Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. január 15. 4 ’ A SZOVC TKf/éTf fÖinMŰVfSíH 1 SIOVÍ TSIGÍnt K fÓiWMA A szövetkezeti törvény alkalmazása a gyakorlatban Már eddig is sok szó esett az új mizógazdasági szövetkezeti törvényről, mely egy éve lépett hatályba. Viszont nem felesleges, hogy közelebbről megnézzük, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban est a törvényt. A kérdésre akkor kapunk érdemleges választ, ha konkrét esetekét veszünk bonckés alá. Ebből tűnik ki, mennyiben tette magáévá az éj rendelkezések egyes szakaszait a szövetkezet vezetősége. Tehát nézzünk meg néhány tényleges esetet. Az egyik szövetkezet gépesttője állandó bujtogatással igyekszik az elnök és a vezetőség tekintélyét aláásni. Durván támadja az elnököt, minősíthetetlen sértésekkel illeti és fenyegeti. Mivel ez a magatartása már hosszabb ideje káros kihatással van a szövetkezeti erkölcsre, fegyelmi Intézkedés szükséges. S mit tesz a szövetkezet vezetősége? Fegyelmi okból elmozdítja a gépesítőt tisztségéből és más, alacsonyabb beosztású munkakörbe helyezi. Miben hibázott a vezetőség? Ha összehasonlítjuk a régi és az új szövetkezett törvénynek a fegyelmi intézkedésekről szőlő rendelkezéseit, kitűnik, hogy a korábbi mintaalapszabály 14. cikkelyének 2. bekezdésében megnevezett fegyelmi Intézkedések közül az új törvény már kihagyta azt a lehetőséget, hogy valakit fegyelmi vétségért tisztségéből elmozdítsanak. Az Ilyen vétségért csupán más fegyelmi Intézkedésekkel lehet sújtani, amelyek közül a legszigorúbb az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés három hónapra, vagy tíz százalékos jutalomcsökkentés, legfeljebb három hónapi Időtartamra. Emellett természetesen egyéb büntetés Is alkalmazható, mint például a dorgálás, a nyilvános dorgálás stb. , Igen ám, de az illető olyan súlyosan sértette meg a munkafegyelmet, hogy továbbra nem töltheti be ezt a tisztséget, mert ténykedése rontotta a munkafegyelmet, possz munkaeredményeket okozott és erősen hatott a munkaerkölcsre. Fegyelmi intézkedésként tehát a vétkest három hőnapi időtartamra más munkakörbe lehet áthelyezni, viszont a megszabott Időtartam letelte után vissza kell helyezni eredeti tisztségébe. Ha azonban fennáll az a helyzet, hogy munkavégzése és az ebből eredő káros magatartása miatt feladatkörét tovább nem' láthatja el, úgy a szövetkezetnek más módja nincs, mint alkalmazni a szövetkezeti törvény végrehajtását szabályozó 138/75 számú kormányrendelet 26. paragrafusát, amelynek alapján a szövetkezet az Illető taggal kötött munkaszerződést saját részéről megszűntnek tekinti, teljesítésétől visszalép, erről a tagot Írásban értesíti. Így az a helyzet áll elő, hogy az illető nem láthatja el továbbra is eddig betöltött tisztségét, új munkaszerződést kell kötnie, ha pedig ez nem sikerül, úgy a szövetkezet egyoldalúan, hivatalból dönt az Illető tag új munkabeosztásáról. Ez esetben a munkaszerződés felbontása a határozat meghozatala után következő hőnap utolsó napjával lép hatályba. Ha tehát az ilyen dolgozót közben fegyelmi úton más munkakörbe helyezték, még a három hónapos határidő letelte előtt — a fentiek szerint — tisztségétől megfosztható a már említett 26. paragrafus alkalmazásával. Egyet azonban nehéz megérteni. Miért nem tanulmányozzák át gondosan az új törvények rendelkezéseit a szövetkezetek felelős vezetői mielőtt fontos, személyeket érintő intézkedéseket tesznek. Így nem történne meg az olyan hiba, hogy valakit fegyelmi megtorlásként tisztségéből elmozdítanak, a törvény rendelkezéseivel ellentétben. Egy másik eset. A szövetkezetben egy olyan nő dolgozik, aki nem tagja a szövetkezetnek és szerződéses viszonyban sincs a szövetkezettel. Az év elején írásban háromhavi felmondást nyújt be, amit azzal Indokol, hogy két kiskorú gyermekről kell gondoskodnia s ezért kénytelen otthon maradni. A vezetőség ennek alapján az illetőnek fizetés nélküli szabadságot ad. Az év végén ugyanez a dolgozó ismét azonnali elbocséjtását kéri azzal indokolva, hogy máshol kíván munkába lépni, de a vezetőség nem hajlandó elengedni. Mi itt a helyzet? Vagy tagsági viszony és munkaszerződés nélküli viszonyról van sző, vagy arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az illető folyamatos munkájára való tekintettel úgy vesszük, mintha munkaviszonyban volna. Az utóbbi esetben az említett személy joggal él héroinhőnapi felmondás lehetőségével a munkatörvény meghatározásai szerint. mivel a kiskorú gyermek felöli gondoskodás törvényes okot szolgáltat a felmondásra. Ilyen esetben azonban a szövetkezetnek a felmondás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az illetékes bírósághoz kell fordulnia, hogy a bíróság mondja ki é felmondás érvénytelenségét. Az esetben, ha a szövetkezet ezt a határidőt elmulasztotta, a felmondás érvényesnek tekinthető még az esetben Is, ha a szövetkezet írásban utasította vissza a felmondást. Ha viszont az illető nődolgozót nem tekintjük munkaviszonyban levőnek, s nem is tag, akkor bármikor abbahagyhatja a szövetkezetben végzett tevékenységet s másutt vállalhat munkát. A szövetkezet tehát helytelenül járt el az első esetben, amikor fizetetten szabadságot biztosított, valamint a második esetben is, amikor az illető felmondását nem fogadta el. Ugyanis az idei év kezdetétől egyetlen szövetkezetben sem dolgozhat olyan fizikai személy, aki nem tagja a szövetkezetnek, illetve a szövetkezettel szerződéses viszonyban sem áll. Nézzünk meg egy harmadik Esetet. A szövetkezetben az idénymunkákban igen sok nő dolgozik, rendszerint április 1-től október végéig, a csúcsmunkák időszakéban. Nem tagjai a szövetkezetnek és a tagsági nyilatkozatot sem akarják aláírni. A megoldás egyszerű, az ilyen idénymunkásokkal munkaszerződést kell kötni annak feltüntetésével, hány hónapot, milyen időszakot dolgoznak majd a szövetkezetben. Viszont figyelmeztetni kell őket arra, hogy munkajutalmukból levonják a béradót és keresetük a nyugdíj kiszámítási alapjába csupán akkor számítható be, ha a végzett munka időtartama eléri a nyugdíjtörvény által megszabott és megkövetelt munkanapok számát. A szövetkezet tagjával is köthető olyan munkaszerződés, amelyben feltüntetik, hogy az év melyik szakában sok olyan új törvény lépett liaesetben is szükséges az, hogy a nyugdíjalapba megkövetelt munkanapok számát ledolgozza. Ha az idénymunkán kívül az Ilyen tag másutt Is dolgozik, úgy rövidebb időtartamra is köthető munkaszerződés. Tagadhatatlan, hogy a közelmúltban sok olyan új törvény lépett hatályba, amely a szövetkezetek és dolgozóik, tagjaik jogviszonyait szabályozza. Ezek a végrehajtó rendelkezésekkel együtt pontosan meghatározzák az egyes esetekben alkalmazható eljárásokat. Viszont nélkülözhetetlen, bármennyire terjedelmes anyagot is jelentenek az új törvények, hogy a szövetkezetek felelős dolgozói ezeket alaposan áttanulmányozzák és e törvények szellemének betartásával hozzák meg a jogrenddel megegyező érvényes döntéseiket. Hasznos kezdeményezés jó versenyeredmények A múlt év kedvezőtlen időjárása hatványozottabb formában követelte ineg , hogy mindenütt az előző esztendőknél jóval nagyobb gondot íordltsnnk a szociálist versenyre a gabona és a terimés takarmányok betakarítására, valamint a többi mezőgazdasági munkára is. Ezt a tényt tartotta szem előtt a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága is, ezért szlovákiai szocialista versenyt Irt ki, hogy ezzel szövetkezeteink dolgozóit a lehető legnagyobb munkaigyekezetre serkentse a kedvezőtlen időjárás hatásának kiküszöbölése érdekében. A szocialista verseny kiterjedt az aratásra, amelyet három kategóriában értékeltek, a szocialista brigádok versenyére az aratás idején, továbbá a legnagyobb hozamok elérésére és az állami gahonaeladás teljesítésére, járásonként az agitáció és propaganda eredményes megszervezésére, a kukoricaszár legjobb felhasználására a terimés takarmányok hiányának enyhítése érdekében, valamint a mélyszántásban elért legjobb teljesítményekre S—180 és K— 700-as traktorokkal. A versenyteltételek a legnagyobb mennyiségi eredmények elérését célozták, azonban az értékeléskor az elvégzítt munka minősége is elsődleges szerepet kapott. Az értékelés után az 1978 évi szocialista verseny győzteseinek az 1970. december 29-én Bratislavában megtartott szlovákiai értekezleten adták át az őket megillető jutalmakat. Az egyes kategóriák szerint a kombájnosok versenyében a győztesek közt találjuk FABRIK Lászlót és CZIRAK Lászlót a Csilizközí Efsz-böl, továbbá Štefan PAUCOT és Zoltán VITKOVSKÝT a luéeneci szövetkezet dolgozóit, valamint Ján KNAPlKOT és Peter PLAVNICKÝT a plavnicai efsz tagjait és további 24 kombájnkezelő páros pedig kiváló helyezést ért el. A szocialista brigádok kategóriájában élhelyet szerzett a dežericei efsz huszonkéttagú gépesítő munkaközössége, ján BLAŠKOVIC vezetése alatt, továbbá a liskovái szövetkezet Žigmund VRTICH által vezetett tizenkilenc tagú gépesítő kollektívája, valamint további hét szocialista brigád is. A kukuricaszár betakarításának és felhasználásának kategóriájában győztesként MIKLÚS Károlyt, SZÉKELY Mihályt és NAGY Ferencet a csilizközi szövetkezet dolgozóit értékelték legjobbnak, akik 650 hektárról takarították be a kukoricakőrót, továbbá szép eredményt ért el a elféri Béke EFSZ három tagú csoportja, lozef KUCERÄK, Augustín TRNAVSKÝ és František RAKÓS, akik 620 hektárról gyűjtötték össze a kukoricaszárat. Az őszi mélyszántásban Š—180-as traktoron a legjobb eredményt Štefan JARIABF.K a Dolná Krupá-i Efsz dolgozója érte el, aki november 30-ig 1490 hektárt szántott fel, míg. а К— 700-as traktoron Marián BLAZO, a Horné Orešany-i szövetkezet traktorosa szerezte meg a győzelmi pálmát. A gabona legjobb hozamát és ez eladás tervének túlszárnyalását a žihareci (zsigárdi) szövetkezet mutatta ki, őt követik a Diviacka Nová Ves-i, valamiét a Hraničná pri Hornáde! szövetkezetek. A propaganda és agitáció terén az értékelés alapján legjobbak az SZFSZ prievidzai, Spišská Nová Ves-i, valamint a Bratislava-vidéki járási bizottság lettek. A verseny győzteseinek átadott pénzjutalom 116 600 koronát tett ki és a szocialista versenyben helyezést elért kollektívák az SZFSZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét kapták meg. A Szövetség Központi Bizottsága ezen kívül jelentős pénzösszeggel járult hozzá az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma által korábban meghirdetett verseny győzteseinek jutalmazásához. Az említett versenyek a cukorrépa legjobb hozamainak elérésére, a burgonyatermesztés fokozására és az eladási terv teljesítésére, továbbá a burgonya betakarítása terén elért- legjobb eredményekre iráyultak. E versenyek győzteséinek jutalmazásához az SZFSZ Központi Bizottsága 45 ezer koronával járult hozzá. Szövetkezeteink napjainkban a hatodik ötéves terv második esztendejének termelési feladatait bontják le és építik be terveikbe. E feladatok különösképp igényesek, ezért már a tervek kidolgozásakor az év elején meg kell tenni minden olyan intézkedést, ami a munkakezdeményezés továbbfejlesztését segíti elő. Feltétlenül szükséges, hogy szövetkezeteink dolgozóit minden egyes munkahelyen aprólékosan tájékoztassuk feladataikról, és szocialista versenyt indítsunk a tervezett feladatok túlszárnyalása érdekében. A jól szervezett, rendszeresSn értékelt és igazságosan, érdem szerint jutalmazott verseny, a munkakezdeményezás továbbfejlesztését segíti elő és olyan erőt képvisel, amely csodákra képes. Ezt igazolja az elmúlt év szocialista versenyének eredménye is. Ján T u r Č a n >NA\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\V\\\\\\\V\\\^^^ Ismerik a baleset-elhárítás fontosságát „Földművesszövetkezeteink igény es termelési feladataik teljesítése és az ezzel szorosan összefüggő problémák megoldása mellett a falu társadalmi életének továbbfejlesztésében Is az élen járnak. De van a szövetkezeteknek olyan komoly szerepkörük is, amely fontossági sorrendben — mivel a múltban sokhelyütt elhanyagolták — egyre sürgetőbben lép előtérbe. Ez pedig a munkabiztonság, az egészség- és balesetvédelem kérdéscsoportja egységes földmüvesszövetkezeteinkben. A legfelsőbb párt- és állami szervek határozataiban a dolgozók szükségleteinek egyre javuló kielégítése, a dolgozók felöli komplex gondoskodás színvonalának fokozása elsődleges követelményként domborodik ki. S nem ok nélkül. A gépesítés, az automatizálás, a tudományos-műszaki forradalom rohamos térhódításának jelenlegi időszakában az ember, n dolgozó jelentősége lép előtérbe az élet és a termelés minden szakaszán. Tehát a mezőgazdaságban is. De nincs ebben bizonyos ellenmondás? Hiszen ma már olyan automatikus berendezéseket, gépsorokat helyezünk üzembe, amelyek emberi beavatkozás nélkül előre kidolgozott program és ütemterv szerint végeznek bonyolult termelési műveleteket. Sőt, pontosabban és gyorsabban, mint az ember. Ellenmondásra azonban nem lelünk, mert ezek az okos gépek, automaták lényegében csupán csak gépek. Az ember irányító, szervező, felügyelő tevékenysége nélkül holt anyagot jelentenek. Tehát az ember, a szakképzett dolgozó fontossága a termelés minden szakaszán éppen ezáltal válik még érzékelhetőbbé. S most vessünk egy pillantást a dolgozók felöli,gondoskodás kérdésére, e legértékesebb és nélkülözhetetlen termelőerő egészségvédelmének szemüvegén keresztül. Hogyan óvjuk a mezőgazdaságunkban dolgozó polgártársaink legdrágább kincsét — egészségét, mit teszünk munkabiztonságuk érdekében, hogyan gondoskodunk a baleset-megelőzésről, jobban mondva mit teszünk a balesetveszély teljes kiküszöbölése érdekében. A komjaticei (Komjáti) székhelylyel működő Csehszlovák Szovjet Barátság nevet viselő társult szövetkezetben Bátora Béla elvtárssal a szövetkezet munkavédelmi technikusával beszélgetünk ezekről a problémákról. Ebben az 5600 hektár területen gazdálkodó szövetkezetben, amely Komjatice, Milanovce (Nagykér), Černík, Mojzesovo és Lipová községek szövetkezeteinek egyesítésével jött létre, bizony komoly feladatot Jelent egy fiatal, nagyobb tapasztalatokkal nem rendelkező szakember számára megbirkózni a munkabiztonsági technikus tisztségéből eredő bonyolult kérdésekkel. Különösen akkor, ha ezt a munkakört aránylag rövid ideje, csupán két éve tölti be. — Nálunk, egyesített szövetkezetünkben — kezdi helyzetük feltárását Bátora elvtárs — a munkabiztonság követelményeinek minden téren eleget tenni komoly feladat. Csupán kát éve gazdálkodik közösen a társult öt szövetkezet, s azóta se idő, se pénz, se másmilyen lehetőség nem akadt arra, hogy munkabiztonsági szempontból minden fellelhető balesetforrást megszüntessünk, kiküszöböljünk. Vegyük csak az állattenyésztést. A legtöbb istállónk, különösképpen Lipovában korszerűtlen, régi, elavult, s ugyancsak ilyen az istállók gépesítése is. A villanyvezetékek, a villa nyberendezés, a kapcsolók és számos más — balesetet előidézhető — hibás berendezés kicserélése, Jkijavítása várat magára. Talán nem le annyira az alkatrészek, az anyagok beszerzése hátráltatja, hanem inkább a kapacitás-hiány okozza ezt az áldatlan állapotot. Szinte képtelenség szaküzemet, szakembert találni az észlelt hiányosságok gyors eltávolítására. Fusizókat pedig nőm is keresünk és nem bízunk meg az ilyen munkák elvégzésével. Két év nem nagy idő, mégis sok minden előadódhat. Vajon a komjaticei társult szövetkezetben akadt-e — s ha Igen, mennyi volt a munkabaleset? S mit tesznek, hogy ne legyen? — Az elmúlt két esztendőben valóban sok minden előadódott — válaszolt Bátora Béla. — A helyzetet elég nehéz összehasonlítani az előző esztendőkkel, hiszen a társulás során lényegesen megváltozott a munkaszervezés, módosult az irányítás rendszere. Szövetkezetünkben azonban kötelezővé tettük, bogy minden munkahelyen a részleg-, a farm-, a csoport-, a műhely vezetője közvetlönül és személy szerint felelős a munkabiztonsági előírások következetes betartásáért. így az elmúlt két esztendő során néhány jelentéktelenebb, kisebb balesetet leszámítva, csupán egyetlen nagyobb munkabaleset adódott, amelynek szenvedő alanya hat hónapig volt munkaképtelen. Azóta azonban fokozottabb gondot fordítunk a munkabiztonsági előírások betartására я Így elkerültük a súlyosabb baleseteket. — Az eddiginél nagyobb mértékben gondoskodunk arról, — folytatta a biztonsági technikus —, hogyp a balesetveszélyes munkahelyeken dolgozókat esetenként és szükség szerint megismertessük a legfontosabb rendelkezésekkel, előírásokkal. Minden évben az iskolázás keretében ezekre a kérdésekre is aprólékosan kitérünk. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk a gépkezelők, különösen a traktorosok és más gépjárművezetők rendszeres egészségügyi, orvosi vizsgálatának betartását. Az 1975 decemberében megtartott ilyen megelőző orvosi vizsgálat néhány esetben olyan hibákat — látásgyengülés, színvakság stb. t- fedett fel, amelyek később balesetet okozhattak volna. Hogyan gondoskodnak arról, hogy az egyes munkahelyeken, ahol erre szükség van, a dolgozók védőöltözetet és egyéb, testi épségük és egészségük megóvását elősegítő védőeszközt kapjanak? — Ténykedésem kezdetén kidolgoztuk az egyes munkahelyeken nélkülözhetetlen védőeszközök jegyzékét — válaszolta Bátora elvtárs — és minden dolgozónk számára megszabtuk, mit kell feltétlenül megkapnia és a munkában használnia. A védőeszközök átvételét személyi nyilvántartási lapun aláírásával hitelesíti a dolgozó, közvetlen felettese pedig ellenőrzi, hogy a munka végzésekor valóban alkalmazza-e. A szükséges védőeszközök beszerzése során akadt ugyan probléma, de végeredményben minden szükséges kelléket megvásá roltunk. A komjaticei szövetkezetben tehát nem kezelik mellékes kérdésként a dolgozók egészségvédelmének és a balesetmegelőzés problémáját. Az ember felöli komplex gondoskodás szerves részeként különös figyelmet fordítanak erre Is, hiszen tudva tudják — a baleset megelőzése minden esetben olcsóbb és célravezetőbb, mint a gondatlanságból, Illetve a szabályok és rendelkezések be nem tartásából eredő balesetek okozta anyagi és erkölcs) károk orvoslása, jóvátétele. Nem Is beszélve arról, hogy a munkabaleset következtében esetleg kioltott élet pótolhatatlan veszteséget jelent. Ezért dicséret illeti mindazokat a szövetkezeteket, ahol ezt a kérdést Is kellő komolysággal és az érvényes rendelkezések betartásával felelősségteljesen kezelik. (obenau)
