Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-07 / 31. szám
1978. augusztus 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE Б Tervezzünk körültekintően A fiiéovi (csicsiő) egeysült Wilhelm Pieck Etsz-ben Kiss Nándor főmérnökkel és Rigó Benedek mérnök-üzemgazdásszal beszélgettünk aratás után a szocialista kötelezettségvállalások félévi értékeléséről,- valamint a takarmánybiztosításról. — Sajnos, a gazdasági össztermelés félévi tervét nem teljesítettük, ami állattenyésztésünk kétmilliós kiesésének tulajdonítható — mondta az üzemgazdász. Sertés- és marhahúsból, sőt a tejtermelés terén sem értük el célkitűzéseinket. Még az év elején szerettük volna bővíteni a sertésállományt 500 hízóval. Mindent megtettünk, a hízókat azonban ennek ellenére sem tudtuk beszerezni. A tervezett állomány tehát hiányzott, így sajnos, a terv csak amaradt. * A szarvasmarháknál selejtezési és férőhely-gondokkal küzködtünk. Ez szintén nagyban befolyásolta mind a hús, mind pedig a tejtermelést. A szarvasmarháknál selejtezési és férőhely-gondokkal küzködtünk. Ez szintén nagyban befolyásolta mind a hús-, mind pedig a tejtermelést. — Még takarmányunk sem volt elegendő — szólt közbe a főmérnök. Mostmár azonban rendben lesz minden. VégrjS megvan a tervezett állomány s merem állítani, hogy takarmányból sem leszünk szűkösen a hátralévő hónapokban. Már csak azért is, mert az aratást jó eredménnyel zátrák a közös dolgozói. Búzából átlagosan 60, árpából pedig 56 mázsát értek el hektáronként. A cél, hogy egy szál szalma se vesszen kárba az idén. Egy részét préselik, a többit „házigyártmányú“ szalmafújókkal kazlazzák. A mechanizációs részlegen működő komplex ésszerűsítő brigád tagjai ugyanis két öreg kiselejtezett kombájnt önjáró szalmafújóvá alakítottak át. — Kétszáztizennyolc hektáron vetettünk1 silót, háromfajta módszért alkalmazunk majd a takarmányelőkészítésnél — folytatta Kiss elvtárs. Egy részéből takarmányliszteta készítünk. MGFOB típusú szárítóberendezésünkkel szeretnénk ezt megoldani. Év végéig üzembe helyezünk egy pogácsázó berendezést is, amelynek segítségével kitűnő préselt takarmányhoz Jutunk. A fennmaradó részt silózzuk. Itt is alkalmazunk egy újítást, melynek lényegé a következő: etetés után az adagolt sllómennyiségnbk csupán egy részét 'emészti meg az állat. Biológiai kísérletek bizonyították viszont, hogy a zúzott silót sokkal gyorsabban és szinté teljés mértékben megemészti a szarvasmarha. Ezért a Rovinkán levő mezögépkísérléti kutatóintézet tervei alapján ésszerűsítő birágunk egy SZK—4-es kombájnt sílózúzóvá alakít át. A zúzott siló etetésével naponta állatonként mintegy félkiló takarmányt spórolnánk meg. A „Wilhelm Pie'ck“ vezetői tehát nem csüggedték el a sikertelenségek láttán. A hibák kiküszöbölésére a mezőgazdasági termelés legújabb módszereit alkalmazzák. Peresze a terveket meg is' kell valósítani. Az állattenyésztés félévi gyenge eredményeiszinte követelik az igyekezetét. Ezt azonban csak akkor koronázza siker, ha a termélésl eredmények megjavítását a közös valamennyi dolgozója szívügyének tekinti. Bizonyítják ezt a növénytermesztés és a gépesítés sikerei is. S végül még egy megjegyzés. A tervezésnél mindent figyélembé kell vinni. Számítani kell az esetleges objektív nehézségekre is. A őtőoviak például megelőzhették volna a kudarcot, ha legjobb képésségeik szerint meglevő állatállományukra vállalnak szocialista kötelezettséget. Barak László Gazdag programot ígér a szocialista ifjúság műsora szeptember 3-tól 5-ig. Л ZENIT akcióban sor kerül a fiatal fejők és a fejési technika, a halászok, valamint a szőlészetben dolgozók országos versenyére. Kerületi verseny lősz a mezőgazdasági gépek javítói részére is. Gazdag lesz a kulturális verseny az Agrokomplex ’78 kiállításon. Szlová- Lovasversenyekre is sor kerül az Agrokomplex ’76 kiállítás keretébe* Sokoldalú műsor az Agrokomplex 76-on Az országos mezőgazdasági kiállításon, Nitrán, jelentős szerepe van a különböző bemutatóknak, műsoroknak. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Elelmezésögyi Minisztériuma különböző szakmai napokat, versenyt szervez a fiatal mezőgazdasági szakemberek részére. Emellett rendszeresek a kulturális fellépések és a sportversenyek. A Barátság pavilonban különösen érdekes és gazdag lesz az idei klállf-tás. Ezen a kiállítási részlegen találkoznak a csabazlovák és a szocialista országok kollektívái a mezőgazdasági üzemekkel A Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő szövetkezetek képviselői kicserélik gazdag tapasztalataikat, a szovjet partnerekkel. Ezek a találkozások a legbensőségesebbek a szovjet vendégekkel. A FIATAL MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK TALÁLKOZÓJA szólóénekesek, népi elbeszélők. Sor kerül a népi hangszerek vetélkedőire, továbbá a gitárosok bemutatójára. Emellett szerepet kapnak kis színpadi formák, népi együttesek stb. A versenyben fellépnek a pionír-csoportok is sokoldalú, gazdag műsorukkal. Sor kerül a testnevelési és a hadsereggel együttrafiködó szervek bemutatóira is. A kitűzött testnevelési / I w alapfeltételek teljesítése után a ver* senyre jelentkezhet minden 16 évelj felüli látogató. Ha a jelentkezők tlb jesítik az egyes sportágban kitűzöd feladatokat, éremmel lesznek jutalmazva. A testnevelési szervezet hasonlóak mint az elmúlt években megszervezi a lovasversenyeket, a röplabda vetélkedőt, a könnyű atlétikai versenyt és egyéb rendezvényeket A hadsereggel együttműködő szervezet előkészíti a nyomozó kutyák bemutatóját is. Az itt felsorolt programún kívül még sok mindenre sor kerül Nitrán.Ezekről a tömegtájékoztató eszközök’ időben értesítik a kiállításra utazó érdeklődőket. —ív—< kiai versenyben fellépnek a legjobb Foto: — tt-* A SZOCIALISTA ORSZÁGOK TAPASZTALATAIBÓL Módosított szabályozók a Magyar Népköztársaságban Magyarországon 1978. január 1-től új gazdasági szabályozók lépték életbe. A gazdasági szabályozók módosítása a kormány munkaprogramja alapján történt, amely megfogalmazta és feltárta az új ötéves terv céljaiból eredő követelményeket és azokat a gondokat is, amelyek a világgazdaságban bekövetkezett előnytelen változásokból adódnak. A gazdasági szabályozók módosításának vezérfonala, hogy olyan közgazdasági feltételeket teremtsen a vállalatok számára, amelyek elősegítik a gazdálkodás hatékonyságának növelését, kifejezésre juttatva a gazdasági feltételekben bekövetkezett változások következményeit is. Minden területen az erőforrások gazdaságosabb hasznosítására, fegyelmezettebb munkára, a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportképesség növelésére és ésszerű, takarékosságra ösztönözzön. Az ösztönzés erősltésö mellett a gazdasági szabályozók megváltozása azt is Eredményezi, hogy a gazdasági, pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében a költségvetés és a vállalatok közötti jövedelemmegosztás a tervidőszak elején valamelyest az államháztartás javára módosul. Ez a vállalatok egy részét az átmeneti időszakban nehéz feladat elé állította, minthogy kevesebb a nyereségük. Erre mégis szükség van, egytelől azért, mert a költségvetés túlzott terhei — amit az elmúlt években a világpiaci árak változása miatt volt kénytelen vállalni — enyhüljenek, másfelöl azért, mert csak így lehet a nyereségadó mértókét csökkenteni, ami a gazdálkodásban rejlő tartalékok gyorsabb felszabadításához vezet. A későbbi években ezáltal az iparvállalatok nagyobb arányban részesedhetnek a nyereség növekményéből. A mezőgazdaság és a többi ágazat fejlesztésére szolgáló eszközök is rendelkezésre állnak,, de számítani kel) arra, hogy kiugró jövedelmekhez csak valóban kiváló teljesítményekkel lehet jutni. Az a meggyőződés, hogy mindenütt felismerik a gazdasági szabályozás módosításának azt a szándékát, bogy a vállalatokat, szövetkezeteket olyan gazdálkodásra ösztönözze és ha kell szorítsa, ami lehetővé teszi a társadalmi és gazdasági előrehaladás anyagi szükségleteinek megteremtését. A vállalatok többsége az elmúlt években „jobban élt“, mint ahogy azt a népgazdasági erőforrások megengedték, s őrre csak azért volt lehetőségük, mert a központi irányítás más erőforrásokat tudott mozgósítani. Ezek azonban nem lehetnék állandó tényezői a gazdasági fejlődésnek. A vállalatoknak saját erejéből a vállalati gazdálkodásban kell a többletforrásokat megteremteni, sőt az eddigi többletfelhasználást is törleszteni. Hogy ez a „törlesztés“ milyen mértékben lesz a vállalatok számára többlet-teher, az attól függ, hogy milyen gyorsan tudnak megfelelni az áj kövatilmónyeknek. jelenleg a központi irányítás erősítésére és egyidejűleg a vállalati önállóság növelésére van szükség. Ez a követelmény nem mond ellent egymásnak. A központi irányítás a célok határozott megfogalmazásával, s szükség esetén további gyors Intézkedésekkel erősíti a vállalati önállóságot is. Az áj követelmények magasabbak, de szabadabb kezet adnak a vállalatnál maradó tiszta jövadelöm felhasználására, s ez az erős vállalatok nagyobb döntési lehetőségét, gyors fejlődését fogja inkább segíteni. Az alapvétő gazdaságpolitikai szándékon túl a részletek megismeréséhez a már kiadott különböző réndeletek és utasítások nyújtanak segítséget. Hogy hogyan lehet az éddigi vállalati jövedelmeket biztosítani és növelni, erre a választ elsősorban a vállalatoknak kell megtalálniuk a vállalati ötéves tervek fejlesztési, termelésszervezési és kereskedelmi akciók keretében, amelyhez a minisztériumok az eddiginél aktívabb segítséget nyújtanak. A gazdasági szabályozás csak Sszköz és nem megoldás, nem helyettesítheti a vezetői előrelátást, az önálló ás felelősségteljes gazdálkodást. Az új gazdasági szabályozóknak az a cúlja, hogy a vállalatok azt nézik a társadalom és egyben a saját érdekükben, hogyan tudják gyorsan és tartósan növelni a nemzeti jövedelmet. A módosítások fő jellemzője az, hogy a pénzügyi szabályozók módosítása az ötéves terv céljaival összhangban történt. A terv központi feladatnak jelöli még az egyensály megszilárdítását, a gazdasági hatékonyság jelentős emelését és a szabályozók módosítása is őzt a célt szolgálja. A vállalatok a hatékonyság emelését azzal érhetik el, hogy ha növelik a munka termelékenységét, csökkentik a termékek önköltségét és a termelés szerkezetét a gazdaságosság elvéinek megfelelően módosítják. Mindezt pedig égy érik el, hogy maradéktalanul teljesüljenek a központi célok: a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésé', a fejlesztések hatékonyságának növekedése, a gazdasági egyensúly megszilárdítása. A pénzügyi szabályozók módosítása ezeket az érdekeket és tervszerűségeket sokoldalúan szolgálja. Növeli a vállalatok költség és nyereségérzékenységét, ösztönözve ezzel a költségek csökkentésére és a nyereség növelésére. Egyes termelői árak módosításával, az illetményadó 5 százalékos és a társadalombiztosítási járulék 5 százalékos emelésével általában csökken a vállalatok nyeresége (kivétel az élelmiszeripar) és a nyereség az eddiginél jobban tükrözi majd a ha**konvsávot. Párhuzamosan csökken a nyereségadó is, általában 36 százalékra. Az adózott nyereség után visszamaradó nyereség felett a vállalatok az eddiginél nagyobb szabadsággal rendelkeznek. A városi ét községi hozzájárnlá8 valamint az általános nyereségadó levonása és a tartalékalap képzése után maguk döntenek, hogy a fennmaradó nyereséget a kötelezettségek jogszabály szerinti sorrendjének betartásával milyen célra használják fel. A fejlesztés gazdaságosságának javítására és ellenőrzésére a nagy beruházások finanszírozásában a saját források mellett fokozott szerephez jut a visszterhességet biztosító hitel és állami kölcsön. A hitelek visszafizetésére a nyereség, vagy annak égy része és a teljes amortizáció szolgál. A bérek szabályozása a tervszerű vásárlóerő-kibocsátást és a reálbérek emelését szolgálja. A bérfejlesztés meghatározott rendjét progresszív bérfejlesztési befizetés is alátámasztja, amely befizetést a részesedési alap terhére csak akkor kell teljesíteni, ba a vállalat bérszabályozásának megfelelő szinten tál emelné a béreket Magát a részesedési alapot — a bérek 2 százaléka felett — progresszív nyereségadó terheli; a vállalatoknak tehát számolniuk kell, meddig ésszerű a nyereséget részesedési alapra fordítani, mert agy bizonyos határon tál ezt az adó értelmetlenné, sőt lehetetlenné is teszi. Minimális — 6 napi bérnek megfelelő — részesedési alapot azonban minden nem veszteséges vállalat képezhet költségei terhére. A szabályozórendszer módosításával a vállalatok jogot nyertek arra, hogy ugyancsak költségeik terhére jóléti és kulturális alapot képezzenek (függetlenül a nyereségtől). Ebből az alapból fedezhetik a jóléti, a szociális, a gyermekintézmények fenntartásával kapcsolatos, a sport és kulturális célé kiadásokat. Az intézkedések a költségvetési támogatások csökkentésével járnak és Így a pénzügyi egyensúly céljait szolgálják. A szabályozók módosításánál külön hangsúlyt kapott az ágazati sajátosságok eddiginél fokozottabb figyelembevétele. Ennek megfelelően különleges szabályozási módszerek érvényesülnek a mezőgazdaságban, az építőiparban, a bel- és külkereskedelemben, a tervező és fejlesztő, valamint számítástechnikai intézeteknél és végül a szövetkezeteknél. Ezeket az alaprendeletek és a szakmai sajátosságokat figyelembe vevő jogszabályok együttesen tartalmazzák. Az egyre növekvő feladatok megvalósítására a terveknek és a gazdaságirányítási eszközöknek összhangban kell lenniük. így lehet közelebb jutni az ötödik ötéves terv nagy céljához: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez a MNK-ban. JUDr. Michal OurdlaK Szezon és üzlet Igazi kánikula volt az elmúlt napokban. Hétvégi szokás szerint, kirándulók százai, ezrei kerestek felüdülést a vízpartok mellett „Telt ház“ volt M. Trakany (Kistárkány) Tisza-strandján is, ami nem meglepő, mert évek óta ez az egyik legkedveltebb kirándulóhelye a treblšovt [terebesl) járásnak. Szívesen járnak idő Kosicérol, Prágából, Plzefiből, sőt külföldről Is. A meglepetésben ezúttal azoknak volt részük, akik úgy tervezték, hogy ott ebédelnek. Kifogásolhatnánk a választékot is, de’ nem tesszük, mert nem biztos, hogy a Jednota hibája, hogy csak tömény Itallal készültek fel a nagy forgalomra. Aki alkoholista, egyébként sem válogat. Inkább a tömegétkeztetés szervezését hibáztatjuk, mert arról tehetnek. Arról van szó, hogy az ott sátorozó hazai és külföldi vendégeknek négy kilométerre, Čierna nad Tisou-ra kell bejárniuk étkezni, ni. Elfeledkeztek az alkoholmentes frissítők biztosításáról is. Nem célunk, hogy üzleti tanácsokat adjunk, bár az sem mellékes, melyik fogyasztás hozza a nagyobb bevételt Nem htszszük, hogy az étkeztetés ráfizetéses lenne, s azt sem hisszük, hogy nem számítottak nagy forgalomra, (illés) A szeszesital nem elegendő. Foto: -tt-Régl falukép a Balaton melletti Csopakon. Ezeket a házakat emlékműnek nyilvánították,
