Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-17 / 28. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 17. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSÜK KORSZERŰSÍTÉSÉVEL a termelés növelésére törekednek A hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott népgazdaságfejlesztési terv egyebekközt arra ösztönzi mezőgazdaságunk irányítóit, s a termelésben közvetlenül résztvevő dolgozókat, hogy napirenden tartsák a szarvasmarha-állomány minőségi fejlesztését, további szaporítását, s ezen belül a tehenek hasz nosságának a növelését. Országos méretben feladatként jelöli meg — az ötéves tervidőszak végére — a tehenek tejhasznosságának 3000—3100 literre való növelését. Mint tudjuk, a tervfeladat törvény, és teljesítése kötelező. Gazdaságonként legfeljebb a kivitelezés hogyanjában lehet némi eltérés, a végcél azonban mindenütt ugyanaz: a társadalom hazai termelésű, alapvető élelmiszerekkel való bőséges ellátása. Hogyan oldja meg a feladatot a Kútníky-i (hegyétei) szövetkezet? TENYÉSZTŐI I APASZTALATOK Sidó Pál főállattenyésztő arról adott számot, hogy az igényes célkitűzések nem érték őket felkészületlenül, hiszen már az előző öt esztendőben kitűnő szarvasmarha-tenyészetet alakítottak ki. Teheneik tejhasznossága elérte — évi átlagban — a 3873 litert — ebből 3400 litert adtak a közellátásnak — s a tej literjének termeléséhez mindössze 28 dkg abrakot használ tak, ami arról tanúskodik, hogy a terimés takarmányok minősége kitűnő volt. Napjainkban a szövetkezet vezetőségét az elért eredmények további tartása, illetve fokozása foglalkoztatja. Ez azonban nem ennyire egyszerű, hiszen a nagyhasznú állatok minden tekintetben igényesek. A vezetőség tagjai úgy látták, hogy mindenekelőtt a tartástechnológia korszerűbbé tételére kell törekedniük, ami végeredményben két fokozatban, ugyanazon cél érdekében történik. A korszerű tartástechnológiát két új — összesen 260 férőhelyes — tehénistálló építése alapozza meg. Ezt követi a második fokozat, vagyis három К 96 os istálló korszerű termeléstechnológiára való átépítése. Mindezt üzemi költséggel végzik és a kivitelezésre saját építőcsoportjukat használják fel. A' szakfelügyeletet a járási mezőgazdasági építővállalat látja el, a belső berendezést az Ágra Pfelouč szállítja és szereli be. A tehénistállók állásait 146 cm-re, s a rost-padozatot 130 cm-re készítik. A tejlenek faránál a rost elejére 10 cm-es akácfa gerendát helyeznek el, hogy az átlátok fekvőhelyzetből való felkelésekor ne lépjenek közvetlenül a rostra, ami — tapasztalat szerint,— lábfájást okozhatna. Tervezik, hogy a teheneket évi átlagban, csak hat hónapon keresztül tartják istállókban, a hátralevő időt — nyári időszakban — egészséges környezetben, szántóföldi legelőn tölthetik el. Erre a célra már 40 hektárt vetettek be különféle fűkeverékkel. Az istállók átadása után a tehénállományt ötszázra szaporítják és megfelelő területű, öntözhető legelőt telepítenek, melynek bizonyos hányadáról jó minőségű takarmányt készíthetnek télre. Teheneikkel télen szilázst, terimés takarmánylisztet és tápot etetnek. Egy tehén napi adagja 25 kg jó minőségű szilázs, 20 kg konzervált répakaréj, 5 kg szecskázott lucerna, továbbá tetszés szerinti mennyiségű árpaszalma, s a tej-literenként 32 dkg abrak. , A nyári takarmányt kezdetben 25 kg szilázs, 20 kg zöldlucerna, későbben pedig 10 kg szilázs, 35 kg zöldlucerna és tetszés szerinti mennyiségű árpaszalma, valamint — a tej literjeként — 24—26 dkg abrak képezi. Napjainkban üzemi átlagban tehenenként 10 literen felüli tejhasznosságot érnek el. Az elmúlt évben 100 tehenenként 98 borjút választottak el és 36 üszőt soroltak tehénsorba. Üszőik 27 hónapos korban adják az első borját. Tehénállományuk további minőségi javítása céljából a kiválaszott egyedeket vörös-tarka lapály apaállat ondójával termékenyítették. A keresztezésből most születnek az első leszármazottak. A szlovák-tarka + vörös-tarka lapály keresztezettjének Fi-es leszármazottját 50—50 százalékos vérarányúak. Az állomány további keresztezéséről még nem döntöttek. Egyelőre azt szeretnék tudni, mire képesek az Ft-es utódok. A szövetkezet tehenészetében 20 személy — ebből tíz nő — dolgozik. A tehénállományt hatszemélyes csoport látja el takarmánnyal. Egy-egy standon 36 tehén helyezkedik el, ezt az állományt két személy gondozza. Mindannyian fiatalok. Az átlagos életkor csak 33 év s a dolgozók havi keresete eléri a 4000 koronát. Az üzemelés azonban megszakítás nélkül, vagyis az év minden napjára esedékes. A nők kivételt képeznek, akik személyenként havonta egy hét szabadnapot kapnak egyszerre. Ez lehetséges volna a férfiaknál is, akik csak ritkán tartanak igényt a szabadnapra. A fejőnőket mindig ugyanaz a személy váltja. A helyettesítő ugyanis a gazdaság legjobb fejőnője, tehát az állatoknál ilyenkor nem történhet visszaesés. A gazdaságban két szocialista munkabrigádot tartanak számon. A szarvasmarha-tenyészet hat tagú brigádja már a büszke cím első fokozatának tulajdonosa. A másik hattagú csoport pedig a cím várományosa. A Virág Ferenc—Bíró Irén kettős — a brigád tagjai — a múlt évben összesen 140192 liter tejet termeltek. Egy tehén átlagában naponta 12,02 liter tejet fejtek. Űket követi a Sátor Ernő— Bee Cecília kettős 127 951 literrel, illetve 11,20 literes napi tejátlaggal. A marhahizlalda dolgozói szintén kiváló eredményt értek el. A napi súlygyarpodás átlag 1,19 kg volt. Ezt az eredményt 1,89 kg abrakmennyiséggel, valamint jóminőségű terimés-takarmánnyal érték el. A 490 hízómarha télen s nyáron 25 kg jó minőségű kukoricaszilázst, 5 kg répaszeletet, 2 kg abrakot és tetszés szerinti mennyiségű árpaszalmát kap. Hízómarháikat 300 kg-os súlyig szabadon tartják, hogy az állatok jól megizmosodjanak, majd lekötéssel meghizlalják azokat. A fiatal bikák a szabadban jól kitombolták magukat, s amikor lekötésre kerülnek már megnyugodtak, sikerrel értékesítik az eleséget. Közülük több eléri a 600 kg-os élősúlyt! A tápot a hízőmarhák hígított, inelaszos vízzel keverten, pépes állapotban kapják. Így egyetlen szem abrak sem vész kárba. A marhahizlaldában dolgozó Benyovszky Ödön—Szabó Gyula kettős a múlt évben 100 bikát gondozott, s 485 mázsa húst termelt. Naponta darabonként 1,28 kg-os súlygyarapodást értek el. Ok is tagjai a munkabrigádnak. Benyovszky Ödönt a közelmúltban a nyugat szlovákiai kerületi párbizottságon a legjobbak közt értékelték, ahol kiváló sikereiért jutalmat és oklevelet kapott. Hasonló jó eredményt ért el a szarvasmarha-hizlalásban a Czímer Rudolf—Orosz Ferenc kettős, akik 94 állatot gondoztak és 375 mázsa húst termeltek, vagyis naponta darabonként 1,21 kg súlygyarapodást értek el. A főállattenyésztő mind a tehenészet, mind a marhahízlalda kiváló sikereit az állatok és az eleség szakszerű előkészítésével, valamint a takarmány pontos, lelkiismeretes adagolásával magyarázza. Kiváló eredményeik titka tehát az, hogy mindent a maga idejében tesznek. Ezt a célt követik a 4 millió korona üzemi beruházással készülő két új korszerű tehénistállő építésével, a három régebbi istálló korszerűsítésével, szántóföldi legelők telepítésével, s nem utolsó sorban az emberek nagy értéket képviselő kezdeményezésének a hasznosításával. Hoksza István A mesterséges termékenyítés előnyei és technológiája (II) (A téma bevezető részével lapunk 26. számában foglalkoztunk, mai számunkban közöljük további részét.) A spermavizsgálatot az ondóvétel után minden esetben el kell végezni. Ennek során megmérjük a sperma mennyiségét, megvizsgáljuk színét, szagát, konzisztenciáját és PH-értékét, majd mikroszkóppal meghatározzuk sűrűségét és megfigyeljük az ondósejtek mozgását. * A spermahigítást az ondóvételt és vizsgálatot követő 10 perc elteltével kell elvégezni. A hígításhoz előre elkészített 36 fok C-os vízfürdőbe állított higítófolyadékot kell használni. Az ondót két ütemben hígítjuk. Az első ütemben az ún. alaphigítást végezzük el, amely 1:1 arányú hígítást jelent. A második ütemben az ún. végleges hígításra kerül sor, közvetlenül a felhasználás előtt. Egy kan ondója átlagosan 5—10 anyaállat kétszeri termékenyítésére elegendő. A sperma tárolása alaphigításban plusz 15 fok C-ra hűtötten történik. Az először szobahőmérsékletre hűtött ondót 15 fok C-on termosztátba vagy olyan hőszigetelt tárolótartályba tegyük, ahol ezt a hőmérsékletet megfagyasztott jégecettel tartani tudjuk. Az alaphigított ondó 48—72 óráig minőségromlás nélkül tárolható és felhasználható. A termékenyítés (inszeminálás) során a megvizsgált és megfelelően hígított ondót katéter segítségével juttatjuk a méhbe. Az ivarzó kocát két alkalommal, eseteidként 100—100 ml hígított ondóval inszemináljuk. A tűrési reflex alapján reggel kiválasztott kocákat első alkalommal a kiválogatás napjának délutánján termékenyítsük. A második alkalommal délelőtt, az első termékenyítést követő 18—20 órán belül termékenyítsünk. Ez azért célszerű módszer, mert a méhbe juttatott ondósejtek termékenyítöképessége kb. 20—22 óra és így a második termékenyítéssel mintegy 40—44 órán keresztül a folyamatosan leváló petesejteket megtermékenyíteni képes ondósejtek lesznek a méhben. Ismeretes az is, hogy a petesejtek nem egy időben, hanem folyamatosan válnak le. Ez is indokolja a kétszeri termékenyítést, mert így válik lehetővé, hogy a legtöbb levált petesejt életképes ondósejttel találkozzék. Az inszeminálás előtt a koca párájának környékét tiszta vízzel mossuk le. Az inszeminálás során a katétert két ujjunkkal a kissé széthúzott pérarésbe helyezzük és a hüvely felső fala felé irányítva óvatosan bevezetjük, majd az óramutató járásával ellenkező irányba csavarva rögzítjük a katétert a méhnyakban. Ennek során igen óvatosan járjunk el, nehogy a méhszáj vagy a méhnyak nyálkahártyáját megsértsük. A katéter rögzítése után a 100 ml hígított ondót igen gyenge nyomással — ügyelve ajra, hogy visszafolyás ne legyen — 4—6 perc alatt a méhbe infundáljuk. Ezután a katétert óvatosan, az óramutató járásával egyező irányban forgatva húzzuk ki. Minden kocánál új, sterilizált katétert használjunk. A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS ARANYSZABÁLYAI A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos tennivalókat, az egyes munkafázisok sorrendjét a következő, ún. aranyszabályokba" lehet összefoglalni: Ф a kanokat, akár szükséges a spermájuk, akár nem, 3—4 naponként ugrassuk és ondójukat vizsgáljuk meg, ф a spermát a levételtől számított 10 perc múlva' 1:1 arányban hígítsuk, a végleges hígításra csak a felhasználás előtt kerüljön sor, ф mindig lassan, 36 fok C-os hígítóval hígítsunk és a higítót öntsük a spermához, ф a spermát óvjuk a hirtelen lehűléstől és felmelegedéstől, továbbá a napfénytől, Ф a spermavételt végző személy keze tiszta, vegyi anyagoktól mentes legyen, ф a mesterséges termékenyítéshez és spermavételhez használt edényeket és eszközöket mosogatás után mindig desztillált vízzel öblítsük át és sterilizáljuk, ф fertőtlenítőszereket ne használjunk, Ф lassan, 4—6 perc alatt inszemináljunk, ® a spermafelhasználást minden esetben előzze meg a mikroszkópikus vizsgálat, hatvan százalékosnál gyengébb spermát felhasználni nem szabad. —blm— rvt év nem nagy idő. Egy szövet” kezet társulásával összefüggő eredmények- felmérésére azonban teljesen elegendő ahhoz, hogy megbízható képet nyerjünk a valóságos helyzetről. Gondoljuk csak el, öf évvel ezelőtt hat apró szövetkezet „házasodott“ össze és így jött létre Sliači székhellyel egy 3500 hektáros nagygazdaság. Az öt esztendő mind a gazdálkodás struktúrájában, mind pedig a dolgozók életkörülményeinek a formálódásában lényeges változást hozott. Hiába, nagyobb munkatempóra serkentő, igényes időket élünk! Az új helyzet megkövetelte az egyes munkakörök különválasztását, önállósítását. Az emberek már nem úgy dolgoznak, mint hajdanában, vagyis ahol szakszerűtlen gondozás annál inkább. Az állományt ebben az évben tervszerint 90 tehénnel bővítik. Igaz, férőhely-hiánnyal küszködnek, igyekeznek azonban a probléma megoldására, a jövőben szakosított központot létesítenek, s aztán jobb feltételek lesznek az állomány bővítésére is. Az abrakkal való takarékosság céljából egy liter tej termeléséhez 25 dkg tápszükségletet irányoztak elő. A szarvasmarhák ellátására túlsúlyban jó minőségű terimés takarmány fogyasztására rendezkedtek be, ami végeredményben feltétele az abrakfogyasztási terv betartásának. Teheneik részére 300 hektáros intenzív legelőt tartanak fenn, ahol az állatok kora tavasztól késő őszig egészséges Nagyobb igényességet a termelésben! éppen munka akad, hanem mindig ugyanabban a beosztásban, bár nem állandóan ugyanazt a feladatot végzik. Állandó és speciális munkahelyet kaptak, ami már bizonyos szakértelmet is követel tőlük. A régebben külön-külön gazdálkodó egységekben a dolgozók közül sokan megtanulták, hogy a terv törvény, annak valóraváltói az emberek és a termelési feladatok maradéktalan teljesítése elengedhetetlen feltétele a munka, s az életkörülmények állandó javításának. Tehát ahogyan dolgozunk, úgy élünk. Murin elvtárs, a társult gazdaság elnökének helyettese arról tájékoztatott, hogy ez idő szerint a szövetkezet fejősteheneinek száma 735 (fekete-tarka keresztezés). Az egyénenkénti napi tejhasznosság — üzemi méretben — több mint 11,5 liter, a Vefká Lúka-i farmon azonban csak 7,05 liter. Itt a tehenek K—320-as típusú istállókban kaptak helyet, ami semmiképpen sem befolyásolja a termelés milyenségét, ezzel szemben a Az emberre is veszélyes sertésbetegségek A sertésbetegségek közül igen sok, — főként ha a velük foglalkozók felületesek —, az embert is megbetegítheti. Az emberre legveszélyesebb fertőző sertésbetegség a brucellózis, a leptospirózis és a sertésorbáüc. , Brucellózisban főként azok az emberek betegednek meg, akiknek a keze megsérült, az elvetélt kocák magzatburkait puszta kézzel távolítjók el a kutricákból. Előfordulhat a szájon át való fertőződés is. A brucellózisban beteg emberek rossz közérzetről panaszkodnak, gyakran fáj a fejük, gyengék és kis hőemelkedésük van. A brucellózis igen makacs betegség, gyógyítása nehézkés. A vér laboratóriumi vizsgálatával mutatható ki. Megelőzése érdekében, — akár fertőzött a sertésállomány, akár nem —, az elléseket, de főleg a vetéléseket gumikesztyűben kell levezetni. A szájon át való fertőződés elkerülése végett minden étkezés előtt mossunk kezet. A sertések leptospirózisa az a fertőző betegség, amely a sertéstelepek zöménél előfordul. Szintén sérüléseken keresztül fertőz. Mivel a beteg sertések vizelete kórokozókat tartalmaz, a dolgozók általában lábsérüléseken keresztül fertőződnek. A fertőződés elkerülése végett mindig ép. nem lyukas gumicsizmában dolgozzunk. A leptospirózisban szenvedő beteg embernek igen erős fej fájása van (agyhártyagyulladás), ami nem párosul magas lázzal. Ha idejében felismerik, gyógykezelése könnyű. Lázzal is járó, igen erős fejfájás esetén és ha a munkahelyen a sertés állomány leptospirózissal fertőzött, ezt az orvossal közölni kell. A sertésorbánc baktériuma is sérüléseken keresztül fertőz és súlyos, magas lázzal, valamint a baktérium behatolásának helyén (seb) erős gyulladással járó betegséget okoz. Gyógyulás után sok esetben szívhibák maradnak vissza. Az egyéb baktériumok okozta betegségek (tetanusz, Iépfene, különböző gennyesedések stb.) is sérüléseken keresztül terjednek át az emberre. A fertőzések elkerülése érdekében a sertéstartó telepeken dolgozók örök szabálya legyen: Ф sérült kézzel csak abban az esetben szabad dolgozni, ha a seb kellőképpen megvédhető az esetleges fertőzésektől, ф kezünket és főként körmünket állandóan ápoltan tartsuk, Ф az istállókban kézmosás nélkül ne étkezzünk. (F.) környezetben legelhetnek. Gondoskodnak a terimés takarmányok szakszerű konzerválásáról' is, hogy télre kellő mennyiségű, jó táplálék álljon rendelkezésükre. A réteik fűtermésének mintegy 50 százalékából kitűnő szénát készítenek, s ezzel egyidejűleg az árpa- és zabszalma jelentős részét is (szecskázottan) hasznosítják a szarvasmarhák táplálásában. Az elnök helyettese vázolta, hogy az elsőborjasok 27—30 hónapos korban ellenek. A száz tehénre jutó borjúszaporulat pedig átlagosan nyolcvan körüli, ami nagyobb lelkiismeretességet követelne mind a zootechnikustól, mind pedig beosztottjaitól. Tejtermelés tekintetében az 1975-ös év gyengének bizonyult, hiszen egy tehéntől mindössze 2500 liter tejet fejtek, s egy liter költsége 3,15 korona volt. Az áldatlan állapotot a Veľká Lúka-i farmon uralkodó nemtörődömség idézte elő. Most azonban, keresve a fogyatékosságok eltávolításának módját, arra törekednek, hogy idén az egy tehénre jutó tejhasznosság meghaladja a 3100 litert. A laktáció első három hónapjában fokozzák a tehenek takarmányfehérje-adagját, s kellő intézkedést tettek a munka minőségi javítása céljából is. Jelenleg a szövetkezet 2500 . juhot tart és fedeztetés céljából 80 cigája kos is rendelkezésre áll. A tenyészvásárokon évente 60—70 tenyészkost értékesítenek. Egy juh átlagában évente 3 kg gyapjút és 17—20 kg gomolyát termelnek, persze a dolgozók lelkiismeretétől, a közös gazdasághoz való viszonyától. ■ ‘ összegezve elmondhatjuk, hogy a kisebb fogyatékosságok ellenére a társult gazdaság állattenyésztése a zvolení járás viszonylatában eléggé jó, ami azt bizonyítja, hogy magukévá tették a CSKP XV. kongresszusának záradékait. Van még behoznivaló? Természetesen. Elsősorban is a munkatermelékenység fokozása, az emberek felelősségérzetének az elmélyítése, a társadalmi igény jobb kielégítése tekin- ' tétében, ami a minőségre való törekvés magától értetődő függvénye. ' ■' brovský
