzett megfigyelé­sek azt mutatják, hogy az időjárás kedvezőtlen hatása leginkább ott ér­vényesült, ahol az agrotechnikában, a munka szervezésében és a műszaki fegyelem betartásában mulasztást kö­vettek el. Erről győztek meg bennün­ket a hasonló feltételek közt gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek és az UKSUP fajtakísérleteinek az eredmé­nyei. Néhány példa: a galantai járásban, a selicei (sókszelőcei) és a šoporňaj szövetkezet az elmúlt évben kukori­cából (májusi morzsoltban) hatvan mázsán felüli, a galantai és a vlčanyi (farkasdi) szövetkezet pedig csak hu­szonnyolc mázsán felüli hozamot ért el hektáronként! A trebišovi járás svi­­nicei és inaöovcei szövetkezete cukor­répából majdnem hétszáz mázsás át­lagos hozamot ért el az elmúlt ked­vezőtlen esztendőben, s a strelníkyi szövetkezet (közép-szlovákiai kerület) háromszáztizenegy, a necpalyi pedig kétszáznyolcvannyolc mázsa burgo­nyát takarított be hektáronként! Az UKSUP fajtakísérleteiben — ahol optimális agrotechnikára törekednek — cukorrépából ötszáz mázsa termés­átlagot értek el. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az idei tervben körvonalazott feladatok teljesítéséhez ma már nem elegendő a régi szervezés. A kimagasló termés­átlagot elért gazdaságokban ugyanis azt a nézetet vallják, hogy a kedve­zőtlen időjárás következményeinek az ellensúlyozása kimondottan az embe­rek rátermettségétől függ! Ez megkö­veteli, hogy a gyakorlat szakemberei és vezetői minden tekintetben legye­nek önmagukkal szemben igényeseb­bek, jobban szervezzék a munkát, tartsák be a műszaki fegyelmet, mert csak így teljesíthetők kívánt módon a feladatok. A tavaszi munkák időben és jó mi­nőségben való elvégzése nagy hatás­sal van a terméseredményre. Ezért a munkálatok rugalmas végzése idő­előnnyel jár! A tudományos munkahelyek és az irányító szervek részéről végzett — múlt évi — elemzések megmutatták, hogy a talajnak jó minőségben való előkészítése, a vetés, a növénytáplá­lás- és védelem tekintetében sok he lyen még mindig mulasztás történt, ami magától értetődően kedvezőtlen hatással volt a terméseredményre. Megállapították ugyanis, hogy helyen­ként a talajelőkészítés és a vetés hosszabb ideig tartott, mint kellett volna, s ez által a talaj sok nedves­séget veszített, tehát a növénytelepí­tés hibái végett kevesebb lett a ter­més. Köztudomású, hogy a szemes kuko­rica, a cukorrépa és más növények vetéséhez speciális, helyrevetőgépet használnak. Am önmagától egyetlen gép sem vet olyan pontosan, mint sze­retnénk. Ezért magának az embernek kell ebben közreműködnie, a gépet beállítania és üzemelését ellenőriznie. Ebben a tekintetben nagy felelősség hárul az agronómusokra, akiknek szervezniük, irányítaniuk kell a nö­vénytermesztésben minden munkafo­lyamatot. Feladatuk tehát, hogy a speciális gépekhez rátermett, hozzá­értő embereket osszanak be, akiknek a munkáját — vetés közben — gyak­ran ellenőrizniük kell! Persze az is kívánatos, hogy minden egyes gazdaságban törekedjenek saját vetőmagtartalékra, s ennek a terme­lésben való minél jobb hasznosítására. Ne várják, hogy majd az állami ala­pokból beszerezhetik a vetőmagot, ttl­­tetőanyagot, hiszen ezen források nem kimeríthetetlenek. Napjainkban a műtrágya juttatás tervszerűen folyik és védőszerekből az elmúlt évi mennyiséget kapja a mezőgazdaság, de egyes fajtákból nem bővelkedünk. Ez azt követeli, hogy mind a műtrágyákkal, mind a védő­szerekkel takarékosan bánjunk. A gazdaságos hasznosításban ugyanis nagy tartalékok rejlenek. Helyenként gabonákra a nitrogén trágya túlzott használata — a talaj kedvező állapota folytán — szinte fölösleges. Ezzel szemben a rétekre és a legelőkre — amelyek jól hasznosítanák a nitrogént — nem jut belőle, pedig érdemes len­ne! Fogyatékosságok történtek egyebek közt a műtrágyának a bedolgozásával is. Ha megszemlélünk egy vetésterü­letet, rögtön látjuk milyen lelkiisme­­tesen szórták el a műtrágyát. A nö­vény buja és silány sávozatainak a növedéke mindennél jobb tájékozta­tást nyújt a munka milyenségéről. Ugyanez a helyzet a növényvédő sze­rek hasznosításában is. A készítmé­nyeket több helyen alkalmatlan idő­ben, nem ritkán teljesen fölöslegesen juttatják a növényekre, s ezzel véte­nek a növények és rajtuk keresztül az emberek egészségével szemben. Ese­tenként sokszor előnyösebb volna a mechanikai növényvédelem alkalma­zása. Fontossági sorrendben továbbra is a gabonatermesztés van a feladatok előterében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valahol elhanyagolják a to­vábbi növények termesztését. A fel­adatokat tehát nemcsak átlagban, ha­nem választékban és minőségben is teljesíteni kell.' Használjunk ki erre minden rendelkezésre álló földterüle­tet. El kell érnünk, hogy szálastakar­mányokból, szemes kukoricából, szi­­lázsból minél nagyobb készletünk le­gyen. Ebben az évben ugyanis a tömeg­takarmányok termesztésében is for­dulatot kell elérnünk, hogy kiküszö­bölhessük a növénytermesztés és az állattenyésztés közti problémákat. A növénytermesztésre háruló igé­nyes feladatok azt követelik, hogy a munkacsúcsok idején és más alkal­makkor tárjuk fel a tartalékokat, ke­ressük a termelés fejlesztésének a le­hetőségeit. A tavaszi munkák rugal­mas és jó minőségben való végzése kedvező feltétel ahhoz, hogy az ez évi tervfeladaiokat sikeresen teljesítsük, s a következő években a legfőbb ter­ményekből önellátókká váljunk. RUDOLF VANCO, az SZLKP KB osztályvezetője illllllllllllillllllllllllllllllll ' A tervfeladatok teljesítése kötelező! Mint mondani szokás, amilyen a kezdet olyan a folytatás. Ebben az esztendőben a feladatok választék szerinti, egyenletes teljesítésében me­zőgazdaságunknak be kell hoznia a múlt év mulasztásait is. Ebben a te­kintetben több mezőgazdasági üzem állattenyésztése példás tevékenységei fejtett ki a komárnoi járásban is, hi­szen a márciusi első dekádban eladott tejmennyiség a gazdaságok többségé­ben több volt a tervezettnél. Így év elejétől kezdve egyenletesen teljesítik, sőt túl is szárnyalják az időtervben meghatározott árutermelési feladatot. A napokban betekintést nyertem a március első dekádjában elért ered­ményekbe. A mezőny élén a búcsi szövetkezetét láttam, ahol év elejétől az említett dekád végéig 13 482 liter tejmennyiséggel adtak többet a tár­sadalmi alapba, mint tervszerint kel­lett volna. Naponta és tehenenként tehát 9,27 liter tejmennyiséget értéke­sítettek. Ez azt bizonyítja, hogy a szö­vetkezetben színvonalas a tejtermelés. A martosi szövetkezetben is jelen­tős sikereket értek el, hiszen az em­lített időszakban 6824 literrel adtak többet a felvásárlóknak, mint kellett volna, s egy tehén átlagában 8,20 liter tejmennyiséget értékesítettek. A nagy tehénállománnyal rendelke­ző Bajcsi Állami Gazdaság — ahol jó hagyománya van a tejteremlésnek — 23 178 literrel adott el többet, s tehe­nenként 8,05 litert értékesítettek. Őket követi a naszvadi szövetkezet napi tehenenkénti 7,37; a hurbanovoi 7,25; a macelovái 7,00 stb., liter érté­kesítéssel. Sajnos a tejeladás terén notorikus maradozók is vannak. Ezek közé tar­tozik a Dolný Peter-i és a vojnicel szövetkezet is. Az előbbiben év elejé­től 14.452, az utóbbiban pedig 60 587 literrel maradtak adósai a társada­lomnak! Ez arra figyelmezteti a szó­­banforgó gazdaságok zootechnikusait és állatgondozóit, hogy a tehenészet­ben tegyék meg a szükséges intézke­déseket a termelés fellendítésére, mert ha mindjárt az év első hónapjai­ban lemaradnak a társadalommal szembeni feladat teljesítésében, a ké­sőbbiek során már nehezen teljesítik a tervfeladatot. Köztudomású, hogy a terv teljesítése kötelező. A mulasztás tehát semmilyen objektív vagy szub­jektív okkal nem magyarázható. —hai— A& Zcdä A természet és az ember nagysága csodálatosan egyesül, ha betartja az összes írott és íratlan törvényeket. A szájhagyomány hirdeti, hogy a dalmát partok és városok sohasem nyerték vissza egyko­ri fényüket, mert a föníciaiak tudatlanságból letarolták a he­gyek erdeit és azok ma is ko­páron meredeznek az ég felél Ugyan mit is keresne ebben a rideg világban az állat és vi­rág erdő nélkül. Örömteli és tanulságos az ember számára az erdőben sé­tálni. Itt ébredünk rá a világ értelmére és az ember rendel­tetésére. Legjobb „tanítómeste­rünk“ a természet. Csak azért nem látunk benne varázslatot és csodát, mert megszoktuk. Már zavartalanul virulnak a hóvirágok, a havasi tárnicsok, a mészkövek között a leánykö­körcsin lila azúrban pompázó harangjai, a mérhetetlen kör­ben csak a hegyi szél mozdul meg, szelíd suttogással ciró­gatja a száraz fűszálakat és fehér termésbóbítájukat magá­val ragadja a derűs fénybe, tá­voli hegyláncok kéklő messze­ségébe, amelyek tisztán és mégis lágyan és illatoson sze­gélyezik a horizont szélét. Távoli szépségek hulláma ön­ti el a csöndes tájat. Izzó szín­pompa gyűl ki a lombok és bokrok között, a hegyi erdő­ben és a magas tisztásokon megkezdődött a különböző szí­nű virágok nyílása. Nagy kár, hogy a Magas- és Alacsony-Tálra ezernyi tiszte­lőinek évről-évre el kell hagy­niuk a gyönyörűségnek ezt a forrását, mielőtt még kibonta­koznék a maga nagyszerűségé­ben. Bármennyire megszépíti is a télisport a hosszú téli hóna­pokat, nem akad egyetlen vér beli természetrajonzó sem, aki a hegyek nyári gyönyöreit ön­ként elcserélné a tél élveze­tével. Az erdő a nemesen gondol­kodó embert védelmezőjének tekintiI Ján M. Habrovský A zöldségtermesztés SIÍ összpontosítása és szakosítása Hazánkban legtöbb zöldséget a komárnoi járásban ter­melnek. Tavaly például a nyugat-szlovákiai kerület zöldségtermésének negyed részét e járás mezőgazdasá­ga termelte. A zöldségtermelésnek a komárnoi járásban nem­csak gazdag hagyományai és kedvező természeti előfeltételei vannak, hanem a gazdaságosság szempontjából is előnyös zöldségtermeléssel foglalkozni. Ennek ellenére az utóbbi évek­ben stagnálás tapasztalható. Ezt bizonyítja a zöldségtermő területek fokozatos csökkentése s ennek folytán az is, hogy a járás az ötödik ötéves tervidőszakban egyetlen alkalommal sem teljesítette a zöldségtermesztési feladatait. A zöldségtermesztés stagnálásának okai lényegében ismere­tesek. A termelés kisüzemi jellegében, tehát abban rejlenek, hogy a munkaerőhiány közepette a zöldségtermelés aránylag sok kézi munkát igényel, mivel megkésett a zöldségtermesz­tésben alkalmazható gépek és gépsorok fejlesztése. Az okok közé tartozik még a vezető dolgozók hiányos szakmai felké­szültsége és az áruértékesítés folyamán eléggé gyakran ta­pasztalható fogyatékosságok. Az említett kedvezőtlen jelenségek leküzdése céljából a ko­márnoi járásban több mint egy évvel ezelőtt megalakították a ziildésgtermelők és felvásárlók kooperációs társulását. Ennek — a Szlovákiában első ilyen jellegű kooperációs csoportosulás­nak a járás mezőgazdasági üzemei mellett tagja lett a szesz- és konzervipar vezérigazgatósága, valamint a zöldség- és gyü­mölcsforgalmazó vállalat is. ELŐTÉRBEN AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS Ján Prusa mérnöknek, a társulás vezetőjének irodájában módomban állt megismerni a betakarított termék utókezelését végző központ makettjét. Igaz, hogy Hurbanovon egyelőre csak az üzemfejlesztés tervét láttam, de már ez is arra utal, hogy a társulás kezd gyökeret ereszteni. Persze, ahhoz, hogy legyen mit begyűjteni és utókezelni, először is termelni kell. A terme­lés növelése és következetes korszerűsítése céljából úgy hatá­roztak, hogy a zöldségtermesztést fajtánként egy, esetleg több mezőgazdasági üzemben összpontosítják, tehát ebben az ága­zatban is kialakítják a nagytáblás gazdálkodást. Az összpontosítás nyomán már az idén megoldódik a gaz­daságok zöldségtermelésének a szakosítása is. Például a Ka­­meničnái Efsz sárgarépát és petrezselymet termel, a Vojnicei Efsz zellert, a Bajéi Állami Gazdaság zöldborsót és uborkát. A fokhagyma, a fűszerpaprika és a saláta termelését két me­zőgazdasági üzembe, míg a vöröshagypia és a konzervgyári paradicsom termelését három mezőgazdasági üzembe összpon­tosították. A termelés ilyméretű összpontosítása mellett már kifizető­dik a korszerű gépek és gépsorok beszerzése is. Nagyteljesít­ményű gépekről van szó, olyanokról, amilyeneket a járás föld­jein eddig még nem láttak. A Német Demokrotikus Köztársa­ságból három darab sárgarépa- és petrezselyem-betakarító kombájn érkezik. Magyarországról két darab fűszerpaprika­betakarító, és egy uborkaszedőgép. A legtöbb figyelmet azon­ban a Magyarországról behozott paradicsom komplex gépsor érdemli, amely a Chotini Efsz-ben látható. A gépsor egyes részeit (a kultivátort, a talajsimítót, a vetőgépet és a perme­tezőt) ugyan még nem tudták kipróbálni, de a paradicsom­szedő, osztályozó és feldolgozó gépsort már használták. S bár a használata közben előfordultak üzemzavarok, mégis joggal állíthatjuk, hogy a paradicsom szedésének és osztályázásának gépesítése nemcsak kulturált munkakörülményeket, hanem számottevő munkaerőmegtakarítást is eredményezett. S ami nagyon lényeges, a konzervgyárba nem paradicsomot, hanem kipréselt paradicsomlevet szállítottak s így nagyobb bevétel­hez jutottak. Megoldásra vár még a zöld paradicsom felhasz­nálási és feldolgozási módjának kialakítása. Igaz, hogy az említett gépsor egy részének párhetes üzeme­lése nyomán még nem lehet annak ökonómiai előnyeit ponto­san felmérni. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a zöldségter­mesztés fejlesztésének a korszerű gépesítés az egyik legfőbb feltétele. Ezt a chotiniak példája is bizonyltja. Míg ez a gaz­daság 1975-ben csupán huszonhárom hektáron termelt paradi­csomot, addig tavaly már hatvan hektáron, az idén pedig százhúsz hektáron akar paradicsomot termeszteni. A távlati tervek szerint 1980-ban a Marcelovái Efsz-ei közösen három­száz hektáron termelnek majd paradicsomot s persze számol­nak a hektárhozamok lényeges növekedésével is. A terület nö­velése azonban még egy komplex gépsor vásárlását igényli. Ül UTAKON Dél-Szlovákia zöldségtermesztése forradalmi átalakulás előtt áll. Az a korszerűsítési folyamat, amely a gabonatermesztés­* bén egy negyedszázaddal, a kapásnövények termesztésében pedig egy évtizede kezdődött, most a zöldségtermesztő ágazat­ban kezdi bontogatni szárnyait. Az átalakulási folyamat azon­ban nem mentes a problémáktól sem. Meg kell oldani például a zöldségfélék kezelésének progresszív módszereit, vegyszeres kezelését. A növénynemesítőknek — főleg a paradicsom neme­sítésében — el kell érniük olyan tulajdonságokkal rendelkező növény létrehozását, melynek terméke egyidőben beérik. A terménybetakarítás zavartalansága persze megköveteli még azt is, hogy a paradicsom, a fűszerpaprika és az uborka nö­vényzet részben korai, részben pedig kései termést érleljen. A járásban a zöldségtermesztés szakaszán — a társulás véd­nöksége alatt — három racionalizáló brigád működik. A tár­sulás kapcsolatai azonban kiterjednek az egész országra és együttműködik külföldi termelőkkel, szakemberekkel is. Bíz­tató jelenség persze az is, hogy a vezető dolgozók szakmai is­mereteinek gyarapítására már megtették az első lépéseket. A komárnoi járás zöldségtermesztése három termelési kör­zetre van felosztva, hurbanovoi, marcelovái és kolárovoi szék­hellyel. Mindhárom helyen fokozatosan létrehozzák a termék­utókezelő központot, korszerű raktárakkal, osztályozó beren­dezésekkel és szociális-gazdasági épületekkel ellátva. Az első lépéseket már ezen a téren is megtette a társulás. A hurba­novoi központ építése már folyamatban van, s az első csarnok az év végéig elkészül. Értesülésünk szerint, megkezdik a ko­lárovoi központ építését is, majd Marcelován létesítenek kor­szerű palántanevelőt, amely az egész járás palántaszükségle­tét fedezi majd. A CSKP XV. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy zöldségfélékből mielőbb önellátóknak kell lennünk. Ds ugyan­akkor gondoskodni kell arról is, hogy az üzletekben egész év folyamán legyen elég zöldség. Nem fér hozzá kétség, hogy a komárnoi járás komoly szerepet tölthet he az említett szük­ségletek kielégítésében. Hogy ezt tudatosították a járás mező­gazdászai, azt a zöldségtermesztő mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok kooperációs társulásának a léte is bizo­nyítja. Igaz, még nincs minden készen és még sok nehézséget kell leküzdeni, de az út, amit választottak, helyes. F. B.

Next

/
Thumbnails
Contents