Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-07 / 31. szám
\ 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus 4 m [ 11 Щ Előtérben a továbbképzés a szovftkfzft/ '■ FÖLOMÜVFSEK % SlÖVtrSÍGÍHEK FÓRUMA „Becsüljük meg jobbén a traktorotokat, fl gépszerelőket és általában a szakembereket, mert manapság nem kit mértékben töltik függ a termelés, fis tanulni kell e mezőgazdaság ö»zstes dolgozójának, hogy tovább könynyltheaalk az emberi munkát. A fiatalokat meg kell nyerni ás meg kell tartani, mert az öregek lassan kiesnek a sörből, s a helyüket nekik kell elfoglalni. Hogyan lehet megnyerni ét megtartani ókét? Állandó munkával, megfelelő keresettel, továbbképzéssel •— sokoldalú gondoskodással,. Ha nem Is szó szerint, de özeket a mondatokat jegyeztem fel legutóbb Kolleén a SZFSZ járási bizottságán, a szocialista mnnkabrigádvezetűk aktfvaértekezletén, Svücová Anna, a SZFSZ JB titkárnőjének felszólalásából. Becsülni ez Imbert, az emberi tudást, a holnapot jelentő fiatalságot, mert enélkül csak üres szóoséplés marad az olyasfajta kijelentésözön, mint az Iparszerü mezőgazdaság, a műszaki fejlesztés, a komplex géprendszerek és a többi. A géphez nem alég a pénz, ahhoZ 'ember Is kell, mégpedig gém akármilyen ember. A géphez és a gépi berendezéshez szakember kell: kitűnő és sokoldalú szakember. Van-e a kolicit járás mezőgazdasági Szemeiben elegendő ilyen szakember? — érdeklődtem Sveeová Anna elvtáraadtől, a SZFSZ JB titkárnőiétől. — Jogos a kérdés — mondta a titkárnő —, mert e téren járásunkban nem állunk nagyon jól. Járásunk szövetkezeteiben jelenleg 1601 szakember dolgozik, ami annyit jelent, hogy a dolgozók 18,82 százalékának van szakképesítése. Ez 3.48 százalékkal rosszabb az országos átlagnál. VÁLTOZTATNI A SZEMLÉLETEN A koiicei járás mezőgazdasági üzemeiben tehát szintén kevés a szakember. Vajon mi az oka? Elsősorban azért, mert még mindig nagyon kevés fiatal választja a mezőgazdasági pályát. Hallani még manapság is, hogy a szülő azzal „buzdítja“ a még csak első osztályos fiát, hogy tanuljon jól, mert ha nem, akkor itt marad a földet tárni. És ez a sokszor akaratlanul is faltörő, a tudat alatt levő értékítélet sok esetben meghatározza a gyerek sorsát. Az igazság az, hogy akik ma otthon maradnak a falun, a szövetkezetben, azok a gyerekek legfeljebb közepesen végezték az alapfoké iskolát, vagy be sem fejezték. Lehet, hogy a szülői szemlélet miatt, amely egyrészt a szülőkben, a falusi közvéleményben él. A régi örökség jegyében fogant, a paraszt szóhoz, elnevezéshez fűződő sok keserű emlék szülötte. És valljuk m8g, hogy ezt a nézetet manapság is erősíti még néhány rossz intézkedés. Ilyen, hogy aki Itthon marad, aki az állatokat eteti, aki kapál, annak nem kell tudni, tehát nem kell tanulni sem. Vagy aki tanul, akit éppen a szövetkezet küld el, mondjuk mezőgazdasági szakmára, legyen az bármilyen szakág, az — amikor visszamegy dolgozni — nem mindig kap képzettségének megfelelő munkakört. Ezáltal nagyon sok fiatal hamar hátat fordít a mezőgazdaságnak. Talán ennek tudható be, hogy a koiicei járás szövet kőzeteiben mindössze 97 mérnök, 415 érettségizett, 138 szakiskolás és 183 betanított szakember dolgozik. Nem mindenütt, s nem mindig becsülik meg falun .a tudást. Pedig — maradjunk csak a traktornál — jönnek a mezőgazdaságba a különböző nagyteljesítményű gépek. А К—700-as szovjet traktor valóban drága. Elhasználás! Ideje körülbelül öt esztendő. Mindegy, hogy ki ül ezen a gépen? Nem keli ahhoz szakembernek lenni, hogy gyorsan kiszámítsuk, kimondjuk: egyáltalán nem közömbös. N8m muszáj feltétlenül Ilyen traktorban gondolkodni. A jelenlegi erőgépállomány — kisebb teljesítményű és egyszerűbb — öt munkaórájára agy óra javítás jut. Ebben benne van a gépek elhasználtsága (a koiicei járásban ez sajnos, nagyobb mértékű, mint az országos átlag), de benne van az is, hogy hiányos a gépet vezető, szerelő szakértelme Is. Vagyis: benne' van a falun maradó gyerek legfeljebb közepes tanulmányi eredménye. Itt jelentkezik, hogy nem mindenütt fordítanak ölég gondot az emberre, akin sok múlik. Ahol számolnak, tudják: sok százezer korona. Benne van az Smber. Ott, azon a koiicei szocialista munkabrigádvazetők járási aktíváján jutott eszembe, hogy hányszor és hányszor küldik a traktorost kettős, nyújtott, vagy éppen éjszakai műszakra a közös gazdaságok csúcsidőben. Kell az, mert enélkül is nagy a veszteség. De a munkához szükséges feltételeket még nem teremtik meg a legtöbb helyen. A traktorost rázza a traktor, s éjjel egyedül van. Nyáron melege van, télen fázik, jó lenne egy meleg tea, amely frissítené, egy kávé. amely ébren tartaná. Netán egy táskarádió, amely szórakoztatná. . » Es van? Nincs. Ismerek olyan traktorost, aki ötven éves, s a szabad ég alatt szerzett betegsége miatt már néni tud a gépre ülni. Az addig megkeresett 2500 koronája helyett most ílOO-ért sepri. takarítja a szövetkezet gazdasági udvarát. Vajon az ilyen ember azt mondja otthon a gyerekének, hogy legyen traktoros? Beszélünk a komplex géprendszerek bevezetéséről. Kell beszélni, s ahol mód van rá, be is keli vezetni, mert a világ nem visszafelé, élőre halad. A koiicei járás szövetkezeteinek földiéin is. De itt elsősorban nem feledkezhetnek meg a gépesítés tynbéri vonatkozásairól. Ezen áll, vagy bukik minden. Befejezésül ide tartozik, hogy a koiicei járási mezőgazdasági igazgatóság komplex tervet dolgozott ki a szövetkezeti dolgozók továbbképzéséről. Már az elmúlt évben 578 dolgozót vontak be a szakmai továbbképzésbe, 187 vezető dolgozó vesz részt a ciklusos továbbképzésben, 147 dolgozó szerzett szakképesítést. Az érettségi után 37-en folytatják tanulmányaikat. Tizenegyen tanulnak táváton a főiskolán, 137 fiatalt nyertek a mezőgazdaság számára, akik valamenynyien különböző mezőgazdasági szakiskolába járnak. A korszerű, iparszerű mezőgazdaságról nem elég csak beszélni. Ez sokoldalú szakemberek nélkül elképzelhetetlen. Ezt belátták a koiicei járásban is és ennek alapján dolgozták ki a hatodik ötéves tervidőszakra a dolgozók továbbképzésének komplex tervét, amely több mint 8000 mezőgazdasági dolgozó továbbképzését jelenti. Illés Bertalan A választás sikeréért A választás minden szerv, nem csupán a kormány, a nemzeti bizottságok', az állami szervek és intézmények, hanem égész népünk, mindannyiunk ügye. Igen, mindannyiunké. Még gazdagabb holnapunkat alapozzuk meg a NSm- Zel Front képviselőjelöltjeire leadott szavazatunkkal. Szocialista társadalmunk e jelentős eseményének, a választásoknak sikeres előkészítéséből a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség, a Nemzeti Front második legnagyobb tömegszervezete' Is méltóképp akarja kivenni részét. Legelső feladatának tartja alapszervezetei útján társadalmunk legszélg- Sebb rétegeit megismertetni a Szovjetunióban az eddigi ötéves tervidőszakok alatt elért sikerekkel, párhuzamot vonva а X. szovjet ötéves terv és a hatodik ötéves tervünk azonos célkitűzései között. A közvetlen, testvéri barátság szálain kívül hazánkat jelentős gazdasági kapcsolatok Is fűzik a Szovjetunióhoz. Ezért nem lehet közömbös számunkra a Szovjetunió gazdasági fejlődése és fejlődésének üteme. A tudományos-műszaki forradalom folyamatának meggyorsulása, a tudományos ismeretek bővítése, amely folyamat a Szovjetunióban hatalmas lépésekkel halad 'előre, jelentősen kihat hazánk gazdasági életére is. A CSSZBSZ további célja aprólékosan megismertetni és tájékoztatni hazánk dolgozóit a körzeti, városi és helyi szovjetek munkájáról, mivel ők a Szovjetunió társadalmi fejlődésének közvetlen szervezői. A képviselők szoros kapcsolata a választókkal komoly segítségét jelent a szovjet közigazgatási szervek munkájának folyamatos javításában, minőségi fokozásában. A CSSZBSZ alapszervezetei és előadói számára a . CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága különböző, a szovjetek felelősségteljes munkáját konkrét példákon bemutató, ismeretterjesztő füzeteket ad ki már a legközSlebbi időszakban. E brozsúrák útján az alapszervezetek előadói és lektorai adatokat és érveket szerezhetnek a városi és helyi szovjetek munkájáról. A Szlovákiában több mint 800 ezer tagot számláló Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség ilyen formában kíván eredményesén hozzájárulni népképviseleti szerveink választásának sikeréhez. (ban) Sorban állunk. Az élelmiszerüzletben, vonatjegyért, újságért, s ki tudja már felsorolni, még ml mindenért. A sorbanállás ideje alatt — helyenként és soronként változik — töprenghetünk is. Időnk Is van, miért ne? Hiszen a sorban állás a kereskedelemmel, az emberiséggel egyidős, már az ősember is sorban állhatott az elejtett manimut teteme előtt; s nehogy azt gondoljuk, ma sokkal fegyelmezettebbek vágyónk, sokszor indokolatlanul előretolakszunk. Két sor egy helyett Veiké Kapuíanyban (Nagykapuson I az új lakónegyedi bevásárlóüzletben például külön sort állunk az üres üvegekkel, hogy eladhassuk őket, s aztán egy pénztárgép előtt sorban állhatunk ásványvizén is. És megvehetjük az üveget mégegyszer: Mindez ugyanabban a teremben; ahol még a vízkészlet is fel van halmozva, hogy kevesebb legyen a hely. Nem lenne egyszerűbb, ha legalább azok, akik amúgy is ásványvizet vásárolnak ugyanott be is cserélhetnék az üveget? i (illés) MŰNK rü/jnó'&c-se^ Boldog gyermékkacaj.. i te vagy a fogó. ;. hahó, hahó, csillog, csobban a zöldeskék víz. .•, anyunak elmondom majd, aranyhidat láttam a tengerben... a nap gurult rajta, vissza-víssza kacsintva... Szövetkezeti dolgozók gyermekei, összesen hétszáztizenhatan voltak plonlrtáborban az idén a komárnoi járásból. Míg szüleik a kombájnokon, traktorokon, kertészetekben, az állatok mellett dolgoztak; lányaik, fiaik idegen tájakon — bel- és külföldön Egyaránt — dúskálhattak a nyári vakáció örömeiben. Mindezt az SZFSZ komárnoi járási bizottságán tudtam meg. A gyerekek Jugoszláviában, Bulgáriában, Magyarországon nyaraltak. A hazai üdülőhelyek közül pedig Krásnohorské Podhradie, Mlkulčin ,Vrh, Lučenec és Levice szerepelt az ütemtervben. — Hat gyerek volt Jugoszláviában a szövetkezetből, sokan m§g itt Szlovákiában töltöttek eseményekben bővelkedő két hetet — szólt lelkesedéssel Varga Irén, a chotlní (hetényl) Efsz szövetkezeti klubjának vezetője. A szülőkről sem feledkeztünk meg ám — tette hozzá. Aratás előtt úgymond összpontosítás, erőgyűjtés céljából 29 dolgozónk a Szovjetunióban töltött egy hetet. Mondanom sem kell, kitűnően érezték magukat. A dolgozók szociális ellátása, kulturális Igényeinek kielégítése nálunk a szövetkezeti klubra hárul, — folytatta Varga Irén. Amellett, hogy mi fogjuk össze, ml szabályozzuk a faluban működő összes tömegszervezet munkáját, társadalmi és kulturális tevékenységét, amint a fentiek is bizonyítják, nagy gondot fordítunk a dolgozók üdültetésére. Itt nincs olyan nehézség, hogy ne tudnánk egy autóbusznyl embert kirándulásra toborozni. Tíz éve vagyok a klub, vezetője s szerénytelenség nélkül állíthatom, sokat teszünk a dolgozókért. Persze a vezetőség messzemenő támogatása nélkül nem boldogulnánk. A lehetőségekhez mérten mindent megadnak. A további Információk alapján megállapíthattam, hogy valóban Így van. A chotíniak még aratás alatt is felváltva nyaralhattak a közös pattncel (páti) üdülőjében. Ezen klvfll baráti kapcsolatot tartanak fenn a Magyarországon levő naszályi szövetkezettel. A közelmúltban 35-en jöttek odaátról, a közös tartalmas szlovákiai körutat szervezett részükre. Viszonzásképpen Chotínböl szintén harmincöt dolgozó látogat el Magyarországra. A másik baráti üzem a csabaszadi tsz. Hozzájuk is ellátogatnak majd a közös dolgozói. A felsorolt kirándulások természetesen díjtalanok. — Vegyük szemügyre most a kulturális tevékenységet. Nyilván ezen a téren is szép eredményeket vallhatnak magukénak — szóltam. — Mint már Említettem, az egyes tömegszervezetek munkája le a szövetkezeti klubban összpontosul. Kiváló az együttműködés a CSEMADOK-kal, a SZISZ helyi szervezetével, valamint a Vöröskereszttel —■ válaszolta a klub műsortervét lapozgatva Varga elvtársnő. — Egymást váltják az általuk rendezett kulturális műsorok, politikai előadások, tanfolyamok. A sziszesek például ideológiai előadássorozat keretében foglalkoztak társadalmunk időszerű kérdéseivel. Természetesen bármely akciót szövetkezetinek mondhatunk, hiszen a közös segítsége nélkül nem valósulhatnának meg. Szerződést kötöttünk a komárnoi MATESZ-el. Évente többször ellátogatnak községünkbe. Előadásaikon mindig telt ház van. Négy alkalommal a Jőkai-napokon is részt vettünk, jó hatással volt őz a helyi színjátszó csoportra. Tapasztalhattak, tanulhattak. Persze, a CSEMADOK énekcsoportja is rendszeresen tevékenykedik. A szövetkezet rendezvényein gyakran szórakoztatják a dolgozókat. — Hogyan Járultak hozzá az aratást munkák sikeréhez? — Az agítációs központ vezetője — amely a klubon bélül működik — Máriás! János. A hirdetőtáblákat, faliújságokat naponta frissítették propagáciös anyaggal megblzottaink. A hangszórókor is része klubunknak. Az aratás alatt gyakran közvetítettek másfél-kétórás szórakoztató műsorral egybekötött aratási híradót. Ilyen egy szövetkezeti klub élete. Üdülnek, szórakoznak, művelődnek dolgozóink. Távoli országokba, olyan tájakra juthatnak el, úgy tanulhatnak, ahogy a múltban csak a kiváltságosoknak adatott meg. A mi társadalmunkban a jól végzett munka gümölcse ez, amelyből minden becsületes dolgozó egyaránt részesül. Barak László A mezőgazdasági dolgozók ezrei látogatnak el külföldre. Ezek a fiatalok a Balti-tenger partján nyaraltak (NDK-ban). Foto: —tt—
