Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 1. szám
1977. január 9. SZABAD PÖLDMÜVES .11 Ésszerűbb gazdálkodást - eredményesebb termelést! A hatodik ötéves tervidőszak célkitűzéseinek sikeres teljesítésében döntő tényező a munkatermelékenység növelése és a gazdasági hatékonyság fokozása. A trebisovi (tőketerebesi) járási pártbizottság tavaly megtartott plenáris ülésén megvitatták a szarvasmarha-tenyésztési programot. E program az állattenyésztési termelés általános növelésén belül különös hangsúlyt helyez a tejtermelés fokozására. Az elfogadott intézkedések megjelölik a tejtermelés növelésének útjait és előirányozzák, hogy 1980 ban a járás mezőgazdasági üzemeinek legalább az évi 3200 literes fejési átlagot kell el érniük. ERŐFESZÍTÉSEK A PÄRTHATÄROZATOK valöravaltAsAban A szarvasmarha-tenyésztési program kidolgozása óta a járás mezőgazdasági üzemeiben alapvető kérdésként szerepel a tejtermelés fejlesztése, jelenleg a járásban több mint 45 ezer szarvasmarhát (több mint 2100 darabbal kevesebb a tervezettnéll) tartanak. ebből több mint 15 ezer a tehén. Múlt év januárjától szeptember végéig a tehénállomány 298 darabbal növekedett, de ez még mindig nincs arányban a járás reális lehetőségeivel. A létszámgyarapítás mellett azonban gondoskodni kell a jobb tenyészanvag utánpótlásáról is. A már említett időszakban a járás han mintegy 28,5 millió liter tejet értékesítettek és több mint félmillió literrel adósak maradtak társadalmunknak! A tehenenkénti fejési átlag 2074 liter volt. A polanyi szövetkezetben 2393, a kystaiban pedig 2352 liter tejmennyiséget értek el tehenenként. Ezzel szemben nyolc gazdaságban még a kétezer literes fejési átlagot sem érték el! Például a Veiké Kapušany-i szövetkezetben 1498 és a kuzmiceiben 1518 litert értek el tehenenként! Ennyit egy kecskétől is el lehet érni! A járás egyes gazdaságaiban azt a nézetet vallják, hogy a szlovák tarka tehénálloméoy minősé ge gyenge. (A szerk. megjegyzése: gvenge, ha a gondoskodás semmirevalólj A hibát saját magukban kellene keresni! Egyesek szerint állítólag ezekkel a tehenekkel nem lehet nagy tejelékenységet elérni) A gyengébb eredményeket kimutató gazdaságokban a termelés fokozását nagy költséget igénylő, minőségi cserével akarják elérni, ahelyett, hogy a meglevő lehetőségeket jobban kihasználnák! A járási pártkonferencia világosan körvonalazta a termelési aránytalanságok felszámolását célzó teendőket, s az abrakiakarmányok gazdaságosabb felhasználásának módját. Az 1978 os évre a járásban egy liter tej kitermelésári 0,25 kg abraktakarmány felhasználását irányozták elő. Szeptember végéig a járási átlag 0,26 kg volt. Az irányelvet csak 13 gazdaság tartotta be. Az oboríni szövetkezetben például egy liter tej kitermeléséhez csak 0,20 kg abrakot használtak fel, a polanyiban pedig 0,35 kg-ot. Tizen két gazdaságban túllépték a megen gedett abrakfogyasztást! A járásban mindössze hét gazdaság ban teljesítették a napi tejeladási kő telezettséget. A parchovanyi szövet kezet a tejfelvásárlást év elejétől szeptember végéig 128 ezer literrel túlteljesítette, ezz^l szemben a Veľké Kapuéany-i 520 ezer literrel maradt adósa a társadalmunknak! A borjúszaporulat tekintetében bőven vannak még tartalékok. 1975-ben járási méretben száz tehénre számít va mindössze 82,4 borjúszaporulatot értek el! Ha ebből kivonjuk a 8,6 százalékos (1300 db) borjúelhullást, akkor siralmas képet kapunk! Az ata csony borjúszaporulat ós a nagy el hullás 3800 borjúnak termelési kiesé sét és mintegy 10.5 millió liter tej kitermelésének lemaradását jelentet te! Az elmúlt év kilenc hőnapjában 100 tehénre számítva már 67 borjút választottak el. Az üszőnevelés sok hiányosságot von maga után. A járás gazdaságai nak többségében a szakemberek indokulatlanul „óvatosak“, s az üszőket — fajtától, típustól és fejlettségtől függgetlenül — 31 hónapos korukban veszik tenyészetbe. A tervek szerint a múlt évben 5300 üszőt kellett volna befedeztetni. Sajnos, a tervet csak néhány gazdaság teljesítette, ami pénzben kifejezve előreláthatólag több mint 15 millió korona értékű! A már említett időszakban a járás mezőgazdasági üzemeiben 2461 tehenet selejteztek ki és csak 2185 üszőt soroltak a tehénállományba. Jó tenyészkondícióban levő üsző azonban kevés van. A túlzott vagy inkább a hiányos etetés következtében roszszabb az ivarzásl ciklus, s nehezebb a megtermékonyülés. Az első fedezte tések után csak 47,2 százalékos voll a inegtermékenyülés aránya! Az előhasi üszők nevelésében olyan esetek is előfordulnak, mint például a helytelen kitőgyeltetés. A gondozók abból indulnak ki, hogy az első ellés után a tehén úgy is kevesebb tejet terme], mint az elkövetkező laktációkban, ezért megvonják tőle az erőtakarmányt, amivel komoly károkat okoznak! A járásban elsősorban a dán, osztrák és a lengyel marhatípusok szaporítását szorgalmazzák. Egyesek nem akarják megérteni, hogy a kereslet és a kínálat közti feszültséget kül földi behozatallal csak részben lehet megoldani. A felsőbb szervek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szakosított telepek és az újonnan épült Istállók feltöltéséhez — a megfelelő tenyésztői munka eredményeként javított —• hazai fajtákat használják fel. E tekintetben jó példát mutatnak a Malý Horeš-i, boli, dargovi, Zemptianske Hradište-i. Malé Trakany-i és a kystai szövetkezetben, valamint a Trebisnvi Állami Gazda Ságban, ahol elsősorban a szlovák tarka fajtát tenyésztik. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a hazai fajta jó takarmá nyozás. korszerű tartás eredménye ként mind a bús és tejtermelés, mind a szaporaság tekintetében versenyképes a külföldi fajtákkal. A tenyészmunka javításának siketét bizonyítja az a tény is, hogy amíg a járásban 1971-ben a tehenenkénti fejési átlag 2539 literes volt. addig 1975-ben már 3000 literes tejhasznosságot értek el. A szlovák tarka marha kitűnő alapanyag. s a járásban még sokáig uralkodó fajta lesz. Keresztezéssel azonban még tovább lehet, s kell is javí tani. A járási pártbizottság plénuma nemrégiben értékelte a párthatározatok teljesítését. Részletesen foglalkoz lak a nagyüzemi állattenyésztés sza kusításának lehetőségeivel, az új technológia fokozottabb ütemű beve zetésével. a kooperációs tevékenység fejlesztésével, a tejtermelés intenzitá sának növelésével és nem utolsósor ban a komplex racionalizálással, ami módot ad a termelés hatékonyságának a növelésére is. Az aránytalanságok mielőbbi felszámolása céljából á járás távlati terve a meglevő állatokban rejlő termelőképesség kihaszná-lását Is előtérbe helyezi. A fejlődési terv előirányozza, hogy 1980-ig a szarvasmarha állományt 2u,ű. ezen belül a tehénállományt 31,7 százalékkal kell növelni, vagyis globálisan hétezer üszőt kell a hatodik ötéves tervidőszakban felnevelni.. Az iiszőneveléssel lényegében a dargnvi, a iiitarnvcei és a Malý Horei i szövet keretet, valamint a Streda nad Rod rogom-i Állami Gazdaságot bízták meg. Problémát okoz az istállók állapota is. Az aránytalanságokat tovább növeli az állategészségügy, a takarmánytermesztés és tartósítás hiányossága, a nem megfelelő takarmányozási technika, valamint a nem mindenütt megfelelő szervezés, irányítás, szakmai vezetés és a szakmunkáshiány. Mindezek tudatában azonban reméljük, hogy a trebisnvi járásban megvalósítják az állattenyésztés korszerűsí tését, ami egyik előfeltétele a szarvasmarha tenyésztési program teljesítésének! ILLÉS BERTALAN A TVBoMaMY LflCA GÉP KÉSZÍTI a csatornákat A csatornák építésénél rendszerint Igen sokféle gépgt alkalmaznak: Bulldózereket, exkavátorokat, talajgyalukat. A sokféle gépre azért van szükség, mert mindegyiket csak meghatározott földmunka végzésére szán ták, nem pedig speciálisan csatornák ásására. A leningrádi kutatók belorusz mérnökökkel együttműködve nemrég olyan nagyteljesítményű marótárcsás exkavátort fejlesztettek ki, mely száraz vidékeken öntöző főcsatornák ásására alkalmas. Az új exkavátor marótárcsája a ráerősített ppttonyokkal derékszögű árkot vái ki, a két oldalról elhelyezett csigamentes berendezések pedig megfelelő hajlásszögben az odalfalakfól szedik fel a talajt. A kiásott földet szállítószalagok dobják oldalra. A gép óránként 470 m3 talajt mozgat meg. Egy menet alatt 3 m mélységig és a fenéken 2,5 m szélességig terjedő csatornát áshat. A kotrógép automatikus berendezései biztosítják a csatorna megadott dőlésszögének és mélységének pontos betartását. —rp— AMIKOR A NÖVÉNYEK MONDJAK MAJD: MIKOR ESSEN AZ ESŐ Az angol Mezőgazdasági Kutatási Tanács dél angliai laboratóriumában nagy jelentőségű kísérleteket végeznek. Nem kisebb feladatra vállalkoztak a kutatók, minthogy pontos mérések alapján megállapítsák: az eltérő talaj viszonyok között különféle növények mikor és mennyi vizet igényelnek optimális fejlődésükhöz. A cél elérése érdekében új kísérleti létesítményt hoztak létre, ahol a földalatti kamrában mérik a talaj vízellátását és a növények vizfeivételét. A laboratóriumi eredmények alapján a kutatók pontos választ tudnak majd adni az egyes mezőgazdasági üzemeknek a termesztendő növények áltál igényelt víz mennyiségének és időbeli megoszlásának alakulására. A kísérleti laboratóriumban a növényeket ugyanolyan körülmények között tartják, mint kint a földeken, azzal a különbséggel, hogy itt a talajvíz szintje a 64 darab vízzáró kísérleti edényben tetszés szerint beállítható és tetszőleges ideig állandó szinten tartható. A speciális, felszín alatti kamra hozzáférhetővé teszi a métkőedényeket, valamint lehetőséget nyújt a viz szint szabályozására az egyes kísérleti edényekben. < ( —) KORSZERŰ CUKOR RÉPATERMELÉS AZ NDK BAN A cukorrépatermelés háromezer szakembere ismerkedett meg az NDK Tudományos Akadémiájának intézetében .a szakágazat legújabb tudományos eredményeivel. Az intézet az elmúlt években jelentős módszereket dolgozott ki a cukorrépatermelés növelése érdekében. Ezek közé tartozik az a kevés kézimunkát igénylő cukorrépa-ápolási eljárás, amelyet 1971-ben vezettek be, de az elmúlt évben szinte az NDK egész termőterületén alkalmazták már. Az eljárás lényeges alkotóelemeit a munka tervszerű előkészítése, a jó területelőkészítés, a szemenként! vetőgép és a speciális gyomirtó vegyszerek alkalmazása képezik. Az eljárás bevezetése tette lehetővé többek között, hogy a cukorrépa vetésterületét 1975-ben 33 ezer hektárral növeljék 1974- hez képest. Tavaly első ízben az NDK-ban kizárólag nemcsak az ápolási munkát megkönnyítő, hanem a termést és a hektáronkénti cukorhozamot is növelő monocarp hibndfajtákat vetettek. Az idén 270 ezer hektár területen termeltek már cukorrépát az NDK-ban. (M. T.) 30 ÖTLET HASZNOS ÚJÍTÁS Megérte a fáradtságot A szántás manapság még óriási jelentőségű. A Salai (vágsellyei) „BARÄTSÄG“ szövetkezetben a 4PZ—35M típusú. DT—54 es vagy DT—75 ős lánctalpas traktorok vootatta ekéket alkalmaztak. Az eke szántószerkezetének a szabályozása mechanikus úton történt a traktor fülkéjéből. Esős időjárásban az automaták beragadtak. s tisztításuk időveszteséget és gépkiesést jelentett. Gyakran feleslegessé vált az automata használata. Ezen a problémán Szentiványi László részleggépesítő és Andédi András gépjavító segített egy újítási javaslattal. Ennek lényege abból áll, hogy ez eke rámája és emelő tengelye közötti felső részre egy régi, már nem használt olajhengert hegesztettek. Ezt a lánctalpassal egy magasnyomású olajcsővel kötötték össze, s az olajhenger lényegében a traktor kabinjából gombnyomásra működik. Az újítás megvalósításával megtakarították a mechanikus berendezések tisztítására fordított időt, s növelték a gépek teljesítményét. A traktorkezelőnek jobb áttekinthetősége van az eke fölött, s megkönnyebbült a munkája is. Az is jelentős, hogy az újítást már kiöregedett ekéken is elvégezték. Az újítás — négy átalakított ekénél — csupán 175 korona anyagi- és 192 korona bérköltséget igényelt. Az egy év alatti társadalmi haszon elérte a 2800 koronát. Nem nagy dologról van szó, de megéri a fáradságot, hiszen az erőgépek teljesítményének növelése mellett a traktnrkezelők munkáján is kfinynyítettek! |-blm-| Védjük mezőgazdasági gépeinket a rozsdásodás ellen! Annak ellenére, hogy a fémek tönkremenetelét — korrózióját — áz em her már régóta megfigyelte, az eddigiek folyamán nem sokat tett ezek védelme érdekében. Ma már a fémkorrózió fogalma a mezőgazdaságban dolgozó traktorosok és mérnökök előtt ismert, mégis keveset tesznek a korrózió okozta anyagi és egyéb természetű károk csökkentése érdekében. A KGST tagállamokban a korróziós károkat a termelt fémmennyiség 10—25 százalékára becsülik! Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mezőgazdasági gépek és eszközök zöme vasból és acélból készül, a festék-, műanyag- és fémbevonatok alkotják a korrózió elleni védekezés legegyszerűbb módját. Egyes kutatók véleménye szerint a korróziós károk jelentős hányada (mintegy 80 száza léka) „védőeljárással“ megszüntet hető. A korrózió a természetben önmagától végbemenő, energiafelszabadulással járó folyamat. Ezért teljesen meg szüntetni rendszerint nem tudjuk, csak károsítását csökkenthetjük. A szocialista mezőgazdaság balterjcsebhé válásával egyre inkább várható, hogy napirendre kerül mezőgaz riasági üzemeinkben a gépek korrózió elleni kötelező védelme. Megfigyelések szerint a mezőgazda sági üzemekben az erő és munka gépek 80 százalékát szabadban tárol jaki Ezért azt mondhatjuk, hogy a gépek 'korróziója rendszerint nem üzemközben, hanem a helytelen tárolás miatt következik bő. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek azért Is szükséges az ilyen irányú felületvéde lemmel foglalkozni, mert a gépgyártó vállalatok nem mindegyike végzi el tökéletesen a tartós felületvédelmet, a gépek kifogástalan festését. Több gépész szakember elmondotta, hogy emiatt már a kereskedelmi szervek telepein rozsdásodni kezdenek a gépek és károsodottan kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe. Sem agrár-, sem gépész szakemberek nem számolták még ki pontosan, hogy milyen anyagi hátránnyal jár a rozsdás ekével, vetőgéppel végzett munka addig amíg a rozsda le nem kopik róla. Ma már a vegyipar fejlettsége következtében a legkülönfélébb védőanyagok állnak a mezőgazdasági szakemberek rendelkezésére. A védőanyag „felviteli“ technológiájánál első feladat a gépudvarra beszállított erő- és munkagépeknek a földszenynyeződéstöl való megtisztítása. Mosás után főleg a testetlen területekről kell eltávolítani a rozsdaréteget, drótkefével vagy rozsdaoldóval. Csakis ezután következzék a korrózióvédő anyagok felvitele, melyet elvégezhetünk szórással, ecseteléssel, esetleg márással. A gépműhelyek dolgozóin a sor, hogy törekedjenek a tökéletes „záró bevonat" kialakítására. Csak így tud juk a korróziót okozó anyagot tökéle tesen távol tartani a fém felületétől. Dr. I.ÄSZL0 LÄSZLÖ, tudományos kutató A tehenek esetében nem tanácsos ** az említett maximális adag túllépése, mert ez kedvezőtlenül hat az állat egészségi állapntára. Ugyanis bekövetkezhet a vetélés, életképtelen borjak születése, csökkenhet a tejhozam, s annak zsírtartalma is. A szakirodalom — pontos takarmányelem - zéssel — még B00—680 grammos napi karbamid fogyasztást is említ és fejtegetése szerint a korábban 2750 liter tejet termelő tehén akár 4100—4200 liter tejet is adhat évente! Ez azonban olyan takarmányok felhasználását is megköveteli, hogy az gazdaságilag már számításba sem jöhet. Mivel a hízóállatok kapják rendszerint a legalsóbbrendii takarmányokat, a karbamid éppen náluk kerül előtérbe, fehérjepótlékéút. Az eredmények mind .gazdasági, mind állategészségügyi szempontból elíogadhaték, ám esetenként a nagy figyelmesség eile nére is előfordulhat karhamiddal tört ténő mérgezés. Ez előfordulhat a karbamid túladagolásával. Minél sava sabb a bendő tartalma, annál nehezebben szívódik fel a karbamidbél felszabaduló ammonium, s ellenkezőleg. Mérgezést egyéb nitrogénvegyü letek is előidézhetnek, mert a karba mid önmagában nem mérgező, s maga a szervezet is termeli. A karbamid az ureáze enzim hatására elemi részeire — ammonium, nitridek, nitrátok — bnmlik, melyek felszívódnak a vérkörbe. A mérgezések elkerülése végett számos tényezőt kell figyelembe venni: ■ elsősorban a takarmány összetételét, amely befolyásolja a hendőflóra szaporodását. A takarmánynak elegondő mennyiségű cukrokat kall tar-Karbamid az takarmányozásában di.) talmarnia. hogy ezek lebomlásakor alkalmas közeg alakuljon ki a hondöben a karbamid befogadására; ■ tudni kell. hogy a karbamid vízben feloldva veszélyesebb, mint a napi takarmányadagban egyenletesen elosztva; ■ fontos szerepet játszik a szokta tás. Mindig kis adagokkal kezdjük és csak körülbelül a nyolcadik napon érhetjük el a maximumot; ■ a karbamidot egyenletesen kell elkeverni a takarmánnyal, bngy ne idézhessen elő emésztési zavarokat; ■ csak egészségileg kifogástalan állapotban levő állatokkal szabad karbamidos takarmányt etetni. Ez főleg a májbántalmakban szenvedő állatokra vonatkozik; ■ nem megvetendő az egyedek reagálása sem. Egy jé gondozónak észre kell vennie, hogy az általa gondozott állat hogyan reagál a karhamidra. Mérgezésre az állat 1—2 órával a karbamidos eleség etetése után a leg érzékenyebb. Ilyenkor a bendő kémhatása majdnem a semleges szinten ven. Az első klinikai tünetek — eltompulások, egyensúlyzavarok, enyhe izomgörcsök — 20—R0 perccel ez ete tés után jelentkeznek, s későbben to vább fokozódnak. Ilyen esetekben я légzés nehézkes, az állatnak csorog a nyála, mereven hátrahajtott fejjel fekszik. Felfúvódás keletkezik, mely nehezíti a szívműködést. Az állatok 1—2 óra múlva — ha nincsenek idő ben kezelve — elpusztulnak. Kőrhonctanilag semmilyen érdemleges tünetet nem találni rajtuk. A kór lefolyását azért Írtam le. mert a mérgezés gyors felismerése esetében a gondozók vagy az állattenyésztők tehetnek a legtöbbet az állat megmentése érdekében. A bajt úgy kezeljük, mint a lúgokkal történő mérgezést. Az állatokba 5 liter menynyiségben 1—2 százalékos ecetsav oldatot (a forgalomban levő 8—10 százalékos ecethez 5 liter vizet keverünk) öntünk. Az említett adag egy nagyobb állatra van szabva, s ennek megfelelően — súly és kor szerint — adagolunk a fiatalabb állatoknak. Felhasználható ezenkívül a tejsav, az aludttej vagy a savé, kellő mennyiségben rendelkezésre állnak. Azonnal állatorvost kell hívni, aki elvégzi a tünettani kezelést! VARGA JÄNOS, állatorvos
