Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. február 26. Újult erővel Az októberi általános képviselőtestületi választásokon a Nővé Zámky-1 (érsekújvári) Járás képviselőinek körülbelül a fele kapott újabb megbízatást, a másik felét új emberek alkotják. Az új népképviseleti szervek már negyedéve megalakultak és működnek, sőt létrejöttek az ú] szakbizottságok is, amelyekbe a képviselőket szaktudásuk és érdeklődésük szerint osztották be. — Hogyan válnak be az üj, zömében fiatal képviselők, akiket választóik nagy bizalommal tiszteltek meg, milyen aktivitást fejtenek ki és miben szorulnak segítségre? — ezzel a kérdéssel fordultam Kaldrovits Zoltán elvtárshoz, a Jnb szervezési osztályának vezetőjéhez. — A nemzeti bizottságok alakuló üléseit általában nagy részvétel jellemezte. Szinte százszázalékos volt, erre a napra eleve felkészültek, elhalasztottak minden szolgálati utat és egyéb teendőt s valóban csak a betegek és a külföldön tartózkodók maradtak távol. Ugyancsak pontos részvétel Jellemezte az új, fiatal képviselők számára Kováčován és Kollárovón (Gútán) rendezett ötnapos iskolázást is. Már Itt megnyilvánult a fiatalok aktivitása, kezdeményező készsége és érdeklődési a tisztségükkel Járó teendők iránt. Kaldrovits elvtárs így általánosítja az eddigi tapasztalatokat: ott, ahol tekintélyes számban vannak a fiatal képviselők, rendkívül élénkek a viták. Nem félnek felvetni problémákat, feltétlenül megoldásra váró, olykor kellemetlen kérdéseket is, egészséges észrevételeik vannak, s a kérdéseket nemcsak felvetik, hanem megoldási javaslataikat is kifejtik. Általában elmondható, hogy az ÚJ, fiatal képviselők bekapcsolódása a nemzeti bizottságok munkájába dinamizálta a népképviseleti szerveket. Igen nagy feladatok várnak a járás nemzeti bizottságaira. Jelenleg a polgári bizottságok megválasztásának előkészítése folyik, egyes helyeken már meg is kezdődött. A Járási székhelyen 19 polgári bizottságot választanak, mert az elmúlt megbízatási időszakban új lakőtelepékkel bővült a város. fii hagyományokhoz híven igen nagy gondot fordítanak a választási akcióprogramok teljesítésére. Ez természetesen szervesen összefügg a lehetőségek és az igények, az állampolgári aktivitás egyeztetésével. Célszerű építkezést folytatnak a program keretében — az idén öt óvoda és bölcsőde építését fejezik be, kilenc pedig Jövőre készül el. Az idén közel tíz létesítmény építését kezdik el. Fontossági sorrendben üzlethelyiségek, korszerű boltok szerepelnek a Járási programban s nagy akciónak számít a gáz bevezetése. A legfőbb gondot mégis az óvodák' és bölcsődék Jelentik. A Járás üzemelnek munkaerőre van szükségük, sok nőt foglalkoztatnak, ami viszont gondoskodást kíván a gyermekek elhelyezéséről. Az eddigi kisegítő megoldás, ún. mikroóvodák fenntartása több szempontból nem vált be. Ezért szerepel az óvodák és egyéb gyermeklétesítmények építése továbbra is az első helyen. Hogyan „indult be* a képviselők munkája a Járás egyes helyiségeiben, konkrét példákkal illusztrálhatjuk. Eubá (Libád) kisközségben 15 tagú nemzeti bizottságot választottak, melynek hét képviselője először tölti be tisztségét, új ember. Nagy előny, hogy a hnb elnöke, Juhász Péter elvtárs ügyben az efsz alelnöke is, így személyén keresztül még szorosabb a kapcsolat a hnb és a mezőgazdasági termelés között. Az 562 lakosú kisközségben három bizottság alakult a hnb mellett — közrendészeti, ifjúság- és nevelésügyi, továbbá pénz- és szociálisügyi. A helyi vezetésnek az akcióprogrammal különösebb gondjai nem lesznek, mert tetemes eszközöket emészt fel az új hnb-épület építése, így az új megbízatási időszakban Jelentősebb beruházást nem is terveztek. A kisközség lakossága ugyanis megfogyatkozik. A törvényszerű fejlődés, hogy a városi ipar felszippantja a falvak lakosságát, elsősorban a legproduktívabb életkorúakat. Ennek következménye, hogy a gyermekek száma is logikusan csökken. Az idén már nem is nyílik első osztály a helyi iskolában, s a tanulók mind Gbelcére (Köbölkűtra) fognak bejárni. Az iskola régi épületében helyezik el az óvodát, így a legkisebbek kérdésé is egyelőre megoldódik. Az akcióprogram keretében annál nagyobb gondot forítanak a rendszeres parkosításra, a falu csinosítására és fejlesztésére (tavaly kormánykitüntetésben részesültek érte), s itt nagy tere van a társadalmi munka kibontakozásának. Ennek szervezése egyébként valamennyi képviselő feladata. fii 15 képviselő különben úgy osztotta fel egymás között a falut,.Iu*gy rendszeres közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn választóikkal, alkalmuk пуШк afholyan nem hivatalos közvéleménykutatásra és tapasztalataikról, megállapításaikról beszámolnak a helyi nemzeti bizottság pleiláris ülésein. A Járás másik községében, Rubáöban (Fürön) nagy fiatalodás történt a helyi képviselőtestületben. A hnb 25 tagja közül 9 régi képviselő, 18 pedig új. Az egyes bizottságok most vannak alakulóban vagy tevékenységük kezdeti szakaszában. A közrendészeti bizottság már második ülését tartotta, s Líška ‘elvtárs, a hnb titkára nagy elismeréssel nyilatkozik a bizottság fiatal tagjainak aktivitásáról. E bizottság gyakran népszerűtlen kérdésekkel is kéhytglen foglalkozni, szomszédok perpatvarainak, viszályainak intézésével s gyakran szabálysértési ügyekben pénzbírsághoz is kell folyamodnia. Pozitívum, hogy ezek a fiatalok lelkesedéssel látják el feladataikat a közrend érdekében és az elmarasztaltakat is meg tudják győzni döntéseik helyességéről és igazságosságáról s elejét veszi kannak, hogy a viszálykodások nagy méreteket öltsenek. Akcióprogramjuk viszonylag szerény: az új temető kijelölése és halottasház építésé, bölcsőde építése és rendbehozása a fő teendő. Hosszú távú és jó meggondolást követelő tennivaló még az, hogy a kisközségben barátságos, marasztaló környezetet teremtsenek a fiatalság számára. Ugyanis megállíthatatlanul folytatódik a fiatal munkaerő elszivárgása. Főként a szakembereket csábítja a városi ipar, s ez a körülmény már a szövetkezetben is érezteti hatását, mert több traktoros otthagyta a községet. A nagyközségnek számító Dvory nad Zitavou (Udvard) 55 nemzeti bizottsági képviselője közül 27 glső ízben tölti be tisztségét. Bár általában még csak ismerkednek feladatkörükkel, a község vezetőségének az az általános véleménye, hogy jobbak, aktívabbak elődeiknél. A helyi akcióprogramban itt is főként bölcsőde és óvoda létesítése szerepel. Ez nagyon szükséges, mert elég szép a község népességgyarapodása, s gondoskodni kell a dolgozó anyák gyermekeiről. A lakosság szépen kiveszi részét a különféle társadalmi munkából, parkosításból, díszbokrok ültetéséből. Nagy fedezet a társadalmi öszszefogás a közös tervek kivitelezésére. Dicséretre méltó a hnb és a helyi- szövetkezet .együttműködése is. Az efsz tavaly másfél millió korona értékkel (különféle formában) járult hozzá a szociális létesítmények építéséhez és fenntartásához. Lőrincz László IGÉNYES FELADATOK Az okollőnét (ekeli) falusi pártszervezet kommunistái nagy gondot fordítanak a Nemzeti Front választási programjában kitűzött feladatok teljesítésére. Januári taggyűlésükön valamennyi kommunista konkrét pártmegbízatást kapott a választási programfeladatok eredményes teljesítésének biztosítására. Igényes feladatokról van szó — be kell fejezni a művelődési otthon, a hnb és a helyi tüzoltószertár építését, át kell helyezni a labdarúgó pályát, hogy helyén megkezdhessék egy korszerű üzlet építését. Parkosítják a községet, javítják a Járdákat, korszerűsítik a villanyhálózatot. Sok háztartásba már bevezették a vízvezetéket, melynek hálózata további másfél kilométerrel bővül. A tervezett 60 férőhelyes óvoda és 35 férőhelyes bölcsőde a dolgozó anyák helyzetén könnyít. A kommunisták és a széles néptömegek összefogása már tavaly is nagyszerű eredményekhez vezetett. Ezt a konkrét statisztikai adatok bizonyítják: az ekeliek a tavalyi falufejlesztési munkálatokban 53 376 óra társadalmi munka ledolgozását vállalták, teljesítették IS. Az idén sem hiányzik az aktivitás s remélhető, hogy a község arculata az idén is csinosodni és változni fog. KOLOZSI ERNŐ POLGÁRI VÉDELEM Sokrétű feladatok a községben A szocialista közösség tagországaival egyetemben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya is mindent megtesz annak érdekében, hogy semmi se zavarja népünk békés alkotó munkáját. Célunk, a teljes szocializmus elérésének útján pártunk és kormányunk egyre bátrabb és igényesebb feladatokat tűz ki. Ezeknek megvalósulását, valamint szocialista vívmányainak védelmét szavatolja a békeszeretó külpolitikánk is, amely a külső feltételeket biztosítja hazánk szocialista építéséhez. A modern atomkorban, a tömegpusztító fegyverek korában valóban nincs biztosan védett hely a földkerekségen. Egy tömegpusztító eszközökkel viselt háború érzékeny csapással veszélyeztetné a hátországot, a termelést is. A mezőgazdaság sem kivétel. Noha a szocialista közösség országai a világ haladó erőivel egyetemben mindent elkövetnek a pusztító háború kitörésének megakadályozására, a védelemre való felkészülés nem hanyagolható Щ. Nem véletlenül állapította meg а XV. pártkongresszus, hogy „szocialista hazánk védelme az összes honpolgár ügye. A Honvédelmi Szövetségnek, a SZISZ- nek és más szervezeteknek továbbra is teljesíteniük kell .feladataikat abban, hogy az embereket felkészítsék ä haza védelmére“. A kelet-szlovákiai kerületben a polgárt védelem keretében például ölöadásokon világosították fel a lakosságot a sugár- és biológiai, vegyi fegyverek hatásának lényegéről és az ellenük való védekezés feladatairól. A polgári védelem ugyanis igen szerteágazó feladatokkal jár. Az egyéni és kollektív védelmet megfelelő eszközökkel kell kiegészíteni, szigorúan szabályozni kell az élet- és munkarendet, a veszélyes sugárzás- és fertőzésveszélyben való magatartást. A polgári védelem keretében folytatott kiképzés, természetesen nem elsősorban háborúra való felkészülést jelent. Minthogy elsődleges célja élet- és vagyonvédelem, békeidőben is fontos küldetése van. Felkészíti a lakosságot mentési feladatokra árvíz, tűzvész és egyéb elemi csapások esetére. A kelet-szlovákiai kerületben lebonyolított polgári védelmi gyakorlatok igazolták, hogy a községi szervezetek hatásosan tudnak gondoskodni a halaszthatatlan védelmi feladatok teljesítéséről, szükség esetén a magatehetetlenek ellátásáról, a hajléktalanokká váltak elhelyezéséről, a mentési és helyreállítási munkálatok biztosításáról, a károk megelőzéséről és felszámolásáról. Legutóbb az árvízvédelmi készültség során és járási versenyeken mutatták meg rátermettségüket ezen a téren. A polgári védelemnek a mezőgazdáságban is fontos szerepe van, ezért semmiesetre sem hanyagolható el. I. B. A közelmúltban volt huszonnyolc esztendeje, hogy az európai szocialista országok képviselőinek moszkvai értekezlete történelmi jelentőségű határozatot fogadott el: létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Az alapokmány a következőképpen fejezte ki az új szervezet elvi alapjait és céljait: „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célkitűzése az volt, hogy a tagállamok erőfeszítésének összefogása és egybehangolása útján elősegítse a szocializmust építő országokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági-műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének növekedését, a munka termelékenységének szakadatlan emelkedését és népeink jólétének állandó növekedését.“ Az elmúlt huszonnyolc évben tanúi lehSttünk — a KGST keretében — a szocialista országok széleskörű gazdasági kibontakozásának, amely a teljes egyenjogúság, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása és a kölcsönös elvtársi segítség alapján valósult meg. A KGST tagállamok együttműködésének első szakaszát az jellemezte, hogy kialakították a szilárd szocialista világpiacot, amely a nemzetgazdaságok kölcsönös, tervszerű kapcsolatainak és árucseréjének megszervezése alapján sikeresen fejlődik. A ‘ kapcsolatok fejlesztésében nagy jelentősége volt a KGST VII. ülésszaka határozatának, amely szerint állandó bizottság létesült a gazdasági és tudományos együttműködés koordinálására s ezen belül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének fejlesztésére is. Az elmúlt évtizedekben gazdasági változásokra került sor a mezőgazdaságban. A kommunista és munkáspártok irányításával — amelyek alkotó módon alkalmazták a lenini szövetkezeti terv eszméit és a Szovjetunió sokéves tapasztalatait, — a KGST-országokban majdnem egészében végrehajtották a mezőgazdaság szocialista átépítését és mezőgazda- a termelés éa értékesítés, valamint A KGST szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében re céi: a szocialista országok lakosságának jó ellátása sági nagyüzemeket hoztak létre, sőt a közelmúlt években agráripari komplexumokat. Ez lehetővé tette a korszerű tudomány és technika alkalmazását és azt, hogy fokozatosan áttérjenek az ipari termelési módszerek bevezetésére. A KGST gazdasági közössége helyzetének és elért fejlődésének marxista-leninista elemzése alapján, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének az útján a gazdasági és tudományos együttműködés rendszerének további elmélyítése és kiszélesítése objektív szükségességéből kiindulva, a tagállamok XXV. ülésszaka jóváhagyta a KGST-országok szocialista integrációjának elmélyítését, együttműködésük tökéletesítését és fejlődését érintő komplex programját. A komplex programban kifejezésre jut a KGST országok hosszabb lejáratú (10—20 éves) kölcsönös együttműködésének alapvető irányzata és tartalma. A komplex program a mezőgazdaság területén folyó együttműködés alapvető irányait és feladatait érintő részben összefoglalja azon problémák kölcsönösen összehangolt egészét. Az elmúlt évtizedekben a tagállamok együttműködésének lényeges elmélyülését tapasztalhattuk, főleg a szocialista gazdasági integráció fejlesztése alapján. A komplex program a fejlesztési előrejelzés kidolgozását írta elő 1985-ig. Ez tartalmazza az ügyes termékekből felmerülő szükségleteket, fejeződött. A KGST tagországok tudományos- és műszaki együttműködésének eredményeként lassanként megoldódik az ipari növények, a zöldségfélék, sőt a szőlő művelésének és betakarításának komplex gépesítése is. A mezőgazdasági bizottság rendszeresen foglalkozik a lecsapolt és öntözött földterület jelentős növelésével. A korszerű gépek és berendezések gyártása lehetővé tette, hogy az öntözhető terület megsokszorozódott ás ezzel egyetemben növekedett a mezőgazdasági növények hektárhozama is. A komplex programnak megfelelően a mezőgazdaság kemizálása 1980-ig arra irányul, hogy biztosítsák a növényvédelemben szükséges vegyszereket és a műtrágyák tervizett mennyiségét. A komplex program a tudományosműszaki együttműködés további fejlesztésének fontos feladatai közé tűzte ki a mezőgazdasági tudomány legjelentősebb problémáinak közös megoldását. A tagországok, erőfeszítéseiket azoknak a tudományos problémáknak közös kidolgozására fordítják, amelyek döntő jelentőségűek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlődése szempontjából. A szocialista integráció a gazdasági együttműködésben magasabb minőségi fejlődési szakaszt jelent. A következő évtizedben, az egyes országok további terveinek egybehangolása alapján, kiegyenlítődnek a gazdasági színvonalban mutatkozó különbségek és ezáltal megerősödik az egész szocialista közösség. Az SZKP XXV. és a CSKP XV., valamit a többi szocialista ország kommunista és munkáspártjának kongresszusán nagyra értékelték a KGST eredményeit és az együttműködés további meghatározott útját. Megállapították, hogy a szocialista integrációba tömörült országok mezőgazdasági termelése, a műszaki és gazdasági együttműködés következtében gyors ütemben növekszik és ez lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek sokoldalú kielégítését. Tóth Dezső a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes ágazatainak fejlesztését. Természetesen kidolgozták az anyagiműszaki bázis elűrejelzését, amely magába foglalja 1976—1980-ig, illetve 1965-ig a KGST tagországokban jelentkező optimális szükségleteket traktorokból, alapvető megmunkáló és betakarító mezőgazdasági /gépekből, gépsorokból, talajjavítás céljait szolgáló gépekből, öntözőberendezésekből, komplex állattenyésztési berendezésekből és máshői, melyek segítségével lehetővé válik az iparszerig módszerek alkalmazása. Tartalmazza ezen kívül az állattenyésztésben a kémiai és biokémiai takarmánykiegészítőkből felmerülő szükségletek előrejelzését. Az 1976—1960-as évükre szőlő tervek egybehangolása során a vetőmag, a tenyészállatok, biológiai növényvédőszerek, állatorvosi készítmények, műszerek és berendezések kölcsönös szállításának koordinálásán kívül a KGST tagállamai egybehangolták tudományos-műszaki együttműködésüket, a termelés szakosítását és kooperációját. A növénytermelésben a bizottság már régebben kidolgozta a vetőmag fajták és ültető anyagok termelésének sokoldalú nemzetközi szakosításáról, kölcsönös szállításáról való egyezményt. Az együttműködés eredményét már le lehel mérni, hiszen az utolsó tervhen olyan nagy hektárhozamok voltak szemesekből, amelyekről régebben álmodni sem mertek. Az állattinyésztésben az együttműködés arra irányul, hogy a fontos ágazatokat ipari módszerekkel fejlesszék. Tanulmányozták és kiértékelték azokat a tapasztalatokat, melyeket az egyes tagországokban az ipari módszerek terén elértek. (Kiértékelték például azokat a tapasztalakat, amelyeket a Szovjetunióban, Magyarországon és hazánkban a baromfitenyésztés ipari módon való megszervezésében, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában a sertéstenyésztés ipari módszerei alkalmazásával szereztek.) Megszervezték a KGST tagállamaiban kidolgozott állattenyésztési objektumok típusterveinek tanulmányozását is. Azokat a terveket, amelyek megfelelnek a haladó technológiai eljárások fejlesztésének a termelési folyamatok komplex gépesítésének és a munkaszervezés új formáinak, a szarvasmarha, a sertés, a baromfitenyésztésben felhasználásra javasolták a tagállamoknak. Emellett intézkedéseket dolgoztak ki a fehérjedús takarmányfélék termesztésének növelésére, a gazdasági állatok szaporodásának megjavítására. A mezőgazdaság gépesítésében valamennyi termelési szakaszon a komplex gépesítésre törekednek. Az a cél. hogy növekedjen a munkatrmelékenység és ezáltal a mezőgazdasági termelés gazdaságossága. A KGST- tagállamoknak szakértői erőfeszítéseiket olyan új tökéletes gépek gyártására összpontosítják, amelyek szükségesek a ma még lemaradó termelési szakaszok komplex gépesítésének a megoldásához. A szemesek termelésének gépesítése lényegében be
