Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-26 / 8. szám

1877. február 28. SZABAD FOT,DMÜVFc, Szülők iskolája Társadalmunk és a család A családi nerélés alapvető célja, hogy a felnövekvő ifjé generációt fel­készíts« a harmonlkua, kiegvensúlyo­­sott társadalmi életre. Vagyis minden eiölő olyan családi életet tervezzen, amelyben a házastársak és a gyerme­kek egyenrangúak, s a szocialista együttélés és humanizmus jegyében aegftik egymást az élet minden gond­jában: munkában, tanulásban, köz­életi feladatokban, a család és a kö­zösség megfelelő kapcsolatainak ki­alakításában egyaránt. A családi nevelésnek éppen az a célja, bogy olyan embereket formál­jon, akik nemcsak társadalmi hivatá­sukban. munkájukban, hanem a másik nemmel való kapcsolatukban, házas­társi, szülői szerepükben is egészsé­gesen, felszabadulten — tudatosan tudják vállalni majd a reájuk háruló feladatokat. Családi élet kétségkívül a legelső nevelő közösség, a gyermek által elő­ször észlelt — tapasztalt környezet. Gyermek a családi otthonban tanul meg először alkalmazkodni, tapasztal­ja az együvé tartozást, az egymásról való gondoskodást, a közös tevékeny­ség nevelő és gazdagító örömét. S itt ismeri meg esetleg ez önzést, a vi­szálykodást, a kisebb-nagyobb igaz­ságtalanságokat, a megnemértés ke­serű következményeit is. A felsorolt negatív jellembeli tulajdonságok, saj­nos még a harmonikus családi életet élő szülők gyermekeinél is eléggé gyakoriak, s legtöbbször az iskolában, a gyermek viselkedésében jutnak ki­fejezésre. A szemléietesség kedvéért idézzünk néhány észrevételt a gva korló pedagógus tapasztalataiból: ф B. Jóskát második éve taní­tom, s a tanulónál egyre jobban kitű­nik a magányosság, a visszahúzódó természet. A feltűnő viselkedés tisz­tázása céljából meglátogatom a szü­lőket. Megtudom, hogy a tanuló szü­lei művelt, de kevés szabad idővel rendelkező emberek, Így a gyermeket a nagymama neveli. A szülők látoga­tásom alkalmából sem voltak otthon. Felkészültem a csupa jóra. egyszóval a - tipikus nagymamái visalkedésrü. Legnagyobb meglepetésemre, azonban minden másképp történt. A nagyma­ma tele volt panasszal. Miközben B. Jóskáról csupa rosszat mondott, a kis­­öccséről áradozott. Azonnal tisztában voltam azzal, hogy a nagymama elfő gult magatartása tükröződik a gyér mek jellemén. G S. B é 1 a édesanyja „majomsze retette)“ szerette gyermekét. Helyes magatartásáért az égig magasztalta, ha rosszat tett, akkor meg mindig más volt a hibás. Fiáról alkotott ér­tékítélete eltorzult, a valóságot meg­hamisította, egyszóval mindig csalt fia javára, s ezt nem tapintatosan, ha­nem feltűnően a gyermek előtt tette. Az anya nevelési hibáinak eredménye, a fiú súlyos jellemgyengeségeként je­lentkezett. 9 0. Kálmánt édesapja gyakran és brutálisan részesítette testi fenyí­tésben. Mivel a gyermek szinte ösztö­nösen észrevette, hogy édesapja nem szereti, Így alapvető magatartási for­mája a védekezés lett „tüskésen“ és támadóan — ahogyan ezt édesapjától megszokta — reagált minden külső, külvilági hatásra. „Egyedül akarok ülni. Akkor nem bánthat senki. Rám se foghatják, hogy mást bántok“ — mondta, s nem nyugodott hosszú éve­ken át — míg kívánsága szerint egye­dül nem hagytam egy padban. Ezekután elmondhatjuk, hogy a csa­ládi nevelés hatása maradandó a gyermekre: személyiségét, jellemének alakulását egész életére befolyásolja, meghatározza. S tegyük hozzá nem­csak a kisgyermeknek, hanem az is­kolás, majd serdülő, illetve felnőtti váló gyermeknek is nélkülözhetetlen a család érzelemteli légköre, a szülői támasz, a bizalom és az őszinteség. Rendkívül fontos, hogy a felnőtt csa­ládtagok, hogyan közvetítik gyerme­keiknek szocializmust építő népünk céljait: mennyire azonosul a család ezekkel a törekvésekkel, aktiv e, vagy közömbös irántuk. Néhány szülő — nevelés szempont­jából nagyon is helytelenül — a mun­kát tehernek tekinti, s ezt a vélemé­nyét mindenféle gátlás nélkül, gyár* tneke tudtára adja. Szocialista társa­dalmunk törekvései ellen — gyakran kényelemből — vétkeznek azok a szü­lők. akik nem ismerik fel kellően, hogy mit jelent gyermekük munkája, nem tulajdonítanak kellő figyelmet a gyermek egész emberi teljesítményéi kifejező osztályzatnak. Vannak olyan szülők, akik azt hangoztatják: „az a fontos, hogy átmenjen a gyermek“, és ezt természetesen a gyermek előtt, a gyermeknek is mondják. Olyan ez mintha az orvosnak azt mondanák: fontos az, hogy ne haljon meg a be­teg. Van azután olyan s^ülö is, aki nemcsak közömbös gyermeke tanul­mányi eredményei iránt, hanem: nyíl­tan hangoztatja gyermeke előtt is, hogy őt nem érdekli az osztályzat, neki csak az a fontos, hogy majd az általános iskola otolsé, évvégi bizo­nyítványa jeles legyen, és felvegyék gyermekét abba a középiskolába, ame lyikbe a szülő íratni akarja. Ennek következménye természetesen az, hogy a gyermek akkor is gyenge bi­zonyítványt hoz, amikor a szülő már követeli a jót. Talán az itt csak töredékesen, váz­latosan ismertetett teendőkből is ki­tűnik, hogy a családi nevelésnek — a szülők minden erő összefogását igény­lő feladatról van szó, annál is inkább, mert a családi nevelés alapozza meg a jövő nemzedék testi-lelki egészsé gét, s értelmi továbbfejlődését. Jól ne vélni tehát ma mindenképpen tudatos együtthaladást jelent társadalmunk­kal. Csak a társadalomba harmoniku­san heilleszkedő, annak eszményeit kifejező család képes a társadalmat, annak követelményeit helyesen értel­mezni; csak az ilyen család tud a gyermekeknek — s egyúttal a felnőtt családtagoknak is — újra megpihen­tető. erőt adó {eszekül, igazi otthonul szolgálni. —A. O.— Arcbőrünk és a szoba levegője Ha reggel fáradtan a tükörbe nézünk, gyakran gondolunk irigykedve ai angol nők híresen szóp, hamvas, üde arcbőrére. Az óv nagy részében kö­dös, esős időjárás tartós „szépségpakolás“ az angol nők száméra. A ned­vesség behatol a pórusokba, frissen puhán tartja a kényes női arcbőrt Nincs az a csodatevő hidratáló krém, szépltó-írlssítő arcpakolás, mely fel­érne a természetes nedvesség' puhító, fiatalító hatásával. A levegő nedvességtartalma erősen függ a környezet hőmérsékletétől. Mi­nél melegebb a levegő, annál több vlzpárát tud magába fogadni, azért —­­azonos nedvességtartalom esetén — a melegebb levegőt szárazabbnak érez­zük, s az valóban szárazabb Is; relatív nedvességtartalma kisebb. Hogy bő­rünk például egy szobában mennyire szárad ki, éppen ettól a relatív néd. vességtartalomtől függ. Arcbőrünk üdeségének megóvásáért fontos, hogy a gyakran túlfűtött he­lyiségekben nagy mennyiségű víz gyors és egyenletes párologtatásáról Is gondoskodjunk. Közérzetünk kellemesebb lesz, a pára mellesleg jót tesz a képeknek, a bútoroknak is. A fűtőtestekre aggatott hosszúkás párologtató edények feleslegesen csú­fítják a szobát: a gyors párolgáshoz viszonylag magas hőmérséklet és nagy szabad vízfelület szükséges. Párologtató edényként használjunk tehát mi­nél több — például kaviccsal töltött — lapos tálcát.,A párologtató edénye­ket ne hagyjuk kiszáradni, s célszerű azokban minél melegebb vizet töl­teni. Cserépkályhánk tetejére is tegyünk minél nagyobb felületű lapos edényt, s figyeljük még, milyen időközönként kell feltölteni ahhoz, hogy ki ne száradjon. Olajkályhák, vaskályhák tetejére hideg vizet Is tehetünk lapos tálcákban, mert ott gyorsan felmelegszik és így gyorsan párolog. Kis légterű helyiség­ben egy szobai szökőkút is jó szolgálatot tehet. Ha sok zöld szobanövé­nyünk van, s földjüket állandóan nedvesen tartjuk, ez is növeli a páratar­talmat, a növények anyagcseréje pedig (nappal) frissíti a levegőt. A ventillátoros vlllanykályhák, a legnagyobb fokozatra állított gázkonvek­torok "erősebben szárítják a levegőt. Hátrányos az is, ha hirtelen fűtjük fel a szobát — Ilyenkor a felhevített levegő akkor is száraz marad, ha meg­felelően párologtatunk, mert a párolgás lassú folyamat. Kedvezőbb, ha a helyiségben folyamatos, gyenge tüzeléssel állandó, egyenletes hőmérsékle­tet alakítunk ki. Ez a fűtésmőd lényegesen takarékosabb is: az egyszer már kellően felmelfegitett falak melegen tartásához a sžokásos fűtőanyag töre­déke is elégendő. A túlságosan száraz levegőtől ráncos lesz az arcunk. De egyébként is ártalmas; a rossz közérzeten kívül — különösen kisgyerekeknek és érzé­kenyebb felnőtteknek — köhögést, rekedtséget is okozhat. Varsányi Judit" Nyárról álmodozó, kicsi házikók — téli napsütésben. Foto: N. Kovács István Jég alatt LACI a Vili. B. legfőbb tanulófa. Emellett az Iskola sportrafongófa. Nem­csak fiú pajtásat drukkolnak nekt, hanem a lányok ts. Legutóbb jégkorong­­pályát létesítettek. Ebben a sportágban Is kiemelkedik ügyességével; ész­járásával a többt közül. Szombat délután. Osztálytársai hármat füttyentenek. Laci kinéz az abla­kon: i — Szia, srácok...! Mi van? — Megyünk hokizni. Gyere te is... I — Mehetek, de csak az iskolához. Anyukám a telkemre kötötte... — Ne bolondozz. Te is tudod, ott olvad a jég. RÁSZEDTEK Lacit a többiek. Mentek a homokbányához. Azzal az ürügy­gyei, ott kiváló a jég. — No, látod — álltak meg a homokbánya partján —, még felnőttek ts korcsolyáznak. Mitől félsz...? Az egyik sarokban eltakarították a havat, az odadobált fadarabokat. Ka­put a négy kabátból készítettek, s máris hozzáláttak a hokizáshoz. A HAT FlO, többnyire egymáshoz közel ugra-bugrált. Megrepedt együttes sülyuk alatt a fég. Egy félelmetes kiáltás — és Laci márts a fagyos vízbe merült. Utána még két fiú alól csúszott ki az addig szilárdnak vélt jég­tábla. Mindhármuknak az volt a nagy szerencséje, hogy a víz — ahol alá merültek —, csak 60—70 centi mély volt., S a vízben nem vesztették el lé­lekjelenlétüket: felálltak. Nagynehezen kifutottak a partra. Ijedtükben még a korcsolyáikat, hoki-botjaikat is ott hagyták. Dideregve, fogvacogva sza­ladtak hazáig ... Még szerencse, hogy a jeges vízben görcsöt nem kaptak. S a tragikussá válható esetet tüdőgyulladás sem követte... GYERMEKEK! Okuljatok belőle. Krajcsovlcs Ferdínánd, Galánta emb0r sorsa Szegény kis hóember as udvar sarkában, rogyadozó lábbal, búsul egymagában. A két szóndarabka a szép szemepárja, a teje is véle beolvadt a sárba. Fekete kalapja félrebillent régen, piros paprikából orra maradt épen. Patyalat-fehér volt az 6 születésű, lncskos, sáros a gyászos temetése. PÉLI FAZEKAS ROZALIA pionír­híradó Kedves Pajtások! Nagyon nekibuz­dulhattatok a tanulásnak. A rovatve­zető Pista bácsi őrömmel várja leve­leiteket. S TI már-már hútlenkedtek. Vegyetek példát a étárovol pionlrpaj­­tásaltoktól, akik eléggé gyakran ad­nak bírt, ndmcsak a tanulás körülmé­nyeiről, hanem a pionír-raj ok szerva­­zetl életéről, kulturális és társadalmi tevékenységükről, sőt a téli sport ttzé­­sáről, örömeiről is. A gyermekrovatunk „Pionír-hlradó“­­ja ezt a célt szolgálja. Na a felnőttek, ti Írjatok az Iskolátokban, s an» kí­vül zajló életről. BABAÖLTÖZTETÖ VERSENY A Stftrovoi Kilencéves Alapiskola VII. B. osztályának Jánoéík-raja ez évi munkatervében többek között egy babaöltöztető verseny ts szerepelt. Ezt január utolsó napján, ünnepélyes plo­­nirgyülés keretében bonyolítottuk Hl teadélutánnal egybekötve. Nagy Örömünkre szolgált, hogy megjelent ezen a rendezvényen az Oj Szó gyermekrovatának vezetője is. A különös verseny jól sikerült. Az értékelő bizottság dijait Vavrovlcs Györgyi, Molnár Melinda és Molnár Ferenc érdemelte kL A közönség diját Surányl József, az osztályfőnöki dijat Reichel Bea kapta. A babaöltöztető verseny értékelését esztrádmfisor, majd vidám tsadélntán követte. Molnár Ferenc, a itúrovoi KAI VII. B. oszt. tanulója FEBRDÄR 25. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: U, R, ö, E, 0, K). 9. Becézett Teréz. 10. A dohányos igé­je. 11. Kérdés. 12. Levegő görögül. 13. Nemzetközi mű­nyelv. 15. Tanrend­ben vani 16. Azo­nosak. 18. Az érnél valamivel nagyob­bacska folyóvíz. 21 Hangtalan dal. 22. Nem nőstény. 24. gyulladás. 25. Gyom. 27. Felvesz. 30. A Rima betűi felcse­rélve. 32. A Tátrai Nemzgtl Park szlo­vák rövidítése. 34. Háziállat. 36. Tied németül. 37. Birka. 38. Elege volt be­lőle. 40. Séd betűi. 41. A múlt idő Je­le. 43. Dob németül (hangszer). 40. Ide­­gén Hírügynökség névé. 47. Hiányos lista. 49. Korszak. 50. Ékezettel: fölé­je. 52. Zola személyneve. 54. Ameri­cium vegyjele. 55.........Novarro, ame­rikai filmszínész. 57. Kalapanyag. 80. Papírmértéked. 62. Rangjelző szócska. 64. Zamat (ford.). 65. Mássalhangzó kiejtve. 66. Pozitív töltésű elektród (é. h.). 68. Nem halt meg. 70. Gyara­podik. 72. Mutatósző. FÜGGŐLEGES: 1. Ady Endre név­­jele. 2. ... Dlavolo, F. É. Auber ope­rája. 3. Csallóközi nagyközség. 4. An­gol űrmérték (a középső betű kettőz­ve). 5. Idea betűi (é. h.). 6. Lám. 7. Angol szeszes Ital. 8. Angol hosszmér­ték. 9. Az idézet második része (zárt betűk: Ö, E, E, Y, É, KJ. 10. Az idézet 3. része. 14. Női név. 17. Szlovákiai folyó. 19. Piros németül. 20. Azonos a függőleges 8-al 23. Étrend. 26. Ézes keverve. 28. A művészet franciául. 31. Verdi opera. 33. Kása. 35, Szomszédos 41-■ 44 47 “ ■ ľ, 52 я в 54 57 F i I ■ 3 бЛ| 65 ■ 66 67 a ľ betűk az ábécében. 39. Föld latlnuL 42. Idő angolul. 44. Időegység. 45. Shakespeare király. 48. Régebbi tánc. 51. Nem emez. 53. Ledob. 56. A régi északi germánok főistene. 58. Zenében van. 59. E napon. 61. Folyó a Szovjet­unióban. 63. Gyümölcsnedv. 65a. Kötö­­ző. 67. Azonban. 69. Irány. 71. Régi hosszmérték. Beküldendő: A vízsz. 1„ függ. 9. és 10. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 5. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Minden törek­vésünk értelme, a dolgozók boldoe élete. Könyvnyertesek: Веке Katalin, Окой (Ekecsj, Szabó Dávidné, Pózba, Bod­nár Mária, Radzovce (Ragyolc). /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents