Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1877. február 28. 6 A* élelmiszer- és az Ipari nyersanyagtHimelés szempontjából népgazdaságunkban itruházbatatlan szerep* van a szocialista mezőgazdaságnak. Társadalmi szerepének jelentőségét hatványozottan kiemelik a dolgozók életszínvonalának emelkedésével Járó követelmények, valamtnt azoknak a negatív jelenségeknek a semlegesítését elősegítő hozzájárulás, amit a kapitalizmus általános válsága idézett elő gazdasági életünkben. Az ötödik ötévSs tervünk eredményeinek értékelése után ezért arra a következtetésre Jutottunk, hogy a mezőgazdáságunk részére Igényesebb feladatokat kell adni. Azt, hogy a legközelebbi évek folyamán fokozatosan teljes önellátást biztosítson szemesekből és növelje az élelmtszer-önellátottságunk színvonalát. Az élelmiszerek Iránti Igények szüntelen növekedés* megkövStell a mezőgazdaság termelőerőinek további fejlesztését. Továbbá a mezőgazdasági termelés hatékony tntezlílkálását a társadalmi munkatermelékenység növelése, a rentabilitás színvonalának emelése folytán, a mezőgazdasági termelés további összpontosítása és szakosítása, a kooperációs és Integrációs viszonyok céltudatos fejlesztése által. A termelés további összpontostísának és céltudatos szakosításának — a fejlődés jelenlegi szakaszában — a tudományosműszaki vívmányok gyakorlati érvényesítésé, meghonosítása szempontjából, rendkívüli jelentősége van. Ezért a mezőgazdasági termelés összpontosításának növelését, szakosításának céltudatos elmélyítését törvényszerű és szükségszerű követelménynek tekintjük. E törvényszerűségből Indult kl a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1971-ben, amikor jóváhagyta a „Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés összpontosításának és szakosításának, szervezeti formálnak Irányelveit“, amelyek az ötödik ötéves tervidőszak folyamán alapelvként szolgáltak a termelés összpontosításában és szakosításában. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása céljából, a* ötödik ötéves tervidőszak végén, szükségessé vált az említett irányelvek teljesítésének értékelése. Az önellátottsággal kap nsolatos feladatok megkövetelték a mezőgazdaság fejlesztési irányának újabb meghatározását. Az értékelés arra utal, hogy a termelés összpontosítása és szakosítása az 1971—1975-ös évek folyamán, közvetlen hatással volt a termelés új nagyüzemi alapjainak létrejöttére, valamint a termelési-gazdasági eredmények alakulására. A termelés összpontosításában és szakosításában elért Eredmények értékelésekor a CSKP KB Elnöksége, valamint a CSSZSZK kormánya arra a következtetésre jutott, hogy ezt a folyamatot a hatodik ötéves tervidőszakban jobban ki kell használni az igényesebb feladatok teljesítése céljából. S egyben meghatározta az összpontosítás és szakosítás további folyamatának alapelveit. KONKRET feladatok A mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának folyamatát szlovákiai viszonylatban az 1976 júniusában Prievidzán rendezett aktíva-értekezlet értékelte. Majd erre az értekezletre kapcsolódva, 1976. szeptemberében Nitrán — nem zetközi részvétellel — került sor a termelés összpontosításával és szakosításával kapcsolatos sajátos problémák megvitatására. A nitrai értekezlet feladata volt, hogy értékelje Szlovákia mezőgazdasága összpontosításának és szakosításának jelenlegi helyzetét, valamint a CSKP KB 1975. szeptemberi ülése által jóváhagyott — „A mezőgazdasági termelés további összponto sitósának és szakosításának, valamint az élelmiszeriparhoz fű. ztidö integrációs viszonyai fejlesztésének alapelvei a hatodik ötéves tervidőszakra“ — címet viselő irányelvekkel összhangban, meghatározza a feladatokat. Állítható, hagy Szlovákia mezőgazdasági termelésé összpontosításának és szakosításának, koncepciója — széleskörű összefüggéseiben — ilyen magas színvonalon első alkalommal volt megtárgyalva. A külföldi szakemberek jelenléte lehetővé tette a nézetek és tapasztalatok kicserélését nemzetközi méretekben. , A tájékoztatás teljessége céljából a Roľnícke noviny és a Szabad Földműves cikksorozatot közölt „A szakosítás és összpontosítás útján“ címmel. A cikkek többsége mind politikai, mind pedig szakszempontból színvonalas volt és teljesítette küldetését. A központi szférában, a tudományos kutatóintézetekben és közvetlen a termelésben dolgozó szerzők részletesen elemezték azokat az alapvető követelményeket, amelyeket az összpontosítás és a szakosítás folyamatában respektálni kell. Persze olyan cikkek Is megjelentek, amelyek- a gyakorlat részére kevés tanácsot adtak. A sorozat első cikkeiben a szerzők — nagyon helyesen, — hangsúlyozták az összpontosítás és szakosítás tervszerű irányításának szükségességét, azt, hogy a szakosítás folyamatát már a tervfeladatok elosztásakor körvonalazni kell. Az összpontosításnak és szakosításnak alkalmazkodni kell a termelés fejlesztésének koncepciójához: az állattenyésztés távlati fejlesztést tervéhez, az építési beruházások hosszúlejáratú terveihez, a központi takarmányalap elosztásának tervéhez, a műtrágya és takarmánykeverékek vásárlási lehetőségeihez stb. A HATÉKONYSÁG FOKOZÁSÁÉRT A szerzők helyesen mutattak rá a szolgáltatások szerepére a termelés fejlesztésében és arra, hogy azok színvonalát feltétlenül emelni kell. A növénytermesztéssel kapcsolatos témakörben érdemben foglalkoztak a zöldség- és a gyümölcstermesztés központosításának sajátos kérdéseivel. Elemezték a jelenlegi helyzetei s rámutattak azokra a problémákra, melyek fékezik a termelés hatékonyságának növekedését a zöldség- és a gyümölcstermesztés szakaszán. A termelés hatékonysága fokozható a zöld ség- és a gyümölcstermesztésben is, decsak céltudatos összpontosítással és szakosítással, főleg a zöldség és a gyümölcs fajtaválasztékának csökkentésével, a gyümölcsösök területének növelésével és a korszerű termelési technológia alkalmazásával. Egyik megoldási formaként ajánlatos az említett ágazatot, mint szakosított üzemet, a vállalat keretében önállósítani. A gyümölcs- és a zöldségtermesztésben komoly tényező lesz a feldolgozó ipar érdekeltségének elmélyítése, az integrációs viszonyok fejlesztése nyomán. Ami konkrét formát ölt majd termékosztályozó gépvonalak, nagykapacitású, korszerű raktárak közös építésében, valamint a termelő és feldolgozó üzemek közvetlen adás-vételi kapcsolataiban. Ügy tűnik, hogy a gyümölcs- és a zöldségtermesztés legprogresszívebb formájának a közös mezőgazdasági vállalat bizonyul. Az állattenyésztés fejlesztése, főleg azonban ezen ágazat összpontosításának és szakosftásának folyamata, a cikksorozatban részletesen elemezve volt. A szerzők érdemben foglal koztak az egyes állatfajták tenyésztésének összpontosításával és szakosításával a CSSZSZK kormányának 198/72 számú hatá rozata alapján, amely a mezőgazdasági építési beruházások koncepcióját tartalmazza hosszabb távlatokra. Ezen a területen szemlátomást növekszik a nemzetközi együttműködés jelentő sége. Főleg az egyes állatfajták részére ideálisnak mutatkozó tipizált farmok tervdokumentumainak kidolgozásában, mely munkában a KGST minden tagállamának szakemberei képvi selve vannak. A szerző szerint azonban nem lénne helyes ez állatállomány összpontosítását növelni akkor, ha az nem vezet e termelési költségek csökkenéséhez, a súlygyarapodás nőve kedéséhez és a munkatermelékenység színvonalának emelkedé-Irta: RUDOLF VANCO, az SZLKP KB osztályvezetője séhez. vagyis jövedelemnövekedéshez. Ezért az említett gazdasági épületek kivitelezési terveinek készítésekor előtérbe került az egy állatra eső építési költségek csökkentése. ÜZEMKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az állattenyésztési termelés fejlesztésének másik fontos tényezőjeként a cikkírók a termelőkapacitások területi elosztását, korszerű technológiával való felszerelését fáz összpontosítás' és szakosítás méreteivel összhangban), valamint az állategészségügyi intézkedéseket említették. A mezőgazdasági őstermelés és az élelmiszeripari vállalatok integrációs viszonyainak fejlődése, a közös mezőgazdasági vállalatok szervezésében, aránylag jő eredményekhez vezetett. A jelenlegi időszakban különböző termelési irányzatú közös me-Ä2 összpontosítás ■ • V *v -1 - x- - * ikosítás útján zőga- iasági vállalatok működnek. Termelésük főleg olyan jellegű, hogy nem igényli, illetve nem kötődik a földalapon termelt takarmánybázisra. Az állattenyésztés összpontosításának és szakosításának kulcsfontosságú kérdése továbbra is — az állattenyésztési termelésben főszerepet betöltő — szarvasmarha-tenyésztés ossz pontosítása és szakosítása marad. A szarvasmarha-tenyésztés összpontosítása és szakosítása szembetűnően lemaradt a sertés- és a baromfitenyésztés mögött. Egy további cikk azt a kérdést boncolgatta, hogy a mezőgazdasági üzem, amely mint termelési-szervezeti egység szakosítva lesz és egyik láncszemét képezi az üzemközi kooperációnak a kooperációs körzeten belül, de ugyanakkor, mint jogi személy szerepel, a jövőben milyen fejlődésen megy keresztül. E cél eléréséhez szükséges létrehozni az anyagi és ökonómiai kapcsolatok egész rendszerét a termelési folyamatban, egészen a feldolgozó iparhoz fűződő kapcsolatokig. A jövőben a mezőgazdasági termelés szervezése üzemközi kooperáció, kooperációs körzetek keretében lesz biztosítva, melyek területe 15—30 ezer hektár földre terjed ki. A sorozatban megjelént cikkek egyike ezzel a kérdéssel foglalkozik. A szerző mélyen elemzi a kooperációs körzeteken belüli kapcsolatok fejlődését, a kooperáció vezetőségének munkáját s feladatait és megemlít néhány olyan körzetet, ahol kooperációs körzet létesül. Helyes, hogy a cikksorozat foglalkozott az élelmiszeriparral is. Igaz, hogy csupán leszűkített témakörben. A cikk írója aprólékosan kifejtette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének alapvető kérdéseit! Rámutatott arra, hogv nagyon szükséges az anyagi eszközök összpontosítása olyan közös dolgok beszerzésére, mint például gépvonalak, yietve gépsorok a termények utókezelésére, nagykapacitású, korszerű raktárak és egyebek építésére. A cikk helyesen mutat' rá arra, hogy a gépiparnak törlesztenie kell adósságát, főleg azáltal, hogy korszerű technológiai gépsorokat gyárt. A SZÜKSÉGLETET RESPEKTÁLNI KELL A mezőgazdaságunk anyagi-műszaki ellátásának módosítása a dolgozók szakképesítésének és szakmai képzettségének növelését feltételezi. Ma, amikor a tudományos-műszaki fejlődés közvetlenül beavatkozik a termelésbe, feltétlenül meg kell követelni a dolgozóktól a szakmai felkészültséget, de ugyanakkor az ilyen jellegű kívánságukat is teljesíteni kell. Az ё kérdéssel foglalkozó cikk szerzője hangsúlyozza a szakképzés tervezésének, az üzemek szociális programjába és az egész agrokomplexum programjába való beiktatásának szükségességét. A termelés összpontosításának és szakosításának folyamatában igényes és felelősségteljes feladatuk van és lesz továbbra is az állami gazdaságoknak. Annak a cikknek a szerzője, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, elemzi az állami gazdaságok termelése összpontosításának és szakosításának jelenlegi helyzetét. jellemzi a termelés növekedését, de bátran feltárja azokat a fogyatékosságokat is, amelyek eltávolítása a termelés növekedését eredményezné. Rámutat a termelés hatékonysága fokozásának lehetőségeire is. Véleményé szerint jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a munka termelékenységének növekedéséhez igényesebb beruházások nélkül. Több cikk foglalkozott a termelési-szervezeti egységek összpontosításának és szakosításának további lehetőségeivel. A szerzők kiemelték cikkeikben az ágazatok további fejlesztésének szükségességét. Kétségtelen, hogy a munkafolyamatok hatékonyságának fokozása céljából a jövőben következetesebben kell érvényesíteni az irányítás ágazati rendszerét a mezőgazdasági üzemekben. Megállapítottuk, hogy a sorozatban megjelent cikkek többsége csupán hazai viszonyaink között foglalkozott az összpontosítás és szakosítás problémáival. Ismeretes azonban, hogy a KGST tagállamainak mezőgazdasági szakemberei is rendkívüli figyelmet szentelnek hazájuk mezőgazdasági termelése összpontosításának és szakosításának. Azt ajánljuk mezőgazdasági szakembereinknek és a mezőgazdasági szakcikkek szerzőinek, hogy tanulmányozzák a testvéri szocialista országok mezőgazdasági termelése összpontosításának formáit s az integrációs viszonyok fejlődését. S az ismereteiket, Illetve tapasztalataikat a sajtó segítségével tegyék közkinccsé. Véleményem szerint „Az összpontosítás és szakosftás útján" című cikksorozat teljesítette küldetését. Érdemben foglalkozott a mezőgazdasági termelés minden ágazatával. Elméleti és gyakorlati kérdések szakavatott boncolgatásával • cikksorozat hozzájárult e me*6gaeda*ág ás az élelmiszeripar Bsszpoatosftáaénak 6a aaakoaitéaának meggyorsításához. A cikksorozat a fő kflldetósét Is teljesítetté. Megvilágította, Illetve megmagyarázta az „Alapelvek“ lányegét és az olvasókat részletesen tájékoztatta a mezőgazdaság összpontosításával és szakosításával érdemben foglalkozó szolváktai aktlva-értekezlntek álláspontjával. A múlt esztendő második felében volt értékelve a CSKP КЙ 1975. novembert plenáris ülésén elfogadott Irányelvek teljesítése. Az értékelést a nemzeti mezőgazdasági minisztériumok végezték s az értékelés dokumentumát a szövetségi kormány és a CSKP KB Elnöksége elé terjesztették. Az értékelés rámutat a pozitív s negatív jelenségek objektív és szubjektív okaira, s egyben összegezi azokat a különböző tényezőket, amelyek a termelés összpontosításának és szakosításának elmélyítését szolgálták. Az említett időszakban Jelent meg a földművésszövetkezett törvény, a földhasználati törvény, ki volt adva továbbá a szövetkezetek mintaalapszabálya, törvénykivonat, melynek alapján kiadják a tárgyalási, a munka és szervezeti rend mintaszabályzatát stb. Létrejönnek az alapvető jogi normák, melyek az összpontosítás és szakosítás feltételei mellett garantálják a szövetkezetek fejlődését. Az „Együttműködés és annak formái a mezőgazdaságban“ című irányelv egyszerűsíti és szabályozza a mezőgazdaság kooperációs szervezetein belül kialakuló kapcsolatokat. Nagv kár, hogy napjainkig még nem voltak kiadva a „Kooperációs csoportosulások működésének alapelvet", valamint „Szerződés minták a mezőgazdaságban! együttműködéshez*. Ezeknek módszertani szempontból jelentős szerepük van a kooperáció különböző formáinak fejlesztésében. A járási tanulmányok alapján lett kidolgozva és az Irányítás különböző fokozatain volt pontosítva az a javaslat, amely a föld szektorok és reszortok közötti átruházását szabályozza azzal a céllal, hogy a nagyüzemi termelésre összpontosítva legyenek a földek általában, de főleg az állami szektorban. Ki lettek dolgozva és a gyakorlatban már realizálódnak azok az elképzelések, amelyek meghatározzák a tudományos kutatásnak a termelést gyakorlathoz fűződó szorosabb kapcsolatának formáit. Hasznosnak minősíthető a belüzemí tervezés és nyilvántartás, valamint elemző tevékenység elmélyítése céljából kiadott útmutatás s nemkevésbé az az irányelv, amely az üzemirányítás és szervezés, valamint az önálló elszámolási rendszer (hozrascsot) tökéletesítését szolgálja. AZ IRÁNYÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE A mezőgazdasági termelés tervszerű irányításának ökonómiai ösztönzői mint ismeretes 1977. január elsejével módosultak. Az ökonómiai ösztönzők módosítása lényegében a termelés összpontosítását és szakosítását segíti elő. A helyzetértékelés azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy az összpontosítás és szakosítás folyamának gyorsítását szolgáló említett és további intézkedések ellenére sem lehetünk a jelenlegi állapotokkal elégedettek. Az összpontosítás és a szakosítás folyamatában tapasztalható fogyatékosságokat aprólékosabban és objektívehben kellene elemezni az irányítás minden szakaszán, főleg azonban a me zőzazdasági igazgatóságok berkeiben. — Hiba, hogy több feladat csak felületesen és megkésve van teljesítve. Megkésvé pontosították például a járási tanulmányokat s az állami gazdaságok, valamint szakosított szervezetek fejlesztésének koncepcióit is. Sokáig elhúzódott a mezőgazdasági igazgatóságok irányító munkája hatékonyságának növelését szabályozó intézkedések kiegészítése és pontosítása. Az ökonómiai viszonyok néhány formája tisztázásának elmulasztása, valamtnt a kooperáció szerve! jogkörének és autoritásának alacsony színvonala miatt a szélesebbkörű kooperáció eléggé lassan valósul meg. A mezőgazdasági üzemek átformálása szakosított termelés-terhnolőglai Egységekké ugyancsak lassú ütemben folyik. Nincs kellő figyelem szentelve a növénytermesztés összpontosításának és szakosftásának, valamint az agrokémiai vállalatok működése fejlesztésének. S annak ellenére, hogy néhány élelmiszeripari vállalat már elkészítette a koncepcióját, a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó inar üzeméi kooperálásában és integrálásában csak kisebb eredményeket tudtunk' elérni. A TAPASZTALATCSERE FOLYTATÓDIK Most azt várjuk, hogy a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek vezető dolgozói — a cikksorozatban felvetett kérdé sekre a Roľnícke noviny és a Szabad Földműves hasábjain reaeáljanak. Tegyék közkinccsé azokat a tapasztalataikat, amelyeket kerületi, járási vagy üzemi szinten a termelés összponto sítása és szakosítása közben szereztek. Meggyőződésünk, hogy a sajtóban folytatandó tapasztalatcsere nagyon hasznnsnak bizonyul majd az összpontosítás és szakosítás további folyama tában. Az irányítás minden fokozatán továbbra is rendkívüli figyelmet kell fordítani arra, hogy az összpontosítás és szakosítás, amely a termelés és a szolgáltatások anvagi-műszakl alapjainak fokozatos, de igényes átformálását eredményezi, tervszerű irányítás alapján valósuljon meg. Időszerű feladat, hogy a tervfeladatok kerületek, járások és üzemek közötti elosztásában minőségi változást érjünk el. S hogy a terv már az 1977-es évben teljesítse a sokágazatú termelést folytató mezőgazdasági üzemek szakosított nagyüzemekké való átépítésében betölthető szerepét. A jövő évi tervek kidolgozásának időszakában feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az összpontosítás, szakosítás és a kooperáció kibontakozásával összhangban közös termelőhelyek épüljenek. A hatodik ötéves tervidőszak további éveiben számolunk a növénytermesztés, főleg a gabonatermesztés fokozottabb fejlesztésével. Továbbá fontos feladatnak tekintjük a burgonya , a zöldség-, a gyümölcstermesztés, valamint az olajos és hü velyes növények termesztésének fejlesztését. A hasonló természeti adottságok között születő eltérő eredményekben rejlenek azok a források, amelyek kihasználásával lényegesen növelhető a mezőgazdasági termelés. Erről a múlt évi eredmények is tanúskodnak. Végrd tisztázni kell és meg kelt szilárdítani я kooperációs tanácsoknak, mint a járási mezőgazdasági Igazga lóságok segttőszerveinek szerepét я tervezésben és a járások irányító szerve fokozottabban gondoskodjon munkájuk színvonalának emeléséről. A mezőgazdasági termelés összpontosítását és szakosítását, valamint a mezőgazdasági őstermelés és az élelmiszeripar integrálásának elmélyítését hosszan tartó folyamatként kell értelmezni. Nem oldható meg minden egyetlen ötéves tervidőszakban. De ugyanakkor nem minősíthetők a jövő problémáinak azok a kérdések, amelyeket már ma megoldhatunk. Mezőgazdaságunk igényes feladatai összefüggésben vannak az egész népgazdaságunk tervmutatóival. Nem egyszerű és nem könnyű feladat hárul ránk. Azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyek pártunk gazdaságpolitikájából Erednek, s melyeket a CSKP XV. kongresszusa hagyott jóvá, van kellő erőnk és lehetőségünk. Rendelkezésünkre áll hazánk hatalmas gazdasági bázisa. Számolhatunk a testvéri szocialista országokkal főleg a Szovjetunióval való szilárd gazdasági és műszaki együttműködésünkből származó előnyökre. Növekszik a műnkások, a földművesek és az értelmiségiek szakmai felkészültsége s a dolgozók széles tömegéinek kezdeményező készsége. Minden azon múlik, hogyan tudjuk ezeket a forrásokat kihasználni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében. \
