Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
1977. február 26. SZABAD FÖLDMŰVES [9Q KENYÉRGYÁR- sok fiatallal Az újságíró örömmel megy olyan helyre, ahol valami új van születőben, hogy köztudatba vigye a látottakat és hallottakat, képletesen szólva — tetten érje egy új gyár „virradatát“. Ki nem szereti a friss, jó ízű, finom kenyeret, a foszlós kiflit, fonottkalácsot, sós és édes péksüteményeket? A válasz egyszerű: mindenki. De vajon sütödéink dolgozói tisztában vannak-e a velük szemben támasztott követelményekkel? Mindent megteszriek-e azért, hogy minél nagyobb legyen a választék? Kétségtelen, a meglevő pékségek korszerűsítésével, bővítésével, és az új kenyérgyárak üzembehelyezésével bővült a péktermékek választéka. Utam ezúttal Dunajská Stredára '(Dunaszerdahelyre) vezetett, hogy megnézzem a nyolcvanhat millió koronás költséggSl épült és korszerűen berendezett kenyérgyárat. Amikor beléptem a gyárba, rögtön azt láttam, hogy ez alkalommal nyugodt lelkiismerettel beszélhetünk korszerűségről. A gyárat a nyugat-szlovákiai sütőipar és a járási szervek megállapodása alapján 1974-ben a Budapesti és a Salgótarjáni Építővállalat dolgozói kezdték építeni. A gépeket és gépsorokat — a Technoexoorton keresztül részben a Magyar Népköztársaságbél, részben pedig a Német Demokratikus Köztársaságból szállították. Az építkezéshez szükséges anyagokat a nitrai péküzem segítségével biztosították. A kenyérgyárat huszonnégy hónap alatt építették fel. Ezenkívül a gyár mellett a Calovoi (nagymegyeri) Építővállalat dolgozói szállítóközpontot építettek. Dicséret illeti az építkezésben résztvevő összes dolgozókat, akik a munkákat határidőre befejezték és az új kenyérgyárat a múlt év júliusában átadták rendeltetésének. ÜZEMEL A KENYÉRGYÁR A gyárban gyors, termelékeny automatikus gépek végzik a kenyér sütését, illetve gyártását. A pékek munká: ja könnyebb lett, hiszen a nehéz fizikai munkát már gépek végzik. Felvetődik a kérdés: kik vagy mik készítik a kenyeret? A gépsorok — mondta Horváth István, a gyár igazgatója, s erről bővebben tájékoztatott. — Kezdjük az elején. A liszt tárolására huszonnégy tartály szolgál. Az udvaron levő (12 db) tartályba három vagon liszt fér, a bentiekbe pedig harminc vagon „nyersanyag“. Innen indul el a csodálatosan szép munkafolyamat, hogy a kész áru, a friss kenyér, kifli, péksütemény stb. a kemencékből kikerülve eljusson a járás összes üzleteibe, a dolgozók asztalára. A nyersanyag automatikusan a lisztmanipulációs központba kerül, majd onnan a folyamatos kovászkészító részlegre, ahol az osztó, formázó, dagasztó gépek végzik el az egyes munkálatokat. A BN—50-es automatikus kenyérkészítő vonal 220—230 mázsa kenyeret képes gyártani naponta. A kenyér sütésére B—50-es és negyvenes kemencék szolgálnak. A kemencéket mazut nyersolajjal fűtik az egyes kenyérfajtáknak megfelelő hőfokra. Magyar gyártmányú mérlegsorok és gépek szolgálnak a különböző formájú és nagyságú kiflik, péksütemények készítésére’. A gyár napi tizenhat óra alatt harmincnyolc tonna pőktermék termelésére képes — világosított fel a gyár igazgatója. NEMCSAK A MENNYISÉG LÉNYEGES A Csehszlovák Állami Szabvány betartásával a kenyérfajtákat úgy választották mog, hogy gazdaságosan kihasználják a rendelkezésre álló lisztfajtákat. A lisztet a bratislavai, a pieSfanyi, a seneci, a sládkoviőovoi malomból kapjak. Minősége megfelel a követelmény knek, ellenben szállítása körül akadnak problémák. Például a snni malom gyártja a T— 1050-es lis tet. E’őfordult már, hogy nem szállították le időben a megrendelt „nynsanyagot“. Arra hivatkoztak, hogy nincs autójuk. Ügy vélem, hogy nagyobb megértéssel, igyekezettel és felelősségteljes szervezéssel a hibák elkerülhetőkl A péktermákek készítéséhez a T— 500-as és 600-as búzalisztet és a T— 1050-es és 930-as rizslisztet használnak. Ezekből a lisztekből naponta négy fajta kenyeret gyártanak olyan mennyiségben, amennyire a járás lakosságának szüksége van: Výberový (írős kenyér), konzumný, egy jtilogrammos csomagolt Zobor kenyeret, valamint a „Bochník michalovský“ 1050 grammosat a megrendelés szerinti mennyiségben. Az első hónapokban két kg-os kenyereket sütöttek, de a későbbiek során áttértek a másfél és az egy kg-osok gyártására azért, mert a nyugat-szlovákiai kerületben felmérések szerint igen sok kenyér kerül a szemétkosárba. A négyfajta kenyéren kívül a gyár alkalmazottai egyelőre harmincféle péksüteményt, kiflit stb. gyártanak és szállítanak az üzletekbe. Miután üzembehelyezik a rétesgépsort a gyár a nyugat-szlovákiai kerület lakossága részére rétestésztát és félkészárút gyárt. ■ GAZDASÄGOS-E? — Gazdaságosságról majd csak akkor beszélhetünk, ha a gyár teljes kapacitással üzemel — mondta az igazgató. Egyelőre az üzem kapacitása csak negyvenöt százalékban van kihasználva! Ennek oka elsősorban az, hogy a járás területén a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek mellett kispékségek működnek. Az állami kispékségeket: a Dunajská Streda-it, a šamorínit, a kvetoslavoit, a őalavoit és a gabčíkovoit átvette a gyár. Most még csak százhúsz mázsa kenyeret gyártunk naponta, holott kétszer enynyire is képesek lennénk. Ezt a mennyiséget egyelőre a kisüzemek sütik és szállítják a megrendelőknek. Márpedig célunk az, hogy a gyár teljes kapacitással üzemeljen, mert amúgyis rongálódnak a gépek és teljes leterhelés hiányában idő előtt tönkremennek. Ha legalább hetven-nyolcvan százalékban ki akarjuk használni a gyár kapacitását, akkor az szükséges, hogy a kispékségeket, fokozatosan megszüntessék. Gyárunk ugyanis képes a járás lakosságát kenyérrel és egyéb péktérmékekkel ellátni! Az a küldetésünk, hogy a lakosság számára megfelelő mennyiségű, bő választékú friss árut juttassunk. A karácsonyi ünnepek előtt ugyanis más járásokat is kisegítettünk. Bratislava lakéinak száz mázsa kenyeret gyártottunk és szállítottunk. Ekkor jöttünk rá, hogy amikor a legtöbb kenyeret kellett gyártani, jobb volt a kenyér minősége. Tehát a gépek, gépsorok teljes kihasználásával olcsóbb lehetne a termelés, míg jelenleg bizonyos ráfizetéssel dolgozunk! A LAKOSSÄG BOSSZANKODIK A Dunajská Streda-1 élelmiszerboltban kenyérre várnak az emberek. A- mikor megérkezik a frissnek nevezett kenyér, a vevők azért bosszankodnak, mert nem puha, nem meleg, nincs jó formája, lapos stb. Idősebb, tapasztalt pékektől azt hallottam, hogy a kispékségekben sokkal jobb kenyeret sütnek és még meleg, amikor a fogyasztó megvásárolja. Mi erről a véleménye? — Nem mondom, voltak kezdeti nehézségeink és vannak is. Panaszok is érkeznek. Tudomásul is vesszük és mindent elkövetünk, hogy a lakosság igényeit mind mennyiségi mind minőségi szempontból kielégítsük. Megtettük és tesszük a szükséges intézkedéseket. Köteleztük magunkat: úgy fogunk termelni, hogy ne legyenek panaszok. Januárban kenyérelemzést végeztünk közösen a Jednotával. A naponta sütött kenyérből mintát vettek az Illetékes szakemberek és laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá. Az elemzés során megállapították, hogy jó a kenyér, megfelel az előírt szokványnak. A frisseséget fokozatosan igyekszünk megoldani. A jobb és gyorsabb ellátás érdekében a fogyasztási szövetkezet harminc átvevő szekrényt biztosít (eddig tizenhét volt) a friss kenyér eladására. Hogy az itt sütött kenyér legalább hatvan százalékban teljesen friss, tehát meleg állapotban kerüljön az átvevő helyekre, az üzletekbe, ebben feltétlenül a fogyasztási szövetkezetnek, a járási szerveknek és az üzletvezetőknek ts segíteniük kell. Reálisan mérjék fel az Igényeket és rendszeresen rendeljenek kenyeret és egyéb pékterméket. Tudjuk, hogy a fogyasztók, a lakosság Igényeit teljesíteni nagy feladat. Bizonyítanunk kell, hogy nagyüzemtleg, korszerű technológiával jobb kenyeret gyárthatunk, mint a kispékségek. Ha ezt elérjük, akkor a kispékségek fokozatosan maguktól Is megszűnnek, A járási szervek megértésével gazdasági 'eredményeink hamarosan jobbak lesznek. FIATALOK — Mi a jé kenyér sütésének titka? — fordulok az igazgató felé. — Nincs titka. A kenyér akkor jó, ha beleteszik azt, ami belevaló és ügyelnek arra, hogy a tésztával minden a maga Idejében történjen. A legjobb kenyeret azok a pékek sütik, akik értenek a gépek kezeléséhez. Bízunk abban, hogy szakképzett fiataljaink kitesznek magukért. Az új üzemben sok fiatal dolgozik. Az átlagéletkor harminckét-harmincöt év. Az alkalmazottak létszáma száztizenöt. Ennék harmincöt százaléka nő. Az Ifjúsági Szervezetnek huszonhét tagja van. Tevékenységük eddig még nem nagyon mutatkozott meg, de tele vannak vidámsággal és életkedvvel. Ez jő dolog. Rajtuk a sor, hogy bizonyítsanak. Igyekeznek és akarnak is bizonyítani — mondotta a gyár igazgatója. Nagy Teréz Nagy Lőrinc mester és Fercsík Mihály a frissen sült kenyeret szemléli. (Foto: CSTK) Február végéig kérvényezhető a vándoroltatási igazolvány Az alábbi intézkedés további lépést jelent a méhcsaládok vándoroltatását szabályozó ügymenet egyszerűsítésében. A vándoroltatásnak kát célja van: a mezőgazdasági kultúrák beporzása és megfelelő méhlegelő keresése. Az egyszerűsített ügymenet semmiképpen sem ronthatja a méhek egészségi feltételeit. A vándoroltatási igazolvány kiadását a szervezett méhészek a helyi szervezetekben legkésőbb foiyé év február végéig kérvényezhetik. Az érdeklődők részére a nyomtatványt a helyi szervezet bocsájtja rendelkezésre. • • * Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a méhcsaládok vándoroltatásárúi 1977. január 27-én kiadta a 1070/1977-OŽP számú rendeletet. Ezt a nemzeti bizottságok és a minisztérium hatáskörébe tartozó összes szervezetek, valamint a Szlovákiai Méhészek Szövetsége is megkapta. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma (a továbbiakban SZSZK MÉM) a Szlovákiai Méhé szék Szövetségével (a továbbiakban SZMSZ) egyetértésben az alábbi rendelkezést adta ki: 1. cikkely BEVEZETŐ RENDELKEZÉS A méhek beporzó feladatot teljesítenek a természetben. A mezőgazdaságban a rovart igénylő kultúrák beporzására, főleg a vetőmag termesztésben, a gyümölcsészetben és a zöldségtermesztésben ezt ki kell használni. A beporzás 30—70 százalékkal elősegíti a hektárhnzamok növekedését, ezért fontos agrotechnikai tényezőnek kell tekinteni. Méhproduktumok szerzése céljából kihasználásra kerülnek a természetes mézgyüjtó források. Az onnan származó méz igen értékes élelmiszer. A többi méhtermékek (pempő, virágpor, propolisz, méhméreg és méhviasz) fő- Icg a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban szintén fontos nyersanyagok. A növénytermesztés feladatainak teljesitésében szükséges, hogy a méhek tevékenységét hatékonyan kihasználjuk. Ebből a célból támogatni kel) a méhcsaládok vándoroltatását. 1. cikkely a méhcsaládok Áthelyezése A méhek áthelyezésének célja: a) a mezőgazdasági kultúrák beporzása; b) közelebb hozzuk a méhlegelőhöz; c) egyéb ok (a méhcsaládok állandó helyének megváltoztatása, tulajdonos-csere, természeti katasztrófa stb.). A méhcsaládok vándoroltatása alatt az áthelyezést értjük (2. cikkely 1. 7. bekezdés a) és b) pont); vagyis azt, ha a méhcsaládokat az állandó helyről a község kataszteri területén beiül máshová visszük. 3. A méhcsaládok vándoroltatása csak erre vonatkozó igazolvánnyal lehetséges. 4. A vándoroltatási igazolványt kérvényre a SZMSZ helyi szervezete adja ki a méhcsaládok tulajdonosának az állategészségügyi intézel beleegyezésével. Ehhez előzőleg be kell szerezni: a) az Állami Állategészségügyi Intézet, vagy a Méhészeti Kutató Intézet igazolását arról, hogy a méhek egészségesek, nem fertőzöttek atkakőrral; b) az állategészségügyi szolgálattal együttműködő megbízott méhészeti szakember igazolását, hogy a vándoroltatásra bejelentett méhcsaládok nem szenvednek méhpestisben, költésrothadásban és más baktérium eredeti! betegségben. A vándoroltatási igazolvánnyal 2. egyidejűleg a helyi szervezet egy táblára feljegyzi a SZMSZ által jóváhagyott minta adatait. 5. A méhcsaládok hordás idijáre a vándorlás helyén csakis a földterület használójának engedélyével helyezhetők el. Я. A hordási időszak után a vándorlás helyén csak a földterület használójának engedélyével lehet maradni. A méhész köteles az új állandó álláshelyet legkésőbb folyó év október elsejéig bejeleteni a nemzeti bizottságnak, továbbá saját helyi szervezetének és az új álláshely körzetében az illetékes helyi szervezetnek. A méhcsaládok áthelyezése alatt (2. cikkely 1. bekezdés c) pontja) az állandó álláshelyen kívüli község kataszterébe történő áthelyezést értjük. 8. A méhcsaládokat természeti katasztrófa veszélye esetén (tűzvész, árvíz stb.) azonnal áthelyezhetik. 9. Lakhely, tulajdonos, állandó álláshely változás stb. esetén a méhcsaládokat csakis a vándoroltatásra vonatkozó feltételek teljesítésével helyezhetik át (2. cikkely, 4. bekezdés). 3. cikkely a méhcsaládokat VÁNDOROLTÁTOK KÖTELESSÉGEI 1. Az a tulajdonos, aki méhcsaládjait áthelyezte, azonnal, de legkésőbb három napon belül köteles bejelenteni ezt annak a nemzeti bizottságnak, amelynek körzetében méhcsaládjait elhelyezte. A méhcsaládok tulajdonosa az új álláshelyen köteles kifüggeszteni a méhei egészségét igazoló táblát és a vándoroltatási igazolványba tintával bejegyezni az álláshely nevét. 4. cikkely A MEZÖGAZDASÄGI SZERVEZETEK KÖTELESSÉGEI 1. Az SZSZK MÉM hatáskörébe tartozó szocialista szervezetek a méhcsaládok tulajdonosai részére ingyenesen bocsájtják rendelkezésre a vándoroltatás álláshelyét. 2. A mezőgazdasági szervezetek az SZMSZ kívánságára kötelesek tájékoztatást nyújtani a rovart igénylő növények vetésterületéről. 3. A méhek vándoroltatásakor a mezőgazdasági szervezetek kötelesek együttműködni a méhcsaládok tulajdonosaival, közreműködni velük a méhek védelmében, főként a mezőgazdasági kultúrákon alkalmazott vegyszerek használatának időszakában. 5. clkkSly Állategészségügyi RENDELKEZÉSEK 1. A méhcsaládoknak az állandó álláshelyről való községen belüli áthelyezése — amennyiben ragályos betegséggel fertőzött vagy a fertőzés védelmi sávjában van — csakis a járási állategészségügyi intézmény beleegyezésével lehetséges.. 2. A járási állategészségügyi Intézmény zárlat esetén leállíthatja a méhcsaládok áthelyezését. A zárlatról az SZSZK MÉM hatáskörében működő állami egészségügyi igazgatóság köteles azonnal értesíteni az SZMSZ-t. 3. Az SZSZK MÉM hatáskörében működő Állami Állategészségügyi Igazgatóság köteles minden évben az előző év december 31-iki állapot szerint kiadni az SZSZK területére vonatkozó zárlatok jegyzékét, s ezt legkésőbb folyú év január 31-ig megküldeni az SZMSZ Központi Bizottságának. 4. Az SZMSZ Központi Bizottsága a zárlatról azonnal köteles értesíteni alapszervezeteit. Meg kell jelölni az előző év december 31-1 állapotot és a folyó év ragályos méhbetegségekro vonatkozó minden helyzetváltozását. 5. Az SZMSZ alapszervézetel kötelesek vándoroltatási Igazolvány kiadásakor a méhészek rendelkezésére bocsájtani az előző év december 31-iki állapot szerinti zárlatok jegyzékét és rendszeresen értesíteni őket a ragályos betegségek minden változásáról. 8. cikkely ZÄRĎRENDELKEZÉS 1. A méhcsaládok vándoroltatásáról szóló rendelkezés 1977. február elsejével lép hatályba. 2. Hatályát veszti a Mező- és Erdőgazdaság! Megbízotti Hivatal (PR 25/3/1959 számú 1959. március 18-án kelt) „Vándoroltatási rend“-ji. »: • -« Ezt a rendelkezést azért tartottuk szükségesnek leközölni, mivel az a mezőgazdasági üzemekkel és a méhészekkel szemben új követelményeket támaszt, melyek betartása nemcsak mezőgazdasági és méhész, hanem össztársadalmi érdeket is szolgál. 1.
