Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
4 SZABAD FOLDMOVES 1977. február 2fl. Mérlegelések idején Pihen a természet. A földeken még nyugalom honol. Csupán kora reggel ás este világlik ki fény az istállók ablakán a fefés Idején s ez mutatja, hogy a szövetkezeteinkben az élet nem állt meg. Ugyanígy a téli hónapokban a gépjavítók is hosszabbított műszakokban foglalatoskodnak a gépek körül, hogy a tavasz érkeztéig jól felkészüljenek. A szövetkezet irodájában pedig a késő éjszakai órákig dolgoztak, számoltak, értékelték a múlt év eredményeit. Ha pihen is a természet, a szövetkezet munkájában nincs megállás. Az évzáró taggyűlések idején azonban meg kellene állni szövetkezeteink minden munkahelyén. Az istállókban, műhelyekben, raktárakban és az irodákban termelési értekezletekét kell tartani. A kisebb munkaközösségeknek kell megtárgyalniuk, mit hogyan sikerült elvégezni, hogyan birkóztak meg a természet szeszélyeivel, a géphibákkal, az alkatrészhiánnyal. El kell gondolkozni, milyen nehézségeket okozott az, hogy egyes helyeken nem készültek fel kellőképpen az aratásra, az ősziek betakarítására. De azon is, milyen károkat okozott a nemtörődömség a termés tárolásakor. Viszont arról nincs szó, hogy ne érezzenek örömet az elért eredmények nyomán. Az önzetlen igyekezet a legtöbb helyen nagyban elősegítette, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés fokozott feladatait sikerült teljesíteni, annak ellenére, hogy egyes termékekben jelentős ingadozás mutatkozott. Nem mindenütt sikerült teljesíteni a hústermelés feladatát, másutt a tejtermeléssel akadt probléma. A kukorica sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket még a legproduktívabb körzetekben sem. A természet komoly nehézségeket idézett elő, de földműveseinket nem törte meg. A múlt év eredményeiben földműveseinknek éppen ezt az erényét kell értékelnünk, hogy szembenéztek a legnehezebb feltételekkel. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítását értékelve szövetkezeteinkben mégis bizonyos tartalékok mutatkoznak, még azokban a részlegekben is, ahol a kitűzött tervet nem sikerült teljesíteni. E tartalékokat azonban nem az agronómus vagy a zootechnikus, hanem azok az emberek fedhetik fel, akik naponta szállítják a takarmányt az istállókba, a fejők, akik — ünnep nem ünnep — mindennap ellátják és megfejik a gondjaikra bízott teheneket. A traktorosok és kombájnosok, a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók fedik fel azokat a tartalékokat, amelyeknek kihasználása teszi lehetővé a termelési terv teljesítését, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését az idei évben. Szövetkezeteink többségében a gazdasági állatok hasznosságát tekintve kellő kiegyensúlyozottság észlelhető, ami félreérthetetlenül igazolja, hogy szocialista társadalmunkat valóban szocialista gondolkodású emberek alkotják. Mindenütt tudatában vannak, hogy csak akkor érhetünk el sikert, ha többet, jobbat, olcsóbban termelünk, mint a kapitalista társadalom. Szövetkezeteink dolgozói ezt az elvet naponta valósítják meg, amikor naponta figyelik az állatok súlygyarapodását és pontosan mérik a takarmányokat, amit a súlygyarapodás elérésekor felhasználnak. Maguk számolnak le azzal, akinek hanyagsága miatt nem kapnak prémiumot, mivel a tej minősége nem felélt meg a szabványoknak. A szakemberekkel és a mezőgazdasági tudományok továbbfejlesztőivel szorosan együttműködve igyekeznek a komplex racionalizáló brigádok keretében megoldani a termelésben előadódó legbonyolultabb kérdéseket és nem várnak arra, hogy ezt helyettük a felettes szervek vagy a minisztérium végezze. A szocialista brigádok a versenyszellem kibontakoztatásával és feladataik példás teljesítésével állnak a szocialista versenymozgalom élén. Senki sem elégszik meg azzal, amit ma elért, különösen akkor nem, ha látja, hogy másutt nagyobb súlygyarapodást, nagyobb tejhozamot, jobb terméseredményt érnek el. Az eddigi eredmények és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezeti földművesek mindig teljesítették feladataikat, ha látták azt, hogy igyekezetük megértésre talál. Nem lesz ez másképp most sem. Az, amit társadalmunk már eddig elért, jelentős mértékben a szövetkezetek földműveseinek érdemé is. Viszont az, amivel szövetkezeti tagjaink ma rendelkeznek, áldozatos munkájuk mellett egész társadalmunk érdeme. Ezt a szövetkezeti tagok is tudják s ezért a társadalom érdekében, tehát saját érdekükben is egységesen sorakoznak fel az állami termelési terv feladatainak teljesítésére és túlszárnyalására, szocialista mezőgazdaságunk még átütőbb sikereinek felérésére. I ák ) A MEZÖGAZDASAG ÉLENJÁRÓI Felesleges bizonygatni, hogy a szocialista brigádmozgalom az utóbbi években a legnagyobb hatású termelési tömegmozgalommá vált. A szocialista brigád tagjai a munka motorjai, a tervteljesltésért, a magasabb szakmai és általános műveltségért folytatott harc katonái. Védik a közösség vagyonát, becsületesen, áldozatkészen dolgoznak, új munkamódszereket vezetnek be. A tudományos műszaki fejlesztésnek is ők a legjobb támogatói. A rožňavai (rozsnyól) járásban lévő hrhovi (görgői) szövetkezetben tizenöt-kollektíva (150 taggal) versenyez a szocialista brigád címért. Ez egyben meg is szabja a szocialista munkaverseny lehetőségeit a szövetkezetben. S hogy milyen nagy erőt jelent a szocialista brigádok jelenléte, azt bizonyítja a tavalyi ősz. A brlgádtagok voltak az elsők) akik felszólították társaikat, hogy áldozzák fel a szabad idejüket is a betakarítás érdekében, tík voltak azok, akik a községben példát mutattak a többieknek az óvoda és a könyvtár építésénél. KUNKO Attila huszonnégy tagú ezüstérmes traktoros brigádja a legjobb a szövetkezetben. Ezért a brigádvezetőt kértem meg — mondja el, hogy a brigádot milyen emberek alkotják?-r- £n nem tudom, más gazdaságban milyen emberek alkotják a brigádokat, csak a magunk életét Ismerem közelről. Mi pedig nem vagyunk se kiemelkedőek, se rendkívüliek. Nem találni közöttünk zsenit, egyikünk sem feltaláló, nincsenek országvilágra szőlő nagy cselekedeteink. Elnyertük a megtisztelő cím ezüst fokozatát, ami azért már valamit számít a szakmában s ezért lényegesen nagyobb feltételeket kellett teljesíteni. Ennek ellenére a mi brigádunkban sem csupa talpig öntudatos traktoros dolgozik. Nálunk is ugyanúgy megtalálható a serényebb meg a kényelmesebb, a csendes és a kiabálós. Magamról sem tudnám nyugodt szívvel elmondani, hogy hibanélküli brigádvezető vagyok. — Ön szerint mi jellemző a szocialista brigád tagjaira? — Az, hogy ők is emberek. Se többek, se kevesebbek. Olyanok, akik mindenekelőtt azt tudják, hogy dolgozni csak szívvel, becsületesen érdemes. Semmiképpen sem „különleges emberek“, akiken nagyítóval sem lehet találni szeplőt. tik is ráncolják a homlokukat, megisznak egy pohár sört, vagy egy pohár bort, s bosszankodnak a futballon. Azt viszont tudják: nem lehet úgy élni, mint régen. Holnap még többet kell tudni, illik többet tudni, mert anélkül a modern gépek korában nem lehet meg az ember. — Hogyan járultak hozzá a szocialista brigádok a termelési terv túlszárnyalásához — érdeklődőm ÜVEGES Gyula elvtárstól, a szövetkezet agronőmusától. — Azzal kezdem, hogy a növénytermelés szakaszán négy kollektívánk versenyez a megtisztelő címért. A felsőbb pártszervek határozatát helyesen értelmezve a brigádok vállalásai a takarékosságban nem a látványosságra, hanem az ésszerű felhasználásra törekedtek. Fontos alapfelv volt és maradt, hogy a fő figyelmet az üzemi célkitűzések, a termelési feladatok, tervszerű és megfelelő hatékonyságú teljesítésére irányították. A műtrágyáknál a megtakarítás alapja — helyesen — a talajtérkép szerinti ésszerű adagolás volt. Csak azt a tápanyagot és csak annyi tápanyagot szórtak ki, amelyekre a földeknek, növényeknek a tervezett hozam biztosításához szükségük volt. Egyébként a műtrágya túladagolása egy bizonyos pontnál amúgy sem eredményez termésfokozó hatást, hiszen a növény felvevőképessége véges. A túladagolás több esetben inkább káros, mert a növény érése lelassul, gabonaféléknél csak a szár fejlődését segíti, a kalász megdől, a betakarítás nehézkes lesz. A műtrágyákhoz hasonlóan a növényvédű szereket is a takarékossági elvek betartásával használják fel. — Mondhatna néhány szót az elért eredményekről? — Például a gabonafélék tervezett hektárhozama 32 mázsa volt és mi 37,5 mázsát értünk el. A beadási kötelezettségünket tizenkét vagonnal túlszárnyaltuk. Például a TAMÄS Lászlóné vezette szocialista brigád a zöldségtermesztésben dicséretes eredményt ért el. A sárgarépánál a tíz hektáros területről a tervezett huszonöt vagon hozam helyett negyvenkét vagon termést értek el, vagyis átlagosan hektáronként négyszázhúsz mázsát. A KŰRTVÉLY Bálintné vezette szőlészeti brigád a tervezett hetven mázsás hfektárhozammal szemben nyolcvanhét mázsás hektárhozamot ért el. Vagyis a versenyző kollektíváknak köszönhetjük, hogy a növénytermesztés szakaszán a tervezett ötmillió ötszázötvenezer korona helyett ötmillió hatszázhuszonhét ezer korona bevételt értünk el. Az állattenyésztés szakaszán versenyző hat kollektíváról Is csak a legjobbakat mondhatjuk. Hiszen tavaly a szövetkezet marhahúsból hatvannégy és sertéshúsból százöt mázsával teljesítette túl a beadást tervét. Az évi fejési átlaguk meghaladta a háromezer litert. Érdemes megemlíteni, hogy egy kiló marhahús kitermelésére 2,05 kiló abrakot használtak fel, míg a napi súlygyarapodási átlag 0,85 kiló volt. A sertéshizlaldában átlagosan 0,527 kg-os súlygyarapodást értek el 3,70 kiló abraktakarmány felhasználása mellett. A versenyző kollektívák négyszáz mázsa abraktakarmány megtakarítást vállaltak és a valóságban négyszázhetvenhat mázsa abrakot takarítottak meg. A szövetkezet állattenyésztője lesó János mérnök büszkén mondja, hogy az ötszáznegyvenegy született borjúból mindössze négy pusztult el. Egy szó, mint száz: az állattenyésztés szakaszán a szövetkezet a tervezett ötmillió hetvennyolcezer korona bevételt száznyolcvanhatezer koronával túlszárnyalta. Burkus János, a szövetkezet elnöke szűkszavú ember. Nem szeret dicsekedni. Azt azonban elmondja, hogy tavaly a mezőgazdasági nyerstermelést két millió kétszázhuszonötezer koronával, a tiszta nyereséget pedig hatszázhetvenkétezer koronával túlszárnyalták. A szövetkezet elnökétől most nem a termelési terv túlteljesítését firtatom, hanem érdeklődésem középpontjában a szocialista brigádtagok állnak. Arra vagyok kíváncsi, hogy a versenyző kollektívák hogyan teljesítik a hármas követelmény közül a művelődés, a tanulás célkitűzéseit. — Szerintem mindenekelőtt valamit tisztázni kell. Azt, hogy a tanulás korántsem azt jilenti: mindenki érettségizzen le, vagy diplomát szerezzen doktorátussal. Tény, hogy a brigádtagoknak sokszor nehezebb a könyv, mint a kalapács, a villa, vagy a lapát. Azt azonban elmondhatom, hogy a brigádtagok a szövetkezeti munkaiskolát rendszeresen látogatják. Én jómagam is tagja vagyok a 3B- tagú komplex racionalizáló brigádnak. Brigádunkban már természetes a továbbképzés. Ha rajtam múlna, én Igyekeznék testre szabni az oktatást és mindenekelőtt a szakmai képzést forszíroznám, azután meg a politikát, hogy az egyszerű ember is el tudjon igazodni a világ dolgaiban. — A brigádtagoknál hogyan nyilvánul meg a szocialista módon élni élv a gyakorlatban? — A szocialista módon élni elv brigádjainkban azt jelenti, hogy a brigádtagak segítik egymást a munkában, meg azon túl is. — Anyagilag mi hasznuk van a szocialista brigád címből? — Ezért nem jár külön díj, ugyanúgy a teljesítmény után kapnak jutalmat, mint a többiek. Viszont amikor egy brigád elnyeri a megtisztelő címet, akkor a brigádtagok pénzjutalmat kapnak. — ön szerint hogyan lehetne még tartalmasabb a brigádmozgalom? — Ügy, ha a vezetők mindenött komolyan vennék a brigádok vállalkozását s nem feledkeznének meg a rendszeres értékelésről. Sehol sem szabad megengedni, hogy formális vállalásokat tegyenek, mert azzal csak lejáratják a mozgalmat. ILLÉS BERTALAN A szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból A SZARAT0YIAK JŐ PÉLDÁJA Az SZKP Központi Bizottsága a tavalyi gazdasági eredmények értékelését követőn levéllel fordult a Szovjetunió mezőgazdasági dolgozóihoz, valamint a mezőgazdaságot ellátó iparágak dolgozóihoz. A központi bizottság megállapította: az elmúlt mezőgazdasági év eredményei örvendetesek. Az új ötéves tervidőszak indulása jő volt. Ez az agrárpolitika következetes megvalósításának az eredménye, s ez a politika tökéletesen megfelel az egész szovjgt társadalom érdékeinek A levél a továbbiakban rámutatott, hogy szükség van a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésére. A kolhozok és állami gazdaságok 1977-ben újabb, az eddiginél még felelősségteljesebb feladatokkal találják magukat szemben. A növénytermesztést és az állattenyésztést jelentősen fejleszteni kell. Mindenekelőtt a gabonatermelést kell fokozni, s küzdeni a tartalékok jobb kiaknázásáért, a terméshozamok növeléséért, a minőség javításáért, a felvásárlás növeléséért. A feladatok teljesítésében kiemelkedő szerep jut a munkásosztálynak és a szocialista iparnak. A párt felhívja a mezőgazdasági megrendelésekre dolgozó ipari üzemeket, hogy idejében szállítsák le a gépekét, a pótalkatrészeket, az üzemanyagot, a műtrágyát és más anyagi és műszaki eszközöket. Kutassák a lehetőségeket, hogy a belső tartalékok kiaknázása alapján túlteljesíthessék a termelési terveket s erősítsék a kolhozok és az állami gazdaságok patronálását. Az SZKP XXV. kongresszusa a Szovjetunió népgazdasága 1976/1980. évi fejlesztésének Irányelvében rámutatott, hogy a mezőgazdaság legfontosabb feladata a szemes termények termesztésének általános növelése úgy, hogy évi teljes termelésük elérje a 215—220 millió tonnát. A párt mezőgazdasági politikáját megvalósítva következetesen és kitartóan szorgalmazzák a mezőgazdaság további belterjesítését. A szaratovi Kommunyiszt című területi lap tudósítója most azzal a kérdéssel fordult Jakov Bebeskóhoz, a szaratovi Területi Végrehajtó Bizottság mezőgazdasági igazgatóságának vezetőjéhez, hogyan valósítják meg a szaratovi mezőgazdasági dolgozók a XXV. pártkongresszus határozatait, milyen eredményeket értek el a tizedik ötéves terv első évében? — A mezőgazdaság fő feladata abban rejlik, hogy biztosítsa a termelés további növekedését és nagyfokú stabilitását, a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságának sokoldalú fejlődését, hogy jobban kielégítse a lakosság élelmiszer-szükségletét és az Ipar nyersanyag-szükségletét. Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az októberi központi bizottsági ülésen kijelentette: „Az ötéves terv jól kezdődött. 1976 gazdasági ritmusa biztosítja a párt által megjelölt feladatok teljesítését. Ez nemcsak gazdasági, hanem nagy politikai siker is“. A szaratovi terület dolgozói nagy mértékben hozzájárultak a szemestermény-termesztés növeléséért folyó verseny kibontakozásához. A terület szovhozai és kolhozai 4 millió 253 ezBr tonna szemest adtak el az állami felvásárlási üzemeknek. A mezőgazdasági dolgozók jő munkájának eredménye ez a siker. A falvak dolgozói nehéz időjárási viszonyok között nagy termést tudtak elérni a szemes terményekből, a városi lakosság tevékeny segítségével gyorsan betakarították a termést. A szemes termények vetőterülete 4 millió 300 ezer hektár volt, ezen több mint kétmillió hektáron szaratovi nemesítésű, Volga-menti kemény búzafajtákat vetettek. A gabona aratásában több mint tizennyolcezer SZK—4, Nyiva, Kolosz, Szlbirjak típusú kombájn, mintegy tizenhétezer réndrakó, harmincezer autó vett részt. Kombájnosok és gépkocsivezetők ezrei kiváló eredményeket értek el a technika hatékony kihasználásáért folyó versenyben. íme, néhány példa J. Jakunykin, a Szocialista Munka Hőse, a marxi kerület Lenini Üt kolhozának kombájnosa Kolosz gépével 14227 mázsa gabonát csépelt ki. A. Mfergenyev, a Szaratovszkíj Szovhoz kombájnosa Nylva kombájnjával tizenkilencezer mázsa szemes terményt takarított be. A. Sarapov, a Győzelem Szovhozban négy SZK—4 és Nyiva kombájnnal felszerelt csoportjával hetvenezer tonna gabonát gyűjtött be. B. Kapanov, a Gyergacsevszkij Szovhoz gépesítő]!ZSVN-10 rendrakó gépével 2176 hektár gabonát aratott le és nyolcvan hektárra növelte napi teljesítményét. V A terület dolgozói becsülettel eleget tettek állami gabonaeladási kötelezettségeiknek. Ezzel kiérdemelték Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szívélyes köszönetét és gratulálását. Sok kolhoz és szovhoz nagy mértékben hozzájárult az óriási szaratovi gabona-éléstár gazdagításához. A novouzenszki kerület Ragyiscsev Szovhozának dolgozói, akiknek közösségét a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki, 330 ezer mázsa, azaz kétmillió púd gabonát juttattak az ország felvásárló üzemeibe. Ugyanennyit v adtak a Krasznoarmejec Szovhoz földjeinek dolgozói is. A szovjet népgazdaság erősítéséért szoros szövetségben együttmunkálkodó munkások és parasztok megfeszített munkájukkal vívták ki a nagyszerű eredményeket. A kenyércsatát a hatalmas technikával felvértezett valamennyi szovhoz és kolhoz megnyerte. íme, itt az eredménye annak, hogy államunk bőkezűen ellátja technikával a mezőgazdaságot. Területünkön gyors ütemben fejlődik az öntöző gazdálkodás. A kommunista párt óriási programot valósit meg a Volga-mellék száraz övezetének átalakítására, hogy minden mezőgazdasági növénykultúrából szavatolt termésmennyiséget érjenek el. A nyolcadik ötéves tervben 107 millió, a kilencedikben 707 millió rubel talajjavítási beruházást eszközöltök. A megművelés alá vont öntözött földek területe 26 ezerről 245 ezer hektárra bővült. A kilencedik ötéves tervidőszakban lényegében négy év alatt, további 185 ezer hektárral növekedett az öntözhető földek területe. A tizedik ötéves tervben 1 milliárd 200 millió rubel beruházással 300 ezer hektáron öntöző hálózat kiépítését tervezték. A mezőgazdasági szervek, a kolhozok és szovhozok komplex Intézkedéseket tesznek minden hektár öntözött terület gazdaságilag nagyon hatékony kihasználására, az anyagi ráfordítások mielőbbi megtérülésé céljából. A kolhozok és a szovhozok dolgozói a területi pártszervezet vezetésével mindent megtesznek annak érdekében, hogy maradéktalanul teljesítsék a mezőgazdasági termelés belterjesítésére a XXV. pártkongresszuson kijelölt feladatokat, hogy méltóképpen hozzájáruljanak a haza erejének növeléséhez. IRINA KISZELJOVA, Szaratov