Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-17 / 28. szám
1978. iúlius 17. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Mit hozott az ágazati irányítási rendszer bevezetése A budolovl (bodollói) szövetkezet erős, sokoldalúan fejlett gazdasági-pénzügyi szempontból kiegyensúlyozott egység. Kitűnően példázza a közös gazdálkodás felsőbbrendűségét. Tagjai szüntelenül tanújelét adják a fegyelemnek, cselekvőkészségnek és a szocialista öntudatnak. Egész tevékenységüket a többre-, jobbra törekvés jellemzi. A kimutatásokból kitűnik, hogy a főbb növényi kultúráknál (búza, kukorica, cukorrépa, takarmányfélék} az elmúlt évek során kedvező hektárhozamokat értek el. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Soltész László, a szövetkezet elnöke, elégedetlen az eddigi eredményekkel. A Munkaérdemrend arra kötelez, hogy a jó vezető mindig többre, jobbra törekedjen. Ezt vallja Bodnár Ferenc is, a szövetkezet főmérnöke, akiről szintén elmondhatjuk- célratörő és a jó vezető mintaképe. A szövetkezet a moldavai síkságon terül el. Összterülete 6650 hektár, ebből 4992 hektár a szántó. Bár természetes kaszálójuk és legelőjük kevés van (ezer hektár körül), mégis nagy állományt tartanak: 3000 szarvasmarhát (ebből 1240 a tehén), 9000 sertést (ebből 650 a koca) és 2100 juhot. A baromfiállományuk kis létszámú. A nagy állománynak az a magyarázata, hogy szántóterületüket intenzíven művelik, minden lehetőséget kihasználnak a takarmánynövények termesztésére, így a köztes művelésre s a másod vetésre is. Az ésszerű, intenzív gazdálkodást példázza, hogy az idén 1700 hektáron termesztenek kukoricát, ebből 350 hektáron silónak. Tavaly fi szemes kukoricából 60 mázsán felüli termésátlagot, silókukoricából pedig 700 mázsa körüli zöldhozamot értek el. Az idén a silókukoricát lóbabbal keverve vetették. Ennek az az előnye, hogy ezer mázsás zöldtömeget is ad hektáronként és fehérjében gazdag, jó minőségű siló készíhető belőle. Az őszi keverékek után ugyancsak takarmánynövényeket vetettek. A munkatermelékenység és a hektárhozamok növelése mindenütt lehetséges, ha hozzáértéssel, következetesen és szakszerűen foglalkoznak a gazdaságot közvetlenül érintő összes termelési kérdésekkel. Állításunkat alátámasztja a budolovi társult szövetkezetnek az utóbői években elért ugrásszerű fejlődése. Az ötödik ötéves tervidőszak feladatait valamennyi mutatóban teljesítették. A hektárhozam, vagy az egy állatra jutó termelés felülmúlja a járási átlagot. A budoloviak az elmúlt évek kitartó munkája következtében búzából 50, árpából pedig 41 mázsás termésátlagot értek el. Az állattenyésztésben is kedvezőek az eredmények. A tejtermelés tekintetében már átlépték a 3000 literes egyedenkénti évi fejési átlagot. Száz tehéntől 97,3 borjút nyertek. A hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása a jelenlegi időszakban eléri a 0,90, a hízósertéseké pedig a 0,50 kg-ot. A múlt évben például 15 600 mázsa húst adtak közellátásunknak. Mi a titka annak, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben ilyen jó eredményeket érnek el? Szerintem ebben közrejátszott a szomszédos szövetkezetek társulása is. Ezt vallja Soltész László elnök is. — Tény, hogy a kis terület fékezője a fejlődésnek, — magyarázza a közös gazdaság elnöke. — Ott kezdem, hogy 1972 júliusában egyesült a budolovi, janíki, debradi, pederi és a drienovcei szövetkezet, majd tavaly a makranci is hozzánk csatlakozott. Az egyesülés után a hatalmas mezőgazdasági üzemben a termelés 'Szakosítására helyeztük a főhangsúlyt. Akkora parcellákat alakítottunk ki, amelyeken a mezőgazdasági gépeket maximálisan kihasználhatjuk. A košicei járásban a budolovi szövetkezet mindig azon gazdaságok közé tartozott, ahol a munkaszervezésben keresték az újat. A járásban az elsők között tértek át az ágazati irányítási rendszerre, amelyről Bodnár Ferenc a következőket mondotta: — A tudományos-műszaki haladás időszakában élünk és nem nézhetjük tétlenül a mezőgazdaságban végbemenő változásokat. Hogy a fejlődéssel lépést tudjunk tartani, a közös gazdaságunkban mi is állandóan kutatjuk az újat és meghonosítjuk a már jól bevált termelési módszereket. Nem sajnáljuk a fáradságot, gyakran szétnézünk egy kis tapasztalatcserére. A múlt év tavaszán a nyugat-szlovákiai kerületi kőrútunk alkalmából ellátogattunk a Ciližská Radvan-i (csilizradványi) szövetkezetbe is, ahol a munkaszervezést tanulmányoztuk. Már ott rájöttünk arra. hogy az ágazati irányítás rendszere legjobban bevált módszere a munkaszervezésnek. A csilizradványiaktól sok jót, bevált módszert vettünk át. Többek között az ő tapasztalataik alapján (1975 márciusában) tértünk át az ágazati irányításra. — Miért volt erre szükség? — érdeklődöm a főmérnöktől. — Azért, mert a korábbi, vagyis a területi irányítási rendszer fékezte a termelés korszerűsítését, összpontosítását és szakosítását, nem tette lehetővé a kollektívák együttműködését. Az egyik csoport a másik rovására előnyökhöz jutott. Korábban minden egyes gazdasági részleg külön-külön gépparkkal rendelkezett s a szétszórtság következtében nem volt lehetőség a gépek csoportos alkalmazására és szinte lehetetlen volt a kooperációs kapcsolatok gyakorlati megvalósítása. — Hogyan tértek át gyakorlatilag is az ágazati irányításra? — Már a társulás után annyit tudtunk, hogy az ágazati irányítási rendszer bevezetése kedvező hatással lesz a szövetkezet gazdasági fejlődésére. Egyszerre azonban nem térhettünk rá, mert nem voltak meg hozzá kellő feltételeink. Először is megoldottuk a gépek összpontosítását, kidolgoztuk a szakosítás irányát, de nem nem utolsó sorban biztosítottuk az irányításhoz szükséges közép- és felsőfokú szakgárdát. Tapasztalataink sem voltk és a társulást követően három év csak ismerkedés volt. Csak az említett feltételek megteremtése után térhettünk át az ágazati irányításra. Ennek lényege abból áll, hogy például az egyes növényi kultúrák termesztését külön csoportok végzik. A növénytermesztést négy ágazatra osztottuk. Az első csoport a gabonafélék, a második a kukorica, a harmadik az ipari és a takarmánynövények, a negyedik pedig a szőlő és a zöldségfélék termesztésére hivatott. Minden ágazatnak külön vezetője és irányítója van. Ezek a főagronómus hatáskörébe tartoznak, de az ágazat irányításáért személyesen felelősek, ét részlegre összpontosítottuk a gépeket. Kialakítottuk a központi javítóműhelyt, szakosítottuk a gépek javítását, — első-, másod- és harmadfokú javításokat végzünk. Az ágazatok önelszámolási rendszerrel működnek. A géppark tehát terheli a növénytermesztést, aminek következtében a növénytermesztést irányító szakemberek igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a gépeket. — Mi a helyzet az állattenyésztés szakaszán? — Sajnos, az állattenyésztésben az ágazati irányítás bevezetésével nehezen boldogulunk. Ennek az az oka, hogy még nem tudtuk teljes mértékben megoldani az állatok összpontosítását és szakosítását. Az állattenyésztés szakosításának koncepcióját már korábban kidolgoztuk, s ennek a megvalósítása már folyamatzan van. A tervek szerint két — zárt állományforgóval rendelkező — ágazatra szakosítunk: tejtermelésre és sertéshizlalásra. Tehénállományunkat — a táblati terveknek megfelelően —, 2500-ra, a sertésekét pedig 15 ezerre gyarapítjuk. Ez természetesen maga után vonja a férőhelyek kialakítását is. Még az idén befejezzük egy 1800 férőhelyes borjúnevelde építését és a jövő évben elkezdjük egy 512 férőhelyes tehénistálló kivitelezését. Ide tartozik az is, hogy az állattenyésztést 12, a növénytermesztést 13, a gépesítést B, az építészetet pedig 3 szakember irányítja. A jelenlegi tapasztalatok azt igazolják, hogy az ágazati rendszer bevezetésével lényegesen javult mind a gépek kihasználása, mind pedig az emberek irányítása. Nagyobb a felelősségérzet a vezető szakembereknél, s a dolgozóknál. Aa> ágazatok csoportjai naponta munkaértekezletet, Illetve termelési értekezletet tartanak. Ezeken a részleg dolgozói a vezető szakemberekkel együtt tüzetesén elemzik a jó és gyengébb eredmények okait, foglalkoznak a tartalékok feltárásával, az irányítás színvonalának állandó tökéletesítésével és kedvező feltételeket alakítanak ki az ésszerűsítési intézkedések megvalósítására. A szövetkezet vezetősége a rendszeres termelési értekezleteknek nagy jelentőséget tulajdonít. A dolgozók és a szakemberek egyaránt tudják, hogy csak úgy segíthetik elő a termelés hatékonyságának fokozását, ha törekvésük kollektív alapra épül és ha azokat az egész munkaközösség ismeri, támogatja. A termelési értekezletek lehetővé teszik a vélemények és tapasztalatok átadását a dolgozók, a szocialista munkabrigádok és a vezető dolgozók között, valamint hozzájárulnak az aránytalanságok és a hibák minél előbbi eltávolításához. Az ágazati irányítási rendszer bevezetése módot adott a tavaszi munkák agrotechnikai határidőn belüli végzésére és a gépek, főleg traktorok (100 darab) gazdaságos kihasználására. Jő ütemet adott a takarmányok begyűjtéséhez és a növényápoláshoz. A 24 arató-cséplőgép gondosan kijavítva várja az aratás megkezdését. A látottak és hallottak alapján megvagyunk róla győződve, hogy a budolovi társult szövetkezet tagjai a CSKP XV. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat maradéktalanul teljesítik, amelyre a Munkaérdemrend is kötelezi a szövetkezet valamennyi dolgozóját. ILLÉS BERTALAN AZ ELŐBBREJUTÁS AKADÄLYA A boltok képe azt mutatja, hogy kevés a zöldség. Az elmúlt években nem egyszer volt okunk panaszra a választék szegénysége miatt. Az orvosok figyelmeztettek, hogy népélelmezésünk az egészségileg kívánatos fehérje- és főzelékfogyasztás helyett méginkább eltolódik a liszt-, zsírfogyasztás túlsúlya felé. A termőterület szinte évente csökkent. Azóta történt néhány intézkedés, de szén a zöldségfogyasztás ma sem kigondból még maradt éppen elég, hielégftö. Nemcsak az a feladat áll előttünk, hogy csökkentsük a külföldi behozatalt, s az ország zöldségellátását saját termelésünkből biztosítsuk, hanem az egészségesebb táplálkozás érdekében növelnünk is kell a zöldségfogyasztást. TÖBB ZÖLDSÉGET — DE HOGYAN? Nagyüzemben kisüzemi módszerekkel. Sokszor elhangzott ez a megállapítás különböző zöldségtermesztési tanácskozáson, ahol a résztvevők hangoztatták: a zöldségtermesztést valóban nagyüzemivé kell tenni, mert a kisüzemi módszerekkel termesztett zöldség nem hoz hasznot a termelőnek. A zöldségtermesztés nagyüzemivé válásának folyamata még akkor megkezdődött, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése megtörtént. A trebišovi járásba látogattunk, hogy felmérjük, hol tartanak a zöldségtermesztéssel. A járásban 21 szövetkezetben termelnek zöldséget. Sok gazdaságban még mindig ráfizetéssel termelik, de akadnak olyanok is, ahol kecsegtető eredményekről számoltak be. Ezek közé tartozik a Veiké Kapušany-l (nagykaposi) szövetkezet is. Mennyiben kisüzemi, mennyiben nagyüzemi a szövetkezetben a zöldségtermesztés? — tettük fel a kérdést Czap Antal kertésznek. — Igyekszem vázolni eddigi eredményeinket Tavaly 25 hektáron folytattunk szántóföldi zöldségtermesztést. összbevételünk 1 millió 570 ezer korona volt, vagyis hektáronként 62 800 korona. Az uborkánk hektáronként 214 ezer korona hasznot hozott, de jól sikerült a paprika, zeller és paradicsom is. A múltban elég szép eredményt értünk el, azt viszont nem mondhatjuk, hogy zöldségtermesztésünk nagyüzemi volt, mert például néhány évvel ezelőtt kapával vágtunk fészekét, abba trágyát szórtunk, majd kézi kiültetést végeztünk. — A nagyüzemi termelés a hetvenes évek elején kezdődött, — jegyezte meg a kertész — amikor az efsznek ehhez már volt anyagi ereje. Először a talajerő fokozását szorgalmaz, tűk, majd nagyüzemesitettük a palántanevelést és így tovább. Ez nagyon egyszerűnek tűnik. A zöldségtermesztésben nagyüzemi módon végzik a talajművelést, a trágyázást, a palántanevelést, a kíffltetést, a növényvédelmet, a gyomirtást, az öntözést és a szállítást. Ezzel szemben részben kisüzemi a termés begyűjtése. Ha azonban részletezni kezdjük a dolgot, akkor kitűnik, hogy mindegyik szakasz egész folyamat. A talajerő fokozásról Vaszily Miklós, az efsz főgépesítője az alábbiakat mondta: — Három évvel ezelőtt már el tudtuk készíteni termőtalajunk pontos tápanyagmérlegét. Ennek előzménye az alapos talajvizsgálat volt. A vizsgálat megállapította, hogy mennyi foszfor, kálium, nitrogénkészlet van a talajban és milyen arányban. Mert hiába van a talajban sok nitrogén, ha kevés a foszfor vagy a kálium. A terméseredmény mindig ahhoz igazodik, amiből a legkevesebb van a talajban. Kérdés, hogy a talajban levő összes tápanyag elegendő-e mondjuk, négyszáz mázsa paradicsom hektárhozam eléréséhez, s ha nem, mennyi a hiány? Mennyit kell pótolni? Tápanyagmérleg, vízmérleg. Eléggé új fogalmak. Legalábbis a gyakorlati termelésben azok. A trebišovi járásban még nem mentek át teljesen köztudatba. Ha nem szakszerű az öntözés, akkor kárbavész más termelési befektetés is, a gépi munka, a nagyadag műtrágya, a növényvédőszer stb., amelynek mindegyike nagy öszszeget képvisel. A gépesítéssel olcsóbbá lehet tenni a kertészkedést. A szövetkezetben például megoldották a káposzta és az uborka magról való termesztését, s géppel vetik a petrezselymet, a sárgarépát és a többi gyökeres zöldségféléket is. Négy palántázó gépük is van. A járható út az, hogy a gépesítés olcsóbbá tegye a termelést. Egyelőre azonban a gépesítés költséges. A zöldségtermesztés gépesítése országos gond. A szövetkezeteknek a gépesítésre szükséges befektetést a termelésből kell előteremteniük. A trebišovi járás szövetkezeteinek kétharmadában veszteséges, csupán egyharmadában jövedelmező a zöldségtermesztés. A NAGYOBB HASZON ERDEKEBEN A korai kiültetés befolyásoló tényezője a jó termésnek. A korai kíültetésű zöldség azonbaij ki van téve a fagyoknak. Kivéve a fóliás zöldséget, 'de hát ebből még kevés van, a trebíšovi járásban mindössze 25 hektárnyi terület. A kaposi szövetkezetben 4 hektáron termelnek a fólia alatt uborkát. A többi zöldségfélék egy része szinte évente elfagy, a korán kiültetett uborka 1974-ben a fólia alatt is elfagyott, mégis vállalják a kockázatot, az esetleges újraültetést, a többletmunkát, mert, mint a kertész mondta, ismét az uborkát véve példának, a korai kiültetés 150 mázsával növelheti a hektáronkénti terméseredményt. A KÖVETKEZŰ LÉPÉS Mi a további lépés a gazdaságban a zöldségtermesztés fejlesztését illetően? — Az idén már nyolcvan hektáron kertészkedünk — mondta André János mérnök, az efsz főagronómusa. Paprikát 18, uborkát 18, káposztát 15, paradicsomot 13 hektáron termesztünk, hagymát, zellert, petrezselymet, sárgarépát, karalábét karfiolt és dinnyét is termesztünk, de ezeket csak kicsiben. Jövőre már kétszáz hektárra bővítjük a szántóföldi zöldségtermesztést. A hatodik ötéves tervidőszakban 500 hektárra növeljük kertészetünket. — A betakarítást is nagyüzemivé akarjuk tenni. Ehhez minden feltétel adva van. Kialakítottunk egy jó kertészeti csoportot. Remélni merem, hogy a CSKP KB októberi plénuma ezirányú határozatát sikeresen megvalósítjuk, (I B.) A permetlé töménysége A kártevők és kórokozók elleni permetezésekhez és a gyomirtáshoz használt permetleveket azok százalékban kifejezett töménységével szoktuk jellemezni — vagyis megadjuk a víz és a növényvédőszer egymáshoz viszonyított arányát. Ez a módszer mindaddig kielégítő volt. ^míg a termelők és az üzemek azonos vagy nagyon hasonló lémennyiségekkel dolgoztak; egy termöfaegységre 15 liter, a szántóföldi permetezésekhez 700—800, az ültetvényekhez 1500 liter permetlevet használtak hektáronként. NÖVlNYVÍDÍLEM Az utóbbi évtizedekben ez az egységesség azonban megszűnt, minden üzem más típusú permetezőgépet használ, szaporodnak a növényvédelmi repülőgépek, terjed a csökkentett lémennyiség és az ULV-technika. fgy a százalékos meghatározás nem sokat mond, meg kell adni a kijuttatandó vegyszer abszolút mennyiségét is. A helyes ajánjat tehát ilyen lenne: „A“ kg vagy liter vegyszer, hektáronként „B—-C“ liter lémennyiséggel kijuttatva. A gyomirtószereknél ez a forma már elterjedt, de a rovarölő és gombaölő szereknél még sajnos ritkán fordul elő. * A kisebb szermennyiségeknél és inkább a tudományos írásokban használt ppm (miliomod rész) jelölésre ugyanaz vonatkozik; az abszolút mennyiség vagy a lémennyiség megadása nélkül a vegyszeres kezelés lényege rejtett marad, az ajánlás nehezen hasznosítható a gyakorlatban. (K)
