Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-26 / 8. szám

1977. február 26. SZABAD FÖLDMŰVES 3 öntudat és önérzet Rokon fogalmak. Egy családból valók — akár az édestestvérek. Így, egy­más mellett (együtt) erőt, biztonságot, erkölcsöt képviselnek. S olyan ha­talmat, ami nagy dolgokra képes. Dó ml van ott, ahöl a két testvér nem fér meg együtt? Ha nem találják a közös szót, ha csak ajtócsapkodással beszélgetnek? Oft sürgősen tenni kell valamit. A Gemerský Jablonec-l (gömöralmágyi) Május 9. Efsz-ben is sántít az öntudat. Többször Is hallottam a kijelentést: jóféle, dolgos nép lakik erre­felé. Nem kétlem, nincs jogom kételkedni benne. Ennél meglepőbb volt számomra a tény, hogy a február tizedik! évzáró közgyűlésükön mérleg­hiányos évről kellett számot adniuk. — Hát ez meg hogyan lehetséges? — kérdezi az ember önkéntelenül. — Hisz a petrovcei (péterfalai) új kultúr­­házban csupa dolgos, jóféle ember ült össze ezen a délutánon. — Hányán lehfctnek odabent? — érdeklődtem. — Legalább négyszázan. A balkon Is teli van emberekkel... Alkalmi kísérőm, a szövetkezet szőlésze invitál á kultúrház színpadára. Három sorban ülnek a vezetőségi tagok, vendégek, járási küldöttek, külön­böző szervezetek meghívottal. — Csak hátra — súgom oda. — Kerüljük a feltűnést. — Egy idős bácsi mellé sodródunk. Itt jő lesz. A bácsi méreget, aztán tapogatózni kezd. Kiféle-miféle vagyok, honnan jöttem. Mikor látja, hogy „érett“ a helyzet, szalagot húz elő a zsebéből. — Látja, huszonegy napom volt ledolgozva. Itt meg tizenkilenc van a pa­píron. Csak úgy eltűnt két nap. — Hát az hogyan lehetséges? Nem tudja, ö csak annyit tud, hogy ennyivel kevesebb, s hogy nyolcszáz­­kilencszáz koronáért dolgozik. — Ennyiért. A kocsirakodás pedig nem könnyű munka. Aztán itt van ez a kultúrház is. Ezért is alig fizettek, mikor építettük. Pedig majd levitt a szél a tetőről. A szőlész mozgolódni kezd. — Üljünk távolabb, — mondja, — mert így nem hallom a gyűlést. — Felcihelődünk, átülünk az asztal végéhéz. XXX Az elnök tartja a beszámolót. Nem sok dicsekednivalója van, el Is ismeri: ........ A felsorolt adatok kommentár nélkül is tükörképet adnak az efsz 1976-os tervfeladatainak teljesítéséről. Ezen negatív eredmények egy részét írhatjuk csak az időjárás terhére, amely az előre nem látható károkból eredően 1 886 000 koronát tesz ki, ez azonban csak egy rész§ ...“ ..... Elgondolkoztató, a tervezett össztermelést érték 2 millió 204 ezer koronával kevesebb, a béralapot 1 millió 123 ezer koronával túllépték. A két szám összehasonlítása árrá a következtetésre juttat, hogy az időjáráson kívül a hiányos munkaszervezés a rendszeres ellenőrzés elmulasztása és a felelősségérzet hiányossága is hozzájárult...“ Az ellenőrző bizottság elnöke szépítgeti a dolgot. Elismeri ugyan, hogy a béralapot jobban kimerítették a kelleténél, s helyenként előfordulnak hi­bák. és hogy van javítanivaló, de az időjárási viszonyok ... a gépi munka nehézségei a dombok miatt... az észlelt hiányosságokat azonnal felszámol­ták .. . a raktári ellenőrzésnél nem találtak hiányt... rendszeresen ellen­őrizték az éjjeliőrök munkáját... a visszaélések nappal történtek ... a tagságnak jó a szocialista vagyonhoz való hozzáállása... önkritikát kell gyakorolni... stb. A szünetben véleményekét keresek. A legtöbben panaszkodnak. Farkas Zoltán, anyagbSszerző: — A gépesítésnél az a legnagyobb hiba, hogy Major traktoraink vannak, a legkülönfélébb változatban. így aztán nehéz alkatrészt kapni, vagy mesz­­sze kell menni érte. Persze nehézséget okoz a dombos határ is. Üjttás? Volt egy brigádunk, amely a burgonya ültetéshez csinál egy gépet... Egy névtelen. Láthatóan rossz a közérzeté. Amikor megkérdezem, vajon föl szólal-e a vitában, lakonikusan válaszol: — Hogy én igyam meg a levét? — Akkor ki fog felszólalni? — Szerintem senki. Cxalai Márton, kocsis. 76 éves. Azt mondja, a tavalvi évbén minden napja le van dolgozva. Fölszólalni? — Kicsi ahhoz az én szótehetségem. — Szóval elégedett? — Én az vagyok. Én már öreg vagyok, nekem már mindegy. Beszéljenek a fiatalok. Agócs Géza, a Nemzeti Front helyi elnöke: — Szeretném megköszönni a meghívást, de nemcsak azt. A szövetkezet­nek a munkáját, amit a lakosság érdekében végez. Főleg a gondoskodást: a kultúra érdekében tett lépéseket, a lakásépítést. Agócs Lídia, könyvelő, a Csehszlovák Nőszövetség KB tagja: — Nincs megoldva a nők foglalkoztatottsága. Az egész Gortva völgyben, Medvesaljától Feledig, legalább háromezer nő vár munkaalkalomra. Itt a szövetkezetben egyedül a dohánytermesztésnél van lehetőség, de az sem állandó munka. Balázs Mátyás, az ellenőrző bizottság tagja: — Ez a szövetkezet képes jobb eredmények elérésére Is. Csak sok a hiba: a technikusok képzetlensége, van olyan vezető, aki nem tudja, hogy reggeltől estéiig mit végeztek a munkásai, többet megengednék a dolgo­zóknak, mint szabad lenne ... mert nagyon sok múlik a lelkiismereten, hozzáálláson, önérzete mindenkinek van, dő öntudata? S ha az nincsen, lehet bárki az elnök... A megkérdezettek (az itt levőkön kívül még jónéhány) legtöbbje kevesli a bérét. Fordítsuk meg: mit tesznek a panaszkodók? Hisz még itt, a leg­szélesebb fórumon sem mernek felszólalni. Hogyan lehet a hibát elhárítani ott, ahol mindenki néma? Legtöbbjük — jól, roszsul — érzi, tudja a bajok forrását, de nem akar rámutatni. S ahogy az várható volt: a vitában csak egyetlen ember beszélt a tagság soraiból. Csak neki volt kurázsija. A vezetőség a tagság hozzáállását kifogásolja, a tagság a vezetőségét; az állattenyésztési üzemág vezetője a növénytermesztést, a gépesítést..: stb. Néhány dolgon valóban öl lehetne gondolkozni: A dohánynál — ami csaknem a jövedelm negyedrészét adta — minden jól ment az utolsó munkaszakaszig, ahol (konkrétan: az osztályozásnál) a lelkiismeretes munkán múlik a dolog. S nem mindegy, hogy huszonhárom, vagy huszonöt koronáért vásárolják fel kilóját a dohánygyárban. A silógödrök rossz állapotban vannak s a takarmány tönkre megy. Ezzel szemben (á kutatóintézet képviselője szerint) olyan felvonók vannak ezen a vidéken, amelyek a dolgozók kezdeményezéséből születtek. Csupa rejtett tartalék, parlagon heverő kezdeményezőkészség. Szervezési csetlés-botlás. Csupa ellentét. Végül a szövetkezet elnöke teszi föl az i-re a pontot: — Amikor 1972-ben veszteséggel zártunk, mi funkciósok a rossz eröd­­ményt azzal magyaráztuk, hogy ez az ögyesítés eredménye, hogy még nincs áttekintésünk a megváltozott viszonyokról. De most? Mikor áttértünk az ágazati irányításra? — Valóban: felülről kell kezdeni a kritikát. Nem munkabeosztást kell csinálni, de tudni kell irányítani. Ehhez kell tartani magunkat a jövőben. Az önérzet mindenkiben megvan. Az öntudatért, a szocialista öntudatért azonban még sokat kell tenni a Május 9. Efsz-ben. Mert ha Igaz, hogy dol­gos nép lakik errefelé, ezt nem tarthatja megnyugtatónak. Ahogy a párt­­bizottság járási küldötte mondta: a közös alapból fedezni tudja az állam az ilyen kiesésekét. De meddig? ... Ezt tudatosítani kell. —kövesd!— Manapság világszerte gyakori je­lenség az úgynevezett „őrségváltás''. Legutóbb a washingtoni Fehér Ház­ban került sor ilyesmire. Ám. tévedés no essék, az alábbiakban jóval ki­sebb jelentőségű esetet hozunk szó­ba. amely a tengerentúli nagy ese­ménnyel csaknem egyidőben zajlott le. mégpedig a Komjaticei (korúját!) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz­­ben. Pontosabban: ennek az 5630 hek­táros közös gazdaságnak a lipovál (malomszögi) és a mojzesovái üzem­részlegein. Nem csupán az történt, hogy a két kis üzemrészlegből csi­náltak egyet. Kissé kellemetlenebb az ügy, mert az itteni munkahelyi veze­tőket, illetőleg szakembereket levál­tották, mindvalahápyt. Előrebocsátom: az őszinte segítő­készség és nevelő szándék vezérli toliam. — Lipová, Lipuvá ... Mintha már hallottam volna ennek a település­nek a nevét. .. — töprenghet imigyen a kedves olvasó. Valóban ismerősnek tűnhet, hiszen annak idején innét röppent fel a hír, s bejárta orszá­got: több mint száz mázsás hektár­hozamátlagot értek el búzából a H- pováiak. j Akkor még önállóan gaz­dálkodott az aránylag kis szövetke­zet. most már a szőbanforgó nagy közös gazdaság szerves része.) Node, nem is a kiugró termésho­zamátlag igazát akarjuk kétségbe von­ni. Másról lesz szó. Arról, ami azóta történt a lipovái és a mojzesovái részlegen. A „rugdfel-hagydott“ mun­ka hódított időlegesen teret. Általá­nos fegyelemlazulás, házirend- és alapszabálysértés dívott. Ilyen kö­rülmények között jő minőségű munka végzéséről aligha lehetett sző. A mun­kahelyi vezetők, szakemberek nem éltek az ellenőrzés jogával. A nagy­fokú kötelességmulasztás miatt me­nesztették őket. Szóval elég az hozzá, ágas bugás­sá vált ez a kényes ügy. Felvethető a kérdés: a dolog el­fajulásáért csupán a már menesztet­teket térheti a felelősség?! Ez jócs­kán megkérdőjelezhető. Mások is hi­básak. Ennek megállapítását, elbírá­lását már elvégezték az illetékesek. Bizonyára okultak az apróságnak ép­pen nem nevezhető esetből vezetők, szakemberek, műszakiak, kommunis­ták és párton kívüliek egyaránt. Erre abból is következtethetünk, hogy egész sor intézkedést hoztak. Többek között nemcsak munkahelyi vezetők cseréjére, hanem egyéb át­szervezésekre is sor került. ☆ ☆ ☆ V; ■-i'*- , ............. Őrségváltás A közös gazdaság vezetősége., tel­jes egyetértésben az üzemi pártalap­­szérvezetek csúcsszervének vezetői­vel, olyan egyéneket állított a meg­üresedett posztokra — javakorabelie­ket, s fiatalokat —-, akikben megvan minden adottság nemcsak a rendte­remtéshez, a jó munkalégkör, a mun­kához való jobb hozzáállás kialakítá­sához. a felelősségérzetre nevetés­hez, a tervfegyelem betartásához, hanem a türelmes felvilágosító, ne­velő munkához, a céltudatos termelő­munka szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez egyaránt. A példamutató, emberies magatar­tás, a feltétlen kezdeményezőkész­ség a kendőzetlen nyíltság és elvtár­si segitőkészség az. amelynek jelle­meznie kell a posztokra állította­­kat. Másként szavuknak nem lesz foganatja. A nyers erőszakról lemon­dás: nyert ügy. Csakis együttes ösz­­szefogás hozhatja meg a várt ered­ményt. Kikre alapozzanak legfőképp? Hát a lelkiismeretességben, fegyelmezett­ségben élenjárókra, s valamennyi becsületes dolgozóra. Tanulják meg nyílt véleménymondásra késztetni az embereket, s bízni bennük. Mert az oktalan bizalmatlankodás fölöt­tébb káros. Elriaszt, ahelyett, hogy közelebb hozná az embereket egy­máshoz. Ügy-e, márpedig egyáltalán nem ez a cél? Mi tehető még? Igencsak könnyít­het a nehéz helyzeten a párt vezető szerepének feltétlen, eddiginél jobb, következetesebb gyakorlati érvényre juttatása. Elsősorban a kommunisták végezzenek jobb felvilágosító, nevein munkát, jogosan követeljék meg va­lamennyi párttagtól a személyes példamutatást, a közös munkához való szocialista viszonyulást, a jó munkalégkör kialakftását, a segít­ségnyújtást. ☆ ☆☆ □ ojcsan Elek agronómus, Č aj­kovi C Jozef mechanizátor, a még fiatal Repka Ján mérnök-zootech­­nikus és a többiek már dologhoz lát­tak. A műhelyben javítják már a jócskán elhanyagolt, üzemképtelen gépeket. Rendszeresen szállítják a műtrágyát (a szuperfoszfát-hiány problémája megoldódott az utóbbi napokban!), p lucerna és az őszi ka­lászosak feitrósvázásót idejében meg­kezdték, befejezését eddig az Időjá­rás hátráltatta. A búza kedvezően telelt, amely a lipovál részlegén mintegy félezer hektárnyi. A hirte­len elolvadt hő leve elárasztott vagy félszáz hektárra terjedő vetést; ■ le­­csapolással a pangó vizet már jobbá­ra eltávolították. Serénykedik már a DurkoviC )án vezette, dohánytermesztő szocia­lista brigád. A fóliahangárakat ké­szítik, hogy a 45 hektárnyi területre elegendő mennyiségű és jó minőségű dohánypalántát nevelhessenek. A tét nem csekély: 770 mázsa dohány ki­termelése és átadása vár a jelenleg 14-tagú közösségre, amely a dolog sokasodtáva! harminc főre gyarap­szik majd. Ez a termőterület öt hek­tárral lesz több a tavalyinál. Mint arról a mechanizátor tájékoz­tatott: az árpavetőmag előkészítve, a legfontosabb talajművelő eszközök, vetőgépek készen várják a tavasz ébredését. Most mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a traktor­javítás ütemét gyorsítsák. A traktor­utánfutók j pótkocsik) közül is már több mint féltucatot kijavítottak. Mint az előbbiekben már a dohány­termesztést szóba hoztuk, a termő­terület bővítése egyben gondjukat is szaporítja: a négy Sirokko-szárltó nem lesz elegendő a dohány szárí­tásához. Még kettőnek a beszerzését kellene szorgalmazni, mielőbb. Miután a volt két üzemrészleget egyesítették a Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezetben, megtörtént az átszervezés a munkacsoportokat illetően is. Egy csoportot képeznek a gépjavítók, egyet a traktorosok, gépkezelők, s a gyalogmunkások. Most már az a legfontosabb, hogy a volt két részleg dolgozói minél előbb összeszokjanak, s lelkiismeretes, jó munkát végezzenek. Tegyenek félre mindent, ami torzsalkodáshoz, meg nem értéshez vezethet. A nagy kö­zösség tervcéljainak eléréséhez min­den dolgozónak nap mint nap telje­sítenie kell a reá rótt feladatokat. A lipovái üzemrjiszlegen úgy dolgoz­zanak egész éven át, hogy a követ­keze zárszámadó közgyűlésen emelt fővel vehessenek részt, azzal a jól­eső érzéssel: „Megtettük a magun­két! Teljesítettük mindazt, amit a kö­zösség, s a társadalom elvár tőlünk." (kovács) Villognak a metszöollók Az idősebb embe­rek emlékezetében úgy ét a tél, mint a pihenés idősza­ka. A férfi a ház körül tett-vett, — számba vette az évi eredményeket. Az asszonynép tol­lat fosztott, font, szőtt, zsákot fol­tozott. De ilyenkor jutott idő a kalen­dárium lapozgatá­sára, egy-két könyv elolvasására. No meg arra is, hogy szomszédokkal, komával, sógorral megvitassák a vi­lág folyását. Több elfoglaltság akadt a szőlő­­termelő vidéken. Meg kellett javítani a hibás edényeket, vagy éppen karót faragni, amire mindig szükség volt. A jő gazda majd minden nap kibal­lagott a szőlőhegyre is, körülnézni a pincét: nincs-e valami baj. Meg az­tán a havat is el kellett lapátolni a pince körül, nehogy tavaszi olva­dás idején a pincében kössön ki a hőié. Mindez kedves teendő volt, hi­szen közben lecsúszott egy-két po­hár borocska is ... Ma már azonban lényegesen meg­Formálódnak a szőlősorok. Dobos Ferencné, Kelemen Ferencné, Lekýrová Zuzka technikus és Fekete Ferencné munka közben (A szerző felvétele) technikus, aki állandóan Itt jár kö-. •zőttük. — A munka jól halad, a leg­többen már jő néhány éve végzik ezt a télutói műveletet. Az Idén több új dolgozónk is van, mivel az állapi! gazdaság helyi üzemrészlege beol­vadt a szövetkezetbe. Ezek az új dol­gozók egy ideig együtt dolgoztak a mieinkkel, hogy elsajátítsák tőlük a szőlőmetszés tudományát, mesterfo­gásait. — Az asszonyok miként véleked­nek erről a munkáról? — Bizony, nem valami könnyű reg­gel nyolc órától délután négyig nyomkodni a metszőollót. Különösen ott, ahol vastagabb a szőlővessző. Előfordul, hogy éjszaka zsibbad a kéz egy kicsit. A hideg elviselhető, min­denki alaposan felöltözik, hiszen itt a munkában nem lehet kimelegedni. Ha hideg az idő reggel, tíz óra tájt bemegyünk melegedni a szőlőben le­vő szociális épületbe. — S a metszői után mi követke­zik? л — Ha mind az 38 hektáron vég­zünk, küzdjük a vesszők lekötözését. Erre március elején kerül sor. « * • Míg beszélgettünk, a metszőollős csapat jócskán előrehaladt. Nagy igyekezettel végzik a munkát, hiszen amennyit elvégeznek, annyi után kap­nak fizetést. S ha már eljöttek, dol­goznak. Télidőben is jól jön a pénz a házhoz. Böjtös János MEGÉRTETTÉK AZ IDŐ SZAVÁT A nagy mezőgazdasági üzemek ki­alakításának jegyében kezdődtek a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás szövetkezeteiben az évzáró köz­gyűlések. A folyamat meggyorsítása érdekében először azokban a közös gazdaságokban készítették el a gaz­dasági mérleget, melyekben szerke­zeti változásokra került sor. Így pél­dául Šafárikovo (Tornaija) körzeté­ben is, ahol egy közel tízezer hektá­ros állami gazdaságot hoznak létre a volt anya-gazdaságokból és a most benlvadő környékbeli szövetkezetek­ből. Utolsó évzáró közgyűlését tartotta az 1845 hektáros Gemerská Ves-I is a napokban. Összességében nem zárt já évet a gazdaság, hiszen kitűzött tervfeladatainak jelentős részét száz százalékra nem teljesítette, kivéve a gabonaféléket, amelyekééi a szövet­kezet fennállása óta még sosem értek el harmincnynle mázsás hektárhoza­mot. Ugyanakkor a hústermelési, illet­ve eladási kötelezettségüket is telje­síteni tudták. A jövőben a Šafárikovoi Állami Gazdaság keretében Gemerská Ves-en összpontosul majd az állattenyésztés. A sikeres gazdálkodáshoz adottak a feltételek, s miután a volt szövetke­zeti tagok is bizalmat szavaztak az új gazdálkodási formának, munkás­kezekből sem lesz hiány. Zökkenőmentes átállás A korábbi párthatározatok és a tagsági gyűlés döntése értelmében a Štrkoveci f Kövecses!) Efsz is befe­jezte önálló gazdálkodását, ez év ja­nuárjában egyesült a kráf-i Közös Munka Efsz-szeL A tavalyi év gazdálkodását értéke­lő közgyűlésre február nyolcadikán került sor, melyen a járási pártbi­zottság küldöttjeként részt vett Gyö­kér elvtárs, az egyesített efsz elnö­ke, valamint Tóbik elvtárs, a jmi osztályvezetője. Az eredmények értékeléséből ki­derült, hogy a kis szövetkezet nem tudhatta kellőképp kamatoztatni a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta le­hetőségeket, s a várttól több vonat­kozásban is elmaradt. Viszont dicsé­retesen és zökkenőmentesen kezdő­dött a közös munka, ami a tagság politikai fejlettségéről tanúskodik. Nagy lendölettel készülődnek a ta­vaszra a több mint kétezerötszáz hektáros szövetkezet dolgozói, veze­tői bizakodnak, hogy a fejlődés tö­retlen marad. H. A. változott a falusi ember élete. A kor­szerű mezőgazdasági üzemek más körülmények között termelnek, a munka télen sem szünetel. • • » A vinicai (ipolynyékil BÉKE Efsz szőlészetében is ott szorgoskodnak az asszonyok. Bár hő borítja a talajt, s csípős szél festi az arcot pirosra, Záhorszky István szőlész és Lekýľová Zuzka technikus irányítása mellett a szőlőt metszik. Villog a metszőolló az ügyeskezü lányok, asszonyok hoz­záértő, gyakorlott mozdulatokkal vág­ják a szőlővesszőket. — Eddig harminc hektáron végez­tük el a metszést — mondja a fiatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents