Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-07 / 31. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus t, A felhívás szellemében dolgoztak Sikeresen befejezték az aratást A CSKP KB ég a szövetségi kormány aratási felhívása nagy visszhangra talált mezőgazdasági üzemeink vezetőinél, dolgozéinál. így voit ez a Rohovcei (szarvai) Állami Gazdaságban is. Felkerestük az AG vezetőit, kombájnistáit, hogy meggyőződjünk arról, hogyan tették magukévá a már említett felhívást és milyen eredményeket értek ül idén a gabonafélék termesztésében. — Az idén 800 hektár gabonaféle betakarítása várt ránk, — kezdi a beszélgetést Both Elemér, az AG főgépesitője. — Búzát 4S0, árpát pedig 150 hektáron termesztettünk. A betakarításra összesén nyolc saját aratőcséplögép állt rendelkezésünkre, ezek közül hat SZK—5-ös (Nyiva) és két SZK—4-es. A kombájnosok naponta nyújtott műszakokban dolgoztak. Ezek becsületes és áldozatkész munkája révén és a viszonylag kedvező időjárás következtében nyolc nap alatt betakarítottuk a gabonaféléket: július 13-án kezdtük és 20-án fejeztük be. Idény előtt a kombájnok kijavítására és előkészítésére fordítottunk nagy figyelmet. Az alkatrészek körüli problémákat olyan formában oldottuk meg. hogy szétszedtünk négy régi, már nem üzemképes SZK—4-est és ezek pótalkatrészeit használtuk fél az esetleges javításoknál. Az arató-cséplőgépek üzemképessége és vezetőik felkészültsége magas színvonalú volt, hiszen egy óránál többet egyik kombájnunk sem állt a nyolc nap folyamán! — Hogyan készültek fel az idei aratásra a felhívás értelmében? — teszém fel a kérdést Borbély László elvtársnak, az AG káderosztálya vezetőjének és az üzemi pártszervezet elnökének. — A CSKP KB és a szövetségi kormány aratási fölhívása után összehívtuk az AG tagságát, főleg az aratásban résztvevő dolgozókat és lebontottuk az ebből eredő feladatokat saját feltételeinkre. Közvetlénül az aratás megküzdése előtt tervét dolgoztunk ki, ami tartalmazta az összes tennivalót, kezdve a betakarítástól egészen a tarlóhántásig. Kombájnosaink jól felkészültek az idei aratásra mind szakmai, mind pedig politikai téren. Közülük négyen tagjai a CSKP-nak. — Mit tettek annak érdekébén, hqgy az aratás problémamentes legyen? — Elsősorban a kombájnok csoportos bevetésére törekedtünk, amit az állami gazdaságban már több éve sikerrel alkalmazunk, — kezdi a beszélgetést az AG igazgatója, Viktor Bilkovié élvtárs. — Az aratási munkálatok helyes szervezésével és irányításával égy növénytermesztési csoportvezetőt bíztunk meg, aki állandóan a kombájnok között „sürgöttforgott“ és feladata többek között a szemveszteség meghatározása és ezek után a szükséges óvintézkedések megtétele volt. Az aratás előtt figyelmet fordítottunk a kombájnok előkészítésére. Ezt olyan formában végeztük, hogy 36 órán keresztül járattuk őket, majd javítóink újra átnézték és eltávolították az előforduló hibákat. Már több éve azt a módszert alkalmazzuk, hogy a kombájnokra a javítóműhely aratás előtt kétízben is voltam előkészítő tanfolyamon, aminek jó hasznát vettem. Segédem, Feketevízi Tibor, aki az idén fejezte be tanulmányait a szaktanintézetben, szintén jó munkát végzett. Kölcsönösen a minőségi munkára törekedtünk. — Az idén a szemveszteség átlagosan 0,5 százalékot tett ki, — újságolta Farkas János, az állami gazdaság növénytermesztési csoportvezetője és a FSZM üzemi szervezetének elnöke. О volt ugyanis megbízva ennek ellenőrzésével. — Az SZK—4-es típusú kombájnok esetében a szemveszteség 1,3 százalék között mozgott (régi aratócséplőgépekről van sző), az SZK—5- ösök esetében viszont csak 0,3 százalék volt. — A szemveszteség megállapítását naponta többször végeztem. Ennek eredményeit figyelembe vettük, azután a szocialista versenyben is, ami a minőségi munkára ösztönözte a kombájnosainkat. Ezenkívül ösztönző prémiumot is kaptak a kombájnosok, mégpedig minden mázsa kicsépelt termés után 0,10 koronát, ami naponta átlagosan 50 koronának felelt meg. A kombájnosok napi keresete a célprémiummal és a karbantartással együtt 260 korona körül ingadozott. Szerintünk ezt megérdemelték! Ezenkívül az ebédet és az uzsonnát is ingyenesen kapták, ezzel is serkentettük őket a lehető legjobb munkára. — Milyen eredményt ért el az állami gazdaság az idén a gabonafélék Gabonaszemek. A kegyetlen szárazság ellenére vaskosak, teltek. A köves úton vettem észre egy ktlányit belőle. A tarlóról kiforduló — túlságosan megrakott — pótkocsiról került az útra. Néhány gazdaságban örömtől sugárzó arccal újságolták: 55—60 mázsa, sőt helyenként több is termett belőle hekáronként. Nem ütközik nehézségbe a tervben meghatározott állami feladat telfesítése. A tarlón a kombájnok után árgus szemek vizsgálták a veszteséget. Nem haladta meg az egy százalékot. Az útra került gabonára senki nem figyelt fel, pedig érdemes lett volna. A párt és kormány felhívása ugyanis minden szem gabona megmentésére vonatkozik. Itt nemcsak a szóban forgó kilónyt gabonáról, hanem a hasonlóan kárba veszett többi kilókról Is szó van. Ha ugyanis a kihullott gabona minden szemét megmenthetnénk, lényegesen több jutna belőle a társadalmi alapba. Tartalékolni kellene, mert a készlet a legjobb biztonság. Szóra sem érdemes? Dehogynem'' Hiszen ahol tegnap nem figyeltek fel kilónyi gabonamennyiség veszteségre, ott sajnos, más alkalommal se veszik észre menynyi hullott az út porába. Napjainkban sok szó esik a takarékosságról. Figyelmeztetés ez, hogy akkor takarékoskodjunk amikor van mivel. Nem takarékosság az, ha a szarvasmarhát széna vagy szilázs helyett szalmával tömik. Ez legfeljebb csak kényszermegoldás. Ha a bőségesebb években készleteznénk takarmányt, ilyesmi nem fordulhatna elő. A gondos gazda nem egyik napról a másikra él, hanem távlatokban gondolkodik, kelló tartalékkal rendelkezik, s a többletet a termés teljes mennyiségének begyűjtéséből szerzi. Ismeretlen részére a veszteség. Kilónyi gabona az út porában. Rá se hederítenek. Közönyösek az emberek. (hoksza) Boldog pillanatok. A kombájnosok arca is elárulja, hogy az állami gazdaságban sikeresen befejezték az aratást. A kombájnosok versenyéből az idén Pálffy Lajos (jobbról az első) és segédje, Feketevízi Tibor (jobbról a második) kerültek ki győztesen, 94 hektárról takarították be a termést. (A szerző felvétele) dolgozóit ültetjük, ök «égzik különben a kombájnok előkészítését és javítását. Ha valamelyik arató-cséplőgép munka közben meghibásodott, a javítók azonnal — a helyszínen — eltávolították a hibákat. Az idén a kombájnosok mellé segédmunkásként a šamoríni (somorjal) szaktanintézet öt végzős diákját soroltuk be, akiket az AG küldött iskolázásra. Ök is derekasan kivették részüket a sikeresnek mondható aratásból. Nagy segítségnek számított az, hogy a műhely dolgozóinak többsége háromféle szakképzettséggel is rendelkezik. Ez örvendetes, mert sokféleképpen hasznosíthatják szaktudásukat. Az aratásban résztvevők ellátásáról egy kiselejtezett VOLGA-tipusú személygépkocsival gondoskodtunk, ami mozgó büféként látta el a dolgozókat frissítővel és élelemmel. Az állami gazdaságban már több éve versenyt hirdetnek a kombájnosok között. Itt figyelembe veszik a kicsépelt termény mennyiségét és a szemveszteséget. Az idén az első helyen Pálffy Lajos kombájnos és segédje Feketevízi Tibor végeztek, akik 94 hektárról 5180 mázsa termést takarítottak be. A második helyen Ferenci Árpád és Kiss György (86 hektár — 4744 mázsa), a harmadikon pedig Magyarics Béla és Méry Zoltán (86 hektár — 4731 mázsa) kombájnosok végeztek. Az első helyezettek 400, az utóbbiak pedig 300, illetve 200 korona pénzjutalmat kaptak. — Amikor megtudtam, hogy kombájnra ülhetek, első feladatom volt, hogy átnézzem. Utána arra törekedtem. hogy a gép üzemképessége maximális legyen, — vallja magáról Pálffy Lajos, az AG idei legjobb kombájnosa. — A nyári hónapokban, mint mezőgazdasági gépjavító traktorosként tevékenykedem, télén pedig a műhelyben dolgozok. Az idén első ízben ültem kombájnra. Ez arra kötelezett, hogy jól felkészüljek az aratásra. Az termesztésében? — kérdezem a gazdaság igazgatóját. — A búzából átlagosan 54,87, az árpából pedig 56,28 mázsát takarítottunk be hektáronként. Az átlagos hektárhozam a 800 hektár területről 55,08 mázsát tett ki, ami Felső-Csallóközben jó eredménynek számit. Az AG teljesítette a gabonafelvásárlás állami tervét is. Ennek keretében 116 vagon mennyiségű búzát és 50 vagon menynyiségű árpát adtunk az állami alapba. Egyébként önellátóak vagyunk gabonafélékből. — Hogyan halad a szalma betakarítása és a tarlóhántás? — Július tizénkilencüdikéig mintegy 200 hektárról takarítottuk be a szalmát. A tarlóhántást eddig csak részben valósítottuk meg (76 hektár), de 21-től, tehát az aratás befejezése után nyújtott műszakokban több gépet alkalmazunk. Július 23-ára általános brigádot szerveztünk a szalma betakarításának meggyorsítása érdekében, melyen az AG összes dolgozója példásan kivette a részét. Az elkövetkező napokban minden tőlünk telhetőt elkövetünk a szalma betakarítása gyorsítása és a tarlóhántás fokozottabb végzése érdekében! Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a Rohovcei Állami Gazdaság vezetői és dolgozói az idén mindent elkövettek a „mindennapi kenyerünk“ megmentése érdekében. Ebben segítette őket a CSKP KB és a szövetségi kormány aratási felhívásának saját körülményeikre való lebontása is, hiszen munkaerkölcs szempontjából már tizenhárom évé nem volt ilyen sikeres aratás, mint az idei. BARA LASZLÚ Érdekazonosság a termelés fellendítésében Mezőgazdaságunkban az anyagiműszaki és bilőgíai alapok belter. jes hasznosítása, a hatékonyság általános javítása mindenekelőtt az anyagi termelésben s a szervezésben dolgozó emberek politikaiszakmai képességének függvénye. A termelés színvonala minden helyzetben embereken múlik, s ez a jzínvonal napjainkban attól függ, hogyan hasznosítják a gazdaságokban a tudományos-műszaki haladás által rendelkezésre bocsájtott vívmányokat, mennyire figyelnek oda a párt- és állami szervek által Jóváhagyott, az egész társadalom .érdekeit szolgáló intézkedésekre, felhívásokra. Köztudomású, hogy mezőgazdasági üzemeink többségében nagyon pozitívan reagáltak a CSKP KB és a kormány július elején élhangzott felhívására, ami nagy társadalmi aktivitás kibontakozását segítetté elő a terimés takarmányok jó minőségben való begyűjtésében, a szárazság — termést károsító — hatásának a leküzdésében, a kalászosok veszteségmentes betakarításában és raktározásában s a társadalmi alapok tervszerinti feltöltésében és nem utolsó sorban a jövő évi jó termés feltételeinek a megteremtésében. A napokban a Trhové Mýto-t {vásárvámosi) szövetkezetben járva Csömör Géza elvtárssal beszélgettem, aki elmondta, hogy az idei rendkívüli aszály ellenére a gabonák hektárhozama minden várakozást felülmúlt. Ez természetesen nem meglepetés, hiszen a szövetkezet és a társadalom is mindent megtett a kimagasló hozamok érdekében. A szövetkezét kifogástalanul végezte a talajmunkát, ideális volt az elővetemény, a tápanyagpótlás és nem utolsó sorban a biológiai anyag, vagyis a vetőmag. Csupán egyetlen szem hiányzott ebből a láncból, tenyészidőben a természetes csapadék. Most azonban kellemes visszagondolni arra, mennyire fontos a fajtára jellegzetes agrotechnika betartása. Ez a terméseredményben, főleg szélsőséges időjárási viszonyok közt mutatkozik meg. A tavaszi árpa begyűjtését kövétően azt látták,- hogy nincs ok az aggodalomra, mert hektáronként B0 mázsán felüli hozamot értek el. Ugyanakkor a búzavetés egyes parcellái 70—73 mázsa hektárátlaggal remekeltek s ha valami nem Jön közbe, akkor a kalászosok átlagos (üzemi) hektárhozama jócskán 60 mázsán felüli lesz. A szövetkezet elsődlegesnek tartotta a tervezett mennyiségű gabonának a társadalmi alapba való juttatását. Csak aztán kerül sor az alapok feltöltésére. A szövetkezetben idén is mindent megtesznek azért, hogy a növények mindegyike’ a lehető legjobb hozamot nyújtsa. Az emberek szorgalma, munkához való jó viszonya a termelési eredményekben tükröződik. Az aszály arra ösztönözte őket, hogy maximálisan hasznosítsák a rendelkezésre álló öntözőrendszert, ők pedig megadják a növénynek az életet, s a jó ;■ termésátlagot biztosító vízmennyiséget. Érdemes megemlíteni, hogy ebben a gazdaságban az 500 hektáros — beépített középhatósugarú — öntözőrendszerrel az idény kezdetétől, vagyis áprilistól július 8-ig 461 ezer 500 köbméter vizet juttattak a szomjazó növényekre. A fenti mennyiségből júniusban 204 ezer 230, július 8-ig pedig 119 ezer 800 köbméter vizet kaptak a növények! A párt és kormány felhívását követő napokban megszervezték a napi két műszakos (12—12 órás)' üzemelést és használatba vették azt a mobil öntözőberendezést is, amely a múlt években szükségtelennek bizonyult. Öntözik a cukorrépát, a silókukoricát, az évélő takarmányokat, a gyümölcsöst és a kerti növényeket. Ha összegezzük a felhasznált víz mennyiségét azt láthatjuk, hogy hektáronkénti 40 mm-es adagban több, mint ezer hektárra elegendő víztömeget hasznosítottak. Ennek velejárójaként a mesterséges csapadékban részesített növények szépen fejlődnek, s minden feltétel meg van ahhoz, hogy rekord termést érjenek el. Nagy Mihály elvtárs. a gyümölcsészet és a kertészet vezetője elmondta, hogy nála nagyon jónak bizonyultak a sávos öntözőberendezések. A gyümölcsösbén s a 15 hektáros kertészetben húsz van belőlük használatban. KSllő időben beöntözték a 116 hektáros gyümölcsöst, azonban szükséges is, mert a speciális növénytermesztésnek idén 10 millió korona értékű árut kell produkálnia'. Nagy elvtárs megállapította, hogy a gyümölcsös több vizet igényelne, mint amennyit a sávos öntözőberendezések egyszeri alkalommal nyújtanak, ezért kis újítást, módosítást végzett a berendezéseken. Kifúrta a sávos öntözőberendezések dülznijét, hogy a talaj hektárjára egy adagban 40 mm csapadékot jutasson. Ez a vízadag már ideálisnak mutatkozott. Ha idén nem lesz elemi csapás, akkor a gyümölcsös megadja az elvárt mennyiséget és a tervezett pénzösszeget. A kertészet azonban sokszorta töbhet jövedelmez, mint hitték. Étkezési paprikát két hektáron fólia alatt termesztenek. Terv szerint 60 mázsát kellene értékesíteni belőle, azonban ezt a feladatot július 20-ig teljesítették, s előreláthatólag még 400 mázsányit adnak belőle piacra. Az első félévben 430 mázsa mennyiségű paprikát szállítottak a társadalmi alapba, mégpedig 17 koronás kilónkénti átlagárban, ami kitűnő eredmény. A dinnye értékesítését július végén kezdték s terv szerint 20 vagonnylt kell belőle piacra adniuk, azonban 10 vagonnal több termést várnak, ami további tartalék a pénzügyi terv túlszárnyalásában. Étkezési tökből összesen 65 ezer korona bevétellel számoltak, eddig azonban 175 ezer koronát értek el. Kertészetükben a kimagasló eredmények elérését az emberek hozzáértése, lelkiismertes munkája s nem utolsó sorban az öntözés tette lehetővé. A nagy termésátlag elérése" persze nemcsak egyetlen évre, hanem az egymást követő öt esztendőre vezethető vissza. A többre, a jobbra törekvés folyamata ez. Az utóbbi öt esztendőben gyümölcsből 173 mázsa termést értek el hektáronként, ami arról tanúskodik, hogy a gyümölcsös és a kertészet jó kezekben van, a dolgozók mindegyike elvárt módon teljesíti a szőkébb és a tágabb értelemben vett társadalom által kitűzött feladatot. A termelés további fejlesztése megköveteli azonban, hogy még korszerűbb feltételeket létesítsenek, módosítsák, tökéletesítsék a termelés struktúráját, ami természetesen beruházással jár. Köztudomású, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős javulást kell Síérnünk a gyümölcstermesztésben is. A szövetkezet erre úgy reagál, hogy 40 hektáron felújítja gyümölcsösét, vagyis a korábbi magastörzsű fák helyébe ikersorban törpefákat telepít. Mindenekelőtt figyelembe veszi a fogyasztók igényeit, s énnek kapcsán piros almát termő fákat telepítenek. A beruházások megvalósításában azt tartják fontosnak, hogy a termelés alapja a dolgozók életszínvonala emelkedésének s a szociális programban kitűzött feladatok teljesítésének. A szövetkezet termelése már eddig is olyan színvonalat ért el, hogy másoknak is jó példa lehet. Eredményes a dolgozókról való gondoskodás is. A gyümölcsös hűtőtárolőjának szomszédságában új szociális létesítményt építenek, s ennek egyik helyiségében a dolgozók télen melegben válogathatják a gyümölcsöt. Korábban ugyanezt a munkát fűtetlen helyiségben, nem éppen kellemes légkörben végezték. Amint látjuk emberek az értelmi szerzői minden érték létrehozásának, megvalósítói a társadalom által kitűzött minden feladatnak, (gv jut kifejezésre a gyakorlatban az egyén és a társadalom érdeke. Hoksza István